Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
6 xMhm 1974. DECEMBER 20., PÉNTEK Számítástechnikai képzést kapnak az oktatók A számítástechnikai program kiemelt feladataként írta elő az oktatók számítástechnikai képzését, vagyis — az általános képzés érdekében — például célul jelölték meg, hogy valamennyi középfokon és felső fokon tevékenykedő oktató, akinek szakterülete kapcsolatban áll a számítástechnikával, az 1971—1976 közötti időszakban számítástechnikai alapképzésben részesüljön. Mint az Oktatási Minisztérium illetékesei elmondták az MTI munkatársának, valamennyi felsőoktatási intézményben — központi irányelv szerint — tanévenként az oktatóknak mintegy £5 százaléka vett részt 20—50 órás tanfolyamokon, amelyeket a helyi számítástechnikai tanszékek és számítóközpontok munkatársai, továbbá küilső szakemberek bevonásával tartanak. Eddig a felsőoktatási intézmények oktatóinak 65—70 százaléka részesült különféle számítástechnikai tanfolyami képzésben. Körülbelül 40 százalékra tehető azoknak az aránya, akik a számítástechnikái, mint eszközt alkalmazzák is saját szaktárgyaik oktatásában. Külön figyelmet fordítanak az általános és középiskolai tanárjelöltek, a leendő oktatók számítástechnikai képzésére. Tanórák a múzeumban Az idei tanév szentendrei újdonsága: a zárvatartási napokon rajz- és művészettörténelem órákat rendeznek a helyi iskolák diákjai számára a Ferenczy Múzeumban. Az órákon részt vesznek a múzeum művészettörténészei is. Filmvetítés - szünidőben Vácott, a Fegyveres Erők Klubjában az iskolai szünidő alatt az úttörők honvédelmi csoportja számára filmvetítéseket rendeznek. Bemutatják a többi között az Aréna című tudományos-fantasztikus és a Blues című könnyűzenei filmet. Korunkban nemcsak szükséges, hanem elengedhetetlen is az emberi tevékenység minden szférájában a megfelelő szintű felkészültség. E folyamatokat elemezve hozta meg az MSZMP Központi Bizottsága a munkásosztály helyzetével és a közművelődéssel kapcsolatos határozatait, és ezért foglalt állást a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttértekezlete a munkások, a mezőgazdasági fizikai dolgozók és az ifjúság körében végzett tudományos ismeretterjesztő munka további javítására. Témajavaslatok A TIT százhalombattai városi szervezete ezek szellemében igyekszik dolgozni. Az új ismeretterjesztési idény elején a kultúrmunkásokhoz eljuttattuk az 1974/75-ös esztendőre vonatkozó téma javaslatainkat. A szocialista brigádok munkájának segítésére munkásakadémiákat, átfogó jellegű előadássorozatokat szerveztünk. Az ipari munkásoknak és egyéb fizikai dolgozóknak — a termelőmunka érdekében is — szerveztük az általános iskola 5—8. osztálya elvégzését segítő tanfolyamokat. El szeretnénk érni, hogy az ismeretterjesztés az üzemi, a városi párt-, KISZ- és szak- szervezeti oktatással, az esetleges szakmai tanfolyamokkal összehangolva szerves része legyen a helyi politikának, helyi tudatformáló munkának. Ezzel a fontos politikai lehetőséggel nem mindig élünk, pedig ebben sok kiaknázatlan tartalék rejlik. Az összefüggések A gyorsabb és hatékonyabb fejlődéshez, a kultúrpolitikai célok megvalósításához szemléletváltozásra van szükség, egyes területek gazdáinál. Spí^ helyütt még mindig nem tq-. datosult: a termelési eredmények a termelő ember politikai, szakmai képzettségével, erkölcsi állapotával szoros kapcsolatban vannak. Jó példaként említhetem a Dunai Kőolajipari Vállalatot és a Dunamenti Hőerőmű Vállalatot, ahol munkaidő-kedvezményt, szabadságot, s egyéb juttatást biztosítanak az általános iskolába járó dolgozóknak, sőt az üzemek fizetik a tanfolyam költségeit is. Szeretnénk minél több szerződést kötni az üzemekkel, intézményekkel az ismeretterjesztő programok biztosítására és lebonyolítására, mert ezzel garantálni lehet mindkét részről az előadások megtartását, az előadói igények kielégítését és a rendezvények anyagi biztonságát. Új formák Természetesen az ismeret- terjesztés tartalmi oldalai mellett ma már nem hanyagolhatok el a formai, mód- szerbeni elemek sem. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hagyományos előadások mellett keresni kell azokat az új, demokratikus eszmecserét, konzultációt biztosító ismeretterjesztési formákat, amelyek lekötik, aktivizálják a hallgatóságot, és bevonják őket a kölcsönös informálódásba. Kapcsolataink a közművelődési intézményekkel, a Barátság művelődési házzal, a DHV művelődési házával fokozatosan kialakultak, és közösen jelentős eredményeket értünk el az ismeretterjesztésben. Nagy figyelmet fordítunk — az ipari munkásság mellett — az ifjúság körében végzett ismeretterjesztésre. Kiemelkedőek az ifjúsági akadémiák, az ifjúsági klubokban tartott viták, beszélgetések, fórumszerű rendezvények, ahol nincs úgynevezett kényes kérdés, őszintén vitatkoznak a fiatalok minden őket érintő témáról. Ezek a viták, beszélgetések jó fórumai egyben a közéletiségnek, a közéleti emberré nevelésnek is. A feladat Mintegy summázva: az a célunk a TIT-munka mozgalmi és társadalmi jellegének erősítésével, hogy a TIT betöltse a város politikai, társadalmi és köz^nűvelődési életében azt a szerepet, amelyet joggal elvár a társadalom. Tüske László, a TIT városi titkára Mu n kásmüveltség Nem kampány - nem reszortfeladat Társadalmunk fejlődésének egyik fontos feltétele, hogy a szocializmusért dolgozó ember gondolkodásában is szocialistává legyen, fejlődjön tudata, világszemlélete, a marxizmus —leninizmus ideológiáját cselekvéseiben és magatartásában is magáévá tegye. Ilyen emberek egyebek között közös jellemvonása, hogy elkötelezettséggel élnék, többet vállalnak, mint mások, felelősséget éreznek azért is, ami az ország határain túl történik, amiben közvetlenül nem érdekeltek. Ez a közös dolgainkért érzett felelősség, ez a magatartásforma az, amely túllép az egyénin, közösségivé válik abban az értelemben, amilyen mértékben szabadon kibontakozva társadalmasodik az egyéniség. Az MSZMP XI. kongresszusának irányelvei megállapítják, hogy... „fejlődött a munkásosztály politikai öntudata, szakképzettsége és műveltsége”. Mégis a további tennivalók bőségére utal az a megfogalmazás, hogy a szocialista építés döntő követelménye az általános, a politikai, a szakmai ismeretek bővítése, a közéleti aktivitás fokozása, a munkás- osztály vezető szerepének erősítése minden területen. Ennek pedig fontos feltétele a közművelődés általános fejlesztésén bélül a munkásműveltség növelése. Legyen belső szükséglet Az országos törekvések mellett Pest megye irányító és helyi pártszervezetei is intézkedési terveket dolgoztak ki, üléseiken több alkalommal értékelték és értékelik az idevonatkozó határozatok végrehajtását. Legutóbb például erről tárgyaltak a budai járási pártbizottság ülésén. A járásban hét kiemelt nagyüzem van, ezekben különösen fontos, a munkások magasabbszintű műveltsége, a reális helyzetelemzés és iránymutatás. Ugyanakkor nem közömbös az sem, hogy mintegy 30 ezer ingázó munkás fejlődését hogyan szolgálják a közösségi művelődési intézmények. A tanácskozás legfontosabb tanulsága volt, hogy nem kampányfeladatról van szó, sem pedig pártszervezeti reszortfeladatról. A folyamatos művelődés magasabb szintű anyagi és főként szellemi feltételeit kell kialakítani. Az értelmesebb, tartalmasabb élet, a marxista műveltség, az emberiség kultúrájának kritikai elsajátítását és szocialista továbbfejlesztését jelenti. A műveltség emelése minőségi feltétele a gazdasági fejlődésnek is. Éppen ezért a gazdasági vezetők munkája megítélésénél is figyelembe kell venni azt, hogy miként segítik — irányító munkájuk szerves részeként — az üzemekben dolgozó munkások képzését. A cél, hogy végül belső szükségletté váljék a művelődés, az önképzés iránti igény. Eredményes felnőttoktatás E tanácskozáson is sok szó esett a szocialista brigádok szerepéről. Nemcsak pozitív példák hangzottak el. Határozottan felhívták a figyelmet a helyenként tapasztalható bürokratikus, formális megoldások elvetésére is. Nem arról van szó, hogy — mint azt néhányan gondolták — gyakrabban kell ellenőrizni a naplók vezetését, precízebben adminisztrálni a részvételt a különféle tanfolyamokon, színházlátogatásokon. Az igazi feladat, hogy olyan légkört teremtsünk a szocialista brigádokban, amely belső szükségletté formálja az igényességet. Ne többletfeladatként vállalt, hanem természetes legyen a hozzáértő, eredményes munka, az ismeretek állandó bővítése, a közösséget is vállaló életmód. Ezért állandó, céltudatos törekvéssel emelni kell a művelődési és oktatási lehetőségek színvonalát, jobban kihasználni a meglevőket. A gyors ipari fejlődéssel együttjáró átré- tegeződés új megközelítési formákat is kínál a pártszervezetek és a gazdasági vezetők SZÍNHÁZI estek Ali j , m I • Ronald Millar Abelard es Heloise bemutató a Madáckban. Megjelenik a szakszervezeti lexikon A Táncsics Kiadó, mint tömegszervezeti kiadó egyre inkább a népszerű tudományosismeretterjesztő témákkal kezd foglalkozni. Ezt a profilváltozást tükrözi „A mi világunk” című sorozat, amelynek havonta megjelenő, gazdagon illusztrált füzetei olvasmányosan, könnyen érthetően foglalkoznak gyors ütemben fejlődő világunk jelenségeivel. Minden füzetben egy- egy témát tárgyalnak meg: A szovjet és az amerikai űrkutatás történetét tartalmazza majd a most készülő kötet, amely a világűr meghódításáról szól. A szöveget számos fénykép egészíti ki. A Kossuth Könyvkiadóval közösen készülő kiadvány a tervek szerint az első szovjet—amerikai űrrepülés idejére, 1975 júliusára jelenik meg. Valószínűleg felkelti a gyűjtők érdeklődését az e kötetből készülő mini változat is. A felszabadulás óta eltelt 30 év Irodalmi terméséből készült válogatást tartalmazza az 1975 áprilisára megjelenő Honfoglalók című szépirodalmi antológia. Korábban külön-külön már megjelent műveket kínál. A Táncsics Kiadó jelenteti meg László-Bencsdk Sándor új könyvét is, amelynek címe „Rovás a kalapács nyelén”. A „Történelem alulnézetben” című könyve után egycsapásra ismertté vált író újabb könyvében is ugyanarról a brigádról ír, amellyel bemutatkozó munkájában megismertette az olvasót. Még 1974-ben Táncsics és a munkások címmel, eredeti dokumentumokat tartalmazó mind könyvet jelentetnek meg, amely Táncsics Mihálynak a munkásokhoz fűződő kapcsolatát mutatja be. Szabad idő — Vácott Immár ötödik száma jelenik meg a Táncsics Szak- szervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat lapjának, a Szabad Időnek. A 32 oldalas havi lap ezúttal Pest megyébe látogat: Felszabadulásunk útvonalán című sorozatában Vác várost mutatja be kettős évfordulója — alapításának 900. és felszabadulásának 30. jubileumi esztendeje — alkalmából. Megismertet a város történelmi múltjával és fényképekkel illusztrált sétára invitál a történelmi városrészben. A lap többi részében kulturális programokról értesülünk, néhány könyvismertetést olvashatunk, bepillanthatunk az ÉVIG művelődési otthon életébe, tanácsokat kapunk a téli sportoláshoz. A Szabad Idő folyóirat a szakszervezeti bizottságok útján rendelhető meg. Az érzelmesen szomorú históriában nincsen semmi, amit ne támasztanának alá tények. Pierre Abelard, a XII. századi filozófus, a középkor egyik legvilágosabb elméje, valóban élt, amiként élt szerelmese, Heloise, Fulbert kanonok unokahúga is. Sírj üli ma, a híres Pére Dachaise temetőben, hasonló zarándokhelye a szerelmeseknek és a regényes történetek kedvelőinek, mint Júlia háza Veronában. Ha a számos irodalmi feldolgozásban ismert Abelard— Heloise históriát ma dráma témájául választja egy író, akkor feltehetőleg két okból teszi. Vagy azért, mert a túlzottan kiszikkadt érzelmű színházba vissza szeretné hozni az érzelmek jogát, a szenvedélyek hitelét és hitét, vagy pedig azért, mert ebben a hétszáz esztendős történetben valami olyasféle mondanivalót lát-érez, amely a mai néző számára is megszívlelendő tanulságokat hordoz. Ronald Millar angol író műve, melyet most a Madách Színház tűzött műsorára Vajda Miklós árnyalt, finom fordításában, akár szándékosan, akár véletlenül, egyik variációt sem alkalmazza maradéktalanul, s ugyanakkor mégis él mind a kettővel. Azaz nem riad vissza a nagy szenvedélyek ábrázolásától, attól az érzel- mességtől, amelyet gyakran csak egy hajszál választ el a könnyzacskókat masszírozó szentimentalizmustól, s ezzel manapság elég szokatlan módon, megindítja a nézőt, inkább a érzéseire, mintsem az értelmére hatva. Másrészt viszont nem titkolja, hogy a történettel ma is érvényes tanulságokat kíván hangsúlyozni: az ész győzelmét a begyöpösödött, dogmatikus skolasztika fölött, a tiszta emberi szenvedélyek jogát egy ezt a jogot tagadó, el nem ismerő, sőt szégyellő és elítélő korban. A jól megírt, gyakorlott kezű dramaturgra valló darab problémái azonban éppen ezen a ponton jelentkeznek. Millar- nak végül is nincsen eléggé figyelemre méltó mondanivalója az Abelard—Heloise történettel, s a történet kapcsán a mának. így aztán marad a nem túl mély, de nagyon hatásos szerelmi vonal, amelyet lényegében az egyes előadások rendezői, színészei alakíthatnak a maguk szándékai gondolatai szerint. Ez viszont azt a veszélyt is hordozza, hogy olyasmit rendeznek-ját- szanak bele a drámába, ami nincsen benne. A rendező Kerényi Imre szerencsésen kerüli el ezt a buktatót. Meghagyja a drámát az érzelmes-szomorú széphistória kategóriájában, s ezen belül teremt nagyon pontosan végiggondolt, szép tágívű egységekben felrakott, a kínálkozó hatásvadász lehetőségekről következetesen lemondó előadást. Nem fél a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások szabadjára engedésétől, de attól sem fél, hogy pi- anisszimókkal fejezzen ki robbanó feszültségeket. Az előadásnak rengeteg szép — térkompozícióban, világításban is szép — pillanata van. S mivel a színészek rendkívül oda- adóan vesznek részt a produkcióban, az a benyomásunk támad, hogy ez egy igen jó dráma — pedig csak az történt, amire számos példa található a színházművészetben: az előadás jobb mint a darab. A szereplőgárdából elsősorban Huszti Péter és Piros Ildikó kettősét kell kiemelni, Abelard és Heloise megszemélyesítőiként. Huszti, aki pontosan érzi és tudja a stílus határait és veszélyeit, világosan megkomponált, értelmileg is felépített alakítással hozza elénk ezt az embernek és férfinak egyaránt kiemelkedően érdekes hőst. örvendetes látni, mint érik be . színészi eszköztára, mint válik tehetsége alakításról alakításra színesebbé. Lényegében ugyanez mondható el Piros Ildikóról is, aki Heloise alakjában a lenehe- zebbet oldja meg: nem repde- ső túlfűtött, csillogó szemű, önmagától meghatódott kamaszlány, hanem kristálytiszta emberségű, egyben ellenállhatatlanul vonzó eszű és szépségű nő tud lenni. Rajtuk kívül igazi telitalálat Bessenyei Ferenc rabelaisi figurát teremtő alakítása Gilles kanonok szerepében, s Dayka Margit egyetlen jelenet villanásában is maradandót alkotó remeklése Godric nővér alakjában. Lázár Mária rezeshangú, csupa szív, bölcs fejedelemasszonya, Tímár Béla urát eláruló kis szolgalegénye, Koltai János eszelőssé váló Fulbert ka- nonokja sorolható még a jelentősebb alakítások közé. Dicsérettel kell megemlíteni Petrovics Emilnek a gregoriánból kinövő, kitűnő kísérőzenéjét (ez a zene néhol igen jelentős funkciót kap a darabban, például a nyitó és a záró képben». Szépen megoldottak Szinte Gábor díszletei és Hruby Mária jelmezei, és nagyban hozzájárulnak az előadás külső képének helyenként képzőművészeti igényű megfogalmazásához Götz Béla világítási effektusai. T. I. számára, figyelemmel ía" nagyüzemi munkásság, a fAun élő, iparban dolgozók és az ingázó munkások eltérő igényeire. Nem ritkán az alapoknál kell kezdeni. Több üzem — így az MGM diósdi gyára, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Mechanikai Művek gazdasági vezetői — iskoláztatási tervet dolgoztak ki s ennek alapján kihelyezett általános iskolai osztályokat szerveznek azok részvételével, akik nem rendelkeznek alapfokú végzettséggel. Munkaidőben tanulhatnak, sőt az üzemek a taneszközöket, könyveket is beszerzik számukra. A járásban egyébként az idén háromszor annyi felnőtt ült az iskolapadokba, mint négy évvel ezelőtt. Kellő anyagi támogatás Az üzemek és a szövetkezetek sokat tesznek a lalcóhely közművelődési lehetőségeinek javításáért is. A diósdiak 3 millió forinttal és társadalmi munkával járulnak hozzá a község művelődési házának felépítéséhez. Addig is üzemi klubok, szakkörök, előadások és filmvetítések szolgálják a szabad idő hasznos, kulturált eltöltését. Tök községben a termelőszövetkezet 2 millió forintot költött szabadtéri színpad létesítésére és a régi művelődési ház felújítására. A járás 20 művelődési intézménye közül jelenleg nyolc tölti be hivatását, azok, amelyekben függetlenített hivatásos népművelők dolgr -.nak a pedagógusok és társadalmi aktívák támogatásával. Sorra alakulnak ezekben az ifjúsági és az olvasóklubok, a szakkörök, az öntevékeny művészeti együttesek és sokoldalú vonzó programot nyújtanak azok számára, akik ezt igénylik. Évente mintegy 150 ezer ember vesz részt 700 különféle előadáson, a munkás- és ifjúsági akadémiák rendezvényein. A nemzetiségi községekben különös gonddal ápolják a folklorisztikus hagyományokat. Jó példák hosszú sora bizonyíthatná még, hogy egyre többen ismerik fel a művelődés fontosságát és a fejlődésért áldozatokra is hajlandók. Ehelyütt csak néhány átfogó adat: a művelődési házak anyagi és tárgyi feltételeinek javítására a tanácsok háromszorosát költötték az idén a négy év előttinek. Az üzemek és a termelőszövetkezetek 1970-ben 104 ezer, 1974-ben 860 ezer forinttal támogattak a kultúra helyi központjait. A továbblépés biztosítékai Az anyagi támogatás azonban önmagában még kevés a sikerhez. Ezért fontos, hogy — mint már itt-ott élő gyakorlat — a pártszervezetek a szakszervezettel, a KISZ-szel, a Hazafias Népfront helyi szervezeteivel, a TIT-tel, a hivatásos és a társadalmi aktívaként dolgozó népművelőkkel szorosan együttműködjenek. A nagyüzemekben máris növekvő figyelemmel kísérik azokat a tényezőket, amelyek ma még a munkások széles rétegeinek műveltségéből hiányoznak. A továbblépés biztos alapjai mai kultúrájúit sok olyan lényeges eleme, mint például a munkához, az üzem kollektíváihoz való alapvetően jó viszony. Ezekben a hetekben nemcsak a budai járásban, hanem Pest megye más részein, sőt országszerte helyzetelemzések és a jövő évre szóló intézkedési tervek készülnek a művelődés ügyének előmozdítására. Politikánk jelentős eredménye, hogy e tervek többé nem mellékesnek tekintett, „félkézzel” intézendő feladatokat, hanem társadalmi fejlődésünk kiemelt fontosságú állomásait jelölik meg. A munkásosztály vezető szerepének erősítése alapvető politikai cél, amelynek magiasabb színvonalú szolgálata megköveteli, hogy a munkahelyeken ne pusztán az anyagi, hanem a szellemi javak „bővített újratermelése” is végbemenjen. Kovács György Attila A gyakorló szakember véleménye Magasabb szintű ismeretterjesztés
