Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

1975. JANUAR 16., CSÜTÖRTÖK 3 izMdaP ★ Elhunyt Ék Sándor festő­művész, grafikus, realista mű­vész, a munkásmozgalom hú katonája. A gyászoló életrajz- méltatók zavarban vannak, hogyan emlékezzenek Ek Sán­dorra: a művészi elhivatottsá­got vagy a nagy forradalmár tetteit írják először. Talán az fejezi ki leginkább a valósá­got, hogy Ék Sándor művésze­te elválaszthatatlan volt poli­tikai magatartásától, a kettő feltételezte és kiegészítette egymást. A sokgyermekes suszter la- katostanonc fia tizenöt éves korában már sztrájkolt. Tizen­hat éves sem volt, amikor 1918-ban a KMP tagja lett. A Tanácsköztársaság idején vö­röskatona. Ugyanakkor Uitz Béla tanítványa a Proletár Képzőművészeti Tanműhely­ben. Egyszerre tanulta a fegy­verforgatást, a festészetet és a politikai munkát. A Tanács- köztársaság után bebörtönöz­ték, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1920-ban Auszt­riába, majd Franciaországba, Hollandiába és Németország­ba emigrált. 1933-ig, a német fasizmus uralomra jutásáig Németországban élt. Az ő pla­kátjai — amelyeket Alex Kei1 néven ismert a közönség — is óvták a német népet a fasiz­mus hatalomra jutásától, áb­rázolták azt a veszedelmet, amit a fasizmus a nép számá­ra jelent. Festészete, rajzai a Német Kommunista Párt munkáját segítették. Ek Sándor Lenin-portréivál vonultak utcára a magyar munkások a negyvenes évek végén. A portrét 25 évvel ko­rábban, a Komintern III. kongresszusán készítette, ami­kor Lenin az emelvény lép­csőjén jegyzetelt. Részt vett a Kommunista Ifjúsági Intema- cionálé II. kongresszusán. Alapító tagja és a szövetség titkárságának tagja volt az Irodalmi Képzőművészek Né­metországi Szövetségének. A Szovjetunióban töltött évtized alatt a Képzőművészek Nem­zeti Irodájának főtitkára. A második világháborúban a Vö­rös Hadsereg tisztje. A felsza­★ badító csapatokkal érkezett Magyarországra, részese volt hazája felszabadításának. Há­rom nemzet munkásmozgal­mának, kommunitsa pártjának volt aktív, áldozatkész harco­sa: hazánkban, a Szovjetunió­ban és Németországban művé­szetével, politikai, irodalmi munkájával bizonyította for- radalmiságát. Élete akkor teljesedett ki, amikor a felszabadulás után idehaza folytathatta tevékeny­ségét. Antimilitarista volt, a béke, az építés, a haladás hí­ve. Ezt fejezték ki festmé­nyei, plakátjai, grafikái, iro­dalmi munkái. 1950-ben meg­kapta a Munkácsy-díjat, 1951-ben odaítélték neki a Kossuth-díjat és kiérdemelte az Érdemes Művész kitünte­tést. Sokan kétségbe vonták: ösz- szefér-e a művész és az agitá­tor fogalma. Sokan bírálták politikai művészetét. Ezek a bírálók is tisztelettel hajtják meg most fejüket Ék Sándor előtt, aki három évtizeden át plakátművészetével hívta harcba az antifasisztákat, a munkásokat, a dolgozókat, aki olyan festményt alkotott, mint a Felszabadulás vagy a Vörös csütörtök, aki papírra örökí­tette Szabadságunk születését, a Mementót. Harcos karikatú­rái, sokrétű művészete szá­mos belföldi és külföldi kiál­lítást ért meg, sikerük eldön­tötte a művészeti vitákat. Az az ember, aki mindig hű maradt az 1919-esekhez, aki nem tagadta meg a szo­cialista, a realista elveket, egy életművel igazolta forradálmi- ságát, most már csak rajzón­nal, szénnel, krétával és ecsettel vitázó, magyarázó, politizáló hagyatékával ma­rad közöttünk. Irodalmi mun­kássággá: A festő világnézete, A szovjet festészet, Az orosz nemzeti festészet kialakulása, A szovjet festészet néhány ta­nulsága — válamenyi állás- foglalás a művészetről vallott nézeteiről — értékes koroná­ja alkotó, gazdag életének. Nagy művész forradalmártól búcsúzunk. KNEB-program Vizsgálják az anyaggazdálkodást Sok közérdekű témában vé­gez ellenőrzést ez év első fe­lében a népi ellenőrzés — kö­zölte dr. Dabrónaki Gyula ál­lamtitkár, a KNEB elnöke a bizottság székházában szerdán tartott sajtóértekezletén. Egye­bek között vizsgálatot tarta­nak az anyaggazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolat­ban. A vizsgálat egyrészt a vállalatok belső anyaggazdál­kodására, másrészt néhány anyagnál az ellátás, az anyag- biztosítás és a forgalmazás kérdéseire terjed ki. Egy másik vizsgálat kereté­ben megnézik, hogy a népese­déspolitikai feladatokról szóló tavalyi kormányhatározat nyo­mán csökkentek-e a gyerme­kek nevelését vállaló családok anyagi terhei, s milyen konk­rét intézkedések születtek élet- és munkakörülményeik javítására. Ügynevezett utóvizsgálatot tartanak egyes fogyasztási cik­kek importjával kapcsolatban. Megvizsgálják a népi ellen­őrök a vetőmagtermelés, for­galmazás és ellátás helyzetét is. Figyelemmel kísérik az egyetemek, főiskolák szerző­déses munkáinak lebonyolítá­sát és elszámolását, a lakás- karbantartó ipar szolgáltató tevékenységét, az ármegálla­pítást és a számlázást. A to­vábbi tervezett vizsgálatok a korszerű fuvarszervezési mód­szerek alkalmazásával és a gazdaságtalan, illetve indoko­latlan fuvarozások csökkenté­sével, a minőségszabályozás rendszerének feljesztésére ho­zott kormányhatározat végre­hajtásával foglalkoznak. Dr. Dabrónaki Gyula szólt az elmúlt évben tartott jelen­tősebb vizsgálatokról is, ame­lyek közül több a tartalékok feltárására irányult. Így a kö­zelmúltban megnézték, hogyan használják ki a termelésbe állított modem gépeket, be- rendszerónek fejlesztésére ho- ipari hulladék, melléktermék újrahasznosításával kapcsola­tos vizsgálat szintén fontos tapasztalatokat hozott. Kenyérgyárak Pest megyében az idén 36 millió forintot költenek a sü­tőipar fejlesztésére. Kenyér­gyár épül Gödöllőn, Alsógö- dön, Kerepesen, Abonyban, Ráckevén és Dunavarsányban, amelyek összesen naponta 55,5 tonna kenyeret sütnek. Közü­lük a legnagyobb a gödöllői, napi 12 tonna teljesítményű lesz, s üzembe helyezésére jö­vőre kerül sor. Elhunyt Ék Sándor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosszantartó, súlyos betegség után január 15 én elhunyt Ek Sándor elvtárs Kossuth-díjas grafikus és festőművész, a párt, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozga­lom régi, kiemelkedő harcosa. Elhunyt elvtársunk temetése január 20-án (hétfőn) dél­után 2 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Ék elvtárs volt harcostársai, barátai, művész­társai és tanítványai délután fél 2 órától róhatják le kegye­letüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt , Központi Bizottsága A Magyar Partizán Szövetség A Kulturális Minisztérium A Magyar Képzőművészek Szövetsége ★ Javult a gazdálkodás színvonala A tsz-ek tavalyi munkáját értékelte a TOT Tegnap Budapesten megkez­dődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétna­pos ülése. A tanácskozáson megjelent dr. Romany Pál, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-he­lyettes és dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese. Szabó István, a TOT elnöke az ülésen értékelte a közös gazdaságok elmúlt évi munká­ját és összegezte az idei fel­adatokat. A tsz-ek mezőgazda- sági termelése az egy évvel korábbihoz képest 1974-ben 9 százalékkal nőtt és több mint négymilldárd forinttal haladta meg a népgazdasági tervelő­irányzatot. A nagyobb hoza­mok elérését nemcsak a nö­vekvő anyagi ráfordítások tet­ték lehetővé, hanem az is, hogy szervezettebb lett a mun­ka és javult a gazdálkodás színvonala. Az 1975. évi munka nagy áldozatot követelt a tsz-tag- ságtól, a tsz-gazdaság és alkal­mazottak azonban helytálltak a járművezetők tízezrei hóna­pokon át nyújtott műszakban dolgoztak, és lemondtak heti pihenőnapjukról ugyanúgy, mint a növénytermesztésben dolgozó szakemberek. A nehéz napokban csaknem 800 ezer ipari munkás, diák, magyar és szovjet katona, valamint szel­lemi dolgozó összesen 37 mil­lió munkaórával járult hozzá a termés megmentéséhez. A ne­héz helyzettel kapcsolatban a TOT elnöke hangsúly ózta: a rendkívüli időjárási viszonyok rávilágítottak a tsz-ek műsza­ki színvonalának korlátaára, nyilvánvalóvá tették, hogy az átlagostól lényegesen eltérő körülmények zavarba hozhat­ják az üzemeket, ezért a biz­tonság fokozására, a műszaki bázis erősítésére van szükség, mert a munkákat a nehéz helyzetben is a törvényes ke­retek közötti foglalkoztatással kell elvégezni. Szabó István az idei gaz­dálkodási feladatokról el­mondotta: a tsz-eknek idén mintegy 6—6,5 százalékkal kell többet termelniük, mint az elmúlt évben, így az ösz- szes termelés értéke 1975-ben meghaladja majd a 100 mil­liárd forintot. A feladatok tel­jesítéséhez szükséges alap­vető anyagi-műszaki feltéte­leket a kedvezőtlen világgaz­dasági jelenségek ellenére is biztosítja a népgazdasági terv. A mezőgazdaság egészében például 12 százalékkal növek­szik a műtrágya haitóanyag- felhasználása. A terv helye­sen számol az üzemanyag­szükséglettel, valamint a fe­hérje-, a gép- és pótalkat­rész-igényekkel. Lénj eges, hogy a közös gazdaságok a be­ruházásoknál előnyben része­sítsék a rekonstrukciós és bő­vítő jellegű építési és szerelé­si munkákat. A tsz-ek egy ré­sze úgynevezett termelési rendszerekben dolgozik, idén a rendszerek számának bőví­tése nem időszerű, inkább ar­ra van szükség, hogy a már meglevő technikai eszközöket koncentráltabban, az eddigi­nél is jobb hatásfokkal hasz­nálják ki. Ezután arról szólt, hogy a párt Központi Bizottsága kongresszusi irányelveit nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a termelőszövetkezetekben. Az eddigi tapasztalatok szerint az irányelvek vitájánál a tsz- parasztság politikai érettséget mutat, a szocializmus ügye iránti elkötelezettséget tanú­sít és a vitában a párt iránti bizalmat bizonyító módon vesz részt. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa ezután dr. Nyíri Béla TOT-elnökhelyet- tes előterjesztése alapján megvitatta a tsz-ek árukap­csolatainak alakulását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtökön folytatja ülését. A társadalmi összefogás továbbfejlesztésével, a közéleti tevékenység szélesítésével Egy esztendő mérlege a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége ülésén A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksé­ge — Csaló László elnökletével — áttekin­tette azt az egyesztendős munkát, amelyet a népfrontmozgalom részvevői kifejtettek me­gyénkben mind az elnökség, mind a megyei bizottság, mind pedig az elnökség mellett működő társadalmi bizottságok kereteiben. Széles körű munka tükrét mutatta föl Ko­vács Antalnénak, a Hazafias Népfront me­gyei titkárának előterjesztése és a hozzákap­csolódó felszólalások egyaránt, (összegezését a továbbiakban ismertetjük.) Ezen az ülésen tárgyalta meg az elnökség a budai járásban folyó honismereti tevé~ kenységet ás Bencsik Antalnak, a járási nép­frontbizottság titkárának előterjesztésében. Elismerően állapította meg az elnökség, hogy ez a munka — amelyet a népfront a budai járási pártbizottság eszmei irányításával, a járási hivatal, a járási KISZ-bizottság és a TIT járási szervezetével összehangoltan foly­tat — kiemelkedő és a megyében is példa­mutató eredményeket ért eL Külön is köszö­netét fejezte ki az elnökség Király Zoltán járási népművelési felügyelőnek s a honis­mereti munka aktivistáinak. Ezúttal fejezte ki elismerését, köszönetét az elnökség dr. la­katos Ernőnek, a megyei levéltár igazgatójá­nak is azért a sokoldalú segítségért, amelyet a honismereti mozgalomhoz, helytörténeti munkálkodáshoz nyújt. Tartalmasabb, sokrétűbb népfront mozgalmi munka A Hazafias Népfront-moz­galom tevékenysége tovább szélesedett az eltelt egy esz­tendőben, mindenekelőtt a népfront V. kongresszusa ál­lásfoglalásaiban meghatáro­zott feladatok teljesítésében. A korábbinál jobban előtérbe került a lakóterületi munka. Hatékonyabbá vált az ifjúság és nőpolitikái határozatokból adódó tennivalók gyakorlati megvalósítása. Része van a népfrontnak az MSZMP XI. kongresszusára és felszaba­dulásunk 30. évfordulójára kibontakozott szocialista mun­kaversenyben is. A korábbi évek bevált gyakorlatát foly­tatva, együttműködési szerző­désekben határozták meg a közös feladatokat, a Szakszer­vezeték Megyei Tanácsával, a KISZ megyei bizottságával és a Pesit megyei Tanáccsal. Ezekben az együttműködések­ben mindjobban erősödött a tartalmi kapcsolat, amely még szélesebb bázist biztosít a népfront társadalmi befolyá­sához. Társadalompolitikai kezdeményezések E társadalompolitikai tevé­kenységnek beszédes száma például, hogy tavaly, a szak­szervezetekkel együttműköd­ve, Pest megyében 22 helyen szerveztek munkás—paraszt találkozót. Ezeken nemcsak kölcsönös eszmecsere zajlott le, hanem igyekeztek megis­merni a két osztály képvise­lői egymás életét, munkakö­rülményeit. A munkás-paraszt szövetség erősödéséhez járult hozzá az a konkrét segítség is, amelyet a megye ipari munkásai nyújtottak az elmúlt ősz kedvezőtlen időjárása mi­att a betakarítási munkákhoz. A bejáró munkások helyze­tét több községben tárgyalták meg a népfrontbizottságok, hogy megkeressék körülmé­nyeik javításának további le­hetőségeit. Megvizsgálták 23 többgyermekes család életkö­rülményeit, több helyen napi­rendre tűzték a cigány lakos­ság helyzetét, állandóan visz- szatérő, folyamatos munka volt a gyermek- és ifjúságvé­delem, a veszélyeztetett kör­nyezetben élő fiatalokkal, az elöregedettekkel való foglalko­zás, az alkoholizmus elleni küzdelem. A népfrontbizottsá­gok számos helyen segítettek a megyében ahhoz, hogy a ke­reskedelem, a szolgáltatás, a közlekedés javításával a böl­csődei, óvodai, iskolai gondok enyhítésével is hozzájárulja­nak a dolgozó nők problémái­nak megoldásához. Ennek ér­dekében aktív résztvevői és szervezői voltak különféle tár­sadalmi munkánknak. Az ellá­tás és a szolgáltatás helyze­tét a megye több járásában és községében a népfront testü­leti üléseken is megtárgyalta és tett javaslatot a hiányos- ,ságok megszüntetésére. Több helyen megtárgyalták a zöld­ség- és gyümölcstermesztési programból adódó feladatokat, a segítségnyújtás lehetőségeit is. Tettekben realizálódva A népfront választott testü­letéiben mindenütt igen élénk munka folyt és a me­gyei bizottság több olyan ha­tározattal foglalkozott kiemel­ten, amely a népfrontmunka szerves részét jelenti. A népfront közjogi tevé­kenysége mindenekelőtt az or­szággyűlési képviselőcsoport és a tanácstagok munkájára terjedt ki. A korábbi évhez viszonyítva gazdagabb progra­mot bonyolított le az ország- gyűlési képviselőcsoport ülé­sein, melyek alkalmával nem­csak a parlament témasoroza­tában szereplő napirendekre készültek föl, hanem Pest me­gye egy-egy területének hely­zetéről is tájékozódtak. A me­gyei tanácstagok járási cso­portjainak működésében mi­nőségi változás tapasztalható: programtervük sokoldalúsága, az együttesen kialakított vizs­gálatok, csoportülések hasz­nosnak bizonyultak a megyei vezetés irányító, ellenőrző ha­táskörének segítésében. A vá­rosokban működő csoportok még nem értek el ugyanilyen eredményeket, noha a városi és községi tanácstagok mun­kájában kétségtelen előrelépés tapasztalható. A lakosság köz­életi részvételének növekedé­se fokozza a tanácstagok akti­vitását is, amely ugyanakkor természetesen visszahat vá­lasztóikra. A társadalmi összefogás, ak­tivitás számos szép jele mu­tatkozott meg a megyében. A telepítésfejlesztést segítő tár­sadalmi munka annak a kez­deményezésnek a része, amely a XI. pártkongresszus és fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére indult munkaver­seny kapcsán bontakozott ki. A szavákat követően tettek­ben realizálódott — az össze­fogás alapján — számos óvo­dai, iskolai befogadóhely, szol­gáltatóház, művelődési otthon, út, járda, vízvezeték, villany a terven felül. Az éves ered­mények értékelése még most folyik, de az máris bizonyos, hogy a társadalmi munka ösz- szege magasabb.^ mint 1973- ban. Az állandó művelődésért A megye népfrontbizottsá­gai _ fontos feladatuknak te­kintették — és folyamatosan tekintik is — a szocialista tu­dat formálását, a szocialista közgondolkodás általános el­terjesztését Ennek érdekében az állandó művelődésre irá­nyították a közfigyelmet, kü­lönösen azután, hogy a nép­front megyei bizottsága meg­tárgyalta — az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1974. márciusi és az MSZMP Pest megyei Bizottságának 1974 szeptemberi határozata, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának állásfoglalása alap­ján a népfront közművelődési feladatait Pest megyében. Az ezekből eredő helyi teendő­ket, a helyi művelődéspoliti­kai feladatokat testületi ülé­sen tárgyalta meg a népfront ráckevei, szentendrei, váci járási bizottsága, a ceglédi, gödöllői járási elnökség és a szentendrei városi elnökség. Hasonlóképpen testületi ülé­sek napirendjén szerepeit több helyen a művelődési munka- közösségek feladata. Jelenleg a lakóhelyi közművelődés szín­vonalának emelését és hatá­sának kiterjesztését 43 mű­velődési munkaközösség segí­ti a megyében. A népfrontmozgalom tömeg- propagandamunkájának ha­gyományos és szervezett terü­lete a politikai ismeretterjesz­tés. Eredményességét mutat­ja, hogy a népfront-TIT közös politikai ismeretterjesztő elő­adásain csaknem 12 ezer sze­mély vett részt, ezenkívül hat előadásból álló akadémiát is szerveztek 292 helyen. A po­litikai, közgazdasági előadá­sok, fórumok alkalmat nyúj­tották a legfontosabb bel- és külpolitikai események, vala­mint a hazai és külföldi gaz­dasági élet ismertetésére. Az Olvasó népért mozga­lom is nagy lendületet kapott a népfrontmunkában. Űj vo­nás az olvasótábor, amelyből hetet szerveztek 1974-ben. Je­lenleg 27 könyvbarátbizottság is működik a megyében; ők szervezik az író-olvasó talál­kozóikat, a könyvhónapot, a költészet hetét. Hazánk és barátaink A honismereti mozgalom összefogása is a népfrontbi­zottságok feladata, s ma már 34 honismereti-helytörténeti bizottság, 35 honismereti klub, 13 felnőtt és 35 ifjúsági hely­történeti szakkör működik ak­tívan. Nagy az érdemük a nép- frontbizottságoknak a táj jel­legű kulturális napok rende­zésében is, amelyek közül ki­emelkedik a dunakeszi művé­szeti napok, a ráckevei hely- történeti napok, a fóti ősz rendezvénysorozata, az abonyi Chopin-zongoraverseny, a 700 éves Gyömrő ünnepségei, a tanyai közművelődési napok. A művelődéspolitikával ösz- szefüggésben különféle fontos ankétok is zajlottak, így pél­dául a megyei bizottság szer­vezésében tárgyalták meg az agglomerációval kapcsolatos helyzetet, a váci járási elnök­ség a komplex művelődési kí­sérlet eddigi tapasztalatait vi­tatta meg, a ráckevei járási elnökség a pályaválasztási le­hetőségekről tárgyalt. A béke-barátsági és szoli­daritási munka is igen fontos helyet foglalt el Pest megye népfrantmozgalmában. Tar­talmilag gazdagodott, formai­lag színesedett ez a tevékeny­ség, amely előadásokból, ün­nepségekből, politikai isme­retterjesztésből tevődött első­sorban össze, de több találko­zót, estet rendeztek a szocia­lista országok magyarországi nagykövetségeivel, kulturális irodáival is. A magyar—szov­jet barátság elmélyítése ezen belül is hangsúlyozott szere­pet kapott. Részeként két Ba­rátság-vonaton és négy cso­portos utazás keretében 760-an látogattak a Szovjet­unióba. A szolidaritási mozgalomból, békemunkából is nagyszámú Pest megyei népfront-aktivis­ta vette ki a részét. Az őszi antiimperialista szolidaritási akció idején 545 gyűlésen öt­ven ezernél több Pest megyei dolgozó tiltakozott és 473 táv­irat, kétezernél több levél in­dult a megyéből a chilei ha­zafiak érdekében. Köszönet az aktivistáknak A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége eredményes esztendőre tekinthetett vissza ülésén, s jogosan fejezte ki köszönetét a megye vala­mennyi népfront-aktívájának önzetlen, segítő és fáradságos munkájáért. Erre kíván épí­teni a továbbiakban is a tár­sadalmi összefogás továbbfej­lesztésének, a közéleti tevé­kenység szélesítésének jegyé­ben. L. Z. ) l l

Next

/
Thumbnails
Contents