Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

WC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP K ,Ü L C> N KIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1975. FEBRUÁR 9., VASÁRNAP Tanulmányok Vác közművelődési helyzetéről Előbbre lépni a munkásművelődés ügyében Nemcsak a gazdaságban, tudományban vagy más terü­leten van szükség hosszabb távú tervezésre, hanem a közművelődésben is. Egyértelműen vallják ezt az intézményvezetők. A ter­vezéshez viszont csak az ed­digi eredmények, a jelenlegi közművelődési helyzet isme­retében lehet hozzákezde­ni. Így rajzolódnak ki vilá­gosan a tennivalók irányai. Sokoldalú elemző munkával lehet meghatározni a távla­ti, konkrét feladatokat. Két felmérés — Legfontosabb törekvé­sünk — mondja Venesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályának vezetője —, hogy a munkásművelődés terén érjünk el jelentős eredmé­nyeket. Ezért hozzuk létre a váci felnőttoktatási közpon­tot és kezdtünk már hozzá — illetékes szakemberek köz­reműködésével —, több irá­nyú felméréshez. A közelmúltban két jelen­tős munkával készült el Faí­nat Sándor közgazdász, szo­ciológus. Ezek áttekinthető képet adnak a felszabadulás utáni Vác közművelődésének fejlődéséről, és vázolják a feladatokat is. Egyik munká­jának címe Vác város köz- művelődési helyzete és táv­lati fejlesztésének irányelvei, 1971—1990. A szerző egyebek közt is­merteti a város társadalmi rétegződésének főbb vonása­it, a közművelődés jelenle­gi helyzetével foglalkozva elemzi az intézmények mun­kájánál főbb jellemzőit, a rétegpolitika érvényesülését, ír a tömegkommunikációs esz­közök elterjedéséről és ha­tásáról, a szabad idő hasz­nos eltöltésének lehetőségei­ről. A kitűzött célok megvaló­sítása érdekében az ötödik öt­éves terv időszakára javasol­ja — az idén átadásra ke­rülő ifjúsági és művelődési központ épületéhez kapcso­lódva —, az új városi, já­rási könyvtár létrehozását, a később épülő deákvári 16 tantermes általános iskolát közművelődési funkciók be­töltésére alkalmassá fejlesz­teni. A továbbiakban indít­ványozza még a jelenlegi mű­velődési központ úttörőházzá való átalakítását a Március 15. tér 19—21. szám alatt le­vő házak múzeumokként való hasznosítását, fióklevéltár lé­tesítését a régi nyomda épü­letében, és a későbbiek fo­lyamán klubkönyvtár építé­sét a kisváci részen. Óvodák és iskolák A városi tanács művelő­dési osztályának vezetője el­mondta, a jövőben annak ér­dekében, hogy a munkásmű­velődés terén jelentősebb eredményeket tudjanak el­érni, mindenekelőtt az általá­nos iskolai oktatás színvo­nalát kell fejleszteni. Falvai Sándor második munkájának címe Vác város óvodai és általános iskolai oktatásának helyzete és táv­lati fejlesztésének adatai, 1971—1985. Vizsgálja az óvo­dai és az általános iskolai ellátás eddigi fejlődését, hely­zetét, s a fejlesztésre ható tényezők figyelembevételé­vel felsorolja az 1985-ig szük­séges feladatokat. Az oktatás vizsgálatakor Szobor a Görgey partizánok emlékére A Görgey partizánosztag történetét már sokan isme­rik. 1944-ben az utolsó hó­napjait élő Szálasi-rezsim kü­lönleges csoportot szervezett, hogy az ország felszabadítása után harcoljanak a Vörös Hadsereg ellen. A különít­ménybe beépültek az ellenál­lási mozgalom harcosai is, és fegyvereiket a német meg­szállók ellen fordították. A fiatalok német járműveket robbantottak, illegális irato­kat, újságokat, röplapokat ké­szítettek és terjesztettek. Az volt a tervük, hogy kiszaba­dítják a Pest vidéki törvény­szék politikai foglyait, és se­gítik Budapest felszabadítását. A nyilasok azonban rájöttek az ellenállók tevékenységére, ezért a Marton István vezette alakulat a Börzsönybe mene­kült és ott folytatta harcát. Együttműködve a Vörös Had­sereggel a német vonalak mö­gött akadályozták a szállítást, rombolták a németek hírháló­zatát, és értesüléseket szerez­tek a szovjet hadsereg számá­ra. A váci járásban a felszaba­dulás 30. évfordulójának évé­ben Vámosmikolán és kör­nyékén nagyszabású rendez­vényekkel emlékeznek az el­lenállókra. Az ünnepségek elő­készítésére bizottságot alakí­tottak. Elhatározták, hogy a partizánok tiszteletére szobrot emelnek Vámosmikolán. Illés Gyula szobrászművész alko­tását nagyszabású ünnepségen március 22-én leplezik le. A vámosmikolaiak — túlnyomó- részt társadalmi munkával — már el is készítették a parkot, ahol a szobor helyet kap majd. Ugyanezen a napon megkoszorúzzák a szovjet ka­tonák és az elesett partizánok sírjait, és kiállításon mutatják be a község harmincéves fej­lődését. Az egész napos rendezvé­nyen részt vesznek az életben maradt ellenállók, és meghív­ják azokat a szovjet tiszteket is, akik kapcsolatot tartottak a csoporttal. elsősorban a várható demog­ráfiai alakulást, tehát a la­kosság számának növekedé­sét veszi figyelembe. Hang­súlyozza, hogy 1974—1978. kö­zött csúcsosodik a születések száma. Megemlíti, hogy az óvodák férőhelyeinek gya­rapodása lassúbb ütemű volt, mint az igények növekedé­se. Az utóbbi három évben azonban az óvodai helyek bő­vítésében is nagy eredmé­nyeket értek el. Ezután a szerző megemlíti azokat az óvodákat, melyeket az ötö­dik ötéves tervben feltétlenül bővíteni kell, és új óvoda építését is javasolja. Az oktatás színvonalának emelése érdekében az egyik alapvető feladat a szaktan­termi oktatás bevezetése va­lamennyi általános iskola felső tagozatában. A testne­velés magasabb szintű okta­tására is szükség van, ezért új tornatermek, tornaudva­rok létrehozása nélkülöz­hetetlen. Gondoskodni kell ar­ról is, hogy a távlatilag ter­vezett valamelyik 16 tanter­mes iskolának úszómedencét is építsenek. A kitűzött célok elérésé­ért még a negyedik ötéves tervben átadják a Földvári té­ri új, 16 tantermes iskolát. Két tanteremmel bővül a Bácskai utcai alsótagozatos iskola. Ennek következtében, szanálják a P. Togliatti utcai négy tantermes általános is­kolát. Az elkövetkezendő terv­ciklusban három új 16 tan­termes iskolát építenek Vá­cott, az épületekhez 300—500 adagos konyhát, ebédlőt és napközis termet. Az erők koncentrálása Venesz Ernővel arról is be­szélgettünk, hogy Vácott a munkásművelődés fejleszté­sét az alapoknál kezdik. A jelenlegi helyzet tanulmá­nyozásából kiderül, hogy a további fejlődés a közműve­lődés terén szinte elképzelhe­tetlen a közoktatási intéz­mények fejlesztése nélkül. Ezért a jövőben a váciak koncentrálják anyagi erőiket és a tanácsi vezetők remé­li!:, hogy a társadalmi össze­fogás is segít majd. Roxin László Küldöttértekezlet Dunakeszin és a vád DCM-ben Számvetés és előretekintés Kidolgozzák a nagyközség várossá fejlesztésének tervét Szombaton a József Attila művelődési központban tartot­ták Dunakeszi kommunistái­nak küldöttértekezletét. Török Sándor tanácselnök köszöntöt­te a 25 alapszervezet küldöt­teit, és a vendégeket, közöttük Barát Endrét, a járási pártbi­zottság első titkárát. Katona István, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára szá­molt be Dunakeszi kommunis­táinak négyéves tevékenységé­ről. Alapvető feladatuknak tartották a 13 ipari üzem, a szövetkezetek és az intézmé­nyek politikai irányítását, a 23 ezer lakosú nagyközség fejlesz­tési terveinek támogatását, a társadalmi összefogás kibonta­koztatását. A nagyközség ipari üzemei és szövetkezetei az elmúlt négy évben 2 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. Az egy főre jutó havi bér 2217 forintról 2841 forintra emelke­dett. A vállalatok műszaki színvonala azonban még ma is nagyon eltérő. Az üzemek fejlődésének egyik legfőbb biztosítékai a szocialista brigádok. Számuk a négy év előtti 107-ről 181-re emelkedett. Az összefogás nagyon sok feladatot oldott meg Dunake­szin. A járműjavító művelődé­si háza a közös fenntartási szerződés megkötése után az egész nagyközség művelődési, oktatási központja lesz. Az üzmek segítik a munkáslaká­sok és a csatornahálózat gyors építését is. Az összefogás szép példája a járműjavító munká­sainak felajánlása: március­ban kommunista műszakot tartanak, melynek bevételét a községfejlesztési terv szolgála­tába állítják. Sikeresek voltak a KISZ-bi- zottság kezdeményezte szoli­daritási és Tíz órát Dunake­sziért akciók is. A felszólalá­sok nagy része megfogalmazta: a következő időszak legfonto­sabb ^feladata a várossá válás feltételeinek megteremtése. Barát Endre, a járási pártbi­zottság első titkára hozzászó­lásában elmondta: a járási pártbizottság igen jónak érté­keli a dunakeszi pártbizottság tevékenységét,t elsősorban a gazdaságirányítás és a lakos­ság politikai nevelésében elért eredményeket. A küldöttértekezlet határo­zatot hozott arról, hogy a párt­bizottság március 1-ig dolgoz­za ki a várossá fejlesztés ter­vét, tolmácsolja a nagyközség kommunistáinak egyetértő vé­leményét a XI. kongresszus irányelveiről és az új szerve­zeti szabályzat tervezetéről. Ezután a küldöttek 41 tagú pártbizottságot és járási kül­dötteket választottak. A nagy­községi pártbizottság titkára ismét Katona István lett. Női munkásszálló, több új lakás épül Az ország cementtermelésé­nek egyharmadát adó DCM pártalapszervezeteinek 80 kül­dötte az üzem nagytermében gyűlt össze szombaton reggel, hogy megvitassa a gyár kom­munistáinak négyéves tevé­kenységét, állást foglaljon az új pártdokumentumokkal kap- csolatDan, s megválassza az üzemi pártbizottságot és a küldötteket a városi pártérte­kezletre. Részt vett az értekez­let munkájában Papp József, a városi pártbizottság első tit­kára is. Furák János, az üzemi párt- bizottság titkára a X. párt- kongresszus óta végzett mun­káról szólva egyebek közt el­mondotta, hogy a gyár életé­ben nagy nehézségeket okozó — 1969-ben és 1970-ben bekö­vetkezett — termelésvisszaesés után az üzem dolgozói — élü­kön kommunistákkal és az új gazdasági vezetéssel — nagy­szerű eredményeket értek el, mind a gazdasági, mind a po­litikai munkában. 1971-ben 850 ezer tonna volt a cement- terimelés. Az elmúlt évben vi­szont már meghaladta az 1 millió 100 ezer tonnát. Mind­ezt — szinte teljes egészében — termelékenységnövekedés­ből, az 1971. évinél százzal ke­vesebb munkással érték el. Az elmúlt négy évben jelen­tősen javult a pártcsoportok, pártalapszervezetek politikai, ideológiai tevékenysége, és tö­megszervezeteket irányító munkája. Eredményes volt a pártépítés, a káderfejlesztés és j ságot, melynek titkára képzés. Az elmúlt évben több | Furák János lett. mint 500 dolgozó vett részt ál­lami és politikai oktatásban. Üj, nagy feladatok: női mun­kásszálló és újabb munkásla­kások építése, a portalanítási program végrehajtása, és ész­szerű takarékosság. Az élénk vitában tizennyol­cán szólaltak fel, hasznos ja­vaslatokkal, észrevételekkel egészítve ki a tartalmas beszá­molót. Ferenc Miklós lakatos március első szabad szombat­ján megtartandó kommunista műszakra tett felhívást. Java­solta, hogy bevételét az új művelődési központ építésére ajánlják fel. Koncz Károly üzemvezető az energiatakaré­kossági tervről számolt be, amely mintegy 6,5 millió fo­rint értékű megtakarításra ad lehetőséget. Papp József felszólalásában hangsúlyozta, a DCM kommu­nistáinak, szocialista brigádtag­jainak kezdeményező készsége volt a politikai és termelő- munka sikereinek egyik leg­fontosabb alapja. Elismeréssel szólt az üzemi pártbizottság munkájáról és a gyár gazda­sági vezetésével kialakult, a fejlődést eredményesen segítő kapcsolatról. A küldöttértekezlet elfogad­ta a négyéves munkáról szóló beszámolót, állást foglalt az új pártdokumentumokkal kap­csolatban, megválasztotta a 35 tagú üzemi pártbizottságot és a 14 küldöttet a városi párt­értekezletre. Az új pártbizott­ság első ülésén megválasztotta a kilenctagú végrehajtó bízott- ismét A Szerszámgépipari Művek kőbányai gyára nagymarosi telepén a dolgozók nagy része törzsgárdatag. Jelentős azok­nak a szakmunkásoknak a száma, akik 20—25 éve dol­goznak a gyárban. A telepen magas fokú szakmai tudást igénylő szerszámgéptartozéko­kat állítanak elő a kőbányai gyár részére. Ezenkívül — külföldi megrendelésre — szerszámgépek generáljavítá­sát is végzik. Igénylik a dolgozók javaslatait A termelési feladatok mű­szaki szempontból évről évre bonyolultabbak. Végrehajtá­suk egyre jobban igényli a dolgozók összefogását a min­A gyár gondja a munkások gondja is Tapasztalatok a SZIM nagymarosi gyárában Egy régi le vél A múltkoriban Vác kilencszáz éves jubi­leumával kapcsolatos gondolataimat mond­tam el e hasábokon. Örömmelt tölt el, hogy szándékaim és észrevételeim sokakban kel­tettek visszhangot. Javaslataim nem voltak újak, hiszen gon­dolataim másokban is megfogalmazódtak. Bizonyítja ezt a napokban a Váci Naplóban megjelent egyik cikk is, amely a Széchenyi utcai építkezésen előkerült középkori lele­tek mentéséről számolt be. A hajdani város­fal föld alatti maradványa a nagyközönség elé kerül, az eddig csak írásból ismert em­lék láthatóvá válik. Írásomban megemlítet­tem a váci munkásmozgalom történetének sürgető és teljes feltárását is. Alföldi Vilma szorgos munkája nyomán már ez a rész sem marad ismeretlen, és joggal reméljük, hogy kutatásai és tárgyilagos elemzése után a Ta­nácsköztársaság minden napja ismertté válik majd előttünk. Az alábbi sorokkal a munkához egy level- let járulnék hozzá, melyet a fehérterror egyik mártírjához, Klein Károlyhoz írtak. Ahhoz a direktóriumi taghoz, aki a város körjóléti ügyeit intézte. A kis méretű levél­papír mindkét oldalát teleírta Kerbler Gizella irgalmasrendi főnővér, aki a Bur­gundia utcai szegényház vezetője volt a pro­letárdiktatúra idején. A levél előzményei a sorokból kiderülnek. Klein Károly felszólí­totta a főnővért a szegények ellátására vo­natkozó költségvetés összeállítására. íme a levél teljes szövege: „Jó Klein Ur! A napokban kaptam felszó­lítást, készítenék költségvetést a szegények ellátásáról, s küldjem be Klein úrhoz. Je­lenleg költségvetés összeállítását nem tar­tottam helyesnek, miután mindennek folyton emelkedő óriási ára van. Ügy gondolom, cél­szerűbb, ha feltüntetem azt, mit kaptunk pénzben, anyagban a 12 szegény ellátására (de mindig 15—17-et tartottunk). Kaptunk: 90 köbméter fát, 14 métermázsa búzát, 10 métermázsa burgonyát, 600 liter bort. To­vábbá pénzben: 4011,28 K-át, az elmúlt évben 1000 K-át mint drágasági pótlékot, tehát összesen: 5011,28 K-át. Végül min­den számla, mint pl. nyári nagytakarítás, meszelés, zsúrolás, kályha javítás, kémény tisztítás, vagy egyéb javítás; továbbá olya­nok temetése, kiknek nincs temetkezési könyve stb., stb. külön fedeztetett. Vácz 1919 VI 14. Tisztelettel: Kerbler Gi­zella irg. nőv. fn.” Eddig szól a levél. Ez újabb bizonyítéka a Tanácsköztársaság mély humanitásának. A nehéz helyzetben, amikor a Vörös Hadse­reg már szemben állt a túlerőben levő el­lenséggel, még a 12 városi szegénnyel is gon­doltak. Ezekről a cselekedetekről a fehérterror idején hallgattak. Most viszont kötelessé­günk ismertetnünk őket. Csankó Lajos dennapi munkában is. Ezért már jó néhány évvel ezelőtt szilárd alapokról indulhatott a gyárban a szocialista brigád­mozgalom. Azóta jelentős eredményeket hozott a mun­kájuk, mind a termelésben, mind a társadalmi tevékeny­ségben. A mozgalom múlt évi tevékenységét, a kongresszusi vállalások teljesítését a gyár gazdasági és társadalmi veze­tői — a brigádvezetők jelenlé­tében —, szombaton értékel­ték. A jelentés szerint tavaly tovább fejlődött a mozgalom, és a gyár kollektívája túltel­jesítette az 1974-re szóló kong­resszusi vállalásokat. A bri­gádversenyben részt vevő nyolc brigád közül egy arany-, kettő ezüst-, kettő bronzko­szorús jelvényt kapott, három elérte a megpályázott szocia­lista brigád címet. A kongresszusi versenyben 5 százalékos energiamegtaka­rítást vállalt a gyár, és 5,5 százalékot ért el. A termelési tervet 101 százalékra teljesí­tették. A nagymarosi SZIM- egység eleget tett mind belföl­di, mind külföldi kötelezett­ségeinek. A termelési eredményeket növelte, hogy a szocialista bri­gádtagok az elmúlt évben is konkrét javaslatokkal, újítá­sokkal járultak hozzá a kitű­zött célok eléréséhez. A gyár vezetői igénylik is ezt a segít­séget. így erősödik az üzemi demokrácia, és természetesen a tulajdonosi szemlélet is. A gyár gondja, a munkások gondja is. Nyolcvanezer — községi célokra A gyár dolgozói eredménye­sen vették ki részüket a köz­ségi célok megvalósításából. A nagyközségi tanáccsal kötött együttműködési szerződés alapján 60 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, és végül 80 ezret teljesítettek. Jelentős támogatást adott a gyár a 2. számú óvoda fel­építéséhez. A kivitelezéshez több száz óra kőművesmunká­val is hozzájárultak. Ezenfelül harmincezer forint értékű já­tékot és játszótéri berendezé­seket készítettek az óvodások részére. Fontos feladat a dolgozók szakmai és politikai tovább­képzése. Tavaly — tavasztól késő őszig — továbbképző tan­folyamon 16 munkás vett részt és eredményes vizsgát tett. A gyárban már csak néhány se­gédmunkásnak nincs általános iskolai végzettsége. A szak­munkások közül többen gép­ipari technikumba járnak, mások a marxista—leninista esti iskolán tanulnak tovább. A telepnek majdnem min­den dolgozója részt vesz vala­milyen gyári vagy egyéb ok­tatásban. A gazdasági és tár­sadalmi vezetők ezt elsősor-- ban a szocialista brigádok se­gítségével tudták elérni: az agitációs és propaganda tevé­kenység elsősorban rájuk tá­maszkodott. Az idén új gyári szakmai továbbképző tanfo­lyam indítását tervezik szak- szervezeti bizalmiak, szocialis­ta brigádvezetők, művezetők és néhány műszaki szakember részére. R. L. Orvosi ügyelet Vasárnap és hétfőn dr. Áf- ra Tamás, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Csemndcz- ky Júlia, csütörtökön dr. Ko­vács Pál, pénteken dr. Bea János, szombaton és vasárnap dr. Bénik Gyula tart ügye­letes orvosi szolgálatot Vá­cott a Köztársaság útja 30. szám alatti központi orvosi rendelőben. Az intézet a 11—199-es telefonszámon is felhívható. A beosztás hét közben meg­változhat.

Next

/
Thumbnails
Contents