Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
1975. FEBRUAR 11., KEDD Cegléd Megváltozott a járás arculata Nagykáta A mezőgazdasági-ipari jelleg vált jellemzővé A ceglédi járási pártértekezlet szünetében Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára az egyik felszólalóval, Máté Gyulán é Ceglédberceli pedagógussal (középen) beszélget. Mellettük Bállá János, a járási pártbizottság első titkára. „A fejlett szocialista társadalomért” — ez az útmutató jelszó díszlett vasárnap a Ceglédi Városi Tanács nagytermében, ahol pártértekezletre ültek össze a járás kommunistáinak küldöttei. Az elnökségben foglalt helyet Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára és dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője is. Az elnöklő Farkas Pálnak, az albertirsai Dimitrov Tsz elnökének bevezető szavait követően Bállá János, a ceglédi járási pártbizottság első titk^r£ fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Az előző pártértekezlet, illetve a X. kongresszus óta kifejtett tevékenységről szólva — az írásos és a szóbeli jelentés egyaránt — megállapította, hogy a kommunisták példamutató, mozgósító ereje gyümölcsöző volt mind a termelésben, mind a kereskedelemben, mind pedig a szolgáltató és szocialista ágazatokban. Jelentős változás következett be a mezőgazdaság fejlődésében számottevően növekedett a termelés, javult — ha csak kis mértékben is — a hatékonysága. Fokozódott a koncentráció és kooperáció, megkezdődött a szakosított iparszerű termelési rendszerek térhódítása. Erősödtek a termelőszövetkezetek, jelentősen javult anyagi helyzetük, növekedett és korszerűsödött műszaki bázisuk. Mindezek folytán is megváltozott a járás arculata, az emberek élete, erősödtek a gazdálkodás szocialista vonásai. A gazdaságpolitikai célkitűzések, de légióként az eredményes pártirányító tevékenység következtében nőtt a járás lakosságának életszínvonala, javult az ellátása. Mindehhez járult a dolgozók személyes jövedelmének növekedése is. Jellemző adatokat is felsorakoztatott a beszámoló, így például olyanokat, hogy a járás mezőgazdasági termelése 87 százalékkal növekedett, amely jelentős mértékben meghaladja a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Az új agrotechnikai eljárásokkal, a teljes gépesítéssel a búzahozam 70 százalékos, a kukoricahozam 15 százalékos növekedését sikerült elémiök. Gyors ütemben fejlődött a tsz-gazdasá- gok állattenyésztése: kilenc szarvasmarha- és egy húshasznosítású telep épült fel, a tehénlétszám 38 százalékkal, a tejtermelés 24 százalékkal emelkedett, három zárt rendszerű sertéstelep épült évi 18 ezer hízókibocsátással. Különösen dicséretes, hogy az elmúlt két évben veszteséges és alaphiányos tsz nem volt a ceglédi járásban. Mindezzel együtt jobb körülmények között dolgoznak a tsz-tagok, nőtt a jövedelmük, javult a szociális és kulturális ellátottságuk. Hasonlóan szép tények ^sorakoznak az ipar területéről is, amelyen a termelési érték négyszeresére növekedett, és az 1970. évi 20 ipari jellegű munkahellyel szemben már 32 van a járásban. A legnagyobb fejlődés Abonyban ment végbe. Jelenleg folyik az albertirsai kötőüzem új üzemcsarnokának építése, az abonyi téglagyár rekonstrukciója, az abonyi sütőüzem, konzervtelep, a PEV- DI üzemcsarnokának építése, szociális ellátásának javítása. A járás területére esik az V. ötéves terv országos jelentőségű beruházása: Albertirsán a vinnyicai nagyfeszültségű villamossági fogadóállomás építése. A járás életének minden területét reálisan felmérő beszámoló behatóan foglalkozott a pártirányítás módszereivel, a pártmunka fejlődésével, a párt szervezeti megerősödésével, valamint az eszmei-politikai nevelés, a szocialista tudatformálás helyzetével. Mindezek együttesen teremtették meg ugyanis azt a jó légkört, amely a járásban tapasztalható, s amely feltétele a további munkának is. Mindezt tükrözték a felszólalások is, amelyekben a járásnak szinte valamennyi dolgozó rétege képviselt volt, bemutatva saját munkahelye példáján a járás arculatában végbement előnyös változást. Jellemző a tanácskozás élénkségére, hogy a járási küldöttek közül ösz- szesen 22-en szólaltak fel, nyolcán pedig — akik idő hiányában nem kaphattak szót — írásban nyújtják be észrevételeiket. A megyei pártbizottság első titkára is elismerően beszélt felszólalásában erről az aktivitásról, átadva a ceglédi járás kommunistáinak a Pest megyei pártbizottság elvtársi üdvözletét. Azt kívánta, hogy továbbra is — mint itt a beszámolóban és a vitában — érvényesítsék napi . munkájukban a helyes kommunista munka- módszert, amely szerint szem előtt tartva politikánk irányvonalát, kritikusan és önkritikusan elemzik a feladatokat, tennivalókat. Nem nélkülözte az ünnepélyességet sem az egyébként mindvégig munkajellegű tanácskozás: a járás úttörőinek küldöttsége köszöntötte a résztvevőket, átnyújtva az úttörőparlament zászlaját, s több üdvözlő távirat érkezett a járás üzemeiből, szövetkezeteiből, intézményeiből. A vitában — sorrendben — a következők szólaltak fel: Zonzel Sándorné, az albertirsai ÁFÉSZ dolgozója, Voss Katalin, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének dolgozója, Kemencei László, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz vízvezeték-szerelője, Máté Gyulá- né, a ceglédberceli általános iskola tanára, Kovács Klára, az abonyi József Attila Tsz KISZ- titkára, Tóth Sándor, a nyársapáti Haladás Tsz elnöke, Molnár Lászlóné, a járási hivatal osztályvezetője, Vass Andrásné, Kocsér tanácselnöke, Szabó Ferenc, a törteli Dózsa Tsz villanyszerelője, községi KISZ-csúcstitkár, Szabó László, a csemői községi pártvezetőség titkára, a November 7. Tsz tagja, Vimola Károly, a Termelőszövetkezetek Dél-Pest megyei Szövetségének titkára, Szűcs László, Abony tanácselnöke, Mucza János, az abonyi nagyközségi pártbizottság tagja, a Ságvári Tsz tagja, dr. Lakos László, a jászkarajenő— kőröstetétleni Árpád Tsz elnöke, Kovács Jánosné, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz szocialista brigádvezetője, Gyovai János, az albertirsai Tessedik Sámuel általános iskola igazgatója, Varga István műköves, az abonyi Építőipari Ktsz dolgozója, Ménesi Árpád, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz párttitkára, Szabó Vera, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára, Boros János, a KISZ járási bizottságának titkára, Detrei Sándor nyugdíjas, a fegyelmi bizottság elnöke, Cservenka Ferencné, Ra- deczki László, az albertirsai nagyközségi pártbizottság titkára. A vita végeztével a küldött- tek a megyei pártértekezletre 16 küldöttet választottak és megválasztották a 43 tagú járási pártbizottságot, amely nyomban összeült és megválasztotta tisztségviselőit és végrehajtó bizottságát. A járási pártbizottság első titkára újra Bállá János lett. Titkár: Fekete Antal. A járási párt-végrehajtóbizottság további tagjai: Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke, Hajnal Istvánná, a jászkarajenői Árpád Tsz állattenyésztője, Kovács Gizella, a nyársapáti általános iskola igazgatója, Molnár Lászlóné, a PEVDI abonyi üzemének varrónője, Nagy Imre, a járási pártbizottság propaganda- és művelődési reszortvezetője, Podmaniczki István, a jászkarajenői pártbizottság titkára, Szabó László, a csemői November 7. Tsz párttitkára, Tóth József, az abonyi Vasipari Ktsz épületlakatosa, Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke. — Az ugyancsak ezúttal megválasztott fegyelmi bizottság elnöke továbbra is Detrei Sándor lett. ★ A járási pártbizottság hozzájárult ahhoz, hogy Nagy Imrét, a végrehajtó bizottság tagját a közeljövőben — érdemei elismerésével — mentsék föl a pártbizottság reszortvezetői beosztásából, tekintettel arra, hogy más fontos, gazdasági vezető munkakörre jelölték a járásban. Vasárnap Nagykátán, a Bartók Béla művelődési központban tartották meg a járás kommunistáinak küldött- értekezletét. A járás 1995 párttagját képviselő százötven küldött között megjelent Balogh László, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője is. Bihari József tápiógyör- gyei iskolaigazgató, a küldött- értekezlet elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Pataki Márton, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos jelentéshez. Az elmúlt négy esztendő legjelentősebb eredményei közé tartozik az ipar mind erőteljesebb részvétele a járás gazdasági életében. A mező- gazdaságban dolgozók száma négy év alatt 11 ezer 371- ről 9 ezer 836-ra csökkent, ezzel szemben az állami iparban és a ktsz-ekben dolgozók száma 1516-ról 2079-re emelkedett. De nem csupán a lakosság átrétegződése mutatja a változást, hanem a mezőgazdaság és az ipar termelési értékének alakulása is. A termelőszövetkezetek termelési értéke 503 millióról 704 millióra, az ipari 409 millióról 591 millióra növekedett. , Mindennek eredményeképpen a járás gazdasági életére ma már a mezőgazdaságiipari jelleg a jellemző, bár jelenleg még a termelés nagyobb része a termelőszövetkezetek gazdálkodásából származik. A legerőteljesebben a növénytermesztés fejlődött, ez adja az összes árbevétel felét, míg egyharma- da az állattenyésztésből ered. A növénytermelés gyorsabb Figyelmes jegyzetelés a nagykatai járási pártértekezleten. fejlődése összefügg a szakosodással, általában a termelés feltételeinek javulásával. a termelői érdekeltség fokozódásával. Ez a folyamat az állattenyésztésben lassúbb ütemben kezdődött, s eredménye elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésben mérhető. Tizenkét százalékkal nőtt a tehénállomány és javult minőségi összetétele is. Szakosított sertéstelep azonban mindössze egy működik a járásban, a sertéshús 70 százalékát még ma is a háztáji gazdaságok termelik. Gond, hogy a korábbinál kevesebb pénz jutott a mező- gazdasági beruházásokra. Üj gépek vásárlására egymillióval több pénzt fordítottak a közös gazdaságok, az 1970. évinél. Az eredményes gazdálkodás érdekében a járási párt- bizottság 1973. novemberében határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy a gyorsabb ütemű előrelépés lehetősége a szakosodásban, az anyagi és szellemi erők Szentendre Erősödtek a szocialista termelési viszonyok A szentendrei járás kommunistáinak vasárnapi járási küldöttértekezletén, a szentendrei tiszti klubban részt vett Szilágyi János ny. rendőr vezérőrnagy, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága tagja is. A pártértekezleten a járás 54 alapszervezetét 118 küldött képviselte. Az írásos beszámolóhoz Császár Ferenc, a szentendrei járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló hangsúlyozta: az eltelt négy esztendőben erősödtek a járásban a szocialista termelési viszonyok, az iparban és a mezőgazdaságban végbement változások tovább erősítették a ‘ munkás-paraszt szövetséget. A szentendrei járásra egyszerre jellemző az ipari, a mezőgazdasági, az idegen- forgalmi és az üdülőterület jelleg. Mind jelentősebb az ipar fejlődése. Az 1969-es évi 1 milliárd 623 milliós termelési érték 1974-ben várhatóan már 2 milliárd forint lesz. Bár új üzem ebben az időszakban nem kezdett termelni, de a rekonstrukciók, üzembővítések éreztetik hatásukat. A Központi Bizottság 1972. és 1974. évi határozatai nyomán bekövetkezett béremelés hatása rendkívül kedvező volt. A járás ipari üzemeiben mintegy 1850 munkás havi 361 ezer forint béremelésben részesült. A bérfejlesztés után a munkások átlagbére évi 28 ezer 800 forint, ami 28,5 százalékkal haladja meg az 1970- es szintet. A nagyipari munkásság helytállása a termelésben és aktivitása a közéletben meghatározó. A dolgozók 61 százaléka vesz részt a szocialista versenymozgalomban. A szocialista és e címért küzdő brigádok száma 155, mintegy kétezer taggal. A mezőgazdaság eredményeinek és problémáinak ismertetése után a beszámoló az idegenforgalommal és a lakosság 22 százalékát kitevő nemzetiségiek helyzetével foglalkozott. Az üdülőövezet kialakítása, a külső és belső turizmus fejlődése szükségessé tette a kiskereskedelem és a vendéglátás gyorsított fejlesztését. Az áruellátás általában megfelelő és folyamatos volt, bővült a választék, a sütőüzemek rekonstrukciója nyomán javult a kenyérellátás. A vendéglátókban általánosabbá vált az előfizetéses étkeztetés. Mindezek ellenére az üzlethálózat — a szolgáltatással egyetemben — a lakosság és az idegenforgalom tényleges szükségleteit még nem tudja maradéktalanul kielégíteni. A törődést a nemzetiségi lakossággal sikeresnek ítélte a járási pártbizottság. Képviseletük a vezető testületekben megfelelő, a törekvés kultúrájuk, nyelvük, hagyományaik megőrzésére, az anyanyelvoktatás fejlesztésére eredményes volt az utóbbi években. A beszámoló vitájában — sorrendben — felszólalt: ifj. Szamosvári Sándor, a pilis- szentkereszfci községi pártvezetőség titkára, Bene Mihály, az Egészségügyi Minisztérium pomázi Munkaterápiás Intézetének az igazgatója, Kiss Mária, a KISZ szentendrei járási bizottságának titkára, Fieszl Béla, a visegrádi pártvezetőség titkára, Matuszka István honvéd alezredes, Re- ketye Károly, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat termelési igazgatója, Simon János, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Bálint József, leányfalui tanácselnök, dr. Birksteiner Alfréd, Szentendre járási-városi vezető ügyésze, Fenyvesi Géza, az Egészség- ügyi Minisztérium pomázi Munkaterápiás Intézetének osztályvezetője, Horváth Antal, a dunabogdányi Úttörő Tsz elnöke, Belos Péter, cso- bánkai általános iskola igazgatója, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke, Naszvadi Sándor, a pomázi Petőfi Tsz párt- titkára, Rozgonyi Emőné dr., a szentendrei járási hivatal elnöke, Fiikom József, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vállalati szakszervezeti tanácsának titkára, Szellő József, a szentendrei járási hivatal osztályvezetője, a Hazafias Népfront járási bizottságának alelnöke, valamint Szilágyi János. Császár Ferenc zárszava után a pártértekezlet résztvevői megválasztották a 41 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 12 küldöttjét. Az új pártbizottság első ülésén megválasztották a 11 tagú végrehajtó bizottságot. A szentendrei járási pártbizottság első titkára ismét Császár Ferenc lett, titkára Pápai Lajos. A végrehajtó bizottságba választották Bene Mihályt, a pomázi Munkaterápiás Intézet igazgatóját, Diós Sándort, a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet esztergályosát, Lepuschán Károlyt, a dunabogdányi Úttörő Tsz alapszervezeti párttitkárát, Nagy István rendőrőrnagyot, a szentendrei járási-városi rendőr- kapitányság vezetőjét, Németh Pált, a leányfalui bányászüdülő vezetőjét, Reketye Károlyt, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat termelési igazgatóját, Rozgonyi Emőné dr.-1, a szentendrei járási hivatal elnökét, Szekeres Ferencnét, a Pomázi Házüpari Szövetkezet szocialista brigádvezetőjét és Szendrődi Ferencnét, a budakalászi általános iskola igazgatóját. Az öttagú fegyelmi bizottság elnöke Fieszl Béla lett. K. M. koncentrálásában rejlik. Ennek nyomán 1974-ben kilenc termelőszövetkezet egyesült négy központtal, s ezzel 12-re csökkent a járás közös gazdaságainak a száma. A tavalyiról készült mérlegek bizonysága szerint az anyagi és szellemi erők koncentrálása eredményesnek bizonyult: a fejlődés meggyorsult, javult az üzem. és munkaszervezés, megszilárdult a pénzügyi rend, a fegyelem és a törvényesség, s tovább nőttek a termelési eredmények. A vitában felszólalt Balogh Ferencné, a tóalmási községi tanács vb-titkára, Kovács János, a járási KISZ-bizottság titkára, Gál István nyugdíjas, tápiószelei pártalapszervezeti titkár, Hovancsik Ferenc, a járási hivatal osztályvezetője, Józsa László, a tápiószelei KGYV szerkesztője, Sinka Sándorné, a tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz dolgozója, a községi népfront nőbizottság elnöke, Faludi Imre, Tápió- szentmárton tanácselnöke, Gyulai József honvéd alezredes, Povázson Sándor, a járási hivatal osztályvezetője, dr. Takács István nagykátai körzeti orvos, Samu János, a 6zentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet főagronó- musa, Antalfia Jenő, Nyitrai Ferenc, Nagykáta tanácselnöke, Ulviczky József, a nagykátai ÁFÉSZ elnöke, Veres Mihály, a tápiószőlősi Uj Barázda Termelőszövetkezet elnöke, Balogh László, Kulcsár Pál, a Telefongyár nagykátai gyáregységvezetője, Kátai Szilveszter, a nagykátai középiskolai kollégium igazgatója, dr. Pintér Antal járási vezető ügyész és Balogh József- né, a tápiószelei KGYV csoportvezetője. A felszólalásokra Pataki Márton válaszolt, majd megválasztották a 46 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 16 küldöttét. Az újonnan megválasztott párt- bizottság megtartott első ülésén ismét Pataki Mártont választották a járási pártbizottság első titkárává, Árokszállási Istvánt pedig titkárává. A tizenegy tagú végrehajtó bizottság tagja lett még: Bar- tucz Sándor, a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet tápiósági üzemegységének esztergályosa, Bezzeg Sándorné, a tápiószelei Tápiómente Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője, Farsang István, a Telefongyár nagykátai gyáregységének csúcsvezetőségi titkára, Keszi József, a járási hivatal elnöke, Mészáros Judit, a pándi általános iskola igazgatója, Povázson Sándor, a járási hivatal osztályvezetője, Pocsai István, a nagykátai nagyközségi pártbizottság titkára, Radics Imre, a járási rendőrkapitányság vezetője és Samu János, a szentmárton- kátai Kossuth Termelőszövetkezet főagronómusa. A 7 tagú fegyelmi bizottság elnökévé ismét Kiss Tibort, a járási hivatal elnökhelyettesét választották meg. P. P.
