Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
19:4. DECEMBER 6., PÉNTEK 3 Cselekvő részvétel Beszámoló taggyűlések mérlege a budai járásban Sajtóünnep Pest megyében A Pest megyei Hírlap szerkesztőségi megemlékezése a magyar sajtó napja alkalmából A budai járás 207 pártalap- szervezete közül már csak néhány van ahol még előtte vannak az év végi számadásnak. A 6 ezer 400 főnyi párttagság zöme összeült már, hogy a párt XI. kongresszusára készülve négy év munkáját értékelje, s az MSZMP Központi Bizottsága határozatának megfelelően előkészítse a januári vezetőségválasztásokat. A pártélet e kiemelkedő jelentőségű eseményének fontosságát az is jelzi, hogy — mint azt Krasznai Lajosnak, a járási pártbizottság első titkárának tájékoztatásából megtudtuk — a taggyűléseken több mint 86 százalékos volt a részvétel és csaknem minden harmadik párttag szót kért. Sokan eljöttek az idős nyugdíjasok közül is, számuk egyébként a járásban meghaladja a 18 százalékot. Több mint ezernégyszázan nyilvánították véleményüket és ugyanennyi tisztségviselőt választottak a taggyűlések. Ez a két utóbbi adat meggyőzően bizonyítja, hogy a2 aktivitás jóval meghaladta az elmúlt években tapasztaltakat. Szinte valamennyi taggyűlésen képviseltette magát a járási pártbizottság; ötven alapszervezet tanácskozásán vettek részt politikai munkatársai, a többit a pártbizottság tagjai és aktivistái* látogatták. Kollektív munka Jelentéseikből pozitív vonásként már az első pillan- ' tásra megállapítható, hogy szinte mindenütt kollektív munkával készültek el a beszámolók s ebben nagy szerep jutott az októberben megtartott pártcsoport-értekezle- teknek, ahol részletesen, névre szólóan is értékelték a párttagok, a bizalmiak és az alapszervezetek vezetőségeinek tevékenységét. Az itt elhangzott vélemények tükröződtek a beszámolókban, amelyeknek külön erénye, hogy nem nyúltak túl hosz- szúra, ugyanakkor visszatekintettek a négyéves munka állomásaira. A fejlődés hátterét rövid kül- és belpolitikai összefoglaló világította meg, döntő súlyt kapott a X. kongresszus határozatai helyi végrehajtásának elemzése, a párt belső kérdései; a szervezeti élet rendszeressége, tartalmi gazdagodása, a pártoktatás helyzete, a tömegszervezetek pártirányításának — általában a pártirányítás és ellenőrzés érvényesülésének — helyi tapasztalatai, az ideológiai munka eredményei. A formai változatosság mellett, feladatmeghatározó összegezéssel zárultak a beszámolók, a határozati javaslatok a vitában kiegészülve jól összefogták a leglényegesebb feladatokat. Reális értékelés . Mindössze néhány helyütt volt tapasztalható, hogy szakmai kérdésekre korlátozódott a vita, vagy arányaiban többet foglalkoztak a hozzászólók a közelmúlttal, így kevesebb szó esett a beszámolási időszak konkrét eredményeiről. Szembetűnő az eredmények reális értékelése iránt megnyilvánult fokozódó igény. Cegléden csütörtökön tudományos ülést rendeztek abból az alkalomból, hogy a városban száz évvel ezelőtt kezdte meg működését a fekvőbeteg gyógyintézet. Az ülésen előadások hangzottak el Cegléd egészségügyi helyzetéről, a fekvőbeteg-ellátásról, a magyar orvosi iskola munkájáról. A tanácskozás után a Kossuth Múzeumban kiállítás nyílt, amelyen a város egészEzt a helyes törekvést fémjelzi a hozzászólások gyakran kritikus-önkritikus hangvétele is. Nem hallgatott a tagság a meglevő hibákról, s a fejlődés alapvetően kedvező megítélése mellett számos javaslat hangzott el a hiányosságok megszüntetésére. A kommunisták élépk figyelemmel, nagy érdeklődéssel hallgatták meg az irányító pártszervek minősítéseit, amelyet az alapszervezetek több éves munkájáról készítettek. Ezeket a minősítéseket