Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
1974. DECEMBER 20., PÉNTEK "xMdtw 5 Nemcsak alkotásai, hanem emberségének példája is maradandó Goldman Györgyre emlékeztek Budapesten és Vácott Tegnap délelőtt a Kálmán Imre utcában — Budapest belvárosában ■— a 15. számú ház előtt rövid, de bensőséges ünnepség keretében a vecsési 4- sz. általános iskola úttörőtanácsának tagjai megkoszorúzták Goldman György kommunista szobrászművész emléktábláját és szoborportréját. A Goldman György nevét viselő vecsési úttörőcsapat tagjai jól ismerik a nagyközség szülöttének életét és munkásságát. A fiatalon a munkásmozgalomba bekapcsolódott ifjúkommunistát, aki időközben elismert szobrászművésszé érett: ebből a házból — ahol nemcsak élt és alkotott, hanem az illegális kommunista párt egyik találkozó- helye is volt — hurcolták el a fasiszta pribékek előbb a Margit körúti fegyházba, majd a hírhedt dachaui koncentrációs táborba, ahol barbár módon meggyilkolták. Tíz óra után néhány perccel Bakos Jánosné csapatvezető tanárnő szavára félkört alkottak az úttörők, s a félkör közepére kiállt Bulyáki Edit 5/b. osztályos tanuló —, aki nem törődve a nagyváros ezernyi zajával, embereinek hétköznapi sürgésével-forgásával — tiszta, csengő hangon elszavalta Simon István Kossuth-díjas költő Buchenwaldi rapszódia nak nagy számú csoportjai, valamint a volt harcostársak, Vecsés nagyközség küldöttsége, hogy tisztelegjen a művész alkotásai előtt. A vendégeket dr. Lukács Ferenc, a váci városi tanács elnöke üdvözölte. Beszédében — többi között — hangsúlyozta: mégtisztelő a város számára, hogy felszabadításának 30. és várossá nyilvánításának 900. évfordulója ünnepségsorozatában itt rendezik ezt a kiállítást, a megemlékezést a XX. századi magyar szocialis- I ta művészet jelentős . csoporA kiállítás egy darabja: Bagi Ilona síremléke (rekonstrukciőrészlet). Koppány György felvételei című költeményéit A tisztelgő megemlékezés befejezéseként a fiatalok elhelyezték az emlékezés koszorúját Goldman György emléktábláján. Az ünnepségre eljött Ku- bancsik Ágoston, Goldman György harcostársa is, aki az illegális kommunista párt tagjaként együtt dolgozott a munkásmozgalomban a mártír művésszel. Kubancsik Ágostont az úttörőtanács tagjai meghívták Vecsésre, hogy beszéljen nekik és társaiknak névadójuk tartalmas életéről, elkötelezett, osztályhű munkásságáról. Délután Vácott folytatódott a megemlékezés. Megnyitották Goldman György emlékkiállítását. A volt görög templomból kialakított kiállítóhelyiség zsúfolásig megtelt. A mártírhalált halt szobrászművész születésének 70. évfordulója tiszteletére rendezett tárlat ünnepélyes megnyitóján ott voltak a város munkásainak képviselői, a szocialista brigádok küldöttei, a város általános és középiskolai tanulódtosulásának — a Szocialista Képzőművészek Csoportjának — egyik alapítójáról. Vácot munkásmozgalmi és művészeti öröksége, a munkásművelődésben betöltött szerepe kötelezi a szocialista művészet hagyományainak őrzésére, eredményeinek közkinccsé tételére. Dr. Lukács Ferenc végezetül köszöntötte Vértes Györgyöt, a művész barátját és harcostársát s felkérte a kiállításit megnyitó emlékbeszéd megtartására. Vértes György kortársi szavai meggyőző erővel elevenítették fel a két világháború közötti magyar szobrászat egyik legnagyobb reménységének alakjait, alkotói és életpályáját; akinek érzéke a szobrászathoz egészen fiatal korában bontakozott ki, gyorsan elsajátítva a mesterségbeli dolgokat. S nem egészen egy év múlva, érettségi után — 1924-ben — felvételt nyert a- Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kisfaludy Stróbl Zsig- mond tanítványaként kezdte művészi pályáját Fiúfej szobrával már 1926 márciusában szerepelt a Képzőművészek Üj Társasága kiállításán. Sikerei ellenére a Horthy-fasizmus művészetellenes légköre fejlődését nem biztosította, ezért megszakította főiskolai tanulmányait és Párizsba utazott. Itt készítette Önportré című munkáját, mely a pőrére vetkőzött embert fejezi ki s az általános nagy formákra való törekvést, az időtlen igazság- keresést tükrözi. Ebben az időben a művész, az ember nem múlékony részét kereste éppúgy, mint a régi görögök; az emberi humánumot fejezte ki művében, s mindeat gyöngédséggel s egyszerűen ábrázolva. Hazatérése után élet- és va- lóságszeretete új, nagy felismerésekhez vezette el. Tanulmányozta a marxizmust, s ebből erőt merítve, bátrán hátat fordított polgári múltjának, s a munkásmozgalomhoz kapcsolódott. Ennek a mozgalomnak lett,, bátor, harcosa, művészetével, politikai helytállásával egyaránt. Sajnos, a felszabadulást, melyet rajzaiban annyiszor megálmodott, nem érhette meg. Ma nekünk, élőknek — mondta befejezésül Vértes György — nemcsak művei —, melyek itt láthatók a kiállításon — maradandóak, hanem élete példája, emberi magatartása is. Az ünnepélyes megnyitót követően a résztvevők megtekintették a tárlatot, ahol olyan kitűnő és híres munkák láthatók, mint az Ülő munkás, a Munkás, Honthy-rendőr, s a pályatárs, Korniss Dezső portréja, és a Férfiportré. Ács Jenő Elhunyt dr. Sályi István Dr. Sályi István országgyűlési képviselő, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagja, Kossuth-díjas professzor, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nyugalmazott rektora, a műszaki tudományok doktora, számos magas fokozatú kitüntetés tulajdonosa, december 19-én, hosszú betegség után elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Sályi István 1901. október 8-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán és a Debreceni Tudományegyetemen szerzett doktori okleveleket. 1924 és 1928 között a Ganz Vagongyár üzemmérnökeként dolgozott, 1928 és 1937 között a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója. 1937 és 1949 között bírája volt az akkori szabadalmi bíróságnak. 1949- től a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárává nevezték ki, majd 1950 és 1961 között az egyetem rektora volt. 1953 óta országgyűlési képviselő, 1963-tól a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának, 1964-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. 1953-ban kapta meg a Kos- suth-díjat. Tudományos tevékenységében műszaki mechanikával, elsősorban szilárdságtani kutatásokkal foglalkozott. Hidas Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hidas Antal Kossuth-díjas költőnek, írónak a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban kifejtett tcbb mint fél évszázados tevékenysége, valamint irodalmi munkássága elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, és dr. Orbán László kulturális miniszter. Három község, egy tanács, egy tsz Újévtől közös tanácsa lesz Wáchartyánnak, Kisnémedinek és Piispökszilágynak A váci járásban egymás tőszomszédságában fekszik három nem túl népes község és közülük csak egynek, Váchar- tyánnak a lakossága növekszik, 1900-ban 1434, 1970-ben 1535 főt írtak benne össze a népszámláláskor. Ettől a községtől három kilométerre, Kis- némediben viszont a két népszámlálás közül az első 966, a második már csak 961 lakost talált. Innen továbbhaladva még öt kilométert a Váehartyántól vezető úton, Püspökszilágy községben tíz év alatt 1131-ről 1085-re csökkent a népesség és az utolsó népszámlálás óta is csak Váchartyáníban növekedett. A két másik szomszédos község teljes elnéptelenedéssel azért nem fenyeget, az idősebb életkorúak aránya azonban évről évre nagyobb. A fiatalok többsége Vácra, Budapestre jár munkába és ahogyan máshonnan, innen is közelebb igyekszik költözni munkahelyéhez. Váchartyán 657 munkaképes korú lakosából 567 a bejáró, Kisnémediből 400 ingázik a 700-ból, Püspökszilágyból pedig 550 a 650-ből. Helyben nem sók a munkaalkalom, de legalább a munkába eljárók közlekedése elég jó, naponta tizenötször fordul oda-vissza a busz, a két község és a vác- hartyáni vasútállomás között. Alakuló ülés elölt Területére nézve a háronj község közül Püspökszilágy a legnagyobb 2530 hektár, erdővel leginkább borított határával. Kisnémedi területe 1250. Váchartyáné 1200 hektár. Mezőgazdaságilag gazdaságosan művelhető földje külön-külön a három községnek kevés. Mégis, ha együtt munkálják meg, már jelentős nagyüzem számba vehető közös gazdaságuk. Termelőszövetkezeteik tagjai már ki is mondták az egyesülést 1975. január elsejétől. Egyelőre úgy . döntöttek, hogy az Aranykalász néven egyesült tsz székhelye Kisnémedi lesz, bár a központ elhelyezésére Váchartyánban alkalmasabbnak látszó épület lenne. S ugyancsak új évtől — ezt is kimondta már a három község tanácsa — megszűnik Kisnémedi és Püspökszilágy önálló tanácsa, Váchartyánban pedig megalakul a közös tanács. Napokon belül összehívják a három községi tanács tágjait,'az új, a közös, tanács alakuló ülésére. Átgondolt átcsoportosítás A közös tanács megalakulása azonban nem jár a jelenleg három községben összesen tizenkét főből álló tanácsi apparátus ' létszámcsökkentésével. Kevesebben ugyanis nem láthatnák el megfelelően a megnövekedett tanácsi hatáskör feladatait. Kisnémediben társadalmi elnök állt mostanáig a tanács élén, az ügyintézés pedig csupán a vb-titkárra és egy adminisztrátorra hárult. Az adóügyekkel ebben a községben is Az ellenállás mártírja Nyolcvan éve született Berber Aladár Az utánpótlásban számítani kell a fizikai munkásokra, nőkre A nehézipari ágazat mintegy 300 vállalati igazgatója, személyzeti vezetője és párttitkára csütörtökön a nehézipari minisztériumban országos tanácskozáson vitatta meg az ágazat kádemevelési és személyzeti munkájának tapasztalatait. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter értékelte az eddigi munkát és megjelölte a további feladatokat. Megállapította, hogy az ágazatban a vállalatok vezetőinek nagy többsége alkalmas az irányítással szemben támasztott ‘magas követelmények teljesítésére. Hangsúlyozta, hogy nagy gondot kell fordítani az utánpótlásra is, mert a vezetők 25 százaléka a következő 5—6 évben eléri a nyugdíjkorhatárt. Az utánpótlás nevelésében, a tervszerű fiatalításban számításba kell venni az arra alkalmas fizikai munkásokat és a nőket is. Verger Aladár 1894. december 20-án született Békésszentandráson. Apja szegény falusi szabó volt. A sok gyermekes család a nyomor, a nélkülözés elől 1900-ban Újpestre költözött. Fiúk, mint általában a szegény szülők gyermekei, inasiskolába került és az első világháború előestéjén géplakatosként szabadult. Az első világháborúban bejárta a különböző harctereket. 1918-ban, amikor Magyarországon győzött a polgári demokratikus forradalom, azonnal a forradalom oldalára állt. Ez szinte egyenesen következett neveltetéséből, a munkások között szerzett proletáröntudatából, amit csak erősítettek az értelmetlen háborúban megismert borzalmak. A Tanácsköztársaság idején tagja az újpesti direktóriumnak. Itt az egyik legnehezebb feladattal, a város élelmezésének gondjaival bízták meg. A Tanácsköztársaság megdöntése után menekülni kénytelen. Romániába emigrál. Sok magyar kommunistához hasonlóan azonnal bekapcsolódott a román kommunista mozgalom megszervezésébe. A Román Kommunista Párt erdélyi tartományi titkárságán dolgozik, majd 1924-ben a Szovjetunióba küldik, öt évig tanult és dolgozott az első szocialista országban. Gazdag elméleti ismeretekre, gyakorlati tapasztalatokra tett szert a Vörös Szakszervezeti Internacionálé Irodáján, amelynek évekig munkatársa volt. 1929-ben már mint tapasztalt, nagy elméleti felkészültségű forradalmár érkezik visz- sza Romániába. Rövid idő után az RKP Központi Bizottsága rábízta az erdélyi tartományi titkárság vezetését és ő szerkeszti a román párt magyar nyelvű kiadványait is. 1933 végén, vagy 34 elején illegálisan Magyarországra jön. Először az építömun- kások ellenzéki szervezetében talál munkát. Oktat, nevel, előadásokat tart. Hallgatósága szereti tiszta okfejtése, gazdag elméleti tudása, nagy műveltsége, végtelen szerénysége miatt. Lelkes híve a munkásegységnek, a szciáldemokrata munkásokkal való együttműködésnek, majd a Komintern VII. kongresszusa után a fasizmus elleni népfrontpolitikának. 1 Qjtfí uyarán vidéki illegális tevékenysége 1 •J'ilh SOrán a rendőrség nyomára akad. Két hétig vallatták, kegyetlenül megkínozták, majd mindent magára vállalt, hogy ezzel társait megmentse. A hírhedt Conti utcai katonai fegyházba hurcolták, s itt ítélték el 8 évre, a szegedi Csillagbörtön foglya lett. 1942-ben az a remény éltette, hogy hátralevő büntetését elengedik és ismét bekapcsolódhat a mozgalomba. De 1942 őszén büntetőszázadba osztják és a frontra küldik. Az optimizmus, a jövőbe vetett remény azonban most sem hagyja el. Feleségének még a börtönből írja: „Eszem ágában sincs még a halálra gondolni... Ígérem, hogy visszatérek hozzád”. li/lint munkaszolgálatos, az embertelen kö- rülmények között is bizalmat és emberséget sugárzott egész lénye. Egyetlen cél vezette: minél több társával együtt átjutni a Vörös Hadsereg oldalára. Ügy látszott, hogy a szovjet csapatok voronyezsi áttörése végre meghozxza a szabadulást és a szabadságot. A fasiszta keretlegények azonban mielőtt a szovjet egységek megérkeztek, társaival együtt meggyilkolták a magyar kommunista mozgalom harcosát. P. I. a püspökszilágyi adóügyi előadó foglalkozott, s mind a három községben a váchartyáni építési előadó látta el a hatósági feladatot. A munkaerővel legjobban ellátott váchartyáni szakigazgatási szervből is hiányzott a gazdasági élőadó, a másik két tanácsnál pedig egy-egy dolgozónak több szakágazat területét kellett ellátnia. A közös tanácsnál viszont a munkaerők átcsoportosításával minden szakágazatra jut ember, ami elsősorban a lakosság ügyeinek jobb, gyorsabb elintézését eredményezi. De természetesen megköny- nyíti és szakszerűbbé teszi az apparátus munkáját is. Pedagógiai szempontból is hasznos A három községben különben mostanáig , is sok minden volt közös. Például Kisnémediben lakó körzeti orvos látta el eddig is Püspökszilágy, a váchartyáni körzeti fogorvos pedig mind a három közég lakosságát. Aztán Kisnémedi iskolájában csak az alsótagozato- sok tanulnak, a négy felsőbb osztály növendékei azonban a váchartyáni iskolába járnak. Szó van most arról is, hogy a püspökszilágyi felsőtagozatosok oktatása szintén Váchartyánban folyjék a jövőben. Ami tanulmányi szempontból különösen üdvös lenne számukra, miután községük iskolájának öt tantermében ösz- szesen hat pedagógus tanítja a nyolc osztály 114 növendékét és a felsőtagozatban nines minden tárgynak szaktanára. Sz. E. Megalakult a MAE megyei növénytermesztési szakosztálya Tegnap a gödöllői Agrártudományi Egyetem egyes előadótermében megtartotta alakuló ülését a Magyar Agrár- tudományi Egyesült Pest megyei szervezetének növény termesztési szakosztálya. A szakemberek körében nagy érdeklődést kiváltó esemény megnyitóján Szigeti Ernő, az Állami Gazdaságok Országos Központja Pest—Nógrád megyei főosztályának vezetője köszöntötte a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetednek és állami gazdaságainak számos képviselőjét. A műtrágyázás, a talajvizsgálat és a tápanyagellátás témaköréből négy előadás hangzott el, különösen dr. Sipos Sándornak, a gödöllői egyetem tanárának, a' műtrágya-felhasználás és -hatékonyság a növénytermesztésben című' előadása váltott ki rendkívüli érdeklődést. Ezután a szakosztály tagjai Kulyassa Balázs, a megyei pártbizottság munkatársa személyében elnököt választottak. A növénytermesztési szakosztály titkára Balta István, a Budapest-kömyéki TESTÖV munkatársa lett. A váci tárlat megnyitóján Vértes György mondott emlékbeszédet. Mellette dr. Lukács Ferenc.
