Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

VtuIIíIJJ 1974. DECEMBER 21., SZOMBAT Az országgyűlés befejezte téli ülésszakát (Folytatás az 1. oldalról.) mításba vehető forrásokat nö­vekvő mértékben veszik igénybe. Emiatt a nemzeti jö­vedelem emelésében meghatá­rozó jelentőségű feldolgozó ágazatok termeléseinek bőví­tésére és korszerűsítésére ará­nyaiban csökkenő beruházás­sal lehet csak számolni. — A külgazdasági feltéte­lek számunkra a következő években sem válnak köny- nyebbé, a cserearányok válto­zását — ha mértékben nem is, de — irányzatában tartósnak kell ítélnünk. Ezután a Minisztertanács el­nökhelyettese az elmondotta­kat summázva rámutatott: a külső és belső feltételek vál­tozása egyaránt azt igényli, hogy az eddiginél következe­tesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. A kiegyensúlyozott fejlődés megalapozására más lehetősé­günk nincs, mint az, hogy ak­tív — a változó feltételekhez igazított — fejlesztési politi­kával és céltudatos munkával meggyorsítsuk a hatékonyság növelését. Az 1975. évi felada­taink, tervünk, költségveté­sünk végrehajtása mellett nemcsak a pártnak és a kor­mánynak, vagy ezen belül a tervhivatalnak, hanem az ösz- szes gazdálkodó szervnek fon­tos tennivalója a távlatok tisz­tázása, a következő ötéves terv kidolgozásának előkészítése. A népgazdasági tervező munka felelős és nehéz feladat, amit a központi tervező szervek csak a minisztériumok és a vállalatok aktív és segítő köz­reműködésével tudnak meg­oldani. A minőségi fejlődés feltételei Ezután a gazdálkodás mi­nőségi fejlődésének feltételei­ről szólva a miniszterelnök­helyettes az alábbi feladatokat emelte ki: — gyorsítsuk meg a terme­lés szerkezetének korszerűsí­tését, növeljük a minden pia­con exportképes, gazdaságosan értékesíthető termékek meny- nyiségét és részarányát, céltu­datosabban használjuk ki a meglevő eszközöket, és job­ban szervezzük meg a mun­kát; — gyakorlati intézkedések­kel segítsük elő a beruházási munka színvonalának javítá­sát, az üzembehelyezési idők rövidítését, az építő- és sze­relőipar kivitelező képességé­nek növelését; — tegyük a gazdálkodás szerves részévé az energiával és az anyagokkal való éssze­rű takarékoskodást. A vállalatokra is nagy felelősség hárul Ezután így folytatta: — A termelés szerkezetének korszerűsítését pártunk X. kongresszusa a gazdasági ha­tékonyság növelésének leg­fontosabb feltételei között je­lölte meg. A IV. ötéves terv­ben előirányzott központi fej­lesztési programok — amelyek vezető szerepet töltenek be ipari struktúránk javításában — a megvalósulás útján van­nak, és már jelentős eredmé­nyeket hoztak. Utalt a továbbiakban a föld- gázprogram, a közúti jármű- gyártás, a vegyipar, a híradás- technikai és könnyűipar sike­reire, s rámutatott a fejlődés ellentmondásaira is. Kiemelte* hogy az utóbbiak ellensúlyozá­sa, a termelés szerkezetének gyorsabb ütemű korszerűsíté­se, a nemzetközi kooperáció lehetőségeinek intenzivebb ki­használása nemcsak a nemze­ti jöwdelem emelésének, ha­nem annak is nélkülözhetet­len feltétele, hogy a szükség­leteknek megfelelően és gaz­daságosan bővíthessük külke­reskedelmi áruforgalmunkat. — Erre törekszünk a mező- gazdaságban is — folytatta Lázár György —, ahol már szintén jelentős eredmények mutathatók fel. A nem csekély anyagi befektetések megtérü­lését azonban késlelteti, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének növekedésével nem tartott lépést a feldolgo­zó, a tároló, a hűtőkapacitások fejlesztése, holott a magasabb feldolgazottsági fok, az érté­kesítés legkedvezőbb időpont­jának szabadabb megválasztá­sa, a gazdaságosság javulása mellett számottevően növel­hetné devizabevételeinket is. Mindezek miatt elodázhatatlan feladat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének jobb összehangolása. Az ez irányú kezdő lépéseket már megtettük és további intézke­dések előkészítése is folyamat­ban van. A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a központi irányítás és szabá­lyozás is csak akkor járhat ki­elégítő eredménnyel, ha ezzel párosul a vállalatok felelős és öntevékeny munkája. Ezt követően a Miniszterta­nács elnökhelyettese a beruhá­zásokról szólva rámutatott: ki­emelkedően fontos feladatunk, hogy 1975-ben további lépése­ket tegyünk a gyakran és jo­gosan bírált beruházási mun­ka szervezettségének javítása, a megvalósítási idő csökken­tése érdekében. Ma már nem­csak az ismert nemzetközi gyakorlat, de saját tapaszta­lataink elemzése is meggyő­zően bizonyítja, hogy ez reális cél. Éppen ezért az a szándé­kunk, hogy következetesen érvényt szerzünk határoza­tainknak és folyamatosan el­lenőrizni fogjuk intézkedé­seink végrehajtását. A megfe­lelő központi intézkedések mellett azonban olyan közfel­fogást kell kialakítanunk, amely több megbecsülésben, nagyobfi elismerésben részesí­ti azokat a tervezőket és kivi­telezőket, akik a célnak meg­felelő, de szerény és takarékos megoldásokkal, nem pedig hi­valkodó, a mi számunkra drá­ga létesítményekkel gyarapít­ják a nemzeti vagyont. Dolgozóink vállalják a nagyobb feladatot Lázár György ezután az energia- és nyersanyagforrá­sok ésszerű elosztásának és ta­karékos felhasználásának fel­adatairól szólt. Kiemelte, hogy a szükségletek zavarta­lan kielégítése — a vázolt központi intézkedések mellett is — csak akkor lesz biztosít­ható, ha a termelő vállalatok és a gazdálkodó szerved gyor­san és rugalmasan alkalmaz­kodnak a megváltozott körül­ményekhez, ha termelési programjaikat szigorúan a tényleges kereslethez igazít­ják és minden ésszerű lehető­séget kihasználnak az ener­gia- és anyagfelhasználás faj­lagos csökkentésére. Végezetül rámutatott, az elő­terjesztett költségvetés az ed­diginél nehezebb feltételek között olyan fejlődést alapoz meg, amely lehetővé teszi, hogy tervszerűen folytassuk népünk életszínvonalának nö­velését, országunk gazdasági erőinek gyarapítását. A testvérpártok képviselőinek felszólalásai (Folytatás az 1. oldalról.) hetjük, ha az európai népek figyelmének középpontjába állítjuk a béke, a biztonság, az együttműködés és a társa­dalmi haladás kérdéseit. REUBEN FALBER, Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának képviselője elmondotta, hogy a párt végrehajtó bi­zottsága jóváhagyta a varsói konzultáció eredményeit, és a brit kommunisták készek köz­reműködni a konferencia sok­oldalú előkészítésében. ALEKSZANDAR GRILCS- KOV, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének képviselője elégedetten szólt arról, hogy a budapesti találkozó ugyanab­ban a jó szellemben folytatja munkáját, mint a varsói kon­zultáció, és módot nyújt hasz­nos eszmecserékre az egyen­lőség alapján. A JKSZ meg­ítélése szerint az európai bé­kéért, biztonságért és együtt­működésért folyó harc magá­ban foglalja annak a szüksé­gességét, hogy minden euró­pai állam szabadon fejlődhes­sék. Csak ez biztosíthatja a kontinensünkön a gyors tár­sadalmi és anyagi haladást. RENE URBANY, a Luxem­burgi Kommunista Párt kép­viselője annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országok befolyása — a világ eseményeire és különö­sen az európai eseményekre — nagymértékben megnöveke­dett, s ennek erős kisugárzása nagy hatással van a tőkésor­szágokban folyó osztályharcra. A luxemburgi párt véleménye szerint ezért a születendő do­kumentumokban hangsúlyozni kell a Szovjetunió, a szocialis­ta országok békepolitikájának kiemelkedő jelentőségét. ERMENEGILDO GASPE- RONI, a San Marino-i Kom­munista Párt képviselője fel­hívta a figyelmet azokra a nyugtalanító jelekre is, ame­lyekkel szemben a békeszere­tő és demokratikus erőknek éberséget kell tanúsítaniuk. AHMET SAYDAN, a Török Kommunista Párt képviselője hangsúlyozta: a török párt programjával és téziseivel ar­ra törekszik, hogy megtisztít­sa a forradalmi mozgalmat a maoisták és anarchisták baj­keverő tevékenységétől, majd kiemelte: a konferencián konkrét politikai programot kell elfogadni, amely — töb­bek közölj, — hangsúlyozza a szocialista országok történel­mi szerepét a béke megőrzé­sében. KONSZTANTIN TELLA- LOV, a Bolgár Kommunista Párt képviselője hangoztatta, hogy a BKP egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a kon­ferencia fő dokumentumában mélyrehatóan elemezni kell a kapitalizmus általános válsá­gának elmélyülését és ki kell dolgozni a kommunista és munkáspártok, a demokra­tikus és haladó erők további tevékenységének fő irányait. IB NORLUND, a Dán Kom­munista Párt képviselője rá­mutatott: fontosnak tartja, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini kon­ferenciája részletesen foglal­kozzék a tőkés Európa válsá­gának elmélyülésével és mu­tasson rá arra, hogy a mun­kásosztálynak lehetősége van új módon, a dolgozók érdeké­ben leküzdeni a válságot. VASIL BILAK, Csehszlová­kia Kommunista Pártjának képviselője hangoztatta, hogy a berlini konferencián elvi dokumentumban kell összefog­lalni a közös határozatokat. A különböző feltételek között, önállóan dolgozó kommunista és munkáspártok ezzel kifejez­nék azt a tényt, hogy közös céljaik vannak, közös az ideo­lógiájuk és álláspontjuk a vi­lág forradalmi folyamatát ille­tően. JAKOB LECHLEITER, a Svájci Munkapárt képviselője arról beszélt, hogy ellentmon­dó tendenciák jellemzik az európai helyzet fejlődését, s ebben a helyzetben a kommu­nista és munkáspártok felada­ta felmutatni a béke és az európai biztonság megőrzése, az együttműködés és a társa­dalmi haladás világos távlatát. — A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelvei, az 1975. évi tenni­valókról szóló elvi állásfogla­lás útmutatás a kormánynak és tervező szerveiknek —mon­dotta Lázár György — ösz­tönzés valamennyiünk számá­ra, hogy vállaljuk a nehéz, de megtisztelő feladatokat. Bizo­nyosra vehetjük, hogy mun- kásoszVályunk, egész dolgozó népünk megérti és helyeslés­sel fogadja a kitűzött célokat, vállalja a nagyobb feladato­kat és aktí/V. mimikával segí­ti azok eredményes teljesíté­sét. II r. Dimény Isiire: A mezőgazdaság tervszerű munkával részt vállal a népgazdasági egyensúly megteremtésében — Ebben az esztendőben — kezdte beszédét a miniszter — a mezőgazdasági és az élelmi­szeripar dolgozóinak az átla­gosnál több nehézséggel kel­lett megküzdeni az év sikeres lezárása érdekében. Különö­sen vonatkozik ez az őszi idő­szakra. Az időjárás okozta nehézségeken csak az ágazatok anyagi erejének teljes latbave- tésével és a dolgozók szorgal­mas, felelősségteljes munkájá­val, valamint a széles körű társadalmi összefogás segítsé­gével sikerült úrrá lennünk és ezáltal a veszteségeket is mér­sékelnünk. E helyről is köszö­netét mondok a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a közle­kedés, a kereskedelem és a szállítás dolgozóinak áldozatos helytállásukért, a tanulóifjú­ságnak, az ipari üzemek és in­tézmények dolgozóinak, a ma­gyar néphadsereg és a szovjet hadsereg alakulatainak az őszi munkákban nyújtott segítsé­gükért A széles és eredmé­nyes társadalmi összefogás nagyszerű példája volt ez. — Az 1974. évi fejlődés ismereté­ben azt is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és élel­miszeripar a IV. öitéves terv időarányos feladatait összessé­gében teljesítette, illetve több fontos területen túlteljesítette. Fegyelmezettebb, összehangoltabb tevékenységgel — A népgazdaság előtt álló feladatokat a korábbihoz ké­pest megváltozott, nehezebb körülmények között kell tel­jesítenünk. Ez valamennyi népgazdasági ágazattól még az eddigieknél is nagyobb erőfe­szítést, még fegyelmezettebb és szervezettebb munkát igé­nyel. A kialakult helyzethez igazodóan kell megítélnünk a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar 1975. évi feladatait is, és az ezek végrehajtásához szük­séges teendőinket. A mezőgaz­dasági termelés növekedését 3,8, az élelmiszeriparét 4,5 százalékban irányozza elő a terv. Tehát továbbra is elő kell segítenünk ágazataink di­namikus növekedését. A nép- gazdasági tervnek és költség­vetésnek az ágazatainkkal szemben támasz tóit követel­ménye helyes. — Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a népgaz­dasági terv a szelektív fejlesz­tési követelményeknek meg­felelően, összességében megte­remti azokat a feltételeket, amelyekkel szervezetten, taka­rékosan és hatékonyan gazdál­kodva az élelmiszer-gazdaság tervezett előrehaladása — és ezzel együtt a népgazdasági egyensúly javításában ráhá­ruló feladatok (teljesítése — biztosítható. Csak a legfonto­sabbakat említem; változatla­nul fenntartja a terv és a költ­ségvetés a műtrágya-felhasz­nálás mintegy 11—12 százalé­kos növekedését, annak elle­nére, hogy ehhez az ellátási színvonalhoz több mint 300 000 .anna hatóanyag tőkés import­ja válik szükségessé. Nem je- jenti ez természetesen az igé­nyek maximális kielégítését. Az igények nagyobbak az el­látási lehetőségeknél, ezért is nagy gondot kell fordítanunk az ésszerű takarékosságra, az optimális adagok megállapí­tására, a körültekintő talaj- és növényvizsgáíatokon. alapuló hatékony műtrágyázásra. A műtrágya felhasználásánál gyorsabb ütemben nő a nö­vényvédő és gyomirtó szerek felhasználása. A továbbiakban a miniszter az élelmiszeripari beruházá­sokról szólva elmondta, hogy a beruházások 1974. évi várha­tó teljesítése 5,6 milliárd fo­rint, ami 34 százalékkal több az 1973-ban megvalósult beru­házásoknál, de mintegy 400 millió forinttal elmarad az előirányzattól. A lemaradás a nagy beruházásoknál követke­zett be. Ez mindenekelőtt arra utal, hogy élelmiszeripari vál­lalataink nem tudták mara­déktalanul kihasználni a fej­lesztésükhöz rendelkezésre álló beruházási lehetőséget. Ennek fő oka, hogy a nagy beruházások előkészítése még mindig nem volt kielégítő. A jövő évi beruházások ösz- szetételét, irányát, gazdaság­politikai célkitűzéseink hatá­rozzák meg. A szelektív fej­lesztés követelményeinek megfelelően a népgazdaság. terv 1975-ben az élelmiszer- ipar beruházásainak növelését az átlagosnál nagyobb ütem­ben irányozza elő. Ez annak érdekében történik, hogy a mezőgazdasági nyersanyag­termelés és az ipari feldolgo­zás közötti aránytalanságot csökkentsük, és gyons ütem­ben növelhessük a gazdaságo­sabban értékesíthető feldolgo­zott termékek termelését. Cél: a zavartalan áruellátás — Megállapítható foly­tatta felszólalását Dimény Imre, hogy a népgazdasági tervben, illetve a költségve­tésben biztosított feltételek szervezett, fegyelmezett és ta­karékos gazdálkodás esetén megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy az élelmiszer-gaz­daság 1975-ben is teljesithesse a népgazdasági terv által meghatározott célkitűzéseket, és megfeleljen a követelmé­nyeknek. Természetesen, igen fontos feladatnak tekintjük továbbra is a belföldi ellátási igények kielégítését. Az elő­irányzott termelésfejlesztés alapján 1975-ben is ki tudjuk elégíteni a belföldi élelmi­szerigényeket, mégpedig to­vábbra is javuló választékban A belföldi ellátás mellett a- élelmiszergazdaságra 1975-be is jelentős export feladatok i: hárulnak. Reálisan azzal szá molhatunk, hogy a tőkés vi­lágpiac a jövő évben hason­lóan ellentmondásos marad Ezért az exportelőirányzatok megtervezésénél az értékesí­tési biztonság követelményeit szem előtt kellett tartanunk és lényegében az idei eszten­dőben kialakult piaci szerke­zetben gondolkodhatunk Mindezt figyelembe véve, kiül* (Folytatás a 3. oldalon) I

Next

/
Thumbnails
Contents