Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

íuGtSl jg KSimiw 1974. DECEMBER 15., VASÁRNAP Vendégjáték Vlagyimir Atlantov, a moszk­vai Nagyszínház világhírű te- noristája Budapestre érkezett. Ma az Anyegin Lenszkij sze­repét énekli az Operaházban. Pártnere. Tatjána 'szerepében Tamara Milaskina. a moszkvai Nagyszínház szopránénekesnő­je lesz. Díjnyertesek A Magyar Újságírók Orszá- gos Szövetsége elnökségének két pályázatában hirdettek eredményt és kiosztották a dí­jakat. A szocialista országokat magas színvonalon ismertető művek jutalmazására kiírt pá­lyázat első díját Kereszty And­rásnak (Népszabadság) ítélték oda. A vidéki pályázók közűi hamadik díjat nyert Tarabó Zoltán és Lőrincz Károly (Vas J'íéjíjc) A MUOSZ-elnökség fotópá­lyázatának címlap-kategóriá­jában Révész Tamás (Tükör) nyert díjat. A képriport-kate­góriában az első díjat Benkő Imre (MTI) kapta. Nemzetközi tanfolyam Tizenkilenc diploma átadá­sával befejeződött a KSH Nem­zetközi Számítástechnikai Ok­tató- és Tájékoztató Központ nemzetközi programtervezői tanfolyama, amelyen a szocia­lista és a fejlődő országok hallgatói vettek részt. A nemzetközi - tanfolyamot a magyar kormány és az ENSZ fejlesztési program közötti együttműködési szerződés ke­retében szervezték. TV-FIGYELŐ Mindhalálig. Vitathatatlan, hogy a tv nem becsüli valami sokra a mai magyar irodal­mat. Mert mi történt például csütörtök este, a téli könyv­vásár újdonságait bemutató és ^ éppen az irodalommai való foglalkozás miatt más­különben mindenképpen di­csérendő műsorban? A könyv­vásár sok érdekes kiadvá­nyát színesen, sokszínűén is­mertető adásban a mai ma­gyar szépirodalom képvisele­tében Jókai Anna Mindha­lálig című regényét szere­peltették. Béres Ilona, Hor­váth Gyula és Gobbi Hilda főszereplésével tv-játékká for­málva láthattuk a regény né­hány részletét, sőt Bányai Gábor, az adás kitűnő mű­sorvezető riportere még az írónővel is beszélgetett. Mindezzel, legalábbis az első látszat szerint, nagyon elégedettek lehetnénk. Csak­hogy a regény bemutatott részletét olyan átgondolatla­nul, olyan felületesen válasz­tották ki, és olyan szeren­csétlenül kapcsolódtak az írónő későbbi nyilatkozatá­hoz, hogy a nézőben teljes zűrzavar keletkezett a regény mineműségét és a szerző szán­dékait illetően. A regény bemutatott rész­letében találkoztunk a fő­hőssel, egy íróval, akiről nem sokat tudtunk meg, de fe­lesége megjegyzéseiből és egyéb fontos jelekből azt biztosan, hogy rossz író. aki ráadásul a történet idején ép­pen válságban van. Az in­terjúban a szerző sietett meg­nyugtatni a nézőket, nincs komoly baj, a válság elmú­lik. s a regény címének megfelelően az író mindha­lálig dolgozni fog. A nézők azonban ettől a mondattól inkább megijed­tek, mint megnyugodtak. Akárhogyan is forgassuk, ér­telmezzük ugyanis, ez nem jelenthet mást, mint hogy á regénybeli író ha rendbejön, a regény címének megfelelően mindhalálig írja majd rosz- szabbnál rosszabb regényeit. Mire idáig eljutottunk, a társaság, amelynek tagjaként az adást végignéztem, hirte­len ideges lett. Mit akar ez jelenteni? Mit akar az író és a televízió? A rossz produk­tumot a létrehozás szándé­kaival mentegetni? Dehát azt már alaposan megtanul­hattuk, hogy a rossz ered­ményt semmiféle magatartás nem mentheti. Még az el­szántságnak az az intenzi­tása sem, amelyet általában a mindhalálig szóval szok­tunk jellemezni. Nem ment­heti. akár regényről, akár épületekről, vagy bármilyen más emberi munka eredmé­nyéről legyen szó. A regény természetesen nem az improduktivitást akarja mentegetni. Valami tehát el­torzult a képernyőn. Azért most a regény és az interjú összehangolására, a közös mondanivalóra és sugallatra senki sem figyelt oda iga­zán. Ezért mondhatjuk, hogy a televízió nem becsüli eléggé a mai magyar irodalmat. Ö. L. Tájkép, csata után Cegléd elégedett lehet Ami a képernyőtől kimaradt .Péntek esté Cegléd — a Hazai esték televíziós vetél­kedőjének résztvevőjeként — az ország érdeklődésének kö­zéppontjába került. Majdnem két és fél órán át a nézők figyelték, hogy a kedves, ügyes, talpraesett nyíregy­házi főiskolások segítségé­vel mit tud mondani, üzenni a hazának. Bevetésre készen A város lakói szeretettel és érdeklődéssel fogadták nem­csak a főiskolásokat, hanem a televízió stábját, műszaki gárdáját is. A városi tanács házasságkötő termében a vá­ros, az üzemek, intézmények vezetői bevetésre készen fi­gyelték az adást. A város szakemberei a Kossuth Mú­zeumban gyűltek össze. Min­denki készen állt a segítésre. De nem volt rá szükség. A nyíregyházi főiskolások, akik másodpercre pontos forgatókönyv szerint dolgoz­tak, lélekjelenlétükkel, rög­tönző képességükkel, ügye­sen áthidalták a majdnem két és fél órás műsor nem várt fordulatait. Nem említették például a riporterek, hogy a műsor elején bemutatott Kos- suthka nevű virágot nem a városban nevelték, hanem a műsor idejére a Kertészeti Kutatóintézettől kapták köl­csön. Ajándék Homokpusztáról Mint a tv-nézők is láthat­ták, a ceglédiek gyorsan és nagy számban kapcsolódtak be a játékba. A kocogásra több százan jelentkeztek, s csak sorsolással lehetett el­dönteni, kik kapják a meg­ígért tornacipőt. S még ab­ból a kondér teából sem ju­tott mindenkinek, amelyet a helyszínen kínált — nevét meghazudtolva, citrommal — Pálinkás Miklós, az Alföldi Étterem vezetője. De nem jutott mindenkinek azokból az emlékplakettekből sem, amelyeket az ügyes ceglédi szervezők erre az alkalomra készítettek, és a nézők között szétosztogattak. A Ceglédtől lő kilométerre fekvő homokpusztai általános iskola 17 kisdiákja a televízió budapesti székházába aján­dékként egy hímzést küldött. Ezen a Hazai esték felirat és a pénteki dátum olvasható. A szép ajándékot a rendezők- szerkesztők nagy örömmel fo­gadták, s elhelyezik a televí­zió archívumában. Sajnos, sok szép elképzelés kimaradt e műsorból. Tóth István és. Apáthi-Tóth Sándor fotóit csak amúgy kutyafuttá­ban mutatták be, Benedek Péter országosan ismert pa­rasztfestő képeinek pedig még ennyi sem jutott. Hajó a brazil pariok közelében Nem sikerült nyilatkoztatni a brazil partok közelében hajózó Hungária ' nevű magyar ten­gerjáró ceglédi parancsnokát, Kiss Gábort sem. Pedig az összeköttetés létrejött, ám a meghívott családtagok számá­ra tervezett meglepetésből technikai okok miatt sajnos, mégsem lett semmi. S végül: a képernyőn csak Nagykanizsa csapatának ad­tak lehetőséget a búcsúzásra. Pedig erre a ceglédiek is jól felkészültek. De akármilyen nagy volt is a lelkesedés, a vetélkedőt, mint ahogyan már lapunk tegnapi számában is jelentet­tük. egy váratlan és megma­gyarázhatatlan fordulat kö­vetkeztében elvesztették. Mi töitént a vereség után? Köszönet a tanárjelölteknek Senki sem okolta a nyír­egyházi csapatot; fölényük a műsorban végig nyilvánvaló volt. Az érthetetlen vereség a ceglédiek rokonszenvét, sze- retetét a vendég diákok iránt inkább még tovább növelte, erősítette. Szombaton reggel az utcákon, az üzletekben a ceglédiek sorra megszólították a kitűnően harcoló csapat tagjait és gratuláltak munká­jukhoz. Kürti András, a város ta­nácselnöke, aki a stúdióban nézte végig a műsort, így nyi­latkozott: — Af 'tfdröV élégédett Hehet. A nyíregyházi tanárjelöltek színvonalasan, sokoldalúan és színesen mutatták be Ceglé­det. Ezért megérdemlik az el­ismerést és a köszönetét. Gon­dos és alapos munkát végez­tek. Szereplésüket nagy tet­széssel fogadtuk. A bronz­szobrot, Szabó Iván alkotását, amelyet a televíziótól 'kap­tunk, a nyíregyháziaknak ajándékozzuk. Akárhogyan is történt, egy bizonyos: Cegléd méltóképpen képviselte Pest megyét a Ha­zai esték című felszabadulási televíziós vetélkedőn. T. T. Az önművelés otthona A lehetőségekhez igazodva eredményesen dolgoznak Gödöllőn Gödöllőn még nincs korsze­rű otthona a közművelődés­nek. A meglévő, öreg épü­letet régen kinőtte a város, mégis, az adott lehetőségek­hez mérten, sokszínű itt a munka. Klubok, tanfolyamok egész sora a bizonyság rá: dolgozni ott is lehet, ahol a körülmények ma még mosto­hák. Legfeljebb a formáknak szab határt az elavult épület. Ebből következük, hogy itt, Gödöllőn, elsősorban a kisebb közösségek a meghatározók. Klubokba, szakkörökbe, tan­folyamokba tömörülnek az azonos érdeklődésű emberek. A művelődési ház vezetőinek helyes szemlélete, hogy az is­meretterjesztést szorosan ösz- szefogták ezekkel a kisebb művelődési közösségekkel. Előadások a klubokban Az ismeretterjesztés jelen­tőségét — úgy hisszük —, nem szükséges külön hangsúlyoz­ni. Emeli a tömegek általános műveltségét, ugyanakkor ala­pokat ad a korszerű szakmai tudás elsajátításához is. Fel­tárja és megérteti az embe­reknek a mai társadalomban betöltött szerepét; a tudomá­nyok segítségével megma­gyarázza a társadalom fejlő­désének ellentmondásait — így segítve a környezetét, s önma­gát alakító ember formálását. Minderre itt, Gödöllőn, el­sősorban a klubokban nyílik lehetőség. Jelenleg hat tevé­kenykedik, húsztól száz taggal. Valamennyi klubban egy-két hetenként rendeznek ismeret- terjesztő előadást, amely iga­zodik a klubtagság érdek­lődési köréhez, igényeihez. Néhány példa is jól bizonyít­ja ezt. Az értelmiségi klubban pél­dául több előadás hangzott el már eddig is a város jelené­vel, legközelebbi jövőjével kapcsolatban. Az utazók klub­jának. tagjai —t s ez éythető — elsősorban hazai és kül­,gatnaik. s útifilmeket néznék meg. Országjáró kirándulá­saikról soha nem hiányzik az avatott idegenvezető, aki meg­ismerteti velük a meglátoga­tott tá.i földrajzi adottságait, történelmi múltját, művészi emlékeit. A diákklub műso­rai természetesen a fiatalok érdeklődését elégítik ki: elő­adás a beatről és a népze­néről, a modern fotóművé­szeiről vagy éppen a neves valkói vadász. Fuchs Antal afrikai vadászélmény-beszá- molója. A filmklub majd száz tagja rendszeresen hallgat filmesztétikai, filmtörténeti előadásokat A legkomple­xebb mégis az ismeretterjesz­tés a két éve alakult gyer­mekklubban, amelynek tagjai kivétel nélkül fizikai dolgo­zók gyermekei. A klub meg­alakítása szorosan összefügg a művelődési ház igazgató­jának, Ka puszta Katalinnak diplomamunkájával. Szakdol­gozatának témája a munkás- szülők gyermekeinek tanul­mányi és műveltségi szintje volt. Ismert — s ezt bizonyí­totta a szakdolgozatot meg­előző felmérés is —, hogy ezek a gyerekek sokkal nehezebb körülmények között készülnek az életre, mint az értelmisé­gi szülők velük egykorú gyer- mékei. A klub e különbség csökkentését tűzte ki céljául. A megvalósítás módja: egy- egy nagy témakör sokoldalú feldolgozása. Az ősz óta a gö­rög művészetről hallanak he­tenként egy-egy előadást a klub ifjú tagjai, s tekintenek meg a témához kapcsolódó filmeket. Közösen nézték meg a Szépművészeti Múzeum gö­rög-római gyűjteményét, s az előadássorozat végén vetélke­dő keretében adnak majd számot a megismert anyagiból. Bérlet — szocialista brigádtagoknak Természetesen nemcsak a klubok programja az ismeret­terjesztés. ez határozza meg a szakkörök és tanfolyamok tevékenységét is. A hat nyelv- tanfolyamon például százan ismerkednek — kezdő vagy haladó fokon — a német és az angol nyelweL A szabás­varrás tanfolyam két csoport­jában hatvanon sajátítják el a lány ok-asszonyok számára nélkülözhetetlen ismereteket. Űj ötlet a Pódium 74 öt irodalmi estből álló előadás­sorozata. Az előadásokra bér­leteket bocsátottak iki, a fel­nőttel! részére hetven, a diá­kok számára pedig negyven- forintos áron. A város üze­meiben dolgozó szocialista bri­gádtagok szintén negyven, fo­rintért vásárolhatták meg a bérleteket. A százhuszomnégy eladott bérletből mintegy szá­zat szocialista brigád tagok vásároltak meg. Az első elő­adásra, Bánffy Görgy: Ékes, érdes anyanyelvűnk című elő­adói estjére már sor került, s még ebben a hónapban lép dobogóra a budapesti Irodal­mi Színpad Eszmélet című József Attila-programjával. Januárban Bessenyei Ferenc előadói estjét, februárban az Irodalmi Színpad Egyperces novellák című programját, márciusban pedig Keres Emil önálló estjét rendezik meg a bérletakció keretében. Szerződés a gyárral A művelődési ház vezetői a legkülönfélébb módon kí­sérleteznek azzal, hogyan tud­nák tovább növelni a munkás­látogatók számát. Ezt szolgál­ta az a lépésük is, hogy esz­tendeje magánvizsgára elő­készítő tanfolyamot szervez­tek az általános iskola hete­dik-nyolcadik osztályainak anyagából. Pillanatnyilag ez a népművelési forma szünetel: kihelyezett általános iskolai osztályokban tanulnál! a vá­ros két nagy gyárában. A legközelebbi hetek tervei között szerepel: szerződést köt­nek a Ganz Árammérő Gyár­ral. Ezt elsősorban az teszi le­hetővé, hogy a közelmúltban függetlenített népművélőt ka­pott a Ganz két budapesti és gödöllői gyára, így a műve­lődési ház vezetői partnert ta­láltak, akivel közös akciókat szervezhetnek a munkások művelődése érdekében. A szer­ződés keretében a művelődési ház munkásakadémiát indíta­na a Ganz Árammérő Gyár munkásai részére. Ugyancsak ez, a közeljövőben megkö­tendő szerződés kínál lehető­séget arra is, hogy megala­kuljon a művelődési házban a szocialista brigádok klubja. Anyagi fedezettel A gödöllői Petőfi művelődé­si ház egyre inkább az ön­művelés otthonává válik. Ezt segíti, hogy évről évre több pénz áll a vezetők rendelke­zésére a valóban közműve­lődési célok eléréséhez. 1972- bcn még csak 113 ezer, ta­valy'már 106 ezer. az idén pe­dig 233 ezer forint állami tá­mogatást kapnak, ami nem csupán a rezsiköltségek fe­dezésére elég, hanem olyan programokra is, amelyek nem feltétlenül nyereségesek, hasz­nosságuk, szükségességül. azonban nem vitatható. Prukner Pál Könyv az együttműködésről Az utóbbi időben számos ér­dekes munkát adott közre a Kossuth Könyvkiadó. Dr. Ke­rékgyártó György A KGST­A névtelen alkotó SZENTENDREI/ Amikor leányaink és asszonyaink ma­gukra öltik színes­mintás ruháikat, aligha gondolnak ar­ra, hogy vajon ki tervezte éppen ilyen színűvé-mintájúvá azokat a kelméket, amelyekből ezek a ruhák készültek. Mint ahogy arra s em gondol sen iá, hogy ki tervezte azt a bélyegzőt, amely már kilenc esztendő óta látható a Szent­endréről érkező pos­tai küldeményeken. A névtelen alkotó mindkét esetben ugyanaz: Szánthó Imre grafikusmű­vész,, aki civilben a Goldberger gyár textiltervezője. Szentendrén él hosz- szú évtizedeli óta a műemlékké nyilvá­nított Dalmát ház­ban, amely az utób­bi időben több alkal­mi kiállítás színhelye is volt. Legutóbb ép­pen a gyár tervezői­nek textilmintáiban gyönyörködhettek itt az idei Szentendrei nyár programsoroza­tának látogatói. Szánthó Imre ed­dig tizenegy alkal­mi postabélyegzőt ké­szített, s valamennyi Szentendrén került forgalomba. Ezek a bélyegzők — érthető­en — a műemlék vá­ros egy-egy jelentős eseményéhez — szentendrei napok, Teátrum, a Rab Rá- by szobor avatása, bélyegzőkiállítás a Dalmát házban — kötődtek. — Ez afféle hob- bynak indult tizenkét esztendővel ezelőtt — mondja. — Ak­kor arra gondoltam, milyen jó lenne, ha a város postahivatala külön bélyegzőt hasz­nálna a szentendrei napok programsoro­zatának ideje alatt. Így az ország min­den részén tudomást szerezhetnének az emberek Szent­endre egyre népsze­rűbbé váló kulturá­lis eseményéről. Az ötletem tetszett az illetékeseknek, elfo­gadták, én meg elké­szítettem az első bé­lyegzőt, amely sikert aratott nemcsak a helyi lakosság és ter­mészetesen a bélyeg- gyűjtők körében, ha­nem országszerte is. Az ember valamit te­gyen a városért amelyben él, ez veze­tett akkor, s vezet azóta is. Szánthó Imre va­lóban sok mindent tett már Szentendré­ért. Nemcsak azzal, hogy a tizenegy — eddig elkészült — postai bélyegzővel népszerűsítette vá­rosát országszerte, sőt a határokon túl is, azzal is, hogy a maga módján hozzá­járult a város mű­emlékjellegének megőrzéséhez, ápo­lásához. Itt nem csu­pán arra gondoltunk, hogy stílusosan kiál­lításokat rendez ab­ban a műemlék ház­ban, amelyben lakik. Ö készítette például a népszerű Görög Kan­csó kovácsoltvas cé­gérét csakúgy, mint a Dalmát ház díszrá­csait, amelyek han­gulatosan illeszked­nek az ódon város miliőjébe. S végül, de nem utolsósorban, TKv'\rlVv. Afif' AA/YVyvv SZ£#TEI<DRE,1933V!!.1. festményeit, grafiká­it — amelyekkel gyakran találkozha­tunk a különböző ki­állításokon —, szin­tén a város ihlette; jellegzetes házai, tor- nyai-tetői, sikátorai és emberei tükröződ­nek ezekben az alko­tásokban. Nélküle, munkás­sága nélkül talán egy csipetnyivel sze­gényebb lenne Szent­endre. P. P. országok tudományos-műsza­ki együttműködése című mun­kájában képet ad a szocialista nemzetközi munkamegosztás e fontos területének kialakulá­sáról, fejlődéséről és jellemző vonásairól; feltárja a KGST- országok tudományos-műszak: együttműködésében elért je­lentős eredményeket, s rámu­tat néhány olyan fő problé­mára, amely bizonyos mér­tékben fékezi a tudományos­műszaki együttműködés to­vábbi fejlődését. Tizenkét arc­kép tekint az olvasóra a For radalomban, háborúban cím?' könyv borítójáról. Civilek, ke tonák, idősek és fiatalom Mindnyájunk által jól ismer személyiségek, mint Münnic Ferenc, Vági István, Raj: László, Mező Imre, s mellet­tük olyanok, akiknek névé' ritkábban idézik, akik szeré nyebb őrhelyeken teljesítetté; kötelességüket. A kiadván" tulajdonképpen folytatása a; 1963-ban Forradalmárok, ka­tonák címmel megjelent élet­rajzi gyűjteménynek, amely­nek sikere késztette a Zrínyi és a Kossuth kiadót a könyv megjelentetésére. A Népszerű történelem so­rozatban látott napvilágot az Ostromgyűrűben című könyv. V. J. Zubakov műve. A mun­ka, a szovjet katonai kiadó Hős városokról szóló népsze­rűsítő sorozatának első köte­te, Leningrád blokádját ele­veníti fel. A Magyar Tanácsköztársa­ság leverése után 25 évig tar­tott az „éjszaka” Magyaror­szágon: a Horthy-fasizmus éj­jele. Erről a negyedszázados éjszakáról szólnak Balázs An­na történetei, amelyek az Éj­jel című kötetben jelenték meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents