Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
£”rv*j TM x/untw 1915. FEBRUAR 18., KEDD Járási és városi pártértekezletek Pest megyében V asárnap országszerte befejeződtek a járási és városi, a,fővárosban a kerületi pártérteke^etek. Pest megyében a budai, a monori és a váci járás, valamint Gödöllő város kommunistáinak képviselői tanácskoztak. A partertekezletek mindenütt ünnepélyes külsőségek között zajlottak le a megyében. Újraválasztották a járási és városi pártbizottságokat, és megválasztották azokat a küldötteket, akik a március 1-én kezdődő megyei pártértekezleten képviselik a járási, városi pártszervezetek kommunistáit. Az elhangzott beszámolók összegezték a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait, áttekintették a X. kongresszus óta megtett utat. A beszámolók és a felszólalások tükrözték a járások, városok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődését, valamint azt az előrehaladást, amit az életkörülmények javításában, a kommunális fejlesztésben elértünk. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a.z elmúlt négy év a töretlen fejlődés időszaka volt. Mindenütt szó esett a tömegszervezetek tevékenységéről, az üzemek, gazdaságok társadalmi összefogásáról, a lakosság társadalmi munkájáról, és azokról a munkában, valamint a lakóhely fejlesztésében elért sikerekről, amelyek a kongresszusi munkaverseny keretében születtek. Ugyanakkor a kommunisták képviselői azt is megfogalmazták, hogy a mindig újra, a mindig többre törekvés nélkülözhetetlen eleme mindennapi életünknek. Nyílt, őszinte légkörnek voltak a pártértekezletek, amelyeken nem csupán az eredményekről esett szó. A beszámolók es a felszólalók elemezték azokat a lehetőségeket is, amelyeket korántsem használtunk ki még teljes egészében. Szinte minden pártértekezleten szerepének megfelelő hangsúlyt kapott az ellenőrzés hatéko- ■ nyabbá tétele. Kitűn-t a beszámolókból és a felszólalásokból, hogy a X. kongresszus óta eltelt időszakban tovább fejlődött a párt, a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma. Mindenütt kifejezésre jritott az egyetértés a XI. kongresszus irányelveivel, s az egyetértés mellé a pártérteikezletek résztvevői hozzátették: késeik az irányelvekben megfogalmazottak, és majd a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért kommunista felelősséggel dolgozni. Budai járás Javultak az agglomeráció lakosságának A budai járás kommunistái a megyei pártbizottság üléstermében tartották vasárnap pártértekezletüket, amelyen ott volt Úszta Gyula, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára és Barinkai Oszkárné az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Dr. Sátor Jánosnak, a Mechanikai Művek igazgatójának elnöki megnyitója után a budai járási pártbizottság négyéves munkáját értékelő írásos beszámolójához Krasznai Lajos, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló rámutatott: a járár ipara dinamikusan fejlődött az elmúlt négy évben. A termelés éves átlagban 11,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a minisztériumi ipar évi 11,1 százalékkal, a tanácsi ipar 13,2 százalékkal, a szövetkezeti 14,1 százalékkal növelte termelését. Az ipari termelés koncentráltságára jellemző, hogy a minisztériumi iparban hét üzem termeli meg a teljes termelési érték 90 százalékát, a tanácsi iparban pedig két üzemben összpontosul a termelés 60 százaléka. A beszámolási időszakban jelentősen bővül a kapacitás a Mechanikai Művekben, az ISG-ben, a solymári Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a MEZŐGÉP érdi üzemében, a PEMÜ-nél és a PEVDI-ben, és a kisipari termelőszövetkezetekben is. E bővítésekkel egy időben legtöbb helyen korszerű termelőeszközöket állítottak munkába. Kedvezőtlenül befolyásolja viszont a fejlődést, hogy a járásban a beruházási tevékenység hatásfokát nem sikerült lényegesen javítani. A solymári téglagyár építési többletköltsége a határidők elhúzódása miatt meghaladja a 150 millió forintot. A pártbizottság beszámolója rámutatott, hogy az üzemi pártszervezetek a jövőben fordítsanak még nagyobb figyelmet arra, hogy a központi intézkedéseket ésszerű vállalati döntések kövessék, segítsék elő politikai eszközökkel a népgazdasági érdekeket szolgáló célkitűzések megvalósítását. A járás mezőgazdasági üzemei az országos átlagot meghaladó fejlődéssel párhuzamosan tovább koncentrálódtak., Ez együtt jár a termelés szakosodásával, a fejlettebb agrotechnikai eljárások alkalmazásával, az iparszerű rendszerek elterjedésével. Javultak az üzemek gazdálkodási feltételei is, s ez lehetővé tette a hozamok jelentős emelkedését. A búza átlagteréletkörülményei A pártértekczlet soraiban (balról jobbra) Hári István, Hunya István, Barinkai Oszkárné és Krasznai Lajos. mése az utóbbi négy évben 22,4 mázsáról 37,8 mázsára, a kukoricáé 27,1 mázsáról 37 mázsára emelkedett hektáronként. Az állami gazdaságokban még ennél is jobbak az eredmények. A párt életszínvonalpolitikai céljainak megfelelően a IV. ötéves tervben egyre inkább előtérbe került a kommunális ellátás javítása, a lakás- és közműépítés és a lakossági szolgáltatások bővítése. A járás sajátos helyzetére utal, hogy területének 50 százaléka, lakosságának 78 százaléka, az agglomerációhoz tartozik. Az állandóan növekvő számú lakosság ellátása nem zökkenőmentes, ennek ellenére, hogy az utóbbi négy' évben meggyorsult a községfejlesztés, javultak a lakosság életkörülményei. Jelentős lakásépítkezések kezdődtek Érden, Budaörsön, Budakeszim, és Diós- don. A jelenlegi tervidőszakban összesen 6 ezer 800 lakás felépülésével számolnak. A vezetékes ivóvízellátás javítása érdekében az elmúlt négy év során összesen mintegy 149 kilométer vízvezeték épült: a lakosság 55 százaléka jut jelenleg megfelelő ivóvízhez. A IV. ötéves tervben eddig 1187 hellyel növekedett az óvodák befogadóképessége a járásban. Ez azt jelenti, hogy az igények 86 százalékát már ki tudják elégíteni. Mind a vízellátás javulása, mind a gyermekintézmények befogadóképességének növelése azonban továbbra is jelentős feladat marad. A laíkosság egyre inkább igényli a szolgáltatóhálózat bővítését és korszerűsítését is. A kisipari szövetkezetek közül azonban, mindössze nyolc foglalkozik szolgáltatással,- de ezek fő tevékenysége is elsősorban az árutermelés. A jö. vőben e helyzeten is változtatni kell. A beszámolót követő vitában — sorrendben — felszólaltak: Bobály Mihály, a budakeszi pártbizottság titkára, Aradi Lajosné, a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának könyvelési csoportvezetője, párt'alapszervezeti titkár, Németh Ferenc, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a Mechanikai Művek munkás csoportvezetője, Gőg Mátyás, a herceghaliríi kísérleti gazdaság igazgatója, Geng Mária, biatorbágyi általános iskolai tanár, a pedagógus pártalap- szervezet titkára, Román Imre, az ISG munkása, a kovácsi üzemi pártszervezet titkára, Enyedi Márton, járási rendőrkapitány, Varga Sándor, a piliscsabai Haladás Tsz villanyszerelője, Szviatovszky József, a budai járási KISZ- bizottság titkára, Úszta Gyula, Vágenhoffer Jenő, a MEZŐGÉP érdi gyáregységének géplakatosa, Füst Pál, a MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálatának szerelő csoportvezetője, KISZ csúcsvezetőségi titkár, Varga Ferenc, a budai járási hivatal elnöke, Pi- czer Ilona, a Mechanikai Művek munkása, Nagy József, az ISG igazgatója, Tóth Gyula, a tinnyei Üj Élet Tsz traktorosa, Barinkai Oszkárné, Bognár Gyuláné, az MGM diósdi gyárának munkása, Dékány István, az érdi Bentavölgye Tsz elnöke, Juhász Erazmusné, a PEMÜ munkásnője, dr. Mayer Erzsébet, pilisvörösvári körzeti gyermekorvos, Csípés Lajos, a Vízügyi Építő Vállalat vertikális főépítésvezetőségének főgépésze, alap^zervezeti párttitkár. A felszólalásokra Krasznai Lajos válaszolt, majd megválasztották az 55 tagú pártbizottságot és a megyei pártéi-- tekezlet 57 küldöttét. Ezt követően az új pártbizottság megtartotta első ülését, melyen első titkárnak ismét Krasznai Lajost, titkároknak Gödöllő város Osztás Jánost ás Mógor Bélát választották. A 11 tagú végrehajtó bizottság további tagjai: Aradi Lajosné, a KPM budapesti Közúti Igazgatóságának könyvelési csoportvezetője, Balogh Ferenc, a gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámbéki \ üzemgazdasági üzemmérnöki karának tanára, Bartalos Gábor, az MGM diósdi gyárának munkása, Füsi Pál, a MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálat szerelőcsoport-vezetője, Geng Mária, a biatorbágyi általános iskola tanára, Gőg Mátyás, a herceghalmi kísérleti gazdaság igazgatója, Nagy József, az ISG igazgatója és Varga Ferenc, a budai járási hivatal elnöke. A héttagú fegyelmi bizottság elnökének dr. Foki Lászlót, a Pest megyei Vendéglá- tóipari Vállalat igazgatóját választották. M. J. Egységben, közős célokért Vasárnap az Agrártudományi Egyetem 1. sz. előadótermében rendezték meg Gödöllő város kommunistáinak küldöttértekezletét. A tanácskozáson megjelent dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságánali titkára és Árpást Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára. A 148 küldöttet s a meghívottakat Balogh József, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára igazgatója, a párt- értekezlet elnöke köszöntötte, majd az írásos beszámolóhoz Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló a többi között megállapította, hogy .az egyetemi városban nemcsak a tudományos, hanem a termelési eredmények is számottevően gyarapodtak a párt X. kongresszusa óta. Az ipari termelés 63 százalékkal növekedett ebben az időszakban, s ennek 86 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. Jelentős beruházásokkal bővült, korszerűsödött a város ipara, s ma tízezer embernek ad kenyérkereső foglalkozást. Részletesen elemezte a városi pártbizottság beszámolója a településfejlesztés eredményeit és gondjait, s egyebek mellett rámutatott: a lakosság folyamatos gyarapodása — 1975 végére Gödöllő lé- lekszáma várhatóan éléri a 25 ezret —, valamint az infrastruktúra korábbi időkből származó elmaradottsága sokféle feszültséget teremt. A városiasodás folyamata ezekben az esztendőkben kezdődött meg, s legfőbb erénye, hogy silcerült kikovácsolni az érintett párt-, állpmi és gazdasági szefvék. egységéi, a közös célokért munkálkodást nem nehezíti semmiféle szembenállás, széthúzás. Nagy teret kaptak a négy év tevékenységét összegező előterjesztésben az oktatás- és a tudománypolitikai kérdések, hiszen Gödöllő mind az oktatásnak, mind a tudományos tevékenységnek országosan kiemelkedő központja. Az agráregyetemen korszerűbbé váltak a képzés körülményei, szorosabb kapcsolat alakult ki a mezőgazdasági üzemek és az egyetem között. Ugyancsak a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása jellemzi azokat a törekvéseket, melyekről egyre inkább tanúságot ! tesznek a kutatóintézetek. A pártbizottság, tekintettel gazdaságfejlesztésünk intenzív szakaszának követelményeire, ezt rendkívül fontosnak, továbbra is követendőnek tartja. Különösen lényegesnek ítéli a tudományos kutatók és a megyei mezőgazdasági üzemek kapcsolatainak erőteljes fejlesztését. Gödöllőn 59 pártalapszerveA küldöttek egy csoportja a budai járási pártértekezleten. zetben tevékenykednek a kommunisták, s mint a városi pártbizottság beszámolója leszögezi, sikereikben nagy szerepük van az egyre jobban dolgozó pártcsoportoknak. Ez azért is lényeges, mert nemcsak a termelőegységeknél, hanem a tudományos intézeteknél szintén erőre kapott a kommunisták e legkisebb közösségeinek munkálkodása, ami a tagfelvételeknél ugyanúgy érezhető, mint a pártmegbízatások teljesítésében. Hozzájárult a város politikai arculatának fejlődéséhez az ifjúság- és a nőpolitikái határozatok eredményes végrehajtása, de itt még változatlanul nagyon sok a teendő. Ezek sorába a gyermekintézmények hálózatának bővítése éppúgy beletartozik, mint a nők politikai és szakmai továbbképzésének megteremtése, a fiatalok felelős megbízatásokba állítása. Az írásos beszánftiló, valamint a szóbeli kiegészítés felett megnyitott vitában — sorrendben — felszólaltak: Gombos Sándor, az Agrártudományi Egyetem pártbizottságának politikai munkatársa ; Rózsás Bálint, a Gödöllői Gépgyár lakatosa; Köteles Imréné, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat személyzeti előadója; dr. Tóth László, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos osztályvezetője; Bencsik Ernő, a Szabadság úti általános iskola tanára; Saska Fe- rencné, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára műszerésze; Mihály István járási-városi rendőrkapitány; Király László nyugdíjas, területi alapszervezeti titkár; Lukács László, a KISZ Gödöllő Városi Bizottsága titkára; Zászlósi Béla, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára pártbizottságának titkára; dr. Petőházi Gábor, a Kisállattenyésztő Kutató Intézet igazgatója; Geese Ferencné, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára csoportvezetője; Benedek János, Gödöllő Város Tanácsa elnöke; Herczegh Sándor, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet művezetője; Kis Emilj a gödöllői járási pártbizottság első titkára; Heltai Miklós Gábor, a Török Ignácz gimnázium igazgatója; Földi Sándor, a Volán 1. sz. Vállalat 12. üzemegységének munkavédelmi előadója; Papp Gyula, a Gödöllői Gépgyár személyzeti osztályvezetője; dr. Raátz Elemér, az Agrár- tudományi Egyetem főtitkára; dr. Biró Ferenc, Szávai Tibor, a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet elnöke; Magyaróvári Pál, a gödöllői járási-városi ÁFÉSZ elnöke. A felszólalásokra Plutzer Miklós válaszolt, majd a küldöttértekezlet a városi párt- bizottság beszámolóját, a szóbeli kiegészítést, a kongresz- szusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat módosításáról szóló állásfoglalást egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a pártértekezlet megválasztotta a 43 tagú városi pártbizottságot, s a 16 küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság ezután megtartotta első ülését, s megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot A városi pártbizottság első titkára ismét Plutzer Miklós lett, titkára Méray Tibor. A végrehajtó bizottság tagjai: Balogh József, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára igazgatója; Benedek János, Gödöllő város tanácsa elnöke; Finta Géza, a Gödöllői Gépgyár diszpécsere; Földi Sándor, a Volán 1. sz. Vállalat 12. üzemegységének munkavédelmi előadója; Köteles Imréné, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat személyzeti előadója; dr. Lőkös László, az Agrártudományi Egyetem egyetemi tanára; dr. Petőházi Gábor, a Kisáílattenyésztő Ku- tó Intézet igazgatója; Saska Ferencné, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára műszerésze; Váradi András, a Gödöllői Gépgyár műszerésze. A héttagú fegyelmi bizottság elnöke Pataki István, a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet gazdasági igazgatója lett. M. O.
