Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
1974, DECEMBER 15., VASÁRNAP xMdtm Meggyorsítják a nyugdíjügyek intézését Soronkívüliség a legrászorultabbaknak Egy év alatt Pest megyében több miaut száz közalkalmazott éri el a nyugdíj - korhatárt és ugyanennyi azoknak a korhatáron túliaknaik a száma, akik még dolgoznak. A törődés az idősekkel: fontos szakszervezeti feladat. Nem mellékes például, hogy a nyugdíjbavonultak zökkenőmentesen kapják meg illetményeiket. Ezzel kapcsolatban a Közalkalmazottak Szak- szervezete Pest megyei Bizottságának megállapítása szerint — koránt sincs minden rendben. A megyei bizottság megállapította, hogy a nyugdíjügyek. intézése elhúzódik, s ennék egyik oka az illetmény- számfejtő hivatalok adatszolgáltatásának késése. Cegléden például — a városi tanács egyik július elején elhalálozott dolgozója ügyében — a Társadalombiztosítási Igazgatóság kirendeltsége kétszeri sürgetés ellenére sem kapta meg október közepéig az illetményhivataltól az özvegyi nyugdíj folyósításához szükséges adatokat. Egy másik előkészítési probléma. hogy az illetményhivatal a táppénzes dolgozók orvosi bizottsági vizsgálatának eredményéről nem értesíti idejében az illetékes hivatalvezetőket, s emiatt a rokkantnak minősített dolgozó nyugdíjának folyósítása sem kezdődik megfelelő időben. A problémák rendezését a szakszervezeti alapszervezeteknek kellene elősegíteni, ez a munka azonban hiányos. Húsz vizsgált munkahely közül csak nyolc-tíznél rendszeres az előkészítő tevékenység. Ugyanakkor néhány helyen jók a tapasztalatok. Például a megyei tanácsnál, a megyei bíróságon, a ceglédi járási hivatalnál pontos és intenzív az előkészítő munka. A megyei bizottság a tapasztalatok alapján elhatározta a nyugdíj előkészítő munka meggyorsítását a többi között azzal, hogy közös eljárási rendet alakít ki az Illetményszámfejtő Hivatallal. A legjobban rászoruló rokkantaknak, özvegyeiknek és árváknak soronkívüliséget biztosítanak. A megyei bizottság intézkedik, hogy a szak- szervezeti alapszervek dolgozzák ki az előkészítő munka gyorsításának lehetőségeit. A megyei bizottság a jövőben gyakrabban ellenőrzi e munkát és egyéb segítséget is nyújt, például a közeljövőben továbbképzést szervez a nyugdíjügyekkel foglalkozók számára. P. V. Elkészült a hínártérkép A légi felvételekről jól nyomon követhető, hogyan helyezkednek el a hínánmezők, s hogyan vetik meg gyökerüket a nádasok „előőrsei”. Ezelk a kis zöld foltok, különösen kedvezőtlen vízállás esetén, újabb kiterjedt tenyészhelyek bázisai lesznek. Elkészült a keszthelyi öböl hínártérképe is, amely a miaga nemében egyedülálló munka Európában. ,i ; j .... o .... .. A Balaton kutatói megállapították, hogy a tó szennyezettsége nem oszlik meg arányosan. A szerves anyagok nagy része a keszthelyi öböl vizét terheli, amelynek szembetűnő következményeit már a fürdőzők és a vízi járműveken utazók is tapasztalják. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen felmérték a keszthelyi öböl féltöltődését okozó tényezőket. A káros folyamatban számottevő szerepet játszanak a vízinövények. Tervezte: a „gyengébb nem" MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK — A jó építész olyan, mint a jó színész: ismeri, átéli és eggyéolvad munkájával. Amikor rajzasztalánál a pauszpapír fölé hajolva alakít, nemcsak építész, hanem a tervtől függően lehet kórházigazgató, ápolónő, beleképzeli magát a beteg helyzetébe ... Az építőművészet Pest megyei alkotóműhelyében a Tanácsi Tervező Vállalat irodaházában találkoztam a fiatal építészmérnöknővel, Németh Máriával. A szerencse leánya Rajzasztalán az Elmegyógyászati Intézet 120 ágyas gyenmekpszichiátrúai kórházának tanulmányterve fekszik. Keze alig érinti a vonalzót, a fehér papíron súlytalan pálcaként fut a tuskihúzó. Megvárom, míg befejezi az utolsó vonásokat az alaprajzon, azután keresünk egy csendes sarkot, ahol zavartalanul beszélgethetünk. Könnyed mozgású, lényéből nyugalom, kiegyensúlyozottság árad, pár pillanatig szótlanul ülünk. Finom vonású arc, magas homlok, szelíd kék szemek, szája sarkában barátságos mosoly — egyszerre úgy érzem, mi már régóta ismerjük egymást. — Tudod, valójában mindent a szüleimnek köszönhetek — kezdi, mint mikor régi iskolatársak találkoznak. — Csupa nagy betűvel írom a nevüket. Hárman vagyunk testvérek, nővérem pszichológus, öcsém még főiskolára jár. Kicsi korunktól kezdve belénk nevelték a tudásszomjat. Apu fiatal nyugdíjas, tavaly még a Pest megyei Bíróság gazdasági hivatalának csoportvezetője volt. Édesanyám személyazonossági igazolványában legszívesebben átírnám a htb. bejegyzést, ő sokkal többet tett annál, hogy A tudós-politikusra emlékezve 80 éve született Molnár Erik K özgazdaságtudományban, filozófiában is maradandót alkotott, pedig főleg és mimdenekfielett történész volt Molnár Erik. Kommunista tudós, aki éppen ezért vállalt — ha a párt hívta — politikusi szerepet. Tagja volt az Ideiglenes Nemzet- gyűlésnek (és haláláig a parlamentnek), majd tíz évig különböző, minisztériumok élén állt, volt nagykövet és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként részt vett a törvénytelenségek felszámolásában. Alapításától haláláig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, és 1956 után szinte valamennyi történettudományi szerv, bizottság vezetője volt. Mindenekelőtt azonban alkotó tudós. A Budapesten, Bécsben és Rámában tanult fiatal értelmiségi a nagy gazdasági világválság idején jelentkezett írásaival a KMP legális folyóiratainak, á 100%-nak, a Társadalmi Szemlének és az erdélyi baloldali Ko- runk-nak hasábjain. Tanulmányai széles területet öleltek fel: a munkásmozgalom történetéről, a mozgalom és elmélet aktuális problémáin át a világkapitalizmus rendszerének nagy megrázkódtatását elemző cikkekig, és a magyarországi társadalom és gazdaság bemutatásáig. A sokoldalú tudós mindig aktuális kérdést vizsgált és mindig elvszerű tudományossággal nyúlt tárnájához. A Jeszenszky Erik, Páljai István és Szentmik- lósy Lajos fedőneveken publikáló Molnár Briket azonban leginkább a forradalmiság és reformizmus kérdéspárja és az agrárprobléma izgatta — vagyis a nemzetközi munkás- mozgalom és a hazai társadalmi-gazd asági továbblépés égető gondjai. M indazonáltal ezek az évek a felkészülés jegyében teltek. Amikor a negyvenes évek elején Molnár Erik számára megszűnt a publikálás lehetősége és nem szólhatott hozzá a napi kérdésekhez, a történettudomány nagy nyereségére megalkotta a magyar feudalizmus születésének máig alapvető társadalomrajzát, amelyet a felszabadulás után a folytatás is követett. Kiteljesedő tudományos működése — jellemző módon — politikusi tevékenységével kart karba öltve fejlődött. Természetesen az ő munkássága sem maradt mentes a korabeli munkásmozgalom elméleti tévedéseitől, hibáitól, nem átgondolt propaganda-szólamaitól. Az 1956 utáni önkritikus felülvizsgálat azonban benne igazi termőtalajra lelt. Addigi kételyeit és fenntartásait végre megfogalmazva fellépett azzal a tudománytalan módszerrel szemben, amely „a hiányzó történeti anyagot a marxizmus—le- ninizmus általános tételeivel pótolta; a meglevő történeti anyagot pedig a marxizmus— leninizmus általános tanításainak illusztrálására használta fel.” A 60-as évek elején Molnár Erik indította el polemikus írásaival az úgynevezett nacionalizmus-vitát, amely hivatva volt (és van) leküzdeni történetszemléletünk nacionalista maradványait. A kérdést — amely azóta sem került le a lapok, folyóiratok hasábjairól — 1957. tapasztalatai és a baloldali szektaria- nizmus leküzdésének igénye vetették fel. Benne az osztályharc és nemzeti harc viszonya, a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség kapcsolata volt. A vita egyebek között az ideológiai mozgatórugó jelentőségeire is ráirányította a figyelmet: arra, hogy a gazdasági okok végsősoron való elsőbbségéről nem megfeledkezve ezek az alapvető gazdasági indítékok az emberek tudatán keresztül, vagyis eszmei formákban érvényesülnek. A vita során és hevében Molnár Erik esetenként nem mindenben elfogadható véleményt képviselt. A probléma felvetése azonban alapvetően helyes, mert történeti és dialektikus megközelítése az ő érdeme volt. * rdeklődésén túl bizonyára a minden- L. fajta provincializmustól való mentesít sége is hozzájárult ahhoz, hogy ugyanez idő tájt egyetemes történeti stúdiumokkal is foglalkozzék. Utolsó nagy munkája (A marxizmus szövetségi politikája 1848—1889) ma már köztudott kérdések és problémák akkor meghökkentő felvetésével keltett figyelmet. Általános tudományos indítékain túl ez a műve elméletileg kapcsolódott az MSZMP új szövetségi politikájának megindításához. Molnár Eriket már indulásakor is jellemezte a történeti és dialektikus szemlélet. A 30-as években Németh Lászlóval folytatott egyik vitájában így tett hitvallást a marxizmus módszere, a dialektika mellett: „A marxista dialektika a valóságról felállított törvényeket, amelyek nélkülözhetetlen támpontjai minden társadalmi cselekvésnek, a folytonos mozgásban levő, összefolyó, bonyolult valóság szükségszerűen durván általánosított, leegyszerűsített, megmerevített képeinek tekinti és minden igyekezetével arra törekszik, hogy e törvények folytonos csiszolásával mind jobban hozzásímuljon a kimeríthetetlen, sokszínű, tovahullámzó valósághoz. És a társadalmi fejlődés törvényeit nem helyezi el az emberen kívül, az emberek fölé, hanem egyedül az emberi cselekvésben, az emberi akaratban, az emberi cselekvés. az emberi akarat áltól látja.' megnyilvánulni őket.”. Dérer Miklós ellátott egy családot. Életre nevelt, komoly hivatástudatra, munkaszeretetre. Ha meghallod rövid élettörténetemet, azt is mondhatnád, burokban születtem, a szerencse lánya vagyok. Bontakozó formavilág A Kossuth Zsuzsa gimnáziumba járt, szerette a szabadkézi rajzot és a geometriát. Tagja volt a képzőművészeti szakkörnek, érdekelte a festészet, a szobrászat, az építészet Rajztanára kedvelte a logikus gondolkodású, tehetséges tanítványt, s az ő biztatására választotta az építészpályát. 1964-ben maximális pontszámmal vették fel a műszaki egyetemre, ahol tagja lett a tudományos diákkör építészet- történeti tagozatának. — 1967 nyarán részt vehettem a nápolyi Régészeti Kutató Központ által szervezett háromhetes tanfolyamon, Herkuláneumban. Hogy miit jelentett ez egy harmadéves építészjelöltnek? Annáik idején megírtam az egyetemi újságban, valóságos kis tanulmány volt a látottakról, a tanfolyamon kapott ismeretekről. Ezt a cikkemet angolra fordítva elküldtem a nápolyi régészeti pályázatra is. 50 ezer lírát nyertem. Azt hittem, álmodom. Az építész éltető eleme az utazás, családunk anyagi helyzete viszont nem engedhette volna meg ezt a luxust. A vizsgák után tehát újabb 30 napot tölthettem Olaszországban, bejárva az északi városokat, Firenzét, Velencét. Az építész formavilágát a közvetlen hatások alakítják, az új benyomások inspirációt adnak, s ezek az ihletek, sugallatok felszívódnak, ösztönöznek az itthoni munkában. Témaköre az egészségügy — A diplomád megszerzése után, miért éppen a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatot választottad? — Igen, lett volna rá alkalmam, hogy nagyobb vállalathoz menjek, de egy neves, idősebb építész ismerősöm szavára hallgattam. Azt mondta, egy kezdő tervezőnek mindig olyan helyet kell keresnie, ahol bizonyítani tud. Az intézeti élet beskatulyáz, csak alárendelt szerepet juttat a nagyok mellett. Itt magamat adhatom, saját elképzeléseim valóra- váltásával. — S minit „gyengébb nem”, milyen megbízásokat kapsz? — Egyenrangú vagyok a férfiakkal. Országos és házi pályázatokon veszek részt, legtöbbször sikerrel, s ezt megfelelően honorálják is. Mutatós, szép feladatokat kapok, nem unalmasakat, mindig más területen, bár a fő profilom az egészségügy. — Miért éppen ez áll közel hozzád? —■ Ez is a burokban születésemmel függ össze, és a vállalat vezetőinek támogatásával. Nápoly háromszorosan kamatozott: két éve már itt dolgoztam, amikor Magyarországra érkezett egy frankfurti régész, aki előadó volt az olaszországi háromhetes tanfolyamon. Segítségemet kérte, műemlékeink érdekelték, s mivel a modern építészet mellett rajongója vagyok a régi stílusoknak, idegenvezetőként 'sem vallottam szégyent. Diplomatervem is az óbudai helytörténeti múzeum volt. A terveket megmutattam a külföldi tanáromnak. Legnagyobb meglepetésemre, elutazásom után hamarosan meghívást kaptam egy frankfurti középület tervező céghez. Mivel akkor épp az első kórháztervemen dolgoztam, így a Köh- ler-Kässens-Wörner cég féléves munkavállalással egybekötött tanulmányutat ajánlott fel. A hat hónap alatt egy 460 ágyas kórház tervezésébe, kivitelezésébe kapcsolódhattam be, s egy könyvet kellett ösz- szeállítanom, reprezentatív acélszerkezetű kórházak ismertető albumát. NSZK-beli kollégáimról is csak jót mondhatok. Segítőkészek, barátságosak voltak, de mégis néha úgy elkapott a honvágy a 6-os villamos után, hogy szerettem volna bőgni. Te Mari, nem vagy észnél! — mondogattam magamnak —, pár hónap múlva már úgyis otthon lehetsz. Nevetséges, de azt hiszem, így van vele minden fiatal: először majd megőrül, hogy külföldön lehessen, de később rájön, hogy semmi sem pótolja az otthont, a csillogás csak az első hetekben kápráztat. » Összehangoltan — csoportmunkán — Mégis milyen basznod volt a külföldi útból? — A megtakarított pénzemen 10 napot töltöttem Párizsiban, tűrhetően beszélek németül, és azóta készült terveimen is érződik a külföldi hatás. Az NSZK-ban megtanultam hogyan kell nyersbeton felületen bánni a színekkel. Az utazás továbbra is éves programom maradt: az idén Jugoszláviában, Romániában és Bulgáriában jártam. Most angolul tanul. Tagja a Magyar Építőművész Szövetségnek. Szenvedélyes fotós, a vállalat építészklubjában kollégáival együtt gyakran rendeznek film- és diavetítéses útibeszámolókat. — Hatodik éve, hogy a vállalathoz jöttél. Azóta már sok terved elkészült, felépült, melyiket tartod a legjobbnak, hozzád közel állónak? — Különleges szeizmográf kellene ahhoz, hogy az ember szellemi értékének diagramját fel tudja vázolni, inkább a csoportmunkánkról beszélnék. A vállalatnál 25—32 éves a tervezőmérnök-gárda, remekül összehangolódott társaság. Együttes munkánk volt, az Ybl Miklós tervezte, túrái kastély rekonstrukciója. Befejezés előtt áll egyik munkám Leányfalun: az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megbízásából terveztem egy vendégházat. Készül a törökbálinti tbc-szanatórium pavilonja, amelyet a régi XVII. századi kolostor épületéhez illesztve hoztunk létre. Készülő tervek A megyei tanács megbízásából katalógust állítanak ösz- sze: orvosi rendelők és lakások sorozattervét tartalmazza. Úgynevezett variációk egy témára, egészségügyi kiadványnak szánják. Sorházas és magasházas beépítési tervre kaptak megbízást, Máriabesnyőn a régi M—3-as út mentén jelölték ki a területet. A legizgalmasabb munkái:. — Tervezem a gödöllői autóbusz-pályaudvart, csodálatos környezetben, Magyaror-' szág egyik legszebb védett zöldövezete, őspark veszi körül. Figyelembe kellett vennem a műemléket, nagy üvegfelületeket használok, hogyne zavarja az együttest. Mit említhetnék még? Házi pályázaton Schuchmann Péter kerttervezővel közösen nyertünk parktervünkkel. 25 hektárnyi területen épül majd a nagy- kátai ifjúsági park, kulturális centrumában sportlétesítményeket, fürdőket, szánkózol’ KRESZ-pályát, csónakázóta- vat is képzelünk. A kiviteli terveket társadalmi munikában készítjük. — Kit tartasz eszménykép pednek ? — Luigi Nervi olasz építészt, rokonszenves a konstruktív gondolkodásmódja, kerüli a hivalkodó feltűnésit, az esztétika sikamlós területeit, ettől függetlenül a használhatóságot művészi fokon produkálja. Bizonyítják olimpiai épületei és a római pályaudvar. Nála a szerkezet és a forrna egysége fordított: úgy tervez, hegy az erőjátékból vezeti vissza a formát. Néninél mindennek van szerepe, akármilyen formai elemet használ, megőrzi a szerkezeti tisztaságot. Kollektív segítséggel — Beszélgetésünket így kezdted: a jó építész olyan, mint a jó színész — átéli feladatát. Mi kell az alakításhoz, a tökéletes megelevenítéshez? — Kollektív segítség. Például a kórház tervezése előtt orvosszakértők tanácsát kértem ki, több intézetet felkerestem, ismerkedtem a kórházi élettel. Folyóiratokat böngésztem, ötleteket gyűjtöttem. De ez még mind nem elég a megvalósuláshoz. A beruházó, az építész és az építő harmonikus együttműködése kell hozzá. E hármas egység nélkül még a legjobb építész is csak légvárakat épít! Horváth Anita A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES: fiatal, érettségizett, 8 általánost végzett férfi munkaerőket, három műszakos, teljesen automatizált, szellemi munkát igénylő munkakörökbe. A jól dolgozók számára az előmeneteli és a továbbtanulási lehetőség biztosított. Keresünk továbbá: vasútüzemünkhöz kocsirendezőket, szállítási osztályunkra gépkocsivezetőket, három műszakos munkarendbe 18. életévüket betöltött férfiakat. A szakmával nem rendelkező dolgozókat - munkaidőn kívül — kiképezzük kőolajfeldolgozó szakmunkássá. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. A vidéki dolgozóknak munkásszállást adunk. Érdeklődni lehet írásban vagy személyesen, a Dunai Kőolajipari Vállalat munkaügyi osztályán, 2443 Százhalombatta, Pf. 1. Telefon: 460-785, 12-72-es mellék. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük.
