Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

1975. JANUAR 5., VASÁRNAP fecni •éjíjPjr TB Kjűmap 7 Kötött és kötetlen tartás Szarvasmarha-tenyésztés — ipari módszerekkel A második világháború előtt Magyarországon az egy fő­re jutó évi húsfogyasztás 30 kilogramm volt. Napjainkban vi­szont már a 70 kilogrammot is eléri. Legkevésbé a marha­hústermelés és -fogyasztás emelkedett az elmúlt években. En­nek az a magyarázata, hogy csupán a „húsprogram” harma­dik szakaszában fogtunk hozzá a szarvasmarha-tenyésztés intenzív kibontakoztatásához. Az is kétségtelen, hogy a há­rom program — baromfi, sertés, szarvasmarha — közül ez a legnehezebb, s az állatfaj adottságaiból következően a leg- hosszadalmasabb. A korszerű tartás- és takarmányozástechno­lógia mellett új, rendkívül költséges beruházásokat igényel, de tenyészanyag- és állategészségügyi problémák egész sorát is felveti. Magyar gabonaíajtá világsikere A hagyományos szarvas- marhatartás hármas haszno­sítással számolt: az állat te­jet adott, igavonásra hasz­nálták, s végül hústermelés­re értékesítették. Ez ma már elavult. Ugyanis másképpen kell fajtát kiválasztani, tar­tástechnológiát kidolgozni, ha maximális tejhozamra törek­szünk, és más fajtákra, más módszerekre van szükség borjúnevelés, hizlalás, tehát hústermelés céljára. Az állat igavonásra való hasznosítása újabban már elhanyagolható szempont. A húsfogyasztási szokások a világon szinte mindenütt má­sok. Nyugat-Európában a legkeresettebb, a legmaga­sabb áron értékesíthető a jó minőségű marhahús. Ez év tavaszáig komoly exportot bonyolítottunk le a nyugati országokba marhahúsból, amit egy időre most „befagyasz­tottak” ugyan a Közös Piac­hoz tartozó országok vonat­kozásában, de ez az átvételi tilalom nyilván csak idő­leges, így semmiképpen sem módosíthatja a hazai hús­program „felfutásának” ívét, arról nem is beszélve, hogy más országokban is jó piacot találhatunk az exportra szánt marhahúsunk számára. Korszerű irányzatok A szarvasmarhatartásnak több korszerű irányzata ala­kult ki. A kötetlen tartású te­henészetekben — például az alsónémedi Közös Út Szakszö­vetkezetben — a munkaerő- igény minimálisra csökkent­hető: az istállóban a pihenő- boxot, a fejőtermet és a ta­karmányasztalt — amely elé naponta két alkalommal tere­lik az állatokat — egyetlen épületben helyezik el. A kötött és kötetlen tartá­sú istállók korszerű változa­tainál tömbösített tehené­szeteket hoznak létre azokon a helyeken, ahol korábban A legegyszerűbb munkaesz­közöknél, a talajművelő szer­számoknál — ásó, kapa —, a velük dolgozó emberhez mé­retezett nyélhosszúság, a szer­szám helyes tartása, a szer­számfej és a nyél megfelelő hajlásszöge nagymértékben csökkentheti az igénybevételt, mert kedvező testhelyzetet biztosít. Emelésnél pedig ak­kor alakulhat ki jó testhely­zet, ha a szokással ellentét­ben nem lehajlunk, hanem le­guggolunk a megemelendő tárgy mellé és ebből a hely­zetből emeljük fel a tárgyat, közvetlenül a testünk mellé tartva, és nem nyújtott kar­ral. Teherhordáskor is a nyúj­tott, egyenes testtartás a he­lyes, hogy a zsák vagy egyéb teher a vállat terhelje, és a súlyt az egész test vegye át. Ha megemelt teherrel el kell fordulnunk, a láb helyzetének egyidejű megváltoztatásával, pavilonos rendszert alkal­maztak. Ilyet találhatunk az Alagi Állami Tangazdaság­ban, ahol jó tejelő holland lapálymarhákat tenyészte­nek. Ennek az az előnye, hogy sokkal kevesebb helyen elfér a tehénállomány és mintegy felényi kiszolgáló személyzet is elláthatja az ál­latokat. • Az új tehenészeti telepek­nél alkalmazott paneles épí* tési mód olcsóbb és gyorsabb a réginél. Előregyártott, ré­teges, úgynevezett szendvics­szerkezetekkel már a hely­színre való szállításnál is so­kat megtakarítanak. Régeb­ben egy száz férőhelyes is­tálló építésénél felhasznált anyag súlya 1100—1200 tonna körül volt, ez most a felénél is kevesebbre, 380—400 ton­nára csökkent. Könnyen ki­számítható, hogy mit jelent ez anyagban és ami még ta­lán fontosabb, szállításban (rossz mezei utakon!) több száz istálló felépítésénél. Egyes tehenészeti telepeken szalma helyett fűrészporral almoznak. Tehenenként na­ponta 1,5—2 kg fűrészport használnák fel. A fűrészpor­ral keverődő ürülék vízsugár­ral való lemosása jóval köny- nyebben megy, mint a szal­mával „átszőtt” trágya eltávo­lítása. A hígfolyós trágya szó­rókocsival akár egyenesen a szántóföldre szállítható. Ma már szinte mindenütt önitatókból vehetnek maguk­hoz vizet az állatok. A tömb- épületekben egy-egy tehéncso­port részére 4—5 önitaitó csé­sze van felszerelve. A korsze­rű tehenészeti telepek elma­radhatatlan tartozéka a kútvi- zet szállító hidrofor, vagy a víztároló hidroglóbus. A takarmány tárolása, szál­lítása és kiadagolása ideális esetben nagymértékben gépe­sített, illetve félautomatizált. Úgyszintén a fejés és a tejke­tehát teljes testünkkel fordul­junk, ne csak a felső testré­szünkkel. Állva vagy ülve? Nagyon gyakori az is, hogy a túl alacsonyan elhelyezett, vagy nagyon szélesre mérete­zett és egyenes oldalfallal ha­tárolt munkafelület miatt meghajolva dolgoznak. Ha pe­dig megfelelően méreteznek, és az oldalfal befelé döntésé­vel helyet biztosítanak a láb­fej számára, lehetővé válik az egyenes testhelyzetben való munkavégzés, ami kisebb energiaigénye miatt, nagyobb munkateljesítményt eredmé­nyez. Mivel az állás is fárasz­tóbb az ülésnél, nagyon hely­telen az ülő helyzetben való munkavégzéssel szemben még sok helyen tanúsított ellenál­lás, és az lenne az ajánlatos, hogy ahol csak lehet, az álló munkát ülő munkára változ­tassák. Különösen akkor ér­zelés művelete is. Egy-egy te­henészeti telep berendezése, felszerelése sok-sok ország (NDK, Csehszlovákia, Szovjet­unió, Svédország stb.) legjobb gépeiből tevődik össze, ami­hez a hazai ipar is „betársít­ja” a maga produktumait. Ma már nemcsak a nagy­üzemekben találjuk meg a gé­peket, a zárt tartási rendszert, hanem sok háztáji gazdaság­ban is van fejőgép, néhány motoros eszköz. Ez minden bi­zonnyal előfeltétele annak, hogy a szarvasmarha-állo­mánynak mintegy felét nevelő háztáji gazdaságokban a jövő­ben ne a csökkentési, hanem inkább a fejlesztési gondola­tokkal foglalkozzanak. Kétség­telenül ösztönzően hatottak az 1972. január 1-től bevezetett magasabb felvásárlási árak is. Honosítás és keresztezés A hazai húsprogram elké­szítése során a szakemberek alapos elemzéssel kidolgozták a megfelelő arányokat a tisz­tán tejtermelés célját szolgá­ló, valamint a hústermelésre alkalmas fajtákból. A tejter­melésre legalkalmasabb kül­földi fajták meghonosítása és a hústermeléshez kiváló ma­gyar piros-tarka fajta keresz­tezéssel történő javítása ma már több helyen — így vala­mennyi Pesit megyei állami gazdaságban és tizenkét szö­vetkezetben — folyamatban van. Néhol — mint a Kiskun­sági Állami Gazdaságban is — holstein-friz fajtára cserélik le. Másutt a magyar tarka fajtá­jú tehénállományt holland vö- rös-tarka-lapály fajtával ke­resztezik. Erre is van me­gyénkben példa: a pamázi Pe­tőfi Tsz-ben. Mind a gazdaságok, mind az egyéni gazdálkodók ma már eldönthetik, hogy a tejterme­lés vagy a hústermelés irá­nyában atkarják-e fejleszteni állatállományukat. A tejter­melés o nagyvárosok , közvet­len környezetében a legkedve­zőbb, ugyanakkor kifizetődő. Hosszú távon biztos bevételt biztosító tevékenységgé válik — mind a nagyüzemek, mind az egyéniek számára — a marhahizlalás, amelynek iparszerű technológiáját, a rác­kevei Aranykalász Tsz gya­korlati tapasztalatai alapján, a HSZV szövetkezeti közös vállalat dolgozta ki taggazda­ságai számára. hető el kedvező eredmény az ülő helyzettel, ha nem támla nélküli és állandó ülőkema- gasságú széket használnak, hanem olyat, amelynek az ülőkemagassága változtatható, a dolgozó magasságának és a végzendő munkafolyamat jel­legének megfelelően. A hát­támla pedig nemcsak magas­sági irányban, hanem előre és hátra is állítható, mert az ilyen szék az ülő helyzet mel­lett egyenes testtartást is biztoáít, ami a legkevésbé fá­radságos, ezért fokozza a ter­melékenységet. A könnyű fémcsőből kiala­kított, három vagy négy ál­lítható nyomtávolságú keré­ken gördülő, egy vagy több ülőhellyel ellátott, alacáony építésű palántázó- és szedőko­csival is elsősorban azért nö­velhető a munkateljesítmény, mert kedvezőbb testhelyzetet biztosít, a hagyományos mó­don, hajladozva való palántá­zásnál, szedésnél. Ezenkívül a kis kocsi tartóasztal án a pa­lánták, illetve a leszedett ter­mények elhelyezhetők, nem kell kézben tartani, ami gyor­sabb munkavégzést tesz lehe­tővé, mintha az egyik kézzel dolgoznak és a másikat csak fogásra használják. Forgatható asztal Kevésbé fárasztó a munka, és növekszik a teljesítmény, TECHNIKA TÉL VAN, CSENDES A HATÁR,. LEGFELJEBB A HOSSZÚ, ESŐS ŐSZ OKOZ­TA LEMARADÁST PÓTOL­JÁK, AHOL ERRE MÉG SZÜKSÉG ÉS FŐLEG LEHE­TŐSÉG VAN. A TÉL A mező­gazdaságban ELSŐSORBAN A FELKÉSZÜ­LÉS IDŐSZAKA. E HETI TU- DOMÁNY-TECHNIKA-ÖSZ- SZEÁLLlTÁSUNK EHHEZ KÍVÁN SEGÍTSÉGET NYÚJ­TANI. Az ötvenes évek elején Ka­nadában észlelték először, hogy a tízhetes korban levá­gott csirkében tömegesen for­dulnak elő daganatok. A máj­ban, lépben, vesében és az izomzatban talált daganatok miatt a húst meg kellett sem­misíteni. Ez a daganatos be­tegség fokozatosan cdterjedt az egész világon, óriási vesz­teségeiket okozva. Egészségesnek látszanak Hazáinkban az első esetet 1965-ben észlelték, külföldről behozott csirkében jelentke­zett. 1967 óta egyre nagyobb arányban jelenitkeziík, mind a naigyüiziemekben, mind a ház­tájiban. Gyakori, hogy a csir­kék egészségesnek látszanak, és csak levágásuk után lehet észrevenni testükben a daga­natokat." ' • - - . Az új járvány kirolbíbanása hatadimas riadalmat keltett vi­lágszerte, később pedig nagy meglepetést. Kiderült ugyanis, hogy ezt az újnak látszó da­ganatos betegséget egy előző­leg már jól ismert és egészen másféle tünetekkel járó ba­romfi betegséginek, az ún. Ma­rék-féle betegségnek a vírusa okozza. Ezt a betegséget dr. Marék József, az akkori Ál­latorvosi Főiskola belgyógyász- professzora írta le 1907-ben. A betegség ma is előfordul, de általában nem okoz nagy veszteségeket. Ideggyulladáá­ha a munkahelyen minden szükséges anyag és szerszám a dolgozó közelében van, és a helyük állandó, mert az utá­nuk való járás, vagy a kere­sésük sok időt elvehet. A munkahely olyan tágas le­gyen, hogy a- dolgozók ne áll­janak egymás útjába, és a szállításhoz is legyen elegen­dő hely. A vizsgálatok sze­rint az a legjobb, ha a dolgo­zók előtt 60 cm és jobbra bal­ra pedig 75—75 cm munka­hely áll rendelkezésre, a kü­lönböző növénykezelési, sza­porítási és átültetési mun­káknál. A rendszeres keze­lést — például gyomlálást, kannával va!ó öntözést, ritkí­tást — kívánó növények terü­lete, ha két oldalon kezelőét van, 180 cm széfes lehet, ha csak egy oldalról közelíthető meg, 90 cm széles lehet. A munkaasztaloknál na­gyon fontos a megfelelő ma­gasság. Ha ülő helyzetben dolgoznak az asztalnál, 70— 80 cm magas legyen, ha áll­nak mellette, a 95—105 cm-es magasság a legkedvezőbb, ami akkor is jó méret, ha ál­ló és ülő munkához egyaránt használják az asztalt. Külö­nösen a válogatás, osztályo­zás, csomagolás könnyíthető meg nagymértékben forgó körasztalokkal, amelyekre az egyik oldalon, vagy középen ádagolhaió kézzel, esetleg szállítószalaggal a feldolgo­zásra kerülő anyag, ami a for­gó asztalon az asztal mellett álló vagy ülő dolgozókhoz „megy”. így a forgó asztal sok szállítást feleslegessé tesz. K. L. A FAO felmérése szerint földünk lakosságának csupán egyharmatía jut tartósan a bio­lógiailag szükséges élelmisze­rek megfelelő mennyiségéhez, de ezek nagy része sem a kí­vánt összetételben; a másik harmad kalóriaszegénységben él, míg az emberiség harma­dik harmada éhezik. Miután az ezredforduló táján várha­tóan a mainál jóval több, kb. 7 milliárd ember élelmezésé­ről kell gondoskodni, ez a ha­talmas világméretű probléma csak a mezőgazdasági hoza­mok nagymérvű növelésével, a minőség javításával,* jobb termelési kultúrával, a tudo­mányos eredmények gyakor­latba való átültetésének, a biológiai, kémiai és műszaki tudományok komplex összefo­gásával oldható meg. A kérdés egyik fontos ré­sze a gabonaszükséglet bizto­sítása, a mennyiségen túlmenő­ban jelentkezik, ennek követ­keztében az állatok megbé­nulnak, amely pusztulásukat okozhatja. A két betegséget ugyanaz a vírus okozza. A régebben is­mertet idült alaknak nevezték_ el, az újabban keletkezett pe-' dig a Marcik-féle betegség he­veny alakja. Miután rosszindulatú daga­natról van szó, felmerül a kérdés, hogy nem vesizélyes-e ez a vírus az emberre? Ed­dig semmi sem utalt arra, hogy ez a vírus emberben is daganatot okozna, sőt még más baromfiban sem észlel­ték. Ok: az új fajtákban A szakemberek szerint a régóta ismert, idült alakot okozó vírustörzsből új válto­zat keletkezett, amint az em­beri influenzavírusnak is is­mertek különféle változatai. Másak szerint a betegség ke­letkezésének az okát az új baromfifajtáikban kell keres­ni. Úgy vélik, hogy a keresz­tezésekkel előállított nagyho- zamú hibridek elveszítették a régi faj'ták ellenállóképessógét, szívósságát. Sok kutató azon a véleményen van, hogy a két ok együttesen okozhatta a súlyos járványt. A vírus nem minden álla­tot pusztít el, egyesek élet­ben maradhatnak és ezek vírusgazdák lesznek. Ezért nem elegendő csupán az el­hullott állatok megsemmisíté­se, hanem az átvészelteket is el keli különíteni. Nagyon fontos a tojások fertőtleníté­se is, mert a tojás is terjeszt­heti a betegséget. A keltető­gépbe helyezés előtt formalin- oldatba kell mártani őket. Reményt keltő megoldás len­ne az olcsó oltóanyag hazai előállítása, és a szakemberek szerint ez néhány év múlva meglesz, és ezzel nemcsak a heveny, hanem az idült alak okozta veszteségeket is csök­kenteni lehet. Az oltás természetesen egy­magában nem elegendő. Fel­tétlenül fontos a vírus terje­dését megakadályozó állat­egészségügyi előírások szigorú betartása. A védekezés másik módja lehet az ellenálló faj­ták kitenyésztése is. Egyes fajták, sőt egyes fajtán belüli en az összetétel biológiai igé­nyek szerinti javítása. Talán ezért is aratott oly nagy si­kert a kecskeméti növényne- mesítők munkája, amelynek eredményeképpen o búza és a rozs keresztezéséből előállított új gabonafajta (a triticale) jött létre. Világszerte azért keltett érdeklődést, mert olyan ami-, nosavat tartalmaz, amely más növényi eredetű élelmiszerek­ben ritkán található meg. Ez az aminosav a lizin, amelyre az emberi szervezetnek is feltét­lenül szüksége van, s amit tes­tünk saját maga nem tud elő­állítani. Az új fajta több más kedvező vonással is rendelke­zik: alacsony szárú, hatalmas kalászú, egy-egy kalászban 90 —100 szem érik be. A neme-, sítő munka napjainkban is nagy lendülettel folyik, éven­te több tízezer keresztezett hibridnövény közül válogatják ki a legkedvezőbb tulajdonsá- gúakat. vonalaik kevésbé fogékonyak a vírusra. Ezekből tervszerű munkával elő lehet állítani ellenálló vonalakat. Sok kuta­tónak az a véleménye, hogy a megoldást elősegítené, ha a betegséget átvészelt csirkéket tenyésztenék tovább, mert azok biztosan elienállóak. Ezt azonban nehezíti az, hogy az ilyen csirkék vírusgazdák. Tudományos haszon A heveny Marek-féle betege ség és kórokozójának a tanul­mányozása gazdasági vonat­kozásain túl tudományos és közegészségügyi szempontból is nagyon jelentős. Feltétele­zik, hogy különféle vírusok az ember daganatos betegségei­nek — ráknak — a kiváltá­sában is jelentős szerepet ját­szanak. A Marejt-félé betegség és az ágatok egyeb daganatos megbetegedéseinek a tanulmá­nyozásakor olyan eredmények születhetnek, amelyek hozzá­segíthetnek a daganatos beteg­ségek általános törvényszerű­ségeinek a felismeréséhez és a rák elleni küzdelem sikeré­hez. H. J. „Háztáji" emelőszerkezet A szálastakarmány előkészí­tése és az istállóba való be, hordása, valamint a szalma­trágya kihordása és felhalmo. zása az állattenyésztés két legnehezebb művelete'. Az osztrák Stcyr-Művek szak­emberei készítették el a képen látható specális emelőszer­kezetet, amely könnyen és gyorsan rászerelhető minden olyan mezőgazdasági traktor­ra, amelynek van tengely- csonk-kivezetése, egy kis hidraulikus szivattyú hajtásá­hoz (márpedig ez a legújabb íSpusú traktorok mindegyikén megtalálható). A könnyűfém­ből készült, de azért kellő szi­lárdságú emelőkarok, és a hidraulikus „izmok”, valamint maga a kis olajszivattyú min­den különösebb szakértelem nélkül felerősíthetők az erő­gépre, így kézi erő igénybe­vétele nélkül elvégezhető több­féle nehéz művelet. Kényelmesen — nagyobb teljesítmény Ésszerűsítések a mezőgazdasági munkákban Az élettani vizsgálatok szerint az emberi teljesítőképes­ség a vérellátásnak, pontosabban a vérkeringésnek a függvé­nye. Fáradtság akkor lép fel, amikor a vérellátás akadályok­ba ütközik. A legkedvezőbb a fekvő ember helyzete, mert eb­ben a helyzetben ütközik általában a legkisebb ellenállásba a vérkeringés. A fekvő helyzethez képest több mint ötven szá­zalékkal nagyobb a vérellátás energiaigénye ha lehajolunk, míg ülő, térdeplő és guggoló testhelyzetben csak kisebb mér­tékben nő a vérellátás energiaigénye. Munka közben tehát sok energiát lehet megtakarítani a helyes testtartássaL A helyes tartás szerepe Egy újra felfedezett csirkebetegség 4 I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents