Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-31 / 304. szám
1974. DECEMBER 31., KEDD %fÉáias> Termelési rendszerekben A MÉM-ben jóváhagyták a növénytermelési rendszerek 1975. évi fejlesztési terveit. Az 1974. évi 578 IKK) hektárról jövőre 895 900 hektárra nő a termelési rendszerek területe. 1975-ben az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik a lakosság ellátása szempontjából kulcsfontosságú, munka- igényes növényi kultúrák termelését. Ezt jelzi, hogy a rendszerekbe tömörült gazdaságok 31 000-ről 49 000 hektárra növelik a cukorrépa vetés- területét. s a korábbinál többet fordítanak a napraforgó- termesztés fellendítésére is. A Dunakeszi MÁV Járműjavítóban A jelszó: takarékosság Nemcsak a takarékoskodó ember házatáján mérhető le, mennyire igazak közmondásaink a takarékosságról, de az államháztartásban is, ha a vállalatok a termelés fokozásán, a termelékenység növelésén kívül önköltségüket takarékossággal is csökkentik, mely kedvezően hat a nyeresége Különösen ott, ahol a takarékos anyagfelhasználástól, a javítási idők lerövidítésétől függ a jó eredmény. A Dunakeszi MÁV JárműPest megyének utoljára felszabadult községében emlékeztek CSÖMÖR ÜNNEPEN Harminc évvel ezelőitt, 1944. december 29-én, a déli órákban szabadult fel a fasiszta iga alól Csömör község, s ezzel befejeződött Pest megye felszabadítása is. Énre a neves történelmi dátumra emlékezett vasárnap délután a megjelenít megyei és járási vendégekkel együtt a község ap- raja-magyja. A kedves és bensőséges ünnepségen részt vett Rafail Ivanovics Sztyepanov vezérőrnagy, a hazáinkban ideiglenesen tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport tábornoka és a különböző állami, valamint társadalmi szervek koszorúival együtt, ő is elhelyezte a felszabadulási emlékmű talapzatára a megemlékezés virágait. A koszjorúzás után a községi művelődési házban ren- deziett ünnepségen Radocsányi János veterán, a kommunista pánt helyi szervezetének megalapítója és első titkára, a felszabadult község életének elindítója mondott beszédet. Harminc év távlatából is elismerésre méltó pontossággal emlékezett vissza a község felszabadulásának minden pillanatára és az új élet első hónapjaira. A szovjet hadsereg magas rangú képviselője (a képen) üdvözölte ezután Csömör község lakosságát. A művelődési ház irodalmi színpadának és a község neves énekkarának gazdag műsora után vetélkedő következett, amelynek kérdései döntő többségében Csömör történetének utolsó harminc évét ölelték feL Négy csapat vetélkedett: a Hazafias Népfront; a tanács és a KISZ, valamint a tsz és a Bútoripari Vállalat helyi részlegének csapata. A vetélkedőt a Haladás Tsz csapata nyerte meg. A fehérasztalnál még sokáig együtt maradtak a meghívott vendégek a község ve- ztetóivel. Kialakultak a beszélgető párok. Sztyepanov vezérőrnagy hosszan beszélgetett Radocsányi Jánossal, a község első párttitkárával. Kiderült, hogy Sztyepanov tábornok apósa, aki a II. ukrán hadsereg Malinovszkij marsall vezette vezérkarához tartozott, és a csömöri HÉV-állomás épületében berendezett főhadiszálláson dolgozott, tárgyalt többszőr is Csömör mindennapos ügyeiről és problémáiról Radocsányi párttitkárral. A felszabadulás harmincadik évfordulóján ismét felelevenedtek azok a jelentős emberi kapcsolatok, amelyek tovább mélyítik a felszabadító szovjet. és a felszabadított magyar nép testvéri barátságát. Kollányi Gyula AZ OSZT ÜLÉSE A szövetkezetek jövő évi feladatai Az Országos Szövetkezeti Tanács hétfőn, dr. Molnár Frigyes elnökletével, az 1975. évi népgazdasági terv szövetkezeti feladatairól tárgyalt. A tanács megállapította, hogy 1974-ben a szövetkezetek jól dolgoztak, általában teljesítették terveiket. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a kongresszusi munkaversenynek, s a szövetkezetekben működő szocialista brigádok példamutatásának. Azonban olyan szövetkezetek is akadtak, amelyekben megsértik az alapszabályokat és figyelmen kívül hagyják a népgazdaság érdekeit. Mielőbb meg kell szüntetni egyes helyeken a pazarlást és meg kell előzni az ellenőrzés elmulasztásából eredő visszaéléseket is. A szövetkezeteknek körültekintően kell elkészíteniük 1975. évi terveiket, az Országos Szövetkezeti Tanács erre külön is felkérte a Szövetkezetek Országos Tanácsát, a területi szövetségeket és a szövetkezeteket. A tervezésnél fél kell mérni a takarékos munka feltételeit és a tartalékok kihasználásának lehetőségeit. Az OSZT elfogadta 1975. évi munkatervét. 1975-ben a tanács elnöki tisztét Szabó István, a TOT elnöke tölti be. javító Üzem az idén 60 személykocsit gyártott a vasútnak, 45 nagy-fővizsgás, valamint 113 főjavításra beküldött, továbbá több száz futójavításon átesett vagont adott visz- sza december végéig a forgalomnak. Sokmilliós raktár- készlettel rendelkeznek, a speciális szögek, csapok, csavarok tömegétől, a vas-, acélhengerekig, csövekig óriási' alkatrészmennyiséget használnak fel termelő- és javító munkájukhoz a gyáregységek. Amit nyertek a réven... A technológiai osztály vezetőjének, Márté Ferencnek az asztalán egy szűkítő, csőcsatlakozó fekszik. Minta. Egyes csőfajtákból hiányuk van, kénytelenek más típusokat használni, s a méretkülönbségek miatt csőcsatlakozókat alkalmaznak. Az egész országot felkutattuk 21-es acélcsőért, egy kocsihoz 160 folyóméter kellene belőle, 1824 forint az ára. Nem maradt más, minthogy háromnegyed colos, vastagfalú csővel helyettesítjük. Ebből 320 kiló fogy egy kocsinál. Ára 3360 forint — mpndja, miközben számol. — Vagyis kocsinként 1536 forint a többletköltségünk, éves viszonylatban ennek hatvanszorosa, csaknem százezer forint. Ez egy eset a sok közül. Itt van például a lengéscsillapító henger problémánk. Cső hiányában, mivel a Csepeli Vasmű nem szállít, tömör anyagot használunk. 150 darabnál már 3885 kiló a súlytöbblet, s 58,5 órával hosszabbodik az anyag előállítási ideje. Takarékoskodnánk, de látja, amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon. Az üzemben a jelszó: takarékosság. A főjavításokra behozott kocsik leszerelt alkatrészeit nem dobják el, megjavítják, s a fővizsgás kocsiknál használják fél. A harmo- nikás zárt kocsiátjárókat lecserélik gumihurfkásra, de a régiből sem lesz selejt, megjavítják, s más kocsikra szerelik. Ugyanígy járnak el a megrongálódott ajtókkal is. Gyári mikroszkóp alatt — Milyen intézkedéseket terveznek jövőre a takarékosság fokozásával kapcsolatban? — Már ed is kezdtük; tételesen felülvizsgáljuk minden egyes gyártmány anyagnormáját, szükségletét. Magyarul: ki- dekázzuk az anyagot. A javításhoz felhasznált mennyiséget konkrétan a tárgyhoz viszonyítva ütemezzük. A kongresz- szusi versenyfeiajánlásaink között szerepel az üzem- és munkaszervezés, a takarékosság, a technológiai sorrend, a munka minőségének, az egészség- és munkavédelem, valamint a normaidők általános felülvizsgálása, gyáregységenként. A március 15-ig elkészülő, az egész üzemre kiterjedő felmérésben több osztály is részt vesz. Nemrég fejeződött be az V. számú forgóvázjavító gyáregység vizsgálata. Itt az elsődleges cél nem is annyira a takarékosság, mint inkább a munka minősége. A vasúti kocsik biztosító berendezéseinél azt figyeltük, hogy betartják-e a javítási előírásokat. Év elején kerül sor a II. számú fővizsgás kocsikat javító gyáregységre, ahol már a takarékosság fő szempontnak számít. A vizsgálatok után összegezzük a tapasztaltakat, majd kiadjuk az intézkedési tervet. Gyári mikroszkóp alá kerül az ügyvitel és adatszolgáltatás is: megszüntetik a felesleges, mindenhová elküldött adatismertető jegyzéket, melyek eddig valamennyi osztályra, üzemrészbe eljutottak, ha nem is voltak kapcsolatban a részterület munkájával. Zavaró, s egyben papírpazarlásnak is számít a régi ügyviteli, adat- szolgáltató rendszer. Egymilliót! A takarékosság fogalma nem újkeletű nálunk, és nem Is kampányszerű. A napokban értékelték a 25 éves újító mozgalom egyesztendős jubileumi versenyeredményeit. A beadott és már alkalmazott újítások 1 millió 350 ezer forint hasznot hoztak, melyből 988 ezer 500 forint — csaknem egymillió — takarékossági eredetű. A szocialista brigádok kongresszusi verseny vállalásaiból sem maradt ki a szó: takarékosság. Például az I. számú gyár Asztalos János nevét viselő villanyszerelő szocialista brigád a fűtésvezetékek pontosabb méretre szabásával csökkentették az anyaghulladékot. s így az idén éves szinten 25, ezer 915 forintot takarítottak meg. A II. számú gvár- ban Grósz Sándor szocialista brigádja a főjavításra kerülő kocsik bádogos munkáinál 5000 forint megtakarítást ' vállalt. Év végéig ennek háromszorosát, 15 ezer forintot mutatta fel a kollektíva. Valamennyi gyáregységben A párt XI. kongresszusának irányelvei még jobban ráirányították a figyelmet a takarékosság fontosságára, hatása érződik valamennyi gyáregységben, az egyén és a kollektíva munkájában, gondolkodásmódjában. Januárban állítják össze a vállalatok az 1975. évi gazdasági mérleget, minden bizonnyal a dunakeszi MÁV Járműjavító is azok közé tartozik majd, amelyek éves eredményében a takarékosság milliós értékeket képvisel. H. A. MOSZK VA-BÜDAPEST Megindult a közvetlen telefonforgalom Hétfőn délelőtt Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter dolgozószobájában megcsendült a külön telefon- készülék, amelyen közvetlen telefonhívás érkezett Moszkvából Budapestre. A hívó Ny. V. Talizin, a szovjet közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese volt, s köszöntötte miniszterünket abból az alkalomból, hogy megindult az automatikus telefonforgalom Moszkva—Budapest között. Az ünnepi telefonbeszélgetésnél ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Tóth Illés, a posta vezérigazgató-helyettese. Az első telefonbeszélgetésben Ny. V. Talizin hangsúlyozta, hogy a közvetlen telefon- kapcsolat szélesíti és könnyíti a Szovjetunió és Magyarország állampolgárai közötti érintkezést. A szovjet miniszterhelyettes köszöntötte azokat n magyar szakembereket, akik hozzájárultak az automatikus telefonösszeköttetés létrehozásához., Rödönyi Károly válaszában örömét fejezte ki, hogy a Moszkva—Budapest közötti automata távbeszélő-szolgálat meggyorsítja a közvetlen szóbeli érintkezést a két ország fővárosa között. A megbízható és gyors távbeszélő-szolgálat hozzájárul az országaink közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődéséhez, a népeink közötti baráti kapcsolatok további erősítéséhez — mondotta. Az automata távbeszélő-szolgálat bevezetése bizonyítéka annak az országaink közötti igen jo műszaki-tudományos együttműködésnek is — hangsúlyozta —, amelynek eredményeként végre tudjuk hajtani a KGST-tagországok komplex hírközlési programját. A miniszter köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik eredményes munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy megindulhatott a Moszkva—Budapest közötti automata távbeszélőszolgálat. Legeredményesebben: a váciak Kongresszusi versenyfelajánlásaikat megtetézve mintegy 50 millió forint értékű keresett cikkel, főként háztartási porcelán edénnyel, fal- és padlóburkoló csempével és híradástechnikai termékkel teljesítették túl ez évi tervüket a Finomkerámiaipari Művek. A Cement- és Mészművek gyáregységei közül a váciak segítették a legeredményesebben a hazai cementellátási gondok enyhítését. Kongresszusi felajánlásuknak megfelelően mintegy 30 ezer tonna terven felüli cementet adtak az országnak. Tervszerűen, rugalmasan AZ ÜJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN gyakran mondogatjuk egymásnak — amúgy tréfásan —, hogy „ez rendkívüli év volt”, vagy „rendkívüli évünk lesz”. Nos, ezúttal tréfa nélkül állíthatjuk: a magyar népgazdaság számára 1974 valóban rendkívüli, az, „átlagostól” eltérő esztendő volt és új helyzet előtt állunk a jövőt illetően is. Félreértés ne essék: fejlődésünk üteme az idén is viszonylag gyors volt, hiszen a nemzeti jövedelem növekedése lényegesen meghaladja a tervben előirányzottat Az ipar bruttó termelése az év I—III. negyedévében 9, az exportértékesítés 7,3, a belföldi értékesítés 9,2 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevétele közel 11 százalékkal növekedett A MEZŐGAZDASÁGBAN nehézséget okozó időjárási tényezőket nem számítva ezt az esztendőt a világgazdaságban, s mindenekelőtt a tőkés gazdaságban kibontakozó és felerősödő válságjelenségek: a pénzügyi válság, a gyors inflációs folyamat, a termelés csökkenése, továbbá a nyersanyag és energia, valamint a késztermék árarányaiban bekövetkezett nagyarányú változások, s a mindennek következtében kialakult külkereskedelmi cserearány-változások teszik rendkívülivé. A világpiacon nagyszabású érték- és árarányváltozások történtek, amelyek — a tőkésországok importkorlátozó intézkedéseivel együtt — érzékenyen érintették az ország külgazdasági egyensúlyát. Ha csak ideiglenes, átmeneti tényezőkről, vagy rendkívüli kilengésekről lenne szó, a kérdés nem érdemelne nagyobb figyelmet, de itt az értékviszonyok tartósnak ígérkező átrendeződésével kell számolnunk. Ilyen nemzetközi gazdasági környezetben a magyar vállalatoknak Is át kell értékelniük eddigi stratégiájukat, fejlesztési és üzletpolitikájukat. Ez a kritikai elemzés most egybe esik az új középtávú tervek kidolgozásával. MÁR ELÖLJÁRÓBAN fel kell hívni a figyelmet, hogy senkit sem akarunk elhamarkodott döntésekre ösztönözni, s még kevésbé arra, hogy esetleg a tőkés világgazdaság pillanatnyi helyzete alapján vonjanak le következtetéseket. Arra azonban még kevésbé biztatnánk bárkit is, hogy várakozó álláspontra helyezkedjék, mondjuk amíg „megnyugodnak a kedélyek”, enyhülnek a feszültségek. A tétlen várakozás, a megfontolt kockáztatástól vaio fcartózkoua3 most a legnagyobb kockázat vállalásával lenne azonos. A növekvő bizonytalanság kivédésének a vállalati gyakorlatban alkalmazott módszere a rugalmasság fokozása. Ennek egyik módszereként, az eddiginél nagyobb mértékben szükséges feltárni, megismerni és kiaknázni a vállalat fejlesztésére ható stabil, vagy viszonylag stabil elemeket. Ilyeneket mindenekelőtt a középtávú gazdasági terv előirányzatai és a központi fejlesztési programok tartalmaznak; de ilyen viszonylag stabil elem a belföldi piac, továbbá a szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú megállapodások, szakosítási egyezmények, s a tőkés vállalatokkal kötött, s érvényben lévő kooperációs szerződések. EZEKET A LEHETŐSÉGEKET indokolt most maximálisan kihasználni, mert ezáltal a vállalati gazdálkodás megalapozottsága sziládabbá válhat. Különös figyelmet kell fordítani a KGST-országokkal folytatott gazdasági-műszaki és kereskedelmi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására. A KGST-piac stabilitását sem szabad azonban mozdulatlannak értelmezni. Erre a piacra ugyanis egyre jellemzőbb a dinamizmus: a kereslet és a kínálat szerkezetének változása, az egymást helyettesítő termékek kínálatának bővülése és a minőségi igények növekedése. Ez a cél már közvetlenül kapcsolódik a gyártmányszerkezet átalakításához, olyan fejlesztési politika folytatásához, amely a fokozódó minőségi követelményeket, a technikai újdonságot, az anyag- és energiafelhasználás csökkentését tartja szem előtt. Az elmúlt években a kiviteli lehetőségeink kedvezőek voltak, és ezért elsősorban az importárakra voltunk figyelemmel. Ez a némileg egyoldalú nézőpont módosításira szorul, mert a tőkés világpiacon a verseny kiéleződött, és csak a kiváló minőségű és újszerű termékekkel és szolgáltatósokkal lehet ebben a versenyben helytállni. A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG rugalmasságát növelhetjük az előnyösebb beszerzési feltételeket figyelembe vevő helyettesítés lehetőségének a kihasználásával. Adott esetben a kevésbé jó minőségű anyagból nagyobb élőmunka-ráfordítással, jobb kikészítéssel is előállítható verseny- képes termék. Számolva azzal, hogy a vállalatok részére a jövőben nem áll rendelkezésre nagyobb fejlesztési forrás, a tervezési munkát célszerű összekapcsolni a vállalati tartalékok módszeres és folyamatos feltárásával. A tartalékok időről időre újratermelődnek, illetve új tartalékok keletkeznek. Ezért különösen érdemes nagy gondot fordítani arra, hogy a középtávú terv időszakát áttekintve megkíséreljük felmérni; mikor, milyen jellegű és nagyságú tartalékkal számolhatunk. A tervezés során különösen a személyi jövedelmek növelése és a fejlesztési előirányzatoknál csak a biztonságosan számításba jöhető erőforrásokkal célszerű számolni. A tervben tehát nem tanácsos minden erőforrást maximálisan leterhelni, igénybe venni, márcsak azért sem, mert ez megmerevíti a tervet, és nem lesz mód a váratlan, előre nem látható jó lehetőségek kihasználására. Ez a megfontolás egyrészt úgy érvényesíthető, ha a vállalatok most előtérbe helyezik a viszonylag rövid időn belül megtérülő beruházásokat és fejlesztéseket, ha a konkrét célok időzítése nem haladja meg a reálisan belátható időhorizontúkat, s így nem vállalnak felesleges kockázatokat. A FENTI MEGFONTOLÁS másrészt úgy érvényesíthető, ha bizonyos kérdéseket tudatosan nyitva hagyunk a terviben, s a tervidőszak folyamán jelentkező új elemeket — lehetőségeket és szükségszerűségeket — így képesek vagyunk a vállalati programba beépíteni. A hajlékony terv készítése többnyire a variánsokban és választási lehetőségekben való gondolkodást is feltételezi. Törekedni kell tehát arra, hogy a terv bizonyos vonatkozásaiban olyan célokat tűzzünk ki, amelyek több (jövőbeli) feltételnek is megfelelhetnek. A hajlékonyabb, rugalmasabb terv azonban nem jelenti azt, hogy lemondhatunk a hosszabb távú vállalatfejlesztési koncepció kidolgozásáról, vagy az elmélyült tervezési munkáról. Éppen ellenkezőleg: igazában csak az a vállalat képes a rugalmas alkalmazkodásra, amely egyben kezdeményez is. Ez pedig megalapozott, tervszerű felkészülést követel. Varga György
