Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára (Lupunk 3. oldalán) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22, paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1914. december 19. napján délelőtt 11 órára összehívta. Előreláthatóan az ülésszak napirendjére ke­rül a Magyar Népköztársaság 1975. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslat. A parlament tisztségviselőinek értekezlete Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve- zstésével szombaton a Parla­mentben értekezletet tartot­tak az országgyűlés tisztség- viselői, bizottságainak elnökei és képviselő csoportjainak ve­zetői. A tanácskozáson részt vett Péter János és Varga Gá- borné, az országgyűlés alel- nöke, dr. Orbán László kultu­rális miniszter, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök­Hatékonyabban A part Központi Bizott­sága 1974. december ó-i üléséről kiadott közlemény — melyet a la­pok, így lapunk is, szom­bati szamuk oan közöltek — a népgazdaság tervszerű fejlődését állapítja meg, s erre alapozva jelöli ki a to­vábbi, elsősorban az 1975- re vonatkozó feladatokat. A Központi Bizottság megíté­lése szerint a gazdasági fejlődés összhangban áll a párt X. kongresszusa hatá­rozataival, illetve a nép­gazdaság negyedik ötéves tervével, de ugyanokkor nagy szükség van arra, hogy valamennyi területen az eddigieknél fokozottab­ban érvényesüljön a haté­konyság és a takarékosság követelménye. T etemes tartalékok rej­lenek a gazdálkodó egységek tevékenysé­gében — s nemcsak az iparban, hanem a mező­gazdaságban, a szállításban szintén —, de ezek feltárá­sa a lehetségesnél és a szükségesnél lassúbb. Erő­teljes figyelmeztetés a tar­talékokat veszni hagyok számára a Központi Bi­zottság azon megállapítása, hogy „1975-ben — és vár­hatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a nega­tívan ható világgazdasági változásokkal". Bizonyítja e változások lebecsülését, a vállalati magatartás egész­ségtelen merevségét, hogy az anyagimport növekedése meghaladta mind a ter­melés, mind az export bő­vülését, azaz a vállalatok nagy részénél nincs tekin­télye az anyaggazdálkodás­nak, az egyre drágábban vásárolt anyagokat pazar­lóan dolgozzák fel. Valójában fentiekkel már arról szóltunk, amit a Központi Bizottság ülése az 1975. évi tervfeladatokkal kapcsolatban rögzített. Pusztán utalunk arra a so­kat mondó tényre, hogy az elfogadott irányelvek sze­rint a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése mérsékeltebb a.z ideinél, s más mutató­kat tekintve is szerényebb adatokkal kell számol­nunk. éppen a népgazda­sági egyensúly javítása, a költségvetési hiány emelke­dése mértékének csökken­tése érdekében. Szigorúbb gazdálkodási feltételeket kell tehát meghonosítani mind a vállalatoknál, mind í szövetkezeteknél, a nép­gazdaság valamennyi terű- \ 'tén. E szigorúbb gazdál- > odási fe+étolek lehetséges >redményeit érzékeltessük ■gyetlen gondolatsorral Eszerint amennyiben sike­rülnek a nagyberuházások nemzetközi összehasonlítás­ban kirívóan hosszú kivite­lezési idejét húsz százalék­kal csökkenteni, ez nem kevesebb, mint 18—20 mil­liárd forinttal növelné a népgazdasági erőforrásokat. H asonló, meggyőző erejű példák szép számmal kínálkoznak, de még mindig nem tapasztalható az a vállalati közgondolko­zás, mely nem tűri a laza­ságokat, á meglevő eszkö­zök alacsony hatékonysá­gú felhasználását. Súlyo­san tévednek azok, akik különböző központi intéz­kedéseket — így a beruhá­zási hitelfeltételek szigorí­tását, a termelői áraknak bizonyos iparcikkek fogyasz­tói árára is kiható rende­zését — úgy értelmeznek, mint a gazdálkodó egysé­geket sújtó elhatározásokat. Ezeknek az intézkedések­nek a kezdete, a forrása nem a központi alcarat, szándék változásában van, hanem a vállalatok, a szö­vetkezetek lehetőségektől elmaradó munkájában, egyebek között a nem gaz­daságos termelés lassú föl­számolásában, az új terme­lőberendezések alacsony ki­használtságában. • Azért kell élesen megvi­lágítani ezt, mert ugyan­akkor a társadalom minden rétegében az igények roha­mosan növekednek. A jövő évi népgazdasági tervnek a Központi Bizottság által most elfogadott irányelvei tartalmaznak is életszínvo­nal-javító intézkedéseket — több más mellett az ala­csony nyugdíjak felemelés sét, 450 millió forintot köz­ponti bérpreferenciákra, munkaidő-csökkentést —, de csakis a reális lehetőségek határáig mehetünk el, s tovább nem. A3 életszínvo­nal növekedése ugyanis nem attól függ, hogy a párt- és állami vezető tes­tületek mit hogyan oszta­nak el, hanem attól, miből mennyit és mennyiért ter­melt a társadalom! A közhely, hogy megnö­vekedett feladatok várnak mindenkire, most nagyon is igaz. Az ezekben a he­tekben zajló beszámoló párttagyűlések bizonyítják, hogy nem csekély a tettre- kész emberek tábora. E fo­kozott tettrekészség felszín­re hozatala, mindenkitől többet követel. Legtöbbet azonban azoktól, akik a vezetés, az irányítás bár­mely posztján állnak, akik tisztüknél fogva felelősek azért, hogy a népgazdaság fejlődése mind makro-, mind mikroszinten, töret­len legyen. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! helyettese, valamint a Pénz­ügyminisztérium több vezető­beosztású munkatársa. Elsőként Apró Antal tájé­koztatta az értekezlet részve­vőit az országgyűlés soron kö­rvetkező téli ülésszakának elő­készítéséről, majd Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartott előadást a jövő esztendei költ­ségvetés tervezett főbb voná­sairól. Az államháztartás jö­vő évi pénzügyi prognózisát summázó törvényjavaslat vas­kos kötetet kitevő elemzését a képviselők írásban megkapták, így részletesen tájékozódhat­tak nem csupán az egész nép­gazdaság, hanem az egyes ágazatok számított bevételéi­nek és kiadásainak várt ala­kulásáról is. A tanácskozás részvevőinek egyöntetű véleménye volt, hogy a Magyar Népköztársa­ság 1975-re tervezett költség- vetése reális számvetés, sem a gondokat, sem az eredménye­ket nem túlzó, de nem is le­becsülő pénzügyi terv. Más­más megfogalmazásban ugyan, de több ízben elhangzott: ha gazdasági fejlődésünknek az eddigiekhez közelálló ütemét, arányait tartani akarjuk — márpedig ez a oél —, akkor a jövő évi népgazdasági terv­nek bizony magas követelmé­nyeket kell megszabnia. Az előirányzatok teljesíthetők — mint ahogy azt az MSZMP Központi Bizottságának de­cember 5-i ülésén is megfo­galmazták. Ennek érdekében azonban a IV. ötéves terv utolsó esztendejében különös figyelmet érdemlő feladatokat kell végrehajtani. így például növelni kell a népgazdaság részvételét a nemzetközi mun­kamegosztásban, különösen a szocialista országokkal való sokoldalú együttműködést kell továbbfejleszteni. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását, elsősor­ban a kedvezőtlen külső hatá­sok csökkentése érdekében, jobban kell alkalmazkodni a változó értékesítési lehetősé­gekhez, a belföldi felhaszná lást jobban össze kell hangol­ni á források meghatározott bővülésével, javítani kell az energiatakarékosságot, s az élőmunka ésszerűbb hasznosí­tására kell törekedni. A vitában kifejtette véle­ményét dr. Ortutay Gyula, dr. Pesta László, Sándor József és Inokai János. Az országgyűlési tisztségvi­selők tanácskozása Apró Antal zárszavával fejeződött be. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 281. SZAiM ÁIV% I I'ORIIVT 1971. DECEMBER 8., VASÁRNAP Befejeződött a szovjet-francia csúcstalálkozó Leonyid Brezsnyev hazautazott A látogatásról közös közleményt adtak ki állami lobogóival díszítették fel. Leonyid Brezsnyevet Va- léry Giscard d’Estaing elnök és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. A szovjet vendég tiszteletére díszszázad sorakozott fel, a zenekar pe­dig eljátszotta a két ország himnuszát. A francia vezetők szívélyesen búcsút vettek Leo­nyid Brezsnyevtől és jó utat kívántait neki. Franciaországi látogatásá­nak befejeztével «zombaton este Párizsból hazaérkezet. Moszkvába Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. A szovjet—francia csúcstalálkozó befejezésekor: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing kézfogása. Szombaton a déli órákban a rombouillet-i kastélyban befe­jeződött a francia—szovjet csúcstalálkozó. Giscard d’Es­taing köztársasági elnök és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a kastélyból az Only repülőtérre hajtatott. A csúcstalálkozóról közös közleményt hoztak nyilvános­ságra a két fővárosban egy­idejűleg, melyet a 2. oldalon ismertetünk. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára befejezve franciaországi látogatását, hazautazott. Brezsnyev a repülőtéren új­ságíróknak kijelentette, hogy a rambouillet-i tárgyalások újabb lendületet adtak a szov­jet—francia kapcsolatoknak a politika, a gazdaság és a kul­túra területén. „Nagyon elégedett vagyok látogatásommal” — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev és hozzátette: „Jó érzésekkel ér­keztünk ide és teljes megelé­gedettséggel utazunk el. Meg­állapodásra jutottunk sok kérdésben.” Az SZKP KB főtitkára kö­zölte, hogy Franciaország el­nöke, elfogadta a szovjetunió­beli látogatásra szóló meg­hívást és annak a jövő évben kíván eleget tenni. Párizs Orly repülőterét a Szovjetunió és Franciaország Szojuz—16 Befejeződött a főpróba A Szojuz—16 által elvégzett orbitális összekapcsolási és szétkapcsolási kísérletekkel, melyek a szovjet szakértők szerint igazolták az új típusú dokkolóberendezés jó tulaj­donságait, lényegében befeje­ződött szovjet részről a július 19-i kezdettel tervezett szov­jet—amerikai kozmikus ran­devú „jelmezes főpróbája”. Filipcsenko űrhajóparancsnok és Rukavisnyikov, a Szojuz— 16 fedélzeti mérnöke jelentette, hogy megkezdték a „csomago­lást”: a Földre való visszaté­rés előkészületeit. (További híreink a 2. olda­lon) A megyei MSZBT-tagcsoportok évi munkájukat értékelték Céljuk szerves része a pártpolitikának A monorí állami gazdaság csapata a győztes £ Zászlódísz és transzparens köszöntötte tegnap reggel a felszabadulásának 30. évfor­dulóját 'ünneplő, s alapításá­nak 900. évfordulójára készü­lő Vác városa az ünnepi ese- énysorozat nyitányát jelen- i, egésznapos program rész­vevőit: az MSZBT tagcsoport tok ügyvezető elnökeit, az ér­dekelt pártszervezetek titká­rait, PMO-vezetőit és munka­társait, a versenyzőket és az érdeklődőket. Vác adott ugyanis otthont az MSZBT tag­csoportok egy évi munkáját értékelő tanácskozásnak, vala­mint a Ki mit tud a Szovjet­unióról? vetélkedőnek. A Konstantin téri zeneis­kola hangversenytermében Huszár Istvánnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, a magyar—kubai gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési bizottság magyar ta­gozata elnökének vezetésével küldöttség utazott Havannába a bizottság 4. ülésszakára. Dr. Lénárt Lajos mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes vezetésével haza­érkezett Bukarestből az a kül­döttség, mely részt vett a KGST élelmiszeripari állandó bizott­ságának december 3—6-a kö­zött, a román fővárosban meg­tartott 23. ülésén. Hriszto Georgier bolgár vegyipari miniszterhelyettes vezetésével tegnap elutazott hazánkból az a bolgár küldött­ség, mely a két ország vegyipa­ri együttműködésének helyze­téről, bővítésének lehetőségei­ről tárgyalt a dr. Juhász Ádám nehézipari miniszterhelyettes által vezetett magyar nehéz­ipari delegációval. Várkonyi Lászlóné értékeli a tagcsoportok idei munkáját. Mellette (balról) Papp József, Balogh László és (jobbról) Ba- rinkai Oszkárné Gárdos Katalin felvétel«. rendezett tanácskozáson részt vett Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára, és Balogh László, a megyei pártbizott­ság propaganda-művelődési osztályvezetője. Velük együtt foglalt helyet az elnökségben Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára, dr. Lukács Ferenc, a Váci Városi Tanács elnöke, dr. Magyart András, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanszékvezető tanára, és Várkonyi Lászlóné, az MSZBT országos központ­jának kulturális osztályveze­tője. Barinkai Oszkárné megnyi­tójában olyan ünnepi aikaloan­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents