Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

1975. JANUÁR 25., SZOMBAT Albertirsa bekapcsolódik a világ legnagyobb energiarendszerébe Az év végén nemzetközi je­lentőségű munka kezdődik Al - bertirsán, ahol a 750 kilovolt feszültségű vezeték — mely­nek közvetítésével elektromos energiáit importálhatunk a Szovjetunióból — végállomása épük Mint Kovács Ferenc, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszit hálózati igazgatója elmondta, a világon jelenleg mindössze három hasonló kapacitású ve­zeték működik: a Szovjetunió­ban, Kanadában és az Ameri­kai Egyesült Államokban. A most megépítendő nagy teljesítményű távvezeték tehát kategóriájában a vi­lágon a negyedik lesz. Közvetítésévé! a korábbi 750 megawatt áramimportunk to­vábbi 600 megawattal növek­szik, s a KGST-országok ener­giarendszerének összteljesít­ménye 100 .ezer megawattra, (csaknem kétszeresére) emel­kedik. A Vinnyicából kiinduló kétujjnyi vastag légvezetékek a Szovjetunió délnyugati ener­giarendszerét összekötik a KGST energiarendszerével. A kettő kapacitása együtt 1980- ra eléri a 160 ezer megawat­tot, mellyel a világ legna­gyobb együttműködő energia- rendszere lesz. A vezeték meg­építése nemcsak energiaexpor­tot és -importot tesz lehetővé, hanem jelentős megtakarítás elérését is, A különböző or­szágokban ugyanis eltérő idő­pontban jelentkeznek az áram­fogyasztási csúcsok, a tartalék teljesítményeket tehát gazda­ságosan, folyamatosan lehet kihasználni. A két rendszer együttműködésével 1500 mega­wattnyi, azaz egy, a DHV-val azonos nagyságú erőmű kapa­citása és építési költsége taka­rítható meg. A 750 kilovoltos vezeték ter­mészetesen nemcsak hazánk egyre növekvő igényeit elégíti ki, hanem a csehszlovák, a* ro­mán és az NDK-beli fogyasz­tókét is.' Igaz, Albertirsán ala­csonyabbra transzf ónnál ják az áram .feszültségét és 400 kilo­voltos vezetékeken továbbítják három irányba:: Gödre, a Szlo­vákiái Lévára és a Dunamenti Hőerőmű Vállalathoz. A DHV- tól egy elosztó alállomás ugyancsak Szlovákiába, Po­zsony püspökire, valamint az épülő paksi atomerőműhöz to­A pécsi Zsolnay Porcelángyárban készítik azokat a szige­telőket, amelyeket a Budapest—Munkács közötti 400 kV-os táv­vezeték építői felhasználtak, s amelyekkel a Vinnyicáról Al­bertijára érkező 750 kV-os vezetéket is szigetelik. vábbítja az áramot, ez az utóbbi vezeték Szegeden ke­resztül Romániával létesít nemzetközi kapcsolatot. Az NDK a csehszlovák hálózaton keresztül részesedbe a szovjet áramból. Mint megtudtuk, az albertirsai végállomás kiválasztását gazdasági elemzések, domborzati, vízrajzi vizsgálódások előzték meg. A Szovjetunió Vinnyica köze­lében. levő erőműve és az Al­bertirsa közötti 861 kilométe­res távolságból 270 kilométer a magyar szakasz, amelyen 700 oszlop sorakozik majd. A tartóoszlopok felállítása hama­rosan megkezdődik a magyar —szovjet határnál, s az építők fokozatosan haladnak az or­szág belseje felé. A vezeték Abony és Újszilvás között lép megyénkbe, Ceglédtől északra halad, majd Albertirsától dél­re a dánszentnüklósi. út dél­keleti .oldalán épülő elosztó központba érkezik. Á béruhá- zók úgy építik a «végállomást, hogy az a későbbiekben továb­bi 750 kilovoltos vezetékek fo­gadására legyen alkalmas, s bővíthető a kimenő hálózat is. Az építők 29 ezer hektárnyi területet foglalnak el, amelyen helyet kap egy háromszintes vezénylőépület, a 750 kilovol­tos beérkező oldalon a klasszi­ÜNNEPELYES MUNKASOR-EGYSEGGYŰLESEK Helytállnak a munkában és a szolgálatban Pénteken folytatódtak Pest megyében a munkásőrök ün­nepélyes egységgyűlései. A budai járási Sziklai Sándor zászlóaljnak a MOM művelő­dési házában tartott egység­gyűlésén megjelent Németh Ferenc, a Mechanikai Művek munkása, a Pest megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, Krasznai bajos, a járási párt-- bizottság első titkára, dr. Fa­ragó Elek, a munkásőrség me­ggyei parancsnoka, özv. Sziklai Sándorné, a zászlóalj névadó­jának özvegye, valamint Ja- roszláv Gavriljuk alezredes, az Ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport egyik alakulatának pa­rancsnoka Gyurica József zászlóalj­parancsnok értékelte a járás munkásőreinek a kiképzésben tavaly elért eredményeit, majd elmondta, hogy a párt XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére indított munkaversenyben a munkás­űrök élen vannak. A beszámolót követően dr. Faragó Elek és Krasznai La­jos kiváló parancsnok, kiváló munkásőr. szolgálati érdem­érem kitüntetéseket és elisme­réseket nyújtott át ?z egység tagjainak. A továbbiakban es­küt tettek az új munkásőrök, majd Buzik Pál leszerelő munkás-ír jelképesen átadta fegyverét Róka Ferenc új munkásőmek. Az ünnepség a budai járás művészeti csoportjainak ének-, zene- és táncműsorával ért véget. \ A szentendrei járási-városi Biksza Miklós zászlóalj Szent­endrén, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek gyáregységében tartotta ünnepélyes egység­gyűlését, amelyen részt vett Szilágyi János nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, a Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, Császár Ferenc, a járási pártbizottság első tit­kára, Simon János, a* városi pártbizottság első titkára, On_ ger Vilmos megyei' munkásőr- parancsnok-helyettes, vala­mint Viktor Baranjuk őrnagy, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport egyik alakulatának parancsnoka. Az ünnepélyes egységgyűlé­sen László József zászlóalj­parancsnok elmondotta, hogy a kiképzési év jól sikerült, a munkásőrök harckészsége fo­kozódott, a különböző lövé­szeti és harcászati foglalkozá­sok többségén a részvétel ál­landóan megközelítette a száz százalékot. A kitüntetések átadása után Somodi József nyugdíjas, le­szerelő munkásőr átadta a fegyvert Gábriel László új munkásőrnek. Az egységgyűlés befejező ré­szében a szentendrei Bajcsy- Zsilinszky úti zenetagozatos általános iskola növendékei szavalattal és énekkel kö­szöntötték a megjelenteket. P. V. Az irányelvek vitájához (4.) Ä gazdasági építőmunkáról P ARTUNK tevékenységében döntő szerepük van a gazdasági kérdéseknek. Jó megoldásuk egész fejlődé­sünk alapjait érinti, s megha­tározó módon befolyásolja éle­tünk alakulását Ezért a párt X. kongresszusa — és a kong­resszusi irányvonal teljesítését ellenőrző központi bizottsági ülések — nagy figyelmet for­dítottak a gazdasági életre. Ennek eredményeként a XI. kongresszus küszöbén az ke­rülhetett az irányelvbe: a X. kongresszus által jóváhagyott gazdasági feladatok megoldá­sa folyamatban van, gazdasági munkánk mércéjét a IV. öt­éves tervet időarányosan tel­jesítjük. A magyar népgazda­ság az elmúlt négy évben az ötéves terv követelményeivel összhangban fejlődött. A most lezajlott alapszerve­zeti taggyűlések is bizonyítják, hogy mennyire helytálló e sommás megfogalmazás. A kongresszusi irányelvek gaz­dasági fejezetéhez ugyanis a helyi példák egész soréit vo­nultatták fel a felszólalók. Nézzünk néhány országos szá­mot, mely népgazdasági szin­ten bizonyítja fejlődésünket. A negyedik ötéves terv idő­szakában a nemzeti jöve­delem növekedése évi át­lagban 6 százalékkal volt gyorsabb a tervezettnél. 1974- ben szocialista iparunk ter­melése — döntőéin a terme­lékenység emeléséből — a ter­vezettnél nagyobb ütemben, 8 százalékkal növekedett. Az ipar ágazati szerkezete a terv­nek megfelelően alakult, a vegyipar, a villamosenergia­ipar és a gépipar aránya nö­vekedett A termékszerkezet változása a központi fejleszté­si programok, a rekonstruk­ciók és a vállalati kezdemé­nyezések hatására a korábbi­nál gyorsabb ütemű és széle­sebb körű volt Az építőipar termelése 1971—74 között évente átlagosan a tervezett 7,4 százalékkal szemben 4,5—5 százalékkal émélkédett. Az építőiparban korszerűsödött a termelés szerkezete, fokozó­dott a gépesítettség, bővült a házgyári kapacitás, kiegyensú­lyozottabb az építési anyag- es szerkezetellátás. A mezőgazdasági termelés növekedése 1974-ben megha­ladta a tervezettet, 3,7 száza­lékkal emelkedett. A termelés — növekvő kivitel mellett — összességében biztosította a lakosság élelmiszer-szükségle­tének kielégítését. Kiemelkedő eredményeket értünk el a nagyüzemi gabona- és kuko­ricatermesztésben. Terjednek a korszerű agrotechnikai eljá­rások, az iparszerű termelési rendszerek. Az állattenyésztés a tervnek megfelelően fejlő­dik, sok évi stagnálás után 1973 óta nő a szarvasmarha- állomány, a sertéshús-termelés nagymértékben emelkedett és egyenletesebbé vált. A zöld­ség-gyümölcs és cukorrépa- termelés azonban nem elégíti ki az igényeket. A szállítás és hírközlés tel­jesítménye, technikai felsze­reltsége és a közlekedési ágak közötti munkamegosztás fej­lődött. A közlekedés a szállí­tási igényeket mennyiségileg kielégítette, de a szolgáltatás mimsőégileg, a személyszállí­tás és a tömegközlekedés kul­turáltságának színvonala el­maradt a követelményektől. A beruházások hatékonysá­ga kis mértékű javulást mu­tatott, anyagi-műszaki összeté­tele és ágazati megoszlása azonban kedvezően változott. A megvalósított fejlesztések eredményeképpen a termelő­erők területi elhelyezkedése kiegyensúlyozottabbá vált. A beruházások egy részénél ugyanakkor a gazdasági-mű­szaki előkészítettség, a meg­valósítás szervezettsége ala­csony színvonalú, a kivitelezé­si idő indokolatlanul hosszú. A nemzetközi gazdasági kap­csolataink dinamikusan bő­vültek, a külkereskedelmi for­galom a tervezettnél gyorsab­ban növekedett. Szélesedett és mélyült a gazdasági együtt­működésünk a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, aktívan köz­reműködtünk a szocialista in­tegráció kibontakoztatásában. A termelési, a műsizaki-tudo- mányos, a kereskedelmi kap­csolatok, fejlődése elősegítette gazdaságunk hatékonyságának növelését és szerkezetének korszerűsítését. A kölcsönös előnyök alapján fejlesztettük kapcsolatainkat a nem szocia­lista országokkal is. N épgazdaságunk mér­lege tehát ez az elmúlt években és az 1974-es esztendőben. És hogy melyek 1975-ben a gazdasági munka fő feladatai? Az alapszervezeti taggyűléseken erről is sok szó esett. Sajnos, az idei gazdasá­gi munkát befolyásolja, hogy várhatóan hosszabb időszakon át fennmaradnak a népgazda­ságunk fejlődését kedvezőtle­Texe/ektro, Budaörs Kooperáció az Orionnal Az évek óta jó eredmé­nyekkel működő, termékszer­kezetét állandóan a piaci ke­reslethez igazító budaörsi Tex- elektro Ipari Szövetkezet idei terveiről, esetleges új árucik­keiről érdeklődtünk Kijátz Valértől, a szövetkezet mű­szaki vezetőjétől. Mint kide­rült, épp a legjobbkor: né­hány perccel a tervtárgyalás után. — Kezdjük az éves terme­lési tervvel, amit az OKISZ Értesítőben megjelent aján­lások alapján, idén 143 millió forintban határoztunk meg. Ebből 40 milliót a konfekció- üzem, 25 milliót