Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

2 1974. DECEMBER 31., KEDD kMIop FLímusz Daccai döntés MOHAMMAD CLEAN, Banglades köztársasági elnö­ke, szombaton rendkívüli ál­lapotot rendelt el az ország egész területére. Az intézke­dést az erre vonatkozó elnöki dekrétum azzal indokolta meg, hogy a belső felforga­tással szemben meg kell vé­deni Banglades biztonságát, az ország gazdasági életének za­vartalanságát. Csütörtökön terroristák ölték meg G. Kibriát, a banladesi Avami Liga, a kormánypárt parlamenti képviselőjét, ami­kor a belügyminiszterrel és a párt szervező titkárával együtt vidéken egy »muzulmán ünne­pen vett részt. Ugyanaz nap a szélsőségesek két városi taná­csost is megöltek. Mint a helyi sajtó jelenti, az elmúlt három évben a terroristáik az Avami Liga mintegy 3000 aktivistáját ölték meg. Kibria a szélsősége­seknek áldozatul esett ötödik parlamenti képviselő volt. A BANGLADESI vidéki bűnözés és a politikai gyilkos­ságok fő célpontjai az Avami Liga vidéki vezetői. Mudzsi- bur Rahman sejk, miniszter- elnök, idén egyszer már rá­kényszerült arra, hogy a had­sereg segítségét kérje a vi­déki banditizmus felszámolá­sára, a függetlenségi háború alatt magánkézbe került több ezer fegyver visszaszerzésére. A politikai banditizmus. szer­vezői az ország rossz élelmezési helyzetét is megpróbálják saját céljaikra kihasználni. Az idei szemestermény-termelés több mint 3 millió tonnával marad el a 75 milliós lakosság élelme­zéséhez szükséges 12 millió ton­nától. Az elmúlt négy hónap­ban 30 000-ren haltak éhen. Az élelmiszerhiány kedvez a korrupciónak, s a helyzet ja­vulását akadályozza a bürok­Az utóbbi két hétben több városban bombamerényieteket követtek el a szélsőségesek, sőt két jutafeldolgozót is felgyúj­tottak. (A juta Banglades fő kiviteli terméke, és szinte egyetlen számottevő valuta- szerző exportcikke.) MUDZSIBUR RAHMAN SEJK, december 15-én, a füg­getlenségi napon mondott dac­cal beszédében kijelentette, hogy az áradások és a száraz­ság, valamint az áremelkedé­sek nyomorba döntötték az or­szágot, s a helyzet súlyossá­gát még csak fokozzák azok a törvényen kívüli elemek, akik orvgyilkosságokkal pró­bálják megbontani a belső bé­két. Egyetlen békeszerető nem­zet sem tűrheti él az ilyen sötét mesterkedéseket A rendkívüli állapot ugyan- akkor a csempészek, a fekete­piaci kereskedők, az árufeihal- mozők és az árdrágítók ellen is irányul. Mudzsibur Rahman miniszterelnök már öt hónap­pal ezelőtt nagyszabású tiszto­gató akcióba kezdett az állam- apparátusban, amikor kilenc minisztert, több miniszterhe­lyettest és néhány szúz magas rangú korrupt tisztviselőt el­bocsátott. A Bangladesi Kom­munista Párt Központi Bizott­sága legutóbbi plénumán hatá­rozott intézkedéseket követelt, hogy leszámoljanak mindazok­kal, akik a polgári demokrácia leple alatt az élet megbénításá­ra törekszenek. A PEOPLE című bangladesi lap a fejleményekkel kapcso­latban a következőket írja: „Saját tapasztalatunkból győ­ződtünk meg arról, hogy a gyarmati uralom felszámolása és a függetlenség megszerzé­se után is folytatódik a harc. A tömegeik érdekeinek meg­felelő társadalmi és gazdasági fejlődés elérése érdekében eré­lyes intézkedéseket kell tenni a reakció és valamennyi anti­szociális elem ellen.” A Bangladesh Times pedig a következőket állapítja meg: „A belső feszültség kiéleződése kö­zepette, olyan körülmények között, amikor ártatlan embe­rek vesztik életüket, állami tu­lajdonban