Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Felszabadulásunk 30. évfordulóján Falumúzeum nyílik Péteriben 1974. június 1-én kezdte meg munkáját Rigó László, a Péte­ri művelődési ház fiatal igaz­gatója. Tőle érdeklődtünk, mi­lyen program várja a fiata­lokat a téli hónapokban? — Nagy kedvvel fogtam a munkához, s elmondhatom, eddig nem csalatkoztam. Nyolc előadást tartattunk eddig, s a tél folyamán továbbiakat szándékozunk rendezni. Jelenleg több kiscsoportunk tevékenykedik. A mikroszín- pad, amelynek hét tagja van, hetente egyszer tart próbát, irodalmi estek bemutatására készülnek. A bábszakkör Ka- lina Pálné vezetésével az út­törő kulturális szemlére ké­szül. A napokban kezdi munká­ját a természettudományi szakkör, amelynek vezetője Tomsó Imre lesz. Irodalmi színpad és színjátszó csoport megalakítását is tervezzük az elkövetkező hetekben. A Radnóti Miklós ifjúsági klubnak negyvenkét tagja van. Hetente háromszor jönnek össze, január 18-tól kezdve pe­dig minden szombaton bált rendezünk részükre. A legnagyobb tervünk azon­ban egy falumúzeum megnyi- i tása hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Az általános iskolások, és az ifjú­sági klub tagjai már gyűjtik azokat a régiségeket, ame­lyeket a falumúzeumban elhe­lyezhetünk. Ugyancsak sze­retnénk bemutatni a község 30 éves fejlődését is. Ezzel párhuzamosan politikai pla­kátkiállítást is rendezünk az évforduló alkalmából <g) TISZTÍTOTT borso exportra Külső válogatókat is alkalmaznak Az Országos Vetőmagter- meitető és értékesítő Vállalat Pest vidéki központjának osz­tályvezetőjével, Réti Károllyal és Rónai János szakelőadóval beszélgettünk a minap IVIono- ron, akik közölték, hogy no­vember 30-ig 370 vagon bor­só érkezett be a monori telep­re. Ebből mintegy 320 vagon-' nyit tisztítottak meg és ez ideig 70 vagonnal exportáltak. — Mely országokba szállí­tanak? — Hollandiába, Angliába, Spanyol- és Olaszország Da, s még más nyugati országokba. — A borsón kívül egyéb magvak is érkeznek? — Igen — mondta Rónai János —, például olajlenből 73, mustárból 70, lucernából 34, kölesből 60, baltacinból 10, takarmányrépából 7 és külön­féle konyhakerti magvakból 12, összesen mintegy 636 va­gon áru érkezett monori tele­pünkre. — Elegendő-e a munkás­kéz? — Mivel itt szezonmunkáról i van szó, ritkán sikerül annyi embert találni, ahányra szük­ség lenne. A borsóból július végétől szeptember végéig na­ponta több vagon érkezett és ezeket sürgősen tisztítani kel­lett. Éppen ezért az elmúlt évek bevált gyakorlata szerint az idén is kiadtuk a környék­beli lakosoknak borsót válo­gatásra. — Hány család vállal ilyen tisztíliást? — Az idén mintegy har­minc-negyven család végzett ] válogatást. Többségük évek óta. Megbízható, pontos, tisz­ta munkát végeznek. — Mennyit keresnek ha­vonta? — Ez függ a borsó tisztasá­gától, nagyságától, a kéz­ügyességtől, s nem utolsósor­ban attól, hogy egy-egy csa­ládban többen, vagy egyedül válogatnak-e. Például Kovács Istvánná 1700—1800, Otrokocsi L.ajosné 1600—1700, Tóth Ká- rolyné 1000—1100, Darázsi Ká- rolyné 900—1000 forintig ke­resnek havonta. Ezek közül felkerestünk egy-két családot, mondják el észrevételeiket és tapasztala­taikat. Kovács Istvánná: Húsz éve végzem a külső válogatást, nagy gyakorlatom van. Csak a házimunka elvégzése után, a délutáni órákban dolgozom. Elégedett vagyok a keresettel, mert ha Budapestre járnék dolgozni, akkor sem keresnék többet és ez mégis helyben van. Csak az a baj, hogy az idén elég szemetesek a borsók. Otrokocsi La josné: Nagyon kell hajtanom, hogy havonta, illetve elszámolástól elszámo­lásig 1500—1600 forintot meg­tudjak keresni. A délutáni órákban az unokáim is bese­gítenek. (vitéz) Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács- háza), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., te­lefon: 26), Monoron és Mono- ri-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30., tele­fon: 207.), Maglódon és Ecse- ren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi József (Pilis, Rákó­czi u. 67.), Sülysápon és Úri­ban: dr. Sass János (Űri), Ül­lőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Vé- csésen a Halmy telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig és délután 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. XVI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP MAGIÓD, VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET Huszonkétmilliós bevételt teljesítenek Befejezés előtt a második üzemépület — Kedvező az év végi mérleg A Maglódi Vas- és Fémipa­ri Szövetkezet a IV. ötéves terv végére 20 millió forintos bevételt tervezett. Ezit már a múlt évben teljesítették. Az idén ismét előrelépnek: az éves bevétel várhatóan eléri a 22 millió forintot. Külön örvendetes, hogy félmillió fo­rintot a termelékenység emelkedéséből értek el. A bruttó nyereség 4 millió forint körül lesz. A dolgozók átlagbérét 11 százalékkal emelték év közben. A lakatosrészleg bevétele 9,5 millió forint lesz előreláthatólag. Több éve jó kapcsolat alakult ki a Fővárosi Felvonójavító Vállalattal. Részükre ebben az esztendőben 22 darab felvonó- szerkezetet gyártottak. Ezen­kívül járószékvasalást is ké­szítettek ugyanennek a válla­latnak. Kooperáció keretében a Budapesti Vegyipari Gép­gyár részére tartályszerelvé­nyeket, a Ganz Kapcsoló és Készülékek Gyárának pedig ablakpára-mentesítőket gyár­tanak. Export megrendelésre készült el egy bukógátas for­rázókád egy NDK-beli ba­romfifeldolgozó gyár részére, félmillió forintos értékben. A műszerészrészleg közép- sorozat-gyártási formában hír­adástechnikai csatlakozók elő­állításával foglalkozott az idén is. A banándugót tíz féle vál­tozatban, nagyrészt a RAVILL, a Beloiannisz, a telefongyár és az Elektro- modul részére. Ezen túl 50 kisebb megrende­lőnek is szállítottak banándu­gókat. Gyártottak még a már előbb említett felvonókhoz alkatré­szeket, a Győri Magyar Va­gon- és Gépgyárnak hőreléket. Termelési értékük négymillió forint körül várható. A MEDICOR-nak szállít röntgenalkatrészeket az öntő- részleg, de ezenkívül a KERIPAR-nak, a Labor Mű­szeripari Műveknek is gyárta­nak különféle darabokat. A korrózióvédelem orszá­gos program, ebből részt vállal a maglódi szövetke­zet is. A BUBIV-nak, a KERIPAR-nak, a MEDI­COR-nak, a Gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezetnek, a vecsési Ferróelektrika Ktsz-nek végeznek csiszo­lást, galvanizálást. Tavaly kezdődött meg az új telephely építése, az idén hoz­zákezdtek egy másik, 440 négyzetméteres üzemépület felállításához is. A következő év első negyedévében készül el ez a műhely. Erősödött a műszaki veze­tés is, 1974. április 1-től füg­getlenített műszaki vezetőt foglalkoztatnak, s egy gyártás­előkészítőt is munkába állí­tottak. G. J. Felépül a szakmaközi bizottság székháza Bensőséges ünnepség szín­helye volt a minap a veosési József Attila Művelődési Ház nagyterme. A vasas, a vas­utas és a szakmaközi bizottság nyugdíjas tagjai találkoztak egymással. Hallási Sandámé, a szakmaközi bizottság nőbiziott- ságá elnöke köszöntötte a meg­jelenteket, s közölte aíz ör­vendetes hírt: a szakmaközi bizottság székhazának építése megkezdődött, már a falakat rakják. A vendéglátó szakszervezet meghívását szíves figyelmes­ségnek vették volna még ak­kor is, ha azt csupán találko­zónak szánják, de az ízletes A karácsonyfa A monori piac melletti fe- nyőfalerakatban csúcsforga­lom van. Nemcsak a monoriak egyetlen karácsonyfabeszerző helye ez, hanem a környező községbelieké is. ★ — Meg ne vegye. Dobja vissza a többihez — lök meg titokban, hogy az elárusító észre ne vegye, egy fejkendős nénike. Habozok, de végül is engedelmeskedem. — Jól tette — suttogja ké­sőbb, amikor a mérceruda,s férfi továbbmegy. — A felesé­ge kidobta volna, de magával együtt — és a lábával meg is mutatja, hogyan rúgtak volna ki, ha ezt a fát hazaviszem. — Majd én segítek — és máris válogatni kezd az egy­másra rakott farengeteg kö­zött. — Ehhez mit szól? — és földhöz ütögeti az egyiket, de választ sem várva, a többi után dobja. — Féloldalas — tovább rak­ja, túrja egyik helyről a má­sikra ... Közben fel-felemei egyet. Megrázza és hol köze­lebb, hol távolabb tartva ma­gától, mustrálja, majd vissza­dobja és elölről kezdi az egé­szet. — No ... no, talán ez — tolja végre az egyik fát előbb az orrom elé, aztán leteszi a földre és jobbról, balról is jól megnézi. — Ezt a kis gallyat ki kelle­ne innét vágni, felesleges. Emez pedig egy kicsit felfelé áll, de sebaj, majd lehúzza a szaloncukor. Ritkái Legalább lesz helye a lelógó cukroknak, díszeknek és nem kell a kö­vetkező ágakra ráülniük. An­gyalhaj, ördöglánc, ezüstsza­lag, lamella — és a kezével mutatja a helyüket, mintha látná. — Egy kis vattát is le­het rárakni — hó helyett... — Jó lesz — mondogatom, miközben sűrűn pislogok az órámra ... Lekésem a buszt... — Maguk férfiak könnyen kidobják a pénzt — morogja morózusan. — Még ez a fa is tetszik... mi? — Nézze csak, milyen sárga a színe, ki tudja, mikor vágták ki. Szilveszterre lehullana az összes levele — és már dobja is a többi közé. Újabb keresés, újabb rakos- gatás mindaddig, amíg legalul- ra ér. Amikor már a földet is látni, felém hunyorít. — Ezek a szépek, mert még nincsenek kiválogatva... De igaz is. Azt a viccet ismeri-e? És meg se várva válaszo­mat, már mondja is. — Az egyszeri embert meg­kérdezték, miért iszik annyit? — Mert én — felelte — csak az alján levőt szeretem. Ezért pedig ki kell innom a többit is ... — de hirtelen elharapja a szót... — Ez az, ez lesz az igazi. Fogja csak meg. Megfogom. Ö odébb megy egy kicsit és távolabbról is megnézi. Azután int, hogy for­dítsam meg. De ne úgy, szép lassan forgassam körbe ... Visszajön és most ő fogja kéz­be a hegyénél. Engem küld távolabb ... — Szép ugye? — és csak forgatja, forgatja, néha meg is rázogatja. Hol úgy, hogy a földhöz ütögeti, hol a levegő­be emelve. Csillogó szemekkel gusztálja és áhítatosan sut­togva sorolja. — Szép, formás ágak, Se nem vastagok, se nem véko­nyak, Nem sűrű, és nem is rit­ka. Milyen jól mutat majd rajta minden. És a színe? Szép haragos zöld — és sokatmon­dóén hunyorít. — Nézze, mi­lyen gyantás, egészen fekete lett tőle a kezem... de tudja miért? Mert friss vágás. Ne féljen, ez aztán nem hullik le idönek előtte. A töve körül apró ágacskák — milyen jó helye lesz ezeken a naran­csoknak ... és azok a három­villás, szabályos elágazások. A csillag szór ókat kell rájuk he­lyezni és a gyertyákat. Az bi­zonyos, hogy nem fognak tő­lük lángot a többi ágak. És az a szag? — és egy nagyot szip­pant — az egész szobát be­járja majd... Nem győzöm hallgatni. Ki­kapom a kezéből... — Hová rohan? — szól utá­nam. — A buszhoz... és máris a mérce alá nyomom a fát, de ő tovább erősködik. — Azokból sok van, melyik­hez. — Ä pestihez. — No hiszen, akkor kár ro­hannia, az előbb ment el. Lát­tam ... A következő egy óra múlva indul... Lemérik, fizetek. A néni utánam jön és suttogva kér­dezi. — Mennyinek mérte? — Egy méter ötven centi volt. — Pedig kettő is megvan az ... Maga huncut. Láttam, milyen ferdén tartotta ... No, de Isten áldja, sietek, mert öt perc múlva indul a csévi busz és nem akarok úgy járni, mint maga... Kovács György Ifj. Fekete József felvétele. disznótoros vacsora, a sör, a kóla, a narancsital igazi csa­ládias hangulatú vendégséggé tette a találkozót. Leértékeltek egy boltot? Gyömrőn, a Széchenyi utcában olyan boltra buk­kantunk, amelynek a fel­irata egyenesen a Ludas Matyi címlapjára kívánko­zik. Az üzlet homlokzatán nagy betűkkel csupán e két szó látható: Leértékelt bolt. Az üzletben az elárusí­tónő érdeklődésünkre el­mondotta, hogy már három éve díszlik ez a felirat az üzlet falán, s bizony azóta nagyon sokan megmoso­lyogták. A Maglód és Vidé­ke ÁFÉSZ vezetősége a közvélemény nyomására már régebben ellcészíttette az új szöveget, a feliratot azonban a mai napig sem helyeztette el a bolt falára. Igen üdvös lenne, ha a Maglód és Vidéke ÁFÉSZ végre elhelyezné a helyes feliratot az üzlet homlok­zatára! MŰSOR MOZIK Ecser: Teresa doktornő. Gomba: A vizsgálat lezárult, felejtse el. Gyömrő: Aranyem­ber. H: Csendes otthon. Mag­lód: Kabaré. H: Hárman a kincs nyomában. Mende: Hár­man a kincs nyomában. H: Pókháló. Monor: Némó kapi­tány és a víz alatti város. H: Aranyember. Nyáregyháza: Közelharc férfiak és nőle kö­zött. H: Légy jó mindhalálig. Pilis: Macbeth. H: A legutolsó nap. Tápiósáp: Merénylők. Űri, v-h: Balszerencsés Alfréd. Üllő: Nagyezsda. H: Fekete farkas. Vecsés, v-h: Váltságdíj egy halottért. Matiné: Állami áruház. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn, 18 árakor táncos klubest. Monoron, délelőtt 9- kor gyermekklub. Mit szeret­nél nézni, hallani, játszani? A foglalkozás programját a gye­rekek állítják össze, 18-kor az ifjúsági klubban disc jockey műsor, holnap a klub vendége Varga Jenő, a járási KISZ- bizottség titkára. Vecsésen, holnap 19 órától a zenei isme­retterjesztő előadássorozat kö­vetkező része, Liszt Ferenc: Szerelmi álmok. ÜTTÖRÖHÁZ Gyomron, 8-tól 11 óráig asz­talitenisz kezdőknek, 9-tól 11-ig kismotorszerelő-szakkör, holnap 15-<től 17-ig ifjú vörös- keresztesek foglalkozása és fo­tószakkör kezdőknek, 15.30-tól 17.30-ig rádióépítő-szakkör. „Buszos történetek" Az utolsó pesti busz, haza­felé, Monorra. Minden meg­állónál fogynak az utasok, a monori Ady úti sorompónál már csak hárman ülünk a ko­csiban, a kalauzzal együtt. Sö­tét és hideg az éjszaka, némák a monori utcák, az autóbusz- megálló váróterme is üres. A néptelen utcákra gondolok, ahol majd egyedül kell haza­baktatnom — s eszembe jut egy fiatal buszsofőr. Ö mesél­te a legutóbbi nagyközségi if­júsági fórumon, hányszor kel­lett nőket zaklató huligánok ellen fellépniük éjnek idején. Szerencse, hogy éppen arra jártak az autóbusszal — elő­fordult, hogy a járművél vet­ték üldözőbe a tolakodót... Bizakodva nézek a kalauzra: arra megyek majd én is, amerre ők viszik garázsba az éjszakai járatot. Semmi ok hát a félelemre. De mit ád az ég? A kalauz így búcsúzik: — „Aztán vigyázzon ám magára hazafelé!”. ★ A Fonográf együttes kon­certjére Gyömrőre sokan át­ruccantak Monorról is. A jó szervezésnek köszönhető, hogy az első előadás után még elérték az utolsó monori buszt. A téma — természetesen — a „fiúk” szereplése volt. — Éva, hát te is ...? — Miért nem mentem vol­na? Nem vagyok én még olyan öreg. A gyerekek a nagyma­mánál aprítják a lakást, mi meg meghallgattuk a koncer­tet. — Megérte? , — Meg. De érdekes, ilyen fegyelmezett közönséggel még nem találkoztam. Nem üvöl­töttek, nem randalíroztak, nor­málisan hallgatták a zenét. Nem úgy, mint Monoron. Éva mellett a férj kihúzza magát. 1 — Gyömrői születésű vagyok — mondja, és körülnéz. — Én meg monori — gondolom, és azért is kihúzom magam, ha­bár Monoron, a Bergendy-kon- certen recsegtek a hátsó sor­ban a székek, és üvöltés is volt, meg visítás... Viszont senki nem szidta a gyömrőieket... ★ Autóbusz indul Pest felé, tíz perc múlva a monori autó­busz-végállomásról. A fiatal kalauznő azt mondja, mielőtt felszánnánk: váltsuk meg je­gyünket az elővételi pénztár­nál. Eddig úgy volt, hogy nála váltottunk, de ha most más­képp van, hát jó, elballagunk az elővételi pénztárhoz, aztán szállunk a járműre. Felszáll ö is — és kezeli az előre váltott jegyeket. A többi megállóban persze, már nála váltanak je­gyet az utasok, végig. Meg is kérdezem: nekünk miért kel­lett külön jegyet vennünk? Ez egy újítás — mondja. Ha újí­tás, hát az más. Csak tudnám, mi értelme van... k. zs. A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet FELVÉTELRE KERES monori, gyömrői és ecseri részlegeibe lakatos, asztalos és hegesztő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet: a központi irodán, Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents