Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

II. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1975. JANUÁR 15., SZERDA Hajtóvadászat Disznóísörtetés Szállítás a MAVAD-hoz „Hoop-hopp-hoop-hopp- hoop-hopp” — száll föl a feny­veserdőből a hajtőit hangja. Ropognak az ágak a fényes fejű fokosok nyomában, apró­kat vakkantanak a kutyák. Az irtások, erdők szélein terep­színű ruhás emberek állnak, vállukon puska, oldalukon töd- ténytár. Már elhallgatott a vadászmester kürtje, mely a hajtóvadászat kezdetét jelezte. Megkezdődött a gödöllői Ter­mészetfilmező Vadásztársaság utolsó téli vaddisznóhiajtása. Repül a mátyásmadár A kutyák és a hajtők hang­ja fölerősödik. Mindenfelől csörtetészaj. — Okosak az erdei állatok, otthon vanak, mi mindig csak vendégek vagyunk. Ismerik egymás természetét, számtalan jelből megérzik a veszély kö­zeledtét. Másképp repül fel az a mátyásmadár, amelyik csak a maga kedvtelésére száll, és másképpen az, amelyik ve­szélyt észlel. Ezt nemcsak a vadászok, hanem az állatok is látják. A vaddisznónak talán a szaglása a legjobb — meséli dr. Szentiványi András ikladi körzeti orvos, aki vendégva­dász volt a vaddisznóhajtá­son. A vadászok többsége a téli hajtásokat kedveli. Amikor a fehér hóban kirajzolódik a disznócsapás, s az állat szür­késfekete bundája elüt a vil­logó fehérségtől. Tatár Sándor vadászmesterrel álldogálunk egy cserjésben. — Nézze, azért a disznóknak ilyen tavaszias télben is nyo­ma van. Túrásaik és lépteik helye belefagyott a földbe. Fújja csak fölfelé a füstöt! Most nekünk jár a szél, nem viszi az állatok felé az em­berszagot. Ez egy-egy hajtás megtervezésénél, előkészítésé­nél igen fontos. A mögöttünk levő erdőben két sötét szőrű kutya vágtázik. — A vadásztársaságnak két saját kutyája van, az egyik ott fut, az a Sodró. Különben minden tagnak van saját ku­tyája. A magasles alatt — Honnan tudják ezek az állatok, hogy most vaddisznó után kell menni? — Minden vadra vannak kutyák, amelyek most itt van­nak, azok csak a disznónyom után mennek. Dörrenések. Egymás uitán több is. — Ez mélyen jjjt. Valószínű talált — mondja a vadászmes­ter! Közben a hajtok végig­cserkészik a terepet és Tatár Sándor két hosszú kürtjele hirdeti az első hajtás befeje­zését. A vadászok a magasles alatt gyülekeznek. Ott fekszik a két első áldozat: süldők. Mi­hály István lőtte a magasles­ről. A halászok arról híresek, hogy karjukat kitárva mesélik: mekkora zsákmányt ejtettek. És a „hal” az évek során óriásira növekszik. A vadászok csak a vad elejtésekor mond­hatnak nagyokat, van aki sú­lyának többszörösére becsüli a lelőtt állatot. De aztán este mindig lelepleződik a nagyot- mondó, amikor a MAVAD-hoz való szállítás előtt mérlegre teszik a disznót. A súlyát pon­tosan lejegyzik, így senki sem dicsekedhet nagyobb zsák­mánnyal. És nem is a súly az érdekes, mert kisebb disznóba nehe­zebb beletalálni! A vadászok­nak az elejtés meséje érdekes. A társaság tagjai és a hajtá­son részt vevő vendégvadá­szok eredményes napot zárdák. Három süldőt (37, 40 és 46 ki­lósak), egy vadkant (91 kilós) és egy kocát (101 kilós) lőttek. A társaság gazdasági felelő­se Gáspár Sándor. Ö tartja számon a társaság bevételét, s a MAVAD-hoz való szállításo­kat és a vadkárokat. Hétezer holdon — Hétezer holdnyi terület vadállományáért vagyunk fele­lősek. A társaság töooféle fel­adatot lát el, az egyik fontos kötelességünk, hogy a lelőtt ál­latikat rendszeresen beszállít­suk a MAVAD-hoz, itt foglal­koznak a vadértékesítéssel. Tavaly huszonnégy vaddisznót, huszonnégy őzet és tizenkét szarvast adtunk le. A mi te­rületünkön kevés az apróvad (fácán, fogoly, nyúl...), s az itt élő állatok természetéből is következnek további felada­taink. Fenn kell tartanunk a biológiai egyensúlyt, mert meghatározott, hogy bizonyos területen mennyi vad tud megélni. Sok, úgynevezett se­lejtes állat is van, ezek sza­porodását célszerű megakadá­lyozni. A kívánatos vadállo­mány érdekében minden évre készítünk kilövési tervet. — Többféle módon vadá­szunk. A hajtóvadászaton vad­disznóra szoktunk menni, ma­gaslesről, a nemesvadra, az őzekre, szarvasokra vadá­szunk. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik állatot lőjjük ki, a lesről távcsővel pontosan meg tudjuk ítélni az állat bun­dájának, agancsának, testi adottságainak minőségét. — A vaddisznó dúvadnak számít, arra megyünk a leg­többen. A szomszédos terüle­teken levő művelt földekre gyakran kijárnak, tönkreteszik a vetést, ilyenkor vadkármen­tesítő vadászatot kell szervez­ni. A vaddisznó mindent meg­eszik: a frisshajtású borsót, a kukoricát, a krumplit, a gabo­nát. Nem válogatós. Egyetlen éjszaka alatt egy terebélyes kukoricást tönkre tud tenni, mert csak letöri, belefal és már megy is a következő tő­höz. Igyekszünk védeni a ter­mő földeket, ennek ellenére 1974-ben mintegy 35 ezer fo­rintnyi vadkárt fizettünk ki a disznók miatt. Ráharapott a puskacsőre Gáspár János szerzi be a vadetetéshez szükséges takar­mányt. Tavaly ezer mázsa cu­korrépa-hulladékot, harminc­két mázsa búza-ocsút, tíz holdnyi lábon álló és 50—60 mázsa csöves kukoricát vásá­roltak az állatoknak és tizen­két holdat vetettek be vegyes­takarmánnyal az erre a célra kijelölt vadföldön. Az állo­mány etetésére, vackaik, tar­tózkodási helyük felkutatásá­ra ügyel a társaság egy főfog­lalkozású és egy mellékfoglal­kozású vadőre. A társaság va­gyona körülbelül 400 ezer fo­rintnyi, ennek jó része álló­eszköz: lovas kocsi, GAZ-te- repjáró és többek között még 54 magasles. A társaság tava­lyi bevétele megközelítette a 270 ezer forintot. A halászoknak nem szokták elhinni a kétméteres harcsát, a vadászoknak pedig a színes kalandot, pedig ezen a hajtó­vadászaton is voltak izgalmas A társaságnak ötvennégy magas lese van. pillanatok. Az egyik Tóth Ist­ván műszerésszel történt meg, aki puskás hajtó volt. — A vadászmester már le­fújta a hajtást. De én hallot­tam, hogy a kutyák állóra ugatnak. Elindultam a hang irányába, egyszer csak látom, hogy az egyik bozótosban fek­szik a disznó, körülötte három kutya ugat. Készenlétben tar­tottam a puskámat és lassan elindultam a vad felé. Köze­lebbről akartam látni, de amint meglátott a disznó, föl­ugrott éi nekem támadt. Már volt a fejében egy golyó. Na­gyon megijedtem. Hátralép­tem, előretartottam a puskát, a disznó ráharapott, én elsü­töttem. A füle mellett jött ki a golyó. A fojtás a torkában maradt. A kutyák a vadkan után ugrottak, de a kan mégis egérutat nyert és'kocogni kez­dett a patak felé. Utánam jött az egyik vadász, s megadta neki a kegyélemlövést. A hajtó vette ki a torkából a fojtást, amit Tóth István fehér papírszalvétába gön­gyölt, eltette etnléknek. Ez a kaland jó lecke volt arra, hogy többet ne közelítsen meg sebzett állatot. , A téli vadászat hó nélkül esett. A dérrel csipkézett fák között a társaság tagjai és a hatvani vendégvadászok egy egész napot töltöttek el, s a jó levegőtől felfrissülve bú­csúztak el este egymástól. Örszigeíhy Erzsébet 7UZÉP út nélkül Az év felére elkészül a Lumniczer utcai lakótelep Jó kapcsolat Cegléddel Tizenöt nap telt el az új esztendőből, s a vállalatok­nál, üzemednél, intézmények­nél javában tart — ahogy mondani szokás — a mérleg- készítés időszaka. Egymás után futnak be az összesíté­sek, grafikonok, részeredmé­nyek, s adminisztrátorök, könyvelők görnyednek a szám­mal teli papírosok előtt. 'Ké­szül 1974 bizonyítványa. Azért is nehezek ezek a na­pok, mert nemcsak a tavalyi mérleget kell elkészíteni, ha­nem az első negyedév felada­tait is előírás szerint végre kell hajtani! Műhelycsarnok a postának A gödöllői Építőipari Szö­vetkezet jó esztendőt zárt. Termelési terve tavaly 53 mil­lió forint volt, s ez nem kis teljesítményekre sarkallta a 295 szövetkezeti tagot, akik tavaly a tizenkét hónap alatt szinte az egész országot be. utazták. Termelési terveiket hozzávetőlegesen 58 millió fo­rint körül teljesítették, s ez szép eredmény, különösen úgy, hogy sokszor igen nagy fel­adatokkal kellett a dolgozók­nak megbirkózniuk. Lapunkban nemegyszer szá­moltunk be arról, hogy a gö­döllői szövetkezet vállalta a Posta Központi Járműtelepén egy hétszintes szociális épület elkészítését. Az UNIVÁZ rendszerben — betonelemek­ből és panelekből — készülő építmény szerkezeti munkála­tait befejezték, most a belső kiképzésnél tartanak. A ter­vek szerint az impozáns, kor­szerű épület 1976 tavaszára készül el teljesen. A hétszintes épület közelé­ben is a szövetkezet brigád­jai tevékenykednek: itt ugyancsak a posta számára építenek 17 millió forintos költséggel egy korszerű mű­helycsarnokot, ennek befeje­zési határideje az év harma­dik negyede. Felöltöztetik a házakat Akad munka bőven Gödöl­lőn is. A szövetkezet brigád­jai építik a Lumniczer utcai lakótelepet, ahol összesen 108 modern lakás lesz. Sok mun­ka már nincs hátra, az első negyedévben elkészül a B épület — 36 lakással — s ugyancsak az első három hó­nap feladata, hogy a követke­zővel, a C épülettel is halad­janak. A második negyedév­ben szeretnék is átadni a la­kóknak. A Lumniczer utcai lakóte­lepen dolgozó munkások fél­év táján tehát csomagolnak és átvonulnak a Szabadság téri lakótelep építkezésére, ahol a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállaiat már javában sze­reli a házakat. Kettő már áll. A szövetkezet dolgozóinak fel­adata, hogy felöltöztessék az összeszerelt épületeket, vagy­is elkészítsék a válaszfalakat, felszereljék az ajtókat, abla­kokat, vakoljanak s beszerel­jék a villanyt... Terveik sze­rint az idén 56 lakást készíte­nek el a Szabadság téri tele­pen. a munkája a szövet- Veresegyházon is, Budapesti Bőripari vegyianyag bázisát, építik. A beruházás mintegy 1,2 millió sekkel gyarapodott a szövet­kezet. Igyekszenek takarékosko­dással is segíteni a munkát, elsősorban az üzemanyaggal szeretnének spórolni, ez a szö­vetkezet legjobban fogyóesz­köze. Megvizsgálták a kocsi­parkot, megállapították a nor­mákat. A megtakarítás 50 szá­zaléka a jól gazdálkodó gép­kocsivezetők feladata. F. B. Fontos kezeinek ahol a Vállalat raktárát költsége forint. Kistarcsán építette fel re­kordidő alatt a szövetkezet a Budapest Környéki TÜZÉP vállalat 1,6 millió forintos költséggel elkészült építő­anyag- és tüeelötelepét. Aki a 3-as számú főközlekedési út­vonalon figyel, jól láthatja a valóban modem, tetszetős raktárépületeket. Csak éppen mozgás nincs itt, hiába készült el minden még a tél beállta előtt — ahogy mondtuk re­kordidő alatt. Mindennek az a magyarázata, hogy a lovas ko­csik nem hajthatnak ki a fő- közlekedési útra, tehát a TÜ- ZÉP-hez utat kell építeni, amely bevezet a községbe. Nos, ez az út készül, helye­sebben készülget, ezért egye­lőre minden maradt a régi­ben, a kistarcsai régi TÜ- ZÉP-en vásárol mindenki. Takarékos gépkocsivezetők A szövetkezet terve mint­egy 46 millió forint értékű. Ehhez hozzá kell még adni 8 millió forintot, amelyet az alvállalkozók teljesítenek. Van ugyanis szakipari munka, amelyet a szövetkezet, meg­felelő szakember hiányában nem tud megcsinálni. Csak példaképpen: a parkettázás, üvegezés, a melegpadló elhe­lyezése egyelőre még az al­vállalkozók. feladata. Ezeket általában a ceglédi Építőipari Vállalat készíti el, velük van jó kaDcsolata a gödöllőiek- nek. összevetve: az Építőipa­ri Szövetkezet 54 millió forin­tos tervet teljesít. S ha a ta­valyi munkatempó folytatódik, minden bizonnyal túl is tel­jesítik. Segítenek ebben a gépek. Tavaly korszerű berendezé­Anyakönyvi hírek SZÜLETETT: Baglyas András és Dóczi Erzsébet: Szilvia, Danis Tibor és Prutek Mária: Valéria Krisztina, Hoehstein Ferenc László és Dobronai Erzsébet: Andrea, Dóczi János és Dóczi Magdolna: Csaba, Szabó Ist­ván és Ivicsics Mária: Tünde, Zsíros Pál és Zsigri Zsuzsan­na: Enikő, Lastyák Lipót és Oroszi Julianna: Lipót, Sán­dor, Kármán János és Szlucs- ka Julianna: János, Miró Zol­A két első áldozat. tán Béla és Oláh Ilona: Ká­roly, Tóth József és Oláh Ág­nes Ilona: József, Géczi And­rás és Kulik Erzsébet: Haj­nalka Jolán, Vágányik Lajos és Koncz Julianna: Csaba, Csabai Mihály és Szeder Má­ria: Edina, Téglási Miklós és Pásztor Erzsébet Ágnes: Mik­lós, Szlivka István és Nagy Margit: Ildikó Zsuzsanna, Ja- loveczki Rudolf és Büdi Mag­dolna: Zsolt, Horváth Gyula és Lázár Erzsébet: Erzsébet, Szabó András és Regős Mar­git: Andrea. NÉVADÓT TARTOTT: Mészáros József és Póta Aranka: Barbara. HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: ,M ed gyes Jenő és Fekete Éva, Tamás János és Dudás Zsu­zsanna Judit, Polonyi Péter Pál és Hajnal Irén, Araya Afework és Balogh Hona, Kendrey Béla és Kovács Er­zsébet. ELHUNYT: Botlik Józsefné Kolozs Ju­lianna, Kocsis Mária, Gányi Béláné Soproni Lujza, Minkó János, Ruszkai Istvánná Kiss Vilma, Kolozs Lajos, Farkas József, Vass Ferenc, Schvert- fener Rudolfné Ternyik Joze­fa. Közéletiség Ismeretes, hogy az aszó­di nagyközségi tanács irá­nyítása alá tartozik Do- mony és Iklad is. Az el­múlt hetekben mindhárom településen megtartották a. falugyűléseket, s ezek alap­ján néhány valóban jó ta­pasztalat is leszűrhető. Mindenekelőtt a részvé­telt, az érdeklődést kell említenünk. A három falu­gyűlésen összesen 800 em­ber jelent meg, lényegesen több, mint korábban. A fa­lugyűlések mindig izgalma­sak, a helyi lakosságnak is, s a széksorok elé kiálló ta­nácselnöknek is, aki számot ad egy esztendő fejlődésé­ről, eredményeiről. Ugyan­akkor a falugyűlésen a részvevők elmondhatják észrevételeiket, javaslatai­kat, panaszaikat, s kiegé­szíthetik a tanácselnök ér­tékelő beszámolóját. Tavaly azt mondtuk a falugyűlések után: lám nagy lépést tettünk előre a közéleti demokratizmus út­ján, hiszen a járás 26 köz­ségében megtartott falu­gyűléseken összesen 698 hozzászólás hangzott el, ám ezek közül mindössze hat volt, amely valamilyen sze­mélyes sérelmet tárt a fó­rum elé. Ilyen most sem Aszódon, sem Domonyban, s legutóbb Ikladon sem volt. Tavaly szó esett arról is, hogy sajnos, nem min­denütt értékelik kellőkép­pen a társadalmi munkát, kivéve persze, azokban a községekben, ahol közis­merten kimagasló az akti­vitás. E három községben mintha ezen a téren is vál­tozott volna valami. Aszó­don például nem volt túl sok hozzászólás, ám ezek­nek legalább a fele szót ej­tett a társadalmi munkáról. Mindhárom községben ja vasolták a lakosok — és érdekes módon szinte nem is a velük szemben ülő ve­zetőknek, hanem egymás­nak —, hogy nekik maguk­nak is törekedniük kell a közös értékek megóvására! És ez talán a közéletiség fejlődésének egyik legszebb megnyilvánulása. F. B. Az Ipari Műszergyár, Iklad pénzügyi, könyvelői és bérelszámolói gyakorlattal rendelkező, közgazdasági technikumban érettségizett, továbbá műszaki rajzolói, valamint gyors- és gépírói végzettségű munkaerőket keres. A jelentkezéseket írásban vagy személyesen kérjük leadni az Ipari Műszergyér Személyzeti Osztályán (Iklad). I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents