Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

ms. FEBRUAR 16.. VASÁRNAP 5 Szóvá tették, javasolták s Társadalmi munkában járda A Budakalászi Nagyközségi Tanács tavaly öt ülésen tizen­öt határozatot hozott, három tanácsrendeletet alkotott, és összesen 23 esetben interpel­láltak a tanácstagok. Az inter­pellálok többsége nemcsak kérdezett, nemcsak felvilágo­sítást kért, hanem mindjárt javaslatot is tett egy-egy prob­léma megoldására. Első lépés: közkutas hálózat Kamp János, Katona Sán­dor és Kovács Gábor tanács­tagok indítványozták, hogy körzetükben is kezdődjön el a járdaépítés. Hasonló sürgető javaslatot több tanácstag is előterjesztett. A kérés jogos — mondták a tanács vezetői —, de mégis, sürgősségi sorrendet kell megállapítani! Ezért lét­rehozták a járdaépítési ideig­lenes bizottságot. 'A bizottság tizenkét utca járdaépítését ter­vezte, kilenccel tavaly el is készültek, három utca betono­zása áthúzódott ez évre. A jár­daépítés során a tanács bizto­sította az anyagot, a kavicsot és a betonlapokat, a lakosság épített társadalmi munkában — több mint 60 ezer forint ér­tékben. Bemer Gizella egy korábbi kezdeményezés mielőbbi meg­valósulásáért emelt szót. Java­solta, hogy mielőbb alakuljon meg Budakalászon a víztársu­lat. Indítványa nyomán meg­élénkült a szervezés, s tavaly szeptemberben tető alá hozták a régebben egyszer már elve­tett elképzelést. A társulat most februárban kezdi meg tényleges munkáját, első lé­pésként a közkutas hálózat megépítéséről gondoskodnak. A lakosság hozzájárulása havi ötvenkét forint lesz, a rákö­téseket pedig a közkutas há­lózat megépülte után engedé­lyezik. Kocsmából — vegyesbolt Több tanácstag is indítvá­nyozta, hogy a község égy el­hanyagolt kocsmáját szüntes­sék meg, s Melyén nyissanak vegyesboltot. A Pest megyei Óránként 3000 ív A Papirfeldolgozók Ipari Szövetkezetének fóti telepén fél eszten­deje működnek a képünkön is látható rotációs ofszet nyomógépek. A négy, nagy teljesítményű berendezésen önátíró papírokat, számlagar­nitúrákat, számlatömböket készítenek. Egy-egy gép óránként 3000 ívet nyomtat. G-árdos Katalin felvétele Vendéglátó Vállalat — a KÖ­JÁL észrevételeire is odafi­gyelve — eleget tett a kérés­nek, s bezárta az üzletet. A vegyesbolt már meg is nyílt. Polgár Tibornak viszont azt az indítványát, hogy a nyitva tar­tást igazítsák a munkából ha­zaérkezők igényeihez, a kiske­reskedelmi vállalat foglalkoz­tatási nehézségek miatt egyelő­re nem tudja megoldani. Molnár Lajos tanácstag ,a szemétszállítás ügyében inter­pellált. Javasolta: tegyék rend­szeressé a szemétszállítást, a szolgáltatás jobb ellátása ér­dekében pedig vásároljanak még egy szemétgyűjtő teher­gépkocsit a másik mellé. A ta­nács idei fejlesztési tervében már ez is szerepel. A tanács végrehajtó bizottsága — az in­terpelláció nyomán tett intéz­kedésével egy időben — meg­oldást talált arra is, hogy egy­séges szemétgyűjtőket rend­szeresítsenek. Már megrendel­ték az edényeket. Beszüntették a hulladékégetést Hunyadi Zoltán javasolta, hogy a 11-es és 111-es utak ta­lálkozásánál szereljenek fel közvilágítási lámpát, mivel e helyen sok a gyalogos és elég gyakori a baleset. A javaslat csak a későbbiek folyamán valósul' meg, amikor az autóút közvilágítása egész Szentend­réig kiépül. <Az előírások sze­rint ugyanis egy-egy adott pont külön megvilágítása ká­rosan befolyásolja a vezetést.) A tanácstagnak viszont azt az indítványát, hogy szüntessék meg a hulladékégetést a TE- MAFORG telephelyén, elfo­gadták. A KÖJÁL ebbe is be­segített. K. J. Áz olajkirály MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK — Hé, Roki, téged keres­nek! — A termen áthömpö­lyög a hang, a géplabirintus mögül magasba emelkedik egy kéz, jelezve, hogy hol talál­ható a PEMÜ „olajkirálya”. Weigert József tmk-karban- tartó barátságos pillantást vet ránk, de nem hagyja abba munkáját. — Egy pillanat, csak levá­gom ezt a betétet — és a le­mezvágó ollót belefuttatja a fémbe. — Kész. Egy újításon dolgozunk két társammal, ah­hoz kell ez a szűrőbetét. A fáradtolajat adalék hozzáke­verésével hidróolajjá változ­tatjuk, regeneráljuk. Persze, nem ennyire egyszerű, de most nem untatom vele. Javaslatok, újítások Udvariasan előreenged, ke­resünk egy csendes zugot az üzemirodában. Nem tudok parancsolni a kíváncsiságom­nak: — Hogyan ragadt magára a Roki név? — Ügy, mint az olaj! 1968- ban, amikor idejöttem Soly­márra, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalathoz, egye­dül én foglalkoztam a hid­raulikus rendszerű gépek ola­jozásával. Valamelyik kollé­gám heccből Rockefellernek szólított, azóta mindenki Ro- kinak meg Olajkirálynak né- vez. — Hát akkor, hogy érzi magát ezekben az olajtól han­god időkben? — Köszönöm kérdését — mondja mímelt komolysággal —, még pár száz hordó im­port olajam van, de kará­csony és újév között kényte­len voltam a nagy karbantar­A kukoricatermeszlés reformkora Reformkorát éli a hazai ku­koricatermesztés, állapították meg a napokban egy tudomá­k űzd jön a társadalmi haladásért, a munkás­ság felemelkedéséért. Három kimagasló teoretikusa, szerve­zője is volt e korszaknak: Landler Jenő, Kun- fi Zsigmond és Szabó Ervin, akik az adott korban ki tudták fejezni a magyar munkás­ság érzéseit, érdekeit, s meg tudták fogal­mazni . kívánságait. Közülük legmesszebbre Landler jutott, aki a Tanácsköztársaság, majd az emigrációban küzdő kommunista párt egyik vezetője lett, s életét Moszkvában fe­jezte be, mint a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, öt­venhárom évet élt, de talán a legmozgalma­sabb időszakban. Ha abból az ötven év tör­ténetének hosszú folyamatából mérföldkőnek csak a munkásmozgalomban beállt változá­sokat emeljük ki, akkor is olyan eseménye­ket kelL felsorolnunk, mint a szociáldemok­rata pártok tömegpárttá növekedése, a II. In- ternacionálé megalakulása, kiteljesedése, szétesése. A szocialista forradalom győzelme, a kommunista világmozgalom megszületése, magyar vonatkozásban a Tanácsköztársaság létrejötte, majd bukása — megannyi ,esemény, amely közvetve hatott, vagy közvetlenül ösz- szefonódott Landler Jenő életútjával. Erre a korszakra esik a másik két nagy — Kunfi Zsigmond és Szabó Ervin — munkás­sága is, ha ők nem is jutottak olyan magas­latokra, mint Landler, de nevüket mélyen bevésték a magyar munkásmozgalom törté­netébe. Kun Béla és Szamuely Tibor még a múlt században születtek, de munkásságuk a század első harmadára esik, s ők a harmadik korszak kimagasló képviselői, kiknek munkás.' sága már lényegében a mi korszakunkra nyú­lik át. Már a Nagy Októberi Szocialista For­dalom, a polgárháború nevelte őket szilárd, következetes forradalmárrá. Nevük összefor­rott az első magyar munkáshatalommal. Sza­muely éppen a hatalom megtartásáért foly­tatott küzdelemben halt hősi halált, alig har­mincévesen. Neve jelképpé vált, rettegtek tőle a reakciósok, az ellenforradalmárok, vi­szont rövid élete példaképpen áll a proleta­riátus előtt. Kun Béla szerepe a Tanácsköz­társaság megalakításában közismert, ö volt az első azok közül, akik Lenin eszméjében keresték — és találták meg — a választ a magyar történelem sorskérdéseire, És ezek az eszmék tartalmazták az egyedüli helyes lehe­tőséget, tevékenysége így történelemformáló erővé vált. A küzdelem volt életeleme, a nyugalom Idegen volt tőle. Mindig szenvedélyesen küz­dött igazáért, még akkor is, ha nem neki lett Igaza. Cselekedetei nyomán szenvedélyek gyúltak ki, amelyek parazsa ma sem hunyt ki teljesen. Életútja országhatárokon át vezetett, internacionalistaként harcolt, aki tudta, hogy bárhol is tevékenykedik, a magyar dolgozók harcát is vívja Nevéhez fűződik a Magyar- országi Kommunista Párt megalakítása, a Tanácsköztársaság harcainak irányítása. Az emigráció k^pyszerű ideje számára nem volt pihenés, küzdött a kommunista párt újjá­szervezéséért, dolgozott a Komintern végre­hajtó bizottságában. 1939-ben halt meg a Szovjetunióban. Rajk László, az egyszerű székely csiz­madiamester fia, a legújabb korszak egyik ki­váló egyénisége. Mi tette naggyá? Az, hogy már az egyetemi évei alatt felismerte, hogy a munkásmozgalomban a helye, kitartóan küzdött a Horthy-rendszerrel szemben, bör­töntől, üldöztetéstől sem riadt meg. Majd a spanyol frontokon találjuk. Mindig becsület­tel helytállt ott, ahova a párt állította. A fel- szabadulás után nagy érdemei vannak a kommunista párt szervezésében, a népi ha­talom megteremtésében. Tragédiája, hogy ép­pen ő került a törvénysértések során kreált perek fő célpontjául. Talán életében először került dilemmába: ha a koncepciós vádnak, amely alkalmasnak tűnt a jugoszláv vezetők komprómittálására, nem veti magát alá, ak­kor szembekerül nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi kommunista mozgalommal is. Há engedelmeskedik, odaveti saját múltját, amely az élete volt. Mindenképpen véget ért Rajk László útja, akárhogyan döntött. Ezért azt tette, amit kommunista kötelességtudata parancsolt. Ó, aki mindig a pártfegyelem példaképe volt, nem cselekedhetett a párt el­lenében. ö is, mint a koncepciós perek többi áldozata, azt remélte, hogy egyszer majd ki­derül, milyen tragikus „tévedés” történt, s elérkezik a felülvizsgálat ideje, s hogy a párt megtisztítja nevüket és becsületüket. El kel­lett ezt mondani Rajk Lászlóról, mert ez is hozzátartozik a teljes politikai, történelmi igazsághoz. Mindenhogyan ott van a helye a magyar munkásmozgalom kimagasló harco­sai között. A kötetek írói — Aranyossi Magda, Szabó Ágnes, Erényi Tibor, Litván György, Gábor Sándorné, Borsányi György és Strassenreiter Erzsébet—Sípos Péter, valamint a szerkesztő, H. Balázs Éva — kitűnő munkát végeztek. Együtt olvasva a könyveket, nagy élmény, egyben rendkívüli úttörő vállalkozás, mert' életrajzíróik közel hozták őket az olvasókhoz. Eddig is tudtuk róluk, hogy harcos munkás­ságukkal segítették győzelemre juttatni a ma­gyar szocialista—kommunista mozgalmat, de nagyságuk most fénylik tisztán. Gáli Sándor nyos tanácskozáson. Ä fejlő­désben új korszakot jelent a különböző termelési rendsze­rek elterjedése, amelyek rész­ben a hősprogramhoz kapcso­lódjak, másfelől a termék vi­lágpiaci keresettségén alapul­nak. Ma már megalapozott termelési feltételek között az ország szántóföldjének 30 szá­zalékán termelik a kukoricát, s az utóbbi 14 évben 70 szá­zalékkal nőtt a tengeri átlag­hozama Magyarországon. A továbbiakban nem a termőte­rület bővítése, hanem a meg­levő eszközök és a termőhe­lyi adottságok maximális ki­használása a cél. A gazdasá­gok mai technikai felkészült­sége lehetővé teszi, hogy a je­lenlegi 40—50 mázsás hektá­ronkénti hozam 70—80 mázsa legyen. táshoz felhasználni 8 ezer ki­lót. Azóta nagyon takarékos­kodom. A múltban sem bír­tam nézni a pocsékolást — folytatja, most már a tréfát félretéve. — Például a cipő­sarokgyártó automata fröccs­öntő gépek szeleprendszeré­nek módosítására ’ elfogadták az újításomat. Kétszázötven­ezer forintnak megfelelő mennyiségű olajat takarítot­tunk meg vele. Azelőtt a fröccsöntő üzemben heten­ként 3—4 hordó olaj folyt el. Az embernek fájt a szíve ér­te. Rájöttem, hogy szűrve vissza lehet dolgozni a gé­pekbe. Javaslattan 44 ezer fo­rintot hozott a vállalatnak. Összesen 235 gépet kezel. A cipősarok-, a ládagyártó üzemben a köztalpgyártó au­tomata körasztaloknál, a szer­számkészítőknél hetenként többször is feltűnik. Valóban ő az olajkirály. A hidraulika berendezések feltöltésénél 800 kiló import olajat is elhasz­nál. . — Karbantartó lakatos a szakmája? — Nem, az eredeti mes­terségem, bár rokon vele, azért egy kicsit távol esik tő­le. Szíjgyártást tanultam Mo­hácson. Korábban szíjgyártó Együtt nevetünk. Aztán megmagyarázza az összefüg­géseket. A történet vissza­nyúlik a gyerekkorba. Gon­dolatokba mélyülten ül előt­tem. Markáns arcú: * szigorú­an összezárt száj, erős vona­lú orr, a széles homlok alatt világító — kék szem. Megele- venítően beszél. Szavai hal­latán szőke, mezítlábas kis­fiú tűnii» fel egy Baranya megyei domboldalra kapasz­kodott kis falj poros útján. A borbély fia. Ruhája sze­gényes, háború van. A falu borbélyának csengettyűs aj­taján csak ritkán téved be egy-egy otthon maradt idős férfi. — Dehogy akartam én szíj­gyártó lenni, apám erősza­kolta. Fölszabadulás után ál­lami gazdaságban is dolgoz­tam, mindig a gépek körül őgyelegtem. Szerettem a lo­vakat, de a gép az más... Pi- liscsabára hívtak be katoná­nak, így ragadtam itt az új hazámban. Ide nősültem. Ti­zenhárom évig a Szentendrei úti Textilfestő gyárban dol­goztam. Igen, mint szíjgyár­tó. A gépmeghajtáshoz lapos szíjakat használtak, azokat is kellett javítani. Szükség volt lószerszámra is, mert az anyagmozgatásnál a villamos­targoncákat akkor még lo­vak helyettesítették. 1955-ben megérkeztek a modern tex­tilgépek és végleg búcsút mondhattam az ősi mester? ségemnek. Kiváló dolgozó, a szó szó? ros értelmében. Kitüntető? sek, jutalmak kísérték, a dől? gos éveket, munkája a PE? MÜ-ben is elismerésre talált, ' Szocialista brigádvezető a tmk-ban, aranykoszorú váro­mányosa. Nem ismeri ezt a szót:, kötött munkaidő. Ha este későn, valamelyik üzem? ben hirtelen leáll egy gép, a vezetők gyorsan lakásáho? küldik a vállalati kocsit é? ő bármikor készségesen jön, hogy segédkezzen a gép ja? vításánáL Együtt a család Munkája mellett több tár­sadalmi tisztséget is betölt»: a községi pártbizottság tagja, a solymári tanács tagja, a vállalati szakszervezeti ta­nács munkavédelmi felügye­lője. Az egyébként mindenki­hez barátságos, vidám ember munkávédelemben nem ismer tréfát, számos fegyelmi eljá­rás elindítója volt. Kiváló munkásőr. A szovjet—magyar baráti kapcsolatok elmélyí­téséért nemrég újabb kitün­tetést kapott. Felesége alapító tag a PE? MÜ-ben, a készáruraktár cső? portvezetője, többszörös kivá? ló dolgozó. Lánya szintén a vállalat szervezési osztályán, a , számítóközpontban dolgo? zik. Kisfia még ipari tanuló, már várják a vállalat tmk?' üzemében. — Megnyugtató, hogy együtt dolgozhat az egész család. Itt lesz jövője a gyerekeim? nek is. — Marad egyáltalán szabad ideje? — célzok a sok társa? ■dalmi tisztségre. — Nem sok, legfeljebb ker­tészkedésre. Kis telkünkön szőlőt, zöldséget termesztek, a paprikán kívül semmiért sem kell a boltba menni. Mindenre jut idő, ha akar­juk. Még szívesen 'tanulnék, érdekelnek a speciális gé­pek, a műanyag — egy szak­mai továbbképző tanfolyam­ra bármikor beiratkoznék. Weigert József és felesége két héttel ezelőtt jött meg a Szovjetunióból. Htjukhoz a vállalat szép hozzájárulást adott. — Hat napot töltöttünk észak Velencéjében — mond­ja elragadtatással. — A fe­lejthetetlen szépségű Lenin- grád életünk legszebb élmé­nye marad. Horváth Anita Bétán ító-át képzős tanfolyam indul 1975. március 1-én központifűtés-szerelő szakmában Jelentkezhetnek az általános Iskola 8 osztályát elvégzett, és 18. életévüket betöltött férfiak, 40 éves korig. A tanfolyam 5 hónapos. A résztvevők ez idő alatt is teljesítménybérben dolgoznak. A tanfolyam elvégzését kővető 2 éves szakmai gyakorlat után biztosítjuk a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. Ozemi étkezésről, a vidékieknek munkásszállásról gondoskodunk, utazási költség-hozzájárulást fizetünk. Jelentkezés csak személyesen, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 6-os Termelőegységénél Budapest XI., Tétényi út és Szakosíts Árpád út kereszteződése. (Megközelíthető a 7/c jelzésű autóbusszal, a Szakosíts A. útnál kell leszállói.)

Next

/
Thumbnails
Contents