Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEG.YEI.BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XVUI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1974. DECEMBER 21., SZOMBAT Folytatódik az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Budapesten pénteken a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés légkörében folytatta munkáját az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítő találkozója. A pénteki ülésen tizenöten szólaltak fel. A tanácskozás szombaton folytatódik. (Lapunkban közöljük a csütörtöki felszólalásokat is.) Törvénybe iktatták az 1975. évi költségvetést Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Pénteken délelőtt a Parlamentben a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a december 19-én elhunyt dr. Sályi István, országgyűlési képviselőről, Kossuth-díjas professzorról, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nyugalmazott rektoráról. Sályi István — mondatta — elévülhetetlen érdemeket szerzett az új műszaki értelmiség nevelésében. Az oktató- nevelő munka mellett kiemelkedő volt közéleti tevékenysége is, az országgyűlésnek 1953-tól volt tagja. Halálával tudományos és közéletünket nagy veszteség érte. Az országgyűlés Sályi István érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Ezután napirend szerint folytatódott a költségvetési vita. Elsőként Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elftöke emelkedett szólásra. Lázár György felszólalását követően Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, dr. Radnai Éva, dunaújvárosi körzeti és üzemorvos, Hosszú László, a Tiszalöki Állami Gazdaság igazgatója mondta el véleményét a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. A szünet után Péter János elnökletével folytatódott: az ülés. A következő felszólaló Gosztonyi János, oktatási államtitkár vodit, majd Mag Pál, a szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója kért szót. Utána Szomszéd Gy. István, a nógrádi szénbányák üzemigazgatója, Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának titkára és Sárvári István, a Csepregi Állami Tangazdaság igazgatója szólalt fel. Az ebédszünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisater felszólalása után dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója, Riba Miklós, a petőházi cukorgyár főművezetője, Mohácsi Barna, a kéthelyi Egyesült Aranykalász Tsz főmezőgazdásza, valamint Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisater kért szót. Szünet után Apró Antal vétte át az elnök- lést. Nagy Csabának, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főművezetőjének felszólalása után, mivel több képviselő nem jelentkezett szólásra, Apró Antal a vitát lezárta és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki válaszolt a képviselői észrevételekre. A pénzügyminiszter válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt a képviselőknek, s a téli ülésszakot bezárta. Lázár György: Következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek Lázár György bevezetőben hangsúlyozta, hogy az előterjesztett 1975. évi költségvetés összhangban van népgazdaságunk jövő évi tervével és híven tükrözi a megoldásra váró feladatokat. A kormány olyan előirányzatok elfogadását javasolja, amelyek biztosítják az eddig követett gazdaságpolitika folytatását, de számolnak a gazdasági fejlődés változó feltételeivel is. Ezt követően a Miniszter- tanács elnökhelyettese a gazdasági nehézségeinket elemezte, s mint mondatta, a problémák ellenére is lehetőség van arra, hogy folytassuk a lakosság életszínvonalának növelését és tervszerűen megvalósítjuk elhatározott fejlesztési céljainkat. — A jövő év az V. ötéves terv előkészítő éve is — mondotta Lázár György. Az ötödik ötéves terv kidolgozása a kormány által elfogadott program szerint jó ütemben halad. Ennek köszönhető, hogy ma már olyan, a jövőre vonatkozó ismeretekkel rendelkezünk, amelyek figyelembe vehetők voltak iaz 1975. évi terv kidolgozásakor is. A tervező munka feltárta, hogy a gazdasági növekedés feltételei a jövőben — különféle külső és hazai tényezők következtében — bonyolultabbá és nehezebbé válnak. A főbb okok a következők: ' Termeljünk hatékonyabban — A számításba vehető munkaerőforrás csökken és az aktív keresők száma is csak kis mértékben fog emelkedni. A továbbiakban- is érvényesül A Parlament folyosóján Kádár János beszélget Baskay Tóth Bertalan Pest megyei képviselővel és a vendégként részt vevő Szilágyi Józseffel, a veresegyházi községi pártszervezet titkárával. (Folyosói jegyzetünk a 3. oldalon.) az a tendencia, hogy a nem termelő ágazatokban nő, a termelőágazatokban pedig csökken a foglalkoztatottak száma. Ebből következik, hogy amíg 1961-1970 között a nemzeti jövedelem növekedéséből 20—22 százalékot a foglalkoztatottak számának emelése biztosított, addig 1971-től — és különösen az V. ötéves terv időszakában — a termelés növelésének ez már nem lehet forrása. A nemzeti jövedelem emelkedése olyan ütemű lehet, mint a termelékenységé. — fMegnehezül és költségesebbé válik a tüzelő- és nyersanyagforrások biztosítása. A szükségletek kielégítésében — noha jelentősen növekvő hazad fejlesztéssel számolunk — tovább emelkedik az import részaránya. Ezért a növekedés ütemére az is jelentős befolyással lesz, miként tudjuk biztosítani, hogy a rendelkezésre álló energiát és nyersanyagot az eddiginél gazdaságosabban használjuk fel. — Növekszik népgazdaságunk fajlagos eszközigénye. Az infrastruktúra, valamint az energetika fejlesztését szolgáló, részben már az 1980 utáni fejlődést megalapozó és költséges beruházások a szá(Folytatás a 2, oldalon) Az Európai Kommunista -és Munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó felszólalói közül. ERWIN SCHARF, Ausztria Kommunista Pártjának képviselője üdvözölte azt a korábbi kezdeményezést, amely az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésére irányult. Egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy felhívást, valamint egy közös politikai-ideológiai platformot kell kidolgozni. ANTONIS AMBATIELOS, a Görög Kommunista Párt képviselője vázolta a Görögor- országban az elmúlt időszakban lezajlott eseményeket. A tanácskozással kapcsolatban hangsúlyozta: a dokumentum akcióprogramjának tartalmaznia kell azokat a követeléseket, amelyek közös alapját alkotják a békeszerető erők akcicegységének. A dokumentumban kifejezésre kell juttatni azt is, hogy szükség van a szolidaritás erősítésére, a harcoló arab népekkel, a ciprusi néppel, a békeszerető népekkel. Fontos a más pártokkal, tömeg- és szakszervezetekkel, demokratikus mozgalmakkal való együttműködés is. JEAN KANAPA, a Francia Kommunista Párt képviselője rámutatott, hogy a konferenciának Európa jelenlegi helyzetének mélyreható elemzéséből kiindulva ki kellene alakítania a pártok közös fellépésének új célkitűzéseit. Az európai kapitalista és szocialista államok közötti békés egymás mellett élés egyáltalán nem jelenti a társadalmi és politikai status quo fenntartását — folytatta. — Éppen ellenkezőleg, elősegíti azt a harcot, amelyet a kommunisták vívnak a monopoltőke uralmi rendszere ellen, a rendszer megdöntéséért, mélyreható demokratikus átalakulásokért, a szocializmusért. Minél előbb létesítsenek szerkesztő bizottságot, a tervezett konferencia dokumentumának előkészítésére. BORISZ PONOMARJOV, a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselője felszólalásában elismerését fejezte ki a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, az Olasz Kommunista Pártnak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a találkozó előkészítésért. Aláhúzta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára üdvözlő beszédének jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az SZKP küldöttsége teljes egészében csatlakozik a beszédben foglalt megállapodásokhoz. A figyelmet a jövendő konferencia munkájának és dokumentumainak tartalmára kell összpontosítani — mutatott rá Ponomarjov. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP vezetősége az utóbbi időben folytatott tárgyalásokon — csakúgy, mint azelőtt is — elvi osztály- pozíciókból indult ki, arra törekedve, hogy a külpolitika területén a lehetséges maximumot érje el az enyhülés megszilárdítása és a béke megerősítése érdekében, a szocialista országok, a világ valamennyi országa dolgozó tömegei érdekében. Minden jel arra mutat — folytatta —, hogy az értekezlet fokozatosan halad a legmagasabb szinten történő befejezés irányába. Elvi jelentősége van annak ugyanakkor, hogy, valamennyi állata maradéktalanul teljesítse azokat a szerződéseket, és megállapodásokat, amelyek a békés egymás mellett élés elvei alapján megvetették a jelenlegi pozitív folyamatok fejlődését. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának állást kell foglalnia a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat illetően. Az események menete, így a legutóbbi idők eseményei is alátámasztják, hogy még kemény harcot kell vívni a mili- tarizmus és a háború erői ellen — folytatta Ponomarjov. — Az elmúlt hónapokban kidolgozták a fegyverzet és a katonai felkészülés növelésének új programjait a NATO- ban. Legfőbb nyugati országok katonai költségvetései imáét emelkednek a jövő évben. A világ kapitalista övezetében fokozódik a gazdasági válság, növekszik az infláció, drágul az élet, de a katonai kiadások nem csökkennek, hanem éppen ellenkezőleg: növekednek. Mindez ismét aláhúzza konferenciánk időszerűségét, a kommunisták által felvetett eszmék és jelszavak jelentőségét Az itt képviselt pártok — mutatott rá —, egységesek abban, hogy Európában a politikai enyhülést ki kell egészíteni és alá kell támasztani a katonai enyhüléssel. Világosan ki kell fejteni, hogy a kommunisták milyennek képzelik el Európában a nemzetközi kapcsolatok jövőjét. A kontinens történetének átmeneti időszakában minden politikai erő, minden nép számára teljesen világos legyen, hogy milyen békéért, milyen biztonságért, milyen együttműködésért küzdenek a kommunisták és mit szándékoznak tenni ezért. A kölcsönösen előnyös együttműködés kérdéseiről szólva Ponomarjov rámutatott: a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés kiszélesítése — a kialakuló békés nemzetközi kapcsolatok anyagi alátámasztásának megbízható módszere. Ebben az értelemben túllépi a tisztán gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kereteit. Ugyanakkor mi, kommunisták, egyetlen pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy e kapcsolatok fejlődését éles ideológiai harc kíséri. Az antikommunizmus ellent mond minden ország nemzeti érdekeinek. Ezért mi elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a következetes és elvi harcot mindazok ellen, akik Európában és annak határain túl az antikommunizmus és szovjetelilenesség zászlaja alatt gyengíteni próbálják a szocializmus nemzetközi pozícióit A kontinensen az igazságos, demokratikus béke meghonosodásának egyik fontos feltétele a különböző társadalmi és politikai erők háborúellenes európai koalíciójának kialakítása. Ugyanakkor a konferenciának meg kell neveznie az enyhülés ellenségeit, mindazokat, akik fékezni próbálják az enyhülést, folytatják, sőt fokozzák a fegyverkezési hajszát. Valamennyien nyugtalansággal állapítjuk meg a jobboldali és időnként nyílt neofasiszta veszélyt a kontinens egyes országaiban. A kommunisták világos, egyértelmű állásfoglalása e kérdésben, a szolidaritásra való felhívás e veszéllyel szemben és a szolidaritás reális megnyilvánulása azokkal az erőkkel, amelyek szembeszegülnek a fasizmussal és a neofasizmussal. Ponomarjov a továbbiakban rámutatott, hogy az európai kommunista pártok különböző társadalmi-gazdasági és politikai feltételek közepette tevékenykednek, különböző konkrét feladatokat oldanak meg. A forradalmi tevékenység feltételeinek növekvő sokfélesége különösen felelősségteljes feladattá,, teszi a proletár internacionalizmus eszméinek a kommunista világmozgalomban való további védelmét, terjesztését és szilárdítását. OLA VI POIKOLAINEN, a Finn Kommunista Párt képviselője mondotta, hogy pártja véleménye szerint a dokumentumnak rá kell mutatnia, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívása az európai népek nagy győzelme, mert ezáltal a történelemben előszűr nyílt meg az út egy kollektív biztonsági rendszer létrehozása előtt. A béke és biztonság szavatolása minden nép érdekeinek megfelel, és egyben a legkedvezőbb előfeltételeket jelenti a társadalmi -haladás számára. A közelgő konferencia egyik fontos feladata a kommunista mozgalom egységének megerősítése a proletár internacionalizmus elvei alapján. Poikolainen támogatta egy szerkesztő bizottság megalapítására tett javaslatot. WILLI GERNS, a Német Kommunista Párt képviselője szerint a kommunista mozgalom egységének és összeforrottságának tendenciája erősödik. A békés egymás mellett élésért és az enyhülésért vívott harc az NKP véleménye szerint földrészünk kommunistái politikájának fő kérdése. Ez különösen érvényes most, a tőkés országokban élesedő válság jelenségeinek idején, mert az imperializmus legreakciósabb körei mindig válsághelyzetben próbálkoztak azzal, hogy háborús kalandokban, valamint a demokratikus jogok korlátozásában keressenek kiutat. GIANCARLO PAJETTA, az Olasz Kommunista Párt képviselője kijelentette, hogy a kommunista pártok nem választhattak volna megfelelőbb pillanatot az európai konferencia előkészítésére. Az OKP véleménye szerint több kérdést kell megvitatni a konferencia előkészítése során, például oly módön, hogy ta- lálkozókat rendeznének olyan, különösen jelentős témákról, mint a gazdasági együttműködés és annak távlatai. JEAN BLUME, a Belga Kommunista Párt képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az európai béke, biztonság és együttműködés ; megszervezése, a társadalmi hala- biztosítása, a válságban levő kapitalizmussal szemben, olyan ^ feladat, amely a munkás- és demokratikus erők soha nem látott mérvű egységét követeli meg. Az egységet ki kell bővíteni olyan erőkkel is, amelyek hagyományosan reakciós eszmék hatása alatt álltak, de az új politikai realitások közepette hajlamosak lehetnek bizonyos irányváltásra. A Belga KP ezért hasznosnak tartaná, ha a kommunista pártok munkabizottságokat alakítanának, egyebek között a szakszervezetekkel való akcióegység tanulmányozására. PAUL MARKOWSKI, a Német Szocialista Egységpárt képviselője elmondta: az NSZEP számára megtisztelő kötelezettséget jelent, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa lesz az európai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű konferenciájának színhelye. Az NSZEP képviselője indítványozta: rögzíteni kellene a konferencia dokumentumaiban a tömegharc jelentőségét, a néptömegek befolyásának fokozását a külpolitikára. Georges christoduLIES, a Ciprusi Dolgozó Néo Haladó Pártja (AKEL) kép. f- selője hangoztatta, hogy pá: - ja teljesen egyetért a varsói előkészítő konzultáción kidolgozott irányelvekkel. Az AKEL képviselője köszönetét mondott a szocialista országoknak, különösen a Szovjetuniónak, azért a hatalmas segítségért, amit a független, egységes és el nem kötelezett Ciprus megvédelmezé- séhez nyújtottak. EDWARD BABIUCH, a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselője kijelentette: osztozik a többi testvérpártnak abban a véleményében, hogy feladatainkat akkor teljesít(Folytatós a 2. oldalon) • t I
