Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
1975. FEBRUAR 16., VASÁRNAP Járási, városi pártértekezletek Pest megyében Taksony Meghatározó az ipar, jelentős az előrelépés a mezőgazdaságban A ráckevei járás 3400 kom- munis.áj,inak képviseletében* Vác A ráckevei járás 3400 kommunistájának képviseletében 1 180 küldött és 17 szavazati jogú meghívott vett részt a taksonyi művelődési házban rendezett pártértekezleten. Megjelent a tanácskozáson dr. Pethö György, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora is. A tanácskozás elnökének, Szatmári Lajosnak, a Pestvidéki Gépgyár pártbizottsága titkárának megnyitóját követően a pártbizottság írásbeli beszámolójához Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az eltelt négy esztendőben a járás fejlődésében tovább érvényesültek és erősödtek a korábbi tendenciák. A főváros vonzáskörzetéhez tartozó községekben a lakosság száma emelkedett, s változatlanul az ipari foglalkoztatottság >, a meghatározó. Itt működik például a mintegy tízezer dolgozót foglalkoztató Csepel Autógyár, a közúti járműgyártás egyik kulcsüzeme, ahol a termékszerkezet átalakításával további, hosszú távú fejlődés alapjait vetették meg. 1975-ben — a IV. ötéves terv befejező évében — az önjáró padlóvázgyártás a vállalat egész évi készárutermelésének normaórában számítva — m- r eléri a 60—70 százalékát. Jelentős fejlődésről adnak számot a Pestvidéki Gépgyár kommunista vezetői: négy év alatt a gyár termelési értéke 32 százalékkal emelkedett, az egy főre jutó bérszínvonal-növekedés pedig megközelíti a 6000 forintot! A Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete a termelési tervek túlteljesítése mellett leginkább a szocialista brigádmozgalom fejlődésével büszkélkedhet. Az elmúlt négy esztendőben újabb kollektívák alakultak annak az elhatározásnak jegyében, hogy tagjai igyekeznek szocialista emberhez méltóan élni, dolgozni és tanulni; a szocialista brigádtagok száma megközelíti á háromszázat. A kiskunlacházai ÉGSZÖV a beszámolási időszakban 1 milliárd 260 millió forint termelési értéket állított elő; nyeresége 125 millió volt, és 1974- töl hitel nélkül gazdálkodik. Fejlődött, természetesen, a termelőszövetkezeti mozgalom is. kialakultak a mezőgazda- sági termelési struktúra továbbfejlesztésének feltételei. Egyre inkább tért hódítanak az iparszerűen megszervezett termesztési eljárások, a rendszerek. Példaként említhetnék a Kiskunsági Állami Gazdaságot, amely a CPS tagjaként kimagasló cukorrépa- és jó kukoricatermést takarított be. Az Űcsai Állami Gazdaság várhatóan a szőlőtermesztés egyik rendszergazdája lesz. Az öntözött legelőre alapozott szarvas'marhatartás szisztémáját szintén a járásban dolgozták ki, a ráckevei Aranykalász Tsz alapította a HSZV Közös Vállalkozás keretében, a tsz szarvasmarha-hizlalási eredményei országos hírűek. A kiskunlacházi Kiskun Termelőszövetkezet szakemberei a gyökérzöldség és a zeller termesztésében járnak élen, a dunavarsányi Petőfi Tsz épülő tehenészete — amelyet ápNőtt a termelékenység az iparban, több jutott a kommunális beruházásokra, a szolgáltatások fejlesztésére rilis 4-re adnak át — a nyáron rendezendő országos mezőgazdasági kiállítás szakmai bemutatóinak egyik színhelye lesz. Az. eddiginél is több figyelmet, hatékonyabb intézkedéseket követel a lakosság kommunális, kulturális és szociális ellátottságának javítása, s ezzel párhuzamosan a kormányhatározattal megerősített üdülőfejlesztési feladatok, a természeti adottságok célszerű hasznosítása. A Ráckevei-Duna körzetének üdülőterületté nyilvánítása egyébként is sok új feladatot rótt a helyi szerveikre. E feladatok megoldásának elősegítésére jött létre a beszámolási időszakban a Ráckevei-Duna Intéző Bizottság, amelynek közreműködésével kidolgozták a kormány által is jóváhagyott regionális üdülőfejlesztési tervet. A terv alapvető célja . a turizmus és idegenforgalom feltételeinek biztosítása, az egyes üdülőkörzetek kialakítása, a további közművelődési feladatok megoldása és az üdülőtelkek számának fokozatos növelése. Mindezek a tennivalók széles körű társadalmi összefogást követelnek, amiben a kommunisták lehetnek a kezdeményezők. A beszámoló végezetül részletesen elemezte az eszmeipolitikai nevelőmunka, a szocialista tudatformálás eredményeit, a pártélet fejlődését — és a további tennivalókat. A beszámolót követő vitában felszólalt: Zaremba Gyula, a MüM 208. Steinmetz kapitány szakmunkásképző-intézet, Titi Mária, a Kertészeti Egyetem tangazdasága pártvezetőségének titkára, Tóth Gábor, a kiskunlacházi Kiskun Tsz rendészeti vezetője, Végh István szerelő, a Pestvidéki Gépgyár szocialista brigádvezetője, Csajági La- josné, a Szigetszentmártoni Községi Tanács vb-titkára, Kardos Gyula, a tököli büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, Csordás Imre, a Pestvidéki Gépgyár igazgatója, Dobosi Lajosné, a ráckevei járási rendelőintézet asszisztense, Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke, Szeghalmi Gyula, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára, Taligás László, a SZIMFI esztergályosa, Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára, dr. Pethő György, Pfendert Mihály, az ÉGSZÖV műszaki igazgatóhelyettese, Ady István, a du- naharaszti nagyközségi tanács elnöke, Csömör József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára és dr. Dobray Lajosné, a halásztelki mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tanára. A küldöttértekezlet a beszámolót és a választ egyhangúan elfogadta. Ezután került sor az 53 tagú járási pártbizottság és a megyei pártértekezlet 29 küldöttének megválasztására. Az újonnan választott pártbizottság megtartotta első ülését és Jónás Zoltánt a pártbizottság első titkárának, Klamó Józsefet a pártbizottság titkárának választotta. A végrehajtó bizottság további tagjai: Bányai Zoltán, a járási rendőrkapitányság vezetője, Csatai Lajos, az ÉGSZÖV lakatosa, Dózsa Lajosné, a Csepel ’Autógyár gépmunkása, dr. Hrabovszky Mihály, a BV-kórház orvos tisztje, Kaszai Ernőné, a Kiskunsági Állami gazdaság raktári dolgozója, Raffay Béla, a járási hivatal elnöke. Szatmári Lajos, a Pestvidéki Gépgyár pártbizottságának titkára, Tóth Mihályné, általános iskolai igazgató, Ráckeve és dr. Tressner Pál, a dunavarsányi Petőfi Mgtsz elnöke. A héttagú fegyelmi bizottság elnökévé Tóth- Gábort, a kiskunlacházi Kiskun Tsz rendészeti vezetőjét választották. Ny. E. Tegnap a DCM kultúrtermében tartották küldöttértekezletüket Vác város kommunistái. A pártértekezleten a város 88 alapszervezetét 180 küldött képviselte. Részt vett a tanácskozáson. Arató András, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az MSZMP X. kongresszusa óta eltelt időszak alatt tovább erősödött a párt politikája iránti bizalom, javult a pártszervezetek gazdasági munkát irányító tevékenysége, minek következtében dinamikusan fejlődött a termelés, nőtt a termelékenység. Ezt tükrözte a városi pártbizottság beszámolója, melyhez Papp József, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az elmúlt négy esztendő alatt jelentős mértékbenm növekedett a város üzemeinek termelése. Tavaly elérte a hétmilliárd forintot. Ez a mintegy 43 százalékos növekedés megfelel a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek. Különösen kedvező volt a termelés fokozódása a könnyűipari és élelmiszeripari vállalatoknál. Az ipari üzemekben eredményesen oldották meg a termelési profil változásait. Az Egyesült Izzó váci gyárában például a hagyományos tévéképcső gyártást a fénycső. gyártás váltotta fel. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában pedig a konténergyártás jelentkezett új termékként. Az építőanyag- és építőipar 30 százalékkal növelte termelését. A DCM 1974-ben több mint 1 millió 100 ezer tonna cementet gyártott. Á Kötöttárugyárban új üzemegységek léptek be a termelésbe, és teljes gépi rekonstrukció történt, de még számos munkaszervezeti feladat vár megoldásra. Ebben at időszakban volt a. Finomfonó gyár rekonstrukciója is. Jelentős mértékben fokozódott az üzemek export- tevékenysége. Több mint 1,2 milliárd forint értékű áru került kivitelre, s ezen belül a tőkésexport csaknem kétszeresére növekedett. Az elmúlt időszakban 9 százalékkal nőtt a város gazdálkodó egységeinek eredménye és 1974-ben elérte az 500 millió forintot. Ezen eredményeket csökkenő munkáslétszámmal, jelentős részben a termelékenység növekedésével érték el az üzemek. A pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenysége minden területen kedvezően hatott a központi irányelvek érvényre juttatásában. Kiemelkedően jelentkezett ez a bérgazdálkodás szocialista elveinek megvalósításában, így a városban dolgozó munkások havi jövedelme az 1970-es 2025 forintról 1974- ben 2523 forintra emelkedett. Nagyon kedvező helyzet alakult ki a beruházási és műszaki fejlesztési tevékenységen belül. A város összes beruházásainak 91 százaléka 1970-ben az iparban valósult meg, 1974-ben ez 62 százalékra módosult. Így jutott több a kommunális beruházásokra, a szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztésére. Az elmúlt négy év alatt 1713 lakás átadására került sor, és ez évben 280 lakásba tudnak beköltözni főként nagycsaládosok, munkások és fiatalok. A negyedik ötéves tervben került sor a Naszály-áruház felépítésére, és az elmúlt négy év alatt többek között 350 óvodai hellyel, 23 tanteremmel, 225 kollégiumi hellyel és korszerű zeneiskolával gazJárási pártértekezlet Gödöllőn (Folytatás a 2. oldalról) versenymozgalom további szélesítése, a közös gazdaságok középtávú fejlesztési tervének kidolgozása, a beruházási döntések előkészítése is szerepel. 1980-ig biztosítani kell a járás minden községében a vezetékes * vízellátást. Tovább fejlesztik az üdülő- területeket. A káderutánpótlás minden pártszervezet kiemelt feladata lesz a jövőben. Mindezeket a járási párt- bizottság a városi pártbizottsággal közösen együttműködve kívánja megoldani. A beszámolót széles körű vita követte. Sorrendben a következők szólaltak fel: Dra- bon 'József, a kartali általános iskola igazgatója, Batta Mihály, az IMI gyáregységvezetője, Juhász József, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának küldötte, Fehér Béla, a járási és városi munkásőrparancsnok, Pálinkás Tiborné, az aszódi Gal- gaparti Tsz alkalmazottja, a nőbizottság elnöke, Magyaróvári Pál, a gödöllői ÁFÉSZ elnöke, Forgó Ferenc honvéd alezredes, Logodi Katalin, a járási KISZ-bizottság titkára, Kovács László, a Szilas- menti ITsz párttitkára, Cser László,* a péceli gimnázium igazgatója, Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, Hónig Antal, az aszódi tanács művelődésügyi főelőadója, Dobró- czy Zoltánná, az erdőkertesi általános iskola tanára, Kovács Zoltán, az Észak Pest megyei Tsz Szövetség titkára, Bobály Sándor, az IMI pártbizottságának " titkára, Pé- csy Pálné, a kistarcsai párt- bizottság titkára, Furulyás JánctS, az Egyesült Zöldmező’ Tsz elnöke és Cservenka Fe- rencné. A küldöttértekezlet egyetértő állást foglalt a Központi Bizottság XI. kongresszusi irányelveivel és a szervezeti szabályzat módosításának tervezetével, valamint elfogadta a járási pártbizottság beszámolóját. ' Megválasztották az ötvenegy tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 26 küldöttét. A pártbizottság ezután megtartott' első ülésén megválasztották a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. A járási pártbizottság első titkárának Kis Emilt, titkárainak Járjapka Józsefet és Franko Jánost választották. A végrehajtó bizottság további tagjai: Bállá Józsefné, az IMI tekercselő munkása, Cser László, a péceli gimnázium igazgatója, Fábián Lászlóné, a péceli Triton Ktsz dolgozója, Szabó Gyula, az IMI volt pártbizottsági titkára, jelenleg az MSZMP Politikai Főiskolájának hallgatója, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Mihály István, a járási városi rendőrkapitányság vezetője, Kondor Ottó, az egyetemi tangazdaság közgazdasági igazgatója, Lévai Ferenc, a Galga- ménti Tsz elnöke. Az ugyancsak ez alkalommal megválasztott héttagú fegyelmi bizottság elnöke Dro- bon József, a kartali általános iskola igaz|atója lett. H. A. dagodott Vác. Jelenleg épül a város üzemeinek, intézményeinek összefogásával az új művelődési központ. A beszámolási időszakban" az egyik legnagyobb eredményt az egészségügyi intézmények fejlesztésében érték el. Az 1970- Öen átadott új kórház minden vonatkozásban javított az egészségügyi ellátás körülményein, az átadás óta több ággyal bővült, és elkészült az 'új 174 ágyas elmepavilon és a véradóállomás. A beszámolót követő vitában — sorrendben — felszólalt: A beszámolót követő vitában felszólalt: Furák János, a DCM pártbizottságának titkára, Szigetközi Ferenc, a Faipari Ktsz szakmunkása, * Struve Gáborné, a Kötöttáru- gyár varrónője, Gulyás Pál, a- MHD váci gyáregységének hegesztője, dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnö- a ke, Puskás Györgyné, a fonógyár munkásmője/' Kerényi László, az Egyesült Izzó váci gyárának igazgatója, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének helyettes vezetője, Vác város országgyűlési képviselője, dr. Kollár Lajos, a kórház igazgatófőorvosa, Bánfalvi Jenöné, a váci járási pártbizottság titkára, Ruzics Miklós, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának szerszámkészítője, Kiss László, a Forte pártbizottságának titkára, Arató András, Pelczéder Tibor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Nagy Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára. Kovács László honvéd ezredes és Pothánszky Lászlóné, a városi szakmaközi bizottság titkára*. . A tanácskozás szünetében a résztvevők megtekintették az MSZMP KB agitációs- és propagandaosztálya által rendezett Munkánk és eredményeink az MSZMP X. és XI, kongresszusa között című vándorkiállítást, melyen megyénk fejlődését tíz gyönyörű tabló is érzékelteti, és örömmel fedezték fel a bemutatott fotókon a váci Szőnyi Tibor kórház impozáns épületét és a város gyáróriását, a DCM-et, A pártértekezlet ezután 26 küldöttet választott a megyei pártértekezletre, és 45 tagú pártbizottságot választott, mely első ülésén megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot. A pártbizottság első titkára ismét Papp József lett, titkára pedig Pálmai László. A vb további tagjai: dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke, dr. Kollár Lajos, a Szőnyi Tibor kórház igazgató-főorvosa, Szintai Márton, a MüM 204-es ipari- tanuló-intézet igazgatója, Furák János, a DCM j^lrtbizott- ságának titkára. Gulyás Pál, az MHD váci gyáregységének hegesztője, özv. Herczeg Imréné, az Egyesült Izzó váci gyárának betanított munkása, Oroszt Ká- rolyné, a Kötöttárugyár varrónője és Bányavári Pétenjé, a Dunakanyar Ktsz elnöké. Ezután megválasztották a héttagú fegyelmi bizottságot, melynek elnöke ismét Szabó Istvánné lett.
