Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
1974. DECEMBER 18., SZERDA =vMiaP Együtt a közös EREDMÉNYES MÓDSZEREK A PEST MEGYEI SZÖVETKEZETI NŐBIZOTTSÁGOK KAPCSOLATAIBAN A megyei pártbizottság ülése Hazánkban a szövetkezeti mozgalom nagy hagyományokkal rendelkezik, ám igazán a felszabadulást követően — a társadalmi és gazdasági átalakulással párhuzamosan — bontakozott ki a szövetkezeti mozgalom, amely azóta lényeges fejlődésein ment át és további fejlesztését szocialista rendszerünk általános előrehaladása teszi szükségessé. Folyamatos fejlődés Az 1971-es új szövetkezeti törvény, figyelembe véve az addigi tapasztalatokat, rendezte a szövetkezetek jogkörét, viszonyát az államhoz és egymáshoz egyaránt. A szövetkezeti mozgalom fejlődésével párhuzamosan mind nagyobb igény is jelentkezett az együttműködésre. Ezért is alakította meg a TOT, a SZŐ VOSZ és az OKISZ az Országos Szövetkezeti Tanácsot, érdekképviseleti feladattal és azzal a céllal, hogy segítse, bátorítsa a szövetkezetek egymás közötti együttműködésének lkában takozását. Pest megyében 1972-ben alakult meg a szövetkezeti ágazat koordinációs bizottsága. Ez a testület érvenként egy-két alkalommal megvitatja a szövetkezeti mozgalom általános elveit és gazdaságpolitikai kérdéseit, feladatait. Az együttműködés gyakorlati módszerei folyamatosan alakultak ki, s ez részben gazdasági, részben mozgalmi területen nyilvánul meg. Így például gazdasági téren különböző közös vállalkozások létrehozása, a lakosság jobb ellátása érdekében, művelődéspolitikában a művelődési házak közös fenntartása, ahol művészeti csoportok, klubok, sportkörök közösen tevékenykedhetnek. A tájékoztatás fórumai Mindezek a tapasztalatok. valamint a községekben a napi elet folytán kialakult kapcsolatok hívták fel a figyelmet, jelezték szükségét a három szövetkezeti ág nőbizottságainak együttműködésére is. A Pest megyei pártbizottság támogatásával 1972-ben jött létre az első közös értekezlet, melyen megvitatták az együttműködés lehetőségeit, módszereit. A megyei nőbizottságok (MÉSZÖV, KISZÖV, TESZOV) ezeket a módszereket ajánlásokban juttatták el a községekben tevékenykedő nőbizottságokhoz. Azóta ezek kapcsolata rendszeres, koordinálásában segítséget nyújtanak a járási pártbizottságok nőreferensei is. A kapcsolat legjobb formája, hogy tanfolyamokra, rendezvényekre meghívják a másik két szövetkezeti ág nőbizottságának vezetőit. Évenként, illetve negyedévenként szokott erre sor kerülni. E tanfolyamok célja, hogy a szövetkezetekhez tartozó nőbizottságok vezetőit felkészítsék a következő időszak feladataira, valamint tájékozódjanak a munkáról, tervekről. Ilyenkor alkalom nyílik arra is, hogy a többi szövetkezeti ág munkájáról tájékozódást adjanak. Legutóbb decemberben ezekre alapozva rendezte tanfolyamát a Cegléd környéki TE- SZÖV nőbizottsága. Koordinálnak a pártszervezetek Az együttműködés gyakorlati módszerei legszélesebben a községekben alakultak ki, községenként változóan, de az igényeknek megfelelően, politikai, szövetkezeti, mozgalmi és nőmozgalmi téren. Ezt az együttműködést egyre jobban koordinálják a községi párt- szervezetek. A kapcsolatok gazdasági téren indultak el, különösen a társadalmi összefogásban, a gyermekintézmények építésében. Ennek is eredménye, hogy megyei szinten a tervezettnél csak háromszorosára nő az óvodai helyek száma. Egyre több községünkben oldották meg már teljesen a gyermekek óvodai elhelyezését. Szolgáltatás, ellátás közös megoldására üzleteket hoztak létre, ezekben húst, zöldséget árulnak a helyi lakosság igényének kielégítésére. Ez bővült azzal, hogy bemutatókat rendeznek, a lakás- kultúra fejlesztésének elősegítésére vagy félkész termékek, mirelitáruk felhasználásának, elkészítésének népszerűsítésére. Jó segítő ebben a munkában a Nagykőrösi Konzervgyár. A bemutatók sikeresek, főként a váci, gödöllői, a ráckevei és dabasi járás több községében mutatkozott jelentős érdeklődés. A művelődés szolgálatában A mozgalmi kapcsolat — amely a nők művelődését, problémáinak megoldását igyekszik elősegíteni — mind kiterjedtebb alapokon nyugszik. Erre épülnek a téli tanfolyamok, amelyek politikai, szakmai, sok esetben szakköri jellegűek. Sok községben az általános iskolák elvégzésére szervezik a nőket és közösen teremtik meg ehhez a feltételeket. Elismerésre méltó a szövetkezeti napok, író—olvasó találkozók, különféle állami és szövetkezeti ünnepek megrendezése, a nemzetközi gyermeknap, méltó ünneplése, névadó, kirándulások, színházlátogatások szervezése. Dicséretesek a népi hagyományok megőrzésére irányuló intézkedések, a művészeti csoportok létrehozása és a lehetőség biztosítása, hogy műsoraikat a nagyközönségnek bemutathassák. A felvilágosítás eredményei A nőbizottság fontosságát jelzi, hogy a gyermekgondozási segélyen levőket rendszeresen látogatják, esetleges problémáik megoldását keresik; az öregek részére napközi otthonokat hoznak létre, ahol nemcsak a szövetkezeti idős emberek tölthetik idejüket kellemes környezetben, hanem a népfront javaslata alapján a községben élő más idősek is. A nőbizottsági felvilágosító munkának köszönhető, hogy a nők igénylik a rákszűrések megszervezését saját egészségük érdekében. A felsoroltak is bizonyítják, hogy noha az együttműködés nem hosszú múltra tekint vissza, mégis eredményes és szükség van az együttműködés további szélesítésére. Az eddig végzett munka viszont elismerésre méltó. A lehetőségeket még közel sem használtuk ki mindenütt. Keresni kell ezért azokat a módszereket, amelyekkel tovább bővíthetjük a kapcsolatokat. A városokban új kapcsolat van kialakulóban, amikor a szövetkezetek a szak- szervezeti nőbizottsággal működnek együtt, így például; Gödöllőn az ipari üzemekben bemutatóval egybekötött árusítást rendezett meg az ÁFÉSZ és a tsz. Következetes megvalósítás Minden kezdeményezést örömmel kell fogadnunk, mert az újabb és újabb módszerek széles körű ismertetése és alkalmazása még eredményesebbé teszi a nőbizottságok munkáját, a kapcsolatok erősítését. Ezek pedig összességükben az MSZMP Központi Bizottsága nőpolitikái határozatának folyamatos megvalósítását eredményezik a dolgozó nők, asszonyok, lányok érdekében. Nagy J. Tiborné, az MSZMP Pest megyei bizottságának nőreferense (Folytatás az 1. oldalról.) mint felében tízezrein felül van a lakosság száma. Hét település eléri a 15—34 ezer lakost. Az övezet közigazgatási rendszerének fejlesztésére kedvezően hatott a két város — Szentendre és Százhalombatta — mellett létrehozott 22 nagyközségi és három közös tanács. Ezekben a községekben nagy és gyors fejlődés indult meg. A pártbizottság értékelte azt a nagy és dinamikus fejlődést, ami az elmúlt esztendőkben jellemezte az agglomerációs övezet életét. A negyedik ötéves tervben biztosított anyagi eszközök, ezen túlmenően az üzemek és a lakosság hozzájárulása a községfejlesztéshez, a társadalmi összefogás biztosította, hogy mindazok a gondok, amelyek korábban feszültségeket okoztak, sorra megszűnjenek vagy enyhüljenek. Javult az életkörülményük Mind a közművesítésben, az egészségügyi hálózat bővítésében, a gyermekintézmények sorának építésében, a kereskedelmi egységek megsokszorozásában elismerésre méltót alkotott a megye. Ez nem jeleníti azt, hogy valamennyi gond megoldódott, hogy nem várnak erőt megfeszítő feladatok a különböző szervezetekre, a lakosságra. Az elmúlt 15 év alatt például 46 ezer lakás épült fel az agglomerációs övezetben. Nagy részük magánerőből, de megindult a telepszerű lakásépítés is. Az üzemek, az OTP segíti a munkás'lakás-építést, a nagy családosok lakáshoz jutását, és a szövetkezeti lakásépítésre is nagy lehetőségek vannak. Rendkívül sokat javult a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása. Az ivóvíztársulási forma jól bevált a megyében. Megközelítően a lakosság 600 millió forinttal járul hozzá a vízellátáshoz. 1975 végéig a lakosságnak mintegy 60 százaléka már egészséges ivóvízben részesül. Megoldott már a két város vízellátása és kiemelkedő Érd, Dunakeszi, Budakeszi, Budaörs fejlesztése is. A pártbizottság úgy értékelte, hogy sokat javult a közlekedés is, csökkent a menetidő, kisebb a zsúfoltság. A közlekedési eszközök a korábbinál jobban igazodnak a dolgozók igényéhez. Különösen a szentendrei HÉV korszerűsíNőtt a gépipar termelése Miniszteri tájékoztató a vasasszakszervezet központi vezetőségi ülésén Kedden központi vezetőségi ülést tartott a vasasszakszervezet. Dr. Horgos Gyula miniszter tájékoztatta az ülés résztvevőit a kohó- és gépipar ez évi eredményeiről és jövő évi terveiről. A miniszter elmondta, annak ellenére, hogy az idén a vállalatok nagy része anyag- ellátási gondokkal küzdött — különösen sok probléma jelentkezett ’ a vegyi és más alapanyagok tőkéspiacról való beszerzésében —, mégis 9—10 százalékkal növekedett a gépipar termelése. Vaskohászati vállalataink a nyersacélgyártásban az év végéig elérik a körülbelül három és fél millió tonnát, hengerelt áruból pedig a 2,4 millió tonnát — ek is mintegy tízszázalékos termésnövekedést jelent. A szocialista országokba irányuló gépexport a tervezettnél gyorsabb ütemben, körülbelül 11 százalékkal növekszik, a tőkés kivitel pedig 30 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest. Dr. Horgos Gyula ezután arról szólt, hogy a tervezettnek megfelelően alakult az iparágban dolgozók bérfejlesztése. A kohászatban dolgozók bére a negyedik ötéves terv első három évében 21 százalékkal emelkedett, 1974-ben további hatszázalékos a bérnövekedés. A gépipari vállalatok dolgozóinál eddig összesen 23—24 százalékos bérnövekedést hajtottak végre. A vállalatok az utóbbi esztendőkben a munka- körülmények fejlesztésére, szociálpolitikai intézkedésekre, munkavédelemre, kulturális és sportigények kielégítésére ötmilliárd forintot fordítottak, s várható hogy 1975 végéig az előirányzott tervet túlteljesítik. Gyorsult a munkások lakásépítésének támogatása, a gyermekintézmények, üdülők bővítése. A jövő évi tervekről szólva elmondta, hogy 1975-ben lényeges javulás nem, várható a világpiaci helyzetben, a kedvezőtlen tendenciákkal éveken keresztül számolni kell. A jövő évben a fő figyelmet a struktúraváltozás határozottabb érvényre juttatására, a hatékonyság javítására, az észszerű takarékosságra kell fordítani. Ezek alapján határozták meg az 1975-ös terveket is. így várhatóan a vaskohászat 3,6 millió tonna nyers-’ acélt és 2,6 millió tonna hengerelt árut, valamint minimálisan 1,2 millió tonna lemezárut állít elő majd. Az ülés résztvevői ezután meghallgatták az elnökség beszámolóját a szakszervezet idei munkájáról. A beszámoló kiemelten foglalkozik a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeivel. így többek között arról is szól, hogy a közúti jármű- és számítástechnikai programban részt vevő vállalatok nagy erőfeszítéseket tettek termelési és kooperációs feladataik teljesítésére. Ennek eredményeként ez évben 300-zal több autóbuszt gyártottak. Nőtt a társadalmi munka, ezek elsősorban a vállalati szociális, kommunális létesítmények — bölcsőde, óvoda, lakásépítés — illetve város- és területfejlesztési feladatokhoz járultak hozzá. Szerződéskötés 1975-re 6,8 millió tonna szovjet olaj és olajtermék vásárlásáról Szűcs György, a Mineral- irnpex kereskedelmi igazgatója és L. D. Tkacseniko, a Szo- juznyevteexport igazgatója kedd délután Budapesten szerződést írt alá szovjet nyersolaj- és olajtermékek 1975. évi Magyarországra történő szállításáról. Az aláírásnál jelen volt dr. Bán Ákos, az országos kőolaj- és gázipari tröszt vezérigazgatója, és D. J. Lev- csenko, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselője is. Az aláírás után L. D. Tkacseniko nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy a Magyarországra irányuló szovjet olajszállítmányok mennyisége évről évre növekszik, s a mostani szerződés értelmében a Szovjetunió jövőre 6 millió tonna kőolajat és 800 ezer tonna olajterméket, vagyis gázolajat, benzint, fűtőolajat, kenőolajat szállít Magyarországra. A nyersolajszállítás folyamatosan történik a Barátság vezetéken, s az olajtermékek jövő évi szállítását is már januárban megkezdik, s egyenletes ütemben folytatják. Rámutatott, hogy a most aláírt magánjogi szerződés megelőzi az 1975. évi államközi megállapodást. Ez azért hasznos, mert így elegendő idő marad a szállítások jó megszervezésére. Ha az államközi megállapodásban esetleg a most leikötöttnél is nagyobb mennyiségű olajat biztosítana a Szovjetunió Magyarországnak, úgy a két vállalat kiegészítő szerződést ír alá, hogy mindenképpen az államközi megállapodással összhangban bonyolódjék le az olajszállítás. A szovjet vállalat igazgatója elmondotta, hogy a többi szocialista országba is főbb. olajat szállítanak 1975-ben, mint az idén. téséről szólották elismeréssel és egyes MÁV-járatok is jelentősen fejlődtek. Mindennek ellenére még sok jogos panasz hangzik el a járatok ritkasága, az utazási körülmények kultu- rálatiansága miatt. Az elővárosi közlekedés javításéra kormányhatározat intézkedik, amelynek végrehajtása jelentős javulást idéz majd elő. A fejlődést vizsgálva méltatta a pártbizottság azt az eredményt, ami az óvodai és iskolai ellátásban mutatkozott meg. Tizenöt új iskola épült, 250 tanteremmel, és jelenleg tizenkét iskolát építenek, amelyeket 1976-ban vehetik birtokukba a gyerekek. Amíg évekkel ezelőtt állandó feszültségeit okozott az, hogy a dolgozó anyák nem tudták óvodába adni gyermeküket, ipára a tervezett 800 óvodai hely helyett 5000 épült meg. Az összefogással elért eredményeket a jövőben fokozzák, hiszen még mindig sok gyerek vár felvételre az óvodákban. Megemlítették a kereskedelem nagyarányú fejlődését is. Mind az élelmiszer-szükségletet, mind a ruházati és vegyesipari cikkeket is nagyrészt lakóhelyükön tudják megvásárolni a dolgozók. A negyedik ötéves terv során csaknem 40 ezer négyzetméter alapterülettel bővült a kereskedelmi hálózat. Mindamellett, hogy minden "érőt összefogva sikerült nagy eredményeket elérni az agglomerációban — a pártbizottság kimondotta, hogy az ötödik ötéves terv során is kiemelt figyelmet kell fordítani az alapellátás javítására. Elsősorban a legnagyobb feszültséget okozó közművesítést, a lakásépítést, a bölcsődei, óvodai helyek növelését, az általános iskoláik bővítését kell szorgalmazni, építésüket meggyorsítani. A legnagyobb településeken koncentrált fejlesztést valósítanak meg. S úgy, mint eddig, a pártbizottság ezután is számít az üzemek, a lakosság lelkes közreműködésére. Mint mondották, az agglomerációs övezet gondjait nem lehet a megye többi részétől különválasztva vizsgáim, megoldani. Ellenkezőleg, azzal szoros egységben, a körülmények, a feladatok egyeztetésével, a tennivalók felelős rangsorolásával oldják meg tennivalóikat Hozzászólások A vitában elsőnek Császár Ferenc szólalt fel. A munkástelepülések gyorsabb fejlesztéséről beszélt. Különösen Po- máz és Budakalász nagyközségek gondjait ecsetelte. Ivóvíz-, villanyhálózat építése ebben a járásban is kiemelt feladat. Szólott az iskolahálózat fejlesztéséről is, hogy mielőbb meg kell oldani, ne tanuljanak a gyerekek két, olykor három műszakban —kedvezőbb feltételeket kívánnak számukra teremteni. Krasznai Lajos a budai járás fejlődéséről beszélt. Gondjuk, hogy az ő községeikben egy négyzetkilométeren 358-an laknak, ez az országos átlag háromszorosa. Négy év alatt tizenötezerrel gyarapodott lakosságuk. Az infrastrukturális gondok itt is sok feladatot hárítanak a párt- és tanácsi szervekre. Guba Pál arról a szemléleti változásról szólott, ami végül is az agglomerációs övezet gyors fejlődéséhez vezetett. Javasolta, minél több olcsó, esetleg csökkentett értékű lakást építsenek azok számára, akik még nem tudják megfizetni a lakótelepi építkezést. A negyvennégy település közös vonásai ellenére is differenciáltabban kell a munkát végezni. Oszkó Gyula szintén a differenciált munka mellett szólott, valamint a lakásépítés gyorsításának lehetőségeit elemezte. Kovács Antalné a peremkerületek jobb ellátását szorgalmazta. Mint mondotta, rendkívül nagy jelentőségűek a központokban épített ABC- áruházak, de a külterületi lakosság ellátását sem szabad elhanyagolni. A társadalmi munka, a társadalmi összefogás lehetőségeit méltattá. Kovács József elmondotta, hogyan találkoznak nap, mint nap az üzemen belül az agglomerációs problémákkal. Megemlítette azomban azt is, hogy a jelenlegi nehézségek már nem okoznak olyan feszültséget, mint a néhány évvel ezelőtti gondok, saját dolgozóikon mérik le, rhilyen nagy változás ment végbe e tekintetűben is. Czeti Ferenc Dunakeszi fejlődéséről beszélt, miképpen fognak össze az ipari üzemek és a tanács a közösség hasznára, amelynek számtalan eredményét sorolta fel. A többi között megemlítette, hogy éppen tegnap adtak át 150 hellyel rendelkező óvodát a közösségnek. Cservenka Ferencné elöljáróban arról szólott, hogyan függ össze az egész megye élete az agglomerációval. Hangsúlyozta, hogy nem lehet különállóan vizsgálni az agglomerációs övezet fejlődését az egész megyétől, hiszen ha úgy vesszük, az egész megye a főváros vonzásgyűrűjében él. Vázolta azokat a változásot- kat, amelyek a közlekedés javulásával állottak elő: a bevándorlók egy része már nem közvetlen a főváros sugárkörzetében telepedett le, hanem a korszerűsített közlekedési lehetőségek közelében. A távolabbi ipartelepítés is bizonyos vonzást gyakorol, a többi között a nagykátai ipartelepítést is megemlítette. Mint mondotta, felül kell majd vizsgálni a 44 település fejlődését és figyelembe kell venni a differenciált változást Az elmúlt négy évben, mint mondotta, legnagyobb fejlődés — tervszerűen — Dunakeszin és a budai járásban ment végbe. Szólott a megyének arról a feladatáról is, milyen nagy szerepe van a főváros tehermentesítésében, különösen a lakásépítés tekintetében. A kisfizetésűeket, a nagycsaládosokat, ha szükséges, nagyobb OTP-kölcsönnel segítik, hogy jobb lakáshoz juttassák, emberi körülmények között éljenek. Szorgalmazzák az olcsó lakásépítést is. Felhívta a figyelmet arra, hogy már mindenütt felmérték ugyan a nagycsaládosok helyzetét, de a cselekvés késik — segítsék őket jobb körülményekhez. Elismeréssel szólott arról; a megyei tanács minden lehetőséget felhasznál arra, hogy megoldja a nagycsaládosok lakáshelyzetét. Dr. Mondok Pál, megyei tanácselnök összefoglalójában a következő évek tennivalóiról szólt, hogyan élnek a központi kiemelt támogatással, az üzemek, a lakosság hozzájárulásával, hogy a negyedik, ötéves tervhez hasonlóan túlteljesítsék a költségvetési és a fejlesztési tervet — a lakosság hasznára. Az energiagazdálkodásról a mezőgazdaságban Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével, kedden országos tanácskozás kezdődött a minisztérium kultúrtermében, az energiagazdálkodás helyzetéről és feladatáról. A tanácskozáson Váncsa Jenő mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes elmondotta, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság a népgazdaság legnagyobb energiafelhasználója. Az el~- múlt évben összesen 1,1 millió tonna kőolajból nyerhető energiát igényelt az ágazat. Az energiaárak drágulása megköveteli — hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddigieknél ésszerűbben gazdálkodjanak a különféle energiahordozók felhasználásával.
