Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

XjfíHtw 1975. JANUAR 17., PÉNTEK fókusz Brüsszeli kötélhúzás Brüsszelben hétfőn ült össze a Közös Piac és 4€ fejlődő or­szág képviselőinek miniszteri szintű tanácskozása, hogy meg­tárgyalja az EGK és a fejlődő országok közötti új gazdasági­kereskedelmi megállapodást. A Közös Piac korábban társulási szerződést kötött 19 afrikai or­szággal, egykori francia gyar­matokkal (ez az úgynevezett gaoundei szerződés), s ehhez később három volt angol gyar­matból lett független ország: Kenya, Uganda és Tanzánia is csatlakozott az arushai megál­lapodással. A mostani tárgya­lássorozaton, amely még 1973 nyarán indult meg, rajtuk kí­vül részt vett á brit nemzetkö­zösség további nyolc afrikai, hat karib-tengeri és három csen­des-óceáni tagja, valamint hat független afrikai állam: Etiópia, Guinea, Egyenlítői Guinea, Li­béria, Szudán és a tavaly füg­getlenné vált Bissau-Guineái Köztársaság. A MEGBESZÉLÉSEK CÉL­JA, hogy új társulási szerző­dést hozzanak létre a január 31-én lejáró korábbi megálla­podások helyett. » AZ ÜJ MEGÁLLAPODÁST már tavaly, év végén alá kel­lett volna írni. Az első tárgya­lások még 1973 nyarán kez­dődtek meg, de a hosszúra j nyúlt vita alatt sem sikerült rendezni minden területen a nézeteltéréseket. Nem volt megállapodás például az úgy­nevezett fejlesztési alapról, . arról az összegről, amelyet az I EGK fejlesztési segélyként bo­csátana a fejlődő országok | rendelkezésére: a kilencek csupán hárommillárd dollár­nak megfelelő összeget akar­tak előirányozni, az érdekelt országok nyolcmilliárdot kér­tek. Ugyancsak vitás volt egyes mezőgazdasági termékek ; exportjának biztosítása és , több más lényeges kérdés. A legnagyobb nehézségeket a miniszteri tárgyalás küszöbén az okozta, hogy az EGK és a fejlődő országok nem tudtak megegyezésre jutni a kilencek cukorbehozataláról. ;• A KÉT NAPRA tervezett — de három napon át tartó — miniszteri szintű megbeszélé­sen végül is sikerült áthidalni a nézeteltéréseket, a tanácsko­zás szerdán a késő esti órák­ban félbeszakadt... A MEGSZAKÍTÁS egyik oka, hogy a Közös Piac to­vábbra sem volt hajlandó tel­jesíteni a fejlődő országok követeléseit a mezőgazdasági termékek exportjában fennál­ló korlátozások megszünteté­sére. Ugyancsak megtagadták a kilencek, hogy a tervezett szerződés ötéves Időtartamára olyan összegű fejlesztési se­gélyt folyósítsanak, amelyre a fejlődő államoknak szükségük van. Nem sikerült megálla­podásra jutni a cukor.,i.port terén sem: az EGK továbbra sem akarja megfizetni azt az árat, amelyet a cukortermelő fejlődő országok kértek. BAR A KÖZÖS PIAC vala­melyest megemelte öt évre szánt fejlesztési segélyének összegét, de ez még mindig messze elmarad a fejlődő or­szágok követelésétől. A meg­egyezés legfőbb akadálya azonban pillanatnyilag a kö­zös piaci cukorimport kérdé­se, ezen belül az angol cukor- ellátás. Angol részről ismét el­utasították a fejlődő országok által kért árat, bár az angol ajánlat és a termelők által kért ár különbsége valame­lyest csökkent. Anglia maxi­málisan 250 fontot hajlandó fizetni a cukor tonnájáért és a Közös Piac egységes állás­pontja az, hogy a jelenlegi ár túlzottan magas, azt csupán az átmeneti hiány indokolja. A TÁRGYALÁSOKAT csu­pán január 30-án folytatják, tehát csak egy nappal ülnek le hamarább ismét asztalhoz az érdekeltek, mielőtt lejár a korábbi megállapodás. így az már bizonyos, hogy február 1-től ideiglenesen bonyolítják le az újból szerződni kívánó felek az egymásközti kereske­delmet ... Alacs B. Tamás Nyugat-Európa nem válhat az amerikai birodalom térségévé Az európai tőkés országok kommunista és munkáspártjainak közös nyilatkozata Párizsban csütörtökön dél­után nyilvánosságra hozták az európai tőkés országok kom­munista és munkáspártjainak közös nyilatkozatát, amely a következőképpen hangzik: „Az Egyesült Államok el­nöke megerősítette azt a kész­ségét, hogy a Közel-Keleten olyan háborút folytasson, amely rendkívül súlyos veszé­lyekkel fenyegetné e térség valamennyi népét, országaink népeit, a világbékét. Az ame­rikai elnök fenyegetéseket hangoztat Vietnam ellen, s az amerikai imperializmus szá­mára „az egész világ vezeté­sét” követeli. A washingtoni vezetők — e vezető szerep nevében — új gazdasági és pénzügyi követe­lésekkel lépnek fel Nyugiat- Európával szemben. Azt az akaratukat fejezik ki, ■ hogy mindenáron fenntartsák a po­litikai status quó-t a világnak ebben a részében, a reakció és a konzervativizmus érdeké­ben. A vezető imperialista és kapitalista körök saját osz­tályérdekeiket elébe helyezik népeink és nemzeteink érde­keinek. Ebben a helyzetben kije­lentjük: — El kell torlaszolni az utat az Egyesült Államok tervezett közel-keleti katonai kalandja előtt. — Nyugat-Európának nem szabad az amerikai biroda­lom egyik térségévé válnia. — Népeinknek elidegenít­hetetlen joguk, hogy maguk döntsenek arról, milyen gaz­dasági, társadalmi és politikai rendszert választanak, s hogy a demokrácia és a szocializ­mus felé vehessék útjukat. izraeli rohamegységek Kfar Chouba ellen i — Felhívjuk a dolgozókat és népeket, hogy határozottan vegyék kezükbe függetlensé­gük, szabadságuk és biztonsá- ' guk ügyét, a béke ügyét, i — Egyesülésre hívunk fel e 1 harcban minden demokratikus erőt, mindenkit, aki hozzá j akar járulni a békés, demok- ; ratikus és független Európa : felépítéséhez, az egész világra kiterjedő együttműködési po­litika megvalósításához, tiszte­letben tartva valamennyi nép szuverenitását és egyenlő jo­gait.” ★ Az FKP párizsi székházé­ban Jean Kanapa, az FKP Központi Bizottságának tagja ismertette a közös nyilatkoza­tot, s hangsúlyozta nagy je­lentőségét. Kanapa kiemelte, hogy e kollektív kezdeménye­zés e pártok tavaly januári brüsszeli konferenciájának fo­lyománya, amelynek során az európai tőkésországok kom­munista pártjai elhatározták, hogy magasabb szinitre emelik együttműködésüket. Harminc éve szabadult fel Varsó Libanoni vöröskeresztesek elszál­lítják a sebesülteket Kfar Chouba faluból, amelyet súlyos izraeli tü­zérségi támadás ért. Csütörtökön hajnalban iz­raeli rohamegységek ismét be­hatoltak Dél-Libanonba és megkíséreltek eljutni Kfar Chouba körzetébe. Szemtanúk szerint ezúttal páncélos és mo­torizált egységekről volt szó. Előrenyomulásukat tüzérség fedezte, amely állandóan lőt­te a falu környékét. Hírügy­nökségi jelentések szerint a Palesztinái ellenállási mozga­lom csapatainak azonban mintegy másfélórás harc után sikerült visszaverniük az el­lenséget. Valamivel később izraeli na­szádok behatoltak Libanon te­rületi vizeire és lőtték Rasidi- ja palesztin menekülttábor környékét. A-libanoni kormány szerda esti rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy kérni fogja az Arab Liga Védelmi Tanácsá­nak összehívását. Mint a kor­mány tájékoztatásügyi mi­nisztere közölte, a kabinet­ülésen meghallgatták Takla külügyminiszter jelentését a déli határkörzetekben az iz­raeli támadások következté­ben kialakult helyzetről és úgy határoztak, hogy a liba­noni kormány kötelessége tá­jékoztatni az Arab Liga tag­országainak külügy- és had­ügyminisztereiből álló védel­mi tanácsot, s ezzel a tagor­szágokat, hogy azok kiállhas­sanak Libanon és a közös arab ügy védelmében. Elutazott Moszkvából az ausztrál miniszterelnök A látogatásról közös közleményt adtak ki Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csü­törtökön Moszkvában fogadta Gough Whitlam ausztráliai miniszterelnököt. Moszkvában csütörtökön kö­zös közleményt hoztak nyil­vánosságra Gough Whitlam január 12—16-i szovjetunió­beli látogatásáról. Eszerint a felek kölcsönös megelégedésü­ket fejezték ki, hogy az utób­bi években kedvezően ala­kultak a kapcsolatok a Szov-1 jetunió és Ausztrália között, s kijelentették, hogy bővíteni kívánják a kölcsönösen elő­nyös együttműködést. Az ausztráliai miniszterel­nök hivatalos látogatásra hív­ta meg hazájába Alekszej Ko­szigint. Szovjet részről a meg. hívást elfogadták. Gough Whitlam csütörtökön elutazott Moszkvából. A ven­déget a vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető búcsúztat­ta. A PORTUGAL Kommunista Párt lett Portugália első legá­lis politikai pártja, amelyet a jelenlegi törvények alapján jegyzékbe vettek. A legfelsőbb trróság erről szóló határoza­tát szerdán hozták nyilvános­ságra Lisszabonban. Almeyda nem jelenik meg a Russel-bíróság előtt Clodomiro Almeyda, az Al- lende-kormány külügyminisz­tere nem jelenik meg az úgy­nevezett Russel-bíróság, ,a la­tin-amerikai diktatúrák hely­zetével foglalkozó nemzetközi testület brüsszeli ülése előtt. A külügyminisztert ugyan szabadon bocsátotta és szám­űzte a chilei Pinochet-re- zsim, felesége és fia azonban az országban maradt, így eset­leges vallomása őket veszé­lyeztetné. Ezt Hortensia Bus- si-Allende. a meggyilkolt el­Ma, január 17-én har­minc esztendeje annak, hogy a Szovjetunió Vörös Hadserege és a lengyel csa­patok — szétzúzván a hit­leristák hadigépezetét — fel­szabadították Varsót a sok­éves náci megszállás alól. A katonai és politikai helyzet 1945. január dere­kára érett meg annyira, hogy Varsó felszabadítása lehetségessé vált. Január 12-én a Vörös Hadsereg 1200 kilométer hosszú arc­vonalon, hatalmas erejű tá­madásba kezdett. Már az első napon 15—20 km-es mélységben fölszaggatta a nácik védekezésre beren­dezkedett frontszakaszát, ily módon harmadnapra már 100—500 kilométer mélységben nyomulhatott előre. Ennek az előnyomu­lásnak eredményeként sza­badultak föl a nagy len­gyel ipari központok, mint például Radom. Kielce, Ra- domsko és Czestochowa. A Vörös Hadsereg január 16- án közvetlenül Varsó előtt állott. Az 1. Lengyel Hadsereg — együttműköd­vén a Szovjetunió Vörös Hadseregével — a január 17- ére virradó hajnalon át­kelt a Visztulán, és meg­kezdte bevonulását Varsó­ba. Ezzel egyidőben dél­nyugatról , és észak-nyugat­ról a szovjet egységek vo­nultak be a lengyel fővá­rosba. Aznap estére Varsó felszabadult. A felszabadí­tókat iszonyatos kép fogad­ta: a visszavonuló, mene­külő nácik fölgyújtottak és fölrobbantottak mindent, ami még épnek, vagy fel- használhatónak látszott. A szovjet kormány azon­nali és hathatós segítséget nyújtott a lengyel főváros még életben maradt lako­sainak: 600 ezer tonna lisz­tet, rendeteg gyógyszert és kötszert küldött a sokat szenvedett városba. Rövide­sen megérkeztek Varsóba a szovjet mérnökök, hogy ki­dolgozzák Varsó újjáépíté­sének távlati tervét. Varsó felszabadításával nemcsak a lengyel nép előtt nyílt meg az újjászü­letés korszaka, hanem igen fontos katonai jelentősége is volt: megnyílt az út Ber­lin felé, hogy a szovjet had­sereg végső csapást mérjen a még makacsul védekező nácikra. B. A. nők özvegye közölte csütörtö­kön újságírókkal. Allende öz­vegye jelen van a bíróság tár­gyalásain. A testület egyébként szá­mos újabb tanút hallgatott meg arról, hogy a nemzetkö­zi monopóliumok miként zsák­mányolják ki Latin-Amerika népeit. A Russel-bíróság pénteken fejezi be a bizonyítási eljá­rást. A helyzetet összefoglaló elemzést, a bíróság „ítéletét” szombaton teszik közzé. Az VSA-diszkrimináció világvisszhangja (Folytatás az 1. oldalról) éles szavakkal bélyegezte meg a Szovjetuniót és a többi szocialista ország meg- zsarolásával próbálkozó kong­resszusi csoportokat. Anatoli Hraszikov, a TASZSZ hírmaggyarázója az amerikai kereskedelmi re­formtörvénnyel kapcsolatban többek között megállapította: A nyugati sajtót az elmúlt napokban megtöltötték az olyanfajta megállapítások, hogy „a Szovjetunió megke- ményítd magatartását”, „A Szovjetunió többé már nem érdekelt az enyhülésben, az utóbbi évek egész szovjet kül­politikája felülvizsgálásra ke­rül”. Ismét színre léptek a ré­gi „Kreml-szakértők” s meg­kezdték a Szovjet külpolitiká­ban bekövetkezett „szenzá­ciós fordulat” okainak és kö­vetkezményeinek „kommen­tálását”. E propagandalárma közvet­len kirobbantója volt Kissin­ger amerikai külügyminisz­ternek az a bejelentése, hogy a szovjet kormány nem tart­ja lehetségesnek az 1972-ben aláírt szovjet—amerikai ke­reskedelmi egyezmény meg­valósítását. de — állapítja meg a szovjet hírmagyarázó — mindezek közepette csak mint valami mellékes kérdést emlitik meg hogy ez az egyez­mény gyökeres ellentmondás­ba került az Egyesült Álla­mokban nemrégiben elfoga­dott új kereskedelmi törvény­nyel — mint ismeretes — a Szovjetunióval szemben al­kalmazott diszkriminációs kor­látozások hatálytalanítását egy sor olyan követeléstől te­szi függővé, amelyek tényle­gesen nyilt beavatkozást je­lentenek egy külföldi állam belügyeibe. A nyugati „Kreml-szakér­tők” saját koholmányaikat hitték el és képzelték reális valóságnak. Elhitték azt, amit hangoztattak, hogy az enyhü­lés csakis a Szovjetunió szá­mára előnyös, hiszen az Egye­sült Államokkal való keres­kedelmi kapcsolatok nélkül, a feszültség kiéleződésének vi­szonyai között, a Szovjetunió nem vezetheti ki gazdaságát abból a válságból, amellyel állítólag küzd... És ahogyan az ilyen ese­tekben lenni szokott — hang­súlyozta Anatoli Hraszikov — a „Kreml-szakértők” elszámí­tották magukat. A Szovjet­unió ma is á'.lástfoglal a nem­zetközi enyhülés mellett, sőt amellett is, hogy visszafor­díthatatlanná tegye az eny­hülést. A Szovjetunió válto­zatlanul akarja a kölcsönösen előnyös kereskedelmet a Nyu­gattal, de ezt nem teszi alku tárgyává. Befejezésül a TASZSZ- kommentár hírmagyarázója leszögezi, hogy a Szovjetunió politikájában nem következett be és nem is következhetett be semmiféle változás. Ezt a politikát a Szovjetunió Kom­munista Pártjának kongresz- szusa hagyta jóvá és minde­nütt közismertté vált mint bé­keprogram, amelynek megva­lósításáért harcolt és harcol a jövőben is. Ami pedig a ke­reskedelmet illeti, az nem egy­oldalú folyamat, a Szovjetunió Az első tv-riport a Szaljut—4 ről Alekszej Gubarev és Geor- gij Grecsko szovjet űrhajósok csütörtökön, magyár idő sze­rint reggel hét órakor, befe­jezték az ötödik munkanapju­kat a világűrben, és pihenni tértek. Az ötödik napra az űrhajó­sok teljesen megszokták a súlytalanság állapotát. A szov­jet űrállomás legénysége pró­baképpen többször is üzembe helyezte a napteleszkópot és feljegyezték annak a spektrog­ráfnak az adatait, amely a napsugárzás erősségét méri az ibolyántúli sugarak tartomá­nyában. Az űrhajósok szerdán éjfél tájban közvetítették első tv- riportjukat az űrállomásról. Beszámoltak a Szaljut—4 konstrukciójából, tudományos berendezéseinek működéséről, a súlytalanság állapotának sa­játosságairól és a mintegy 100 köbméteres űrlakásukban fo­lyó tudományos és minden­napi tevékenységükről Megheadódteh a sssoijet—japán iárgtjalásah Mijazava Kiicsi japán kül­ügyminiszter csütörtökön Moszkvában megkezdte tárgya­lásait Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszterrel. Baráti légkörben megvitatták a két ország közötti kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének kérdéseit. A két politikus véleménycse­rét folytatott egymással közös érdeklődére számot tartó nemzetkor problémákról. kész a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján ke­reskedni a Nyugattal. A Francia Kommunista Párt lapja, a L’Humanité csü­törtöki vezércikkében hang­súlyozza, hogy teljes mérték­ben az Egyesült Államokat terheli a felelősség a szovjet —amerikai kereskedelmi szer­ződés felborulásáért.. Az USA magatartását ebben az ügy­ben ugyanaz a szellem jel­lemzi, mint számos más, leg­utóbbi lépését. A most hozott kereskedelmi törvény, amely elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, arcul csapja a la­tin-amerikai államok szuve­renitását is. hiszen megtiltja számukra az államosításokat, sőt még azt is, hogy az Olaj- exportáló Államok Szerveze­tének tagjai legyenek. A Francia Kommunista Párt lapja hangsúlyozza: a kapita­lizmus válságának kiéleződése idézte elő e hidegháborús je­lenségeket, az amerikai poli­tika megmerevedését s mind­ezt bizonyítja, hogy az eny­hülés előrehaladását nem sza­bad mechanikus és automati­kus folyamatként felfogni, ha­nem az rendkívüli éberséget, állandó és kitartó erőfeszíté­seket követel. A Belga Kommunista Pánt újságja, a Le Drapeau Rouge megállapítja, hogy azok a kommentátorok, akik a Kreml politikájában állítólag bekö­vetkezett, isten tudja milyen változásokról közölnek talál­gatásokat, jobban tennék, ha inkább azokra a jelenségekre figyelnének fel, amelyek az amerikai vezető körök agresz- szivitásának növekedését ta­núsítják. Az Unita, az Olasz Kommu­nista Párt lapja felhívja a fi­gyelmet arra. hogy a felelős­ség teljes egészében az ame­rikai törvényhozás bizonyos köreire hárul. Követeléseik olyan ügyekbe való beavatko­zást jelentettek, amelyek teljes egészében és kizárólag a szov­jet állam hatáskörébe tartoz­nak. Egyetlen ország sem egyezhet bele ilyen feltételek­be, amely függetlennek mond­ja magát, még kevésbé a Szovjetunió — írja az Unita. Ron Nessen, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy Ford elnök megítélése szerint a jobb szov­jet—amerikai kapcsolatok nagy fontosságúak a világbéke és a nemzetközi stabilitás szempontjából, ezért el van tökélve arra, hogy folytatni fogja a Szovjetunióval az eny­hülés politikáját. á

Next

/
Thumbnails
Contents