Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

ÍJfiiian 1974. DECEMBER 20., PÉNTEK Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Mindezen tényezők együtte­sen kedvező feltételeket je­lentenek ahhoz, hogy az euró­pai kommunista és munkás­pártok, eleget téve történelmi küldetésüknek, állhatatosan és sikerrel folytassák erőfeszíté­seiket a haladás és a béke ér­dekében, azért, hogy Európa az itt élő népek igazi otthona, a béke és a biztonság földré­sze legyen. Bizonyos, hogy az európai kommunista és mun­káspártok, amelyek a múlt­ban is teljes felelősségüket át­érezve küzdöttek, azt teszik ma is, ennek megfelelően fog­nak a jövőben is cselekedni, A második világháború sö­tét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, aSzov­Kommunista Pártjának, mely következetesen küzd a XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprogram megvalósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletére az a feladat vár, hogy feltárja a nemzetközi fej­lődés új kérdéseit, értékelje földrészünk megváltozott hely­zetét, körvonalazza azokat a tennivalókat, amelyek valóra váltják Európa népeinek a társadalmi haladásra, a béke és biztonság megteremtésére irányuló törekvéseit. Mindezen kérdéseket a testvérpártoknak annak tudatában kell vizs­gálniuk, hogy munkájukra nagy várakozással tekintenek Európa haladó, demokratikus erői, a munkásmozgalom kü­lönböző pártjai, a szakszerve­zetek, a dolgozó tömegek. Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több, mint egy évszázad alatt a világ legnagyobb történe­A Magyar Szocialista Mun­káspárt álláspontja a Kérdés­ben közismert. A mi pár­tunk meggyőződésből és gya­korlati tapasztalataiból ki­indulva, támogatja és a jö­vőben is támogatni fogja a testvérpártok sokoldalú ta­nácskozásait. Mély meggyő­ződésünk, hogy a testvérpár­tok közötti kapcsolatoknak ez a formája nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi véle­mény- és tapasztalatcserének, a testvérpártok akcióegysége erősítésének. Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanácskoz­zunk. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok most is az azo­nos elvi alapokon, nyílt, alko­tó vitában alakítják ki a kö­zös politikai platformjukat. Bizonyára megállapodnak majd azokban az intézkedések­ben, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy a berlini értekezlet eredményesen végezze mun­káját. Mi amellett vagyunk, hogy a berlini értekezlet kö­zös álláspontot alakítson ki az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről és összefüggései­ről, a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadal­mi haladás ügyének közös fel­adatairól. Az együttesen kidol­gozandó dokumentumok, ame­lyekkel az értekezlet a közvé­leményhez fordul majd, bizo­nyára sokrétű és sokféle ten­nivalót foglalnak majd ma­gukban. Meggyőződésünk, hogy a megvalósításukért folytatott küzdelemben min­den párt önállóan, saját hatá­rozatai alapján, a körülmé­nyeinek és feltételeinek leg­jobban megfelelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell harcolnunk, oly módon és annak tudatá­ban, hogy az egyes kommu­nista pártok sikerei vagy ne­hézségei hatással vannak az egész mozgalom fejlődésére és viszont, a mozgalom egészé­nek eredményei az egyes pár­tok helyzetére. Az erős euró­pai kommunista mozgalom ké­pes rá, hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjé­nek, biztonságának megszilár­dításáért, s ez növelni fogja az e harcban részt vevő min­den egyes testvérpártunk be­csületét és tekintélyét saját hazájában. A mi pártunk, dolgozó né­pünk kiemelkedő események­re készül: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt márciusban esedékes XI. kongresszusára és 1975. április 4-re, hazánk fel­szabadulása 30. évfordulójá­nak megünneplésére. A XI. kongresszus elkészíti majd pártunk tevékenységé­nek mérlegét, meghatározza a szocialista építés soron követ­kező feladatait és programba foglalja távlati céljainkat. Ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmat szolgáltat az emlékezésre, arra, hogy fel­idézzük a kommunisták és más haladó erőknek a magyar nép szabadságáért vívott hő­sies, áldozatos harcáit. Alkal­munk lesz rámutatni, hogy a magyar nép szocialista vívmá­nyai elválaszthatatlanok a nemzetközi kommunista moz­galom, a szocializmust építő testvérnépek, mindenekelőtt felszabadítónk, a Szovjetunió internacionalista, sokoldalú tá­mogatásától. A munkáshatalom megte­remtésétől, a szocialista építés megkezdésétől eltelt alig több mint negyedszázad alatt né­pünk a fejlődésben évszáza­dos elmaradást hozott be. Most is teljes erővel folyik az épí­tőmunka. Országgyűlésünk ma megnyílt ülése az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést tárgyalja. A fel­adatok megoldása nem köny- nyű, mégis, biztosíthatom önö­ket, kedves elvtársak arról, hogy a magyar nép szilárdan halad előre a szocializmus épí­tésének maga választotta út­ján. Biztosíthatom önöket ar­ról is, hogy mi, akik oly sok­szor élveztük nemzetközi osz­tálytestvéreink internaciona­lista szolidaritását, hazai fel­adataink mellett sem feled­kezünk meg nemzetközi köte­lezettségeinkről. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság ott lesz mindig, amikor ki kell állni a jó ügyért és erőnkhöz képest részt veszünk az európai bé­kéért. biztonságért folyó harc­ban is. E gondolatok jegyében kí­vántam üdvözölni az európai kommunista és munkáspártok most megnyíló budapesti ta­lálkozóját, a testvérpártok küldöttségeinek minden tagját, a találkozó minden részvevő­jét és munkatársát. Még egy­szer jó egészséget, sikert, eredményes munkát kívánok mindnyájuknak. Köszönöm figyelmüket. A költségvetés vitöjä äz (Folytatás az 1. oldalról.) beszerzés és a beruházási cél­jaink sem alkalmazkodnak még elég gvorsan a megvál­tozott körülményekhez. Ezt jelzi többek között, hogy a készletek túlzottan felhalmo­zódtak. Végső összegezésben a nem­zet' jövedelmünk termelésé­nek és felhasználásának mér­lege azt mutatja, hogy a fo­gyasztás és a beruházás növe­kedését, továbbá az árveszte­séget és készletfelhalmozást együttesen a hazai nemzeti jövedelem növekménye nem fedezte teljes egészében. Mérsékeltebb népgazdasági növekedés Az idei eredmények és ta­nulságok mélyreható elemzése alapján készítettük elő az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést. — Pártunk Központi Bizott­sága ez év december 5-i ülé­sén a kongresszusi irányelvek szellemében meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bi­zottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát tartotta. Ezeket figyelem­be véve. a jövő évi terv azt tűzte ki célul, hogy a beruhá­zások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás tovább bővüljön, de az ideinél vala­mivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom által való­ba-' indokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari termelést az ideinél mér­sékeltebben, 6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek ter­melését 3—4 százalékkal kí­vánjuk növelni. Az építőipar­nak legalább 6 százalékkal kell emelnie termelését. Ezek együttesen a nemzeti jövedelem mintegy 5—5,5 százalékos több­letét alapozzák meg, ami ki­sebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére ter­vezett fejlődés megvalósulá­sát jelenti. — Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd fo­rint, tehát 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valameny- nyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. Így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 mil­liárd forint. A hiány nagysága önmagában vagy az összes ki­adáshoz hasonlítva nem ag­gasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékel­ni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat. A pénzügyminiszter elmon­dotta, hogy a költségvetésben bekövetkezett veszteségek el­lensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodnak, hanem a veszteség pótlását több évre elosztják. Ez úgy lehetséges, hogy a költségvetési hiányt — egyes fejlesztési feladatokkal együtt — hitelforrásokból fe­dezik. P A rrendezések Ezután az árrendezésekről szólva elmondotta: — Nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nő­jenek, mint a termelői árak, ezért számos termék forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3,7 milliárd forinttal, egyes termékek fogyasztói ár- kiegészítését pedig további 1,3 milliárd forinttal emeljük. Ez­által elérjük, hogy az alapve­tő közszükségleti cikkek: a ke­nyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejtermékek fogyasz­tói ára nem változik 1975-ben. Változatlanok maradnak a la­kosság ellátása szempontjából fontos közüzemi díjak, szol­gáltatások árai is. Mindemellett a népgazdasá­gi terv a fogyasztói árszínvo­nal 3,6 százalékos emelkedésé­vel számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a bor­árak emelését is — 1 száza­lékkal növelik a jövő évi fo­gyasztói árszínvonalat. Az 1975-ös árváltozások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ru­házati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelkedések és csökkenések egyaránt lesznek. S ezek együttesen kis mérték­ben mérsékelik e termékek ár­színvonalát. Viszont többségi­ben emelkednek a vas- és mű­szaki termékek árai, átlagosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlagosan 4,3 száza­lékkal, és a bútoroké átlago­san 3,2 százalékkal. Egyes ter­mékek árai ennél jobban nő­nek, amit ezek az átlagok nem fejeznek jól ki. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbí­rálás alapján — a fontosabb közfogyasztású cikkek árát e termékcsoportokban is válto­zatlan szinten tartjuk a költ­ségvetési támogatás növelésé­vel. Ilyenek például a mosó­szerek, a gyermekruházati cik­kek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fontos termék. Az árváltozások nem egyfor­mán érintik a családokat. Ér­zékenyebben érintik a na­gyobb jövedelműek vásárlásait, és kevésbé terhelik az, állandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Az év folya­mán az árakat ellenőrizzük, és szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak a tervezett keretek kö­zött maradjanak. Szociálpolitikai intézkedések Ezt követően Faluvégi La­jos a bérgazdálkodás ala­kulásáról beszélt. Elmondot­ta, hogy a tervek szerint jö­vőre az átlagbérek növekedé­se a vállalatoknál és szövet­kezeteknél 5 százalék, a költségvetési szerveknél en­nél valamivel kisebb mérté­kű lesz. A különböző szociálpoliti­kai intézkedésekről szólva Faluvégi Lajos a munkaidő­csökkentéssel kapcsolatban el­mondotta, hogy jövőre rövi- debb lesz a munkaidő a ke­reskedelmi vállalatoknál, az oktatási intézményekben, az egészségügyi és szociális in­tézetekben és a közlekedés­ben. Megkezdődik a munka­idő-csökkentés az állami me­zőgazdaságban. Mindez 400 millió forint terhet jelent a költségvetésnek. 1975 végére a munkások és alkalmazottak 90 százaléka rövidített mun­kaidőben dolgozik. A csalá­doknak nyújtott pénzbeni juttatások jelentőségét jelzi, hogy a népesség 16 százalé­ka, azaz 1 millió 680 ezer, gyermek után családi pótlé­kot folyósítanak, a népesség kereken 17 százaléka pedig, 1 millió 780 ezer fő nyugdíjat, illetve nyugdíj jellegű ellá­tást kap. — Szociálpolitikánk törek­vése — folytatta expozéját a pénzügyminiszter — a nyug­díjasok helyzetének javítása. A jövő évben nagyon sür­gető kötelezettségünknek te­szünk eleget azzal, hogy a nyugdíjak és járadékok au­tomatikus növelésén túl, jú­lius 1-től felemeljük a saját jogú, az öregségi, a rokkant­sági és az özvegyi nyugdíjat, valamint az árvaellátás alsó határát, s differenciáltan emeljük az 1971 előtt megál­lapított nyugdíjakat is. Ez i több mint egymillió nyugdí­jast érint, leginkább a már hosszú ideje nyugdíjasokat. A lakásprogram kapcsán elmondotta, hogy az 1960- ban meghirdetett 15 éves la­kásfejlesztési terv egymillió lakás felépítését irányozta elő. A programot teljesítjük, sőt az 1975-re tervezett 90 ezer lakás felépítésével mintegy 40 ezer lakással többet épí­tünk. Az. építési költségek emelkedése miatt a lakásépí­tés a korábban számítottnál lényegesen nagyobb anyagi teherrel járt, amelynek na­gyobb részét az állam viseli, de a lakosság munkája és kötelezettségvállalása nélkül ilyen eredményt nem érhet­tünk volna el. A továbbiakban a pénz­ügyminiszter arról beszélt, hogy jövőre bővítik a szak- középiskolákat, új szakmun­kástanuló-otthonokat építe­nek. Befejeződik a legna­gyobb ifjúsági létesítmény, a zánkai úttöröváros építése. A budai vár újjávarázsolt épületeit közművelődési cé­lokra adják át. Gyarapodik a kórházak befogadóképessége, nagyobbrészt a szülészeti osztályokon, Budapesten és több vidéki városban is. Be­fejeződik az Országos Kar­diológiai Intézet, valamint a nagyadtádi és a kisvárdai kór­ház építése. * Ésszerű takarékosságot! Ezután a pénzügyminisz­ter o gazaasagi tartalékok hasznosításáról és az ésszerű takarékosságról beszélt. El­mondotta, hogy energia-fel­használásunk mindenképpen nőni fog, ezért az energia- termelésoen a hazai lehető­ségek kihasználására kell törekednünk. A takarékosság különböző módozatairól szólva hang­súlyozta: a termelés vezetői hajlamosak arra, hogy az anyagtakarékosságot csak a njunkapadaknál követeljék meg. Pedig az anyagfelhaszná­lás mértékét elsősorban a ter­vezők, a konstruktőrök és technológusok döntik el. Na­gyon sok anyag megy ve­szendőbe azért, mert a ter­vek nagyvonalúak és túlbiz­tosítottak. Rengeteg devizát költünk eddig a fehérjeim­portra is. Ezért célszerű len­ne több állati hulladék fel­dolgozásával növelni a hazai fehérjetartalmú takarmányt. Ugyancsak további tartalé­kok szabadíthatok fel, ha okosabban gazdálkodunk a gépi berendezésekkel, ha szervezettebbé tesszük a mun­kát, s kevesebbet állnak a gé­pek, ha az egyes munkaigé­nyes tevékenységek fokozot­tabb gépesítésére törekszünk. A továbbiakban a pénzügy- miniszter a beruházások gond­jairól beszélt. Elmondotta, hogy a nagyberuházások meg­valósítása sok esetben az in­dokoltnál hosszabb időt vesz igénybe. Az üzembe helyezés, késedelmek miatt kereken 1 milliárd forint értékű termék­től esik el a népgazdaság. Össze h a ngo l tab b munkát! — A késedelmek okai ismer­tek — mondotta —, s azok egy része a beruházások jobb előkészítésével és megfelelőbb munkaszervezéssel elkerülhet lenne. Legtöbbször nem i. tényleges beruházási kapacitá • sunk kevés, hanem annak hasznosításában van a hiba A legtöbb beruházás nagyszá mú közreműködő vállála együttes, jól szervezett mun káját igényli, de ma éppen a- összehangolás akadozik. A ki vitelezők, gépszállítók, terve­zők csak egy-egy részltévé kenységre szerződnek. Közü­lük egyik sem vállalkozik va­lamennyiük munkájának szer­vezésére, koordinálására, ami­hez anyagi érdekeltsége fű­ződne. Ezért olyan javaslatok és intézkedések kidolgozása van folyamatban, amelyek a jelenleg hiányzó fővállalkozó szervezetek kialakulását segí­tik elő, működésükhöz megfe­lelő szervezeti, pénzügyi, anyagi érdekeltségi félté tel e­(Fo’ytatás a 3. oldalon) jetunió a fasizmus elleni küz­delem fő terhét viselte, Euró­pa kommunista pártjai, a kommunisták dacolva a leg­vadabb fasiszta terrorral is, és vállalva minden áldozatot, munkásosztályuk és népük igaz fiaiként harcoltak, és nem keveset tettek a nácizmus megsemmisítéséért. A máso­dik világháborút követően, a hidegháború feszült éveiben, amikor a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés szervezetében tömörült szocialista országok az állampolitika síkján küz­döttek az enyhülésért, a biz­tonságért, a békéért, maguk mellett tudhatták a néptöme­gek szolidaritását, az európai országok jelentős társadalmi rétegeinek és tényezőinek tá­mogatását. leinformáló politikai erejévé vált. Ennek egyik oka, hogy a kommunisták minden or­szágban a munkások, a dolgo­zók érdekeinek meg nem al­kuvó, legkövetkezetesebb kép­viselői, a legáldozatkészebb hazafiak. A másik oka, hogy a kommunista pártokat a pro­letár internacionalizmus esz­méi, ' a szolidaritás egységbe tömörítik, s együtt harcol­nak közös céljaikért. Az eu­rópai helyzetből adódó to­vábbi feladataink megoldása, magasztos céljaink elérése is megkívánja, hogy egysé­günket tovább erősítsük, együttműködésünket elmélyít­sük. Mint ismeretes, a Kommu­nista Internacionálé törté­nelmi küldetését betöltve, évtizedekkel ezelőtt meg­szűnt, mozgalmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s nem is szük­séges. hogy legyen. A testvérpártok harcedzett, sok tapasztalattal felvértezett, önálló pártok, amelyek ma­guk alakítják ki saját poli­tikájukat és határozzák meg tennivalóikat. Ez így termé­szetes, így van jól, de a har­cunkhoz nem elegendő. A harc megkívánja, hogy a testvérpártok képviselői időn­ként találkozzanak, s kicse­réljék forradalmi tapaszta­lataikat, eszmecserét foly­tassanak nemzetközi kérdé­sekről és összehangolják ak­cióikat. Közös világnézetünk, időn­kénti széles körű találkozóink és eszmecseréink teszik le­hetővé, hogy megtaláljuk a közös nyelvet és a közös fel­lépés lehetőségét minden ha­ladó és foékesraerető erővel, a népek közös ellensége, a nem­zetközi imperializmus el­len. Közös célunk az európai béke Elévülhetetlen érdemei van­nak az európai helyzet ked­vező fejlődésében a kommu­nista pártoknak, amelyek földrészünk minden országá­ban síkraszálltak és lankadat­lanul küzdöttek és küzdenek & béke védelmezéséért, egy biztonságosabb és jobb Euró­pa megteremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szo­cialista országban, az új, szo­cialista társadalom felépítését vezetve munkálkodik, más ré­sze tőkés országban, a kapi­talizmus általános válságá­nak, jelenlegi súlyos krízisé­nek viszonyai között tevé­kenykedik. Pártjaink tehát a legkülönbözőbb feltételek kö­zött élnek, harcolnak, közvet­len társadalmi és politikai céljaink ennek megfelelően nagyon különbözőek. De kö­zös célunk az európai béke és biztonság megteremtése és megszilárdítása, közös felada­tunk mindannak elvégzése, ami szükséges e célok eléré­séhez. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az európai biztonsági értekezlet második, genfi szakasza mi­előbb befejeződjék és a jövő év első felében Helsinkiben a legmagasabb szinten sor ke­rüljön és eredményesen zárul­jon a harmadik, befejező sza­kasz. Elő kell segítenünk, hogy a politikai rendezést az euró­pai katonai helyzet enyhülése kövesse, és megnyíljon az út az érdemlegesebb leszerelési intézkedések előtt. Előre kell lépnünk a különböző társadal­mi rendszerű európai orszá­gok kapcsolatai rendezésének és fejlesztésének útján, hogy a valóban kölcsönös előnyök­kel járó gazdasági, tudomá­nyos és kulturális kapcsolatok bővüljenek Európa mindén népe, egész lakossága javára. A szocialista országok, a ha­ladás erői azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vi­tás nemzetközi kérdések ne harctereken, hanem tárgyaló- asztalnál oldódjanak meg. Mindezért annak tudatában harcolunk, hogy ezzel nem­csak földrészünk népeinek egyetemes érdekeit szolgáljuk, hanem hogy mindez egyúttal számottevően hozzájárul a többi földrész népei nagy és égető kérdéseinek jobb meg­oldásához, a világhelyzet ja­vításához, a világbéke meg­teremtéséhez. A jelenlegi nemzetközi hely­zet kedvező irányzata évtize­dek szívós és következetes harca eredményeként alakult ki, s nem ajándékként hullott a népek ölébe. A harc nem ért véget, az enyhüléssel szem­ben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előttük, hogy a béke, a biztonság és az együttműkö­dés programját hiánytalanul megvalósítsuk és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képesek vagyunk elérni. Földrészünkön vannak a munkásosztály legrégibb harci osztagai; az európai test­vérpártok 25 millió kommu­nistát tömörítenék soraikban; az európai szakszervezetek­nek 150 millió tagjuk van, s nem utolsósorban Európában 9 szocialista ország van. A szocialista országok az állami politika síkján, összehangolt akciókkal küzdenek a feszült­ség csökkentéséért. A nemzet­közi helyzet kedvező alakulá­sában nagy szerepe van a két világrészre kiterjedő hatalmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió Támogatjuk a testvérpártok eszmecseréjét

Next

/
Thumbnails
Contents