Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
4 skMOiw 1975. FEBRUAR 12., SZERDA Kulcsátadási ünnepség a Várban Az újjáépülő budavári palotában újabb épületeket adtak át rendeltetésüknek: az északi palotaszámyban levő A-épü- letet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a központi B_, C-, D-épületeket a Magyar Nemzeti Galéria számára. Az egykori királyi palota több mint 2 milliárd forintos beruházással — Európa legnagyobb műemléki helyreállítása — a magyar kultúra fellegvára lesz. A munka méreteire jellemző, hogy összesen 693 ezer 300 légköbméter nagyságú épületet állítanak helyre a műemlék jellegének és rendeltetésének megfelelően. Most az érdekelt vállalatok összehangolt munkájának eredményeként — határidőre készült el a magyar munkásmozgalmi múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria új otthona. Április 2-től, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum megnyitásának napjától a közönség több oldalról közelítheti meg a múzeumokat. Gyalogosan a Szarvas tér felől, és a keleti úton gépkocsival is. A Clark Ádárn térről külön-autóbuszjáratok szállítják majd a látogatókat. A következő időszakban az F-épületben az Országos Széchenyi Könyvtárat, a karmelita kolostorban az MTA Irodalom és Nyelvtudományi Intézetét helyezik el. Helyreállítják a Várszínházát és a Sándor-palotát is. Az újjáépített, reprezentatív kupola. Befejezés előtt a pályaválasztási vetélkedő Beszámoltunk róla, hogy a Pest megyei könyvtár és a megyei tanács pályaválasztási tanácsadó intézete minden járásban pályaválasztási vetélkedőt rendez az általános iskolák felsőtagozatos diákjainak. A vetélkedők nagy része már a járási székhelyeken lezajlott, mindössze még két elődöntő van hátra: Gödöllőn a 202-es számú Iparitanuló Intézetben ehó 18-án délután két órakor, a budai járásban pedig a járási hivatal tanácstermében február 28-án, délelőtt tíz órakor. A döntőre március vége táján kerül sor. értünk Gondos, igényes szerkesztésben és a megszokottnál gazdagabb tartalommal, jóval nagyobb terjedelemben jelent meg a Pest megyei Tanács Ifjúságvédő Intézetének a nevelőszülők, a társadalmi pártfogók és ifjúságvédelmi aktivisták számára kiadott tájékoztatója, az Értünk, ne ellenünk. A A pedagógusok körében is egyre népszerűbb és tekintélyesebb folyóirat-színvonalú kiadvány harmadik számának vezércikkét Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára írta. Dr. Simon Lajos, az ifjúságvédő intézet igazgatója az intézmény tízéves fennállásának jelentőségét méltatja, egyebek közt bejelentve, hogy az idén mintegy 8 millió forintos költséggel tovább bővítik o pomázi intézetet. Több cikk, nyilatkozat, színes riport foglalkozik a kiadványban az állami gondozásban élő fiatalok nevelésének elvi és gyakorlati problémáival, feladataival, valamint az egyre jobban kibontakozó társadalmi segítséggel. Fegyó Jánosné — emlékezve a fel- szabadulás 30. évfordulójára — Változások címmel a gyermekvédelem fejlődéséről számol be riportjában. A nevelőszülők kötelességeiről Közösségi nevelés címmel ugyancsak Fegyó Jánosné írt tartalmas összefoglalót. Rétéi Lajos A próbát megállta, Kopré József Zoli keresett címmel az állami gondozás eredményeit mutatja be. Állami gondozás után című cikkében hasznosan, jól elemzi a Pest megyei helyzetet Chemez István. A gondokról ír — a Pest megyei Hírlapban megjelent cikkei nyomán — dr. Orell Ferenc János Fiatalkorúak a bíróság előtt címmel. A társadalmi segítségnyújtás mértékéről és eredményeiről nyilatkozatok tájékoztatnak. A nyilatkozók között van Dékány Kálmán író, a Pest megyei MÉSZÖV munkatársa. Szmola Margit, Fegyó János, Ííárpáthy Magdolna, dr. Kiss Ferenc a gyermeknevelés kisebb-nagyobb problémáiról ír. A kiadvány hagyományos rovatai — Néhány jogszabály, Kihez forduljak? — ezúttal is színvonalasak. Nagyon gazdag az új szám szépirodalmi rovata. Ebben Most a lakatostanulók... Megyei verseny 12 Már hagyománya van a szakma kiváló tanulója versenynek, melyet a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Szakmunkás- képző Intézetek Megyei Igazgatósága rendez évenként. Az idén 14 szakmában írtak ki versenyt és közülük a lakatosok megyei vetélkedésének a váci 204. számú Kilián György Szakmunkásképző Intézet adott otthont hétfőn és kedden. Az iskolai selejtezők legjobb 21 versenyzője először elméleti felkészültségéről adott számot. Nem volt könnyű dolguk, a négyórás versenyidő alatt nehéz kérdésekre kellett írásban, rajzban válaszolni. El kellett készíteniük egy szerszám rajzát elöl-, belül- és oldalnézetben, közben vizsgáztak rajzolvasásból, méretezésből, szerszámkészítésből. Kedden délelőtt bonyolították le a gyakorlati versenyt. Az intézet tanműhelyében egy összetett idomvasat kellett a versenyzőknek négy óra alatt elkészíteni. Itt már az idővel is versenyt futottak. Hajlítás, menetfúrás, reszelés, szegecselés, illesztés, de minden tanult munkafolyamat sorra került. Vigh Ferenccel, a Szakmunkásképző Intézetek Megyei Igazgatóságának helyettes vezetőjével a veráenyzők között sétálgatva beszélgettünk a vetélkedő jelentőségéről. Elmondta, hogy a megye több mint 200 harmadéves lakatosszakipari tanulója közül a legjobbjai kerültek a a megyei döntőbe, és az első helyezett részt vehet a márciusban Budapesten megrendezésre kerülő országos döntőn. A győztesek — mint megtudtuk —, az oklevélen és pénzjutalmon kívül anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek munkahelyükön is. Órabér-besorolásuknál is figyelembe veszik eredményüket. Délután az intézet KISZ- klubjában Hegedűs Ferenc, a versenybizottság elnöke ismertette az eredményt. ElJózsef Attila, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Benjámin László, Várnai Zseni, Kónya Lajos, Juhász Ferenc és Kiss Ferenc verseit olvashatjuk. A Pest megyei Hírlap alapján bemutatja a kiadvány Szántó Imrét, az ismert szentendrei grafikust, akinek tíz szép munkáját közli. Szabad idő A II. évfolyamába lépett folyóirat új száma Dunaújváros művelődési központját mutatja be. A Felszabadulásunk útvonalán sorozata ezúttal fővárosunk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a budai Várba vezeti el az olvasókat. A térképpel és fotókkal illusztrált cikk segíti a műemlékek megtekintését. A további oldalakon a Nemzeti Színház csepeli szerepléséről, a szocialista brigádok színházi kedvezményeiről, a Dunai hajós című filmről, a MOM üzemtörténeti szakköréről, a diósgyőri munkások művelődéséről, a szakmunkások középiskolájáról olvashatunk, valamint új könyvekről, könyvsorozatokról, hanglemezekről és hangversenyekről. Tanácsokat kapnak a lapból a kezdő könyvtárlátogatók, ötleteket a barkácsolók, a minikönyv- és cigarettadobozgyűjtők. A lányoknak, asz- szonyoknak ormánsági szőttesmintát, a vendégváróknak recepteket ajánl a folyóirat mondta, a versenyzők munkája bizonyította, hogy a szakmunkásképző-intézetek eredményesen eleget tesznek képzési feladatuknak. Minden induló szereplése ezt bizonyította. A megyei verseny végeredménye: 1. Volentics László, a váci, 2. Varga Gyula, a váci, 3. Sógrik László, a váci, 4. Pintér András, a váci, 5. Jobbágy Károly, a szigetszenf- miklósi, 6. Várnai György, a Zöld Aniikó festőművész kiállításit ma, szerdán délután fél 6-kor nyitja meg a Stúdió Galériában (Budapest, Bajcsy- Zsilinisziky üt 52.) Pogüny ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A tárlat március elsejéig tekinthető meg minden hétköznap délután 6-ig. Bajomi Lázár Endre a katalógus előszavában „A halk rezdülések, a finom tónusok’’ festőjének nevezi Zöld Anikót, akinek művészetében „lágy színek mögött indulatok izzanak”. így igaz: ez a finomság-lendület, ez a csöndes tűz Zöld Anikó egyénisége, mely áthatja minden gesztusát. Bár ecsettel járta be az Adria partját, a Szigligeti- öböl környékét, Nápolyt, igazi festőotthona Nagymaros és a Dunakanyar. E hegy-víz ringatózós szelíd vadsága kerítette hatalmába lágyan tömörített látomásait, adott műveinek mindig hamisítatlan karaktert. Itt figyelte meg, hogy a hirtelen támadt vihar csapatba gyűjti a madaraikat, hogy egyetlen „Nagymarosi ház" kifejezheti az emberi mértéktartás méltóságát. Művészete; szelíd szimfónia, megtanít a fák vonzó formáira, a vízparti séták gondolathoz vezető sugallataira, felfedezi számúinkra a hegyek nyugtató tömbjeinek erejét. Költői festészet ez, lírai rezdülések hálózzák be a képfelületeket, „tengermerengés”, „Fa és köd” egységes anatóA könyvrejtvény és a keresztrejtvény megfejtői könyveket és moszkvai utazást nyerhetnek. Nők Évkönyve Harmadik alkalommal jelenteti meg a Táncsics Könyvkiadó a hamar igen népszerűvé vált Nők Évkönyvét. Azj idén is — mint az előző két esztendőben — a közeledő nemzetközi nőnap alkalmából hagyta el a nyomdát a kötet. Az idei alkalom azonban jelentősebb a korábbiaknál, több kiemelkedő esemény teszi ugyanis az idén még ünnepélyesebbé a nőnapot. így mindenekelőtt az, hogy az idén ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulóját és a következő hónapban ül össze az MSZMP XI. kongresszusa. Jelentős dolog, hogy az idei egész évet az ENSZ a nők évének nyilvánította. Mindezek tükröződnek az idei Nők Évkönyve lapjain Hajós Tibor szerkesztésében. Nemeslaki Tivadarnak, a SZOT titkárának bevezetője után az elmúlt 30 esztendőt idézi több történelmi érde- keisségű fejezet, majd bőséges szépirodalmi olvasmány, hasznos gyakorlati, háztartási és a mindennapi életben jól felhasználható tanács, jogszabálymagyarázat gazdagítja a kiállításában is szép kötetet. nagykőrösi szakmunkásképzőintézet tanulója. Volentics László, a győztes, szödi lakos. Elmondotta, édesapja is lakatos, de pálya- választását barátai véleménye és a váci szakmunkásképző-intézet pályaválasztási kiállításán látottak döntötték el. A szakmunkásvizsga letétele után az Egyesült Izzó váci gyárában szeretne dolgozni, ahol jelenleg tanuló. Rajki László miája, a Margitsziget tölgyeinek érzékeny regisztrálása Arany János Öszikék-ösvé- nyón járva, folytatva. Két pólus: Laci macival és a Hold- raszállás, mely a gyermek ősi rajongását és a technikai gondolat jövőjét sejteti meg a festészet közegében, a teljes emberi világot. Árulkodnak az életrajzi adatok: Kmetty János és Főnyi Géza tanítványaként diplomázott 1966-ban a Képző- művészeti Főiskolán. Kmetty színkezelése és Főnyi mester bensősége talál új hangra Zöld Anikó művészetében, aki Nagymaroson akkumulálódik mindig új festőd feladatok megközelítésére, aki egyenletesen fejlődik mind a rajzban, mind az érzelemkifejező színárnyalatok meghitt szerkesztésében. Megyénk évek óta alkotó kapcsolatban van a Budapest XX. kerületében megalakult Kisduna Galériával. Tavaly a Szentendrén élő Ilosvai Varga István festményeit mutatták be nagy sikerrel, idén Szönyi István zebegényi munkásságát kívánják megismertetni a munkáskerület lakosságával. A Kisduna Galéria vezetője, Bakallár József festőművész, a zebegényi nyári szabadiskola tanára, többször állított ki önálló kiállításon műveiből a Csepel Autógyár művelődési házában, a ráckevei múzeumban és a ráckevei Ady Endre gimnázium házi tárlatán. Képzőművészkörének tagiad is hasonló sikerrel szerepelnek Pest megyei tárlatokon. Egyik tanítványa a nagyon tehetséges Pánti Imre. aki hamarosan bemutatkozik a ráckevei Árpád Múzeumban, másik növendéke Márkus Ferenc, aki Szigetszent- miklósról keresi fel hetente a soroksári festőkört. Bakallár József fáradhatatlan alkat. Fest, szervez, irányít, gondoz. Kosárhalászával most ajándékozta meg a ráckevei Ady Galériát, s két fotógrafikával járult hozzá a művészettörténeti oktatás sikeréhez, melyeket a legszorgalmasabb ráckevei diákok kannak. Munkatársaival szünte'enü] kezdeményez, s ami különösen dicséretes: társadalmi mi>->Vában. A Kisduna Galéria nagyon helyesen azt tervezi, hogy az Várják a Pesl megyeieket Egerben az idén május 23 és 26 között rendezik meg a Gárdonyi Géza diáknapokat. A történelmi városban hagyományosan ismétlődő országos fesztiválra Nógrád, Pest, Szolnok és Heves megyéből, valamint Budapestről várják a szakmunkástanulókat és a középiskolásokat. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Zöld Anikó nagymaros látomásai Zöld Anikó dunakanyari festménye! Közös ügy: a Kisduna Galéria Bakallár Józsefnek, a Kisduna Galéria vezetőiének fotografikája: Kosaras lány. évek során bemutassa a Ze- begényben, Visegrádon, Nagymaroson, Vácott, Szentendrén, Dömsödön alkotó dunai festőket, és közben a világ kiemelkedő „vizes” festőit is meghívja önálló tárlatra a XX. kerületbe. A közigazgatási határ feloldódik, a Kisduna Galéria a mi ügyünk, gondunk, eredményünk is, Pest megye képzőművészei állandó vendégeknek és munkatársaknak érezhetik magukat. A Kisduna Galéria 1973- ban a’akult. s kiállításon jelezte Tóth Menyhért tüneményes fejlődését. A jeles alkotó a Kanári-szigetekre készül, hogy az óceán színeinek melegségét hozza a Kis-Duna partjaira a kezdő művészek ér valamennyiünk tanulságára. Szárritalan kezdeményezé« figyelhető meg a Kisduna Galéria régi és új híreiben. Minden megnyitóbeszédet megörökítettek magnószalagon, a vendégkönyv tartalmazza a bejegyzések mellett a katalógus szövegét és a sajtóvisszhangot, amelyben a Pest megyei Hírlap fontos szerepet vállalt. Megérdemli a XX. kerület és megyénk művelődésügyi szerveinek nagyobb figyelmét az itt folyó tevékenység, mely a köz- művelődés pompás gyakorlata. Losonci Miklós LAPOZGATÓ i
