Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

Viola és gyermekláncfű. Novembertől januárig több törteti virágoskertben bontot­ta ki szerényen kéklő szármáit az ibolya. A továbhra is tartó enyhe — bár ködös — időjá­rás újabb botanikai meglepe­téssel rukkolt elő: a Vörös- hadsereg út 15. szám alatti ház délies fekvésű kertjében — az ott lakók nem kis örömére — az ibolya mellett rendre virágzik a sárgaviola, a pázsi­ton pedig a gyermekláncfű. MOZIMŰSOR Szabadság Filmszínház, Cegléd, szombaton és vasár­nap: A lopakodó Hold (ame­rikai színes kalandfilm). Va­sárnap délelőtt: Az utolsó vérbosszú. A kamaramoziban, szomba­ton és vasárnap: Ámokfutás (magyar film). Abony, szombaton és vasár­nap : Áz ördög atamánja (szí­nes szovjet kalandfilm). Va­sárnap délelőtt: Fehér rob­bantás. Szombat éjszakai műsor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk! Albertirsa, vasár­nap: A tűz meghódítása, I— II. (színes szovjet film, az el­ső űrhajóról). Ceglédbercel, vasárnap: Elátkozottak (olasz—nyugatnémet film). Jászkarajenő, szombaton és vasárnap: Kabaré (amerikai film). Törtei, szombaton és vasárnap: Szegény gazda­gok (magyar film, Jókai Mór regényéből). PEST ME6YÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1975. JANII AU 18., SZOMBAT Á népesedés krónikásai A városi tanács anyakönyvi hivatalában újságoldalnyi ív- p apirokból kötött aktatömböt lapoz Józsa Károlyné. Színes, erős selyemzsinórt fűz bele. Erre a zsinórra kerül majd átvizsgálás után a megyei anyakönyvi ügyintéző hivata­los pecsétje, s utána rendelte­tés szerint felhasználhatják, ez esetben születési anyakönyv­nek. Hasonló vaskos kötetek egész sorától roskadozik a fa­lakat borító polcos szekrény­sor, őrizve ezernyi hivatalos adatot, megörökítve családi eseményeket a születéstől a halálig, sőt, azon túl is, az Örökségig. Kovács Mária vá­rosi tanácsos, anyakönyvveze­tő asztalán rózsaszín papír­lapok, anyakönyvi kivonatok várnak a rájuk kerülő ada­tokra. Ceglédi gyerekek — Seregnyit el is vittek. Az év első napjaiban örömteli és szomorú családi események­nek egyaránt tanúd voltunk már. Január 13-ig a ceglédi kórházban 91 újszülött jött vi­lágra. Az elhalálozások oka­ként több esetben kellett az influenzajárványra hivatkoz­nunk. Háziasságkötés is volt Névtelen sorok Pusztába kiáltott szavak Alig van olyan hét; hogy szerkesztőségünk címére ne hozna a posta névtelenül írott levelet. Van, aki személyesen fárad el egészen a szerkesztő­ség ajtajáig, hogy saját kezé­vel dobhassa levelét — biztos, ami biztos — az ajtón levő kis postaládába. Változatos tar­talmúak, sokszor valóban gon­dolatot ébresztőek ezek a név­telen sorok, s ha igazságukat keresni utánajárnánk, bizo­nyára alkalmasak lennének arra, hogy mások is olvassák azokat. Több ízben olvasóink tudtá­ra adtuk már: névtelenül, címtelenül küldött panaszok, méltatlankodások, vélemények vagy akár dicsérő írások he­lyet nem kapnak. Ez a sorsa a január eleje óta érkezett „Egy olvasó", „Az utca lakói”, „Régi panaszos", „Egy dühös ember”, valamint a „Névtele­nül is tisztelettel és köszönet­tel” aláírású leveleknek. Ha valaki a feleletkeresés néha cseppet sem könnyű feladatát vállalja, joezal elvárja, hogy a kérdés feltevői ne legyenek névtelenek, sem személyes pa­naszuk esetén, sem pedig ak­kor, ha több ember nevében ragadnak tollat. Italozás után Garázda a Muskátli utcában Az Almavirág nevű borozó­ba tért be egy pohár italra Nagy Sándor, a Monori Álla­mi Gazdaság dánseentmiklósi üzemének dolgozója. Az első korsó sört több is követte, s hogy a vendég a pálinkát sem vetette meg, arról nemcsak az italkimérő, hanem Nagy han­gú1 ata is tanúskodott. A nagyhangú embert család­ja riadtan fogadta a Muskátli utcai házban, s hogy haragja nem csillapodott, elmenekül­tek a közeléből. A gazda tört, zúzott, italos dührohamának áldozata lett az ablak, azt ver­te ki tombolása közepett. Ga­rázda tettéért 2100 forint pénz­bírsággal sújtották. A szolnoki rádió műsora Január 20-iól 26-ig Hétfő: 17.30—19.00: Hétfői hullámhosszunk. (Műsorismer­tetés, hírek. Hanglemezbará­toknak. Öt hét Kelet-Afriká- ban V.) 18.00 Alföldi krónika. 18.15: Takarékosság kicsiben és nagyban. Riportok, tudósí­tások, interjúk, közben: Szer­kesztik a hallgatók. 19.00— 19.30: Szlovák műsor. Kedd: 18.00—19.00: Alföldi krónika. Könnyűzene. Jogász- szemmel. A karcagi Munkás- kórus énekel. Tanuló tsz-ta- gok. Ritmuskoktél. Szerda: 17.30: Műsorismerte­tés, hírek. 17.35: Üzemi lap­szemle. 17 40: Udvardy Tibor felvételeiből. 17.50: Világszín­vonal. 18.00‘ Alföldi krónika. 18.15: Könnyű hangszerszólók. 18.20: Zenés autóstop. 18.55: Hírösszefoglaló, műsorzárás. Csütörtök: 18.00—19.00: Al­földi krónika. Cigánydalok. Munkásportré. Dzsesszmozaik. Üttörőhíradó. Tánczene a szerzők előadásában. Péntek 17.30: Műsorismer­tetés, hírek. Alföldi lapszemle. 17.40: Nótakedvelők negyed­órája. 17.55: Bánhidy Nándor vidám írása. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Zenés játékok­ból. 18.25' Kulturális figyelő. 18.40: Koncz Zsuzsa felvételei­ből. 18.55. Hírösszefoglaló, mű­sorzárás. Szombat: 18.00—19.00: Hét végi kaleidoszkóp. Szerkeszti: Kutas János. Vasárnap: 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. Szerkeszti: Pálréti Ágoston. A tartalom­ból: Lapszemle. Ugyanaz — mással. Oroszlánketrec. Bits­key András rádiójátéka. Ked­velt melódiák. Beszélgetés a hivatali vesztegetésről. Riport. 10.00—10.30: Szlovák műsor. A tartalomból: Szünidő után Petvaroson — Egy kis történe­lem : Áchim korszak Békés­csabán. Lapszemle. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang- i zanak el. szép számmal az új esztendő kezdete óta — mondja az anyakönyvvezető. A tavalyi matrikulát lapoz­gatjuk. Az év végi összesítés elkészült. A születéseket do­kumentáló bejegyzések száma az előző éviekhez képest ör­vendetesen szaporodott. A né­pesedéspolitikai határozat életbeléptét és megértését elő­ször a terhesgondozó egész­ségügyi kartonjai jelezték, majd a kórházi beteglapok és az anyakönyvi hivatal bejegy­zései örökítették meg. — A ceglédi kórházban ta­valy 2020 gyermek született. Az anyakönyvi bejegyzés sze­rint közülüli 715 apróság ér­kezése ceglédi családot örven­deztetett meg. 1973-ban még mindössze 1622 gyerek szüle­tett a ceglédi kórházban, és évekkel ezelőtt volt olyan eset, hogy a város lakóinak szapo­rulatát — a születéseket és a haláleseteket egybevetve — akár egy kézen is megszámol­hatták volna. A születések száma tavaly több mint 200- zal volt magasabb Cegléden az elhalálozásnál. Petra és Roland Házasságot tavaly 387 pár kötött, névadó ünnepséget 132 esetben rendeztek a városi ta­nács emeleti, családi ünnep­ségekre kijelölt dísztermé­ben. A néhány évvel ezelőtt napvilágot látott utónév­könyvet.. -gyakran forgatják á kisgyermeket várók. Ez lehet az oka, hogy az azelőtt nép­szerű, jellegzetesen Cegléden gyakori keresztnevek: Emi­lia, Julianna, Rozália, Ka­rolina, Benő, Mátyás, Jenő — ritkán kerülnek bejegyzés­re. — Helyettük tavaly Andrea, Krisztina, Tünde és Mónika volt divatos leánynév. Bgy- egy alkalommal jegyeztük be a Mercédesz, Fatima, Petra, Kinga és Alexandra nevet az újszülött anyakönyvi kivo­natára és hivatalos irataira. Attilából, Krisztinából máris több focicsapatra valót je­gyeztünk, divatos a Zsolt, a Zoltán, a Róbert hév, de volt olyan fiúcska, aki a Norbert, vagy a Roland, esetenként a Jeromos, vagy a Gusztáv ne­vet kapta — sorolta az anya­könyvvezető. Változtatni lehetett Tavaly rendelet született arról, hogy házasságkötés után milyen nevet viselhetnek a nők. A változtatásra, variáció alkalmazására, a módosítás ké­résére Magyarországon min­den férjes asszony lehetőséget kapott az év végéig. Itt, a ceglédi anyakönyvi hivatalban is felkészülve várták a név- változtatásra igényt tartó asszonyok seregét, — hiába. Alig néhányan keresték fel őket emiatt. Sőt, olyan eset is volt,' amikor az asszonyka egy kis idő után azzal a kére­lemmel tért vissza megint, ha lehetne, „visszaváltoztatná” a nevét a szokásos asszonynév­re, amelyet azelőtt viselt. Meg­lepődött, hogy most már csak felsőbb hatóság engedélyezhe­ti, hogy kívánságát teljesítsék. Az új esztendő alig kezdő­dött el, máris seregnyi dolga van az • itt dolgozóknak. Szer­teágazó feladataikat pontosan, határidőre, nagy felelősséggel kell végezniük. Az itt készült iratok hiteles másolata idővel a megyei levéltár anyagát gaz­dagítja. Kézzel írott gyöngy betűkkel, vagy gépírással ké­szült irataikkal, pecsétes do­kumentumaikkal krónikásai ők népesedéstörténetünknek. Javítják az olajkályhákaf A téli hónapokban sok a munka a Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz olajkályhaszervizcben. A műszerészek igye­keznek a hibás készülékeket mielőbb megjavítani. A kisebb hibákat a helyszínen orvosolják és a szervizbe hozott kály­hákat is a lehetőséghez képest gyorsan visszajuttatják a tu­lajdonosoknak. Apáti-Tóth Sándor felvétele A Tsz SK labdarúgói Megkezdték a felkészülést JÓ A KOLLEKTÍV SZELLEM AM az ősz folyamán figye­lemmel kísérte az Abonyi Tsz SK labdarúgóinak a járási bajnokságban való szereplé­sét, nem vitathatja derekas h e! y tál! ásuka t. ötpontos előnnyel az első helyen vé­geztek, és teljesítményük százszázalékos volt. A naptár .szerint még a tél közepén sem járunk, de két nappal ezelőtt Gönczöl Géza edző vezetésé­vel a játékosok már ismét a pályán voltak, és megkezdték Kiállítás a Fészek Klubban Művészek lencsevégen Tóth István új fotosorozata A művész elsősorban nem a díjakért tárja a közönség elé munkáit. Él benne a köz­lési vágy: emberek, lássátok, ezt alkottam! A tárlatok láto­gatóinak véleménye segít for­málni önítéletét, a siker to­vábbi szárnyalásfa sarkall. A mű küldetése a közönséggel való találkozásban, a műélve­zetben teljesedik be. Régóta tisztában van ezzel a ceglédi Tóth István is, akinek mű­vészfotói az elmúlt évtizedek­ben az öt világrész kiállító­termeiben sok jelentős nem­zetközi elismerésben részesül­tek. Az elmúlt évben ritkábban adhattunk hirt kiállításainak visszhangjáról, mindössze 15— 20 külhoni tárlatra küldte el munkáit — a korábbi eszten­dők 120—140 részvételével szemben. Három jelentős meg­hívásnak tett eleget, a többi között Párizsban és Buenos Airesben 30—30 képpel, Lvov­ban 50 kópiából álló kollekcó- val szerepelt. A hazai bemutatkozások so­ra az év eleji ceglédi gyűjte­ményes kiállítással kezdődött, amelynek anyaga eljutott Pécsre, Nagykőrösre, Szent­endrére és Kecskemétre is. Sok ezer tárlatlátogató gyö­nyörködött szebbnél szebb fo­tográfiáiban. Tóth István művészetének régi ismerői és működésének figyelemmel kísérői tudják, hogy művészetének közép­pontjában az ember sokoldalú ábrázolása áll. Ez a leggyako­ribb téma, amely feltűnik gé­peinek keresőjében. AMk az említett hazai tárlatok anya­gát látták, több új művész­portrét fedezhettek fel. Ez ön­magában nem újdonság, hi­szen a művész mindig szívesen vállalkozott az arcvonások megörökítésére, ám most új, általa eddig nem alkalmazott rendszer kialakulásának lehe­tünk szemtanúi. Tóth István, a klasszikus fo­tóművészet nyomdokain halad, és azt vallja, hogy a fotográ­fusnak mondanivalóját egy képbe kell sűrítenie. Ezzel szemben most egy-egy modell­jének amelynek során színház- és képzőművészetünk nagy alakjait örökíti meg fényképe­zőgépe segítségével Ezek kö­zül a portrék közül már töb­bet láthattunk, azonban ez még csupán ízelítő, hiszen a nagy vállalkozás száznál több pályatárs megöröMtését tűzte célul. A képek ugyanazt a sze­mélyt portré formájában, mű­termi munka közben és ott­honában ábrázolják. Minden esetben az a célja, hogy a mo- delljéül választott művész ka­rakterének, egyéniségének megfelelően kerüljön filmsza­lagra, sajátos emberi vonásai jussanak előtérbe. Ez a képek művészi hitele. Ahhoz, hogy & „legjobb három” megszülessen, harminc-negyven felvételre van szükség. Amikor a soro­zat kész, a modellnek felkért művész rendszerint nem tud három igazit kiválasztani, leg­alább öt-hat képet félretesz. Ez a nagy munka, amely az utóbbi másfél évben leköti a művészt, az .oka, hogy a kiál­lítások száma átmenetileg csökkent. Napi munkája mel­lett, pihenő- és szabadnapjait felhasználva járja az országot, ugyanis a fővárosban élőkön kívül a vidéki művészek fel­keresését is célul tűzte. (A névjegyzék, amely alapján alanyait kiválasztja, számos nevet tartalmaz.) A teljesség igénye nélkül említünk néhányat a már megörökített személyek közül. Miháltz Pál, Molnár C. Pál, Papi Lajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Frank Frigyes, An­na Margit, Major Tamás, Ká- tay Mihály és Reményi Jó­zsef teMnt ránk a képekről. A fotográfus azt tervezi, hogy a magyar művészek portréinak kiállításán legalább 400—500 képet vonultat fel. Ehhez mérhető vállalkozásra még nem volt példa. Az már bizonyos, hogy Tóth István fá­radságot nem ismerő munkája nyomán kialakul a hazai mű­vészeti élet kiemelkedő szemé­lyiségeinek panteonja. Az idei év tervei között sze­repel, a Magyar Fotóművészek Szövetségének felkérésére, egy kiállítás a Fészek Klubban. Április 8-án Bécsben nyílik önálló tárlata, mint az Oszt­rák Fotóművészek Szövetségé­nek tiszteletbeli tagjának. Májusban a szekszárdi megyei múzeumban kerülnek a falak­ra alkotásai. Szabadkán és Újvidéken Virágvariációk cí­mű diaporáma sorozatának előadására várják. Már postá­ra adott huszonöt kollekciót a nemzetközi kiállításokra is. Tamasi Tamás felkészülésüket a tavaszi idényre. — Mint ismeretes, jelentős előnnyel zártuk az őszi idő­szakot ahhoz, hogy a bajnok­ságban jó szereplésünket foly­tatni tudjuk — mondta az ed­ző. — Természetesen a jószán­dék és az előny önmagában nem lehet biztosíték, hanem továbbra is olyan szorgalomra és kitartó munkára van szük­ség, mint az ősz folyamán. Nem titkolt reményünk a baj­nokság megnyerése, majd utána a megyei bajnokság. Felkészülésünket tervszerűen végezzük, melyet több edző­mérkőzéssel fűszerezünk. Heti négy edzést tartunk, a felnőtt csapat húsz, az ifjúsáigi tizen- ötös keretből áll. A felnőtt csapatból Czigler és Matko- vics a visszavonulás gondola­tával foglalkozik. örülünk, hogy három játékosunk lesze­rel és a csapat erősségei le­hetnek. * — Szakosztályunk a közel­múltban tartotta meg évnyitó gyűlését, ahol az eredmények elismerése mellett ’megállapí­tották, hogy csapatuk kollek­tív szelleme jó, a játékosok fegyelmezettek a pályán és magánéletükben. Nem rosz- szabb a róluk alkotott véle­mény sem a munkahelyen, sem az iskolapadban. Techni­kailag egyre képzettebbek és szívesen segítenek a gyengéb­beknek. A szakosztály bízik szorgalmukban és abban, hogy a kitűzött célt sikerült elérni. — A teljesítmény alapján ismét emelkedik közönségünk létszáma. Már a sikeres őszi szereplésünk során, látva a fiatalok lelkesedését, egyre erőteljesebb buzdítást kap­tunk. Szeretnénk, ha ez foko­zódna. Szeretik a sportot Cegléden, a Táncsics Mihály Általános Iskolában a futóbaj­nokság második fordulóját tar­tották meg a napokban. A gye­rekek az iskolaépületet meg­kerülve kétszer futották a ki­jelölt távolságot. A sportot mindenki szereti, szívesen ál­doznak rá időt. Mint Veréb József né testnevelő tanár mondta: ilyen vagy ehhez ha­sonló sportvetélkedőket min­den hónapban rendezünk, mert a diákok kedvelik, és minden­képp a hasznukra válik. Szalisznyó Erzsébet nyolcadikos tanuló Telefon Cegléden Közel ezemégyszáz tele­fonelőfizetőt tartanak számon Cegléden. Az automata tele­fonközpont kiépítése előtt alig ezer volt az előfizetők száma. Sokan vannak, akik telefont kérnek — a kérelme­zők névsorában is több mint kétszáz név szerepel már.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents