Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

1971. DECEMBER 14., SZOMBAT 3 A társadalom szolgálatában Ünnepi gyűlést tartott pén­teken a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanácsa, melynek keretében közgazdászdoktorrá avatták szakait, akik akadémiai tudo­mányos fokozatuk alapján erre a minősítésre jogosul­tak. Berend T. Iván rektor köszöntötte a közgazdaságtu­dományok kandidátusait, akik ebben a minőségükben kérték doktorráavatásukat. A hét kandidátus mellett további 81-en nyerték el a kisdoktori címet. A jelöltek Szuhay Miklós dékán előtt tettek fogadal­mat, hogy tudásukat minden körülmények között a társa­dalom szolgálatába állítják. Ezt követően a rektor a dok­tori oklevél átadásával és kéz­fogással erősítette meg az ün­nepi aktust, majd dr. Solymár Károly, a kereskedelmi kar dékánja mondott üdvözlő sza­vakat. Önzetlen helytállás Ifjú társadalmi munkásokat tüntettek ki Pénteken az Ifjúság Szálló­ban ünnepségen köszöntöt­ték azokat a fiatalokat, akik tevékenyen részt vettek az őszi betakarítási , munkákban és az árvíz elleni védekezés­ben. Az ünnepségen dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élel­mezésügyi, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Dégen Imre államtit­kár, az Országos < Vízügyi Hi­vatal elnöke, valamint dr. Ma- róthy László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára fejezte ki köszönetét és elismerését az áldozatos mun­káért. majd átnyújtották aki­tüntetéseket. ’ Hetvenharom if­jú kiváló dolgozó részesült Az árvízvédelemért érem, KISZ Érdemérem, Aranyko­szorús KISZ-jelvény kitün­tetésben, 120 fijúsági kollek­tíva jutalmat kapott. A KISZ KB és az Úttörők Szövetségének Országos Ta­nácsa levélben köszöntötte a KISZ-itagokat és úttörőket önzetlen közreműködésükért. Napirendem a tanácsok tervei Értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének veze­Ülést tartott a Pest megyei képviselőcsoport Tegnap délután a megyei tanács épületében ülést tar­tott Pest megye országgyű­lési képviselőinek csoportja. A megjelenteket Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke tartott tájékoztatót képviselőtársainak a megye 1975. évi költségvetés-terveze­téről, melyet a januári tanács­ülés elé terjesztenek, vala­mint a jövő esztendő megyei feladatait ismertette. Tizenötmilliárd, oktatási célokra iTárcák költségvetése két országgyűlési bizottság előtt Pénteken dr. Ortutay Gyula elnökletével ülést tartott az országgyűlés kulturális bizott­sága. Az ülésien — amelyen dr. Orbán László kulturális miniszter is részt vett — az oktatási és kulturális tárca, a Magyar Tudományos Aka­démia, az Országos Testneve­lési és Sporthivatal, vala­mint a Rádió és Televízió 1975. évi költségvetései tervezeté­vel foglalkoztak. Az állami költségvetés a jövő esztendőben több mint 15 milliárd forintot irányoz elő oktatási célokra, csaknem másfél milliárddal többet az ideinél. A Magyar Rádió 1975-ben műsorrefonm beve­zetésére készül. Az URH-adó műsoridejét heti 24 órával nö­velik. A jövő április 4-től kezdődően jelentkezik a tele­vízió 2. csatornájának 5. adás- napja. A költségvetési tervezetek vitájában felszólalt Somogyi József, dr. Dömötör János, dr. Szabó József, Káli Fe­renc, dr. Szép Zoltán, Gyur- kó László és Bánáti Gézáné (Pest megye 21. budaörsi vá­lasztókörzet) képviselő. Dr. Kiss Kálmánnak, a Rádió el­nökhelyettesének, Sándor Györgynek, a Televízió igaz­gatójának és dr. Szatmári Istvánnak, az OTSH elnökhe­lyettesének kiegészítője után az előterjesztéseket elfogad­ták. Reális számvetésnek, a nép­gazdaság érdekeit messzeme­nően érvényre juttató pénz­ügyi tervezetnek minősítette az ipari tárcák jövő évi költ­ségvetését pénteki ülésén az országgyűlés ipari bizottsá­ga. A Csépányi Sándor el­nökletével megtartott tanács­kozáson a képviselők ele­mezték az ipari szaktárcák jö­vő évi kiadásainak, bevéte­leinek várható alakulását. Dr. Trethon Ferenc pénz­ügyminiszter-helyettes tájé­koztató előadásában elmon­dotta, hogy az ipari termelés 1974-es növekedése mintegy 8 százalékos, ez meghaladja az előirányzatot. 1975-ben az ipar bruttó termelésének nö­vekedése várhatóan 6 száza­lékos lesz. Ipari beruházá­sokra 1975-ben 13 százalék­kal több pénz jut, mint az idén. A tájékoztatót böveitő vi­tában felszólalt Valasika Lász­ló, Szigeti István, Kovács Sándor, (Pest megye 10. nagy­kőrösi választókörzet), Ínokai János, Krasznai Károlyné, Fáik Miklós, dr. Vida Miklós, Jazbinsek Vilmos, Weiszböck Rezsőné és Csapó Ernő or­szággyűlési képviselő. Követelmény a tüzelő- és importanyagok takarékos felhasználása Megbeszélés a Nehézipari Minisztériumban A Nehézipari Minisztérium vezetőinek pénteki értekezle­te megtárgyalta a NIM szá­mítástechnikai bizottságának előterjesztését, amely össze­gezte a korszerű számítástech­nikai eszközökre alapozott ágazati információrendszer ki­alakításának eddigi munkála­tait. Az értekezleten meghatároz­ták a nehézipari ágazat válla­latainak 1975. évi gazdálkodá­sában követendő irányelveket. Alapvető követelmény, hogy a gazdálkodás hatékonysága ja­vuljon, csökkenjen a tüzelő­anyagok és az importanyagok felhasználása. Az energiater­melő ágazatokban maximáli­san ki kell használni a hazai energiatermelési lehetősége­ket. Ezért a jövő évben a ko­rábbi előirányzatokhoz viszo­nyítva növelni kell a szén- és földgáztermelést. Az olajtaka­rékosság növelése érdekében gondoskodni kell arról, hogy á műszakilag lehetséges fel­ső határig kihasználják a széntüzelésű erőműveket. A nehézipari ágazat válla­latainak a jövő évben a ne­gyedik ötéves tervben elő­irányzottnál nagyobb fejlődést kell elérniük a munka terme­lékenységének növelésében. Gondoskodni kell arról, hogy 1975-ben az ideit meghaladó többlettermelést a bányászat­ban teljesen, a magyar villa- mosművek trösztnél legalább 65, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Magyar Alumíniumipari Tröszt munkahelyein mintegy 75, a vegyipari ágazatban pe­dig legalább 80 százalékig fe­dezze a termelékenyebb, haté­konyabb munka. A minisztérium vezetői in­tézkedtek arról, hogy a jövő évi vállalati tervezéshez és gazdálkodáshoz készített irányelveket haladéktalanul megkapják a vállalatok. tésével pénteken a Parlament­ben értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a me­gyei városi tanácsok elnökei. A tanácskozáson részt vett Andiiké Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese és Szir­mai Jenő, az OTP vezérigaz­gatója. A tanácsi vezetőket először Hont János, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese tájé­koztatta a tanácsok 1975. évi terveinek kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról, valamint az ötödik ötéves tervezőmunka jelenlegi állásáról és felada­tairól. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes a tanácsök 1975. évi költségve­tési feladatairól és a végre­hajtás feltételeiről tartott elő­adást Ezt követően Fekete Győr Endre, a Heves megyei tanács elnöke számolt be a megye: társadalmi megbízatású ta­nácselnökeinek és elnökhe­lyetteseinek tevékenységéről. Dr. Varga József, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnökhelyettese adott tá­jékoztatást a társadalmi meg­bízatású vehetők tevékenysé­gének országos tapasztalatai­ról. Az értekezlet dr. Papp La­jos zárszavával ért véget. A napirendek vitájában kifej­tette véleményét dr. Kiss Ist­ván, a Komárom megyei, Fe­kete Győr Endre, a Heves megyei tanács elnöke, l Kele­men Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Horváth La­jos, a Baranya megyei, dr. Hegedűs Lajos a Szolnok me­gyei és dr. Gonda György, a Vas megyei tanács elnöke. Energia takarék ősségi menetrendet javasol a SZOT (Folytatás az 1. oldalról.) ségek ellenére a népgazdaság 1974. évi eredményei alapot nyújtanak arra, hogy gazda­sági életünk a következő év­ben is megfelelően fejlődjék, de ehhez arra is szükség van, hogy a társadalmi murilca ha­tékonysága magasabb szintre emelkedjék. A szakszerveze­teknek is fontos feladatuk, hogy erőteljesen segítsék a belső tartalékok további fel­tárását és következetes hasz­nosítását, a munka hatékony­ságának növelését. A nép­gazdaság egyensúlyi követel­ményed megkívánják, hogy a termelés és a felhasználás arányai — az utóbbi növeke­dési ütemének átmeneti mér­séklésével — közelebb kerül­jenek egymáshoz. A gyökeres és tartós megoldást azonban a hatékonyság további, az egész, társadalmat átfogó ja­vítása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás általános kiter­jesztése, a tartalékok komp­lexebb feltárása, a termelés szerkezetének egészséges irá­nyú fejlesztése, a gazdaságo­san exportálható termékek gyártásának dinamikus bőví­tése jelenti. Javítani a minőséget — A kormány az említett feladatok megoldására máris számos intézkedést tett és további intézkedések is vár­hatók — folytatta beszédét az előadó. — A szakszervezet eszközeit is céltudatosabban kell összpontosítani a gazda­sági feladatok eredményes megoldására. Szükséges, hogy a szakmai központok, a terü­leti és a vállalati szakszerve­zeti szervek tegyenek kezde­ményező lépéseket a partner állami, gazdasági szerveknél, hogy 1975-re közös, össze­hangolt intézkedési terveket készítsenek, amelyekben szá­mításba veszik a hatékony gazdálkodás tartalékait, a hi­baforrások csökkentésének lehetőségeit, a takarékosság komplex és ésszerű előmoz­dítását. — A szakszervezetek fel­hívják a dolgozókat, a szo­cialista brigádokat és a ve­zetőket, hogy a kongresszusi és felszabadulási verseny jö­vő évi szakaszában munka­helyenként konkrétan ve­gyék számításba az energia- termelés, -elosztás és -felhasz­nálás területén adódó meg­takarítási lehetőségeket. Dol­gozzanak ki energia-felhasz­nálási menetrendeket, prog­ramokat. A munkaverseny jö­vő évi fontos céljai közé tar­tozik az anyaggal, segéd­anyaggal és papírral való takarékosság, az importanya­goknak hazai termékekkel történő helyettesítése, a ter­melési struktúra célszerű fejlesztése. Az újítómozgal­mat is a célokra orientálják. További fontos feladat a ter­mékek minőségének javítása. A továbbiakban arról be­szélt Herczeg Károly, hogy mindenütt biztosítsák a fel­tételeket az üzemi demokrá­cia hagyományos fórumai­nak működéséhez. Ugyan­akkor megérett a helyzet ar­ra, hogy 1975-ben néhány vállalatnál tapasztalatszerzés céljából bevezessék a mun­kásküldöttek tanácskozását, néhány vállalatnál pedig — azonos célokkal és tartalom­mal — a szakszervezeti bizal­miak és főbizalmiak tanács­kozásait, amelyeknek szer­vesen be kell épülniük az üzemi demokrácia vállalati intézményrendszerébe. Végül az előadó javasolta, hogy a szakmai szakszerveze­tek központi vezetőségei és megyei, illetve budapesti ta­nácsai szintén tárgyalják meg az 1975. évi népgazda­sági terv megvalósításával kapcsolatos feladataikat. Széleskörű vita A beszámolót széles körű vita követte. A felszólalók többsége a hatékonyság nö­velésére, a dolgozók élet- és fnunkakörülményeinek javí­tására tett intézkedésekről, a további tervekről, a kong­resszusi munkaverseny ered­ményeiről, s a különböző tar­talékok feltárásának lehető­ségeiről számolt be. A vitában Németh Károly és Gáspár Sándor is felszó­lalt. A tanácsülés a vitain­dító előadásban foglaltakat egyhangúlag elfogadta. Második napirendi pont­ként Gál Lászlónak, a SZOT titkárának előterjesztése alap­ján a SZOT és elnöksége 1975 első félévi munkatervéről tár­gyalt a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. Kmngressssnsi versenyben A tanácsi vállalatok szocialista brigádjai is teljesítik vállalásaikat A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszer­vezetének tegnap délelőtt megtartott megyebizottsági ülésén, Zentai Tibor, a Pest megyei Tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztá­lyán belül működő kommu­nális és vállalati csoport ve­zetője ' ismertette a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben részt vevő 10 tanácsi vállalat és 21 költség- vetési üzem eddig elért ered­ményeit. A versenyben levő 175 bri­gád közül 76 a ’szocialista cím birtokosa és az 1789 dolgozóból 824 szocialista brigádtag. A munkaversenyben a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jár az élen, s az itt működő 68 brigádon belül négy ifjúsági brigád is dol­gozik 30 munkással. Jó évet zár a mezőgazdaság Elegendő hús, tej, télire A rendkívüli időjárás okoz­ta gondok ellenére is jó évet zárhat mezőgazdaságunk, a termelési érték 3,7 százalék­kal nőtt, a hazai igények' ki­elégítése mellett fokozódott az export — összegezte a nép­gazdaság fontos ágazatának idei munkáját Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes a megyei tanácsok il­letékes elnökhelyetteseinek és osztályvezetőinek pénteken tartott országos értekezletén. Beszámolójában 'elmondta, hogy nőtt az olcsóbb élelmi­szerek forgalma, bővült a vá­laszték. A lakosság egy főre jutó húsfogyasztása a? idén kö­rülbelül 69 kilogramm lesz, több tej és tejtermék fogyott. A zöldség- és gyümölcsellá­tásban, főként a mostoha idő­járás miatt, akadtak egyenet­lenségek, ám az őszi betaka­rításé zöldség- és gyümölcs- félékből kielégítő a raktár- készlet. Az utóbbi termékek fogyasztói árának emelkedé­se a márciusi kormányhatá­rozatban rögzített 3 százalék körül alakul. Egyes cikkek­ből — például tejtermékek­ből — a termelés lehetővé tenné a fogyasztás gyorsabb növelését, de a korszerűtlen üzlethálózat fékezi azt. Kívá­natos, hogy a termelőszövetke­zetek szerepe a lakosság ellá­tásában tovább növekedjék. Az ételmiszer-igazdiaság kül­kereskedelmi forgalmában a kivitel mind a szocialis­ta, mind a tőkés reláció­ban növekedett. A vágómarha-értékesítésiben a közös piaci országok beszer­zési korlátozása átmenetileg gondot okozott. A követke­ző évben — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, tovább fokozzuk a Szovjetunióba irá­nyuló vágómarha-, marha- és sertéshús-, valamint vágott- baromfi-exportunikat, egyide­jűleg külkereskedelmünk újabb piacok feltárására tö­rekszik. A kalászosokból az idén is kimagasló termést takaríthat­nak be a gazdaságok, búzából félmillió tonná­val termett több, mint ta­valy, így exportra is számottevő gabonatétel jut. 1975-ben ha­sonló eredményekre számí­tunk, a tervezett terméshez azonban — az őszi vetések késedelme miatt !— a nagy gondossággal végzett tavaszi növényápolás és műtrágyázás szükséges. Nem fedezi a hazai szük­ségleteket az idei cukorrépa- termés, a cukorimport pedig — tekintve a világpiaci ár­emelkedést — a népgazdaság­nak egyre nagyobb megter­helést Okoz. Nem indokolt — szögezte le Kazareczki Kál­mán —, hogy olyan termék­ből, amelynek hazai termelé­séhez természeti viszonyaink kedvező lehetőséget nyújta­nak, továbbra is importőrök legyünk. A terv: cukorrépatermő területének 20 százalékos növelése. A növényi olajok világpiaci árának emelkedése, a kedvező exportlehetőségek kívánatos­sá teszik a napraforgó és a szója termő területének bő­vítését is. Az állattenyésztésiről: to­vább nőtt a szanvasmarha- és ezen belül a tehénállo­mány, dinamikusan fejlődött a sertéstenyésztés, több ba­romfi és tojás jutott a fo­gyasztóknak. Eredményt hoz­tak a juhtenyésztés támoga­tására hozott intézkedések is. Tájékoztatójában kitért a miniszterhelyettes az anyagi­műszaki ellátás kérdésére, majd a beruházási lehetősé­gekről beszélt. Mint mondotta, a mezőgazdasági beruházások dinamikus növekedése jelen­tősen hozzájárult a termelés anyagi-műszaki megalapozá­sához, de a gazdaságok egy részében háttérbe szorultak a gazdaságosság és jövedel­mezőség szempontjai. Ezen változtatni kell, s párhuzamo­san az új termelési techno­lógiák elterjedésével emelni szükséges a szakképzett, dolgo­zók arányát. A. Z. A fizikai és központi döl- gozók a verseny során 10 ezer 444 társadalmi mun­kaórát ajánlottak fel, mintegy 170 millió forint értékben. Ezen felül termelésnövelő és költségcsökkentő, az ered­ményt javító munkára is tet­tek vállalást, amelyeket szin­tén időarányosan teljesítet­tek. A Pest megyei Üt- és Híd­építő Vállalatnál a 28 bri­gádban dolgozók 78 százalé­ka kapcsolódott a munka­versenybe. A vállalat spe­ciális adottságaira figyelem­mel, nem alakultak komplex- brigádok. A felajánlások így elsősorban a munkaidőalap jobb kihasználására, a terme­lő berendezések hatéko­nyabb működtetésére, a munkafegyelem megszilár­dítására, a munkák átfutási idejének csökkentésére irá­nyultak. A társadalmi mun­kafelajánlásokon túl, Perbál községben egy iskola és a 60 személyes napközi otthon, építésében is segítettek. Á szolgáltató vállalatok versenyző brigádjai fel­ajánlásaikat a lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégí­tésére koncentrálták, míg építési feladataikon belül a létesítmények felújítási határidejének csökkentésére s a minőségi munkára töre­kedtek. Nagykőrösön jövő év áp­rilis negyedikére húsz la- 1 kás megépítését vállalták és szocialista szerződést kötöt­tek a Kossuth Lajos iskola karbantartására és az új épü­let (tornaterem) bővítésének tervezésére. Cegléden többek között a locsolókocsik jobb kihaszná­lására tettek felajánlást, s fokozott gonddal ügyelnek a város utcáinak, tereinek tisz­taságára. Gödöllőn és Vácott az ál­lami lakóházak felújítási munkáinak gyorsabb ütemű befejezését vállalták a bri­gádok. Vácott a város 900 éves év­fordulója tiszteletére a Dózsa György úton, a Köztársaság úton és a Géza király téren összesen 45 homlokzat tatarozásá­nak gyors elvégzésével járultak hozzá a város­kép szépítéséhez. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a verseny megfelelő szellemet teremtett a vállalatoknál, kiszélesítése hozzájárult és járul a szo­cialista közgondolkodás erő­södéséhez. H. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents