Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

VÁC I NAPLÓ XIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1975. JANUÁR 15., SZERDA Nagy érdeklődés és aktivitás Alapszervi vezefőségválaszfó taggyűlések Vácott Hatvanegy taggyűlés volt Vácott a múlt hét végéig és január 17-én mind a 88 alap- szervezetben befejeződnek a vezetőségvá­lasztások. Ezeknek a taggyűléseknek a külsősége és a tartalma is más volt, mint egyébkor. Sok helyen feldíszített terem, üdvözlő felirat fo­gadta az érkezőket. A felsőbb pártvezetés mindenütt képviseltette magát. A múlt év utolsó szakaszában tartott be­számoló taggyűlések óta eltelt időt jól fel­használták az alapszervezetek. A városban működő 325 pártcsoportban ismertették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának irányelveit a párt XI. kongresz- szusára és ismerkedtek az MSZMP új szer­vezeti szabályzatának tervezetével is. A párttagok felkészülten érkeztek a tag­gyűlésekre, s a megjelentek 20 százaléka részt vett a vitában. A városi pártbizott­ságra befutott összesített adatok szerint a tagság 90—95 százaléka megjelent a vezető­ségválasztó taggyűléseken. Általános tapasztalat, hogy jók a vitain­dító előadások. A régi vezetőség referá­tuma a két — említett — pártdokumentum- mal együtt komoly vitaalapot képeznek. Nagy figyelmet szentelnek a gazdaságpo­litikai kérdéseknek. A Híradástechnika 1-es, a DCM 8-as alapszervezetében, a Volán­nál és a Forte-ban arról beszéltek a kom­munisták, hogy a saját munkaterületükön meg kell nézni: mit tehetnek az anyag- és energiatakarékosság érdekében? A HAGY másik pártalapszervezetében a politikai ok­tatás fontosságát hangsúlyozták, s arról esett szó, hogy a magasabb fokú pártiskolát elvégzők az életben jobban hasznosítsák az elsajátítottakat. Felhívták a NEB figyel­mét: akadályozza meg a burkolt áreme­léseket. A/ területi alapszervezeteknél szó esett a nyugdíjakról. Javasolták, hogy dif­ferenciáltan állapítsák meg a drágasági pót­lékot; más legyen az emelés az alacso­nyabb és más a magasabb nyugdíjaknál. Mindenütt megnyugvással fogadták a hírt: a párt és a kormány nem változtatja meg az elsőrendű közszükségleti cikkek árát. Az új vezetőségek megválasztásánál jól érvényesült a pártdemokrácia. A kórház egyik alapszervezetében második személyt is javasoltak titkárnak az eredeti név mel­lett, s az utóbbi Kapta a szavazatoknak több mint a felét. Február elején öt csúcsvezetőséget és öt pártbizottságot választanak Vácott. Azt kö­vetően, tizenötödikén lesz a város fontos po­litikai eseménye: a pártértekezlet. P. R. Fotópapír műanyagból - Varázsszómét exportra Megvalósulnak az új tervek Kell-e az ünneplés? Valaki a következő kérdést tette fel, s olyan indu- ™ lattal, hogy azt mellemnek szegezett dárdának éreztem: „Mi a csudának csinálják ezt a nagy cir­kuszt a kilencszáz évükkel? Kit érdekel Géza, meg a többi ásatag alak, akiket most csinnadrattáznak?” Szóvá se tenném a kérdést — amelynek feltevője ugyan ősi váci származék —, ha nem hangzott volna el ez másutt is, mondhatni félhivatalos helyről. Elle­nezve, s egy kicsit kigúnyolva az évfordulók megün­neplését, féltve azok értékének elsikkadását, ha soro- " zattá változtatják. Az ellenvetéseket felsorakoztatok nem is tagadják: a helyi lokálpatriotizmus kialakulá­sától az egészet féltik, egy város múltjának-jelenének népszerűsítése — szerintük — lakói öntudatát káros irányba vezetheti. Vác 900 évének ünneplése valóban egy évig tart. Csakhogy: egy munkás esztendő hétköznapjai közé esnek az ünnepek, olyan hétköznapok közé, amelyek során Vác dolgozói kiérdemelték az ünnepeket is. Csak figyelni kell üzemeink brigádjainak eredményeit, s különösen azokat a vállalásokat, amelyek a „kulturális feladatok” címszó alatt szerepelnek. Ha ezrek versen­genek a több és szebb tudás elnyeréséért, s éppen a kétszeres évforduló idején, senkinek sincs joga fanya­logni, s netán valami „fáklyás-menetre” gyanakodni. És ez a megállapítás már magában hordozza a kö­vetkező gondolatot. Azt, hogy nem valami kivagyiság miatt hirdették meg az évforduló ünnepségeit, de azért, mert a szülőföld szeretete, és a szűkebb haza teljes megismerése a szocialista hazafiságnak is krité­riuma. A tradíciókat ápolni kell, s ezt egészségesen művelni fontos, mert a helyes lokálpatriotizmus ki­alakulása a rész erősítésével az egésznek csak haszná­ra van. Ha szeretem, megbecsülöm és múltját-jelenét ismerem lakóhelyemnek — ezzel az egésznek, a hazá­nak használok. A szülőhelyhez, lakóhelyhez való ragaszkodás arra is kötelez: ismernünk és ápolnunk kell e kis hely ha­gyományait. Csak keveseknek adatott meg, hogy ez mindennapi munkájuk, feladatuk legyen. A lakosság többsége ilyenkor lehet részese ennek, s ilyenkor sem­mit sem szabad elvenni, de minél többet kell adni. Ez eddig sem múlt a város vezetőin, azokon, akik Vác je­lenkori fejlődését irányítják. A jubileumi év közelíté­sekor és annak tartama alatt az ősi város megújho- dot-t. Seregnyi azoknak az épületeknek száma, melyek a kicsiny barokk városmagot úgy veszik körül, akár egy míves ékszert a ragyogó foglalat... Veszélyeket valóban hordanak magukban az ilyen ünnepségsorozatok. De ha az irányító bizottság tiszta szívvel végzi feladatát, s hagyományaink valódi érté­keit juttatja közkinccsé, munkájuk sikeres lesz. Arra kell gondolnunk, amikor bizonyos ellenvetéseket uta­sítunk vissza, hogy az utolsó harminc év eredményei nem a semmiből nőttek ki. Elsősorban egy félévszázad alatt megfogalmazódott vágyak öltöttek testet a város minden téren való növekedésében, de egyáltalán nem lehet egyértelműen megtagadni a megelőző nyolc és fél évszázadot, Vác teljes történetét. Az előzmények­től nem lehet megfosztani egy város történetét sem, mert ezzel csak a mának ártunk, és mai értékeink sem válnak nagyobbakká. Klaniczay Tibor egyik tanulmányában valóságos tantétejét állította fel az országos feladatoknak, ame­lyek m-ég reánk várnak az értékek megmentésében. Az értékek nemcsak látható kincsek, de szellemi javak, s egy részük a hagyomány pusztuló töredéke, melyek­nek nyomait egy ilyen kisváros éppen nem hagyhatja veszendőbe menni. Mert a sokat akarók tábora né­pes, de munkájuk, az alkotás csak később lesz érték. A megőrzés is felér az újat gyártás-készítés értékével. Meg kell rostálnunk ezt a múltat, mert a kövek és pelyva között aranyszemcséfc vannak. /"Ihatatlan, hogy e vizsgálatnál ne találkozzunk az ^ egyház városával, a legnagyobb, I. István által alapított egyházmegye székhelyével. E vizsgálatot marxista-tárgyilagossággal kell végeznünk, benne élve abban a korban, úgy tűnik csak elő igazán a múlt minden erénye és bűne. S ekkor máris nyilvánvalóvá váliik: a valamikori hatalmas és egyeduralkodó város tulajdonosadnak mai képviselőit sem zárhatjuk ki az ünnepi év méltó munkájából. Szerepük s az államhoz való viszonyuk ma már ezt kötelezővé teszi — és ha már hagyományokra hivatkozunk: a humanista püs­pök, Báthori szelleme ezt megérdemli. És azok is meg­érdemlik — bármennyire is kerülgetjük a kérdést! —, akik felépítették a barokk várost. Mindent meg kell ragadnunk, amivel emlékezetes­sé tehetjük ezt az évet. De ezek a tettek ne legyenek . múlandóak, hanem egy friss és jó irányzatnak a kez­detei. Nem mondhatunk le semmiről, amivel a város szellemi arcát megifjíthatjuk, s ezt úgy tegyük, hogy ne akarjunk mások fölé emelkedni. Nem mondhatunk le semmiről, mert nincs oly sok értékünk, hogy vala­mit is pusztulni hagyhatnánk. Számtalan történelmi tény vár még feltárásra. Fel kell újítani a régi Vári Füzetek-et, hogy fórum legyen. Újra kell értékelni. 1849 vári eseményeit, a legkisebb mozzanatáig fel kell tárni a város munkásmozgalmának történetét A fel- szabadulás óta eltelt idős^Rtkal még senki sem foglal­kozott kimerítően — de sorolhatnánk azokat a felada­tokat, amelyek igaz értékelése elsősorban a vári hely- történészekre vár. Talán hazabeszélek, ha az írást em­lítem, hiszen ilyen joggal és szándékkal a helyi kép­zőművészek zárt világának feltörését is említhetném, vagy a már világhírű Lehotka Gábor egyetlen váci hangversenyét, amelyet talán hallhatunk az év során. Miért nem többször? Trásommal segíteni akarok. Segíteni azok munká­* ját, akik az évforduló ünnepi sikerén dolgoznak, s ugyanúgy éreznek, mint én. De vitaindítónak is szán­tam. Egészséges vita bevezetőjének, és nem ünnep­rontásul. Csankó Lajos Az idén még műszál, jövőre már gyapjú és pamut is ’ Milyen lesz idén a kötött- 1 áruk divatja, milyen termé­keket kínál nőknek, férfiak­nak a váci Kötöttárugyár? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Bubb Ferenc iparművészt, a gyár gyártmányfejlesztési osz­tályának vezetőjét. A váci gyár még mindig a nagy átalakulás, a rekonst­rukció időszakát éli. Ennek során megújul a géppark, na­gyobb mennyiségű, moder­nebb, esztétikusabb gyárt­mánnyal jelentkeznek majd a hazai és a nemzetközi pia­cokon. A rekonstrukcióval párhuzamosan új. fióküzeme­ket is telepítettek. A vári já­rásban például Vámosmiko- lán. A Kötöttárugyár szerződést kötött az Országos Divatinté­zettel. Itt tervezik az új ter­mékek egy részét. A csehszlovák kötőgépek és más modern textilipari beren­dezések lehetővé tették, hogy ne csak a fazon, a forma és a szín, hanem az alapanyag és a minta is változatosabb, kor­szerűbb legyen. A jelenlegi gyártmányok többsége — közülük a legis­mertebbek a különböző szí­nekben készülő modem vona­lú sportöltözetek — még tisz­ta műszálból készülnek. A ter­vezők, a gyártmányfejlesztők azonban már 1976-ra tervez­nek, s olyan alapanyagú öltö­zeteket terveznek, amelyeknél a poliészter műszálat pamut­tal, gyapjúval keverik. Ezek egyesítik a műszálas és a gyapjú alapanyagú kö­töttáruk tulajdonságait. Mo­sás, viselés közben nem men­nek össze, nem nyúlnak ki, jól simulnak a testre, de ugyanakikor nedvszívóak is. Az idei; többnyire műszálas termékek újdonsága, hogy a harsogó, nagy minták helyett apróbb mintákkal találko­zunk. A gyártmányfejlesztők azt tervezik, hogy a sportöltö­zetek sorát kibővítiik autós, motoros ruhákkal. Már hónapokkal ezelőtt megkezdte az előkészületeket a Váci 162-es Gálám hsport Egyesület: alapításuk 10. év­fordulóját az eddigieknél na­gyobb méretű, látványos ki­állítással ünnepelték. A szombaton és vasárnap nyitva tartó galambkiállítás helye a Dunakanyar Vegyes­ipari Szolgáltató Ktsz Kossuth téri helyisége volt. Szakértők érkeztek Budapestről, s a több száz helyi érdeklődőn kívül jöttek látogatók Fótról, Duna­kesziről, Szobról és Gödről is. Négy sorban, 174 ketrecet helyeztek el, s összesen 234 galambot mutattak be a kö­zönségnek. Egymás mellett so­rakoztak a szép állású komá­A tavalyi- termelési és gaz­dasági eredmények összegezése után megkezdték az idei terv- javaslatok megbeszélését és el­fogadását a különböző gyárak, s ipari szövetkezetek vezetői. Gondos, körültekintő munkát igénylő feladatok ezek, hiszen a vállalatok a beruházásoknál kevesebb tőkés importot hasz­nálnak fel, növelik a termelé­romiak, a szinte csőr nélküli német sirályok, a kiválóan re­pülő debreceni pergők, s a te­kintélyes külsejű királygalam­bok. Külön tererríben mutat­ták be az egy év alatt nyert helyi és országos versenyek okleveleit. A bíráló bizottság 48 galam­bot minősített kiválónak. Faj­tagyőztes lett Rácz József kettő, s Kovács János, Makrai Gyula, Együd József, Kettler János, II., Dávid Oszkár és Modovi Imre egy-egy galamb­ja. A röpketrec első díját Fleischmann Ferenc, a máso­dik díját Modovi Imre s a harmadik díját Kettler János II. kapta. (Papp) . kenységet,: fokozottabb ener­giatakarékossági intézkedések­kel csökkentik az önköltséget, a piaci igényeknek megfelelő, új termékekkel növelik, vagy szinten tartják a termelést. A Forte váci gyárában dr. Lenyó László igazgató ismer­tette a tavalyi eredményeket. Elmondta, hogy 220 féle fotó­papírt és 00—80 fajta filmet gyártanak, melyből 54 tőkés­országba szállítottak 5 millió 10 ezer dollár, és a szocialista országokba 3 millió 200 ezer rubel értékben. Ezeken kívül a belföldi igényt is teljes mér­tékben kielégítik, bár az im­portanyagok fokozatos áremel­kedése 140 millió forintos többletkiadást jelent. De nem emelték áraikat. Idén 9 millió négyzetméter színes fotópapír gyártását ter­vezik. Ez 300 ezer négyzetmé­teres növekedést jelent. Filmet 800 ezer négyzetmétert gyárta­nak, 50 ezerrel többet mint ta­valy. Űj gyártmányuk a mű­anyag alapanyagú fotópapír. Gyártásának technológiáját sa-. ját maguk dolgozták ki. A tőkésexportból származó bevételt 3—400 ezer dollárral, a szocialista országokból két- háromszázezer rubellal akar­ják rtövelni. Beruházásra előreláthatóan 20 millió forintot fordítanak. Ebből nagyobb összeget az Állandó panasz volt Duna­keszin, hogy a nyári hónapok­ban kevés volt a vezetékek­ben a víz, nem tudták a ker­teket öntözni, s a kis nyomás miatt nem működtek a bojle­rek, a lakók nem tudtak mos­ni, fürödni. A vízhiány oka az volt, hogy a vízvezeték, a víztorony és a víztárolók nem bírták a meg­növekedett terhelést. A hiány megszüntetésére az elmúlt évben új nyomóvezeté­I emberi munka könnyítését szolgáló célgépek vásárlására és a budapesti színeslabor bő­vítésére fordítanak. A nagymarosi vas- és mű­szeripari szövetkezet egy évvel ezelőtt kezdte a depré műsze­rek — közismert nevén va­rázsszem — gyártását. Akkor, napi 100 darabot készítettek. Ezt az idén 140-re növelik. Spilenberg László, a szövet­kezet vezetője elmondta, hogy az idén az EMG-től nagyfe- t szültségű stabilizátor gyártá­sát vették át és 7—800 dara­bot készítenek ez évben, mint­egy 8 millió forint értékben. Exportra Lengyelországnak és az NDJC-nak 120 ezer indi­kátort gyártanak 8 és fél mil­lió forint, más szocialista or­szágoknak pedig az első íé évben 4 ezer depré-műszert másfél millió deviza forintért. Előkészítik a központi üzem rekonstrukciós tervét és a munkálatokat 7—8 milliós be­ruházással az V. ötéves terv első évében kezdik meg. Tech- nolóigiai fejlesztést csak a leg­szükségesebb mértékben vé­geznek, és kisebb gépeket vá­sárolnak. Felülvizsgálják anyagnor­máikat és folyamatosan beve­zetik az anyag- és energiata­karékossági intézkedéseket. H. L. G. két építettek. Az idén pedig 2 darab kétezer köbméteres víz­tárolóval a vízrendszert kibő­vítik. Ezzel a nagyközség vízfogyasztása napi 10 ezer köbméterre emelkedhet. Ez néhány évre megoldja a gon­dokat. Véglegesen a vízhiányt az küszöböli ki, hogy Dunake­szit is bekapcsolják a vác— gödöllői regionális vízmű rendszerébe. A nagy forgalmú váci busz- pályaudvaron sokan megáll­nak, hogy megtekintsék a há­romrészes hirdetőtáblát.- Az üveglapok alatt idén elsőnek félszáz képet helyeztek el a DCM-ről. Látjuk cement­óriásunk munkás hétköznap­jait, kulturális eseményeit. Képes-grafikonos tudósítás mutatja a kongresszusi ver­seny állását, s több fotó a bri­gádokat patronáló szobrász- művésznél tett látogatásról számol be. NAGY ÉRDEKLŐDÉS Tíz éves a váci Galambsport Egyesület Fleischmann Ferenc és röpketrece Napi 10 ezer köbméter Megoldódik Dunakeszi vízellátása 'a Képsor a DCM-ről

Next

/
Thumbnails
Contents