Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
4 / 1974. DECEMBER 20., PÉNTEK %M3op A költségvetés vitája az országgyűlésben (Folytatás a 3. oldalról) emelkedések részleges érvényesítése a fogyasztói árakban is. Hangsúlyozom, hogy a fennálló nehézségek ellenére sem emeljük a lakosság ellátása szempontjából alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát. Lehetőségeinkhez mérten töretlenül megvalósítjuk életszínvonal-politikánkat. Biztosítani kívánjuk, hogy a lakosság ellátása jövőre is az ideihez hasonlóan jó legyen. Végezetül a XI. kongresszus előkészületeiről beszélt Németh Károly. Központi Bizottságunk, híven az MSZMP kialakított I gyakorlatához, a közelmúltban nyilvánosságra hozta a kongresszusi irányelveket — mondotta egyebek között. — Abban a meggyőződésben tette ezt, hogy a kommunistákkal együtt a szocializmus pár- j tonkívüli hívei is alkotó része- j sei lesznek a népünk érdekeit I szolgálni hivatott kongresszusi döntések jó előkészítésének. I Ez kifejezi pártunk és népünk ! kölcsönös bizalmon alapuló, j jó kapcsolatait és azt a váltó- j zatlan törekvésünket, hogy j együtt mérlegeljük a megtett ! utat, együtt gondolkodva ala--j kítsuk a jövőt, cselekvő egy- j ségben összeforrva valósítsuk I meg a szocializmus építésének J soron levő feladatait. Mindebben kifejeződik a szocialista demokrácia, a szocialista nem- J zeti összefogás nehézségeket is legyűrni képes, hatalmas ereje. Ha ebben a szellemben dolgozunk, az év sikeres befejezéséért és fogunk hozzá jövő évi feladataink megvalósításához, népgazdaságunk továbbra is szilárd és biztos alapokon fejlődik. — Az 1975. évi költségvetés jól szolgálja szocialista építőmunkánk céljait. A Magyar ' Szocialista Munkáspárt nevében javaslom a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy a költségvetést fogadja el. Cser vési ka F erem* 01 é: Az egyetlen biztosíték a nehézségek felett: a dolgozók esze, szive, két keze — A pénzügyminiszter elvtárs beszámolója és az előttem felszólalók vázolták a világ- gazdaságban vágbemenő változásokat és azok hatásait népgazdaságunkra. Számunkra egyre világosabb, hogy a külgazdaságban újfajta korszak kezdődött meg. Mivel ez az új helyzet időbelileg nem behatárolható hatásai, újabb és újabb konfliktusai kiszámíthatatlanok, előre nem jelezhetek, ezért nyilván rendkívül bonyolult és nehéz helyzeteket teremt a gazdasági szférában. Bármilyen bonyolult és kiszámíthatatlan e pillanatban a tőkés gazdaság, mi ettől nem tudunk, nem is akarunk elzárkózni — mondta beszéde elején Cservenka Ferencné —, majd beszámoLt róla, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozatait a megye párttagságával megismertették. Azóta ismerik a kommunisták, ”es általaik egyre több dolgozó "Véleményét. Megértéssel fogadták — Általános az a nézet — jelentette ki 1—, hogy a határozat időszerű és nelkülözhe- tetten volt ahhoz, hogy a megkezdett úton töretlenül haladhassunk tovább. Merem mondani: megértéssel fogadták az áremelkedésekről szóló bejelentést is. Igaz, szinte mindenütt hangot adtak annak, hogy elvárják a szigorú árellenőrzéseket, biztosítókat kérnek arra, hogy ne lehessenek külön vámszedői a megváltozott helyzetnek. Minden eddiginél fokozottabb ellenőrzésre lesz Szükség, hogy ne legyenek nyerészkedők, ügyeskedők. Elismeréssel nyugtázták, hogy az alapvető élelmiszerárak változatlanok. Kifejezésre juttatták elismerésüket azért, hogy külön gondot fordított arra a párt: az alapvető élelmiszer- árakra ne gyűrűzzön be a nyugati tőkés piac áremelkedése. Ebből is látják, hogy pártunk politikájának középpontjában megfelelően érvényre jutnak a dolgozó nép érdekei. Beszéde további részében Cservenka Ferencné példaként említette meg a cukrot, amelyről a dolgozók nagy része tudja, hogy a kormány óriási térítést vállal magára, hiszen a Magyar Népköztársaságnak 60—70 forintjába kerül a tőkés országokból importált cukor, amelyet a kubai és az itthon gyártott meny- nyiség kiegészítésére hozunk be. Nagyon tisztelik, becsülik és méltányolják ezt az álláspontot — jelentette ki, majd az árváltozásokról szólva a következőket mondotta: — Nem azt mondom, hogy a dolgozók örömmel üdvözölték az áremelést, de gondolom, azt senki sem kívánta, hogy örömujjongva fogadják. Igaz, voltak, akik aggódtak, hogy a bor áremelése rontani fogja a politikai helyzetet. Azt hiszem, hogy akik ismerik és jól ismerik a munkásokat, azok tudják, hogy nem a bor ára határozza meg a rendszerhez való viszonyukat. — Élénk vita bontakozott ki az üzemekben néhány fontos gazdasági megállapításról, mint például a gazdasági hatékonyságról és a takarékosságról. Azt mondanám, hogy szinte egyik napról a 'másikra megértették és megérezték sokan munkások és vezetők közül: itt nem a régi értelemben vett szokásos intelmekről van szó, hanem sokkal inkább új helyzetben minden eddiginél alaposabb és mélyebb felmérésről a tennivalókat illetően. Egymásután jelzik az üzemek, hogy a szocialista brigádok az energia-, anyag- és munkaidő-takarékosságra tesznek újabb vállalásokat. Pest megye érintett mezőgazdasági üzemei a cukorrépaterület növeléséről tanácskoznak. Sorolni lehetne tömegével a példákat, amelyek mind a tenniakarás, a részvállalás bizonyítékai. Morális igények a megvalósításban — Miért lehet ilyen gyors az egyetértő megnyilatkozás? — Azért, mert o Központi Bizottság állásfoglalása és a tömegek tapasztalatai szinkronban vannak. A külgazdasági helyzet ismertetése nem most kezdődött. Köztudottá vált a közéletet figyelemmel kísérők előtt, hogy pártunk, kormányunk nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy gazdasági helyzetünk kiegyensúlyozott maradjon. Méltányolják a dolgozók, hogy ahol csak lehetséges, lefékezzük a tőkés világból beáramló tényleges és mesterségesen létrehozott feszültségeket. Ügy élünk — képletesen szólva —, mint amikor hírt kaptunk arról, hogy a szomszédban óriási vihar rombolt, és pusztított, de hozzánk már niegszelidülve ért. Azért ilyen egyetértő a dolgozók megnyilatkozása, mert tudják — és ezt a helyzet még egyértelműbbé tette —, hogy a párt helyes politikáját nem elég elismerni, nem elég dicsérgetni, azt támogatni. végrehajtani kell. — Az egyetértő megnyilatkozások mellett azonban őszintén mérlegelni kell a kritikai. sőt olykor elég hangos és erős kritikai megnyilatkozásokat is. A legtöbb bírálat két irányú. Az egyik, hogy lassú az elhatározások után a valóraváltás. a megvalósítás, a másik pedig, hogy magasabb morális igényt támasztanak, elsősorban a munkafegyelem, de az egyéni magalartas több vonatkozásában is. Ügy ítélik meg, hogy a Központi Bizottság igazi, eleven kérdésekre tapintott rá. Példákkal illusztrálják ennek valóságát. Így a százhalombattaiak tettéi szóvá, hogy náluk negyvenféle vállalat dolgozik az építkezéseken. Ha az ember a hőerőműnél vagy az olajfinomítónál jár, gyakran látja, hogy a szállítások alkalmával a cementeszsákok megrongálódnak. folyik a drága cement, amelyet olykor importból vagyunk kénytelenek biztosítani. Mégis bokáig járnak a cementporban, de nem intézkednek az anyag megmentésére, nem keresik a felelősöket. Másik példa: az építőipar mai elszámolási rendszerét nagyon sokan bírálják és tennivalókat igényelnek. Azt állítják, hogy az elszámolási rendszerben a költségek teiv here szinte mindent el lehet számolni. Ennek bizonyítására a Pest megyei Tanácsban dolgozók is mondtak konkrétumot. A megyei tanács 1972- ben, 1973-ban és 1974-ben felülvizsgáltatta az általa végeztetett tervezői és építési elszámolásokat. Volt ahol már á tervezésnél — ha úgy tetszik: beleszólással — megváltoztatta a tervezés metodikáját, a drága importanyagok helyett mást terveztetett. Az építkezéseknél a különböző felárakat, mint az akadályoztatási, sürgősségi felár, tárgyalások révén töröltették, volt amikor éppen az ÉVM segítségével. Ilyen módon az említett három esztendőben mintegy 196 millió forintot töröltek a számlákból, olykor úgy is, hogy a kihúzott tételeket senki nem reklamálta. Ez a 196 millió mintegy 4—500 lakás árát jelenti. — Vegyünk egy másik példát: nagyon sokat beszélünk a gazdasági hatékonyságról és azon belül — mint ma is több felszólaló beszélt róla — a műszakszám alacsony voltáról. A Pest megyei pártbizottság ezt vizsgálta és kétoldalú magyarázatot találtunk. Az egyik, hogy amikor egy üzem, bármilyen iparágban, rekonstrukcióra kerül, kivétel nélkül azt tapasztaltuk: a tervezésnél mindenütt. a hatékonysági számításnál, a megtérülési időnél úgy kalkulálnak, hogy minden a legoptimálisabban rendelkezésre áll. A tervben folyamatos anyagellátást, három teljes műszakot, megfelelő mennyiségű munkaerőt számítanak. Ez jóváhagyásra kerül, ma;d megkapják az állami támogatást, behozzák a gépeket, de ezek után nem jön a megfelelő hatékonyság, mert csak a tervezőasztalon van folyamatos anyagellátás és csak a tervezőasztalon van három teljes műszakra munkaerő. Ilyen problémák mutatkoznak elsődlegesen most. a könnyűipari vállalatok rekonstrukciójánál, de más iparágaknál is. Harmadik műszak — anyagi érdekeltség Kijelentéseit Pest megyei példákkal és adatokkal támasztotta alá Cservenka Ferencné, majd a kérdés másik oldaláról beszélt részletesebben, vagyis arról, hogy a harmadik műszakban dolgozók anyagi érdekeltségét nem megfelelően alakították ki. Elmondotta, hogy Pest megyei vizsgálatok szerint a második műszakban dolgozók keresete néhány vállalatnál 5 százalékkal növekszik, vagy egyáltalán nem. Az éjszakai műszakban dolgozók bérét a korábbi 20 százalékos pótlékról 25 százalékkal emelték fel, úgy, hogy van ahol a műszakot este 9 órakor, van ahol 10 órakor kezdik, de az éjszakai pótlék csak 11 órától jár. Ez gyakorlatilag egy kétezer forintos nappali műszakban dolgozó káresetéhez viszonyítva nem jelent többet havonta 150 forintnál. — Nem vagyok közgazdász — mondotta —, de azért a gyakorlati tapasztalat azt mondatja velem, hogy jóval drágább dolog, ha új, modem gépek egész sora áll a második, harmadik műszakban heteken- hónapokon át, porfogókkal letakarva, mintha érdemben rendeznénk az éjszakai pótlékot és termelne a gép. Tudom, hoev ennek az az összefüggése is van, hogy minden bér- kifizetésnek árualapháttérrel kell rendelkeznie. A gyakorlati tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy azt a bért, amely mögött megfelelő meny- nyiségű termék is létrejön, érdemes kifizetni. Egyébként ezt a vitát 1973-ban lefolytattuk és az élet bizonyította. Példát ■tudnék mondani arra, hogy volt olyan üzem a megyénkben, ahol nehéz munkakörülmények között kellett dolgozni, de o megfelelő éjszakai pótlék biztosítása következtében, állandó éjszakai gárdát lehetett kialakítani. Sokan szívesen vállalták az állandó éjszakázást és a munkateljesítmény nem maradt él a nappalitól. Éppen azért, mert az anyagi érdekeltség megfelelő szintje erre ösztönözte őket. Politikai munkával időlegesen áthidalható ■ bizonyos gazdásági ösztönző hiánya, de tartósan azt nem lehet pótolni. Ezt azért mondtam el, mert a háromműszakos üzemekben egyre nehezebb a helyzet. Mi pedig egyre többet problémá- zunk, pártmunkások és gazdasági vezetők a több műszak nehézségein. Valamilyen elhatározásra kellene jutnunk ott, ahol feltétlen három műszakot akarunk biztosítani. Hangsúlyozott vezetői feleléJsség Felszólalása befejező részében a vezetői felelősség problémakörét elemezte. Azt hangoztatta, hcigy a Központi Bizottság mostani határozatának minden területet át kell világítania, emmek tükrében kell megvizsgálni előrehaladásunk további feltételeit. Ezek közé tartozik, hogy szilárdítsuk a munkafegyelmet. Ez viszont nemes,ak a fizikai munkásokra, nemcsak azokra vonatkozik, akik a gépek mellett dolgoznak. A munkafegyelemnek mindenütt, de különösen ave- zetőposzitokon dolgozóknál kell fejlődnie, alakulnia. A munkások lelkesedését nem szabad azzal csökkenteni, vagy letörni, hogy amikor ők felajánlásokat tesznek, akkor egyes vezetők nagyvonalúan oda sem figyelnek olyan tényezőkre, melyekké! olykor többet takaríthatnánk meg, mint egy-egy brigád több hónapos munkája. — A dolgaeók körében olyan a hangulat, hogy a tennivá- gyás feszíti azokat az értekezleteket, amelyeken ők szólnak hozzá — mondotta befejezésiül Cservenka Ferencné. — így volt ez 1974-ben, így lesz ez jövőre is! Különben miből született volna 8 százalék ipari növekedés, miből jutna a tervezettnél több kenyér és hús, miből termelődött volna a tervezettnél magasabb nemzeti jövedelem? A Központi Bizottság bölcsen cselekedett, amikor a nehézségek leküzdésére a saját belső erőket mozgósítja. A magyar dolgozók esz®, szíve, két' keze az egyetlen biztosíték mindenfajta nehézség felett Üdvözlő táviratok a Dél-vietnami Nemzeti Feiszabadítási Front megalakulásának 14. évfordulója alkalmából Dr. Nguyen Hun Tho úrnak, a Dél-vietnami Nemzeti Feiszabadítási Front Központi Bizottsága Elnöksége elnökének, Dél-vietnami Köztársaság. A Dál-vietnami Nemzeti, Feíszabadítási Front megalakulásának 14. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, egész dolgozó népünk nevében testvéri üdvözletünket, őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Dál-vietnami. Nemzeti Feíszabadítási Front j Központi Bizottságának és a i dél-vietnami népnek. Őszintén örülünk a Dél-vietnámi Nemzeti Feíszabadítási Front, Dél-Vietnam testvéri népe nagy. eredményeinek. Népünk kezdettől fogva mély együttérzéssel kíséri a vietnami nép hősies küzdelmét, és harcával teljes szolidaritást vállal. A Magyar Népköztársaság erejéhez mérten a jövőben is támogatja a dél-vietnami feíszabadítási frontot, a Délvietnami Köztársaság ideiglenes kormányát és népét abban a nemes küzdelemben, amelyet a párizsi megállapodás maradéktalan érvényre juttatásáért, Dél-Vietnam sokat szenvedett népének emberibb, jobb életéért folytat. Ez alkalomból is kívánjuk a Dál-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front Központi Bizottságának és valamennyi vezetőjének, Dél-Vietnam forradalmi erőinek, hogy további lelkesítő eredményeket érjenek el országuk és a térség békéjének megteremtésében, népük függetlenségének biztosításában, a társadalmi haladásban. Budapest, 1974. december 19. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országo^ Tanácsának elnöke ★ ★ * Ugyancsak táviratban üdvözölte a DNFF Központi Bizottságának Elnökségét a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, á Magyar Partizánszövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa. [(ülöii-külön illéseken folytatta munkáját a szovjet parlament két háza Csütörtökön délelőtt tíz órakor a nagy Kreml palotában, illetve a Kreml-színház helyén épült új ülésteremben külön-külön üléseken folytatta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza^ — a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tárnics. A Szövetségi Tanács munkájában r&szt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Nyikolaj Podgornij, a legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Alekszej Koszi- gin miniszterelnököt az idén nyáron megtartott parlamenti választásokon a Nemzetiségi Tanács képviselőjévé választották. A Szövetségi Tanács ülésén csütörtökön reggel, az ülés megnyitása után, Mihail Si- tyikov elnök szívélyesen köszöntötte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát abból az alkalomból, hogy a főtitkár ezen a napon töltötte be 68. életévét. A szovjet parlament két házának képviselői csütörtökön folytatták az 1975. évi terv és költségvetés vitáját. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak Moszkvában a most folyó parlamenti vitáknak azért is, mert az ötéves terv befejező éve alapján kell majd meghatározni az ország továbbfejlesztésének alapirányait a már kidolgozás 'alatt álló 1976—1980-as tizedik ötéves tervben, valamint az 1990-ig terjedő tizenöt éves tervben. Mindkettőt az SZKP 25. kongresszusán, 1976-ban hagyják jóvá. Mladznov Budapesten Díszvacsora Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön vacsorát adott Petr Mladenov bolgár külügyminiszter tiszteletére a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Púja Frigyes és Petr Mladenov pohárköszöntőt mondott. ENSZközgyülés A 29. ülésszak legátfogóbb vott a világszervezet történetében New Yorkban, helyi idő szerint szerdán a késő esti órákban lényegében véget ért az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka. Háromhónapos munkájának 112 pontból álló napirendje a legátfogóbb volt a világszervezet történetében. Az ülésszak részvevői számos, igen fontos határozatot fogadtak el. A közgyűlés jóváhagyta a Szovjetuniónak a meteorológiai és geofizikai háború megelőzésére vonatkozó javaslatait, megerősítette a Palesztinái arab nép jogát az önrendelkezésre és saját államiságára, állandó ENSZ-megfigye- lői sátust biztosított a PSZF- nek, határozatot fogadott el a ciprusi válság kérdésében, elítélte a fajüldöző és az apartheid politikát folytató rezsi- meket, s a Dél-afrikai Köztársaságot, a faji elkülönítést folytató politikája miatt kizárta az ülésszak munkájából. Ugyanakkor ENSZ-megfigye- lői státust biztosított az afrikai nemzeti feszabadító mozgalmaknak, továbbá elfogadta az agresszió fogalmát meghatározó dokumentumot, az államok gazdasági jogait és kötelességeit tartalmazó chartát. Az ülésszak záró ülésén az ENSZ különböző regionális csoportjainak képviselői rövid beszédekben értékelték az ülésszak munkáját. A szocialista országok nevében Peter Florin külügyminiszter-helyettes, az NDK állandó ENSZ- képviselője szólalt fel. Florin hangsúlyozta, hogy az idei ülésszakon hozott határozatok hozzá fognak járulni a nemzetközi enyhülés folytatásához, elősegítik, hogy az államok közti problémákat a szuverén egyenlőség és a realizmus alapján oldják meg. Aziz Buteflika algériai külügyminiszter; a 29. ülés elnöke záróbeszédében elmondotta, hogy ha a közel-keleti helyzet megkívánja, a közgyűlés szükség esetén bármikor felújíthatja munkáját. Buteflika végezetül hangoztatta, hogy az elmúlt három hónapban jelentős haladás történt sok politikai területen és sikerült megteremteni az ENSZ további eredményes munkájának alapjait.
