Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

4 / 1974. DECEMBER 20., PÉNTEK %M3op A költségvetés vitája az országgyűlésben (Folytatás a 3. oldalról) emelkedések részleges érvé­nyesítése a fogyasztói árakban is. Hangsúlyozom, hogy a fennálló nehézségek ellenére sem emeljük a lakosság ellá­tása szempontjából alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát. Lehetőségeinkhez mérten töretlenül megvalósítjuk élet­színvonal-politikánkat. Bizto­sítani kívánjuk, hogy a lakos­ság ellátása jövőre is az idei­hez hasonlóan jó legyen. Végezetül a XI. kongresszus előkészületeiről beszélt Né­meth Károly. Központi Bizottságunk, hí­ven az MSZMP kialakított I gyakorlatához, a közelmúlt­ban nyilvánosságra hozta a kongresszusi irányelveket — mondotta egyebek között. — Abban a meggyőződésben tet­te ezt, hogy a kommunisták­kal együtt a szocializmus pár- j tonkívüli hívei is alkotó része- j sei lesznek a népünk érdekeit I szolgálni hivatott kongresszusi döntések jó előkészítésének. I Ez kifejezi pártunk és népünk ! kölcsönös bizalmon alapuló, j jó kapcsolatait és azt a váltó- j zatlan törekvésünket, hogy j együtt mérlegeljük a megtett ! utat, együtt gondolkodva ala--j kítsuk a jövőt, cselekvő egy- j ségben összeforrva valósítsuk I meg a szocializmus építésének J soron levő feladatait. Mindeb­ben kifejeződik a szocialista demokrácia, a szocialista nem- J zeti összefogás nehézségeket is legyűrni képes, hatalmas ereje. Ha ebben a szellemben dolgo­zunk, az év sikeres befejezé­séért és fogunk hozzá jövő évi feladataink megvalósításához, népgazdaságunk továbbra is szilárd és biztos alapokon fej­lődik. — Az 1975. évi költségvetés jól szolgálja szocialista építő­munkánk céljait. A Magyar ' Szocialista Munkáspárt nevé­ben javaslom a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy a költségve­tést fogadja el. Cser vési ka F erem* 01 é: Az egyetlen biztosíték a nehézségek felett: a dolgozók esze, szive, két keze — A pénzügyminiszter elv­társ beszámolója és az előttem felszólalók vázolták a világ- gazdaságban vágbemenő vál­tozásokat és azok hatásait népgazdaságunkra. Számunkra egyre világosabb, hogy a kül­gazdaságban újfajta korszak kezdődött meg. Mivel ez az új helyzet időbelileg nem be­határolható hatásai, újabb és újabb konfliktusai kiszámítha­tatlanok, előre nem jelezhe­tek, ezért nyilván rendkívül bonyolult és nehéz helyzeteket teremt a gazdasági szférában. Bármilyen bonyolult és kiszá­míthatatlan e pillanatban a tőkés gazdaság, mi ettől nem tudunk, nem is akarunk elzár­kózni — mondta beszéde ele­jén Cservenka Ferencné —, majd beszámoLt róla, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozatait a megye párttagságával megismertették. Azóta ismerik a kommunisták, ”es általaik egyre több dolgozó "Véleményét. Megértéssel fogadták — Általános az a nézet — jelentette ki 1—, hogy a hatá­rozat időszerű és nelkülözhe- tetten volt ahhoz, hogy a meg­kezdett úton töretlenül ha­ladhassunk tovább. Merem mondani: megértéssel fogadták az áremelkedésekről szóló beje­lentést is. Igaz, szinte minde­nütt hangot adtak annak, hogy elvárják a szigorú árellenőrzé­seket, biztosítókat kérnek ar­ra, hogy ne lehessenek külön vámszedői a megváltozott helyzetnek. Minden eddiginél fokozottabb ellenőrzésre lesz Szükség, hogy ne legyenek nyerészkedők, ügyeskedők. El­ismeréssel nyugtázták, hogy az alapvető élelmiszerárak vál­tozatlanok. Kifejezésre juttat­ták elismerésüket azért, hogy külön gondot fordított arra a párt: az alapvető élelmiszer- árakra ne gyűrűzzön be a nyugati tőkés piac áremelke­dése. Ebből is látják, hogy pártunk politikájának közép­pontjában megfelelően ér­vényre jutnak a dolgozó nép érdekei. Beszéde további részében Cservenka Ferencné példa­ként említette meg a cukrot, amelyről a dolgozók nagy ré­sze tudja, hogy a kormány óriási térítést vállal magára, hiszen a Magyar Népköztársa­ságnak 60—70 forintjába ke­rül a tőkés országokból im­portált cukor, amelyet a ku­bai és az itthon gyártott meny- nyiség kiegészítésére hozunk be. Nagyon tisztelik, becsülik és méltányolják ezt az állás­pontot — jelentette ki, majd az árváltozásokról szólva a következőket mondotta: — Nem azt mondom, hogy a dolgozók örömmel üdvözölték az áremelést, de gondolom, azt senki sem kívánta, hogy örömujjongva fogadják. Igaz, voltak, akik aggódtak, hogy a bor áremelése rontani fogja a politikai helyzetet. Azt hiszem, hogy akik ismerik és jól ismerik a munkásokat, azok tudják, hogy nem a bor ára határozza meg a rendszer­hez való viszonyukat. — Élénk vita bontakozott ki az üzemekben néhány fon­tos gazdasági megállapításról, mint például a gazdasági ha­tékonyságról és a takarékos­ságról. Azt mondanám, hogy szinte egyik napról a 'másikra megértették és megérezték sokan munkások és vezetők közül: itt nem a régi értelem­ben vett szokásos intelmekről van szó, hanem sokkal inkább új helyzetben minden eddigi­nél alaposabb és mélyebb fel­mérésről a tennivalókat ille­tően. Egymásután jelzik az üzemek, hogy a szocialista brigádok az energia-, anyag- és munkaidő-takarékosságra tesznek újabb vállalásokat. Pest megye érintett mezőgaz­dasági üzemei a cukorrépate­rület növeléséről tanácskoz­nak. Sorolni lehetne tömegé­vel a példákat, amelyek mind a tenniakarás, a részvállalás bizonyítékai. Morális igények a megvalósításban — Miért lehet ilyen gyors az egyetértő megnyilatkozás? — Azért, mert o Központi Bizottság állásfoglalása és a tömegek tapasztalatai szink­ronban vannak. A külgazda­sági helyzet ismertetése nem most kezdődött. Köztudottá vált a közéletet figyelemmel kísérők előtt, hogy pártunk, kormányunk nagy erőfeszíté­seket tett és tesz azért, hogy gazdasági helyzetünk kiegyen­súlyozott maradjon. Méltá­nyolják a dolgozók, hogy ahol csak lehetséges, lefékez­zük a tőkés világból beáramló tényleges és mesterségesen létrehozott feszültségeket. Ügy élünk — képletesen szólva —, mint amikor hírt kaptunk ar­ról, hogy a szomszédban óriási vihar rombolt, és pusztított, de hozzánk már niegszelidülve ért. Azért ilyen egyetértő a dolgozók megnyilatkozása, mert tudják — és ezt a hely­zet még egyértelműbbé tette —, hogy a párt helyes politi­káját nem elég elismerni, nem elég dicsérgetni, azt támogat­ni. végrehajtani kell. — Az egyetértő megnyilat­kozások mellett azonban őszintén mérlegelni kell a kri­tikai. sőt olykor elég hangos és erős kritikai megnyilatko­zásokat is. A legtöbb bírálat két irányú. Az egyik, hogy lassú az elhatározások után a valóraváltás. a megvalósítás, a másik pedig, hogy magasabb morális igényt támasztanak, elsősorban a munkafegyelem, de az egyéni magalartas több vonatkozásában is. Ügy íté­lik meg, hogy a Központi Bi­zottság igazi, eleven kérdések­re tapintott rá. Példákkal il­lusztrálják ennek valóságát. Így a százhalombattaiak tet­téi szóvá, hogy náluk negy­venféle vállalat dolgozik az építkezéseken. Ha az ember a hőerőműnél vagy az olajfino­mítónál jár, gyakran látja, hogy a szállítások alkalmával a cementeszsákok megrongá­lódnak. folyik a drága cement, amelyet olykor importból va­gyunk kénytelenek biztosítani. Mégis bokáig járnak a ce­mentporban, de nem intéz­kednek az anyag megmenté­sére, nem keresik a felelősö­ket. Másik példa: az építő­ipar mai elszámolási rendsze­rét nagyon sokan bírálják és tennivalókat igényelnek. Azt állítják, hogy az elszámolási rendszerben a költségek teiv here szinte mindent el lehet számolni. Ennek bizonyítására a Pest megyei Tanácsban dol­gozók is mondtak konkrétu­mot. A megyei tanács 1972- ben, 1973-ban és 1974-ben fe­lülvizsgáltatta az általa vé­geztetett tervezői és építési el­számolásokat. Volt ahol már á tervezésnél — ha úgy tetszik: beleszólással — megváltoztat­ta a tervezés metodikáját, a drága importanyagok helyett mást terveztetett. Az építkezé­seknél a különböző felárakat, mint az akadályoztatási, sür­gősségi felár, tárgyalások ré­vén töröltették, volt amikor éppen az ÉVM segítségével. Ilyen módon az említett há­rom esztendőben mintegy 196 millió forintot töröltek a számlákból, olykor úgy is, hogy a kihúzott tételeket sen­ki nem reklamálta. Ez a 196 millió mintegy 4—500 lakás árát jelenti. — Vegyünk egy másik pél­dát: nagyon sokat beszélünk a gazdasági hatékonyságról és azon belül — mint ma is több felszólaló beszélt róla — a műszakszám alacsony voltáról. A Pest megyei pártbizottság ezt vizsgálta és kétoldalú ma­gyarázatot találtunk. Az egyik, hogy amikor egy üzem, bár­milyen iparágban, rekonstruk­cióra kerül, kivétel nélkül azt tapasztaltuk: a tervezésnél mindenütt. a hatékonysági számításnál, a megtérülési idő­nél úgy kalkulálnak, hogy min­den a legoptimálisabban ren­delkezésre áll. A tervben fo­lyamatos anyagellátást, három teljes műszakot, megfelelő mennyiségű munkaerőt számí­tanak. Ez jóváhagyásra kerül, ma;d megkapják az állami tá­mogatást, behozzák a gépeket, de ezek után nem jön a meg­felelő hatékonyság, mert csak a tervezőasztalon van folya­matos anyagellátás és csak a tervezőasztalon van három tel­jes műszakra munkaerő. Ilyen problémák mutatkoznak elsőd­legesen most. a könnyűipari vállalatok rekonstrukciójánál, de más iparágaknál is. Harmadik műszak — anyagi érdekeltség Kijelentéseit Pest megyei példákkal és adatokkal tá­masztotta alá Cservenka Fe­rencné, majd a kérdés másik oldaláról beszélt részleteseb­ben, vagyis arról, hogy a har­madik műszakban dolgozók anyagi érdekeltségét nem meg­felelően alakították ki. El­mondotta, hogy Pest megyei vizsgálatok szerint a második műszakban dolgozók keresete néhány vállalatnál 5 száza­lékkal növekszik, vagy egyál­talán nem. Az éjszakai mű­szakban dolgozók bérét a ko­rábbi 20 százalékos pótlékról 25 százalékkal emelték fel, úgy, hogy van ahol a műsza­kot este 9 órakor, van ahol 10 órakor kezdik, de az éjszakai pótlék csak 11 órától jár. Ez gyakorlatilag egy kétezer fo­rintos nappali műszakban dol­gozó káresetéhez viszonyítva nem jelent többet havonta 150 forintnál. — Nem vagyok közgazdász — mondotta —, de azért a gya­korlati tapasztalat azt mon­datja velem, hogy jóval drá­gább dolog, ha új, modem gé­pek egész sora áll a második, harmadik műszakban heteken- hónapokon át, porfogókkal le­takarva, mintha érdemben rendeznénk az éjszakai pótlé­kot és termelne a gép. Tudom, hoev ennek az az összefüggé­se is van, hogy minden bér- kifizetésnek árualapháttérrel kell rendelkeznie. A gyakor­lati tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy azt a bért, amely mögött megfelelő meny- nyiségű termék is létrejön, ér­demes kifizetni. Egyébként ezt a vitát 1973-ban lefolytattuk és az élet bizonyította. Példát ■tudnék mondani arra, hogy volt olyan üzem a megyénk­ben, ahol nehéz munkakörül­mények között kellett dolgoz­ni, de o megfelelő éjszakai pótlék biztosítása következté­ben, állandó éjszakai gárdát lehetett kialakítani. Sokan szí­vesen vállalták az állandó éj­szakázást és a munkateljesít­mény nem maradt él a nap­palitól. Éppen azért, mert az anyagi érdekeltség megfelelő szintje erre ösztönözte őket. Politikai munkával időlegesen áthidalható ■ bizonyos gazdásá­gi ösztönző hiánya, de tartó­san azt nem lehet pótolni. Ezt azért mondtam el, mert a há­romműszakos üzemekben egy­re nehezebb a helyzet. Mi pe­dig egyre többet problémá- zunk, pártmunkások és gazda­sági vezetők a több műszak nehézségein. Valamilyen elha­tározásra kellene jutnunk ott, ahol feltétlen három műsza­kot akarunk biztosítani. Hangsúlyozott vezetői feleléJsség Felszólalása befejező részé­ben a vezetői felelősség prob­lémakörét elemezte. Azt han­goztatta, hcigy a Központi Bi­zottság mostani határozatának minden területet át kell vilá­gítania, emmek tükrében kell megvizsgálni előrehaladásunk további feltételeit. Ezek közé tartozik, hogy szilárdítsuk a munkafegyelmet. Ez viszont nemes,ak a fizikai munkások­ra, nemcsak azokra vonatko­zik, akik a gépek mellett dol­goznak. A munkafegyelemnek mindenütt, de különösen ave- zetőposzitokon dolgozóknál kell fejlődnie, alakulnia. A mun­kások lelkesedését nem sza­bad azzal csökkenteni, vagy letörni, hogy amikor ők fel­ajánlásokat tesznek, akkor egyes vezetők nagyvonalúan oda sem figyelnek olyan té­nyezőkre, melyekké! olykor többet takaríthatnánk meg, mint egy-egy brigád több hó­napos munkája. — A dolgaeók körében olyan a hangulat, hogy a tennivá- gyás feszíti azokat az érte­kezleteket, amelyeken ők szól­nak hozzá — mondotta befe­jezésiül Cservenka Ferencné. — így volt ez 1974-ben, így lesz ez jövőre is! Különben miből született volna 8 százalék ipa­ri növekedés, miből jutna a tervezettnél több kenyér és hús, miből termelődött volna a tervezettnél magasabb nem­zeti jövedelem? A Központi Bizottság bölcsen cselekedett, amikor a nehézségek leküz­désére a saját belső erőket mozgósítja. A magyar dolgo­zók esz®, szíve, két' keze az egyetlen biztosíték minden­fajta nehézség felett Üdvözlő táviratok a Dél-vietnami Nemzeti Feiszabadítási Front megalakulásának 14. évfordulója alkalmából Dr. Nguyen Hun Tho úrnak, a Dél-vietnami Nemzeti Feiszabadítási Front Központi Bizottsága Elnöksége elnökének, Dél-vietnami Köztársaság. A Dál-vietnami Nemzeti, Feíszabadítási Front meg­alakulásának 14. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, egész dolgozó népünk ne­vében testvéri üdvözletünket, őszinte jókívánságainkat küld­jük Önöknek, a Dál-vietnami. Nemzeti Feíszabadítási Front j Központi Bizottságának és a i dél-vietnami népnek. Őszintén örülünk a Dél-viet­námi Nemzeti Feíszabadítási Front, Dél-Vietnam testvéri népe nagy. eredményeinek. Népünk kezdettől fogva mély együttérzéssel kíséri a vietna­mi nép hősies küzdelmét, és harcával teljes szolidaritást vállal. A Magyar Népköztársa­ság erejéhez mérten a jövőben is támogatja a dél-vietnami feíszabadítási frontot, a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes kormányát és népét abban a nemes küzdelemben, amelyet a párizsi megállapodás mara­déktalan érvényre juttatásá­ért, Dél-Vietnam sokat szenve­dett népének emberibb, jobb életéért folytat. Ez alkalomból is kívánjuk a Dál-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front Központi Bi­zottságának és valamennyi ve­zetőjének, Dél-Vietnam forra­dalmi erőinek, hogy további lelkesítő eredményeket érje­nek el országuk és a térség bé­kéjének megteremtésében, né­pük függetlenségének biztosí­tásában, a társadalmi haladás­ban. Budapest, 1974. december 19. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országo^ Tanácsának elnöke ★ ★ * Ugyancsak táviratban üdvözölte a DNFF Központi Bizottsá­gának Elnökségét a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, á Magyar Partizánszövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa. [(ülöii-külön illéseken folytatta munkáját a szovjet parlament két háza Csütörtökön délelőtt tíz órakor a nagy Kreml palotá­ban, illetve a Kreml-színház helyén épült új ülésteremben külön-külön üléseken folytat­ta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza^ — a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tárnics. A Szövetségi Tanács mun­kájában r&szt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Nyikolaj Podgornij, a legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke. Alekszej Koszi- gin miniszterelnököt az idén nyáron megtartott parlamenti választásokon a Nemzetiségi Tanács képviselőjévé válasz­tották. A Szövetségi Tanács ülésén csütörtökön reggel, az ülés megnyitása után, Mihail Si- tyikov elnök szívélyesen kö­szöntötte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát abból az alkalomból, hogy a főtit­kár ezen a napon töltötte be 68. életévét. A szovjet parlament két há­zának képviselői csütörtökön folytatták az 1975. évi terv és költségvetés vitáját. Megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonítanak Moszkvá­ban a most folyó parlamenti vitáknak azért is, mert az öt­éves terv befejező éve alapján kell majd meghatározni az ország továbbfejlesztésének alapirányait a már kidolgozás 'alatt álló 1976—1980-as tize­dik ötéves tervben, valamint az 1990-ig terjedő tizenöt éves tervben. Mindkettőt az SZKP 25. kongresszusán, 1976-ban hagyják jóvá. Mladznov Budapesten Díszvacsora Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön vacsorát adott Petr Mladenov bolgár külügy­miniszter tiszteletére a Kül­ügyminisztérium Dísz téri ven­dégházában. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Púja Frigyes és Petr Mladenov pohárköszöntőt mondott. ENSZközgyülés A 29. ülésszak legátfogóbb vott a világszervezet történetében New Yorkban, helyi idő sze­rint szerdán a késő esti órák­ban lényegében véget ért az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka. Háromhónapos munkájának 112 pontból álló napirendje a legátfogóbb volt a világszerve­zet történetében. Az ülésszak részvevői szá­mos, igen fontos határozatot fogadtak el. A közgyűlés jóváhagyta a Szovjetuniónak a meteoroló­giai és geofizikai háború meg­előzésére vonatkozó javasla­tait, megerősítette a Paleszti­nái arab nép jogát az önren­delkezésre és saját államisá­gára, állandó ENSZ-megfigye- lői sátust biztosított a PSZF- nek, határozatot fogadott el a ciprusi válság kérdésében, el­ítélte a fajüldöző és az apart­heid politikát folytató rezsi- meket, s a Dél-afrikai Köztár­saságot, a faji elkülönítést folytató politikája miatt kizár­ta az ülésszak munkájából. Ugyanakkor ENSZ-megfigye- lői státust biztosított az afri­kai nemzeti feszabadító moz­galmaknak, továbbá elfogadta az agresszió fogalmát meghatá­rozó dokumentumot, az álla­mok gazdasági jogait és köte­lességeit tartalmazó chartát. Az ülésszak záró ülésén az ENSZ különböző regionális csoportjainak képviselői rövid beszédekben értékelték az ülésszak munkáját. A szocia­lista országok nevében Peter Florin külügyminiszter-helyet­tes, az NDK állandó ENSZ- képviselője szólalt fel. Florin hangsúlyozta, hogy az idei ülésszakon hozott határozatok hozzá fognak járulni a nemzet­közi enyhülés folytatásához, elősegítik, hogy az államok közti problémákat a szuverén egyenlőség és a realizmus alapján oldják meg. Aziz Buteflika algériai kül­ügyminiszter; a 29. ülés elnö­ke záróbeszédében elmondot­ta, hogy ha a közel-keleti hely­zet megkívánja, a közgyűlés szükség esetén bármikor fel­újíthatja munkáját. Buteflika végezetül hangoztatta, hogy az elmúlt három hónapban jelen­tős haladás történt sok politi­kai területen és sikerült meg­teremteni az ENSZ további eredményes munkájának alap­jait.

Next

/
Thumbnails
Contents