tárgyilagosnak tartották és egyetértőleg tudomásul vették. A járási pártbizottság egyébként 62 — közvetlenül az irányítása alá tartózó — pártalapsaervezet, 11 községi és nagyüzemi pártbizottság, valamint 12 községi, ipari és termelőszövetkezeti ' párt- csúesvezetőség minősítését készítette el a pb és a végrehajtó bizottság tagjainak segítségével. Termékeny viták Általános érvényű tapasztalat a budai járásban, hogy a beszámoló taggyűlések nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben zajlottak le. A hozzászólók felelősséggel, alkotó szándékkal mondták el véleményüket akkor, amikor az eredmények „színképét” tették gazdagabbá és akkor is, ha bíráltak. A pártmegbízatások . iránti növekvő igény jellemezte például a PEVDI pilisszentiváni gyáregysége, az ütömi községi és a törökbálinti téglagyár alapszervezeteinek tanácskozását. Sóskút községi alapszerve- zetének kommunistái az ideológiai munka, a pártoktatás színvonalának és tervszerűségének javítását sürgették. Az érdi ÁFÉSZ. taggyűlésének. hozzászólói, a..tűntesszegr vezetékkel kialakítandó szorosabb kapcsolatot, a pártirányí- tás erősítését szorgalmazták. Családias légkörben, őszintén, tárgyilagosan „kovácsmódra” beszéltek az Ipari Szerelvény és Gépgyár kovácsolóüzemének kommunistái. Fizikai munkásak hívták fel a figyelmet arra, hogy a párttagok a szűkebb munkahelyi környezetükben is ugyanolyan harcos agitátorok legyenek, mint a taggyűlésen. Kérték, hogy a vezetőség külön gonddal foglalkozzék az új és a leendő párttagokkal. A pártoktatásról szólva elmondták, hogy a szemináriumokon való részvétel valamennyi kommunistának kötelessége, ezen túl hasznosan hozzájárul e fórum ismereteik gazdagításához. A beszámoló taggyűlésen egyébként az üzem vezetője bejelentette, hogy éves termelési tervüket november 29-ig teljesítették és külön köszönetét mondott a példamutató munkáért az alapszervezet kommunistáinak. Biatorbágy községi alapszervezetének taggyűlésén a tagság javaslatokat tett a bizalmiak munkájának színvonalasabbá tételére és kérte a pártvezetőséget, hogy az eddiginél hatékonyabban működjék közre — társadalmi munka szervezésével — a község jelentős beruházása, egy nyolctantermes általános iskola megépítésében. ségügyi intézményeinek tevékenységét, gyarapodását mutatják be. Az alföldi város egészség- ügyi ellátása különösen hazánk felszabadulása után fejlődött gyors ütemben. A legjelentősebb előrelépést a négy évvel ezelőtt felépült 476 ágyas kórház jelentette, amely nemcsak a város, hanem a környező községek betegeit is ellátja. A pártcsoportok működésének fontosságát hangsúlyozták a KPM Közúti Igazgatóságának gyűlésén. — Mint mondták, a szétszórt munkahelyek miatt a partéiét csakis akkor fejlődhet kellő mértékben, ha ezek a „kiscsoportok” valóban élnek. Felelős légkör Önkritikus hangnem jellemezte a Zsámbéki-medence Lenin Tsz I-es alapszervezetének beszámoló taggyűlését; a hozzászólók szerint az utóbbi időben a tagság jelentős része passzív. Összefügg ez az egyesült szövetkezet gondjaival — úgy fogalmazták meg, hogy — minden létrehozott új kezdeti nehézségekkel is jár. Ezeket a gondokat alaposabban meg kell ismerni s azután remélhetőleg már a következő taggyűlésein nem lesz szükség önkritikára ebben a kérdésben. Az Országos Ere- és Ásványbánya Mű pilisvörösvári, valamint a törökbálinti községi pártalapszervezat tagjainak vitájában többen következetesebb fellépésit sürgettek a pártélet normáinak megsértőivel szemben. E néhány példa, amely csak egy-egy tárnát ragadhatott ki a számos megvitatott kérdés és javaslat közül, azért ízelítőt ad abból a légkörből és ten- niakarásból, felelősség fűtötte jobbító szándékból, amellyel a budai járás kommunistái a párt XI. kongresszusára készülnek. A beszámoló taggyűlések ugyan rövidesen befejeződnek mindenütt, a munka azonban tovább halad. A vezetőségválasztó taggyűlésekig a most bizalmat kapott jelölő- bizottsági tagok minden kommunistát felkeresnek, hogy olyan megfontolt, alapos javaslatoké* , tehessenek majd a januári taggyűléseken, amelyek biztosítják a kongresz- szusi felkészülés következő sikeres lépéseit. Kovács György Attila Csütörtökön a visegrádi Sil- vanus Szállóban befejeződött a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége érdekeltségi körébe tartozó 52 tsz nőbizottsági elnökeinek hétfő óta folyó továbbképző tanfolyama. A négynapos szemináriumon — amelyet Kovács Gyuláné, a területi szövetség nőbizottsági elnöke nyitott meg e hét elején — a testvérszövetkezetek képviseletében részt vettek iPa- nyi Józsefné, a Mészöv. Per- bilo Lajosné, a Kiszöv, Szemezei Lajosné, a Budapest- kömyéki tsz-sz'övetség nőbi- zotbságainák elnökei, valamint a ceglédi járási és városi, a nagykőrösi városi és a monori járási pártbizottságok politikai munkatársai, nőreferensei. A tanfolyam első munkanapján dr. Szabó Lajosnak, a házigazda tisztét betöltő területi szövetség titkárának és dr. Nyíri Bélának, a TOT elnök- helyettesének előadásai hangzottak el, szövetkezetpolitikánk időszerű kérdéseiről, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdaságpoltikai teendőiről. A második napon dr. Szabó Imre, az MSZMP KB .alosztály- vezetője tartott nagy figyelemmel kísért előadást a párt XI. kongresszusát előkészítő munkáról, ismertette a kongresz- szusi munkaverseny eddigi és várható eredményeit. Ezt követte Nagy J. Tiborné, az MSZMP Pest megyei bizottsága politikai munkatársának összefoglalója a három szövetkezeti ágazat — a tsz-ek, az ÁFÉSZ-ek, és az ipari szövetkezetek — együttműködéA magyar sajtó közeledő ünnepnapja, a Vörös Üjság megjelenésének 56. évfordulója alkalmából tegnap a Pest megyei párt- állami és társadalmi szervek nevében az SZMT baráti találkozóval egybekötött megemlékezést rendezett a Pest megyei Hírlap szerkesiztőségével. A találkozón dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára emlékezett meg a nap jelentőségéről és köszöntötte mindazokat, akik a megyei pártsaj.tó írásában, szerkesztésében, előállításában, terjesztésében tevékenykednek. Barinkai Oszkámé, a Pest megyei pártbizottság titkára ez alkalommal külön is köszönetét mondott azoknak, akik a pártlapok terjesztésében, újabb előfizetők szervezésében sikeresen működnek közre, s á legutóbbi kampányok idején is szép eredményeket értek el. Közülük négyen — a már hosszabb ideje áldozatkészen dolgozók közül — elismerésként emlékpla- kettet kaptak: Bánfalvi Jenöné, a váci járási pártbizottság titkára, Járjapka József, a gödöllői járási pártbizottság titkára, Király János, a Pest megyei pártbizottság politikai munkatársa, Abonyi Sándomé, a .szentendrei postahivatal vezetője. Az ünnepség keretében vette át törzsgárdajelvényét a szerkesztőség több tagja, s a magyar sajtó napja alkalmával nívódíjak, pénzjutalmak kerültek odaítélésre. A sajtóünnep vendégei — köztük dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Jámbor Miklós és dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkárai, dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, Kőszegi Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa, Fábián Ferenc, a sének megyei tapasztalatairól. Tájékoztatójából a többi között az is kitűnt, hogy Pest megyében erősödik a különböző típusú szövetkezetek gazdaságitársadalmi és politikai együttműködése, sokat tesznek közös erővel a nők „második műszakjának” megkönnyítéséért, valamint munkahelyi körülményeik, szociális helyzetük javításáért. A továbbiakban Setényi Jánosáé és Orosz Tiborné, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtanácsosai számoltak be a hallgatóságnak az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól és a nőbizottságok eddigi tevékenységéről, jövőbeni feladatairól. Tegnap, konzultáció keretében a helyi kezdeményezésekről és gondokról szóltak a nőbizottsági elnökök, hasznos módszereket, újszerű ötleteket, tanácsokat adva egymásnak. Kovács Gyuláné összefoglalójában felhívta figyelmüket annak fontosságára, hogy a szövetkezeti zárszámadó és mérlegbeszámoló közgyűlések alkalmával mindenütt tartalmason értékeljék a végzett munkát a nőbizottságok. Kiemelten foglalkozzanak a nők szakmai, politikai képzésének megszervezésével, hogy közülük mind többen váljanak alkalmassá vezető állások betöltésére is. A szemináriumon elhangzottak sokoldalúan bizonyították, hogy a szövetkezeti nőbizottságok munkája értékesen hozzájárul a párt XI. kongresszusának sikeres előkészítéséhez. K. Gy. A. Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkárhelyettese, Árpási Zoltán, a KISZ megyei bizottságának első titkára — bensőséges baráti beszélgetésen maradták együtt a Hírlapkiadó Vállalat, a Szikra Lapnyomda, a Pest-vidéki Postaigazgatóság vezető képviselőivel, a szerkesztőség tagjaival. Békemozgalmak konferenciája Pénteken kezdődik Prágába« a Béke-világtanácshoz tartozó nemzeti békemozgalmak képviselőinek évi konferenciája. A konferencia résztvevői megvitatják a nemzetközi békemozgalom tevékenységét és 1975. évi programját. Az OBT küldöttsége; dr. Ré- czei László, a delegáció vezetője és Boldizsár Iván, a Békevilágtanács tagjai, alelnökök, Sebestyén Nándorné főtitkár, valamint Gál Gyula, az OBT tagja — csütörtökön elutazott Prágába. Szerkezet K eményednek a piaci feltételek mind a szocialista országokban, mind a tőkésállamokban — ezt hallani most a vállalatoknál, s nem alaptalanul. Szinte nincs olyan termelő, aki valami módon ne érezné ennek súlyát, akár az alapanyagok nehezebb beszerzésében, árában, akár a késztermékek elhelyezésében. Akadnak, akik szeretnének visszavonulni, mondván, a kedvezőtlen világgazdasági hatások elleni legjobb védekezés az, ha nem lépünk a határon túlra. E nézet képtelensége, tarthatatlansága már sokszor bebizonyosodott. A józanabbak, a feladatoktól kevésbé félők azt hangsúlyozzák, hogy gyorsítani kell mind az ipar szerkezetének, mind a gyártmányszerkezetnek az átalakítását, korszerűsítését, ez utóbbinál maradva és egyszerűbben szólva: több gazdaságosan előállítható, exportálható árut kell kínálni. Hiba lenné azonban azt gondolni, hogy csak a külföldi értékesítés körülményei váltak, válnak nehezebbé. E folyamatnak idehaza is tanúi lehetünk. Két tűz közé szorul tehát a vállalat,' s ha állni akarja a saras akkor., valóban a gyártmányszerkezet folyamatos vizsgálata kínálja a legfontosabb alapok egyikét. Idén kiváló címet kapott a nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet. Okkal, joggal. A termelési érték folyamatosan növekszik — négy esztendő alatt húsz százalék a gyarapodás —, bővült az export, a termelésnövekedésnél is gyorsabb mértékben, s emelkedett az egy főre jutó termelési érték. Ami az elso- roltakban döntő szerepet játszott az a gyártmány szerkezet folyamatos felülvizsgálata volt. Az ésszerűség, a gazdaságosság jegyében az országhatárokon till is jól ismert nagykőrösi szövetkezetben előállított termékfajták száma a felére csökkent, ötvenháromról huszonhatra. R adikális megoldás? A szövetkezet eredményei bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a bátorság bőven meghozza a hasznát, hogy eredményesebben, hatékonyabban dolgozni csakis úgy lehet, ha folyamatos az elemző tevékenység, ha kellő rugalmassággal értelmezik a gazdaságosság fogalmát. Ez utóbbi érvényes olyan nagyvállalatra is, mint a Magyar Selyemipari Vállalat, amely 45 országba szállítja termékeit, s amely a legutóbbi években felhagyott jó néhány árucikk előállításával. Ugyanakkor azonban újakkal, korszerűbbekkel, s ami nem lényegtelen, gazdaságosabban előállíthatókkai lépett piacra, spéldául jövőre poliészter bélésanyagokkal bővíti a választékot. Vajon kényszer vagy érdekeltség a gyártmányszerkezet változtatása? Napról napra fölmerülő kérdés ez, s a válasz nem lehet más, mint az, hogy mindkettő. Kényszer is, mert máskülönben a vállalat megreked a fejlődésben, sőt, esetleg visszacsúszik, s érdekeltség is, mert a gazdaságosabb termék az átlagosnál gyorsabban gyarapítja a vállalati eredményt A Pest megyei Műanyagipari Vállalat 1973-ban és 1974-ben tetemesen növelte az új, korszerű termékek arányát a teljes termelésben. Míg 1973-ban az új termékek az árbevétel 9,5 százalékát adták, idén részesedésük már 24,5 százalékra rúg. Ennél is többet mond, hogy a vállalati eredményben az új termékek tavaly még csak 8,5, idén már 23,1 százalékot képviseltek. Gyors léptékű fejlődés ez? Igen. Aligha kívánható, hogy mindenütt eat a tempót vegyék fel, tartsák, az azonban joggal elvárható, hogy valamilyen tempó legyen! A dolgok természetéből következik, hogy például a könnyűiparban, ahol a termékek mintegy nyolcvan százaléka divatcikk, a gyártmánycserélődés időigénye nem lehet több kéf- három esztendőnél. A gyors forgás bizonyos fokig megkönnyíti a gazdaságosság érvényesítését, a gazdaságosabb gyártmányszerke- zet formálásához ugyanakkor hozzájárulnak a KGST keretében megvalósuló választékcserék, termelési együttműködések, spéci alizációk. H asonló igényekkel magán- és könnyűiparon belül sem lehet valamennyi iparággal szemben föllépni, s még kevésbé lehet ezt megtenni a gépiparban vagy — végletes példát említve — az építőanyag-iparban. Nyilvánvaló, hogy a gyártmány- szerkezet változtatása nem igazodhat egy központi naptárhoz, amely ugyanazt mutatná a kötöttáruiparnak, mint a járműgyártásnak. E központi „naptár” — az irányítás — a feladatat jelzi, s rábízza az iparágakra, a vállalatokra a feladat értelmezését, bár különböző eszközökkel ösztönzi is annak helyes megvalósítását. Ennek ellenére elsősorban a vállalat lehet — s kell hogy legyen — a legfőbb bírája annak, hogy meglevő gyártmányai jövője, s az új termékek sorsa miként alakuljon. Az állam ma még e bíráskodás mellékfogásainak következményeit sokszor magára vállalja, s a bánatpénzt kifizeti a vállalat helyett. A különböző támogatások évek óta tartó emelkedése azonban arra figyelmeztet, hogy ez az állami jószívűség járhatatlan út hosszabb távon. Meglehet, rövidesen az állam elhárítja magától a vállalati hibás megítélések következményeit, s teszi ezt egyebek között a támogatások eddiginél erőteljesebb mérséklésével. A társadalmi érdekeket testesíti meg ezzel, mert a gyártmányszerkezet kívánatosnál lassúbb javulása, a korszerűsödés mérsékelt üteme olyan feszültségeket tartósított a népgazdaságban, amiken már túl kellett volna jutnunk. A kemé- nyedő piaci feltételek a .vállalatoktól is keményebb munkát követelnek. Minden tekintetben, de elsősorban a gyártmányszerkezet korszerűsítésében, a gazdaságosság mai viszonyokra alkalmazott értelmezésében. Mészáros Ottó _______________LJ TU DOMÁNYOS ÜLÉSSZAK CEGLÉDEN Jelentős előrelépés az egészségügyi ellátásban A szövetkezeti nőbizottságok feladatairól Előtérben a szakmai-politikai képzés
