Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
Munkakönyvkérők Dolgozó asszonyok A múlt évben közel félezer nő kért munkakönyvét Cegléden a városi tanács illetékes osztályától. Sokan keresik a gyermekgondozói munkakört, E szintén népszerű a szakmunkás-képesítéssel nem rendelkezők körében a konyhai munka. A szakmai képzést, a tanulást kevesen vállalják a jelentkezőik közül, pedig a tovább iparosodó város üzemeinek, gyárainak, nőket foglalkoztató munkahelyeinek főként rájuk lenne szüksége. Népszerű a brigádtaldlkozó Az élvezeti cikkekrőL és azok egészségre káros hatásáról hangzott el előadás a ceglédi Dózsa ifjúsági klubban. Az ismeretterjesztő foglalkozásra igen sok érdeklődő jött eL A klubban ftemcsak a zenés-ián- cos foglalkozások nyerték meg a fiatalok tetszését, hanem szinte minden alkalommal népes közönsége van az ilyen hasznos rendezvényeknek, a baráti és a szocialista brigád találkozóknak, melyeket a jövőben is szorgalmaznak. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1975. JANUAR 29., SZERDA Felújításra, javításra is gondolni kell Évről évre több az új lakás Tömbház-felügyelőségeket alakítanak ki A ceglédi lakások száma meghaladja a tizenkétezret. Ezeknek mintegy tíz százaléka állami tulajdonú, tehát a nemzeti vagyon része. Részint ebből a szempontból, részint a bennük lakók megfelelő életkörülményei érdekében nem hanyagolható el ezeknek a lakásoknak az állapota, felügyelete és karbantartása. Ezeknek a feladatoknak az ellátása a városgazdálkodási vállalat hatáskörébe tartozik. Ezen belül a házkezelőség foglalkozik az állami tulajdonban levő lakóépületekkel kapcsolatos kérdésekkel és a bérlők e tárgykörbe tartozó ügyes-bajos dolgaival. Az elmúlt évi adatok szeAZ ABONYI PIACON „ Vándorolt“ a vevő pénztárcája Népes volt az abonyi piac tavaly, egy júniusi napon is. Az egyik vásárló, akinek két hónappal azelőtt elveszett a piacon a pénztárcája, észrevett egy gyereket, s eszébe jutott, hogy épp erre a gyerekre' gyanakodott, mikor az a kellemetlen eset.történt.. Széruméi tartotta tehát a fiúcskát és kísérői t.' ' Nem kellett soká várnia. Észrevette, hogy egy asszony csomagjából, aiki a vásárlással volt elfoglalva, egy fiatal nő, aki a gyerek kíséretéhez tartozott, kiemel egy bőrből készült tárcát. A fiatal nő a 19 éves Raffai Miklósné volt. A gyerek és egy másik nő, a 48 éves Raffai Istvánná ott állt a közelben. Valameny- nyien sietve távoztak, tárcástul. Mikor a tolvaj és társai elmentek a közelből, az asz- szony, aki látta a történteket, szólt a kárvallottnak. Együtt mentek, hogy felelősségre vonják a tettest. Raffaiék persze tagadták, hogy valamit is loptak volna. A két asszony felszólította őket, menjenek a rendőrségre. Közben egyikük megfogta Raffai Istvánná vállát és érezte, hogy valami kemény tárgy van a pulóverja alatt. Újabb felszólításra előkerült a lopott pénztárca, de már üresen. Csaik néhány fénykép volt benne. További felszólításra visszaadtak 340 forintot is.»Raffaiék-a rendőrségen tagadták,1 hogy 'loptak volna. Tekintettel a bizonyítékokra, a bíróság bűnösnek találta őket. Raffai Istvánná már előzőleg is több alkalommal adott munkát a kiskőrösi és a ceglédi járásbíróságnak. Utolsó szabadulását követően rendőri felügyelet alatt állt már egy ideje, besurranó tol- vajlás megelőzése miatt. Az enyhítő és a súlyosbító körülmények mérlegelése után a bíróság nem jogerősen Raffai Miklósnét 6 hónapi szabadságvesztésre és ezer forint pénzbírságra ítélte. A büntetés végrehajtását a szabadság- vesztésre vonatkozóan háromévi próbaidőre felfüggesztették. Raffai Istvánná büntetése 8 hónapi börtön és ezer forint pénzbüntetés. rint a 912 lakás közül 273 i megfelelő adottsággal, sem egy-, 584 két-, 47 háromszo- megfelelő felkészültséggel bás. Évről évre javul a hely- nem rendelkeznek, holott kí- zet. Ahogyan épülnek a kor- vánatos lenne, hogy a kiszerű, új épületek, egyre nö- j.sebb javításokat helyben elveszik a gáz-, illetve táv- ] végezzék. Az idei évben tömbfűtésű, komfortos és ossz- ' házfelügyelőségeket alakíta- komfortas családi otthonok nak ki. A mindennapi javítómunkákhoz szükséges szerszámokat a bérlők kölcsönvehetnék. A jövőben az öreg házak esedékes karbantartási munkáinak ütemét gyorsítja a jövő évben felépülő nyolc úgynevezett „készenléti lakás” átadása. Jelenleg ugyanis csupán három ilyen lakásban tudják átmenetileg el helyezni a lakókat, és ez önmagában is hozzájárul a ta- tarozási idő elhúzódásához. T. T. szama. Egyre alacsonyabb az elavult, öreg államosított házak aránya. A vállalat műszaki csoportjának feladata a lakóépületek felújításának előkészítése. Üj épület esetében a felépítést követő harminc év múlva esedékes a tatarozás Erre a lakbérekből és az állami dotációból nyílik mód. Az elmúlt évben a rendelkezésre álló 17,6 millió forintból csak 8,3 milliót használtak fel ezekre a célokra, megmaradt több mint kilencmillió forint. Ennek oka abban rejlik, hogy évről évre több az új lakás, amelyek még hosszú ideig nem szorulnak felújításra. Sok régi épület már a korábbi években átesett a szükséges munkálatokon, így jelentős tartalékösszeg áll rendelkezésre. Sajnos, a tatarozásod nem mennek simán. Állami, vagy tanácsi építőipari vállalat már tíz éve nem kapcsolódik be iijwrauakálw.o «(kj-vitvitá és ^Zolgáltátó ‘ tevékenységre létrehozott saját részleg önmagában kevés. A létszám sem elegendő. Így aztán akadoznak a szakipari munkák, emelik a költségeket és a ráfordított időt. A vállalat 15— 18 kőművest, 2—2 ácsot, tetőfedőt, asztalost, vízvezeték-, villanyszerelőt és bádogost foglalkoztat. A felújítási munkák folyamatosságát az is megszakítja, hogy nemegyszer váratlan hibák gyors elhárítása miatt kell otthagyni kijelölt munkaterületüket. A hagyományos házfelügyelői rendszer nem látszik megfelelőnek. A tizennyolc házfelügyelő közül tizenhat nő. Havi fizetésük átlaga ezer forint. Sem Kaptafák, műanyagból A Bőripari Fakelléktermelő Vállalat mike budai üzemében, a vállalat I. számú részlegében naponta közel nyolcszáz műanyag kaptafa készül. A képen: kaptafát „vasalnak” a munkacsarnokban. Apáti-Tóth Sándor felvétele Az autóklub terve: A Szovjetunióba utaznak Az IBUSZ ceglédi irodája a Magyar Autóklub helyi szervezetének lehetőséget adott arra, hogy egy csoportos utazást szervezzen a Szovjetunió kárpátukrajnai területére. A csoport tagjai április 13-án indulnak útnak, megismerked' ilfek f ** 'AéVbíéftftségei vei, megtekintik á1'Tájtörté-i neti Múzeum kiállítását, Városi Képtár anyagát, és kirándulást tesznek Munkácsra. „Kossuth Lujos azt izenle’ Emlékünnepély a tnrini ú* évfor 'ulij in A napokban volt kilencvennyolc éve, hogy a száztagú ceglédi küldöttség torinói száműzetésében felkereste Kossuth Lajost. Hosszú ideig hagyomány volt, hogy a látogatás időpontjának évfordulóján összegyűltek a százak, majd megfogyatkozva, utódaik. A negyvennyolcas szellem éb- rentartóinak csoportját turini száz néven őrizte meg az emlékezet. A ceglédiek néhány éve felelevenítették ezt a szokást, megalakítva a Kossuth Múzeum turini százas küldöttség baráti körét. Ennek napjainkban a szocialista haza- fiság és a múlt haladó hagyományainak ápolása ad tartalmat. Ebben a szellemben tartottak ünnepi gyűlést a minap a városháza emeleti nagytermében. A Himnusz eléneklése után Józsa Ferenc nyugdíjas pedagógus köszöntötte a megjelent' száznál több résztvevőt a baráti kör nevében, majd dr. Szabad György, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanára tartott előadást Kossuth programja 1848 előtt és után címmel. Az előadó nem Kossuth jól ismert pályájának áttekintését tűzte célul, hanem történelmünk kiemelkedő alakjának politikai célkitűzéseiről és elgondolásainak változásáról beszélt, megállapítva, hogy a jobbágyság felszámolását, a közteherviselés bevezetését tartotta szem előtt, felismerve, hogy a nemzeti önrendelkezés és a gazdasági fejlődés szoros összhangban áll. A polgáriasodást szorgalmazta és az országgyűlést népképviseleti alapra kívánta helyezni. A szabadságharc idején nagy szervezőkészséggel tudott önvédelmi háborúra mozgósítani. Emigrációjában a távolból is hazája függetlenné válásán munkálkodott. Tanulmányaiban, leveleiben és a ceglédi küldöttség tagjaihoz intézett beszédében bírálta a fennálló rendet. A Duna menti népek összefogását kezdeményezte. A magas színvonalú tudományos előadás után Kocsis Gyula, a múzeum igazgatója Zsufa Tibornak, a monoid Kossuth-emlékház vezetőjének dísztáviratát olvasta fel. A megemlékezés további részében Lakatos Zsuzsanna és Győré Zsuzsanna, a gimnázium tanulói szavaltak és a vasutasénekkar lépett fel az alkalomhoz illő, szép műsorával, majd a Szózat elénelc- lésével fejezte be az ünnepséget. ★ A régi szokásnak megfelelően, az összejövetelt követő vasárnapon a baráti kör tagjai felkeresték a Kossuth Múzeumot,, ahol Hídvégi Lajos helytörténész tartott előadást és tárlatvezetést a feudális osztálytagozódást, a korabeli birtokviszonyokat ismertetve és az 1848-as polgári forradalom hozta változások jelentőségét méltatva. T. T, VÍZILABDA Győzelem a Felszabadulási Kúp ban CVSE-Bp. Vízügy 7:6 (1:1 1:1, 3:2, 2:2) Cegléd: Sárközi, Vámosi II, Soós, Papp, Beck, Komáromi, Ungvári. s. Csere: Kisfaludy, Pálinkás, Pákozdi. Edző: Paál Attila. Góllövők: Vámosi II (3), ,PapMg|), Ungvári (1>#: JKea^i- rom^ Uj. Rendkívül szoros, küzdelmes mérkőzésben szerezte meg egy gól os győzelmét a ceglédi együttes. Ha nem is túlságosan magas színvonalú, de néhány szép akciógóllal fűszerezett mérkőzést láthattak a nézők. A CVSE elsősorban be- úszásos támadásaival tűnt ki. Több góljukat idegen akció végén lőtték. Soós ‘ határozott, kemény hátvédj á tékával, a csereként bemutatkozó Pákozdi néhány szép védésével tűnt ki. B. M. Kupola a város fölött Hild József emlékére CEGLÉD UTCAINAK, TEREINEK rendezése majdnem egyidős a főváros építési terveivel. A rendezés Pesten a múlt század első évtizedeiben kezdődött 1801-ben, a Hild János által megrajzolt tervek alapján. Városunkban másfél évtizeddel későbben, 1816- ban Pajor Antal városi jegyző, ahogyan akkor latinosán mondták: nótárius szorgalmazására, Volt is mit hallgatnia. Sok panaszt élete végéig, három évtizeden által, perpatvart, följelentést, átkot. Volt úgy, hogy a mérnök elvette a gazda egész portáját. Csak a lakóháza maradt meg a vak utca kinyitásából. Mások szerencsésen bő telekhez jutottak az utcák kiegyenesítésé- vel. A múlt évszázad negyvenes éveiben készült térkép már a mostani utcahálózatot mutatja. A haragok elsimultak, a hatalmas kiterjedésű mezőváros derékszögű alakzatában könnyű kezet ád a mai városépítőknek. Pesten magas paloták épültek és monumentális középületek. Idehaza a városháza, az uradalmi tiszti lakások, a fogadók, iskolák és a kaszárnyának nevezett parancsnoki szállások földszintesen. Az Eötvös tér, régen Vármegyeház tér épületei a klasszikus vonású, úgynevezett klasszicizáló stílusnak emlékei, jó hatású képet adnak a tér házegyütte- sóről. Van még bőven ehhez az irányzathoz tartozó oszlopos tomácú gazdaházakból szerte a városban több tucat, mutatva a ’ korral haladó nép jó ízlését és áldozatkészségét. Pesten a várostervező Hild János és fia, több más épi tőművésszel egyetemben, teljes utcákat és tereket rakott meg ezekkel az objektumokkal. Itthon fölépült a katolikus és a református templom, mindkettő kimagasodva a laposan elterülő Cegléd földszintes házai közül. A századvég és a jelen épületei alakítják ki a magasságbeli egyensúlyt. Egykét esztendő, és városunk elnyeri azt a megnyerő képet, melyet százötven évvel ezelőtt Pajor Antalék megálmodtak. AZ AKKORI ÉPÜLETEKRE jellemző az egyszerű forma, akárcsak a mintául választott görög és római alkotásokon, az egyenletes arányok, a nyugodt szépség, higgadtság, az oszloprend. A hazai klasszicizmus önálló, az európai fejlődés élvonalába tartozó. Két kiváló építésze volt: Pollack Mihály, a Magyar Nemzeti Múzeum alkotója és Hild József, akivel itt foglalkozni akarunk. A városszabályozó Hild János emlékezetére alapították a HV d-emlékérmet. Az. ő fia volt József, kinek életműve rendkívül gazdag, mind a világi, mind az egyházi alkotásokban, a fővárosban és vidéken. Megrendelői közt palotákat építő főurak, magas egyházi méltóságok voltak, és dúsgazdag polgárok, akik aranyaikon házakat építtettek, pompásabbnál pompásabba- kat. Hild József működése 1820 táján lendült föl, és az esztendőről esztendőre egy- időben épülő alkotásaival nagyban hozzájárult Pest klasszici-ta kialakításához. Számos műve közül kiemelkedik a föltűnő szépségű Czirá- ky-ház, az Ullmann-palota, a Wieser-ház és a szállóvendégeiről történelmi nevezetességű palota az Akadémia utca sarkán. Ö alkotta a Valeró- palotát, a mai Honvédelmi Minisztérium egyik épületbüszkeségét, és a félköríves alaprajzú Császár fürdőt. Vidéki épületei közül európai hírű a gyömrői Teleki-kastély, a csákvári Csáky-kastély és a bajnai Sándor-kastély. Egyházi épülete a monumentális egri székesegyház, Hild József fejezte be a Duna fölött magasodó lenyűgöző hatású esztergomi főszékesegyházat, 6 csinálta a pesti lipótvárosi bazilika első tervrajzát, és ő építette a ceglédi református templomot. A nyugodt arányú, oszlop- csarnokos, lépcsőfeljáratos, háromszögletű oromzaté templom magas két tornyával és égre törő kupolájával másfél százada városunk jelképe. Idegenek erről az épületről ismernek meg minket messze földön, és mi is büszkék vagyunk a Szabadság téren harmonikusan elhelyezkedő öreg, de mindig friss templomra. Szőkehalmán van a másik Hild-épület. Ez már a mester kései korszakából való, a klasszicizmust meghaladó időkből, stílusa romantikus. 1846-ban épült, és a Török János alapította gazdaképző intézetnek volt otthona, a hazai okszerű gazdálkodás és az agronómusképzés nevelőintézete, melyre mások talán még büszkébbek, mint mi. Éppen most hallottam, hogy az itt működött Török Jánosnak elévülhetetlen érdemeiért Pesten, a Mezőgazdasági Múzeum udvarán szobrot szándéké—iák emelni. HILD JÓZSEF valamennyi alkotásán emléktábla van, emiatt szégyent nem érezhetünk, mert a ceglédi két művén is itt raevog a neve. Születésének 185. évfordulóján ezek a sorok tisztelegjenek emlékezetére Hídvégi Lajos
