Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
A PEST -,V EGT E I ,H! R WVK.Ü LÓNKIAOÁSA A gyömrői sütőüzefnben A MÁV és a tsz támogatása A MÁV Budapesti Igazgatósága 250 ezer forinttal járul hozzá az üllői, Állomás utcai óvoda építéséhez, a Kossuth Tsz dolgozói pedig a november 7-i kommunista műszak teljesítményéért kapott pénzből 31 ezer forintot ajánlottak fel a nemes cél megvalósítására. XVI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1974. DECEMBER 14., SZOMBAT Iskolák, Óvodák, I Üllőn tervezik könyvtárak Járásunkban 29 iskola és 38 óvoda működik. Napközi otthonba 15 iskola tanulói járhatnak.' Kisegítő gyógypedagógiai osztályt öt községben indítottak. A járás 116 oktatási intézményéből 11 művelődési ház. Bénijén, Nyáregyházán és Vasadon klubkönyvtár, 15 helységben községi, könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. Korszerűbb közvilágítás Díszcserje a járdák és utak mentén Üllőn, a tervek szerint, az utak és járdák mellé, élősövényként, körülbelül háromezer tő díszcserjéd és díszfát ültetnek. A Szegfű utcában ,a 220 méter járda nemrégiben elkezdett építését a A fiatalok és a művelődési házak Miért maradnak el a középkorúak és az idősebbek? A monori járás községeinek művelődési intézményeit jobbára a fiatalok keresik fel rendszeresen: 14 és 26 év közötti látogatóinak 70—80 százaléka. A könyvtárakba beiratkozott olvasók csaknem fele 14 éven aluli. A műkedvelő művészeti csoportok száma, 1970. évhez viszonyítva 37-ről 45-re emelkedett, bár a csoporttagok száma változatlan. Főként új énekkarok, tánccsoportok és irodalmi színpadok alakultak. A 45 csoportból tizennyolcban 14 éven aluliak tevékenykednek, de a többiek átlagéletkora sem haladja meg a huszonkettőt. A járási, illetve községi művelődési szervek most kutatják, mi ennek az oka? A beatzene egyeduralma és a hagyományos cigánymuzsika kiszorulása okozta-e a középkorúak és az idősebbek elmaradását, vagy az utóbbiak elfoglaltsága, elkényelmesedése, a televízió elterjedése? — Nem kellően megoldott a bejárók bevonása az intézményi, közművelődési tevékenységbe jem — hallottuk számtalan, a közművelődés helyzetével foglalkozó értekezleten. Több községben tettek már kísérletet bevonásukra, kapcsolatfelvételre a munkáltatói vállalatokkal, azonban a kísérletek jelentős eredményeket nem hoztak. A Gyömrőn létrehozott állomásbeli könyvtár sem vált be, mivel alig vették igényibe. K. Gy. lakók, akik társadalmi munkásokként dolgoztak, befejezték. Az anyagot a tanács adta. A társadalmi munka megszervezésében ,és irányításában Völgyei Lajosné tanácstag elismerésre méltó buzgalommal vett részt. A tanács és a Budapesti Elektromos Művek KISZ-bi- zottsága szocialista szerződést kötött a 4-es főútvonal községen áthaladó része közvilágítás-korszerűsítési tervének elkészítésére. A napokban átadott terv számításai szerint, körülbelül 400 ezer forintba kerül majd a kivitelezés. Mindent elkövetnek, hogy e terv keretében a szovjet emlékmű és a közelében levő park világításának korszerűsítése, felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére, április 4-ig elkészüljön. (kovács) Holnap Gyomron Megyei fodrászverseny A Pest megyei Tanács szervezésében holnap, vasárnap délután fél három órai kezdettel, megyei női fodrász- versenyt rendeznek a gyürn- rői művelődési háziban. Az Eötvös Loránd-dijas Ma is tanul és tanít Pilisen kezdte pályafutását! Pusztai Jánost, a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat főmérnökét, Eötvös Loránd-dijjal tüntették ki. A tanulás évei Pusztai János vasutascsalád gyermeke. Mint kőműves ipari tanuló. Pilisen kezdte pályafutását. Szakmáját már akikor annyira megszerette, és olyan szép eredményeket produkált, hogy mestere és az ipari iskolai tanárok javaslatára. felvették a budapesti, Thököly úti Ybl Miklós Építészeti Technikumiba. Amikor megszerezte a jeles végbizonyítványt, mint technikus elhelyezkedett, de még abban az esztendőben beiratkozott a Műsizaki Egyetem esti tagozatára, majd sikeresen államvizsgázott. S hogy munkahelyén, a Fővárosi Építőipari Vállalatnál is derekasan helytállt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem sokkal belépése után már építésvezető, s az egyetemi diploma megszerzése előtti esztendőben, alig 24 éves fejjel, már főmérnök volt. Megnövekedett feladatok / Felelősségteljes munkaköre, tanulmányai szükségessé tették, hogy a fővárosban telepedjék le, ahol azóta olyan bonyolult feladatokkal birkózik, mint például állami épületek felújítása, műemlékek rekonstrukciója, szinte a teljes budai részen. Ma is tanul és tanít. Budán, várbeli lakásának asztalán ott vannak a szaikmai folyóiratok legfrissebb számai, dolgozószobája könyvespolcain, szépirodalmi művek közelségében, építéstudománnyal soraJEGYZET Ne adjunk alkalmat A hírközlő szervek közvetítésével, igen gyakran kapjuk a figyelmeztetést: alkalom szüli a tolvajt, ezért meg kell szüntetni az alkalmat. Még mindig sok az olyan ember, akit izgat a „lehetőség”, egyebek közt a boltok elé lerakott tejtermék, pékáru, stb. s élnek is vele, tetemes károkat okozva a vállalatoknak. A monori Ságvári utcában például, a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 5-ös számú boltjában, ahol a minap tolvajt fogtak, csupán kaput kellene a raktár elé helyezni, s kulcsot adni hozzá a Tejipari Vállalat szállítóinak, ily módon kerítés mögé, zárt helyre kerülhetne a tejtermék: csekély összeget áldozva rá, a lopás lehetősége egyszer s mindenkorra megszűnne, mert azt senkitől sem lehet elvárni, hogy napról napra, hajnali fél öttől, lesben állva őrizze a lerakott árut. Mellesleg, a járdaszélre lerakott élelmiszereket a szél meg az elhaladó járművek teleszórják porral, hulladékkal, nem beszélve a kóborló kutyákról és macskákról, melyek szintén kárt tesznek bennük. S a tisztátalan élelmiszerek súlyos fertőzéseket is okozhatnak. Horváth Sándor foglalkozó kiadványok koznak. Lelkesen beszél tanítványairól, mert mint szaktanár, évek óta a Szabó Ilonka utcai építészeti középislcolá- ban tanít. Igaz, ma már csak az esti tagozaton, mert megnövekedtek feladatai. Azt, hogy miért nem válik meg teljesen az iskolától, így indokolja: — Kevés a pályán a szaktanár, főleg az olyan. aki mint én, épületszerkezettanit ad elő. Két évtized Amikor felkerestük irodájában, épp munikavédelmi szemléről érkeczett vissza. Veszélyes bontásokat, zsaluát- építéseket vizsgált, a Gellert Fürdő rekonstrukcióját, egy várnegyedbeli építkezést és a Magyar Tudományos Akadémia készülő zened archívumának munkálatait szemlélte meg. — Mely munkájáért kapta meg az Eötvös Loránd-díjat? — kérdeztük tőle. — Pontosan nem tudnám megmondani — felelte. Talán mindazért, amit húszesztendős mérnökségem idején igyekeztem becsülettel teljesíteni. Rakovszky József Monoriak a rádióban A monori Kossuth Lajos általános iskola műsorából, melyet a Zeneakadémián adott elő, két mű — Orosz népdalcsokor és Papp: Ä kíváncsi királylány — Somogyi Rózsa vezényletével, elhangzik a Petőfi rádióban is, december 21-én, 14 óra 48 perckor. Két hír — egy községből A Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ december 30-án, öregek napját rendezve, vendégül látja körülbelül harminc nyugdíjasát. ★ A sülysápi művelődési házban még ebben a hónapban szabás-varrás, KRESZ-, fotóéi népi tánctanfolyamot, illetve szakkört szerveznek. MŰSOR MOZIK Gomba: Sutjeska. Gyömrő: Régi idők focija. Maglód: A harmadik tettes. Mende: Illatos út a semmibe. Monor: Robbanás. Éjszakai előadás: Betörés., Pilis: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Tápió- sáp: Egy srác fehér lovon. Üllő: Kamaszkorom legszebb nyara. Vecsés: Nagyezsda. Éjszakai előadás: A tizedes meg a többiek. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Monoron, 18 órától: a Lő- wy Sándor KlSZ-alapszerve- zet vidám klubestje, disc jockey-műsor, filmvetítés. Üllőn, 17-től 22-ig: táncest, játszik a Bp. Trikolor együttes. ÜTTÖRÖHÁZ Gyömrőn, 15-től 17 óráig: kürtös, dobos foglalkozás, 15.30-tól 17.30-ig: asztalitenisz, haladóknak. • A dagasztócsészét ellenőrzi Felyvás Dániel csoportvezető pékmester Lapáton a frissen sült kenyerek Dankó Emil felvételei Közel a százhoz A kertben, az udvarban... Üriban fiataloktól, középkorúaktái érdeklődtünk, tudjálc- e, ki a legidősebb községükben? * A kérdésre szinte gondolkodás nélkül válaszoltak: — Fazekas Antalné. A Szentistváni utcában lakik. Újonnan épült téglaház, kerítés. A kapun csengő. A jelzésre két, 6—10 év . körüli kislány jön elő, s vezet bennünket a szobába, a dédnagymamához. Fazekas Antalné az asztalnál ül, újságot lapozgat. — Szeretek olvasgatni, az unokám Pestre járó ember, mindennap hoz újságot — mondja, s leveszi szemüvegét. — Csak hát, sajnos, a szemem már nem a legjobb, egyre nehezebben látok szemüveggel is. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy Zs. u. 3.), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30., telefon 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Szuhaj János (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csalánosi József (Pilis, Rákóczi u. 67.), Sülysápon és Úriban: dr. Bugyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 19 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, illetve 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. Elmondjuk neki, miért jöttünk. — Januárban lépek a 97. évembe — kezdj. — Mit is mondhatnék? Hiszen. Hozzám hasonlóan sokan, nagyon sokan éltek nehéz sorban.. Alig voltam tizenkét esztendős'ami- kor az urasági földeken marokszedőként kezdtem, és dolgoztam napszámosként. Istenem, 'de sokat is!... Hatan voltunk testvérek, öt lány, egy fiú. — Munka, munka, s megint munka, nem nyolcórai, hanem virradástól késő estig, éjszakáig tartó, mindennap, hosszú éveken, évtizedeken át. — Tizenhat éves sem voltam, amikor férjhez mentem. Később jöttek a gyerekek, Ernő, Antal, Pista, Margit, Erzsébet. — Pesten gyakran megfordult? — Inkább csak ha piacra mentünk. Milyen fárasztó is volt az út abban az időben! Batyut kötöttünk a hátunkra, benne • kevéske túró, tejföl, gyümölcsféle, kosárban meg baromfit cipeltünk. Ügy, megpakolva, esőben, hóban, rossz földúton, gyalog tettük meg az ötkilométeres utat a sülyi vasútállomásig, onnan tovább, vonattal. Olyankor vettük meg Pesten a gyerekeknek és magunknak a nélkülözhetetlen ruhaneműt, az apróbb dolgokat a konyhára.... Emlékek. Szomorúak, ma is fájóak. Két világháború ... Gyermekei közül ma már István él csak. Férje 1948-ban halt meg. Egyik unokájával éli most békés éveit. — Rádiózni is szeretek, tévét nézni is, csak a szemem, a hallásom nem a régi már... A kertben, az udvarban is já- rok-kelek ... Meg a Julis átjön néha beszélgetni. Felnevet: — De ő csak mindig azt kérdi, kicsit emlékeztetve: „Hány évesek is vagyunk mi, ör- zse?” Pedig hát én inkább arra lennék kíváncsi, mi is történik körülöttünk, a községben? A két dédunoka, Gyöngyike és Éviké, ruhájába csimpaszkodik. — Nagyon szeretem őket — simítja végig a hajukat. — S ti a dédnagymamát? — Mi is szeretjük őt. Elnézést kérve a hívatlan látogatásért, elköszönünk. Meleg hangon utánunk szól: — Miért zavartak volna? Ha errefelé járnak, jöjjenek be hozzánk máskor is. Jandó István Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett feleségem felejthetetlen édesanyánk, nagymamánk Balázs Menyhértné, szül. Mezei Erzsébet temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család.
