Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

TA LLÓZÓ A 6- héten történt Ezúttal másodszor jelentkezünk új vasárnapi rovatunkkal, a járásunk és városunk egy hetének kiemelkedő eseményeit ösz- szefoglaló Tallózóval, amely — ezt az egy héttel ezelőtti „be­köszöntőben" nem említettünk — annyiban nem veszi figye­lembe a naptári beosztást, hogy az egy héttel ezelőtti vasár­naptól számítja, s szombattal, jelen esetben február 8-ával zárja a hetet. A zárójelben a témát, illetve az eseményt a Gö­döllő és Vidékében részletesen feldolgozó cikk megjelenésének dátumát közöljük. Vasárnap, február 2-án tartották a hét egyetlen falugyűlését Dányban, a művelődési ház nagytermében. A résztvevők meg­hallgatták Bozsó Lászlóné országgyűlési képviselő beszámoló­ját, majd dr. Fabó István tanácselnök jelentését a tavalyi köz­ségpolitikai munkáról, az idei feladatokról. Ezzel a falugyűlé­sek időszaka még nem zárult le, igaz, a legtöbb községben, nagyközségben már megtartották e fontos fórumokat. Legkö­zelebb holnap, Kistarcsán tartanak falugyűlést. Kedden, február 4-én került sor járásunkban az első idei termelőszövetkezeti zárszámadásra, a túrái Galgamenti Tsz- ben. A gazdaság jó terméseredményekkel, s a tejhozam heti húsz százalékkal való növelésével zárta a tavalyi esztendőt. A szövetkezet összjövedelme tavaly 39 millió 429 ezer forint volt, a tagság egyéni jövedelme három százalékkal növekedett. A nyereségből a gazdaság 15 százalékos részesedést fizet. (Feb­ruár 6.) Ugyanezen a napon rendezték meg a gödöllői Petőfi művelődési házban a Magyar Rádió és a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége által kiírt Éneklő ifjúság kórusverseny má­sodik járási-városi fordulóját, amelyen négy járási és egy vá­rosi gyerekkórus szerepelt. A két továbbjutó, a veresegyházi és a gödöllői Imre utcai általános iskola ének-zene tagozatának kisdobos kórusa vehet részt a következő fordulóban, ahol már rádiófelvételre is sor kerül. (Február 8.) Ezen a napon indult a gödöllői járási hivatal, az Agrártudományi Egyetem, valamint a TIT járási-városi szervezete által kezdeményezett, tizenkét előadásból álló mezőgazdasági szabadegyetem. Az első előadó dr. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója volt. Szerdán, február 5-én délelőtt ülést tartott a városi párt-vég­rehajtóbizottság, amely a február 16-án, vasárnap tartandó vá­rosi párt-küldöttértekezlet előkészítésével foglalkozott. Dél­után a járási-városi pártbizottság adott otthont annak a réteg­gyűlésnek, amelyen Benedek János, a városi tanács elnöke Gödöllő pedagógusait és iskolaigazgatóit aktuális várospolitikai kérdésekről, az idei fejlesztési elképzelésekről tájékoztatta. Többek között a közszellem formálására kérte a hallgatóságot, elsősorban a közrend és a közvagyon védelméért. (Február 7.) Vlést tartott a KISZ járási bizottsága. (Február 7.) Csütörtökön, február 6-án, a járási hivatal nagytermében tartotta meg ülését a Hazafias Népfront járási bizottsága. A téma az elmúlt esztendőben végzett munka volt. ÍUést tartott a járási párt-végrehajtóbizottság is, amelyen az 1974-es gazda­ságpolitikai célkitűzések megvalósulásáról, s a feladatokról tárgyaltak. A KISZ gödöllői járási bizottsága egész napos tit­kári értekezletet tartott. Délután Benedek János, a városi ta­nács elnöke a kisiparosok számára tartott réteggyűlést. Pénteken, február 7-én rendezte meg zárszámadó közgyűlé­sét a verseg-kartali egyesült Barátság Termelőszövetkezet, a vérségi művelődési házban. Délután munkásgyűlést rendeztek a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárában. Ezen a napon fejeződtek be a két héten át tartó tanácstagi beszámo­lók. (Február 5. és 6.) Szombaton, február 8-án tartotta meg zárszámadó közgyűlé­sét a gödöllői Petőfi Termelőszövetkezet tagsága. (Összeállította: Fehér Béla) MINTABOLT A SZABADSÁG TÉREN Hétfőn nyit a 20-as Kommunista műszakokkal, egy kis hajrával, a tervezett határidőre elkészült a Vác és Környéke Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat Dózsa György úti 20-as élelmiszer- boltja, és hétfőtől a vásárlók rendelkezésére áll. A korsze­rű csemegeüzlet a Nagykő­| rösi Konzervgyár, az Észak - I Pest megyei Sütőipari Vál­lalat és a Pest-Nógrád me­gyei Húsipari Vállalat min­taboltja lesz. Berendezési tár­gyai között megtalálhatók lesznek a legmodernebb TAY- LOR-rendszerű pénztárgépek és hűtőberendezések is. SPORT -I- SPORT -I- SPORT + SPORT Tanácskozó sportatyák Egyesület születik Tapasztalatok Balassagyarmatról működésüket. A kézilabda­Az elmúlt év novemberé­ben megtarott járási és városi párt-végrehajtóbizottsági ülé­sen született meg a határozat egy Gödöllőn megalakítandó városi sportegyesület életre- hívásáról. A határozatnak megfelelően a járási és városi testnevelési és sportfelügyelő­ség munkához látott. Csütörtökön délután meg­alakult a szervező bizottság, amely azonnal munkához lá­tott. Kovács Tibor, a TSH ve­zetője vázolta a lehetőségeket. Elmondotta, hogy csakis új sportegyesülettel lehet ered­ményeket elérni. A meglevő sportköröket fel kell oszlatni és a városi intézmények, vál­lalatok támogatásával kell megteremteni az alapot az új egyesület számára. A jelenlegi körülmények között a sport már nem fejlődhet tovább Gö­döllőn, a régi módon maga­sabb színvonalat elérni tovább már lehetetlen. A gazdasági és anyagi eszközök korlátozot­tak, s az összefogás új távla­tokat nyitna a fejlődés számá­ra. A városi sportegyesület égi­sze alatt asztalitenisz, kézilab­da, labdarúgó, természetjáró és gyeplabda szakosztályok kezdenék, illetve folytatnák szakosztály a Gépgyár női csapatával bővülne, a labda­rúgó-szakosztályhoz is csatla­kozna a két gépgyári csapat. így a városnak öt csapata len­ne és a megyei első osztályú együttes mellett második csa­pat is lehetne Gödöllőn. Ko­vács Tibor ezután elmondot­ta, hogy február 13-án, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sági ülésén az egyik napiren­di pont a városi sportegyesü­let megalakítása lesz, amit márciusban tanácsülés tűz na­pirendjére. Benedek János, a városi ta­nács elnöke hozzászólásában elmondotta, hogy ezek a ter­vek nem új keletűek: 1970- ben is gondolt már ilyesmire a város, s éppen ezért fontos az, hogy jól előkészített tervek kerüljenek a végrehajtó bi­zottság elé. Arról, hogy a vá­rosi intézmények és üzemek milyen mértékben támogatják a közös sportkör tervét — csak később, a koordinációs értekezlet után alakulhat ki a kép. Mindent alaposan meg kell fontolni, jól elő kell ké­szíteni, nem szabad hazárdí- rozni. Ha a feltételek bizto­sítottak, 1975 nyarán a tanács­ülés kimondhatja a végszót és Szőnyegkiállítás Február 17-én, hétfőn dél- utón a Csepel Autógyár mű­velődési központja ad otthont a Kerepesen alkotó Székeres Erzsébet iparművész szőnyeg- kiállításának. A tíz napon át nyitva tartó tárlaton a már korábban is sok tehetséget, színes érzésvilágot és pompá­zatos formagazdagságot eláruló iparművésznő szőnyegfest- roényekké magasztosult alko­tásai a gyermekkor legszebb emlékeit idézik a látogatók­ban. Szekeres Erzsébet letisztul­tán útkereső művészetében a n. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1975. FEBRUÁR 9., VASÄRNAP Hozzászólások, a takarékosság jegyében Hazai piacra: 55 ezer kapcsolóóra Pénteken, műszakváltáskor munkásgyűlés színhelye volt a Ganz Műszer Műveik Áram- mérőgyárának ebédlője. A ta­nácskozáson a vállalat politi­kai és gazdasági vezetői, a műhelyek, üzemek és szocia­lista brigádok képviselőivel találkoztak, hogy közösen ér­tékeljék az 1974-es év ered­ményeit, s az idei év felada­tait. A délutáni munkásgyűlés elnökségében helyet foglalt Méray Tibor, az MSZMP gö­döllői városi bizottságának titkára, Balogh József, a gyár igazgatója, Zászlósi Béla, a gyári pártbizottság titkára és Bielicéky Tibor, a szakszerve­zeti bizottság titkára. A hall­gatóság soraiban mintegy négyszáz gyári dolgozó foglalt helyet. FIAT-műszerek Zászlósi Béla, a gyári párt- bizottság titkára rövid meg­nyitójában üdvözölte az üze­mek, és a szocialista brigádok képviselőit, s a munkásgyűlé­sek jelentőségéről, az üzemi demokráciában betöltött sze­repükről beszélt. Elmondotta, hogy sok éves hagyomány az Árammérőgyárban az, hogy a vezetők és a dolgozók évente két alkalommal munkásgyű­lésen találkoznak, s értékelik a közös munkát. Zászlósi Bé­la ezután átadta a szót Balogh Józsefnek, a vállalat igazga­tójának, aki beszámolóját a kollektíva tavalyi eredmé­nyeinek ismertetésével kezd­te. Elmondta, hogy a gyár mun­kájára 1974-ben a gazda taka­rékossága és a gazda szemlé­lete volt a jellemző. A tava­lyi év elején a vállalat azt a tervet tűzte maga elé, hogy 297 millió forint értékű ter­méket ad át megrendelőinek, megalakulhat Gödöllő Város Sport Egyesülete. Glatzner Károly, a Ganz Vasas Sportkör elnöke el­mondta, hogy szerződés elle­nében hajlandók sportlétesít­ményeiket a város rendelkezé­sére bocsátani. Papp Gábor az új sportegyesület létrehozásá­nak szükségszerű anyagi ki­hatásairól beszélt. Arról: mennyibe kerül a létesítmé­nyek felújítása, a szállítás és az új felszerelés megvásárlá­sa; az egyletnek új színekben kell pályára küldeni játéko­sait. Tamási Mátyás hozzászólá­sában azokról a korábbi kez­deményezésekről beszélt, ame­lyek az érintett sportkörök ellenállásába ütközve futottak zátonyra. Berencsi János, az Építőipari Szövetkezet elnöke és Nádas Lajos, a sport régi barátainak arról az óhajáról beszélt, hogy legyen végre saját sportklubja Gödöllőnek. Összefoglalójában ■ Kovács Tibor válaszolt a hozzá inté­zett kérdésekre és elmondotta, hogy rövid időn belül elkészül a sportegyesület költségvetése. Létrehozásakor az előzők­ben már ismertetett öt sport­ágat veszik figyelembe. Csü­törtöki ülésén küldöttséget je­lölt ki a bizottság Glatzner Károly, Nádas Lajos, Kovács Tibor és Kerek László szemé­lyében, akik tapasztalatcsere­szerzés céljából Balassagyar­matra utaznak. A sportkör megalakulásával a tömegsportmozgalmak és az üzemi sportélet természetesen tovább folytatódhat. Ezeknek nem lehet akadálya a városi sportegylet megalakulása. Csiba József vásárlóinak. A tervet sikerült teljesíteniük, s ebben az ered­ményben nemcsak az üzem­részek, üzemek és osztályok dolgozóinak munkája van benne, hanem az is, hogy ter­mékeik iránt óriási kereslet mutatkozik. Egyfázisú fogyasz­tásmérőből 310 ezer darabot, háromfázisú fogyasztásmérők­ből pedig 102 ezer darabot szereltek össze a tavalyi év során, öt százalékkal nőtt a termelési érték az 1973-as év­hez viszonyítva, s a termékeik egyre nagyobb hányada talált vevőkre a nyugati piacokon: 1974-ben így huszonhat szá­zalékkal nőtt a gyár dollárbe­vétele, s 2,5 millió dollárral járultak hozzá népgazdasá­gunk devizatartalékainak gya­rapításához. A rubel bevétel az előző évhez viszonyítva 18 százalékkal nőtt. A gyár termékeinek javuló gazdaságosságáról beszélve az igazgató ismét azokról az árammérőkről beszélt, ame­lyek külföldi piacokon talál­tak vevőkre. Majd rátért a kooperációra. Erről szólva a Polski FIAT műszerekről tett említést, amelyeket a gödöllői gyár a vállalt határidőre, a kért minőségben és mennyi­ségben szállított az angyalföl­di testvérgyár számára. Termékeiket keresik A Törökország és a Peru számára szállítandó árammé­rőgyárak helyzetének ismerte­tése után Balogh József el­mondotta, hogy a munkát gyakran lassította a létszám-, anyag- és eszközhiány. A gyár az idei évben sem számíthat arra, hogy ezek a gondok lé­nyegesen enyhüljenek. A ter­melékenység fokozása, az elő­relátóan megszervezett mun­ka szolgálhatja így legcélsze­rűbben a kollektíva boldogu­lását. A tavalyi év a gyár életé­ben a műszaki fejlesztés éve volt. Elkészült a korszerű fes­tőüzem, a műanyagüzem új fröccsöntő gépekkel gazdago­dott, új prés- és szerszámgé­pek álltak munkába az üze­mekben, a nemrég elkészült energiaközpont és öltözőrend­szer pedig már a munkások szociális ellátottságának javu­lását jelzi. A korszerű gépek munkába állásával egyre nö­vekszik a kereslet a gyár ter­mékei iránt. Balogh József er­ről ezt mondotta: — Ha egyik napról a másik­ra képesek lennénk 100 millió forinttal emelni a gyár terme­lését, nem okozna gondot ter­mékeink értékesítése. A nép­gazdaság számára is fontos munka folyik üzemeinkben, az árammérőgyártás jó deviza- szerző forrás országunk szá­mára. 1975-ben 410 ezer darab egyfázisú és 135 ezer darab háromfázisú fogyasztásmérőt kell elkészítenünk. Rossz csavarok, javaslatok Pintér Mihály, a présöntő- üzem dolgozója a tmk és a szerszámüzem dolgozóinak fe­lelősségéről beszélt. Sára Mi­hály, a tmk szocialista brigád­jainak nevében szólt hozzá. Elmondotta, hogy a gépek fel­újítását gyakran hátráltatja az anyaghiány, a brigádok mégis Vállalják azt, hogy a kulcs- fontosságú termékek gyártásá­ban dolgozó gépek felújítását soron kívül végzik el. Mészá­ros István, a konstrukciós fő­osztály dolgozója bejelentette, hogy brigádjai, kongresszusi vállalásaikat és pótvállalásai­kat teljesítették. A gyár új termékeiről szólva elmondot­ta, hogy munkacsoportjuk úgy igyekezett exportképessé ten- ni az új kapcsolóórákat, hogy menet közben többször is megvizsgálták azok gazdasá­gosságát. Szomor Kálmán, a forgácsoló II. üzem Május 1. szocialista brigádjának nevé­ben üzemszervezési javaslatot terjesztett a munkásgyűlés elé, Gergely Sándorné — ugyan­csak a forgácsoló II. üzem dolgozója — pedig munkatár­sai nevében azt a felajánlást tette, hogy az üzem átszerve­zésének idején szocialista bri­gádjai társadalmi munkában segítenek. Balogh Jenőné, a galvanizáló üzem Béke szocia­lista brigádjának nevében szólalt fel. Elmondotta, hogy brigádjuk ezekben a napok­ban készíti felajánlását, amelyben javaslatot tesznek arra: milyen hazai vegyi anyagokkal lennének pótolha­tók az eddig külföldről beho­zott nyersanyagok. Polgár Já­nosáé, a műszerészműhely, Tóth József pedig a kísérleti műhely nevében szólt a mun­kásgyűléshez. Mindketten a takarékosságról beszéltek. Be­ne László, az egyedi műsze­részműhely Bolyai brigádjá­nak nevében ugyancsak taka­rékosságra szólította fel a gyár dolgozóit. Szebeni Ferencné, a szerelőműhely dolgozója az előregyártó egységek felelős­ségéről beszélt és arról, hogy munkájukat más gyárak hibás termékei: rossz csavarok las­sítják. Elmondotta azt is, hogy az óraműszalag tizenöt éve dolgozik a gyárban, ez idő alatt alaposan elkopott, meg­öregedett, az alkatrészeket rosszul tereli, gyakran ledob­ja. Szabó Józsefné, a mű­anyagüzem dolgozója a pazar­lásról beszélt. Elmondotta, hogy a présgépek jobb tömíté­sével évente sok száz liter olajat takaríthatnának meg. Péter György, a meo főosztály dolgozója a tavalyi év selejt „termeléséről” beszélt. Huszonhármán A péntek délutáni munkás­gyűlésen huszonhárom hozzá­szólás hangzott el. Fekete László, a szerszámüzem dol­gozója, az üzem szocialista brigádjai nevében takarékos- sági versenyre hívta ki a gyár brigádjait. A két és fél órán át tartó, őszinte légkörben lezajló ta­nácskozást Balogh József igazgatónak, az elhangzott kérdésekre adott válaszai zár­ták. Berkó Pál népi hagyományok nyelvén, azok ápolásának teljességre törekvő igényével szól a szép barátaihoz. A gazdag érzelem­világi ól, képzelőerőről oly hi­telesen valló tárlatot február 17-én 15,30 órakor dr. Losonci Miklós, a TIT Pest megyei Művészeti Szakosztályának el­nöke nyitja meg. Kacsa lenne...? Engem, mint a Pest megyei Hírlap veresegyházi olvasó­levelezőjét keresett fel a na­pokban Gáti Dénes __ helybeli lakos, aki a gödöllői bar­lang-, illetve alagútrendszer­ről elmondotta, hogy minden híreszteléssel ellentétben, sze­rinte igenis létezik. Ismeri a helyet, ahol a barlang nyí­lása el van falazva és ha en­gedélyt kapna rá, hogy egy markológéppel odamehessen, egy óra alatt feltárná a be­járatot. Gáti Dénes nemrég Gödöl­lőn járt, s egy régi ismerő­sével találkozott, aki elmon­dotta neki, hogy 1919-ben a fehérterror idején több kom­munistát zártak be a barlang­ba. Akkoriban valóban tűn­tek el Gödöllőről személyek, akikről utólag sem derült ki, hogy hol, mikor végezték ki őket. Gáti Dénes egyebek között azt is elmondotta, hogy tudomása szerint ősei részt vettek a barlang építésében. Levelemet azért címzem önöknek, mert a Gödöllő és Vidéke már több cikkben foglalkozott pro és kontra az alagútrendszerrel. Gáti Dénes vállalkozókedve talán segíte­ne egyszer s mindenkorra pontot tenni e talányos his­tória végére! Irházi Mária Veresegyház Könyvbörze Ne lepődjön meg a ked­ves olvasó, ha néhány napon belül narancssárga alapon fekete baglyokkal találkozik Gödöllőn. Ne lepődjön meg — mondom —, hiszen a pla­kátok egy eddig ismeretlen eseményre csalogatják a la­kosságot. Polgár Józsefné, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Dózsa György úti könyves­boltjának vezetője elmondot­ta, hogy február 22-én, szom­baton a Könyvterjesztő Vátf lalat antikvár könyvvásárt rendez. A gödöllői Petőfi mű­velődési házban a becsüsök felállítják alkalmi átvevőhe­lyüket, ahol egész nap vár­ják a régi, eladásra szánt könyvek tulajdonosait. Az egész napos könyvvásár idején a becsüsök készpénz­zel fizetnek a régi köny­vekért, térképekért és met­szetekért. B. P. SZABALYTALANUL ELOZOTT Megsérült a felesége Gödöllő határában, a 3-as számú főközlekedési út 34 800- as szelvénykövénél Tóth Sán­dor budapesti lakos IM 26—02 forgalmi rendszámú személy- gépkocsijával nekiütközött an­nak az FI 01—21 forgalmi rendszámú tehergépkocsinak, amelyet Verebéig János csá- nyi lakos vezetett. A baleset előzménye az volt, hogy Tóth Sándor járművével szabály­talan előzésbe kezdett. A ka­rambol következtében köny- nyebben megsérült Tóth Já­nosáé budapesti lakos, a sze­mélygépkocsi utasa. A gödöl­lői járási és városi rendőr- kapitányság helyszínelő rend­őrjárőrének becslése szerint a két járműben összesen 40 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. Vétlenül a kórházban Veresegyházon, a Mogyo­ródi út és a Csomádi út ke­reszteződésében figyelmetle­nül vezette a GC 60—94 for­galmi rendszámú autóbuszt Fodor Kálmán gödöllői lakos. Fodor járművével ezért neki­ütközött Szirtes Tivadar bu­dapesti lakos UD 97—03 rend­számú személygépkocsijának. A baleset következtében — az egyébként szabályosan köz­lekedő Szirtes súlyosan meg­sérült. A két járműben ösz- szesen 40 ezer forint érté­kű anyagi kár keletkezett. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents