Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-18 / 15. szám
1975. JANUAR 18., SZOMBAT A megye 1974 es gazdaságpolitikai munkája megfelelt a X. kongresszus követelményeinek Dr. Bíró Ferenc előadói beszédéből az MSZMP Pest megyei Bizottságának ülésén Mint lapunk első oldalán közöljük, tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottsága értékelte a megye gazdaságpolitikai helyzetét. Az alábbiakban ismertetjük dr. Bíró Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának előadói beszédét. Az MSZMP Közpoiiti Bizottsága 1974 decemberi ülésén elemezte a népgazdasági terv főbb céljainak teljesítését. Megállapította, hogy gazdasági fejlődésünk összhangban van azokkal a követelményekkel, amelyeket a X. kongresz- ßzus meghatározott. Elemezte az objektív és szubjektív okokait, amelyek egyes területeken elmaradást idéztek elő. Behatóan foglalkozott a tőkés piacokon lejátszódó folyamatok következményeivel, a külkereskedelmi cserearány romlásából származó gondokkal, az egyensúly lényeges problémáival, az 1975. évi népgazdasági terv feladataival. Mindezek a megyére is jelentős jeladatokat rónak, amelyeket 1975-ben kell megoldanunk. A tavalyi munka értékelésénél megállapíthatjuk, hogy gongjaink mellett is figyelemre méltó eredményeket értünk el. A megye gazdasága dinamikusan fejlődött. Az országos átlagnál nagyobb a termelés növekedésének üteme a rekonstrukciók eredményeként valamelyest javult a termékszerkezet. így a többi között a Csepel Autógyárbfln az önjáró padlóvázak, a szervokormány, a Mechanikai Művekben a különböző típusú kondenzátorok, háztartási készülékek, az ÍSG-ben különböző porkohászati termékek, korszerű szerelvények, járműalkatrészek, az IMI-ben a magasabb követelményeket is kielégítő motortípusok, háztartási készülékek, a Váci Izzóban a fénycső, a váci Kötöttárugyárban a „szabad idő” ruházati cikkek skálája, a PEVDI irótollai és divatcikkei, a PEMtl műanyag késztermékei és így tovább, fémjelzik azt a változást, amit ezen a fronton elértünk. A jó tapasztalatok ellenére A tervezettnél több cukorrépát vetnek Tudomásul kell azonban azt is venni, hogy a termék- szerkezet korszerűsítése, a korszerűtlenné vált termékek gyártásának megszüntetése, a dolgozók esetleges átcsoportosítása nemcsak szűk szakmai, gazdasági munkát igényel, hanem törődést az emberekkel, a munkásokkal, mert mindez fontos politikai kérdés is. Biztosítani kell a zavartalan, a szubjektív feltételeket figyelembe vevő megoldásokat. Fontos megfigyeléseink vannak arról, hogy hosszú távon azok a profilok tartósak, amelyek termékei a bel- és a külföldi piacon is egyaránt vevőre találnak, amelyek konvertálhatók egyik piacról a másikra. Biztonságos, hosz- szú távú piacot, igazi nagy exportlehetőséget a KGST- országok, elsősorban a Szovjetunió jelent számunkta. Egyúttal azonban azt is fontos hangsúlyozni, hogy mindemellett nem mondhatunk le a tőkés piacról, sőt fejleszteni kell a tőkés export- lehetőségeket is, ez is része gazdasági fejlődésünknek. Belső tartalékok Hasonlóan nagy feladat a belső tartalékok feltárása és az anyaggal való jobb gazdálkodás. Vállalataink, szövetkezeteink gazdasági és pártvezetői eddig is számos intézkedést hoztak az energiával, az anyaggal, a munka- időalappal, a pénzzel való takarékosabb gazdálkodásra. Már eddig is pénzben kifejezhető, statisztikailag mérhető eredményei vannak. így például a DHV-ban a villamosenergia-termelés önmagában is energiaigényes folyamat. Tervszerűbb munkával, gondoskodással már tavaly sikerült elérniök, hogy az összfogyasztás jelentős csökkentésével 30 millió forintot, a tüzelőanyag fajlagos felhasználásának csökkentésével pedig újabb tíz millió forintot takarítottak meg. A Mechanikai Művekben a szocialista brigádok a 22 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítási vállalásukat elsősorban a kohászati és az egyéb import anyagok takarékosabb felhasználásával 23 millió forintra teljesítették. Említésre érdemes az IMI 12 százalékos anyagigény-csökkentése, a Csepel Autógyár 25 millió forint értékű energia- és anyagmegtakarítása. A takarékos gazdálkodás lehetőségei azonban ezzel még nem merültek ki. Nemcsak millió forintokban lehel takarékoskodni, de takarékosság az a sok lehetőség kihasználása is, amelyekkel jártunk- ban-keltünkben találkozunk éí közömbösen elmegyünk mellettük. A kis, de a nagyobt takarékossági lehetőségekre számos példa van, s arra is hogy a vezetők ezt nem kampányfeladatnak tekintik. Százhalombattán az olajváros fölött megszokott szép látvány a biztosító lángok égése Lakás, ivóvá, út, villany, óvoda Gondoskodás a dolgozókról A megyei pártbizottság felhívja valamennyi párt- és gazdasági vezető figyelmét arra, hogy az 1975-ös feladatok megkövetelik a termékszerkezetek további javítását, korszerűsítését, a belső tartalékok feltárását, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, a beruházási tevékenység hatékonyságának növelését, a dolgozók életkörülményeinek javítását, a gazdasági irányító és szervező munka színvonalának emelését, fegyelmének erősítését. A dolgozókra támaszkodva, javaslataikat meghallgatva, közös erővel biztosíthatják nagy terveink megvalósítását. További lehetőségek a termékszerkezet javításában Munkánk közben azonban akadnak gondok is, amelyeknek megoldása 1975. évre vár. A gazdaságpolitikai feladatok közül kiemelkedő szerepe van a gazdálkodás hatékonysága fokozásának. Ezt csak sokrétű, összetett feladatok megvalósításával lehet elérni. A vállalatok, a szövetkezetek anyagi forrásaik jelentős részét a műszaki fejlesztésre fordították. A fejlesztések és Tavaszra készülnek Inárcson, a Március 21. Tsz melegházában már a tavaszra készülődnek. Javítják az üvegablakokat, a belső berendezést, készítik a magágyat a jövő héten megkezdődő vetéshez. Már most földbe kerülnek a paprikamagvak, mert április elejétől fóliasátor alá ültetik ki a palántákat. A szövetkezet egy hektárnyi területen termeszti a korai paprikát fólia alatt. i i á A termelés folyamatában mindenekelőtt a fegyelmezetlen és hanyag munka, a nemtörődömség következménye miatt sok, esetenként 20—40 százalékos selejt keletkezik. Ez legtöbbször csak a végtermék elkészültekor derül ki. Népgazdaságilag kárba vész így az anyag, az energia, a munkaidő, a lekötött álló- és forgóeszközök értéke. Az anyagpazarlás egyik látványos, szembetűnő területe az építkezés. Az előregyártott elemek gondatlan szállításából eredő károk, a cement, a zsaluzó1, az állványozó anyagok pazarlása, szétszórása, gondatlan tárolása óriási károkat okoz. S ezeknek az anyagoknak jó részét sokszor importból biztosítjuk. Néhány megvalósult rekonstrukció, több milliárd forint felhasználásával korszerűsített termelőkapacitás esetenként nem hozza a várt eredményt. Sok az állásidő, indokolatlanul alacsony a műszakszám, gyenge az eszközkihasználás. Hasonló problémák mutatkoznak a mezőgazdaságban is. A megye talaj- és domborzati viszonyai lehetővé teszik minden földterület hasznosítását Mégis szinte évről évre tíztizenöt ezer hektár terület marad parlagon. A föld nemzeti kincs, mindenfajta tulajdon- formán kötelesség a földek korszerű megműveléséről, hasznosításáról gondoskodni. A termelés folyamán jelentős mennyiségű, több mint félmillió tonna melléktermék (kukoricaszár, cukorrépafej stb.) képződik. Ahelyett, hogy az állatok etetéséhez ezeket felhasználnák, elégetik, vagy beszántják a földbe. Ugyanakkor takarmányozás céljára 20 ezer hektárt kötünk le. A mezőgazdaságban is tapasztaljuk az energiapazarlást. Ott is mesterséges szárítást alkalmaznak például, ahol ezt a természetes, hagyományos szárítással is megoldhatnák. Nem kell mindenütt a korszerű energiahordozót használni. Az állattenyésztés korszerűsítését is örömmel üdvözöljük, de van ahol mégis mértéktartásra kell inteni, mert nem mindenütt biztosítja a korszerűsítés a várt eredményt. így például a sertés meghálálja az egyszerűbb, a természetének jól megfelelő tartáskörülményeket. Mégis a korszerűsítési kampányban minderről megfeledkezünk és drága beruházásokkal, energiaigényes megoldásokkal próbálkozunk. A Kiskun (kiskun- lacházi) Termelőszövetkezetben a 2850 férőhelyes, tömbösített, szakosított sertéshizlalótelepén több mint 100 villanymotor működik. Az egy kilogramm sertéshús-előállítás költségének egyötöde energia- költség. A lehetőségek feltárása mind az ipar, mind a mező- gazdasági üzemekben fontos gazdasági feladat. A beruházások hatékonysága az utóbbi időben javult. Megalapozottabbá váltak a beruházási döntések, jobb a tervezői és beruházói, kivitelezői munka. Ennek ellenére sok a határidőre el nem készült beruházás. A határidők elhúzódása természetesen együtt jár a költségek növekedésével s a károkkal, melyeket a termelési kiesés okoz. Gyakoribbak voltak a jó példák, de akadtak gondok is. így a solymári automata téglagyár beruházási határideje 1972. március volt, és csak tavaly került sor az átadásra. A 157 millió forint káron túl (az építési költség egyharmada) százmillió téglával készült el kevesebb. A megyei pártvezetés már eddig is következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy terven felüli új beruházások indításához — kivéve a gyermek és szociális intézményeket — nem járult hozzá. Ezt a gyakorlatot követi a jövőben is. is a műszaki fejlesztéssélnem áll arányban a termelésszerkezet olyan átalakítása, ami lehetőd teszi egyrészt a gyártás, a termelés egyszerűsítését, a nagyobb széria előállítását, a hatékonyság nagyméretű növelését, az önköltség jelentős csökkenését, a gazdaságtalan termelés egyidejű kiszorítását. Sok esetben a vállalatok vezetői előtt sem tisztázott, hogy a vállalat számára veszteségesen termelhető termékek közül melyek szükségesek népgazdaságii ag. A profilváltást esetenként késlelteti a tárgyalások elhúzódása is. Kibontakozóban van a megye legnagyobb vállalata, a Csepel Autógyár korszerű termékstruktúrája, ami megfelelő perspektívát nyújt a gyár kollektívájának. A kormány korlátozta az olajkályha forgalmazását. Ez kedvezőtlenül érintette a Mechanikai Művek munkáját. A gyors intézkedés azonban azért nem okozott nagyobb gondot, mert a gyár vezetői más gyártmányok előállítását időközben kifejlesztették. A hosszútávú megoldásra természetesen további intézkedések szükségesek. Bizonyos fokig javult a közlekedés is. A fő vasútvonalak villamosításával, az egyéb vonalakon a Diesel-vontatás ki- szélesítésével csökkent a menetidő, a korszerűbb kocsik beállításával kisebb a zsúfoltság. Az országos főközlekedési közutak korszerűsítése befejeződött. Megkezdődött az M— 3~as autópálya Budapest—Gö- dö'lő szakaszának kiépítése. Ezzel együtt további feladat az elővárosi közlekedés feltételeinek javítása, különösen az agglomerációs övezetből naponta a fővárosba járó dolgozók kulturáltabban, rövidebb ideig utazzanak. Jelentős intézkedésekkel korszerűsödött az áruszállítás. Csökkent a rakodási idő, javult a kocsdkihasználás is. Mégis különösen az őszi szállítási csúcs idején erőfeszítéseket kellett tenni a nagy fennakadások elkerülésére. Problémák voltak a vagonok kiás berakásával. S szinte egyáltalán nem összehangolt a közúti szállítás a járművek kihasználásával. Az amúgy is zsúfolt közutakon sok az üresen járatott tehergépkocsi, ezzel a drága üzemanyagot feleslegesen pocsékolják. zettséget, és 3167 hektár helyett 4856 hektáron vetnek cukorrépát. Az őszi nehéz betakarítást több mint 35 ezren segítették, 150 ezer munkanapot dolgoztak azért, hogy minél kevesebb termék menjen veszendőbe. Felért egy népszavazással, ahogyan a társadalom közös ügyünkért összefogott, kiállt a párt politikája mellett. Köszönet jár mindazoknak, akik ebből kivették részüket. A mezőgazdasági üzemek konkréten intézkedtek 1974- •ben is azért, hoigy a kormány által meghirdetett húsprogramot teljesítsék. Eredményeként nőtt az állatállomány és az állatitermék-termelés. A megye szarvasmarha-állománya például 3 százalékkal, a tsz-ek közös gazdaságainak tehénállománya 9 százalékkal nőtt. A sertésállomány valamelyest elmaradt a rekordnak számító 1973-as év mögött, a felvásárolt hízósertés mennyisége viszont harminc százalékkal meghaladta azt. A vágóbaromfi felvásárlása tíz százalékkal nőtt, meghaladta a 17 200 tonnát. A vágómarha-termelés is jelentősen nőtt, de a Közös Piac diszkriminációja miatt az átvételekkel gondjaink voltak. A nagyobb katasztrófától a Szovjetunió mentett meg bennünket, mert nagyobb mennyiségű sertést és vágómarhát Sírven felül megvásárolt tőlünk. A mezőgazdaság is kedvezően zárta az évet. Javult az üzemekben a szervezettség, a legfontosabb ágazatokban nőtt a terméseredmény, így búzából, kukoricából és burgonyából is. A felvásárolt kenyér- gabona a negyedik ötéves terv utolsó évére tervezett 11 ezer vagon mennnyiségével szemben csaknem 20 ezer vagont tett ki. A szántóföldi termelésben az iparszerű termelés volt a meghatározó. A kukorica-vetésterület 45 százalékán alkalmazták ezt a technológiát. Több termelőszövetkezet és állami gazdaság szövetkezett a burgonya iparszerű termelésének megoldására. Hasonlóan biztatóak a paradicsom és a cukorrépa iparszerű termelésére irányuló kezdeményezések sikered is. A cukorrépa-termelés a megyében is ' visszaesett, igaz, hogy ennek részben oka az a korábbi törekvés, miszerint a cukorellátást kubai importból akartuk megol.dani. A külgazdaság helyzete azonban megváltozott, és ennek következtében gazdaságosabb korszerű termeléssel idehaza biztosítani a szükségletet. A Kiskunsági Állami Gazdaság és más gazdaságok példája Is igazolja, hogy iparszerű termeléssel jó eredménnyel, gazdaságosan lehet termelni a cukorrépát. A mezőgazdasági üzemek vezetői, értve gondjainkat, vállalták, hogy már 1975-ben teljesítik a megyére háruló kötelea munkafegyelem, nőtt a munkatermelékenység. Ezt bizonyítja az is, hogy a termelésnövekedésnek több mint nyolcvan százaléka termelékenységemelkedésből származott. Az eredményeket kedvezően befolyásolta az igényekhez jobban alkalmazkodó vállalati magatartás, a korszerűbb gyártási eljárások bevezetése, a termékszerkezet javulása, egyes területeken az export- lehetőségek bővülése és a szocialista munkaverseny kiszélesedése. A munkások bérének rendezése, a szakmai bértáblázat alkalmazása, szociálpolitikai intézkedések hatására csökkent a fluktuáció, javult Kedvező változás a szemléletben Különösen figyelemre mélitó az eredmények között a megye szocialista ipara, amely 8,5—9 százalékkal növelte termelését. A növekedés üteme nemcsak meghaladta az előző évekét és nagyobb volt az országos átlagnál, hanem olyan ágazatokban valósult meg, amelyek össztársadalmi szempontból kiemelt jelentőségűek. A Dunai Kőolajipari Vállalat a beruházás második üteme jelentős részének termelésbe állításával megkétszerezte termelését és a kőolaj feldolgozása 1974-ben meghaladta a 6,2 millió tonnát. A Dunamenti Hőerőmű Vállalat villamosenergia-termelő kapacitása pedig két új gépegység üzembe állításával meghaladta az 1200 megawatt teljesítményt. Példa a Csepel Autógyár is, amely 21,5 százalékkal növelte termelését, s az Országos autóbuszgyártási program igényeinek megfelelően 1974-ben má,r több mint kilencezer önjáró autóbuszalvázat szerelt össze. Az ISG 18, a Híradástechnikai Anyagok Gyára 15,8, az ikladi Ipari Műszergyár 12,6 százalékkal növelte termelését. A megye könnyűipari üzemei a rekonstrukció miatt rövid időre visszaestek, de már ismét nő a termelésük. A tanácsi ipar pedig 14,5 százalékkal növelte termelését, a szövetkezeti ipar a korábbihoz hasonlóan dolgozott. Az építőipar valamelyest ugyan növelte termelését, de 1974-ben sem tudta kielégíteni az igényeket A korábbi elmaradásokat ugyan már nem tudja pótolni, de az utóbpi időben meggyorsult a lakásépítés. Továbbra sem kielégítő azonban a tanácsi építőipari vállalatok és a TÖVÁLL-ok munkája. A Tö- VÁLL-ok tevékenységére továbbra is nagy szükség van, de az alacsony technikai színvonaluk, decentralizáltságuk, ötletszerű vezetésük nehezíti a hatékonyabb munka feltételeinek kialakítását. Az egyéni és a csoportérdekek előtérbe helyezésével mind többször tapasztalhatók a szocialista morált és' az érvényes jogszabályokat egyaránt sértő jelenségek. Az építőanyag-iparban elsősorban a DCM termelését érdemes kiemelni. Évi teljesítménye nemcsak tartósan meghaladja az egymillió tonnát, hanem jelentősen túlteljesítette kongresszusi felajánlását is. A megye lakosságának emelkedett az életszínvonala, meghaladta a tervezettet. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal volt több az előző évinél. Mintegy nyolcezer lakás felépült, mintegy 21 kilométer ivóvízhálózattal bővült a vezeték, 35 kilométeren fektettek le csatornát, 30 kilométer közút épült meg, s mintegy 80—90 ezer négyzetméter járda, száz kilométer villany- hálózat. Fejlődött a szolgáltatás is, különösen jelentős a tartós háztartási cikkek szervizhálózata, de javult a személygépkocsiké is. A megyei ellátás iavitására minte^v 52 élelmiszerboltot, ÁBC-kisáru- tiázat, a gödöllői és a ceglédi bútoráruházakat adták át. Az iskolák 53 tanteremmel, az óvodák 1957 hellyel bővültek. A váci és a ceglédi kórházak bővítéseként épült elmepavilonok átadásával, a pomázi intézet fejlesztésével tovább javult a fekvőbeteg-ellátás, új körzeti rendelők segítik a betegellátást. Társadalmi méretű megmozdulássá vált a hazánk felszabadításának 30. évfordulójára meghirdetett munkaverseny. Eredményeként további belső tartalékokat sikerült feltárni, javult a termékek minősége. Ezt a kőolaj-feldolgozás mellékterméke; a propán-bután gáz táplálja. Az üzem tartályok hiánya miatt nem tudja tárolni és megfelelően hasznosítani, üzembiztonsági okok miatt kénytelen elégetni, Évenként mintegy ötezer tonna ég így el. Közismert, hogy a vezetékes gázzal nem rendelkező háztartásokban milyen értéket jelentene az így elveszett gáz: megközelitöleß százezer család épi szükségletét biztosíthatná. Szigorúbb mércével Ne csak a gazdasági szempontok...
