Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
ÍJfiiian 1974. DECEMBER 20., PÉNTEK Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Mindezen tényezők együttesen kedvező feltételeket jelentenek ahhoz, hogy az európai kommunista és munkáspártok, eleget téve történelmi küldetésüknek, állhatatosan és sikerrel folytassák erőfeszítéseiket a haladás és a béke érdekében, azért, hogy Európa az itt élő népek igazi otthona, a béke és a biztonság földrésze legyen. Bizonyos, hogy az európai kommunista és munkáspártok, amelyek a múltban is teljes felelősségüket átérezve küzdöttek, azt teszik ma is, ennek megfelelően fognak a jövőben is cselekedni, A második világháború sötét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, aSzovKommunista Pártjának, mely következetesen küzd a XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprogram megvalósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletére az a feladat vár, hogy feltárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, értékelje földrészünk megváltozott helyzetét, körvonalazza azokat a tennivalókat, amelyek valóra váltják Európa népeinek a társadalmi haladásra, a béke és biztonság megteremtésére irányuló törekvéseit. Mindezen kérdéseket a testvérpártoknak annak tudatában kell vizsgálniuk, hogy munkájukra nagy várakozással tekintenek Európa haladó, demokratikus erői, a munkásmozgalom különböző pártjai, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek. Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több, mint egy évszázad alatt a világ legnagyobb történeA Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontja a Kérdésben közismert. A mi pártunk meggyőződésből és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva, támogatja és a jövőben is támogatni fogja a testvérpártok sokoldalú tanácskozásait. Mély meggyőződésünk, hogy a testvérpártok közötti kapcsolatoknak ez a formája nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi vélemény- és tapasztalatcserének, a testvérpártok akcióegysége erősítésének. Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanácskozzunk. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok most is az azonos elvi alapokon, nyílt, alkotó vitában alakítják ki a közös politikai platformjukat. Bizonyára megállapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a berlini értekezlet eredményesen végezze munkáját. Mi amellett vagyunk, hogy a berlini értekezlet közös álláspontot alakítson ki az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről és összefüggéseiről, a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás ügyének közös feladatairól. Az együttesen kidolgozandó dokumentumok, amelyekkel az értekezlet a közvéleményhez fordul majd, bizonyára sokrétű és sokféle tennivalót foglalnak majd magukban. Meggyőződésünk, hogy a megvalósításukért folytatott küzdelemben minden párt önállóan, saját határozatai alapján, a körülményeinek és feltételeinek legjobban megfelelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell harcolnunk, oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kommunista pártok sikerei vagy nehézségei hatással vannak az egész mozgalom fejlődésére és viszont, a mozgalom egészének eredményei az egyes pártok helyzetére. Az erős európai kommunista mozgalom képes rá, hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjének, biztonságának megszilárdításáért, s ez növelni fogja az e harcban részt vevő minden egyes testvérpártunk becsületét és tekintélyét saját hazájában. A mi pártunk, dolgozó népünk kiemelkedő eseményekre készül: a Magyar Szocialista Munkáspárt márciusban esedékes XI. kongresszusára és 1975. április 4-re, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésére. A XI. kongresszus elkészíti majd pártunk tevékenységének mérlegét, meghatározza a szocialista építés soron következő feladatait és programba foglalja távlati céljainkat. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmat szolgáltat az emlékezésre, arra, hogy felidézzük a kommunisták és más haladó erőknek a magyar nép szabadságáért vívott hősies, áldozatos harcáit. Alkalmunk lesz rámutatni, hogy a magyar nép szocialista vívmányai elválaszthatatlanok a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocializmust építő testvérnépek, mindenekelőtt felszabadítónk, a Szovjetunió internacionalista, sokoldalú támogatásától. A munkáshatalom megteremtésétől, a szocialista építés megkezdésétől eltelt alig több mint negyedszázad alatt népünk a fejlődésben évszázados elmaradást hozott be. Most is teljes erővel folyik az építőmunka. Országgyűlésünk ma megnyílt ülése az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést tárgyalja. A feladatok megoldása nem köny- nyű, mégis, biztosíthatom önöket, kedves elvtársak arról, hogy a magyar nép szilárdan halad előre a szocializmus építésének maga választotta útján. Biztosíthatom önöket arról is, hogy mi, akik oly sokszor élveztük nemzetközi osztálytestvéreink internacionalista szolidaritását, hazai feladataink mellett sem feledkezünk meg nemzetközi kötelezettségeinkről. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság ott lesz mindig, amikor ki kell állni a jó ügyért és erőnkhöz képest részt veszünk az európai békéért. biztonságért folyó harcban is. E gondolatok jegyében kívántam üdvözölni az európai kommunista és munkáspártok most megnyíló budapesti találkozóját, a testvérpártok küldöttségeinek minden tagját, a találkozó minden részvevőjét és munkatársát. Még egyszer jó egészséget, sikert, eredményes munkát kívánok mindnyájuknak. Köszönöm figyelmüket. A költségvetés vitöjä äz (Folytatás az 1. oldalról.) beszerzés és a beruházási céljaink sem alkalmazkodnak még elég gvorsan a megváltozott körülményekhez. Ezt jelzi többek között, hogy a készletek túlzottan felhalmozódtak. Végső összegezésben a nemzet' jövedelmünk termelésének és felhasználásának mérlege azt mutatja, hogy a fogyasztás és a beruházás növekedését, továbbá az árveszteséget és készletfelhalmozást együttesen a hazai nemzeti jövedelem növekménye nem fedezte teljes egészében. Mérsékeltebb népgazdasági növekedés Az idei eredmények és tanulságok mélyreható elemzése alapján készítettük elő az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést. — Pártunk Központi Bizottsága ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szellemében meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartotta. Ezeket figyelembe véve. a jövő évi terv azt tűzte ki célul, hogy a beruházások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás tovább bővüljön, de az ideinél valamivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom által valóba-' indokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari termelést az ideinél mérsékeltebben, 6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelését 3—4 százalékkal kívánjuk növelni. Az építőiparnak legalább 6 százalékkal kell emelnie termelését. Ezek együttesen a nemzeti jövedelem mintegy 5—5,5 százalékos többletét alapozzák meg, ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását jelenti. — Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valameny- nyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. Így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában vagy az összes kiadáshoz hasonlítva nem aggasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat. A pénzügyminiszter elmondotta, hogy a költségvetésben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodnak, hanem a veszteség pótlását több évre elosztják. Ez úgy lehetséges, hogy a költségvetési hiányt — egyes fejlesztési feladatokkal együtt — hitelforrásokból fedezik. P A rrendezések Ezután az árrendezésekről szólva elmondotta: — Nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a termelői árak, ezért számos termék forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3,7 milliárd forinttal, egyes termékek fogyasztói ár- kiegészítését pedig további 1,3 milliárd forinttal emeljük. Ezáltal elérjük, hogy az alapvető közszükségleti cikkek: a kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejtermékek fogyasztói ára nem változik 1975-ben. Változatlanok maradnak a lakosság ellátása szempontjából fontos közüzemi díjak, szolgáltatások árai is. Mindemellett a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a borárak emelését is — 1 százalékkal növelik a jövő évi fogyasztói árszínvonalat. Az 1975-ös árváltozások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ruházati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelkedések és csökkenések egyaránt lesznek. S ezek együttesen kis mértékben mérsékelik e termékek árszínvonalát. Viszont többségiben emelkednek a vas- és műszaki termékek árai, átlagosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlagosan 4,3 százalékkal, és a bútoroké átlagosan 3,2 százalékkal. Egyes termékek árai ennél jobban nőnek, amit ezek az átlagok nem fejeznek jól ki. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbírálás alapján — a fontosabb közfogyasztású cikkek árát e termékcsoportokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetési támogatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyermekruházati cikkek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fontos termék. Az árváltozások nem egyformán érintik a családokat. Érzékenyebben érintik a nagyobb jövedelműek vásárlásait, és kevésbé terhelik az, állandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Az év folyamán az árakat ellenőrizzük, és szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak a tervezett keretek között maradjanak. Szociálpolitikai intézkedések Ezt követően Faluvégi Lajos a bérgazdálkodás alakulásáról beszélt. Elmondotta, hogy a tervek szerint jövőre az átlagbérek növekedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél 5 százalék, a költségvetési szerveknél ennél valamivel kisebb mértékű lesz. A különböző szociálpolitikai intézkedésekről szólva Faluvégi Lajos a munkaidőcsökkentéssel kapcsolatban elmondotta, hogy jövőre rövi- debb lesz a munkaidő a kereskedelmi vállalatoknál, az oktatási intézményekben, az egészségügyi és szociális intézetekben és a közlekedésben. Megkezdődik a munkaidő-csökkentés az állami mezőgazdaságban. Mindez 400 millió forint terhet jelent a költségvetésnek. 1975 végére a munkások és alkalmazottak 90 százaléka rövidített munkaidőben dolgozik. A családoknak nyújtott pénzbeni juttatások jelentőségét jelzi, hogy a népesség 16 százaléka, azaz 1 millió 680 ezer, gyermek után családi pótlékot folyósítanak, a népesség kereken 17 százaléka pedig, 1 millió 780 ezer fő nyugdíjat, illetve nyugdíj jellegű ellátást kap. — Szociálpolitikánk törekvése — folytatta expozéját a pénzügyminiszter — a nyugdíjasok helyzetének javítása. A jövő évben nagyon sürgető kötelezettségünknek teszünk eleget azzal, hogy a nyugdíjak és járadékok automatikus növelésén túl, július 1-től felemeljük a saját jogú, az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjat, valamint az árvaellátás alsó határát, s differenciáltan emeljük az 1971 előtt megállapított nyugdíjakat is. Ez i több mint egymillió nyugdíjast érint, leginkább a már hosszú ideje nyugdíjasokat. A lakásprogram kapcsán elmondotta, hogy az 1960- ban meghirdetett 15 éves lakásfejlesztési terv egymillió lakás felépítését irányozta elő. A programot teljesítjük, sőt az 1975-re tervezett 90 ezer lakás felépítésével mintegy 40 ezer lakással többet építünk. Az. építési költségek emelkedése miatt a lakásépítés a korábban számítottnál lényegesen nagyobb anyagi teherrel járt, amelynek nagyobb részét az állam viseli, de a lakosság munkája és kötelezettségvállalása nélkül ilyen eredményt nem érhettünk volna el. A továbbiakban a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy jövőre bővítik a szak- középiskolákat, új szakmunkástanuló-otthonokat építenek. Befejeződik a legnagyobb ifjúsági létesítmény, a zánkai úttöröváros építése. A budai vár újjávarázsolt épületeit közművelődési célokra adják át. Gyarapodik a kórházak befogadóképessége, nagyobbrészt a szülészeti osztályokon, Budapesten és több vidéki városban is. Befejeződik az Országos Kardiológiai Intézet, valamint a nagyadtádi és a kisvárdai kórház építése. * Ésszerű takarékosságot! Ezután a pénzügyminiszter o gazaasagi tartalékok hasznosításáról és az ésszerű takarékosságról beszélt. Elmondotta, hogy energia-felhasználásunk mindenképpen nőni fog, ezért az energia- termelésoen a hazai lehetőségek kihasználására kell törekednünk. A takarékosság különböző módozatairól szólva hangsúlyozta: a termelés vezetői hajlamosak arra, hogy az anyagtakarékosságot csak a njunkapadaknál követeljék meg. Pedig az anyagfelhasználás mértékét elsősorban a tervezők, a konstruktőrök és technológusok döntik el. Nagyon sok anyag megy veszendőbe azért, mert a tervek nagyvonalúak és túlbiztosítottak. Rengeteg devizát költünk eddig a fehérjeimportra is. Ezért célszerű lenne több állati hulladék feldolgozásával növelni a hazai fehérjetartalmú takarmányt. Ugyancsak további tartalékok szabadíthatok fel, ha okosabban gazdálkodunk a gépi berendezésekkel, ha szervezettebbé tesszük a munkát, s kevesebbet állnak a gépek, ha az egyes munkaigényes tevékenységek fokozottabb gépesítésére törekszünk. A továbbiakban a pénzügy- miniszter a beruházások gondjairól beszélt. Elmondotta, hogy a nagyberuházások megvalósítása sok esetben az indokoltnál hosszabb időt vesz igénybe. Az üzembe helyezés, késedelmek miatt kereken 1 milliárd forint értékű terméktől esik el a népgazdaság. Össze h a ngo l tab b munkát! — A késedelmek okai ismertek — mondotta —, s azok egy része a beruházások jobb előkészítésével és megfelelőbb munkaszervezéssel elkerülhet lenne. Legtöbbször nem i. tényleges beruházási kapacitá • sunk kevés, hanem annak hasznosításában van a hiba A legtöbb beruházás nagyszá mú közreműködő vállála együttes, jól szervezett mun káját igényli, de ma éppen a- összehangolás akadozik. A ki vitelezők, gépszállítók, tervezők csak egy-egy részltévé kenységre szerződnek. Közülük egyik sem vállalkozik valamennyiük munkájának szervezésére, koordinálására, amihez anyagi érdekeltsége fűződne. Ezért olyan javaslatok és intézkedések kidolgozása van folyamatban, amelyek a jelenleg hiányzó fővállalkozó szervezetek kialakulását segítik elő, működésükhöz megfelelő szervezeti, pénzügyi, anyagi érdekeltségi félté tel e(Fo’ytatás a 3. oldalon) jetunió a fasizmus elleni küzdelem fő terhét viselte, Európa kommunista pártjai, a kommunisták dacolva a legvadabb fasiszta terrorral is, és vállalva minden áldozatot, munkásosztályuk és népük igaz fiaiként harcoltak, és nem keveset tettek a nácizmus megsemmisítéséért. A második világháborút követően, a hidegháború feszült éveiben, amikor a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetében tömörült szocialista országok az állampolitika síkján küzdöttek az enyhülésért, a biztonságért, a békéért, maguk mellett tudhatták a néptömegek szolidaritását, az európai országok jelentős társadalmi rétegeinek és tényezőinek támogatását. leinformáló politikai erejévé vált. Ennek egyik oka, hogy a kommunisták minden országban a munkások, a dolgozók érdekeinek meg nem alkuvó, legkövetkezetesebb képviselői, a legáldozatkészebb hazafiak. A másik oka, hogy a kommunista pártokat a proletár internacionalizmus eszméi, ' a szolidaritás egységbe tömörítik, s együtt harcolnak közös céljaikért. Az európai helyzetből adódó további feladataink megoldása, magasztos céljaink elérése is megkívánja, hogy egységünket tovább erősítsük, együttműködésünket elmélyítsük. Mint ismeretes, a Kommunista Internacionálé történelmi küldetését betöltve, évtizedekkel ezelőtt megszűnt, mozgalmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s nem is szükséges. hogy legyen. A testvérpártok harcedzett, sok tapasztalattal felvértezett, önálló pártok, amelyek maguk alakítják ki saját politikájukat és határozzák meg tennivalóikat. Ez így természetes, így van jól, de a harcunkhoz nem elegendő. A harc megkívánja, hogy a testvérpártok képviselői időnként találkozzanak, s kicseréljék forradalmi tapasztalataikat, eszmecserét folytassanak nemzetközi kérdésekről és összehangolják akcióikat. Közös világnézetünk, időnkénti széles körű találkozóink és eszmecseréink teszik lehetővé, hogy megtaláljuk a közös nyelvet és a közös fellépés lehetőségét minden haladó és foékesraerető erővel, a népek közös ellensége, a nemzetközi imperializmus ellen. Közös célunk az európai béke Elévülhetetlen érdemei vannak az európai helyzet kedvező fejlődésében a kommunista pártoknak, amelyek földrészünk minden országában síkraszálltak és lankadatlanul küzdöttek és küzdenek & béke védelmezéséért, egy biztonságosabb és jobb Európa megteremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szocialista országban, az új, szocialista társadalom felépítését vezetve munkálkodik, más része tőkés országban, a kapitalizmus általános válságának, jelenlegi súlyos krízisének viszonyai között tevékenykedik. Pártjaink tehát a legkülönbözőbb feltételek között élnek, harcolnak, közvetlen társadalmi és politikai céljaink ennek megfelelően nagyon különbözőek. De közös célunk az európai béke és biztonság megteremtése és megszilárdítása, közös feladatunk mindannak elvégzése, ami szükséges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az európai biztonsági értekezlet második, genfi szakasza mielőbb befejeződjék és a jövő év első felében Helsinkiben a legmagasabb szinten sor kerüljön és eredményesen záruljon a harmadik, befejező szakasz. Elő kell segítenünk, hogy a politikai rendezést az európai katonai helyzet enyhülése kövesse, és megnyíljon az út az érdemlegesebb leszerelési intézkedések előtt. Előre kell lépnünk a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatai rendezésének és fejlesztésének útján, hogy a valóban kölcsönös előnyökkel járó gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok bővüljenek Európa mindén népe, egész lakossága javára. A szocialista országok, a haladás erői azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vitás nemzetközi kérdések ne harctereken, hanem tárgyaló- asztalnál oldódjanak meg. Mindezért annak tudatában harcolunk, hogy ezzel nemcsak földrészünk népeinek egyetemes érdekeit szolgáljuk, hanem hogy mindez egyúttal számottevően hozzájárul a többi földrész népei nagy és égető kérdéseinek jobb megoldásához, a világhelyzet javításához, a világbéke megteremtéséhez. A jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező irányzata évtizedek szívós és következetes harca eredményeként alakult ki, s nem ajándékként hullott a népek ölébe. A harc nem ért véget, az enyhüléssel szemben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előttük, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés programját hiánytalanul megvalósítsuk és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képesek vagyunk elérni. Földrészünkön vannak a munkásosztály legrégibb harci osztagai; az európai testvérpártok 25 millió kommunistát tömörítenék soraikban; az európai szakszervezeteknek 150 millió tagjuk van, s nem utolsósorban Európában 9 szocialista ország van. A szocialista országok az állami politika síkján, összehangolt akciókkal küzdenek a feszültség csökkentéséért. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában nagy szerepe van a két világrészre kiterjedő hatalmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió Támogatjuk a testvérpártok eszmecseréjét
