Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Élenjárók, lemaradók Népfrontmunka a községekben Készülődés az év eleji falugyűlésekre A napokban ülést tartott a Hazafias Népfront járási eb nöksége. A tanácskozáson megjelent Fekete Antal, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője és Babinszki Károly, a járási hivatal veze­tője. Az 1974. évi népfront- munkáról szóló jelentést Sza­bó Vera, a népfront járási bi­zottságának titkára terjesztet­te az elnökség elé. Az éves számvetésből ki­tűnt, hogy a népfrontmozga­lom feladatának tekinti az el­nökség mellett működő nőbi­zottságok irányítását és támo­gatását. Járási tapasztalat, hogy nagyobb számban kap­tak helyet a lányok, asszo­nyok a választott testületek­ben. A népesedéspolitikai ha­tározat szellemében meg­tartották az anyák konfe­renciáját Abonyban, AI- bertirsán, Ceglédbercelen és Kocséron. Meghívták a több gyermekes anyákat, ott voltak az üzemek nőbizottságainak vezetői is. A dolgozó nők az ő jelenlétük­ben vetették fel gondjaikat, kéréseiket és javaslataikat. Mindenhol azzal az elhatáro­zással ért véget a beszélgetés, bogy a jövőben rendszeresen tartanak hasonló megbeszé­lést. Nyolc községben működik nőbizottság, ezek közül öt vé­gez aktív munkát. Szoros kap­csolatot építettek ki a szülői munkaközösségekkel, részt vesznek az anyák napja meg­ünneplésében, a gyermeknap és a pedagógusnap előkészü­leteiben, az egészségügyi fel­világosító munkában, a szak­körök vezetésében. Segítőtár­sai a Vöröskeresztnek a vér­adómozgalom szélesítésében és a községekben folyó tisztasági mozgalom fellendítésében. A nőbizottsági elnökök kö­zül külön elismerést érdemel az abonyi Babosán Józsefné, az albertirsai Fülöp Sándorné. a ceglédberceli Czigelmayer Antalné, a kocséri Vass Imré- né és a törteli Angyal Albert- né munkája. A tanyán élő idős emberen életkörülményeinek felméré­se szintén a népfrontra hárul. Helyes az albertirsaiak kezdeményezése, akik meglátogatják az idős, mozgásképtelen, tanyán élő embereket, akiknek nincs — vagy távol él — hozzátartozójuk. Ebben az évadban négy elő­adásból álló faluakadémia in­dult, társadalmi előadókkal. A TIT-tel a továbbiakban is a korábban kialakult együttmű­ködés keretében folytatják a munkát, az előadásokat a la kosság érdeklődésének megfe­lelően állítva össze. A népfront feladata a ta­nácstagi munka segítése is. Ezért részt vettek a tanácsta­gi fogadóórák és beszámolók előkészítésében, szervezésében. A megyei tanácstagi csoport — a járás ország-gyűlési kép­viselőivel karöltve — az idén öt alkalommal tanácskozott, megtárgyalva az aktuális kér­déseket és feladatokat. A Hazafias Népfront V. kongresszusának irányelvei hangsúlyozzák: fontos, hogy a mozgalom választott testületéi betöltsék tervező, szervező, irányító és ellenőrző hivatá­sukat. Ennek alapja a rend­szeres, tervszerű testületi munka. Sajnos, a községek egy részében akadozik a népfront- munka. öt településen nincs titkára az elnökségnek. Az 1972-ben választott elnökségek és bizottságok foghíjasak, nem kooptáltak új tagokat az eltá­vozok helyére. A betöltetlen titkári posztok miatt sok fel­adat hárul a községi nép­frontelnökökre, főként ez az oka, hogy több helyen elma­radtak a munkatervben kitű-, zött feladatok teljesítésétől. Csemőben, Nyársapáton, Dán- szentmiklóscm, Törteién és Kőröstetétlenen a második félévben egyetlen testületi ülést sem tartottak. A jövő­ben az elnökségeknek és a bizottságoknak hatékonyabban kell működni — szögezi le a jelentés. Ahol ez szükséges, használják fel a januári és a februári falugyűléseket a községi népfmntbizott- ságok tagságának kiegé­szítésére. Ez annál is fontosabb, mivel a jövő évben sok jelentős fel­adat megoldása vár a nép­frontra. Hazánk felszabadulá­sának 30., évfordulóját ünne­peljük, és tavasszal lesznek az országgyűlési képviselői választások. Tovább folytató­dik a béke- és barátsági mun­ka, fontos teendők várnak a nőbizottságokra is. T. T. Egy múzeum — két kiállítás A ceglédi Kossuth Múzeum az ünepek alaitt nyitva tart, és két kiállítással várja látoga­tóit. Az állandó kiállítás a vá­ros történetével, valamint Kossuth-relikviákkal ismerteti meg az érdeklődőket az eme­leti termekben. A földszinti bemutatóteremben Cegléd fek­vőbeteg-ellátásának 100 éve címmel nyűt időszaki kiállí­tás, melyet január közepéig le­het megtekinteni. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIAPÁS A CEGLÉDI E JÁRÁS XVIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP Dűlőutakon, tanyavilágban Amikor a postaautó érkezik Jászkarajenö külterületének egy részén már tavaly ősz óta használják az út menti, cso­portos levélszekrényeket. A tanyavilág majd egészét ta­vasszal kapcsolták be ebbe az új kézbesítési formába. — Azelőtt a nagy terület miatt csak kétnaponként tu­dott eljutni a postás a ta­nyai emberekhez. Most min­dennap jönnek — mondja Csömyei János hivatalve­zető. — Korábban egy-egy külterületi kézbesítő útvonala megközelítette a 150 kilomé­tert, amit képtelenség volt megtenni naponta kerékpá­ron. A küldeményeket most gépkocsi és egy kerékpáros juttatja el a levélszekrénye­kig. Vezsenytől a Kutya kapa róig Ködös, decemberi reggel. Nyolc után néhány perccel in­dulunk a hivataltól a GAZ- kocsival Kőröstetétlen felé. Sáros, csúszós az út, de Bagán István gépkocsivezetőnek még nem okoz különösebb gondot a vezetés. A kedvező útviszo­nyok alig két kilométeren át tartanak. Amint a község belte­rületét magunk mögött hagy­juk, széles, de annál rosszabb földútra térünk. A vezetőnek minden manőverezési .készsé­gére szüksége van, hogy a sárba ne ragadjon a kocsi. Bagán István korábban rá­dió- és televízióműszerész volt a községben. Amikor megtudta, hogy gépkocsival közlekedő kézbesítőt keres­nek, jelentkezett. Nem bánta meg, szereti a dolgát. A terü­let, amit naDonta bejár. Ve- zseny határa ló] a Ktilynknpa- ró csárdáig terjed és naponta 57 kilométert tesz meg a ta­nyavilágban. Tizennésv „tám­pontja” van, ahol 365 család levélszekrénye van elhelyez­ve. Átlagosan napi 100 levelet visz, a pénzesutalványok szá­ma eléri havonta a fél ezret, és mintegy 250 nyugdíjasa van. Természetesen, ilyenkor, ka­rácsony 'táján a ;levelek szá­ma emelkedik. Mióta ebben a formában történik a kézbesí­tés. majdnem dudájára emel­kedett a hírlaoelőfizetők szá­ma: a Szabad Föld, Képes Új­ság, Rádió- és Televízió­Fehér Dezső nyugdíjas a levélszekrénykén címezi meg a borítékot, hadd vigyék, posta fordultával. Szoknyák a szalagon APEVDI Kossuth Ferenc utcai részlegében decemberben 14 ezer darab női szoknyát varrnak hazai anyagból, nyugatnémet megrendelésre. A kiszabott anyagot, hogy a tex­tilszélek foszlósát megakadályozzák, géppel tisztázzák. Apáti-Tóth Sándor felvétele újság, valamint a Pest megyei Hírlap a legkedveltebb sajtó­termék. Az utóbbi lapból pél­dául egy évvel ezelőtt mind­össze két előfizető volt, most huszonhét van és minden hó­napban egy-két új olvasóra lehet számítani. Több újság fogy áruspéldányként is. A Kisharangos dűlőben Az első postaszekrénysor a Kisharangos dűlő bejáratánál van. A gépkocsit most több idős ember várja. Nem vélet­len, hisz kezdődik a nyugdíj­kifizetés. Bagán István kézbe­sítő először sorra felnyitja a zöld ládákat, és percek alatt a kis fiókokba kerülnek a le­velek, újságok, majd amikor ezzel végez, következik a nyugdíjak kifizetése. Fegyel­mezetten, pontosan halad a munka. — Elégedettek vagyunk mi most az újfajta postai kézbe­sítéssel — mondja Maróti László. — Többnyire a felesé­gem várja a postást, de most nem tudott jönni, mert kis- unokánk született, és Cegléd­re utazott, hogy lássa. Azelőtt csak minden második nap járt erre a kézbesítő, most viszont naponta, és így időben meg­kapunk mindent. A nyugdíj is mindig pontosan érkezik. Há­romféle hírlapra fizetünk elő, emellett rádiónk is van, és így a világ eseményei könnyen el­jutnak hozzánk. Érdeklődő emberek vagyunk. Maróti bácsi tsz-nyugriíjas, a karai Lenin Tsz tagja volt. Nyugdíja ugyan nem sok, 643 forint, de van négy hold ház­táji földje, szorgos ember. Hat gyermeke közül három még otthon, van, így a család még mindig nagy. Elbeszélése sze­rint alapjában véve nem rossz a megélhetés a tanyán, mert aki igyekszik, az megtalálja számítását. Példaként említi, hogy egy jó anyadisznó évi 25 ezer forint jövedelmet hoz­hat a családnak. Pontos menetidő A második telephelyen, utunk második megállójában húsz levélszekrényt helyeztek el. Itt is. várakoznak. A jelen­levő várakozók egyike, Fehér Dezső, aki a felvett nyugdíj­ból azonnal költ is: lottót, bé­lyeges borítékot és megyei hírlapot vásárol. Miután fize­tett, a levélszekrény végén megtelepszik, szemüveget tesz és megcímezi a borítékokat, kiállítja a lottót, hogy a pos­tás rögvest el is vihesse. — Nagy könnyebbség, nem kell a községbe menni, ami nem kevesebb, mint 7—S ki­lométerre van ide. — Csak jót tudok mondani postásunkról, és általában a kézbesítésnek erről a formá­járól — mondja Pásztor Fe­renc. — Hetven éve élek a ta­nyán, de ilyen jó körülménye­ink még nem voltak. Sokat jelentett, hogy a villany elju­tott ide és ezzel teljesen vil­lamosítani tudtuk a háztartá­sunkat. Mást ne mondjak: van televíziónk, rádiónk, van a házban mosógép, hűtőgép, villamos-tűzlhely, vasaló. Két tehenet tartunk, két hízó van az ólban és többféle apró jó­szág. Már nem bánom, hogy földműves maradtam, pedig annak idején nagyon vonzott az ipar. Hat éve nyugdíjas vagyok, a helyi Lenin Tsz tagja voltam. Felhangzik a postaautó kürtje, megyünk tovább. A küldeményeket még sokan várják. Az autónak meghatá­rozott menetideje van. Nem késhetünk. Bogán István nem akarja várakoztatni az embe­reket. Gyű ráki Ferenc Emberek a forgatagban önkiszolgáló jellegű Ceglé­den a Rákóczi úti ÁBC-kis- áruház. Aki a városból már jókora csomaggal érkezik ide, táskáját az ajtó közeli asztal­soron hagyja, hogy ne kelljen pultoktól polcsorig cipelnie vásárlás közben. A bolti zaj­ba hangos zokogás vegyül. Va­laki a teli táskáját keresi. A táska üresen áll az asztalon. Tartalmát vajon ki vitte el? Az emberek sajnálkoznak, szitkozódnak, véleményt mon­danak, pénztárhoz sietnek, mi­közben pillantásukkal saját otthagyott csomagjukat kere­sik. Megnyugszanak. HáVisten- nek, csak azt, a másikat dézs­málta meg alaposan valaki. Az asszony könnyei vígasztal- hatatlanul, patakokban csor­dulnak. — Kétheti keresetem elköl­töttem! Élelem, ajándék, min­den benne volt! ★ Az étteremben megüresed­tek az asztalok, már elvonult az előfizető étkezők második rohama is. Van, aki táskával, csomaggal érkezett, mások csak úgy panyókára vetett kiska- bátban szaladtak át a közeli munkahelyről. Ebéd közben az ünnepi készülődésről folyik az eszmecsere. Ajtó nyílik, egy vendég tér vissza, alig néhány perce tá­vozott. — Kérem, a széken felejtet­tem egy most vásárolt hang­lemezt. Nem találta meg, aki utánam foglalt helyet az asz­talnál? — Sajnos, nem ismerjük azt a vendéget. Már ő is fizetett, s elment. Nem adott ide sem­miféle hanglemezt. Igazán sajnáljuk. — A pincér hangja együttérző. A vendég ismét tá­vozik. ★ Ismerősömmel találkozom. Táskájában matat, néhány hó­napos kisfiáról készült fény­képet vesz elő, mutatja. — De hisz ismerem Petykót! Egészen jól sikerült a kép ró­la! — Nem erről van szó — mondja ő, s elővesz egy leve­let is. A levélben a következő áll: „Kedves asszonyom, biztosan megörül majd kisfia fényké­pének, ezért ezt elküldöm, a pénztárcát rossz állapotban találtam.” — Milyen kedves. De hon­nan tudta a címedet? — Egy ajánlottlevél-blan- ketta volt benne. — Semmi más? — Lehet, hogy amikor meg­találta, akkor már semmi. A pénztárca a napokban tűnt el a táskámból, amikor bevásá­rolni indultam, a postáról. Még ötszáz forint s némi apró volt benne. De látod, a Petykó ké­pe, az visszaérkezett! E. K. Nehéz tavasz vár a Bem SE labdarúgóira A Bem SE labdarúgói ez év őszén újra a megyei bajnok­ságban indulhattak. A nemze­ti bajnokság átszervezése után az osztály erőviszonyai ked­vezően megváltoztak, hiszen a ceglédieken kívül még öt, volt NB III-as Pest megyei csapat került ide, s az eddig is itt játszó együttesekkel erős mezőnyt alkotnak. A nyáron leszerelt Repka, Czibere, Czopkó és Űri he­lyére került Kissnek, Cerének, Antalnak és Oláhnak idő kel­lett a beilleszkedéshez. A ta­vaszi szezon után edzőválto­zás is történt, Gyér Károly vette át a szakmai irányítást. A felkészülés során nem volt különösebb problémájuk, mé­gis csak közepesen' rajtoltak. Ügy tűnt, nem sikerült helye­sen felmérni az erőviszonyo­kat. Kellemetlen volt Pilistől a hazai pólyán elszenvedett vereség, pontszerzést remél­tek Budaörsön és Szigetújfa­lun is. A kitűzött 1—3. hely egyikét ezért sem tudták el­érni, bár nem sokkal marad­tak el tőle. Perbál, Nagykő­rös és Gödöllő mögött 18 ponttal, o negyedik helyen zárták a félévet. A bajnokság középső har­madában, öt soron következő mérkőzésen ■ 9 pontot szerez­tek. Ekkor következett a Ceg­léden lejátszott Perbál elleni rangadó, melyen jó játékkal, nyert állásból, balszerencsés vereséget szenvedtek, főleg a kapus indiszponált védése miatt. Ezután újra érthetet­len visszaesés következett, itt­hon négy, idegenben nyolc pontot vesztettek. A 38 gólt a következők szerezték: Sza­kács (15), Kocsis (11), Sólyom (7), Darányi (3), Gere (1), Kop- ka (1). Nem volt olyan, aki végig egyenletes teljesítményt nyújtott volna, ehhez Kocsis (ő fejlődött a legtöbbet), An­tal és Kiss állt a legköze­lebb. Szakács, Fellegi és Da­rányi hol kitűnően, hol gyen­gén játszott. Lengyel, Sólyom, Pintér és Solymosi elmaradta várakozástól. Tavasszal nehéz feladat vár a csapatra, hiszen az élme­zőnyben állókhoz szinte kivé­tel nélkül utaznak. Ráadásul nyolcszor játszanak idegenben, s csak hétszer itthon. Terveik­ről Habina Vince adott felvi­lágosítást: — Január 5-től, hetente 6— 7 edzést tartunk, ebből egy napon kettőt is. Nagyobb kö­vetelményeket állítunk a fiúk elé, jobb erőnlétre kell szert tenniük, hogy a 90 percet mindig végig bírják majd. — A régi gárdából Szakács, Darányi és Fellegi leszerel, helyettük 4—5 új játékossal számolunk. U. L.

Next

/
Thumbnails
Contents