Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

VtuIIíIJJ

1974. DECEMBER 21., SZOMBAT

Az országgyűlés befejezte téli ülésszakát

(Folytatás az 1. oldalról.)

mításba vehető forrásokat növekvő mértékben veszik igénybe. Emiatt a nemzeti jövedelem emelésében meghatározó jelentőségű feldolgozó ágazatok termeléseinek bővítésére és korszerűsítésére arányaiban csökkenő beruházással lehet csak számolni.

— A külgazdasági feltételek számunkra a következő években sem válnak köny- nyebbé, a cserearányok változását — ha mértékben nem is, de — irányzatában tartósnak kell ítélnünk.

Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese az elmondottakat summázva rámutatott: a külső és belső feltételek változása egyaránt azt igényli, hogy az eddiginél következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. A kiegyensúlyozott fejlődés megalapozására más lehetőségünk nincs, mint az, hogy aktív — a változó feltételekhez igazított — fejlesztési politikával és céltudatos munkával meggyorsítsuk a hatékonyság növelését. Az 1975. évi feladataink, tervünk, költségvetésünk végrehajtása mellett nemcsak a pártnak és a kormánynak, vagy ezen belül a tervhivatalnak, hanem az ösz- szes gazdálkodó szervnek fontos tennivalója a távlatok tisztázása, a következő ötéves terv kidolgozásának előkészítése. A népgazdasági tervező munka felelős és nehéz feladat, amit a központi tervező szervek csak a minisztériumok és a vállalatok aktív és segítő közreműködésével tudnak megoldani.

A minőségi fejlődés feltételei

Ezután a gazdálkodás minőségi fejlődésének feltételeiről szólva a miniszterelnökhelyettes az alábbi feladatokat emelte ki:

— gyorsítsuk meg a termelés szerkezetének korszerűsítését, növeljük a minden piacon exportképes, gazdaságosan értékesíthető termékek meny- nyiségét és részarányát, céltudatosabban használjuk ki a meglevő eszközöket, és jobban szervezzük meg a munkát;

— gyakorlati intézkedésekkel segítsük elő a beruházási munka színvonalának javítását, az üzembehelyezési idők rövidítését, az építő- és szerelőipar kivitelező képességének növelését;

— tegyük a gazdálkodás szerves részévé az energiával és az anyagokkal való ésszerű takarékoskodást.

A vállalatokra is nagy felelősség hárul

Ezután így folytatta:

— A termelés szerkezetének korszerűsítését pártunk X. kongresszusa a gazdasági hatékonyság növelésének legfontosabb feltételei között jelölte meg. A IV. ötéves tervben előirányzott központi fejlesztési programok — amelyek vezető szerepet töltenek be ipari struktúránk javításában — a megvalósulás útján vannak, és már jelentős eredményeket hoztak.

Utalt a továbbiakban a föld- gázprogram, a közúti jármű- gyártás, a vegyipar, a híradás- technikai és könnyűipar sikereire, s rámutatott a fejlődés ellentmondásaira is. Kiemelte* hogy az utóbbiak ellensúlyozása, a termelés szerkezetének gyorsabb ütemű korszerűsítése, a nemzetközi kooperáció lehetőségeinek intenzivebb kihasználása nemcsak a nemzeti jöwdelem emelésének, hanem annak is nélkülözhetetlen feltétele, hogy a szükségleteknek megfelelően és gazdaságosan bővíthessük külkereskedelmi áruforgalmunkat.

— Erre törekszünk a mező- gazdaságban is — folytatta Lázár György —, ahol már szintén jelentős eredmények mutathatók fel. A nem csekély anyagi befektetések megtérülését azonban késlelteti, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének növekedésével nem tartott lépést a feldolgozó, a tároló, a hűtőkapacitások fejlesztése, holott a magasabb feldolgazottsági fok, az értékesítés legkedvezőbb időpontjának szabadabb megválasztása, a gazdaságosság javulása mellett számottevően növelhetné devizabevételeinket is. Mindezek miatt elodázhatatlan feladat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének jobb összehangolása. Az ez irányú kezdő lépéseket már megtettük és további intézkedések előkészítése is folyamatban van.

A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a központi irányítás és szabályozás is csak akkor járhat kielégítő eredménnyel, ha ezzel párosul a vállalatok felelős és öntevékeny munkája.

Ezt követően a Minisztertanács elnökhelyettese a beruházásokról szólva rámutatott: kiemelkedően fontos feladatunk, hogy 1975-ben további lépéseket tegyünk a gyakran és jogosan bírált beruházási munka szervezettségének javítása, a megvalósítási idő csökkentése érdekében. Ma már nemcsak az ismert nemzetközi gyakorlat, de saját tapasztalataink elemzése is meggyőzően bizonyítja, hogy ez reális cél. Éppen ezért az a szándékunk, hogy következetesen érvényt szerzünk határozatainknak és folyamatosan ellenőrizni fogjuk intézkedéseink végrehajtását. A megfelelő központi intézkedések mellett azonban olyan közfelfogást kell kialakítanunk, amely több megbecsülésben, nagyobfi elismerésben részesíti azokat a tervezőket és kivitelezőket, akik a célnak megfelelő, de szerény és takarékos megoldásokkal, nem pedig hivalkodó, a mi számunkra drága létesítményekkel gyarapítják a nemzeti vagyont.

Dolgozóink vállalják a nagyobb feladatot

Lázár György ezután az energia- és nyersanyagforrások ésszerű elosztásának és takarékos felhasználásának feladatairól szólt. Kiemelte, hogy a szükségletek zavartalan kielégítése — a vázolt központi intézkedések mellett is — csak akkor lesz biztosítható, ha a termelő vállalatok és a gazdálkodó szerved gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, ha termelési programjaikat szigorúan a tényleges kereslethez igazítják és minden ésszerű lehetőséget kihasználnak az energia- és anyagfelhasználás fajlagos csökkentésére.

Végezetül rámutatott, az előterjesztett költségvetés az eddiginél nehezebb feltételek között olyan fejlődést alapoz meg, amely lehetővé teszi, hogy tervszerűen folytassuk népünk életszínvonalának növelését, országunk gazdasági erőinek gyarapítását.

A testvérpártok képviselőinek felszólalásai

(Folytatás az 1. oldalról.)

hetjük, ha az európai népek figyelmének középpontjába állítjuk a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás kérdéseit.

REUBEN FALBER, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának képviselője elmondotta, hogy a párt végrehajtó bizottsága jóváhagyta a varsói konzultáció eredményeit, és a brit kommunisták készek közreműködni a konferencia sokoldalú előkészítésében.

ALEKSZANDAR GRILCS- KOV, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselője elégedetten szólt arról, hogy a budapesti találkozó ugyanabban a jó szellemben folytatja munkáját, mint a varsói konzultáció, és módot nyújt hasznos eszmecserékre az egyenlőség alapján. A JKSZ megítélése szerint az európai békéért, biztonságért és együttműködésért folyó harc magában foglalja annak a szükségességét, hogy minden európai állam szabadon fejlődhessék. Csak ez biztosíthatja a kontinensünkön a gyors társadalmi és anyagi haladást.

RENE URBANY, a Luxemburgi Kommunista Párt képviselője annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a szocialista országok befolyása — a világ eseményeire és különösen az európai eseményekre

— nagymértékben megnövekedett, s ennek erős kisugárzása nagy hatással van a tőkésországokban folyó osztályharcra. A luxemburgi párt véleménye szerint ezért a születendő dokumentumokban hangsúlyozni kell a Szovjetunió, a szocialista országok békepolitikájának kiemelkedő jelentőségét.

ERMENEGILDO GASPE- RONI, a San Marino-i Kommunista Párt képviselője felhívta a figyelmet azokra a nyugtalanító jelekre is, amelyekkel szemben a békeszerető és demokratikus erőknek éberséget kell tanúsítaniuk.

AHMET SAYDAN, a Török Kommunista Párt képviselője hangsúlyozta: a török párt programjával és téziseivel arra törekszik, hogy megtisztítsa a forradalmi mozgalmat a maoisták és anarchisták bajkeverő tevékenységétől, majd kiemelte: a konferencián

konkrét politikai programot kell elfogadni, amely — többek közölj, — hangsúlyozza a szocialista országok történelmi szerepét a béke megőrzésében.

KONSZTANTIN TELLA- LOV, a Bolgár Kommunista Párt képviselője hangoztatta, hogy a BKP egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a konferencia fő dokumentumában mélyrehatóan elemezni kell a kapitalizmus általános válságának elmélyülését és ki kell

dolgozni a kommunista és munkáspártok, a demokratikus és haladó erők további tevékenységének fő irányait.

IB NORLUND, a Dán Kommunista Párt képviselője rámutatott: fontosnak tartja, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciája részletesen foglalkozzék a tőkés Európa válságának elmélyülésével és mutasson rá arra, hogy a munkásosztálynak lehetősége van új módon, a dolgozók érdekében leküzdeni a válságot.

VASIL BILAK, Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselője hangoztatta, hogy a berlini konferencián elvi dokumentumban kell összefoglalni a közös határozatokat. A különböző feltételek között, önállóan dolgozó kommunista és munkáspártok ezzel kifejeznék azt a tényt, hogy közös céljaik vannak, közös az ideológiájuk és álláspontjuk a világ forradalmi folyamatát illetően.

JAKOB LECHLEITER, a

Svájci Munkapárt képviselője arról beszélt, hogy ellentmondó tendenciák jellemzik az európai helyzet fejlődését, s ebben a helyzetben a kommunista és munkáspártok feladata felmutatni a béke és az európai biztonság megőrzése, az együttműködés és a társadalmi haladás világos távlatát.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelvei, az 1975. évi tennivalókról szóló elvi állásfoglalás útmutatás a kormánynak és tervező szerveiknek —mondotta Lázár György — ösztönzés valamennyiünk számára, hogy vállaljuk a nehéz, de megtisztelő feladatokat. Bizonyosra vehetjük, hogy mun- kásoszVályunk, egész dolgozó népünk megérti és helyesléssel fogadja a kitűzött célokat, vállalja a nagyobb feladatokat és aktí/V. mimikával segíti azok eredményes teljesítését.

II r. Dimény Isiire:

A mezőgazdaság tervszerű munkával részt vállal a népgazdasági egyensúly megteremtésében

— Ebben az esztendőben — kezdte beszédét a miniszter — a mezőgazdasági és az élelmiszeripar dolgozóinak az átlagosnál több nehézséggel kellett megküzdeni az év sikeres lezárása érdekében. Különösen vonatkozik ez az őszi időszakra. Az időjárás okozta nehézségeken csak az ágazatok anyagi erejének teljes latbave- tésével és a dolgozók szorgalmas, felelősségteljes munkájával, valamint a széles körű társadalmi összefogás segítségével sikerült úrrá lennünk és ezáltal a veszteségeket is mérsékelnünk. E helyről is köszönetét mondok a mezőgazdaság

és az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem és a szállítás dolgozóinak áldozatos helytállásukért, a tanulóifjúságnak, az ipari üzemek és intézmények dolgozóinak, a magyar néphadsereg és a szovjet hadsereg alakulatainak az őszi munkákban nyújtott segítségükért A széles és eredményes társadalmi összefogás nagyszerű példája volt ez. — Az 1974. évi fejlődés ismeretében azt is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar a IV. öitéves terv időarányos feladatait összességében teljesítette, illetve több fontos területen túlteljesítette.

Fegyelmezettebb, összehangoltabb tevékenységgel

— A népgazdaság előtt álló feladatokat a korábbihoz képest megváltozott, nehezebb körülmények között kell teljesítenünk. Ez valamennyi népgazdasági ágazattól még az eddigieknél is nagyobb erőfeszítést, még fegyelmezettebb

és szervezettebb munkát igényel. A kialakult helyzethez igazodóan kell megítélnünk a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar 1975. évi feladatait is, és az ezek végrehajtásához szükséges teendőinket. A mezőgazdasági termelés növekedését 3,8, az élelmiszeriparét 4,5 százalékban irányozza elő a terv. Tehát továbbra is elő kell segítenünk ágazataink dinamikus növekedését. A nép- gazdasági tervnek és költségvetésnek az ágazatainkkal szemben támasz tóit követelménye helyes.

— Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a népgazdasági terv a szelektív fejlesztési követelményeknek megfelelően, összességében megteremti azokat a feltételeket, amelyekkel szervezetten, takarékosan és hatékonyan gazdálkodva az élelmiszer-gazdaság tervezett előrehaladása — és ezzel együtt a népgazdasági egyensúly javításában ráháruló feladatok (teljesítése —

biztosítható. Csak a legfontosabbakat említem; változatlanul fenntartja a terv és a költségvetés a műtrágya-felhasználás mintegy 11—12 százalékos növekedését, annak ellenére, hogy ehhez az ellátási színvonalhoz több mint 300 000 .anna hatóanyag tőkés importja válik szükségessé. Nem je- jenti ez természetesen az igények maximális kielégítését. Az igények nagyobbak az ellátási lehetőségeknél, ezért is nagy gondot kell fordítanunk az ésszerű takarékosságra, az optimális adagok megállapítására, a körültekintő talaj- és növényvizsgáíatokon. alapuló hatékony műtrágyázásra. A műtrágya felhasználásánál gyorsabb ütemben nő a növényvédő és gyomirtó szerek felhasználása.

A továbbiakban a miniszter az élelmiszeripari beruházásokról szólva elmondta, hogy a beruházások 1974. évi várható teljesítése 5,6 milliárd forint, ami 34 százalékkal több az 1973-ban megvalósult beruházásoknál, de mintegy 400 millió forinttal elmarad az előirányzattól. A lemaradás a nagy beruházásoknál következett be. Ez mindenekelőtt arra utal, hogy élelmiszeripari vállalataink nem tudták maradéktalanul kihasználni a fejlesztésükhöz rendelkezésre álló beruházási lehetőséget. Ennek fő oka, hogy a nagy beruházások előkészítése még mindig nem volt kielégítő.

A jövő évi beruházások ösz- szetételét, irányát, gazdaságpolitikai célkitűzéseink határozzák meg. A szelektív fejlesztés követelményeinek

megfelelően a népgazdaság. terv 1975-ben az élelmiszer- ipar beruházásainak növelését az átlagosnál nagyobb ütemben irányozza elő. Ez annak érdekében történik, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés és az ipari feldolgozás közötti aránytalanságot csökkentsük, és gyons ütemben növelhessük a gazdaságosabban értékesíthető feldolgozott termékek termelését.

Cél: a zavartalan áruellátás

— Megállapítható folytatta felszólalását Dimény Imre, hogy a népgazdasági tervben, illetve a költségvetésben biztosított feltételek szervezett, fegyelmezett és takarékos gazdálkodás esetén megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság 1975-ben is teljesithesse a népgazdasági terv által meghatározott célkitűzéseket, és megfeleljen a követelményeknek. Természetesen, igen fontos feladatnak tekintjük továbbra is a belföldi ellátási igények kielégítését. Az előirányzott termelésfejlesztés alapján 1975-ben is ki tudjuk elégíteni a belföldi élelmiszerigényeket, mégpedig továbbra is javuló választékban A belföldi ellátás mellett a- élelmiszergazdaságra 1975-be is jelentős export feladatok i: hárulnak. Reálisan azzal szá molhatunk, hogy a tőkés világpiac a jövő évben hasonlóan ellentmondásos marad Ezért az exportelőirányzatok megtervezésénél az értékesítési biztonság követelményeit szem előtt kellett tartanunk és lényegében az idei esztendőben kialakult piaci szerkezetben gondolkodhatunk

Mindezt figyelembe véve, kiül*

(Folytatás a 3. oldalon)

I