a műanyag­üzemünk, 16-ot a fény tájékoz­tató üzem, tízet-tízet a bőr­díszmű-, az elektromos- és a kötőüzem, 18 milliót a verti­kális üzem, a többit a szövő­üzem, a kismotor- és a gép­üzem fogja produkálni. — Milyen termékekből? — Ezt továbbra is a piaci igények szabják meg Ebből következik, hogy — például — a konfekcióüzem termelés: kapacitásának nagyobb felét — 22 millió forintot — a babakelengye-gyártás teszi ki: 600 ezer darabot készítünk belőlük; továbbra is gyártjuk — jórészt exportra — a step­pelt köntösöket és 3 millió fo­rint értékben a hímzett ágy­neműt. A bőrdíszműüzem tíz­milliós tervéből négymillió ex­portra, hatmillió belföldre szól. Á hazai vásárlóknak ké­szül — egyebek között — a 18 ezer hagyományos és össze­hajtható termosztáska. A mű­anyagüzem slágere továbbra is a pvc-bébinadrág — két­millió darab készül belőle az idén —, de a választék bőví­tése céljából gyártunk 200 ezer darab lánchurkolt Texi- bébinadrágot is. Szövőüze­münkben 3—3 millió forint értékű szövött nylon karóra­szíj készül bel- és külföldre, s a kismotorüzem is változat­lanul gyártja tovább a 4—6-4 9—12 voltos játék-villanymo­torokat. Itt „felfutóban” van a kötszerkapocs-gyártás — aiz idén már 2,5 milliót készítünk bérmunkában belőle —, és most van kialakulóban egy újabb nagyüzemi kooperá­ció az Orion-gyárral, exportra készülő sztereo erő­sítőkészülékek gyártására. — Fénytájékoztató üzemünk 16 milliós termelési értékét elsősorban a bolgár megren­delésre gyártott, különböző eredményhirdető berendezések készítése és szerelése teszi ki. De gyártunk emellett időjelző órákat a metrónak, telefono­kat a MÁV-nak és a földalat­tinak, és idén szereljük fel Bukarestben a román export­ra gyártott eredményhirdetőt. A gép üzemünk főként az Orionnak dolgozik, akárcsak az elektromosüzem: az előb­bi tekercstesteket gyárt, az utóbbi KF-szerelvényeket, bérmunkában. A kötőüzem felső kötöttárui és kesztyűi a tőkés és a szocialista orszá­gokban, valamint belföldön egyaránt keresettek. — Tavaly láttam a közpon­ti üzemben azokat az antik­utánzat faliórákat, amelyeket holland megrendelésire ké­szítettek. Most mit gyártanak helyettük? — Ugyanazt, 15 milliß fo­rint értékben! Mi régiesített faliórának nevezzük, a hollan­dok tízezer darabot rendeltek az idén. — Nem sajnálom tőlük... A várható nyereség? — Nevezzük inkább így: a tervezett nyereség 24 millió forint lesz. Ebből 22 milliót a termelés ríöveiésével, kettőt pedig anyag- és energiatakarékos­sággal, az élő munka termelé­keny, gazdaságos kihasználá­sával és új technológiák be­vezetésével kívánunk elérni. Nyír] Éva nül befolyásoló külgazdasági körülmények. Az energiahor­dozók világpiaci árának tete­mes (átlagosan háromszoros) emelkedése kihat a termelési költségek és a lakosság kiadá­sainak alakulására is. A fel­dolgozó ipar és a mezőgazda­ság által igényelt nyersanya­gok is drágábban szerezhetők be. A korábbinál kedvezőtle­nebbé válnak a pénzügyi fel­tételek: nagyobbal?; a kamat­lábak, rövidebb a hitelnyújtá­si idő. A megváltozott külgazdasági feltételek növelik gondjainkat, de terveink teljesíthetők, a tervszerű fejlődés, a lakosság életkörülményeinek , további javítása határozott cselekvés­sel biztosítható. A kormány megfelelő intézkedésekkel mérsékli a tőkés világpiaci helyzet népgazdaságunkra . gyakorolt kedvezőtlen hatá­sait. Emellett a gazdálkodás minden területén szükség van arra, hogy megszüntessük a gazdasági munka gyenge pontjait, felszámoljuk a ter­vező és szervező munka fo­gyatékosságait, meggátoljuk a lehetőségeinket meghaladó fel­használásit, megszüntéssük a gazdasági szerkezet és a be­ruházások hosszú idő óta meg­levő gondjait', az energia-, a nyersanyag és a készletgazdál­kodás hiányosságait, a műsza­ki berendezések nem megfele­lő kihasználását, a fegyelem és az ellenőrzés lazaságait. A Z ALAPVETŐ termelési tényezők (állóalapok, anyag, munkaerő) növe­kedésének. bővülésének mére­tei 1975-ben sem változnak, követik az elmúlt évek üte­mét. Viszont a halaszthatatlan és az új feltételek által külö­nösen indokolt termelésszerke­zeti változások nagyobb köve­telményei és az értékesítés bo­nyolultabb körülményei miatt az ipari termelés növekedése a korábbinál kisebb mértékű, mintegy 6 százalék. Ezt a nö­vekedésit az iparban lényegé­ben a munka termelékenysé­gének emelésével kell elérni. Az építőiparban 1975-ben mind a termelésben, mind a termelékenységben a tavalyi­hoz hasonló (kb. 6 százalékos) eredményt szükséges elérni. A mezőgazdaságban a termelés 3—4 százalékkal növelhető. Ezt a termelést a terv az ál­lami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek javuló munká­jára alapozza. Szocialista álla­munk változatlanul támogat­ja a háztáji és a kisegítő gaz­daságok termelését. Mindeze­ket figyelembe véve a nemzeti jövedelem reálisan 5—5,5 szá­zalékkal növekedhet. A gaz­dasági egyensúly javítása ér­dekében a belföldi felhaszná­lás a nemzeti jövedelemnél lassúbb ütemben, 3—3,5r szá­zalékkal emelkedhet Ez azt jelenti, hogy a lakosság fo­gyasztása 4 százalékkal, a szo­cialista szektor beruházása 5— 6 százalékkal növekedhet, a készletek pedig az 1974. évi­nél 5 milliárd forinttal kisebb mértékben emelkedhetnek. G VZDASÁGI munkánkban nagyobb konkrétságra és operativitásra van szük­ség az idei népgazdasági terv­ben megfogalmazott követel­mények végrehajtása érdeké­ben. Elért eredményeink na­gyok, s minden bizonnyal át­segítenek majd meglevő gond­jainkon. Eredményeinkre ala­pozva, felmérve a tennivaló­kat most már az kell — mint ahogy az az alapszervezeti taggyűléseken Is megfogalma­zást nyert —: mindannyian együtt cselekedjünk a XI. kongresszus irányelvének cél­kitűzéséért, a fejlett szocialis­ta társadalom megteremtésé­ért. FODOR LÁSZLÓ, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese kus szabadtéri berendezéseik, a (400 kilovolitos kimenő oldalon pedig a legkorszerűbb megol­dású, úgynevezett tokozott elektromos egységek. Az; ötimilliárd forintos beru­házás fontos létesítménye az albertirsai végállomás, ezt jel­lemzi, hogy a költségek több mint egyötödét, 1,2 milliárd forintot fordítanak felépítésé­re. A jelenleginél erősebb tartóoszlopok gyártásához 13 ezer tonnányi acélt használ fel a hazai ipar. Előreláthatólag a beiaiházás- hoz szükséges sodronyok, por­celánszigetelők, s egyéb fontos részegységek magyar gyártmá­nyúak lesznek, a 750 kilovol­tos kacsolóberendezés kivéte­lével, amely a Szovjetunióban készük Talán érdemes megje­gyezni, hogy az áramot há­romszor 4, egymástól 60 centi­méter távolságra elhelyezett köteges acélmagos alujrünium- sodryny szállítja, amelyet 35 méter magasban függesztenek fel a tartóoszlopokra. Az Erőműtervező Iroda munkatársai már javában dol­goznak a terveken, az oszlop- állítás hamarosan, a vezetékszerelés a má­sodik negyedévben, az al­bertirsai elosztóállomás alapozása a negyedik ne­gyedévben kezdődik, s az áramfolyam 1978 végén indul meg a hatalmas vezeté­ken, bekapcsolva ezzel Albert- irsát a világ egyik nagy háló­zatába, amely 1980-ra a világ legnagyobb energiarendszeré­nek egyik fővonala lesz. Czibor Valéria

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents