Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
Díszoklevelet kapott az MGI A Magyar—Szovjet Kormányközi Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság műszaki-tudományos állandó albizottsága a két ország közötti műszakitudományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából díszoklevelet adományozott a gödöllői Mezőgazdasági Gép- kisérleti Intézetnek. Az. MGI e kitüntetést a Ma gyarország és a Szovjetunió közötti műsBjaki-tudiomáinycs együttműködés fejlesztéséiben való aktív közreműködéséért, az elért kiváló eredményekért kapta. A gödöllői intézeit ezen a téren végzett mumtoájáiról hamarosan oittdkiben számolunk be. Befejezés előtt az egészségügyi kombinát A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP Hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára tervezik a veresegyházi egésiziség- ügyi kombinát átadását. Eddig jól gazdálkodott a költségvetési üziem az idővel, mert még az új évbe sem léptünk át, s az épület kis híján elkészült. A kombinát belső terét műszakilag befejezték: készen vannak a víz- és villanyszereléssel, és fűtőnek is már az épületben. A festés és a mázolás szintén elkészült, csak a melegpadló-burkodat hiányzik. Az egészségügyi kombinát Barcsa Zsolt felvétele külső falait bevakolták, s a tetőt is betfedlték a mutatós műomiléfcpiauávail, amelyet a várt időnél előbb szállított a gyártó vállalat. Még a függőleges részeikre nőm rakták fe-1 a palákat a kedvezőtlen időjárás miatt. Az épület tulajdonképpen beköltözhető lenne, de még a környező terepet rendezni kell, s hátravan még a derítőrand- szer kialakítása is. A veresegyházi agiész&ágügyi kombinát a jelek szerint határidőre elkészül. ÁB-statisztika Az Állami Biztosító gödöllői járási fiókjának hatáskörébe tartoznak a város és a járás községei. Statisztikájuk szerint immár 35 ezer 570 lakás, s 4 ezer 353 személygépkocsi található a járásban. A gazdaságokban és az üzemekben dolgozó aktív keresők pontos száma 32 ezer. Növekedett tehát a lakásállomány, fejlettebb lett a lakás- kultúra, s szaporodtak a hétvégi házak is. Jelenleg csali- nem 21 ezer 500-an — a lakás- tulajdonosok 61 százaléka — rendelkeznek biztosítási kötvénnyel. A gödöllői járás — ez kevésbé közismert — a szélsőséges meteorológiai határok zónájába esik, a választóvonal csaknem megegyezik a 3-as számú főközlekedési úttal. A járás déli részében például gyakori a jégeső. Egymillió dolláros túlteljesítés a kongresszusi versenyben Szerződés IMI-motorokra Az ikladi Ipari Műszergyár a közelmúltban szerződést írt alá az egri Finomszerelvény- gyárral és a jászberényi Hűtőgépgyárral arról, hogy a jövőben Ikladom készült kompresz- szormotorok kerülnek majd e gyárak termékeibe. Ezzel egy időben megállapodás született a Hajdúsági Iparművekkel is, hogy az IMI-ben tervezett és gyártott elektromotorokkal szerelik fel az új típusú automata mosógépeket. Az Ausztriával, Angliával, az Egyesült Államokkal és a Német Szövetségi Köztársasággal hosszabb ideje üzleti kapcsolatban levő Ipari Műszergyárban nemrég két új motortípus nagy sorozatú gyártását készítették elő. A vállalat 3-as számú gyáregységében már javában folyik a nyugatnémet Olympia és Bosch cégek részére szállítandó elektromos írógép-és konyhai robotgépmeghajtó motorok gyártása. A tőkésexportra készülő IMI -termékek — így az Egyesült Államokba szállított kézszárítók is — fontos részét alkotják a gyári kollektíva kongresz- szusi felajánlásainak. Ennek értelmében a tavalyi 1,8 millió dolláros tőkésex- portból származó bevételét a Növendékhangverseny Aszódon BEMUTATKOZTAK A RÉZFŰVÓSOK Aszódon, az Oktatásügyi Minisztérium 2. számú Fiúnevelő Intézetében tartották szokásos félévi hangversenyüket a Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola aszódi tagozatának ifjú muzsikusai. A színvonalas, kétórás műsor során a legszorgalmasabb növendékek ismertették meg a hallgatóságot a régi és a modern zeneirodalom legszebb gyöngyszemeivel. A többi között Händel, Beethoven, Pro- lcofjev, Vivaldir Bartók, Bach, Schuman és Chopin művei szerepeltek a koncert műsorán. Igazi élmény volt hallani Király Csilla felnőttes csellójátékát, Kovács Ildikó, Csatári Ilona, Sallai Agnes, Gelencsér Zsuzsa zongoramű- sorát, Balogh Mária ..hegedűinterpretációit, valamint Felföldi Mária" és Zsuzsa „családi” menüettjét. Üj színfoltot jelentett a műsorban Braun József és Csűri Ferenc szereplése, akiknek személyében az ősszel indult rézfúvósoktaíás első növendékeit üdvözölhettük. A tanév kezdete óta eltelt öt hónap Pásztorok, suhogóval Az emberi élet és a természet vélt szakaszait, változásait: a születési-halált, keletkezést-elmúlást tudatosító szokások közül a téli napfordulóhoz — december 21-hez — kapcsolódóak minden korban nevezetesek voltak. Az tette azokat különösen fontossá, hogy a napforduló és az évfoi-duló közel esik egymáshoz: az írásbeliség precizitását nem ismerő, több kultúra, világkép ismeretéit egyszerre hordozó népi szokás- rendszer sokszor nem is tesz éles különbséget a két időpont között; egybemossa őket. Először verset mondtak A hagyományos paraszti életben különösen a téli szokások voltak gazdagok. Az ok kézenfekvő: télen adódott rá idő, mert alábbhagyott a mezei munkák feszített üteme, s ez különösen igaz volt ott — és ilyen a gödöllői határ jó része is —, ahol a gyengébb, homokos föld nyáron kiszívta a benne görnyedők erejét-kedvét. A téli szokások első, jelesebb eseménye Luca napjára esett: a férfiak nekiláttak a Luca széke megfaragásának; karácsonyig naponta kellett valamit dolgozni rajta úgy, hogy épp az ünnepre készüljenek el vele. Az asszonyok a tyúkokkal bajlódtak, „kivetettek egy abrincsot az udvar közepibe”, ide szórták Luca hajnalán a baromfinak járó magot, hogy egy helyre tojjanak a tyúkok. Sokan az időjárást figyelték, s fölírták, hogy „Lucátú’ fogvást karácsonyig milyen az idő”. Ebben az időjóslásban minden nap egy hónapot számított a következő esztendőre. Karácsony előtti héten a betleheme- sek jártak, 10—14 éves fiúk vették sorra a házakat, és mutatták be tudományukat, úgy igyekezvén, hogy az ünnep estéjére ne maradjon meglátogatatlan porta. Valószínűleg a legkevésbé ismert szokás, a pásztorjárás. .,Karácsony böttyin gyüttek a pásztorok”, hol párosával, hármasával, hol meg egyenként. Karácsonyi népszokások De nem akárhogyan, mert megvolt annak is a rendje: először a tehénpászior zörgetett, és csak azután sorjáztak a többiek, a gulyás meg a kanász, a századforduló idején még a csikós is. A pásztor hóna alatt nyaláb fűzfavesszővel támasztott be az ajtón, a vállán jókora szőrtarisznya meg kulacs lógott, vagy csobolyót, demizsont tartott a kezében. Előbb köszöntőt, „verset” mondott. A hosszabb, valószínűleg termékenységvarázslással kapcsolatos rigmusoknak már csak egy rövidebb-szür- kóbb változata él a legöregebbek emlékezetében: „Megértük hát ezt a napot, / Amit az Ür miránk hagyott, / Adjon nekünk bori, búzát, békességet, / Holtunk után üdvösséget...” Angyalkolbász tormával A köszöntőt végighallgatta az egész család, de a végéhez közeledve a gyerekeknek egyszerre csak mehetnékjük támadt, mert tudták, hogy a pásztor mondókája után ők kerülnek a középpontba. .,Húzzon ki gazdasszony egy suhogót!’’ — mozdult előbbre a vesz- zsős ember, s az asszony kifordított bal kezével, a kötényét is belevéve, annyi szál „pálcát” kapott el a végén, ahány gyereke volt — néhol meg ahány állata járt ki a legelőre — és megsuhintotta a szétrebbenő gyerekeket, hogy leverje róluk a rontást, ne legyenek kelésesek, himlősek, hogy frissek legyenek. Mormolta, vagy fennhangon ismételgette minden gyereknél a megsuhintás remélt eredményét. Majd az ólat — sokan az állatokat is — „megcsapták a pásztorvesszővel”. Néha maga a pásztor is kapott pár suhogósat, hogy „ug- rákolt” tőle. A pálcákat elrakták, „tavasszal ezekke’ hajtották ki a marhát a legelőre a Perócre, oda a Bónoka mellé”, de a rakoncátlan gyerekeket is ezekkel kenegettók. A pásztor pedig bort, kalácsot, kenyerét, szalonnát kapott. Karácsony estéjén a tormával fogyasztott kolbász volt a tradicionális vacsora legfontosabb része, „az angyal- kóbásszal szakadt fő’ a böjt”. Ezenkívül mákoskalácsot, vagy mákostésztát ettek mézzel. A karácsony esti levesbe aszalt szilva, esetleg meggy és cseresznye került, ebbe disznónyelvet meg szívet raktak. Amit ezen az estén nem tudtak megenni, elrakták, és csak szilveszterkor tették az asztalra. Sok helyen minden ételből pár falatot kiszedtek egy tányérba, letakarták, „ezt csak újévkor változtatták meg”, addig az asztalon hagyták. Ki a boszorkány ? Amit karácsony estéjén morzsáltak, azt összekotorta a gazdaasszony a kötényébe, és reggel — gondosan ügyelve minden szemre — a „tyúkok elejbe szórta a karácsonyi morzsát”. A Luca székét néhányan elvitték a templomba, éjfélkor felálltak rá, hátha kitetszik, hogy . ki a boszorkány, megmutatja a kiálló szarva. Sokszor csúful jártak a boszorkánylesők, mert az ilyesmikért méltatlankodók néhány ta- szítással-rúgással kívülre juttatták a kíváncsiskodókat. A karácsonyfa az első világháború táján kezdett jobban elterjedni, azt tartották, hogy a föl díszített fához nem szabad hozzányúlni, mert amilyen gazdagon éri meg a fa a szivesztert, olyan gazdag lesz az új esztendő is. Nehogy a kisebb gyerekek egy óvatlan pillanatban vámol szedjenek a fáról, inkább fölrakták a szekrényre, „sublótra”. Ha „első ünnep reggelin asszony vagy Ián gyütt, üszőt ellett a tehén”, a bikát várók kirekesztették ilyenkor az alkalmatlan látogatót. Különböző kultúrák egymásra hatásából alakultak ki a karácsonyi népszokások, mégis egységesek abban, hogy az élet születését igyekszenek megragadni, kifejezni. Ezért válhatott a karácsony a jeles napok legjelesebbekévé. Kovács András során igazán szépen haladtak a tanulásban és méltán érdemelték ki hangszertudásukkal a közönség tapsát. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk a kamaraegyüttes játékáról. Tehetségük, szép előadásuk nemcsak a gyerekek szorgalmának köszönhető, hanem annak az igyekezetnek is, amellyel Wendler Magdolna hegedűtanárnő oktatja őket. A fel-felcsattanó, néha fergetegessé erősödő taps azt bizonyította, hogy az 1958- ban létrehozott zenei tagozat az évek múlásával egyre izgalmasabb és színvonalasabb műsorok bemutatását teszi lehetővé. A zeneiskola ezzel együtt érdekes hagyományt is teremtett. Az álta- Jájop. iskolából, már kimaradt, de a zenevei továbbra is szoros kapcsolatban álló egykori növendékek rendszeres vendégei az iskolának, Dicséret és elismerés illeti azokat a pedagógusokat, akik áldozatos munkájukkal a siker csendes részeseivé váltak. Csermely Józsefné, Su- chy Pálné, Tóth Teréz, Tarr Gábor és Szuromi Miklós zenetanárok munkája nyomán egy zenében jártas nemzedék nevelődik Aszódon. Hónig Antal Dokumentumok Mint a Pest megyei Hírlap előfizetője, mindennapos olvasója vagyok a lapnak. Különösen a Gödöllő és Vidéke oldal érdekel. Most azért írok, hogy a lap december 12-i számában Gödöllő felszabadulásáról megjelent cikket egészítsem ki néhány gondolattal. Tévedés szerintem, hogy a szovjet előőrsök 11-én jelén- tek volna meg a városban. Tizedikén délután ugyanis — 4 óra körül — már meglát- tam az első három szovjet katonát. Sátorlap volt a vállukon, mert szemerkélt az eső. Nagyon óvatosan, feszülten, figyelve lépdeltek. A 13-as főút vonalán jöttek. Majd mindig többen és többen. Pár perc múlva már az erdőből is özönlöttek. Az utolsó német harckocsi húsz perccel azelőtt ment el az utcánkból. Legénysége benn volt a tornácunkon. Lakásunk az Illés István utca 6. alatt van. Tehát már jól benn Gödöllőn. Nem is mentek tovább azon az estén a szovjet katonák, csak addig a helyig, ahol ma a Szabadság úti önkiszolgáló bolt van. Rádiójukat a pincénkbe hozták és egyre a „csejka” jelszót mondta a rádiós fiú. Nagy okom volt a figyelésre. A férjem már két hete a szomszéd ház padlásán lapult. Egy ládában rejtőzött el a lomok között. Katonaszökevény volt. A férjem — vagy, hogy még pontosabb legyek: az egész család, életét a szomszéd ház tulajdonosa, a cikkben említett és 12-én kútba ugrott Gergely Józsefné mentette meg. Mert bizony fésülték az utcákat és a házakat a német és magyar tábori csendőrök. Gergely Józsefné kiállt eléjük — .perfekt beszélt németül — és kikérte magának a zaklatást, mondván, hogy „ez Gyarmathy százados úr lakása”. A kutatást végző tábori csendőrök tisztelegtek és elmentek. A taktikát előre megbeszéltük már Gergelyné- vel, így sem a padláson lapuló férjemet, sem minket, akik a pincében rejtőztünk — nem találtak meg. Laliásunk üres volt. Gyarmathy százados anyósa — Gergelyné — egyszerű iparos özvegye volt. A lánya utáni fájdalmában követte el tettét, aki pár héttel korábban ugyanezt a halálnemet választotta. Ez a dátum: 1944 december 10. — ezért kitörölhetetlen az emlékezetemből. Gödöllő. Illés István u. 6. Máté Andrásné A gödöllői tangazdaság termelési rendszerében ÖREGEK NAPJA DOMONY8AN A domonyi művelődési ház megtelt vendégekkel. A termelőszövetkezet vezetősége és nőbizottsága öregek napját rendezett, hogy köszönthesse 306 tisztességben és becsületes munkában megöregedett nyugdíjasát, járadékosát. A terem legidősebb vendége a 90 esztendős Garaba János volt. De akadtak „fiatalabbak” is, mint például a 83 éves Surányi Gábor és Nagy Márton, vagy a 80 éves Ungi István, És ne feledkezzünk meg az asszonyokról sem. A 76 esztendős Hajdú Gábornéval váltottunk is néhány szót. Kilenc gyermekéből hat fiú és egy lány él. ö maga a zárszámadás utáni táncra készül. E kedves ünnepségen jelen voltak a legfiatalabbak, az ikladi és a domonyi általános iskolások is. Színes műsorral örvendeztették meg a hálás közönséget. Ecker János, a közös gazdaság elnöke köszönte meg a közönség nevében is a nagyszerű műsort. Ezután nem kevésbé örömteli pillanatok következtek. Szorgos asz- szonykezek hordták az ételt, italt az ünnepi asztalra. Evés-ivás közben jut idő beszélgetésre is, mely során valamennyire megismerhettük a gazdaság terveit. Megkötötték a szerződést, s beléptek a gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának búza- és borsótermesztési rendszerébe. A szükséges gépsorokat a tervek szerint jövőre vásárolják meg. A szerződés lényege az, hogy a tangazdaság az általa eredményesen alkalmazott termelési módot a Galga-parti termelőszövetkezet területére adaptálja, kidolgozza a helyi viszonyoknak megfelelő technológiát, továbbá segít a megfelelő műtrágya, s a magok beszerzésében. A tangazdaság vállalja a terméseredmények 50 százalékos emelését. Összesen 600 holdon termelnek majd zöld- és szárazborsót. Számos nő is dolgozik a gazdaságban. Téli foglalkoztatásukról beszélgettünk Pálinkás Tibornéval, a nőbizottság elnökével, aki elmondta. hogy az asszonyok szívesen készítenek népi motívumok felhasználásával tetszetős hímzéseket. Első munkáik most vannak zsűrizés alatt. De ha ezt valaki nem szívesen csinálja, hát fonhat kosarat is ... Csiba József ! gyár idén nem kevesebb, mint j 1 millió dollárral kívánja túl- I teljesíteni.
