Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-06 / 285. szám

2 1974. DECEMBER 6., PÉNTEK kMíov KUSZ Makariosz Ciprus törvényes elnöke, Ma- kariosz érsek, kinek ma kellett volna visszatérni a szigetország­ba, egy nappal elhalasztotta hazatérését, mert gépe az Olympic görög légitársaság sztrájkja miatt csak ekkor tud felszállni. AZ ELNÖK négyhónapos távoliét után — a tervek sze­rint — Akrotiri brit támasz­pontra érkézül meg, és heli­kopteren folytatja útját Nico­siába, ahol már felkészültek a korábban száműzetésbe kényszerül t elnök ünnepélyes fogadására. A ciprusi görög szervezetek koordinációs bi­zottsága felszólította a cipru­si görögöket: Makariosz haza­érkezésekor tömeggyűléseken nyilvánítsák ki, hogy támo­gatják Ciprus törvényes elnö­két, és folytatják a harcot a szigetország területi egységé­nek helyreállításáért HŰG NICOSIÁBAN százez­res tömeget várnak az elnök üdvözlésére, nyomatékosan hallatta hangját Makariosz el­lenzéke is. Rauf Benktas al- elnök, a török ciprusiak veze­tője elégedetlenségét fejezte ki a visszatérés miatt, de hozzá­tette: Kleridesz ügyvivő elnök és az ENSZ egyik képviselője megnyugtatta őt, hogy meg­akadályoznak minden inci­denst. MEGSZÓLALT az elnök en­gesztelhetetlen görög ellenzé­ke, az EOKA—B is. Ciprusi gö­rög lapokban és röplapokon ter­jesztett nyilatkozatban az eno- ziszra törekvő szervezet han­goztatja, hogy ellenzi Makari­osz visszatérését és „azonrial, könyörtelenül fellép, ha az el­nök folytatja szervezetük ül­dözését”. A KÉT CIPRUSI KÖZÖS­SÉG vezetője, Kleridesz és Denktas szerdai háromórás ta­nácskozásukat követően közle­ményben jelentették be, hogy megbeszéléseiket az emberies­ségi kérdésekről Makariosz visszatérése után is folytatják. Az ENSZ szóvivőjének tájé­koztatója szerint erre csaik-azt követően kerül sor, hogy pár nap .múlva az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa dönt a szigetor­szágban állomásozó ENSZ bé­kefenntartó haderők mandátu­mának meghosszabításáróL Hírek terjedtek el arról, hogy a török megszálló csapatok, e harmincezres haderő, Maka­riosz hazaérkezésével kapcso­latban készültségbe lépett. A török kormány e hírt cáfolta, s eközben Görögországot vádolta azzal, hogy napról napra erősíti ciprusi katonai pozícióját, csa­patokat és fegyvereket dob át a szigetországba. Azzal is vá­daskodtak, hogy a ciprusi gö­rögöket gerillahadviselésre ké-, pezik ki. A görög kormány ellencáfo- lattad eit, s nyilatkozatban hangsúlyozta: az utóbbi hóna­pokban egyetlen katonát sem irányítottak Ciprusra, eltekint­ve a katonai szolgálati időt ki­töltött személyzet váltásától. A HELYZET teljes áttekin­téséhez hozzátartozik az a washingtoni jelentés, mely sze­rint az amerikai szenátus 55:36 arányban úgy döntött, hogy „február közepéig hala­dékot ad a Ford-kormányzat számára a Törökországnak fo­lyósított katonai segély fel­függesztése ügyében”. Ezzel a lépéssel — amerikai magyará­zat szerint — időt akarnak adni az elnöknek, hogy újabb lépéseket tegyen „a ciprusi kérdés rendezésének elősegí­tésére .. Valószínűleg — sajnos — ez a ciprusi kérdéssel kapcsola­tos leglényegesebb hír. S ered­ménye — kiszámítható! Alacs B. Tamás (Folytatás az 1. oldalról.) Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Éstaing szemé­lyesen fogja aláírni az új ötéves gazdasági együtt­működési szerződést. A két külügyminiszter kü­lön folytatott megbeszélése során a francia külügyminisz­ter tájékoztatta szovjet kollé- ;áját a (jövő heti közös piaci csúcsértekezlet kilátásairól, a szovjet külügyminiszter pedig kifejtette kormányának állás­pontját a közel-keleti kérdés­ről. Zamjatyin ezzel kapcsolat­ban kijelentette, hogy szovjet vélemény szerint a helyzet to­vábbra is veszélyes, s nem kizárt egy újabb konfrontáció lehetősége. Gromiko külügy­miniszter emlékeztetett a Szovjetuniónak arra az állás­pontjára, hogy végre kell haj­tani a Biztonsági Tanács ha­tározatait, s ki kell vonni az összes izraeli csapatokat a megszállt arab területekről. Gromiko hangsúlyozta a pa­lesztin nép önrendelkezési jo­gát, valamint azt, hogy létre kell hozni egy palesztin álla­mot. Rámutatott arra is, hogy e térségben minden országnak joga van a független létezés­re. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a francia CSÜTÖRTÖKÖN megtartot­ták a bécsi haderőcsökkentési tanácskozás 53. plenáris ülését. Bécsi sajtókörökben ismertté vált, hogy december 12-én ren­dezik meg a következő, és egy­ben idei utolsó plenáris ülést. A résztvevő 19 állam küldött­sége december közepétől előre­láthatólag január közepéig té­li szünetet tart. A L’UNITA, az Olasz Kom­munista Párt központi lapja csütörtöki számában hírül ad­ta, hogy december 10-én ösz- szeül az OKP KB plénuma. A plénum részvevői megvizsgál­ják majd az OKP XIV. kong­resszusa összehívásának kér­dését. Szovjet-francia csúcstalálkozó —szovjet együttműködés és egyetértés kedvezően befo­lyásolhatja a közel-keleti hely­zetet is. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS kü­lönleges politikai bizottsága a palesztin menekültek segély- programjával kapcsolatos kér­déseket tárgyalja. A vitában szerdán ‘felszólalt dr. Bányász Rezső, a Magyar Népköztársa­ság New York-i állandó ENSZ- képviselőjének helyettese. EGY KÖZVÉLEMÉNYEI?- TATÁS csütörtökön azt jósol­ta, hogy a görögök többsége vasárnap a királyság helyreál­lítása ellen foglal állásit a népszavazáson. LusüMimn Rhodesia « • m • ff * ••• rrm r rrm politikai jövőjéről A Reuter angol hírügy­nökség értesülése szerint Lu- sakában, Zambia fővárosá­ban már második napja tit­kos tárgyalások folynak Rho­desia politikai jövőjéről. A megbeszélések résztvevői Nye- rere tanzániai, Kaunda zam­biai és Khama botswanai elnök, valamint két rhodesiai afrikai vezető, akiket a Smith-rezgdm ebből az alka­lomból feltételesen szabad­lábra helyezett. A tárgyalá­sokról kiadott egyetlen hi­vatalos,, közlemény csupán a három afrikai államfő, rutin­megbeszéléséről szól és nem tesz említést a két rhodesiai vezetőről. Suomi ün Losonczi Pál, az ülnöki Tanács elnöke a rinn Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Urho Heliko­nén köztársasági elnököt. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke liaíevi Sorsa miniszterelnöknek, Apró Antal, az országgyűlés elnöke pedig V. J. SukseLainen parlamenti elnöknek küldött üdvözlótáviratot. Ragyog és világít decem­ber ti-án minden ház abla­ka Finnország-szerte az égő gyertyáktól. Különösen nagy élmény ilyenkor Se- naaiintori, a Szenátus teré­nek ünnepi kivilágítása, ahová este fáklyás menet­ben vonul föl az egyetemi ifjúság, hogy megünnepel­je a függetlenség napját — 1917. december 6-a óta minden esztendőben. Gyertyák az ablakokban — az emlékezés gyertyái. Északi rokonaink a sok év­százados svéd és orosz cá­ri uralom után, ötvenkét esztendővel ezelőtt — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével egy időben —, a népek önrendelkezéséről szóló le­nini elvek érvényesítése következtében nyerték el nemzeti önállóságukat, füg­getlenségüket. Van egy régi finn ének, amelyet az évszázadok el­nyomása. a váltakozó ide­gen uralom kegyetlen, fe­kete ideje szült: „Öreg Ukkó, örök urunk, / magos mennybéli istenünk, / vesd végét a véres harc­nak, / hozz már jó hírt ha­tárainkra, / adjál édes egyetértést, / nyomorult népednek nyugovást, / szép szót szegény Suominak!” E himnikus óhaj a Nagy Ok­tóberi Forradalom győzel­mével vált valóra: megte­remtődtek a lehetőségek a finn függetlenség kinyilvá­nításához. A Finn Köztár­saság, nagy fia, az 1946— 56-ig államelnök, Juha Kusti Paasikivi politikai örökségét folytatván a po­Genf A záródokumentumok egyeztetése i Miközben a kelet—nyugati csúcsdiplomácia látványos „mun­katalálkozói” magukra vonják a világsajtó figyelmét, Géniben szerényebb keretek között, de nem kisebb intenzitással folyik az európai biztonsági és együttműködési konferencia. Az európai biztonsági ér­tekezleten- jelentősen előre­haladt azoknak a záródoku­mentumoknak az egyezteté­se, amelyeket majd az érte­kezlet harmadik szakaszán hagynak jóvá. \ Schmidt, a hídépítő Schmidt nyugatnémet kan­cellár washingtoni látogatása újból látványosan bizonyítja, hogy Nyugat-Eurépa és az Egyesült Államok közötti hi­dat immár nem Nagy-Britan- nia képezi. A hagyományos angolszász „kivételes vi­szonyt” az NSZK európai ve­zető gazdasági szerepe tolta háttérbe. A bonni vezető ez­úttal is „a közös ügyért” fá­radozik, amennyiben a fran­cia és az amerikai álláspont között kíván közvetíteni a nemzetközi energiaválság megoldása érdekében. Az év elején még elképzel­hetetlen lett volna valamiféle kompromisszum Washington és Párizs között. A francia diplomácia a közel-keleti po­litikai rendezést és ezzel ösz- szefüggésben az olajpolitikát is az arab országokkal való gyakorlati együttműködés ré­vén vélte megvalósíthatónak. Az amerikai vezetés viszont az erő helyzetéből közelítette meg a kérdést, s minden áron az olajárak csökkentését kí­vánta kiharcolni. Időközben a tőkésvilág súlyosbodó gazda­sági gondjai mindkét felet valamivel rugalmasabb állás­pont kialakítására késztették. Franciaország ennek ellenére a fejlett nyugati ipari orszá­gok közül egyedül utasította el a részvételt a kőolajfogyasztó államok közös „energiaügy­nökségében”. A bonni kancellár állítólag kész javaslattal utazott Wa­shingtonba, s indítványát elő­zőleg egyeztette Párizzsal is. A kompromisszum lényege — hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon — az amerikai elképzelésnek megfelelően először az olaj- importáló tőkésországok tar­tanának szakértői konferen­ciát, és ezután a francia igé­nyekkel összhangban megren­deznék az olajexportáló és az olajimportálÖ államok találko­zóját is. Schmidt természetesen nem minden hátsó gondolat nél­kül vállalkozott a közvetítésre. Feltételezhető, hogy .missziója sikere esetén benyújtja a számlát Párizsnak, s a jövő hét elején esedékes közös pia­ci csúcsértekezleten a vitás kérdésekben „nagyobb meg­értést” vár majd el francia részről. A kilencek kormányfői ta­lálkozóját közismerten Giscard D’Éstaing francia elnök kez­deményezte, nem kis mérték­ben belpolitikai megfontolá­sokból. A közös piaci tagorszá­gokat jelentős nézeteltérések osztják meg, s Bonn-nak ko­moly szerepe volt abban, hogy egyáltalán sor kerül a csúcs- értekezletre. Párizs így — a Ford—Schmidt kompromisz- szum esetén — kétszeresen is hálás lehet majd Bonn-nak, amit az NSZK valószínűleg a közös piaci növekvő befolyá­sának elismertetésével vél ki- egyenlííhetőnek. Befejezéséhez közeledik a népek egyenjogúságáról és önrendelkezési jogáról szóló elvi nyilatkozat kidolgozása. Hosszas vita után kidolgoz­ták a családegyesítésekről szóló határozattervezetet. Elő­rehaladás történt a harmadik napirendi pont — a kultúra, információ, kapcsolatok, ok­tatás — kérdésében is. Az értekezlet résztvevői pozitívan értékelik Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki tárgyalásait és várakozással tekintenek a Pá­rizsban folyó szovjet—francia csúcstalálkozóra. zitív semlegesség útján halad, s nemzetközi tekin­télye gyarapszik. A Paasi­kivi hagyta örökséget to­vábbra is élteti az egykori harcostárs, Uhro Kaleva Kekkonen elnök vezetésé­vel a finn nép, példáját ad­ván a különböző társadal­mi rendszerű országok bé­kés, alkotó egymás mellett élésének. A nemzetközi békét és biztonságot, a népek kö­zötti megértést és együtt- inunkálkodást hirdeti és gyakorolja a hozzánk, ma­gyarokhoz oly közel álló Suomi, amelynek vezető politikusai nem elégednek meg az államközi kapcso­latokkal, hanem éppen a földrajzi közelség és a gaz­dasági struktúra kínálta le­hetőségeket kihasználva gyümölcsöző együttműkö­dést valósít meg a Szov­jetunióval. Hazánk ugyan­csak széles körű gazdasá­gi, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatokat ápol a Finn Köztársaság­gal; politikai együttműkö­désünk rendkívül kiszéle­sedett az európai biztonsá­gi konferencia előkészíté­sének idején — és azóta a gazdasági élet területén is terebélyesednek együttmű­ködésünk szférái. Ma, a nemzeti ünnepna­pon a rokonnak kijáró tisz­telettel és melegséggel kö­szöntjük a finn népet, és újabb sikereket kívánunk országépítő, a nemzetközi kapcsolatokat erősítő mun­kájához. Kulcsár László Mláii€s — Mosro-kormány Sk szenátus bizalmat szavazott Az olasz szenátus csütörtö­kön befejezte a bizalmi vitát, és bizalmat szavazott a Moró- kormánynak. A kormányra adták szavazatukat a keresz­ténydemokrata, republikánus, szocialista és szociáldemokra­ta szenátorok. Ellene szavaz­tak a szélsőjobboldal, valamint az OKP és a független balol­dal képviselői. A liberális párt tartózkodást jelentett be. A vitában felszólalók egy­öntetűen azt hangoztatták, hogy a Moro-kormány meg­alakulása elhárított egy sú­lyos veszélyt, a parlament fel­oszlatásának eshetőségét, és megőrizte a kormányzás poli­tikai keretét. A kommunista szenátorok azonban arra is rá­mutattak, hogy a kormányfő által vázolt program — bár tartalmaz elismerésre méltó, pozitív mozzanatokat — egé­szében nem felel meg az or­szág súlyos problémáinak. Az OKP bírálta a kormány­fő által vázolt gazdasági poli­tikát, mivel alapjában csak pénzügyi természetű intézke­désekkel akarja visszaszoríta­ni az inflációt anélkül, hogy gazdaságszerkezeti átalakítá­sokat tervezne vagy javasolna. Bírálta a kormány külpolitikai elképzeléseit is, hiányolva a szocialista országokkal és a harmadik világ országaival való kapcsolatok és együttmű­ködés erősítésének szándékát. A kommunista szenátorok vé­gül elutasították Morénak azt a megállapítását is, hogy az OKP kizárólag a „demokrati­kus ellenzék” szerepét játsz- hatja a rendszerben és nincs mód a hatalomban való rész­vételére. „A i jelenlegi körül­mények nem teszik lehetővé az OKP-nak a kormányzásba történő bekapcsolódását, de ez nem zárja ki azt az elvi le­hetőséget, hogy adott körülmé­nyek között erre sor kerüljön” — szögezték le. Korea-vita A magyar kormány jogosnak és haladékta­lanul teljesítendönek tartja azt a követelést, hogy a koreai nép békés újraegyesítése útjá- ból elháruljon a legsúlyosabb akadály. Ezért csatlakoztunk társszerzőként 38 más államhoz, a Dél-Koreában ENSZ-zászló alatt állomásozó valamennyi külföldi alakulat kivonását célzó napirendi ponthoz — jelentette ki az ENSZ- közgyülés politikai bizottságában csütörtökön elhangzott felszólalásában Holla! Imre nagy­követ. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsá­gában folytatódik a Korea-vita, és egyre na­gyobb támogatásra talál az, a harminckét or­szág által előterjesztett határozati javaslat, amely követeli az ENSZ zászlaja alatt Dél- Koreában állomásozó külföldi csapatok kivo­nását. A vitában felszólaló iakov Malik szov­jet f'delegátus hangsúlyozta, hogy a Koreai NDK komoly intézkedéseket tett a koreai probléma rendezéséhez szükséges kedvező elő­feltételek megteremtéséhez, a távol-keleti bé­ke és biztonság megerősítése érdekében. A Szovjetunió támogatja a KNDK-nak Korea békés, demokratikus egyesítésére irányuló po­litikáját. Közismert — mutatott rá a szovjet dip­lomata —, hogy az ENSZ zászlaja alatt Dél- Koreában állomásozó külföldi csapatok tulaj­donképpen nem a világszervezet, hanem egyetlen nagyhatalom, az Egyesült Államok csapatai. Ez a 38 000 fős hadsereg, amely a leg­korszerűbb fegyverekkel van ellátva, a kül­földi beavatkozás fő eszközét és a feszültség forrását jelenti Koreában. Ezért e beavatko­zás megszüntetése és valamennyi külföldi ka­tona kivonása Dél-Koreából a független és bé­kés egyesítés megoldásának kulcskérdése. Isnn l szót kért a vitában Li Csőn Mok külügyminiszter-helyettes, a közgyűlésen részt vevő KNDK-küldöttség vezetője. Elutasította egyes nyugati hatalmaknak azokat a kísérle­teit, hogy az úgynevezett dél-koreai ENSZ-pa- rancsnokság feloszlatásának kérdését mester­ségesen elválasszák a külföldi csapatok kivo­násának kérdésétől. Az efféle javaslatoknak az a céljuk — hángoztatta a koreai miniszterhe­lyettes —, hogy fenntartsák Dél-Korea meg­szállását. \ Li Csőn Mok újból elutasította Dél-Ko- reának azt a javaslatát, hogy mindkét koreai államot vegyék fel az ENSZ-be, ez a megol­dás ugyanis Korea végleges megosztására irá­nyul. Rámutatott arra is, hogy azok a nyugati államok, amelyek megkísérlik a külföldi csa­patok kivonását a Biztonsági Tanács elé utal­ni, arra számítanak, hogy ott az Egyesült Ál­lamok vétójogával megakadályozhatja a ha­tározat elfogadását. Ezért erről a kérdésről a közgyűlésnek kell döntenie, amely eddig is foglalkozott vele. Az ENSZ-ben arra számítanak, hogy a Korea-vitában előterjesztett két határozati ja­vaslatról szombatra virradó éjszaka szavaz­nak. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy Szentendrén a Marx tér 11. szám alatt megnyitottuk a korszerűsített készruha-szakiizletünket Női, férfi- és gyermekkabátok, ruhák, nadrágok nagy választékban vásárolhatók. Kellemes környezetben figyelmes kiszolgálás! pm PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents