Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
1975. FEBRUAR 11.. KEDD «era W K/umm FESZTIVÁL VÁCOTT Úttörő- és zeneiskolai együttesek megyei bemutatója Cegléden Nyolc fúvós- és három vegyes zenekar közremuisodé- oevel, csaknem háromszáz fiatal részvételével rendezték meg vasárnap Cegléden a zeneiskolai és úttörő fúvós-, és vegyes zeneiparok megyei bemutatóját. A kétevenKént rendezett bemutató dönti el, hogy az országos úttorözene- kart fesztiválon me.yik együttes képviseli a megyét. A hangversenyt — amelyet felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére rendeztek — Gyére Sanuor, a ceglédi városi tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. _ A közös muzsikálás örömétől áthatott, színvonalas, értékes produkciókat hallottunk minden együttestől, de különösen tetszett a szentendrei, abonyi és az érdi zeneiskolások műsora. Az együttesek vezetői: Papp Tibor, Szekeres László és Csík Antal voltak, de a produkciók tulajdonképpen a tanári testület kollektív munkáját is dicsérik. A bemutatón egyébként a zeneiskolák vezetői és a fúvós tanszakok tanárai is részt vettek, az ő számukra továbbképzés és tapasztalatcsere volt a koncert. Az említett három fúvószenekaron kívül a Fóti Gyermekváros együttesét Puska László, a dunakeszi zeneiskoláét Tóth Ferenc, a tápió- OVÖrgyeit Mátyás Ferenc, a nagykőrösit Simon István, a vácit pedig Ábrahám Balázs vezette. Három vegyes zenekar is jelen volt; a ceglédit Holló Zsuzsanna, a nagykőrösit dr. Vecseri Zsi gmond és a Fóti Gyermekvárosét Prisz- linger Károly vezényelte. A zsűri — Váci Károly, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Péter Miklós, a Kulturális Minisztérium főelőadója és Kovács Imre, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára — megelégedéssel nyugtázta azt a fejlődést, amit a két évvel ezelőtti nagykőrösi bemutató óta tapasztaltak az együttesek számában, összetételében és tudásában egyaránt, örvendetes jelenség, hogy egyes községek két együttest is indítottak a bemutatón. Különösen tetszett, hogy az együttesekben részt vettek a legkisebbek is, az alsó tagozatos kisdobosok és néhány felnőtt is, aki az intézmény egykori növendéke volt, s visszajár az iskolába muzsikálni. Elismerés illeti a ceglédi zeneiskolát az egész napos rendezvény zökkenőmentes, sikeres lebonyolításáért. Ezen a bemutatón nem dőlt el, hogy ki jut tovább az országos fesztiválra, mert egy hét múlva még egy műsort adnak a megye többi együttesei. Jövő vasárnap Szentendrén a vonószenekarok mutatkoznak be. Az április 7-én kezdődő országos fesztivál színhelye Vác lesz. K. Á. Tanácsi bizottság előtt Sokszínű kulturális élet Pomázon A pomázi nagyközségi tanács kilenctagú művelődési bizottsága megtárgyalta Pomáz közművelődési helyzetét. Megállapította.. hogy a kielégítőnek nem mondható körülmények ellenére is tovább nőtt az előző évekhez képest a művelődési ház rendezvényeinek száma, és nemcsak mennyiségi, hanem minőségi is a fejlődés. Hozzájárult ehhez az, hogy a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága tavaly négy alkalommal is foglalkozott a közművelődési feladatokkal. Első ülésének határozata alapján fejlesztették tovább a gyermek- és ifjúsági foglalkoztatást. Központi ifjúmunkásklub alakult, mely a munkásfiataloknak nyújt érdeklődésüknek megfelelő művelődési lehetőséget. Kis matematika A márciusi vb-n a cigánylakosság egészségügyi felvilágosításának fokozását jelölték meg feladatul, a művelődés szakembereinek is. Ezt követően a cigánytelepen, majd a művelődési házban több felvilágosító előadást rendeztek számukra. Kiemelt feladat volt tavaly a nemzetiségi anyanyelvi nevelés és kulturálódás, valamint a fizikai dolgozók gyermekeivel való fokozottabb törődés. Az utóbbi keretében a művelődési ház az általános iskolával közösen megszervezte a kis matematikusok baráti körét. Kiállítótermekben Jó és hasznos kezdeményezések A gyermekekért Budapesten, a Csepel Autóban, Gödöllőn Az elmúlt hét egyik fő képzőművészeti eseménye volt, hogy a jubiláns BARCSAY JENŐ rajzaiból és festményeiből kiállítás nyílt a Hatvani Galériában. A február 23-ig nyitva tartó tárlaton a mesterművek vázlat-előkészületeit vizsgálhatjuk, melyeknek legfőbb környezete Szentendre. Nemcsak táj, hanem az élet teljessége; kert, gyár, tükröződés, aktok, talicskás munkások. Az életmű forrásvidéke tárul fel, a képeket építő szemlélődés és rajz, maga a sértetlen és következetesen végigvitt folyamat a felismeréstől a megvalósításig. S mindezt hiányok nélkül, maradéktalanul tárja elénk, az alkotás energiáit sürgetve tőlünk is. Feltárul e hatvani kiállításon művészetének hiteles rajza háttere, mely minden képzőművészeti eredmény alapja. Közben kortársait is inspirálja, hogy a képzeletet csak szilárd komponálással lehet időtlenné varázsolni, különben illékony minden bravúrosnak tűnő megoldás. Öröm, hogy a 75. születésnapjához érkezett Rarcsay Jenő mégis kiállításra szánta el magát, s külön megindító, hogy 17 alkotását ajándékozta a Hatvani Galériának. KÉT ÉVSZAZAD FAUST-ILLUSZTRACIÓI láthatók Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Igazán nem a szellemesség, hanem az igazság tiszteletétől áthatva mondom: legjobbak a Goethe- rajzok. Ritka bravúr, hogy az irodalmi remekmű szerzője önmaga alkotásának legjobb illusztrátora, melyet két évszázad sem tudott kétségbe vonni, pedig a Faust rajzfordítói között találjuk Delacroix, Barlach, Fritz Cremer műveit is. Egy biztos: a Faust magyar rokona, Madách tragédiája is évtizedekig kereste igazi képzóművészeti átköltőjét, míg Iván Judit: Keresztszemes játék ség-összefoglaló értékük és gazdagságuk miatt a legnehezebb. Kedves színfolt a gyermekek népvándorlása a budapesti Helikon Galériába (Eötvös Loránd u. 8.). Plasztikai kivitelezésű GYERMEKJÁTÉKOKAT mutatnak be itt február 23-ig. Ezúttal nemcsak nézik a pöttöm emberek a színes tárgyakat, hanem játszanak is, mert játszhatnak velük, így szól a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának utasítása. A Népművelési Intézet „ötleteket ajánl a játékgyártásnak”, felrázza a szobrászok és festők hivatásérzetét, mert a művészet eddig keveset törődött a gyerekekkel. A legnagyobb elismerés az az önfeledt játék, mosoly és csodálkozó hang, ahogy óvatlan pillanatokban kiszabadulnak anyukák szoros kezéből a Katik, Zsófikák, Jóskák, és a játék ősi ünnepéhez rohannak. Ezúttal a vendégkönyv sem a helyesírási szabályoknak hódol: „szépvoltlévaierzsébet”. Ebben a névmonogramban köszöni meg sok száz, sok ezer gyerek Csele Ildikó továbbterem tést igénylő fűzős játékait, Zichy Mihály kezdeményezése Na9V Daniella kerámiáit, meután Kondor Béla sorozatában végre megtalálta. Hiszen itt is igazság: mindenki csak saját szellemi rangján követheti az alapművet, s - ez Goethe, Madách esetében éppen emberilyek vízzel szövetkezve madárhangokat hallatnak, Pán- czél Attila hordozható bábszínházát és Nagy Kristóf szellemesen egyszerű csecsemőjátékait. Bár hallaná meg az ipar a képzőművészet humánus ajánlatait, s töltené meg az óvodákat, gyerekszobákat a szobrászilag gondozott játéktárgyak özönével, hozzájárulhatnak a jövő egészséges harmóniájához. Ha már a gyerekeknél tartunk, felvillanyozó a taksonyi festő-rajztanár, Somogyi György tartós gyakorlata, melynek egyik része a Csepel Autógyár Művelődési Házában bemutatott GYERMEKRAJZKIALLÍTAS, ahol a szigetszentmiklósi, du- naharaszti, taksonyi iskolásak közül Winkler József munkái emelkednek ki. Jó kezdeményezés, hogy Taksonyban muzeális igénnyel megkezdték a gyermekrajzok gyűjtését. Az ötletek tovább gyűrűznelc A Csepel Autógyár Művelődési Háza szerződést kötött a Magyar Nemzeti Galériával, melynek részeként a szocialista brigádok belépődíj nélkül látogathatják a gyűjteményt, ingyenes tárlatvezetésben részesülnek, a Nemzeti Galéria műteremlátogatást és vándorkiállítást szervez részükre. Mindez a közművelődés újabb lehetősége, felgyorsítja munkások és a kultúra kapcsolatát. Gödöllő sem marad el a Csepel autógyári lendülettői. A Petőfi Sándor Általános Iskolában esztétikai értékrendű virágtárlatot varázsolt Ráduly István hivatalsegéd, ezzel fogadja az épület látogatóit, és Kiss István szobraival, melyet az úttörők vasgyűjtő mozgalma és a neves szobrászművész ingyenes munkája létesített közösen. Ezt egészíti ki az intézmény létesülő galériája, mely Remsey .Jenő, Remsey Iván, Remsey Gábor, László Lilla, Hegedűs István műveit tartalmazza. Követendő példa az az egyetlen délutánra korlátozott tárlat, mely REMSEY IVAN festőművész TIT-előadását kísérte. A gödöllői képzőművész szakkör alkotói közül ezúttal elsősorban Sándor Szilárd, Bánkuti Péter és Hrustinszky László munkáiban gyönyörködhettünk. Tavaly a művelődési házban ötven TIT-előadást rendeztek, amelyeken összesen 1500-an jelentek meg. A 17 politikai, irodalmi, zenei és ügyességi vetélkedőre 900-an jöttek el, és a nyolc kiállításon 6500 látogató volt. Az igényeknek megfelelően irodalmi, művészeti rendezvényeket, író-olvasó találkozókat szerveztek, és a Pest mer gyei Moziüzemi Vállalattal közösen egy azóta már stabillá vált filmklubot alakítottak. A vetítések után három esetben filmankéton beszélgettek a résztvevők az alkotókkal. Fotókiállítás az évfordulóra Színes volt a nyári program is. A művészeti rendezvényeken többek között a Postás Szimfonikus Zenekar is szerepelt Szép nyári muzsika címmel. Sikeres volt a Minden idők divatja bemutató és a Szőnyi-kiállítás. Iskolai és felnőtt nemzetiségi művészeti csoport alakult, és részükre tanácsi támogatással a háziipari szövetkezet társadalmi munkában népviseleti ruhákat készített. A község • felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére fotópályázatot hirdettek, és kiállításon mutatták be a díjnyertes képeket. Nemzetiségi hét Idén nemzetiségi hetet tartanak május 4-től 10-ig. A nők éve tiszteletére a többi között kiállítást rendeznek kis háztartási gépekből, az OKISZ Labor pedig divatbemutatót tart. A kertbarátok három napra tervezett környezet- és természetvédelmi előadássorozatára az ország 12 városából és községéből hívják majd meg az érdeklődőket és a szakembereket. H. L. G. Pro Űrbe és Pro Arte A Budapest felszabadításának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek sorozatát hétfőn délben a városházán a Pro Űrbe és a Pro Arte kitüntetések átadása nyitotta meg. A kitüntetéseket Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke nyújtotta át. A Pro Űrbe kitüntetést adományozta Magyar Lajos műszerésznek, a Ganz Villamos- sági Művek Készülék Gyára dolgozójának, dr. Eperjessy Gézánénak, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium szakfelügyelőjének. valamint dr. Kovácsházy Frigyes főmérnök, a Fővárosi Mélyépítési Tervezési Vállalat igazgatóhelyettese és Tömpe Ede, a Fővárosi Vízművek csoportvezető lakatosa vette át a magas kitüntetést. A Pro Arte kitüntetést Major Tamás, a Nemzeti Színház főrendezője kapta. MŰEMLÉKVEDELEM PEST MEGYEBEN Fokozottabb ellenőrzéssel, pontosabb nyilvántartással A műemlékek, műemlék jellegű épületek megőrzése több, mint puszta kegyelet. A múlt a jelen szerves része. Épp ezért kell fokozottabb védelemben részesíteni a műemlékeket, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületeket, népi műemlékeket, szobrokat és romokat. Igaz, mindezeket törvény és rendelet védi, azonban mindez csak holt betű marad, ha nem gondoskodnak betartásáról s ellenőrzéséről. Pest megye védett épületeinek nagy száma, idegenforgalmi vonzóereje is indokolja az eddigieknél erőteljesebb és eredményesebb műemlékvédelmet. Ennek érdekében a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya együttműködve az építési, valamint a műemlékvédelmi hatósággal, intézkedik a szükséges munkák elvégzéséről, a helytelen használat, s a rongálás okozta kár megszün- tetésérőL Ezeknek a munkálatoknak a végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. Ezt elősegíti a járási, városi és a községi építési hatóságoknál a jól áttekinthető, kezelhető nyilvántartás, mely a következőket tartalmazza: az épület pontos címét, helyrajzi számát; az épület műemlék jellegét, rövid történetét és leírását; tulajdonosának, használójának, kezelőjének nevét, pontos címét, felügyeleti hatóságát; az épület állagára, Iparban jártas FŐKÖNYVELŐT KERES Gyömrőre a Járási Szolgáltató Szövetkezek Jelentkezés a szövetkezet központjában. szerkezetére vonatkozó lényegesebb műszaki adatokat; az épületeken végzett felújítások, helyreállítások mértékét és időpontját. Nagyon sok műemlékünket használják még helytelenül, s ezért óhatatlanul romlik az épületek állapota. Célszerű lenne, ha szerte a megyében, ott, ahol műemlékek vannak, kulturális, illetve egészségügyi intézményeket helyeznének el bennük. S így az új épületek építésére szánt pénz bőven elég lenne a szakszerű felújításra, s csonkítatlanul adhatnánk át az újabb nemzedéknek a történeti múlt kimagasló értékeit. Az ellenpéldák közül csak egyet: a Vác melletti Rád község volt Muzslay kastélyát a termelőszövetkezet melléküzeme, műhelyként akarja hasznosítani, ha ez megtörténik — enyhén szólva — semmiképpen nem válik az amúgyis rossz állapotban levő épület javára. TV-FTGYELO Ötlet CS mű. Képzeljük el, hogy Molnár Ferenc szombaton látott víg játékának, a Valakinek a cselekménye az első felvonás után hirtelen megszakad. Mondjuk, azon a ponton, ahol Cortin, az elegáns és nagyvonalú szélhámos pizsamából, szipkagyűjteményből, egy pár papucsból és néhány újságcikkből felépít, megteremt egy valóságban nem létező embert, Edit lányának előkelő származású férjét. A folytatás, annak leírása-be- mutatása, milyen groteszk következménnyel jár Cortin akciója, a fikciós emberteremtés, természetesen elmarad. Mit szólnánk ez esetben Molnár Ferenc vígjátékához? A szerző ötletességét, szellemességét és fordulatos cselekménybonyolítási képességét magától értetődően még így is el kellene ismernünk: amíg a nem létező gróf megteremtéséig eljutunk, valóban sok meglepő és mulatságos részlettel találkozunk. Sőt azt sem tagadhatnánk, hogy mindebben valamiféle egység is kimutatható. Va- lam: elkezdődik és befejeződik itt: Cortin megígéri lányának, hogy férjet szerez neki, és ígéretét teljesíti is. Egészen nyilvánvaló azonban, hogy ezt a játékot ezen a pontor nem lehetne befejezni. A java, a lényeg, a mondanivaló kifejtése, amelynek az ügyes kiindulás csak egyszerű eszköze, még ezután jön. A gróf megteremtése önmagában csak ötlet. A következmények leírásával válik a Valaki valódi egésszé és egységgé. Fontosabb, hogy a szombat esti szórakoztató blokkban látott másik vígjáték — s nem szatíra, mint a szerző és a tv állítja! — Gyurkovics Tibor Nemzetközi magánya pontosan úgy készült, mintha Molnár Ferenc a Valakinek csak az első felét írta volna meg. Gyurkovics jelenete puszta ötlet. Méghozzá nem is valami jó ötlet. Nem azért, mintha nem' ’ lenne mulatságos a külföldre szakadt hazánkfia különös alakja, aki kozmikus magányról fecseg és közben vendéglátói asztaláról ellopkodja a szalámiszeleteket. De bármennyire mulatságos, ez az ötlet önmagában mégsem állja meg a helyét. Jócskán vannak benne zavaró elemek. Nem világos például, hogy tulajdonképpen mit akar a szerző ezzel a furcsa figurával, aki egyébként szintén szélhámos, csak éppen másképpen, mint Molnár Ferenc Cortinja. Gyurkovics hőse „modernebb”; brutáli- sabb, gátlástalanabb és ostobább. Kétségtelen, a figurában vannak bizonyos lehetőségek. A szerző azonban semmit sem tud velük kezdeni. Két színészi alakítást mégis szívesen, gyönyörködve néztünk végig. Mensáros László könnyed és elegáns Cortinját, és Bujtor István „szenvedő” fiatalemberét. ökrös László Az általános iskola 8 osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT az 1075/76-os tanévre felveszünk festő és villanyszerelő szakmába. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat adunk. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" Ksz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Losonci Miklós
