Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

1974. DECEMBER 21., SZOMBAT AZországgyűlés befejezte téli ülésszakát (Folytatás a 2. oldalról) kereskedelmi előirányzataink teljesítése a termelés és ke­reskedelem jól összehangolt, szervezett együttműködését igényli 1975-ben. Több cukorrépát termelünk A feladatokról szólva Di- mény Imre elmondotta; a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termelés még rugalmasabban alkalmazkodjék a kialakult világgazdasági helyzethez, és j mind termelési szerkezetével, mind az importanyagok gaz- i daságos, takarékos felhaszná- lásával tegye lehetővé a nép- | gazdasági egyensúly további ■ javítását. 1 A termelés szerkezetét ille­tően a mezőgazdaságban — sem a növénytermelésben, sem az állattenyésztésben — nincs szükség nagy átalakítá­sokra. Néhány, ha területileg nem is nagy, de csak gondos előrelátással megvalósítható változásra mégis sor kerül, így például a termelési szer­kezetben végrehajtandó leg­jelentősebb változást a cu­korrépa-termelés bővítése je­lenti. Az 1974. évi, mintegy 3,5 millió tonna cukorrépater­mésből nyerhető cukor nem fedezi a hazai szükségleteket és ezért jelentős tőkés im­portra szorulunk. Elérkezett az ideje, hogy a kormányha­tározat végrehajtását meg­gyorsítsuk és az 1974-ben termést adó 98 000 hektárral szemben 1975-ben 125 000 hektár cukorrépa vetésére kössünk szerződést. A növénytermelés szerkeze­tében a másik figyelemre méltó változás a napraforgó | és szója vetésterületének szá- | mottevő növelése, amihez a feltételeket szintén biztosítani tudjuk. Az állattenyésztésben pedig továbbra is célunk a szarvasmarha-tenyésztés di­namikus fejlesztése. — Biztosak vagyunk ab- | ban, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói ezeket a törekvéseket meg­értik és helyeslik. Érzik és tudják, hogy ez nagyon fon­tos feltétele dinamikus fej­lődésünknek, az életszínvonal­politikai célkitűzések mara­déktalan végrehajtásának — fejezte be felszólalását Di- mény Imre. Faluvégi Lajos zárszava A pénzügyminiszter beveze­tőben emlékeztetett arra, hogy az országgyűlési bizottságok ülésein, továbbá a Parlament plénumán együttesen több mint száz képviselő fejtette ki véleményét a jövő évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatról, s ennek kapcsán feladatairól, tennivalóiról., A miniszter a kormány neveben megköszönte a nagy érdeklő­dést és segítőkészséget, amely a hozzászólásokban, a vitában kifejtésre jutott. A nagyon fontos témákban egyetértés alakult ki. örven­detes tény, hogy az országgyű­lésben és a Parlament falain kívül lezajlott szinte társadal­mi méretű eszmecserét egy­aránt nagy politikai érettség és a közgazdasági szemlélet ér­vényesülése jellemezte. A gaz­dasági kérdésekkel kapcsola­tos felelős véleménynyilvání­tás — különösen a társadalom különböző rétegeit képviselő politikai aktivisták részéről — most és a jövőben is nélkülöz­hetetlen. Felelősség közös ügyeinkért A miniszter emlékeztetett árra a vitában elhangzott megállapításra, hogy a követ­kező esztendőben gazdasági te­rületen nagyon sok gyakorlati feladatot kell megoldani, eköz­ben azonban sem a miniszté­riumoknak, sem a vállalatok­nak nem szabad megfeledkez­niük a következő ötéves terv gondos, jó előkészítéséről. Hű­en tükrözi a szándék a közös ügyeink iránti felelősségérze­tet. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a szándék, például a tartalékok feltárására, vagy az ésszerű takarékosságra irá­nyuló törekvés ne csupán ne­gyedévig vagy fél évig hassa át munkánkat, szemléletün­ket, hanem folyamatosan és állandóan érvényesüljön. A továbbiakban Faluvégi La­jos rámutatott, hogy a gazda­sági munka lendületének meg­tartására és eredményeinek növelésére két irányú erőfeszí­téseket kell tennünk. Részint a külső hatásokat kell ellensú­lyoznunk, részint belső erőfor­rásainkat kell hatékonyan ki­aknáznunk. Kitért a miniszter arra, hogy a takarékossággal és a tartalékok feltárásával kap­csolatosan egész sor jó, meg­valósítható javaslat hangzott el; ezeket alkalmazni le­het a jövő évi gazdasági munkában. Ne mások rovására szerezzenek előnyt Sok szó esett a vitában a népgazdasági érdekről, a vál­lalati önállóságról és az üze­mi demokráciáról. Egyér- telműgík „kifejezésig „jwlotL, hogy a három tényezőt egy­mással összefüggésben kell szemlélni és érvényesíteni. Ma nem a vállalati önállóság ke­reteivel van baj, hanem gya­korlatával, nevezetesen az­zal, hogy néhány területen helytelenül értelmezik a vál­lalati önállóságot, nem értik meg a nagyobb összefüggése­ket. A gyakorlatban ez oda vezet, hogy mások rovására kívánnak előnyt szerezni. A beruházásokról szólva a miniszter úgy nyilatkozott, a kormány a következő eszten­dőben kijelöli azokat a beru­házásokat, amelyeknél szer­vezett munkával, jó együtt­működéssel lehetőség van a tervezettnél gyorsabb meg­valósításra. Külön kiemelte, hogy a beruházásokkal kap­csolatban sürgetett előrelé­pés szükségessé tesz több fon­tos intézkedést, például a munkarend megváltoztatását, a vitában említett példák is alátámasztják, hogy egy be­ruházásnál azonos munka­rendet kell kialakítani az együttesen elérhető legna­gyobb eredmény érdekében. Faluvégi Lajos ezután ar­ról beszélt, hogy a cukorrépa­vetésterület növelését vállaló gazdaságoknál — ahol rend­kívül munkaigényes tevé­kenységről van szó — a jövő esztendőben megadják a jö­vedelemnövekmény adója aló­li felmentést, hogy ezzel is elősegítsék a cukorrépa-ve­tésterület növelését. Arra a kérdésre, hogy az őszi betakarítási munkák­nál felmerült rendkívüli többletköltségeket és bérki­fizetéseket mentesítsék a jö- vedelemnövekmény-adó alól, Faluvégi Lajos bejelentette: a mentesítést az idegen mun­kaerővel kapcsolatban meg­adják. Befejezésül valamennyi gaz­dasági ágazat és a hozzájuk közvetve kapcsolódó terüle­tek — a kultúra, az oktatás, az egészségügy — vezetőinek A Parlament folyosóján/ Tegnap tovább folytatódott a vita a Parlamentben a népgazdaság jövő évi költségvetéséről, az elkövetkező év fel­adatairól. A hozzászólók közül sokan beszéltek a hatékonyság növelésének fontosságáról, az ésszerű és szigorúbb takarékosságról. Ez volt a beszédtéma a szünetekben is, a parlament folyo­sóin, a képviselők között. lhászi József, a dabasi járási párt- ' bizottság első titkára, a megye 14. ócsai választókörzetének képviselője is erről a témáról kezdte a beszélgetést. — A közelmúltban megbeszélésekre hívtuk össze járásunk szocialista brigád­vezetőit. Öcsén, Dabason, Örkényben, Bugyiban és Alsónémediben találkoz­tunk a járás több mint háromszáz szo­cialista brigádjának vezetőjével, amint arról a Pest megyei Hírlap olvasói is tudnak, hiszen a lap beszámolt róla. A fő téma érthető módon a jobb mun­kaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kongresszusi vállalások eddigi1 teljesí­tése volt. Sokan szóvá tették ezeken a tanácskozásokon, hogy takarékoskodni csak úgy lehet, ha az emberek konkré­tan tudják, miben, hogyan takarékos­kodhatnak. A legjobb takarékosság, fo­galmazták meg többen is: az eszközök legteljesebb kihasználtsága. Vagyis az, hogy a háromtonnás teherautó ne öt­mázsás teherrel induljon útnak, s a szállítás után ne üresen térjen vissza. Az, ha a traktorokat legalább két, de szükség esetén három műszakban is hasznosítják. És az is, ha a műtrágyát nem öntik le a szántóföld végében az­zal, hogy majd alkalmas időben szét­szórják, hanem ezt azonnal megteszik, csakúgy, mint a beszántását. És hosz- szan sorolhatnám még a tanácskozáson elhangzott javaslatokat. Mint ahogy hosszan sorolhatnám azokat a felaján­lásokat is, amelyeket a szocialista bri­gádok vezetői tettek ezeken a megbe­széléseken. Például azt, hogy az Örké­nyi szocialista brigádok vezetői vállal­ták: ezer órát dolgoznak társadalmi munkában a község fejlesztése érdeké­ben. Azt, hogy a dabasi szocialista bri­gádok vállalták: a most épülő 75 szemé­lyes óvoda költségeinek egyharmadát társadalmi munkával „teremtik elő". Vagy azt, hogy részt vállalnak a jubi­leumi park építésében és így tovább. — A takarékosság valóban na­gyon fontos feladata a jövő esztendő­nek — beszélt róla Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, a megye 10. nagykörös választókerületé­nek országgyűlési képviselője. — Az idén egymilliárd 160 milliós áruforgal­mat bonyolítottunk le. Ezt jövőre újabb 80 millióval szeretnénk emelni, létszám- emelés nélkül, elsősorban o termelé­kenység növelésével. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a tervezett 4,5 szá­zalékos bérnövekedést végre tudjuk hajtani. Ami pedig a takarékosságot illeti, két vállalásunk van. Az egyik: 3 milliós energia-megtakarítás. A má­sik pedig: 400 ezer kiló cukor megta­karítása. Hogyan lehetséges ez? Koráb­ban a hazai dzsemek répacukoraránya 55 százalék volt. Három esztendővel ezelőtt, éppen a korszerű táplálkozási igényekhez igazodva, ezt az arányt — a vásárlók legteljesebb egyetértésével — 50 százalékra csökkentettük. De még ez az arány is magasabb annál, amit a korszerű táplálkozás megkíván. Ezért szeretnénk még néhány százalékkal csökkenteni lekváraink cukortartalmát. A lekvárok cukortartalma egyébként nincs összefüggésben konzerválásukkal, mivél mi hőkezeléssel tartósítjuk ké­szítményeinket ★ A megtermelt értékek jobb hasz­nosításáról beszélt dr. Baskay Tóth Bertalan nyugalmazott egyetemi tanár, a megye 2. aszódi választókörzetének képviselője meghívott vendégének, Szi­lágyi Józsefnek, a veresegyházi községi pártszervezet titkárának. — Mivel ma is az országos gyepprog­ram vezető kutatója vagyok, örömmel hallattam Faluvégi Lajos expozéjában, hogy a népgazdaság milyen jelentős összeget fordít a jövő esztendőben is a kutatómunka fejlesztésére, s ezen belül a takarmány-betakarítás és tartósítás további korszerűsítésére. A nagy töme­gű gyeptermesztés ma már elfogadott, de változatlanul megoldatlan nagyüze­mi betakarítása, illetve tartósítása. A nagy teljesítményű betakarító gépek beszerzése a közelmúltban megkezdő­dött s ez minden bizonnyal elöbbrelé- pést jelent majd. A másik nagy kérdés: a tartósítás, hogy az minél kisebb vesz­teséggel történjen. Tény, i}Ogy a hagyo­mányos szénakészítés nem gazdaságos, mert függvénye az időjárásnak. Az. egyéb tartósítási módok közül — s ez most legfontosabb kutatómunkám — nagy jelentőségűnek látszik az energiát nem igénylő — s ma is igen fontos kö­vetelmény! —, nedves tartósítás. Ennek a nagyüzemi módszerével kísérletezünk. — Ilyen nagy dolgokról én nem tu­dok beszámolni — válaszol a vendég, Szilágyi József, aki életében most van először a Parlamentben. Azért a mi fa­lunk jövő esztendeje is gazdaságosnak ígérkezik. Április 4-én avatjuk fel az orvosi kombinátot, amelyben három rendelő és három orvoslakás kap he­lyet. A majdnem tízmilliós beruházás­hoz o község lakossága egymillió forint körüli társadalmi munkával járult hoz­zá. Közben éppen megállt a beszélge­tők mellett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, s jó ismerősként köszöntötte dr. Baskay Tóth Bertalant. Meg is jegyezte nyom­ban: — Ez igen dicséretes! — Nálunk már hagyomány — foly­tatta örömmel Szilágyi József —, hogy a község lakossága mindig összefog, amikor valami nagy dolog készül. Mint például most, a százszemélyes óvoda építésénél, amelynek az alapjai már el­készültek, s remélhetőleg a jövő eszten­dőben birtokukba vehetik a község leg­kisebb lakói. — Minden elismerésem a veresegyhá­zi lakosoké — mondta elismerően Ká­dár János, aztán az idős kommunista egészségi állapotáról érdeklődött. — Egy kicsit nehezebb lettem azóta, hogy utoljára találkoztam Kádár elv­társsal — restelkedett Szilágyi József. — Aztán mikor volt az? — Még 1946-ban, az újpesti pártisko­lán. — Ha megnyugtatja — felelte derű­sen a párt első titkára —, akkor még én is jó néhány kilóval könnyebb vol­tam. Ne felejtse, több mint huszonnyolc esztendő telt el azóta. Nem is akármi­lyen huszonnyolc évi Prukner Pál és dolgozóinak felelősségtel­jes összefogását kérte, hogy eredményeink alapján vilá­gos programot dolgozhas­sunk ki a következő ötéves tervhez, még nagyobb remé­nyekkel nézhessünk az új tervidőszak elé. A pártszervezetek napirenden szereplő feladatai Aktívaülés az MSZMP Pest megyei Bizottságán Az MSZMP Pest megyéi Bizottsága pénteken délelőtt Bu­dapesten, a megyei pártbizottság székházában aktívát hívott össze. Az aktíván részt vettek a járási, a városi pártbizottságok propaganda- és művelődésügyi, valamint a párt- és tömegszer­vezeti osztályvezetők, az oktatási igazgatóság tanárai, a tömeg­szervezetek vezetői. Az aktívát Barinkat Oszkárné, a megyei pártbizottság tit­kára nyitotta meg. Az MSZMP XI. kongresszusának irányel­veiről, az MSZMP Központi Bizottságának december 5-i hatá­rozatából adódó tennivalókról Pálos Tamás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának agitációs és propagandaosztályvezető-he- lyettese tartott előadást. • • Illést tartott a megyei hatósági kollégium Tegnap délelőtt a Pest me­gyei Tanácsnál ülést tartott a hatósági kollégium, a me­gyei tanács vb-titkárának ta­nácsadó szerve. A kollégium megvitatta a helyi tanácsok vb-titkárainak tevékenységé­ről készült tanulmányt. Ezt követően megtárgyalták a ki­sajátítási ügyintézés tapasz­talatait, valamint a tanácsi szakigazgatási intézmények hatósági tevékenységéről ké­szült jelentést. Teljesítette éves tervét a DCM A10 milliomodik tonna cement A Cement- és Mészművek váci gyárának dolgozói pénte­ken teljesítették idei, egymil­lió 70 ezer tonnás tervüket. Sikerüket a szocialista brigá­dok jó munkájának és nem utolsó sorban a testvérüze­meknek köszönhetik, amelyek az őszi kedvezőtlen időjárás­kor — amikor is a naszály- hegyi kőbányában képtelenek voltak termelni — alapanyag­gal és rakodógépekkel kisegí­tették a Duna menti gyárat. Az év hátralévő részében — a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére — terven felül 30 ezer tonna cementet adnak felhasználásra. A váci gyáregységben jelen­tős jubileumhoz érkeznek: ek­kor készül el a 10 milliomo­dik tonna cement, amelyet 1963-tól a DCM üzembe he­lyezése óta gyártottak. Telje­sítményükre jellemző, hogy a magyar cementipar 1950 előtt 50 év alatt készített ennyi építőanyagot. (MTI) Gombnyomás után „él” a mikrofon Tegnaptól, telefon-segélyszolgálat az M-7-esen Tegnap délelőtt a marton- vásári autópálya mérnöksé­gén ünnepélyesen átadták — hazánkban elsőként — a köz­úti segélykérő telefonhálóza­tot. Az M—7 autópálya mindkét oldalán két kilométerenként vannak felállítva a telefon­oszlopok a 6-os kilométerkő­től az 58-ig. A segélykérő két gombot talál a mikrofon alatt. A vöröskeresztest, bal­eset vagy rosszullét, míg a franciakulcs jélűt műszaki hi­ba esetén kell rövid időre megnyomni. A gomb megnyo­mása után jelentkezik a köz­ponti diszpécser. Ha egyszer­re több hívás érkezik be, ilyenkor természetesen a bal­esetet szenvedetteket részesí­tik előnyben. A zavartalan közlekedés és a bajba jutott autósok megse­gítésére a KPM együttműkö­dési szerződést kötött — egye­lőre ideiglenes jeleggel — az autópálya-rendőrséggel, a tűz­oltósággal, az Országos Men­tőszolgálattal és a Magyar Autóklubbal. Dr. Hevessy István, a KPM osztályvezetője az átadás előt­ti tájékoztatón elmondta, hogy a két hónapig tartó próba- üzemelés alatt 250 gépjármű- vezető vette igénybe a segély­kérő telefonokat. A beruhá­zás összköltsége egyébként 35 millió forint volt és 78 válla­lattal működtek együtt. Az autóklub műszaki segélyszol­gálatának gépkocsijai, a „sár­ga angyalok” a mai naptól ezen a szakaszon nem teljesí­tenek járőrszolgálatot, és ezentúl csak a telefonhívásra mennek a helyszínre. A segélykérő telefonszolgá­lat ingyenes és a baleseti, közlekedésrendészeti bejelen­téseket munka- és ünnepna­pokon egyaránt a nap 24 órá­jában fogadja. H. L. G. I

Next

/
Thumbnails
Contents