Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

6 xMtían 1975. FEBRUAR 16., VASÄRNAP A dolgok eredete A világhírű német nép­rajztudós, Julius Lips írt ilyen címmel könyvet, a ri­port felett álló mondatot tő­le kölcsönöztem. Ö arra adott választ, miként alakultai? ki az emberi civilizáció és kul­túra eszközei, szokásai, a bö- dönhajó-készítéstől a keré­ken át a zsinórfonásig. Én megpróbáltam másra keres­ni feleletet. Talán ez sem haszontalan. Fogaskerekek Valójában az ötletet egy öreg ingaóra adta. Ott függ a falon Nagykőrösön, a Ko­dály utcában, Nánai Tibo- rék lakásában, s ki tudja, ' mióta húzza fel, ereszti le lán­con függő súlyait. A házigaz­da örökölte, úgy emlékszik, már nagyanyja is hasonló módon jutott hozzá. — És tudja, hogyan mű­ködik? — A fenét. Egyszer bele­néztem, láttam egy rakás fo­gaskereket és kész. Nem va­gyok én órás. — Mégis, mit gondol, mióta készítenek ingaórákat? — Fogalmam sincs. Biz­tos régóta. Kétszáz éve? — Több. 1300 táján tűntek fel Európában. Így kezdődött. Ügy foly­tatódott, hogy a házigazdá­val verítékezve próbáltuk összerakni ismereteinket, mi­ként működik az óra. Nem okvetlen ez a falon függő, hanem általában az időmérés eszköze. Soványka volt az eredmény. Nánai Tibor dip­lomás, jogász, magam újság­író, s akkor tessék... még ennyit sem tudunk! Hohó, álljunk meg az önostorozás- sal! Kellene, illene tudni? Mert hisz’ közgondolkodá­sunk, oktatási metodikánk azt sugallja, hogy szégyen­számba megy, ha valaki nem ismeri ó-magyar nyelvem­lékeinket, ám nem hiba, ha dolgaink, örökösen gyarapo­dó eszközeink múltjáról, ere­detéről semmit sem tudunk. Miért kellene akkor éppen az órákról kiselőadást tar­tani? Nos, azért, mert az órák voltak az első automaták az emberiség történelmében! Kari Marx az óra- és a ma­lomipart jelölte meg a tech­nikai civilizáció legfőbb for­rásaként. Azaz valamit mé­giscsak illenék tudni róluk, legalábbis többet, mint hogy az óra rakás fogaskerék... | Okulárt aranba J Öt embert szólítok meg a konzervgyárban, négyen ri­adtan elhárítják a kérdezős- ködést, az ötödik, Nagy Ka­talin kötélnek áll. Az öt em­ber közös jellemzője, hogy szemüveget viselnek, Katalin is, vidáman ül a látóüveg, az okuláré, a pápaszem az orr­nyergén. — Közel- vagy távollátás­hoz hordja? — Rövidlátó vagyok. '— Akkor konkáv-lencse van a keretben. — Lehet. Amit fölímak a szemészeten. — Mit gondol, mióta hasz­nálja tömegesen az ember a szemüveget? — Ki tudja? Ilyesmit nem tanítanak az iskolában. — A XIX. században ter­jedt el, azaz nem is olyan régen. — Jé, és addig mit csinál­tak azok, akik nem láttak rendesen? Tényleg, mit csináltak? Mi lenne ma okuláré nélkül az öregekkel, mihez kezdenének a szemgyenge, -beteg gye­rekek, a szellemi munkások, a gépek mellett állók? Be­cses darab lehetett valami­kor a pápaszem, ha a Ná- dasdy család számadásköny­vében 1544-ben különfeljegy- zés szólt arról, hogy „Foglal- tatot volt eg okulárt aran­ba. .Egy pillanat! Mit ír­tam előbb? Pápaszem? E ma­gyar szónak egyetlen más nyelvben sincs megfelelője! Ugyanakkor Ambrus Cálepi- nus (1435—1511) magyar—la­tin szótárában ott szerepel... azaz bizonyos, hazánkban már ismerték akkor az — okulárt. Térjünk azonban vissza Katalinhoz, aki a maga húsz évével még annyit tud a szemüvegről, .hogy iskolás ko­ra óta hordja, bepárásodik, ha az udvarról belép a mű­helybe. Többet semmit. Mi indokolná a bővebb ismere­tet? Talán csak az, hogy a vi­lág első szemészeti kliniká­ját Magyarországon alakítot­ták meg 1801-ben. Létre­hozója a nagynevű szemész, Stánly György volt. Nagy­nevű? Ismerősöktől, idege­nektől kérdeztem, hallot­ták-e ezt a nevet? A fejüket rázták. Valamennyien szem­üveget viseltek. j Fontos, hogy menjen | Még mindig Nagykőrös, az Ifjúság útja. Holczinger Re­zső éppen beállni készül az udvarra a 412-es Moszkvics- csal, amikor megszólítom. —• Ez valami újfajta vetél­kedő? Már ilyet is csinál az újság? A válaszra picit elkedvet­lenedik. Nem lehet nyerni semmit? No, és nyerne? — A kisebb dolgokat meg­csinálom rajta, lakatos , a szakmám, szégyen lenne, ha minden kicsiséggel a javító- műhelybe szaladgálnék. — Nem erre gondoltam. Hanem arra, mit tud a gép­kocsiról, mint járműről, a tör­ténetéről? Kik készítették az elsőt? — Á, hát honnét tudnám? Az a fontos, hogy ismerje az ember a KRESZ-t, s a ko­csi menjen. Nem igaz? Ebben maradunk. De ma­radhatunk-e ebben? Hiszen végül is kinek fontos, hogy 1893. február 11-én két mér­nök, Bánki Donát és Csonka János szabadalmi folyamod­ványt nyújtottak be, s' ebben leírták a gépkocsi fejlődésé­ben döntő szerepet játszó új rendszerű porlasztót? A festett Vénusz J Csinos, ápolt, szakmája reklámja: kozmetikusnő. A forgalom nagy, ketten vár­nak rá, további vendégek bejelentkezve.. Megkérdi az éppen munka alatti — ő mondja így — vendéget, nincs kifogása, ha közben beszél­getünk? Nincsen. Altkor kezdjük. — Mit tud a kozmetika múltjáról? — Azt, hogy régóta csinál­ja az ember. Már az ókorban festette magát. — A színeknek van jelen­tése? — Ma nem különösebb. Ré­gebben volt. — Mi? — Azt nem, tudom. — Mi volt a púder elődje? — Talán a rizspor. . Talán... Mátyás visegrádi palotájában külön személy foglalkozott a közibe ti kai sze­rek előteremtésével. Az em­beri múlt egyik leghíresebb emlékén, o villendorfi Vé­nuszon kimutathatók a vörös festék maradványai. A koz­metikusnő előtt szépítkezők ireinek halma, amit a modem kozmetikai nagyipar csak elő­állít. Hirdetések a rádióban; a televízióban, illatszerboltok ragyogó kirakatai... Diószegi Borbély. István hazánkfia 1676-ban megjelent könyvé­ben azt ajánlotta: „A retek­levet nyersen, avagy megfőtt reteknek levét vagy vizét egy kis rózsamézzel elegyítvén, embernek mindenféle szep- lőit és orczájának kékségét eltörli és megtisztítja." Ha nem, nem. Mert azóta sem ritkaság a szeplős arc. De legalább nem tudjuk, hogy már évezredekkel ezelőtt meg­próbálta az ember eltüntetni — mint fennmaradt emlékek­re hivatkozva bizonyítja Dé- chelette francia tudós a szá­zadunk első harmadában megjelent ötkötetes művében — az epheliseket, azaz a szep- iőket, a melaninok túlzott gyarapodásának bőrre kiüt­köző következményeit. | Komédiából dráma | Könnyed játékként fog­hatjuk fel mindazt, amit' ed­dig leírtam. Mosolyogtató komédia köznapi dolgaink körül, mert hiszen végül is nem leszünk kisebbek attól, ha képtelenek vagyunk nagy­jából meghatározni az óra működési elvét, ha nem is­merjük a szemüveg történe­tét, ha a gépkocsinál I csak azt tartjuk fontosnak, hogy menjen. Kisebbek nem leszünk, de... Töprengeni mindenkép­pen érdemes azon, hogy hasz­náljuk százan a villanyt, de száz közül ha egy tudja, mi­ként állítják elő az elektro­mos áramot, s. ezer ember közül egy ha akad, aki meg­felel arra, miért fontos a vil­lamosáram frekvenciaszáma. Bekapcsoljuk a televíziót, ám fogalmunk sincs arról, miként kerül a stúdióban zajló ese­mény az adó antennájára, on­nét készülékünkbe, s abból a képernyőre. Nem értjük, mi­ért pattan el az egyik mű­anyag tál, s miért marad ép a másik, mi az oka a műszá­las textília elszíneződésének, ha forróbb vasalóval érünk hozzá... Egyre több anyag, eszköz vesz körül bennünket. Az iskola meg sem kísérli a le­hetetlent, marad a hagyo­mánynál, a közgondolkodás szintúgy. Műveletlennek vé­lik azt, aki nem tudja meg­mondani Kemény Zsigmond- nak legalább egy művét, de pusztán pechesnek, s nem műveletlennek tartják azt, aki belenyúl a televízióba, s agyonüti az áram. Mert soha életében nem hallott arról, mi az, hogy magasfeszültség. Mészáros Ottó Karácsony elmúlt!... Még mindig akadozik a pb-gázpalack cseréje A propán-butángáz-ellátás az .utóbbi hónapokban közis­merten akadozott, ezért a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztálya novemberben a.z ellátásért felelős érde­kelteket beszélgetésre hívta meg. Itt a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat műszaki főosztályvezetője megígérte, hogy zavartalanab­bá teszik a gázellátást és — amint mondta — karácsony előtt minden igényt kielégí­tenek. Arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy rendeljenek a pb-gáztulajdonosok pótpa­lackot. Ezeket az igényekét nyolc napon belül kielégít­hetik, esetleg az ügyintézés elhúzódása miatt némi csú­szással. Minderről lapunk­ban is beszámoltunk. Tartalékpalack és a.többi . Sajnos azonban a megyébe küldött gáz decemberben is kevés volt. Szentendrén pél­dául az ünnepek előtt alig le­hetett gázpalackhoz jutni, december 22-én teljesen üres volt a cseretelep. Végül a vá­rosi és a Pest megyei párt- bizottság együttes fellépé­sére, miniszteri utasításra ér­kezett meg december 23-án délután fél 6-kor a teli pa­Megkezdődött a vetőmagszállítás A Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat megkezd­te a vetőmagvak szállítását, mégpedig — a legtöbb növény esetében — az üzemek által kívánt összetételben és meny- nyiségben. Takarmánynövényekből ál­talában elegendő a készlet, néhány növény vetőmagjából azonban kisebb-nagyobb hi­ány van, főként azért, mert az elmúlt évi időjárás csak részben kedvezett a vetőmag­fogásnak. Lucernából a kí­vántnál kisebbek a készle­tek, és külföldről sem sike­rül kiegészítő tételeket be­hozni. Ezért a termelőknek takarékosabban kell felhasz­nálniuk a rendelkezésre álló mennyiséget. Ahol lehetőség van rá, a lucernát egyéb ta­karmánynövénnyel, például vörösherével kell helyettesí­teni, ebből ugyanis felesleges készletek, is vannak. lackokat szállító autó a bu­daörsi töltőtelepről! Közben— és később is — sorra érkeztek szerkesztősé­günkbe a panaszos levelek, amelyek tartalmát a TIGÁZ tudomására hoztuk. Január elején a TIGÄZ mű­szaki osztályvezetője a Pest megyei Hírlapnak levelet kül­dött. „A vállalat a lakosság pb-gázell&tásána-k zavarta­lanságáért nagy erőfeszítése­ket tesz” — hangsúlyozta a levél. ... A budaörsi töltőüzemben a krónikus munkaerőhiány nagy gondot okoz, amit a vál­lalat más területen dolgozók átcsoportosításával,. túlórázá­sokkal próbál enyhíteni. Nehézséget okoz továbbá a szállítás is... .... A legnagyobb baj azon­ban — utal a levél a kará­csony előtti fennakadásra —, hogy mindenki közvetlenül az ünnepek előtt akarta kicserél­ni üres palackját. Az egyen­letes termelésre beállított üzemek, a szállító vállalatok és a cseretelepek a legjobb szervezés mellett sem tudnak ilyen igényekre maradéktala­nul felkészülni... A gondokon enyhíthet — is­métli a levél —, ha minél több fogyasztó rendelkezik tartalékpalackkal. Itt álljunk meg egy percre. Az állítás igaz. De! Az alumíniumipar az új pa­lackszállítási kötelezettségé­nek — a várttal szemben — nem tudott maradéktalanul eleget tenni tavaly, fgy már a novemberi híradásunk meg­jelenését követő napon átme­netileg, központi intézkedésre, kénytelenek voltak a tarta­lékpalack kiadását leállítani. Félig telten? „Ugyancsak az ellátási gond enyhítését jelenti a fo­gyasztók helyes tájékoztatá­sa — folytatódik a levél. — Nemcsak az autós, a gyalogos is... Egy közlekedési baleset tanulságai Sajnálatosan gyakran va­gyunk akaratlan tanúi közle­kedési balesetnek, fölkapjuk fejünk az éles fékcsikorgásra, s hökkenten és tehetetlenül, némán vagy hangosan tudo­másul vesszük a gyakori lát­ványt, egy újabb balesetet. Holott egyáltalán nem tör­vényszerű a balesetek bekö­vetkezése; a gyalogos több figyelemmel, a gépkocsivezető kisebb sebességgel, körülte­kintőbb vezetéssel elkerül­hetné a következményt, mely gyakran halál vagy súlyos sé­rülés, maradandó testi káro­sodás. A gyalogátkelőhely közepén Nemrég hirdetett ítéletet a Pestvidéki Járásbíróság dr. Sahin-Tóth Gyuláné tanácsa Gaál Mátyás sashalmi lakos ügyében, akit maradandó tes­ti fogyatékosságot okozó, gon­datlanul elkövetett közleke­dési vétségben mondott ki bűnösnek, s ezért négyhónapi szabadságvesztéssel sújtotta, s hat hónapra eltiltotta a gépjárművezetéstől. Szabad-, ságvesztését egyévi próbaidő­re felfüggesztették. Mi is történt valójában azon a tavalyi szeptemberi estén? Dunakeszi lakott terü­letén este 8 óra tájban, éj­szakai sötétségben robogott Gaál gépkocsin, felesége tár­saságában Budapestről Vác felé. Kocsiját a megengedett­nél nagyobb, hatvan kilomé­ter körüli, illetve fölötti se­bességgel vezette. Ezt a robo- gást a Béke út torkolatában levő — táblával jelzett — ki­jelölt gyalogátkelőhely előtt sem csökkentette a biztonsá­akárcsak a gépkocsivezető, ők is nagyon jól látták, hogy jár­mű közeledik, s ennek ellenére ráléptek az átkelőhelyre, s mentek — szinte azt mond­hatnánk — egyenesen a kocsi alá. Illetve, amikor a gépkocsi már fékezett sebességgel há­rom-négy méterre volt tőlük, Bessenyei Gábor hirtelen nagy lendülettel előreugrott — fele­ségét magával rántva —.pon­tosan a robogó gépkocsi elé. ' Nincs válasz A baleset így, miután mind­két fél súlyosan vétett a köz­lekedés törvényei, szabályai ellen, elkerülhetetlenné vált, s bekövetkezett az a mara­dandó testi károsodást okozó sérülés, amit Bessenyei Gá- borné élete végéig szenvedni fog. Közvetlenül a baleset után a helyszínre érkező dunake­szi körzeti orvos megállapí­totta, hogy Bessenyei Gábor ittas volt. Ez talán magya­rázat, bár nem ok arra a végzetes, hirtelen ugrásra, amivel őmaga feleségével együtt a gépkocsi elé került. S vajon Gaál Mátyás, aki először 1943-ban szerzett gép­kocsivezetői engedélyt, má­sodszor' pedig 1966-ban, aki­nek hosszú vezetési időszaká­ban soha semmiféle közleke­dési vétsége, ’a legkisebb szabálysértése sem volt, ho­gyan követhet el ilyen dur­va, két elemi közlekedési szabályt is fölrúgó vétséget? A kérdésre nincs válasz, csak a tények komor figyelmezte- sikr^ a tárgyalás során derült tése hangzik föl újból és új­fény.' Arra, hogy ez a súlyos ból: felelősség és figyelem a baleset nem következett volna közutakon, s ez egyformán be, ha a házaspár körültekin- szól gépkocsivezetőnek, gya- tően halad át a zebrán. Azon- logosoknak! ban nem így történt. Holott, * A. J. gos mértékig — ez maximum 25—30 km óránként —, annak ellenére, hogy jól látta: az átkelőhelyen két személy ha­lad át. Róluk később kide­rült, hogy Bessenyei Gábor és felesége, mindketten duna­keszi lakosok. A gépkocsive­zető nem adott nekik elsőbb­séget, s így a két embert a gyalogátkelőhely közepén el­ütötte. Bessenyeiné agyráz­kódást, bal oldali kulcscsont­törést, sorozatos bordatörést, csípőcsont- és szemérem csont­törést, valamint jobb lábszár­csonttörést szenvedett, s mindennek következménye — maradandó testi fogyatékos­ság. A férje bal lábszárcsont­ja és mindkét combcsontja el­törött. Sérülése nyolc napon túl gyógyult. Pontosan a gépkocsi elé Íme előttünk az ijesztő, is­mert kép — vérző, eszmélet­len sérültek, mentőkocsd, az orvosok gyors életmentő moz­dulatai, s a rendőrség szak­emberei, akik a balesetnél helyszínelnek. S az igazság egyik fele máris föltárul: a vétkes gépkocsivezető kétsze­res, durva közlekedési sza­bálysértése; a megengedettnél nagyobb sebesség, s az elsőbb­ség meg nem adása! Mindket­tő súlyos, elemi hiba, s elköve­tése még akkor is büntetendő, ha nem jár komoly sérülések­kel. Itt pedig sajnos ez. is meg­történt. Mint előbb jeleztük, ez csak az igazság egyik fele; a rhá­A tájékoztatásban cikkük nagy segítséget adott, amikor felhívta a lakosság figyelmét, hogy, aki december 1-e és 10-e között jelentkezik a cse­retelepeken üres palackokkal, mindenhol és mindenkor cse­rélhet.” Itt is álljunk meg. Való­ban, az ünnepeket közvetle­nül megelőző napokig az el­látás zavartalan volt, sehon­nan sem jelentettek jelentő­sebb fennakadásokat..'. „Az ünnepeket megelőző két-három nap ellátási gond­jait különösen Pest megyé­ben, az növelte, hogy a fo­gyasztók jelentős része félig, vagy csak harmadáig kihasz­nált pb-gázpalackot cserélt telire, és ezzel külön is nö­velte a szállítási és töltő­üzemi gondokat. Ezt a jelen­séget valószínűleg összefüg­gésbe lehet hozni az ünnep előtti sertésvágásokkal. A perzselés pb-gázzal egyéb­ként is veszélyes.” Tehát az egészen szerény önkritika mellett az általá­nos gázhiányért a TIGÁZ elsősorban a fogyasztókat okolja, akik nem teljesen üres palackokat cserélnek vissza, akik a gázzal disznót perzselnek, és így tovább ... Mit mondjunk erre? Ezekben a megállapítások­ban sok az igazság. De ha az emberek bármikor cserélhet­nék a kiürült palackokat, nem lennének kénytelenek vissza­vinni akár a félig telit, hall­ván, hogy van gáz a cserete­lepen! Két hónap eltelt Miért írunk most minder­ről? A történtek óta lassan két hónap telt el és azóta sem javult lényegesen a pb- gázellátás. Annyira nem, hogy Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyet­tese február 10-én a megye pb-gázellátásának az ügyében az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt vezérigazgató­jához és a Nehézipari Minisz­térium miniszterhelyettesé­hez fordult. Közölte, hogy a megyei tanács több tárgyalás alapján teljesítette a TIGÁZ kéréseit, azonban a szállítás mégis akadozik, a másodpa­lackok kiadása elhúzódik... Pest megyében a számítá­sok szerint 160—180^ezer pb- gázpalack-tulajdonos van. A fogyasztásuk eléri az orszá­gos fergalom tíz százalékát. Várhatóan 1975-ben Magyar- országon újabb 120 ezer pa­lackot hoznak forgalomba, amiből a megye a fenti arányoknak megfelelően ré­szesül majd. Ha gond van most, mi lesz később? — kérdezzük a TI- GÁZ-tól. Komáromi Magda FELVESZÜNK faipari gépmunkást, épület- és bútorasztalost, üvegest, szobafestő és mázolót, valamint telepi segédmunkást. JELENTKEZÉS: Budapest. X., Hős u. 17., szombat kivételével az üzemvezetőknél.

Next

/
Thumbnails
Contents