Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
A felszabadulást köszöntötték ísaszegem Kiállítás a művelődési házban Az Isaszeg melletti Szentgyörgy- pusztán lakik Reitmayer József fafaragó, aki énekel é<s citerázik is. Fejéregyházi László felvétele Amint a szobába érnék, két sarakba oszlanak el. „Szakértő sziammel” nézegetik Reitmayer József faragásait. — Ez ii)t Petőfi, az meg Kossuth! Akárcsak Gödöllő és Szada, Isaszeg is 1944. december 12-én szabadult fel. Csütörtökön este o nagyközség filmszínházában gyűlt össze a történelmi sorsfordulót ünneplő közönség. A díszünnepségen megjelent Kovács Istvánná országgyűlési képviselő, Kovács János, a járási pártbizottság munkatársa, Jósvai Lajos, a gödöllői járási hivatal elnökhelyettese, valamint Hónig Antal, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Az ünnepi beszédet Etele József iskolaigazgató, társadalmi tanácselnök-helyettes mondta. Az ünnepség után a résztvevők megtekintették a Budapesti tavasz című magyar filmet. Csütörtökön délelőtt fogadták a Madách úti iskolában a Gödöllőről érkező szabadság tüzét is, amelyet a tanulók színes műsorral köszöntöttek. A láng mai, szombati továbbindulásáig az új iskolában lobog. Az isaszegi ünnepi hét ma este a művelődési otthonban folytatódik: itt kerül sor a Galga menti népi találkozó nagyközségi bemutatójára. A Galgia menti népművészeti találkozó egyik célja, hogy falvainkbain mindenki, aki a népművészet valamelyik ágának még ma is művelője, közismertté váljék, bemutathassa tudását a közösségnek. A táncosoknak, zenészeknek, énekeseiknek, mesé- lő'knek jó alkalom erre a színpadi szereplés. Az alkotó-díszítő népművészeik kiállításon mutatkozhatnak be. A községek többségében a hímző asszonyok, faragó emberek munkáját csak a család és a közeli szomszédság ismeri, pedig ezelk az alkotások nem egyediék és magukért valóik, hanem a falu sokszázados együttélésének termékei. Egyetlen teremben Isaszeg eseményekben gazdag történelmi múltjáról és népművészetéről is híres. A régmúlt művészeti emlékeit, dokumentumait az érdeklődő megnézheti a falumúzeumban; ám a község népművészete nem szűnt meg, ma is akadnak művelői. Ki a maga kedvteléséből, ki idegenforgalmi célokra hímez, fest és farag; eredeti motívumokkal. Fejéregyházi László, a művelődési ház igazgatója nemrégiben került Isaszegre. Szinte munkába lépésétől kezdve készült a Galga menti népművészeti találkozóra. Legnagyobb segítsége V alkony Antal pedagógus volt, aki jól ismeri a falut. Az isaszegi Dózsa György művelődési ház igen romla- dozó állapotban van, csak egyetlen terme használható, itt tartják a klub foglalkozó sokat, itt található az igazgatói iroda, s e helyiségben rendezték meg a kiállítást is. A kisméretű klubszobában sokkal kevesebb anyag fért annál, mint amennyit Valkony Antal és Fejéregyházi László összegyűjtött. Három férfi és nyolc asszony munkáját állították ki a teremben; Hanák László festett tányérjait, Kó per Miklós faintarziáit, Reit- mayer József faragott famun kárt, Berkes Jakabné, Erdősi Jánosné, Farkas Istvánné, Hídvégi Istvánné hímzéseit. Nagy Sándorné tányér-, fa- és csempefestéseit, Palotai Istvánné hímzett-varrott térítőit, Précznik Istvánné hímzéseit, viseletbe öltöztetett babáit és Surman Mihályné textilteirveit. A nagymama rajzolta , Párosával sorakoznak a hatodik osztályos gyerekek a művelődési ház bejárata előtt, A tanulókat Ádám Mária és Valkony Antal pedagógus hozta el a kiállításra — gyakorlati óráról. Kicsi a terem, csak két részletben fémek be a gyerekek. Először a lányok jönnek. Kerekre nyílt szemmel nézik Précznik Istvánné háromviseletes babáját; a menyecskét, a fehér gatyás legényt és a pártás mennyasz- szonyt. Sokan álldogálnak Far- kasné hímzett mezei virágcsokra előtt, amelyből tulipán és margaréta virít ki. A rendezők elmondták, hogy azasz- szony ezt erre az alkalomra készítette. Közben a vezetőtanár magyaráz. —i Látjátok, ezt a Palotai nini csinálta, az. aki ott lakik a templom mellett. Azokat a rajzokat pedig a nagymamád csinálta — mondja Valkony Antal az egyik kislánynak. majd megkérdezi — jelentkezzen, akinek rokona szerepel itt a kiállításon{ Három lánykakéz emel1!' Uk a magasba. De nincs idő soká nézelődni, mert kinn az udvaron fáznak a fiúk. — Látod azt a macskát a háztetőn? — mutogatják egymásnak a faragómester által készített kistanyáit, ahol van tomácos ház, istálló, galambdúc, tyúk, ló, macska. Tetszik a fiúknak a faragott négyökrös szekér is, meg a férfinak való, szépen faragott bot. Eddig csak lovat Reiitmayer József a községhez közeli Szentgyörgypusz- tán lakik hetedmagával. Nemcsak farag, hanem citerázik és énekel is. A faragásban már biztosan lesz utóda, a hatodikos gyerekek közit ott volt az egyik fia is. — Te mit szoktál faragni? — Eddig még csak lovat csináltam, mást még nem sikerült — mondja a kisfiú, miközben osztálytársai büszkén néznek rá. A népművészeti kiállítás december 8-án, vasárnap délután három órakor nyílt, azóta már számtalan látogatója volt. Ehhez a kiállításhoz nem kell tárlatvezető, mert Szilágyi Sándor nyugdíjas grafikus sajátmaga készítette a nyomdában azokat a feliratokat, amelyek eligazítanak a sok hímzés és faragás között. A kiállítás vendégkönyvét bejegyzésével Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, a következő szavakkal: „Jó gondolat volt Isaszeg felszabadulásának harmincadik évfordulóját ilyen szép népművészeti kiállítással kezdeni. Minden elismerés a tervezőknek, a gyönyörű munkát készítőknek, a kiállítás szép összeállításáért. Örszigethy E. I. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1974. DECEMBER 14., SZOMBAT Önt, fest a GÖFÉM Gyorssegély az Ikarusnak Valószínűleg az év utolsó szerződésének megkötésére került sor kedden a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalatnál. A székesfehérvári Ika- rus-gyáregység ugyanis szokatlan kéréssel fordult a vállalat vezetőihez. A székesfehérváriak nemrég egy olyan megállapodást írtak alá Irakkal, amelynek értelmében az év végéig kétszáz darab autóbuszt kell útbaindítaniuk távoli megrendelőikhez. Ahhoz azonban, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tegyenek, az autóbuszokhoz különféle belső szerelvényekre is szükségük volt. Ezeket — már szinte hagyományosan — a GÖFÉM szállítja az Ikarusnak. A küldöttség, amely a napokban kereste fel aGÖFÉM- et, megállapodást írt alá a vállalat vezetőivel 1200 darab mennyezetkapaszkodó- végkonzol és 400 darab középkonzol soron kívüli elkészítéséről. Egy kis heraldika... Elkészült a város címere és zászlója Életbe lépett a tanácsrendelet A tanácsrendelet intézkedik a címer és a zászló előállításáról és használatáról is. BISZÉIJUK MIC! A vasútról, a strandról December 8-i, vasárnapi lapunkban Benedek János, a városi tanács elnöke írt vitaindító cikket Fórum a városfejlesztésről címmel. Ebben felhívta a lakosságot, hogy szóljon hozzá, írja meg véleményét, javaslatait az V. ötéves terv városfejlesztési elképzeléseiről. Ehhez kapcsolódik máris Szántai Sándor köszörűs szakmunkásnak, az Árammérőgyár dolgozójának hozzászólása. Az ősvároslakó jogárt szólok, hiszen itt születtem Gödöllőn. A város helyzetét elemezve szembetűnő, hogy a vasútvonal ketté osztja. Szerencsére a felépült híd megkönnyítette az egyetem megközelítését. Célszerű lenne, ha a vasút Gödöllőt csak két ponton érintené: Máriabesnyőn és az Állami telepeiméi. Vagyis a Hatvan felől beérkező vasút új nyomvonalon — a besnyői kanyarnál — átlósan, az említett Állami telepeknél találkozna a mostani sínekkel. Ezt a lehetőséget a természet is felkínálja, hiszen ott a régi vasútvonal, amelyet a volt bakterhá- zig fel lehetne használni, különösebb munkára nincs is szükség. Milyen jól járna a város, ha az egyetem és az alsóparki lakótelep közötti területet megnyerné! A MÁV új nyomvonala esetén új szerepkörhöz jutna a HÉV is, amelyet át lehetne helyezni a 3-as út jobb oldalára, s a palotakerti lakóház mellett folytathatná útját a besnyői kanyarig, ahol- ‘is felépülhetne a vasút és a HÉV közös állomása. Ezzel hosszabb távban meg lehetne oldani a város közlekedését. Ha mindez megvalósulna, az egyetemi sportpályát ki lehetne emelni elszigeteltségéből és Tegnapi lapunkban, a város felszabadulási ünnepségeiről szóló tudósításunkban már megemlítettük, hogy december 12-én lépett életbe a városi tanács idei 4-es számú rendeleté, amely Gödöllő címerének és zászlajának megalkotásáról, használatáról szól. A tanácsrendelet alapján — a heraldikai hagyományokat követve — ezennel leírjuk mi mit jelent? Nos, vessünk egy pillantást a címerre... A város címere álló pajzs, jobb oldalon sötétzöld, a bal oldalon vörös színekkel. Középpontjában sugárzó aranynap, a vörös mező felső részében arany keretben ötágú vörös csillag, míg a zöld mező felső részében arany fogaskerék látható. A címer középső és alsó részét az ezüstszínű pelikán foglalja el, amint kiterjesztett szárnyakkal óvja, s eteti kicsinyeit, szám szerint hármat. A zászló aranyszínű, közepén a már leírt címerrel, s a Gödöllő felirattal. A címer vörös színe — benne az ötágú vörös csillaggal — a város munkásmozgalmi múltjának, a nemzetközi munkásmozgalomhoz tartozásának és a felszabadulás óta végbement szocialista fejlődésnek kifejezője. A zöld szín városunk parkjaira, a környező erdőségekre, a fejlett mezőgazdaságra, míg az arany fogaskerék a nagyarányú ipari fejlődésre utal. A sugárzó aranynap jelképezi az egyetemi várost, valamint Gödöllő oktatási, köz- művelődési és kutatási intézeteiben folyó intenzív szellemi munkát. A fiókáit tápláló pelikán az egykori Gödöllő mezőváros címerének motívuma. Utal arra, hogy a város — úgy ís mint járási székhely — szellemi, ipari és mezőgazda- sági javait önzetlenül megosztja. A motívum egyben az áldozatvállalást, a segítőkészséget és az összetartozást is jelképezi. WJv.vivl/wWviiJiMl Mindnyájan nagyon vártuk | a Télapó-ünnepet, hiszen ez a nap öröm a felnőtteknek, de a gyerekeknek százszor az. Az idei. Télapó gazdag ajándékkal látogatott el hozzánk. A szokásos csomagok mellett a helyi (lakótelepi) varroda Angela Davis brigádjának ajándéka is ott volt: egy gyönyörű nagy szőnyeg. Jó volt nézni, ahogyan a harminc gyerek húzta, terítette szét és lelkesen körbesza- ladgálta az ajándékot. A meg- hatódottságtól alig tudtam köszönetét mondani. Egy éve kerültem a vácegresi egycsoportos óvodába, a brigáddal is körülbelül egy éve tart kapcsolatunk. Azóta számtalan alkalom adódott, amikor figyelmességükkel, szeretetük- kel elárasztottak bennünket. Minden esetben szabad idejük és pénztárcájuk rovására. A gyermeknapon pjéldául megvendégelték az óvodásokat. Udvarrendezésben, nagy- takarításban, kerítésmázolásban. is nagyon sokszor segítettek. Ülőpárnákat, naposkötényeket, függönyöket varrtak az apróságok örömére. Sőt, megtudtuk már, hogy karácsonyra is ajándékot szeretnének adni. Kommunista szombatot tartottak és munkabérüket az óvodának ajánlották fel, játékvásárlásra. Kicsi ez a brigád, csak 15 nő a tagja, de szeretetük, lelkesedésük határtalan. Éppen azért fogtam tollat, mert úgy érzem, hogy a varroda dolgozó nőinek áldozatos támogatását így méltóbban köszönhetem meg, a nyilvánosság előtt. Szeretném, ha nemcsak a mi kis közösségünk tudna az Angela Davis brigád szép ajándékairól, szeretetéről. Valahányszor rájuk gondolok, Váci Mihály szavai jutnak eszembe: „Nem elég a jóra vágyni, / A jót akhrni kell / Nem elég akarni, de tenni, tenni kell!” Takács Istvánná vezető óvónő Vácegres a város központi sporttelepévé lehetne előléptetni. A HÉV meghosszabbított vonala a fővárosiaknak is kedvére lenne, hiszen a Fehér úttól Besnyőn leszállva köny- nyen és főleg gyorsan elérhetők az erdők. Amennyire tudom, a város- fejlesztési terv egyik központi témája: a meleg víz. Az egyetemi kertészet helyére kerülő strand ideális lenné, különösen, ha melegvizes medencék is épülnének. Tudom, hogy ez sok pénzbe kerül, de talán lehetne gondolkozni azon a megoldáson, hogy, a lakosság „részjegyek” vásárlásával hozzájárulhatna, amelyeket aztán a fürdő elkészülte után belépőjegyként lehetne felhasználni. Adódott egy új lehetőség is: hogy a városi Petőfi Termelőszövetkezet és a Szilasmenti Termelőszövetkezet egyesül, s így megerősödve kezelésbe vehetné az egész fürdőt. Az iá elképzelhető, hogy a helyi vállalatok és intézmények hozzájárulásuk összegétől függően kabinsorokat építhetnek dolgozóiknak. Az új művelődési ház felépítésében véleményem szerint már a tervezésnél be kellene vonni a KISZ-tagökat is, hogy elmondhassák igényeiket, elképzeléseiket és a későbbiek folyamán társadalmi munkájukkal is segítsenek. (Ha rajtam múlna, fiatalokra bíznám a művelődési ház rendjének fenntartását is.) Ügy gondolom, eddig fontos dolgokról beszéltünk, most szólnék egy apróságról is. Feltétlenül fel kell figyelni arra, hogy a kerékpározás napjainkban ugyancsak előtérbe került. De hol lehet ma kerékpározni? A járdán tilos, a műúton életveszélyes, hiszen az autósok egymást sem nagyon kímélik. Feladatunk lehetne kerékpárutak építése, ezzel egy kicsit más városok előtt is járhatnánk. Szántai Sándor SPORT -f SPORT + SPORT + SPORT Villámtorna Gaigamácsán Ünnepi sportműsort rendeztek Gaigamácsán, a helyi sportegyesület szervezésében Az általános iskola egyik termében a sakk hódolói, a másikban az asztalitenisz mesterei versengtek. A partnerek az egyik szovjet egység versenyzői voltak. Az ünnepi villáimtoma végeredménye az alábbi. Sakk; 1. Fóthy László, 2. V. Anatolijev, 3. Pesti László. Csapatban: Galgamácsa SE —Szovjet egység 5,5:2,5. Asztalitenisz: 1. Mersva József, 2. I. Vasziljev, 3. Szu- hánszki József. Nagy érdeklődés előzte meg a Galgamácsa vegyes—IMI Vasas ifi labdarúgó-mérkőzést, amely 0'2-es félidő után 3:3-as döntetlennel fejeződött be. A mélytalajú pályán az első fiiidőben a vendégek nagyon jól játszottak, a mácsai- ak viszont nagyon feljavultak a második félidőben, és erővel is jobban bírták, ám helyzeteiket nem tudták igazán jól kihasználni. A sportműsor végén adták a díjakat, az okleveleket és a könyvjutalmakat. B. I. Lángokban a tűzcsiholó Pedáltííz a S ason Gödöllő és Aszód között — a 3-as számú főközlekedési úton — a fékek műszaki hibája miatt gyulladtak ki a miskolci 3-as számú ÉPFU egyik nyergesvontatójának kerekei. A Veresegyházról hazafelé tartó XJ 67—81 forgalmi rendszámú MÁZ vezetője: Varga Sándor, szomolyai lakok a műszaki hibát akkor vette észre, amikor a befékézett és a súrlódás következtében erősen átforrósodott kerekek már lángokban álltak. A gödöllői tűzoltókat egy honvédségi jármű „legénysége” értesítette az esetről. Mint az oltás után megállapították, kétezer forint értékű anyagi kár keletkezett a járműben. A brigád és az óvoda
