Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

19*3. JANCAR 26.. VASÁRNAP syifap Ágazati tanács A kertészeti kutatómunka koordinálására, irányítására a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elrendelte a kertészeti kutatás ágazati ta­nácsának létrehozását. A ta­nács hatásköre kiterjed a MÉM felügyelete alá tartozó valamennyi, kertészeti tudo­mányt művelő intézményre. Hlliunyt Háner József Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy a magyar forradalmi munkás- mozgalom kiemelkedő alakja, pártunk kiváló harcosa, a Vas-, Fém- és Villamosener­giaipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöke, Háner József hosszas szenvedés után, január 23-án, 79 éves korában el­hunyt. Háner József elvtárs teme­téséről később történik intéz­kedés. Az MSZMP Budapesti Bizottsága A Szakszervezetek Országos Tanácsa A Vas-, Fém és Villa- mosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete Az irányelvek vitájához (5.) Ideológia és művelődés A megyei tanács munkás tagjai tapasztalatokat cse réltek Gazdag három nap A Pest megyei Tanács pá- celi oktatása és továbbképzési iskoláján évek óta folyik a tanácstagok, a tanács tisztség- viselőinek továbbképzése. Ar­ra azonban először került sor, hogy húsz olyan megyei ta­nácstagnak rendezzenek elő­adássorozatot, akik valameny- nyien munkások. Mind a hall­gatók, mind az előadók egy­behangzóan állították: nagyon hasznos volt, jól sikerült a háromnapos tanfolyam. Di­csérték az előadásokat, a he­ves vitákat, a kötetlen beszél­getéseket. A három nap alatt hallhat­tak előadást a szocialista ál­lamelméletről, a tanácsok pártirányításáról, a szocialista demokráciáról, a tanácsok tennivalóiról a párt kongresz- szusi irányelvei alapján, a népfront és a tanácsok kap­csolatáról. Az előadásokait, a kötetlen beszélgetéseket párt-, tömegszervezeti és tanácsi ve­zetők tartották. Dr. Mondok Pálnak, a megyei tanács el­nökének például három óra hosszára tervezték a hallga­tókkal való spontán, kötetlen beszélgetését, de több mint négy órát tartott. Részt vett a tanfolyam munkájában és előadásokat tartott Gelencsér Árpádné dr., a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Békési László, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-ti f kára, Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára. A háromnapos tanfolyam néhány előzményéről. Eredményekben, gondokban közösen A Hazafias Népfront megyei (bizottsága a legutóbbi tanács­tagi választások idején a női tanácstagokat hívta fórumra. Hagyományosnak tekinthető például a budai vagy a dabasi járásban a fiatal tanácstagok fóruma, a szentendrei járási népfrontbizottság pedig a já­rási pártbizottsággal és a já­rási hivatallal közösen nem­régiben egy nagyobb felmérés keretében tájékozódott a ta­nácstagok munkakörülmé­nyeiről, gondjairól. őszinte hangú, forró légkö­rű volt tavaly nyár elején a megyei pártbizottságon az a megbeszélés is, amelyen a kommunista munkás tanács­tagok vettek részt. Itt fogal­mazódott meg talán a leg­markánsabban az a vissza­visszatérő igény, hogy szük­ség lenné egy olyan lehető­ségre — akár rövid tanfo­lyamra —, ahol a tanácsi munka legjobb megyei szak­emberei oldottabb formában beszélnének a tanácsi, a ta­nácstagi munkáról, azokról az elképzelésekről és nem utolsósorban a gondokról, amelyekből a tanácstagok az eddiginél jobban szeretnék ki­venni részüket Tájékozott tanácstagok — talán ebben a két szóban le­hetne kifejezni azt az igényt és azt a célt, amely a tavalyi pártbizottsági tanácskozást és a mostani péceli tanfolyamot létrehozta. Partnerként — együtt dolgozva A tanácstagok összességé­ben jól képviselik mind a helyi, mind a megyei tanács­ban lakóhelyüket, általában jól tájékozottak a város, a község eredményeiről, válasz­tóik gondjairól. Említhetjük akár a Nagykőrösi Konzerv­gyár csoportvezetőjének, Gö- möri Jánosáénak, vagy Ku- rucz János nagymarosi he­gesztőnek, vagy éppen Nafta János diósgyőri műszerésznek, tanácstagoknak a nevét. So­kakat foglalkoztató problé­mákról számoltak be; legyen az a társadalmi munka jobb megbecsülése, a nők érdeké­ben hozott párt- és kormány- határozat kapcsán az áruellá­tás vagy a körzeti orvosi ellá­tottság. Nem az udvariasság mon­datta Járosi Endre gödi ta­nácstaggal, az Egyesült Izzó karbantartó műszerészével, Farkas Györggyel, az inárcsi Március 21. Tsz üzemvezető­jével és másokkal: megkapják a legmesszebbmenő tájékozta­tást, menjenek bár gondjaik­kal, választóik kérdésével a megyei tanács bármelyik osz­tályára, tisztelettel, partner­ként fogadják őket. Az inter­pellációkra adott válaszok is kellő gondosságot, alaposságot tükröznek, a megyei tanács dolgozói mindenben segítik — feladatuk is ez! — a tanácstag munkáját Jók, áttekinthetők, világosan érthetők a megyei tanácsülés elé kerülő beszá­molók, jelentések is, ezt hang­súlyozta Nagy Ferenc, a Pé- cel—isasizegi ÁFÉSZ asztalosa, bár — s ezt nem győzték a tanfolyam részvevői minden lehetséges alkalommal elmon­dani — „Békési elvtárs tömör, népszerű ismeretterjesztő ösz- szefoglalója a költségvetési, fejlesztési tervekről, zárszám­adásról azért jól jött”! Mert a munkás megyei tanácsta­goknak különösen nem köny- nyű kiigazodnia a különböző „költséghelyek” között. Ha egy percig is úgy tűnt volna, hogy minden rendben van a megyei tanácstagok tá­jékoztatása körül, akkor erre — többek között — Csáky József, a Csepel Autógyár köszörűse alaposan rácáfolt. „Sokszor az utcán hallom meg, én, a megyei tanácstag, akit a helyi tanács delegált a megyei tanácsba, hogy a köz­ség dolgában mit határozott a helyi tanács végrehajtó bi­zottsága. Másoktól hallom, akinek kötelességem lenne a község minden ügyéről tud­nom és arról tájékoztatnom választóimat”. A hatékony munka feltétele % Nemcsak Dunaharasztin probléma ez. Járosi Endre megyei tanácstagtársát is iga­zolva, szinte kiharcolt ered­ményként említette, hogy hét­főn volt az első gödi tanácsi vb, amire végre meghívót ka­pott, és amelyen tanácskozási joggal — részt is vett. Holott ennek — ha a tanácstörvény kötelezően nem is írja elő — természetes dolognak kelle­ne lenni, hogy a tanácsok ve­zetői minden községet érintő ügyről tájékoztassák a megyei tanácstagot, minden írásos tá­jékoztatót eljuttasson neki és minden közérdekű tanácsko­zásra meghívja. Mert a meg­felelő tájékozottság nélkülöz­hetetlen feltétele a hatékony tanácstagi munkának, amely viszont ok-okozati kapcsolat­ban van a tanácstagok társa­dalmi megbecsülésével. Eb­ben a társadalmi megbecsü­lésben pedig benne foglaltatik , a választók bizalmán, elisme­résén kívül a lakóhely és a munkahely vezetőinek megbe­csülése is. Több mint udvariatlanság Sokat fáradoztak a megyei tanácstagok az egyik község­ben, hogy felépülhessen tár­sadalmi segítséggel az új is­kola. Üj berendezést is kapott az iskola — az ünnepélyes avatásra azonban a megyei tanácstagokat elfelejtették meghívni. A munkahely hozzáállásáról is sok szó esett. Beszélt erről a többi között Kiss András, a galgamácsai Hunyadi Tsz rak­tárosa, Csáky József, a Csepel Autógyár köszörűse és Naíta János Diósdról is. Elmondot­ták például, olyan is előfor­dult, hogy régebben igazolást kellett vinni a munkahelyre, ha részt vettek egy tanácsi rendezvényen. Szerencsére ez már a múlté. A munkahelyen is rájöttek arra, hogy a ta­nácstag szava többet ér, mint egy pecsét: emberek irányítá­sát, képviseletét bízta rájuk a közösség, A beszélgetések, a ti hogy csináljátok, nálatok milyen gondok vannak eszmecserék a szünetekben, esténként, egy- egy sakkparti közben folyta­tódtak. Kovács István péceli megyei tanácstag és Bagó Pál- né vb-titkár kalauzolásával arra is adódott mód, hogy a munkás megyei tanácstagok egy kicsit jobban, szakszerűen körülnézzenek a szépen fejlő­dő nagyközségben. A három nap alatt a negyedévenkénti megyei tanácsülésd ismeretsé­gek barátságokká mélyültek, nemcsak a munkatársat, ha­nem az embert is megismer­ték egymásban és a megye ve­zető tanácsi szakembereiben. Ha több eredménye, mint ez, nem lett volna ennek a há­rom napnak, már ezért is megérte volna, mondták. De több, jóval több eredménye volt A három nap tapaszta­latait a megyei pártbizottság a megyei tanács vezetőivel összegezi, elemzi. Folytatódni, kamatozni fog ez a három nap — a megye életében « érdekében. Derekán Gábor S ZINTE NEM VOLT olyan alapszervezeti taggyű­lés, ahol a kongresszusi irányelvről alkotott vélemény során a hozzászólók ne érin­tették volna ideológiai és mű­velődési életünket. Hogy mi lehet ennek az oka? Szerin­tünk az, hogy a X. kongresz- szus határozatában méltó he­lyet foglalt el e téma, s így természetesen a végrehajtás során minden kommunistának, alapszervezetnek voltak tenni­valói a társadalmi tudat fej­lesztésében, a marxista—leni­nista ideológia, a szocialista közgondolkodás terjesztésében, az ideológiai területén jelent­kező káros jelenségek leküz­désében. Mi az összkép az elvégzett munkáról? Az ideológiai munkában, a tudományos és kulturális ólet területén is eredményesen fo­lyik a X. kongresszus határo­zatainak végrehajtása. A kong­resszus óta hazánkban erősö­dött a szocialista eszmeiség, szilárdult a marxizmus—leni- nizmus hegemóniája, növeke­dett az ideológiai munka szín­vonala és hatékonysága. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömege­sebb és határozottabb a szo­cializmus normáitól idegen je­lenségek, ideológiai és politi­kai torzulások elítélése. N ÉZZÜK MEG közelebb­ről e sommás megállapí­tást. Nagyon igazuk volt azoknak a felszólalóknak, akik elmondották: a Központi Bi­zottság állásfoglalásai az el­múlt időszakban társadalmunk alapvető kérdéseiben jelentő­sen segítették az ideológiai vi­ták tisztázását, elmélyítették a szocialista eszmék befolyását a dolgozók minden rétegében. A megélénkült ideológiai vi­tákban a korábbinál követke­zetesebben léptek fel a mar­xista—leninista álláspont kép­viselői, szélesedett, a marxiz­mus—lenin izmus mellett elkö­telezettek tábora. Mivel lehet ezt bizonyítani? Elsősorban azzal, hogy az el­múlt időszakban közgondolko­dásunkra a szocialista vonások lettek jellemzők, méghozzá úgy, hogy ez a mindennapi munkánk révén realizálódott. Gondoljunk csak a szépen fej­lődő, ma már kiterebélyese­dett szocialista brigádmozga­lomra, a párt XI. kongresszu­sára, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára meg­hirdetett munkaversenyre. A parasztságról egy évtizeddel ezelőtt még azt mondtuk: jel­lemzője ragaszkodása a ma­gántulajdonhoz, a saját föld­höz, ma azt mondjuk — tel­jesen megalapozottan — a kol­lektív gazdaság élharcosai. Az értelmiségről, amely a legje­lentősebb számú réteg hazánk­ban, ez a kép: a szocializmus meggyőződéses hívei. 1 Különösen öröm számunk­Vezetőképzőn ra, hogy a pártnak, a helyes ideológiai tevékenysége nyo­mán nagyot léptünk előre, mindenekelőtt a párttagság aktivitásának növelésében, a párt cselekvési egységének erősítésében. Ideológiai éle­tünk fejlődésében tehát a po­zitív irányú változások jelen­tik az uralkodó tendenciát, de a kedvező irányú fejlődéssel ellentétben — és részben azzal párhuzamosan — a szocializ­mustól idegen és a szocialista építést gátló ideológiai jelen­ségek és folyamotok is érvé­nyesülnek. Erre több alap­szervezeti taggyűlésen fölhív­ták a figyelmet. Időnként fel­erősödnek a polgári, kispolgá­ri jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlaitadt szem elől tévesztő individualizmus, önzés legkü­lönbözőbb formái; egyrészt jobboldali, másrészt ultraradi­kális nézetek is jelentkeznek. J ÓRÉSZT társadalmunk átmeneti jellegéből fa­kadnak ideológiai éle­tünk ezen ellentmondásai. A szocialista gondolkodás és magatartás kialakítása lénye­gesen lassúbb folyamat, mint a gazdaság területén, vagy a társadalmi élet más szfé­rájában megvalósuló előre­haladás. A társadalmi, gaz­dasági életünkben keletkező ellentmondások és feszültsé­gek visszahatnak ideológiai életünkre, nehezítik helyze­tünket, bonyolultabbá teszik ideológiai problémáink meg­oldását. Hat ideológiai éle­tünkre a burzsoá propa­ganda is. A burzsoá ideoló­gusok igyekeznek kitapo­gatni társadalmi fejlődé­sünk problémáit és gyenge­ségeit, hogy saját céljaikra használhassák ki azokat. Ideológiai diverziójukkal — különböző áttételekkel — főként az első számú cél­pontjuknak tekintett értel­miség és ifjúság bizonyos kö­reiben akarnak hátást elér­ni. A nyugati ellenséges pró- pagandaszervek helyzetünket eltorzítva, nehézségeinket fel­nagyítva elégedetlenséget, közönyt, cinizmust igyekez­nek kelteni, hogy így segítsék elő a polgári ideológia ma­radványainak továbbélését, hogy konzerválják, sőt új­jáélesszék a kispolgári né­zeteket és terjesszék a kapi­talizmust védelmező eszme- áramlatokat. Az ellenünk folytatott „fellazító taktika” lényegét és fő irányait lát­juk és már rendszeresen ele­mezzük. E küzdelem eredmé­nyes folytatásához a kommu­nista és munkáspártok kö­zött az eddigieknél is hatéko­nyabb együttműködésre van szükség. Különösen nagy gondunk az ideológiai munkában, hogy a gyakorlati tapasztalatok el­méleti általánosítása gyak­ran még mindig sokat késik és az ideológiai kutatások tu­dományos értéke sok esetben alatta marad a követelmé­nyeknek. Egyesek a tudo­mányos kutatás címén pol­gári, kispolgári ekletikus nézeteket terjesztenek. A pro­pagandamunka jelentős ja­vulása ellenére sem tudta elérni, hogy gyorsabb ütem­ben növekedjék a szocialista ideológiával felvértezett, a szocializmus teljes felépíté­sén, a párt tudatosságának színvonalán dolgozók tábora. Ezekből az következik — mu­Egyhónapos úttörővezető-képzö tanfolyam nyflt a csillebérci út­törőtáborban. A résztvevők — számos Pest megyei is — megismerik a párthatározatokból, az oktatási és ifjúsági törvényből adódó feladato­kat, az úttörőév programját, a szervezés, vezetés gyakorlatát. Részt vesznek őrsi portyákon (a képen), akadályversenyeken és játékokon. tat rá az irányelv és ezt a felszólalók is erősítették —, hogy tovább kell fejleszteni mind az ideológiai kutató­munkát, mind pedig a párt­propagandát. Ideológiai mun­kánk hatékonyságának nö­velése érdekében az eddigi­eknél is intenzívebben kell felhasználni a nemzetközi ta­pasztalatokat. H angsúlyoztak az alapszervezeti taggyű­léseken a felszólalók — az eredmények regisztrálá­sán túl —: az MSZMP-nek további lépéseket kell tenni, hogy az ideológiai harc foko­zásával tovább vigyük a szo­cialista kulturális forradal­mat. A feladatok előtt azon­ban hadd jelezzek néhány adatot e területről. Magyar- országon 130 főhivatású ku­tatóintézet működik. A ku­tatómunkában foglalkoztatot­tak száma a X. kongresszus óta 13 ezerrel nőtt Elké­szült az országos távlati tudományos kutatási terv, amely országunk teljes tu­dományos kapacitásának mintegy egyharmadát leköti. Kielégítő ütemben folyta­tódott az oktatáspolitikai ha­tározat végrehajtása. A fizi­kai dolgozók továbbtanulá­sának segítésére született intézkedések sorában fon­tos lépés volt a középiskolás ösztöndíj bevezetése és az érettségivel nem rendelkező szakmunkások műszaki felső- oktatásának lehetővé tétele. Folyamatban van közművelő­dési rendszerünk továbbfej­lesztése. Az irodalom, a művésze­tek területén folyó ideológiai harcban nélkülözhetetlen fegyver a marxista kritika. Pártunk ösztönzésiére erő­södtek e kritika pozíciói is. Megindult a legfontosabb marxista esztétikai kategó­riák időszerű tartalmának tisztázása, szélesedett a vita á művészetek, a kritika elvi kérdéséiről. Érdemes meg­említeni e területnél, hogy a könyvtárak állománya pél­dául négy év alatt 3,7 mil­lióval gyarapodott és így je­lenleg 28,2 millió könyv áll az olvasók rendelkezésére, 2815 művelődési otthon mű­ködik, a műkedvelő, művé­szeti csoportok száma 9925. Könyvkiadásunk területéről jellemző adat: a könyvvá­sárlás 1970—73 között közel másfél milliárd forint volt. I A FELADATUNK e te­rületen napjainkban? Csupán egyetlen dol­got emelek ki: a marxista kritikai tevékenység fokozása. E1 kell érni, hogy e művé­szetek még közelebb kerül­jenek a közönséghez — a kö­zönség pedig a szocialista kulturális érdekeinkhez. Eredményeink tehát szé­pek az ideológiai és műve­lődési területen is. Általános fejlődésünk azonban sürge­tően írja elő a kitűzött fel­adatok maradéktalan teljesí­tését e téren is. Társadal­munk ugyanis — mint ahogy azt az irányelv leszögezi — olyan színvonalú és hatású ideológiai, kulturális és köz- művelődési tevékenységre tart igényt, amely tudato­sabban alakítja szocialista irányba az emberek gondol­kodását, eszmevilágát. FODOR LÁSZLÓ, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese M' Előtérben a fejlesztés JAVÍTJÁK A KÓRHÁZI ELLÁTÁS SZÍNVONALÁT Egészségügyi ellátás fejlesz­tésében kiemelkedő évnek ígérkezik az idea. A betegel­látás színvonalának emelése érdekében az idén 2500 új gyógyintézeti ágyat kell felál­lítani. — A gyógyintézeti ágyak számának ilyen jelentős növe­lésére eddig még egyetlen év­ben sem volt példa — mon­dotta ezzel kapcsolatban dr. Tarits Zoltán, az Egészség- ügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. Az idén a nagy befektetés­sel járó beruházások helyett elsősorban a kevésbé költsé­ges pavilonok építését, a meglevő kórházak bővítését, a rekonstrukcióval egybekötött fejlesztéseket szorgalmazzák. A tervek szerint azonban több, már korábban megkez­dett nagyobb kórház építése fejeződik be az idén. Tovább épül — mint ismeretes — o váci és a ceglédi 100—100 ágyas elmepavilon is. — A fekvőbetegek jobb el­látását a meglevő intézmények felújításával is elő kívánjuk segíteni. Erre a célra az idén 1 milliárd forintot fordítunk. i

Next

/
Thumbnails
Contents