levő ipari üzemek semmisülnek meg, fegyveres személyek támadnak meg vo­natokat, bankokat, a rendkívü­li állapot bevezetése az egyet­len olyan lépés, amely biztosít­hatja a helyzet mielőbbi nor­malizálását ...” Alacs B. Tamás Aranyvasar I Szovjet—egyiptom tárgyalások Az amerikai kormány magánvá­sárlóknak adja el aranytartaléká­nak egy részét. A képen: New York Cityben előkészítették az aranytömböket, hogy megkezdőd­hessék a vásár. A nemzetközi aranypiacon hétfőn tovább emel­kedett az arany ára. Szakkörök szerint ennek egyik oka az, hogy az Egyesült Államokban 1975. ja­nuár 1-től magánszemélyek ismét kereskedhetnek arannyai... íFolytatás az 1. oldalról.) sokoldalú segítését és támo­gatását célozza a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megteremtéséért vívott har­cukban”. A Szovjetunió kezdettől fogva — mindennemű felté­teltől mentes — politikai, ka­tonai és gazdasági támoga­tásban részesítette és része­síti az izraeli agresszió el­len küzdő arab népeket, „mert azt tartja — írta ezzel kapcsolatban a minap a Prav­dában Pavel Gyemcsenko —, hogy az arab népek poli­tikai és gazdasági függet­lenségének erősödése gyen­gíti az imperializmust és a béke, valamint a haladás erőinek gyarapodására ve­zet”. A szovjet álláspont az — mint Leonyid Brezsnyev a közelmúltban ulánbátori be­szédében ismét kifejtette —, hogy a közel-keleti tartós béke egyedüli megbízható útja az 1967-ben megszállt arab területek teljes fel- szabadulása, a palesztin ara­CSAK RÖVIDEN... LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn az újév al­kalmából üdvözlő táviratot intézett Luis Corvalánhoz, a Chilei KP főtitkárához. ADAM MALIK indonéz külügyminiszter hétfőn haza­érkezett külföldi útjáról, amelynek során, a szovjet kormány vendégeként, hiva­talos látogatást tett a Szovjet­unióban. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke hétfőn a Kreml­ben fogadta Ráfi Razáit, Pa­kisztán termelés-, ipari- és városfejlesztésügyi miniszte­rét. Ráfi Raza átadta Alekszej Kosziginnek Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszter- elnök szóbeli üzenetét. A ZÖLDFOKI-SZIGETEK fővárosában, rövid ünnepség keretében, beiktatták hivatalá­ba a stratégiai fontosságú nyugat-afrikai szigetcsoport új ideiglenes kormányát, amely a tervek szerint a teljes függet­lenség kikiáltásáig, 1975. július 5-ig' intézi a volt portugál gyarmat ügyeit. HAZAÁRULÁS és össze­esküvés miatt vádat emeltek Papadopulosz, a görög szél­sőjobboldali katonai junta 1973 novemberében megbuk­tatott vezetője és további négy, a juntában vezető sze­repet játszott személy ellen. Kuba ÉS VENEZUELA helyreállította diplomáciai kapcsolatát, amely az Egye­sült Államok nyomására 1961-ben szakadt meg. BRAZZAVILLE-BEN, a Kongói Népi Köztársaság fő­városában hétfőn befejeződött a Kongói Dolgozók Pártjának 2. kongresszusa. A négynapos tanácskozáson 240 küldött vett részt. A VILÁGHÍRŰ angol sportautógyár, az Aston Mar­tin, hétfőn kimondta a vál­lalat önkéntes feloszlatását és csődeljárást kért maga ellen. bök államiságra és önren­delkezésre való jogának ma­radéktalan megvalósítása, va­lamint a konfliktusban érin­tett valamennyi ország biz­tonságának és függetlenségé­nek megfelelő szavatolása. A Szovjetunió kizárólag az átfogó és a politikai rende­zés híve, erre a genfi kon­ferenciát tartja a legalkal­masabb fórumnak, mégpedig az összes érdekelt felek rész­vételével. A Szovjetunió — hűen a szabadságukért és független­ségükért harcoló népek tá­mogatásának politikájához — következetesen az arab népek megbízható és hű barátjaként lép fel. A szovjet—arab együttműködés a nemzetközi kapcsolatok fontos tényező­je lett, jelentős hatást gya­korol mind a közel-keleti helyzet alakulására, mind pedig általában a nemzet­közi helyzetre. A kölcsönösen előnyös jel­legű együttműködés a politi­kai kapcsolatok szférájára csak úgy kiterjed, mint a gazdasági kapcsolatokéra. Különleges helyet foglalnak el a szovjet—arab kapcsola­tokban az agresszorral szem­benálló arab államok védelmi képességének megerősítésére irányuló intézkedések. Maga az élet bizonyította be — nem is egyszer —, hogy a szovjet—arab barátság és együttműködés szilárd és meg­bonthatatlan. E barátság fej­lesztésének és elmélyítésének irányvonala azonban szemlá­tomást nem tetszik bizonyos imperialista, cionista és reak­ciós köröknek, amelyek a szovjet—arab barátságban és együttműködésben expanzio- nista terveik végrehajtásának akadályát látják. Nem vélet­len, hogy az utóbbi időben a nyugati sajtóban több olyan írás látott napvilágot, amely spekulációs célokból éppen visszájára próbálja fordítani a szovjet—arab kapcsolatok tényleges helyzetét és távla­tait. Azonban a Szovjetunió hű barátja volt és maradt az arab népeknek, és ezt a barát­ságot semmiféle mesterkedés vagy inszinuáció sem bonthat­ja meg. Új lavina Washingtonban Folytassa belföldön! Ennél stílszerűbben nem zárhatta volna az esztendőt az amerikai politika: botrány­nyal. A központi kémszerve- zetről kiderült, hogy illetlen módon odahaza is kémke­dett. A New York Times fel­tárta, hogy a CIA vaskos dossziékat tárol „legalább tíz­ezer” amerikai állampolgár­ról, köztük jó néhány közéleti személyiségről. A CIA ezúttal tehát az Egyesült Államok törvényeit is megszegte. S ami alighanem nagyobb gondot okoz a kémszervezetnek (és nyilván még néhány cikkre való értesülést a New York Timesnek), az több, mint bűn, hiba volt! A kémszervezet megsértette azoknak a köreit, akik többé-kevésbé törvény­tisztelőén gyarapítják az ál­lampolgárokról készült dosz- sziékat... Karácsony előtt jelent meg a New York Times kellemet­len ajándéka, s az egykor a My Lai-ügyet, a hadsereg tö- meggyilkosságot eltusoló sze­repét leleplező Seymour Hersh a jelek szerint az „adagolás” bevált módszerét alkalmazza ezúttal is. A rendelkezésre ál­ló értesüléseknek mindig csak egy részét tálalja, hagy né­hány napot az érdekelteknek a cáfolásra vagy magyarázko­dásra, s aztán jön az újabb adag. A módszer feltétlen elő­nye, hogy a leleplezettek kap­kodni kezdenek, hiszen meg­rohanja őket a sajtó ... Egy héttel a New York Ti­mes első anyaga után a Time Magazin is „felzárkózott” az értesülésekben. Amikor a bokszolás árnyékban zajlik, legfeljebb sejteni lehet, ki hon­nan kapta a bőrkesztyűjét, avagy bokszerét. A feltárásokból kiderül, hogy az FBI-nak kiszabott belföldi és a CIA-nak megha­tározott külföldi megfigyelési hatáskör altkor került „iga­zán” konfliktusba, amikor a két szervezet, illetve vezetői között majdhogynem a „be­szélő viszony” megszűnéséig megromlott a kapcsolat. Hersh cikkeiben a „CIA ügyeit első kézből ismerő” hírforrásai el­mondják, hogy a háborúelle­nes tüntetésekben és a néger­ENSZ FŐTITKÁROK Trygve Lietől Kurt Waldheimig Az ENSZ adminisztratív feje a főtitkár, akit a tagálla­mok öt évre választanak. Valójában a főtitkár jogköre meg­lehetősen korlátozott, hiszen csak az alapokmányoknak és azoknak a határozatoknak az alapján tevékenykedhet, ame­lyeket a tagállamok hoznak. A főtitkár mégis nagy hatalmat képvisel: az egész nemzetközi szervezet nevében és érdekében jár el. tagsággal rendelkező szocialista országok, így a Szovjetunió, támogatta jelölését. 1957 szeptemberében újra megválasztot­ták, de magatartásával szemben egyre több kifogás merült fel, mivel az ENSZ , több határozatát a nyugati világ érdekei­nek megfelelően értelmezte. Különösen az 1960-ban kitört kongói válság során kifejtett tevékenysége miatt érték erős támadások a haladó világ részéről. 1961 szeptemberében a kongói (jelenleg zairei) Leopoldviiléből Csőmbe székhelyére akart repülni, de gépe lezuhant és Hammarskjöld a többi utassal együtt életét vesztette. A baleset körülményei azóta is felderíthetetlenek. Az ENSZ első főtitkára a norvég Trygve Lie volt, aki a második világháború előtt hazája belpolitikai életében vett részt Többször volt miniszter, majd Norvégia német megszál­lásakor Londonba menekült. Részt vett az emigráns kor­mányban, a felszabadulás után pedig 1946-ig külügyminisz­ter volt. Valójában akkor ismerte meg a világ a munkáspár­ti politikust. Amikor neve szavazásra került az ENSZ-ben, óriási többséget kapott. A Szovjetunió is támogatta megvá­lasztását. A világszervezetben akkor még döntő többségben volt a kapitalista világ, hiszen a szocialista országok nagy része még nem volt tagállam, illetve a gyarmati rendszer szinte érintetlenül fennállt. Á főtitkár a hidegháború évei­ben egyre részrehajlóbban működött, a nyugati törekvéseket támogatta. Különösen nyilvánvaló volt ez az 1950-ben kitört koreai háború idején. Attól kezdve szorosan együttműködött az amerikai politika formálóival, de 1953-ban — bár közben egyszer meghosszabbították megbízatását — a szocialista vi­lág elégedetlensége miatt kénytelen volt lemondani. 1968- ban meghalt A burmai politikus és diplomata U Thant — aki hazájá­ban főleg oktatási kérdésekkel foglalkozott, majd több éven át Burma ENSZ-képviseletét vezette — Hammarskjöld vá­ratlan halála következtében került előtérbe és lett 1961-ben az ENSZ ügyvezető főtitkára, majd főtitkára. Személyében első ízben lett Európán kívüli személy a világszövetség (ko­rábban a Népszövetség, majd az ENSZ) főtitkára. Tevékeny­sége arra irányult, hogy a nemzetközi politika vitás kérdé­seit tárgyalások útján rendezzék. Mandátuma 1966-ban le­járt, de a tagállamok kérésére újabb szolgálatot vállalt 1971-ig. Néhány héttel ezelőtt halt meg és ebből az alkalom­ból Keleten és Nyugaton egyaránt nagy elismeréssel írtak ró­la. Sokat tett azért, hogy a karib-tengeri, vietnami, közel- keleti és más válságok idején az ENSZ nem esett szét. U Thant a kormány meghívására 1963-ban Magyarországon is járt. Lie helyét a svéd Dog Hammarákjöld vette át. Ez a rend­kívül művelt és — mint később kiderült — aszkétlkusan élő svéd diplomata és közgazdász saját országában hosszabb ide­je közszolgálatban állt; közigazgatási, majd gazdasági és pénzügyi, később pedig külügyi funkcióban dolgozott. Az ENSZ több közgyűlésén is részt vett már, amikor 1953-ban átvette a főtitkári funkciót. Az akkor már világszervezeti 1971-ben, amikor U Thant távozott, nehezen lehetett ta­lálni olyan jelöltet, akinek személye az államok valamennyi csoportjának egyaránt elfogadható lett volna, fgy került elő­térbe a semleges Ausztria tapasztalt diplomatája, Kurt Waldheim, aki különböző minőségben addig is részt vett va­lamennyi közgyűlési ülésszakon. Waldheim nem sokkal ko­rábban néppárti elnökjelölt is volt saját hazájában, de kis különbséggel szociáldemokrata ellenfelét választották meg. A főtitkár eddigi tevékenysége azt mutatja, hogy nemcsak kép­zett diplomata, hanem igyekszik szem előtt tartani a világ- szervezet alapokmányát és szerveinek határozatát. Z. T. lázongásokban aktív szemé­lyiségek „ellenőrzésével” kez­dődött a dossziégyűjtés, hogy aztán hamarosan megfigyelés tárgya legyen még az ügyvéd­jük is. Az amerikai politikai élet szereplőit megint meghökken­tette néhány részlet. Például az, hogy amikor a rövid ideig CIA-főnök Schlésinger (ma hadügyminiszter) fennakadt a kémszervezet e „folytassa bel­földön!” részlegének tevékeny­ségén, no meg létszámcsök­kentést hajtott végre, akkor — munkatársai megerősítették személyi testőrségét... Tekint­ve a CIA-val kapcsolatos kül­földi tapasztalatokat, nyilván ez az „ők csak tudják, mit csinálnak” elnevezésű dosszié­ba tartozik. A botrányban főszereplő Heims, egykori CIA-főnök, akinek teheráni nagykövet: posztjáról kell majd vissza­jönnie vallomást tenni, egyelő­re — mindent cáfol. Ám a kémszervezet megjelölt részle­génél elkezdődött a lemondá­si lavina. Hersh első cikke megnevezte James Angietont, aki (lévén a CIA-n belül is rettegett belső elhárítás főnö­ke) erre rögvest lemondott. A Hersh-anyagok forrásai azt jelzik, hogy Angleton részle­gének a szervezeten belüli el­lenfelekkel is meggyűlt a ba­ja. A leleplezések szerint Ang­leton „engesztelhetetlen hideg- háborús” nézeteket képviselt, mindenütt az „ellenség ügy­nökeit” vélte felfedezni, s a há­borúellenes diákmozgalmakat például nem a hibás kor­mánypolitika, hanem a min­denütt jelen levő külföldi el­lenség számlájára írta. Ford elnök sürgős jelentést kért. Az új CIA-főnök, Colby, a „nagyobb nyiltság” híve ugyan, és így ma már közle­kedési táblák is mutatják az utat a CIA épületéhez, leg­alábbis a kapuig, de a szer­vezet önmagáról készített bi­zonyítványa aligha csillapít­hatja le a botrányt. A kong­resszusban már szervezik az „alapos vizsgálatot”. Ez pon­tosan ugyanolyan szabvány­reakció a Capitóliumon belül, mint minden CIA-botrány (a kubai partraszállás, az U—2- es ügy, Chile és a többi) ese­tében, aminthogy a kémszer­vezetet „felügyelő” négy, ter­mészetesen „teljesen megbíz­ható”, vagyis főleg konzerva­tív honatyákból álló albizott­ság is rendszerint kérdés nél­kül veszi tudomásul a CIA és társszervezetei „beszámolóit”. Mivel az elmúlt negyedszá­zadban vagy kétszáz kongresz- szusd javaslat került előter­jesztésre a CIA „megfelelő ellenőrzésére”, a lavina ezút­tal sem gördülhet túl bizo­nyos határokon. Am a kor­mány és a kongresszus hatal­mi harcának adott állása sze­rint nem lehet lebecsülni, egyelőre legfeljebb csak talál­gatni lehet a politikai hógör­geteg személyeket fenyegető hatását. Avar János HÉTFŐN DÉLUTÁN, a ni- caraguai felszabad ítáisi front fegyveresei szabadon bocsá­tották túszaikat és börtönből kiengedett tíz társukkal együtt — a feltételeik szerint rendelkezésükre bocsátott re­pülőgépen — Kubába indul­tak. THANOM KITTIKACSORN thaiföldi exdiktátort, aki pén­teken meglepetésszerűen tért vissza amerikai száműzetésé­ből Bangkokba, vasárnapra virradó éjszaka kiutasították' az országból. EREDMÉNYES UJ ESZTENDŐT KlVÁN és minden kedves vásárlójának 1975-ben is készségesen rendelkezésére áll A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents