Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

wem •f/P/r m Kslinav 1974. DECEMBER 14., SZOMBAT Szülők kislexikona MAI VILÁGUNKAT sze­retjük modernnek nevezni. Valóban felgyorsult az élet ritmusa. Az új társadalmi­gazdasági viszonyok, a szocia­lista kultúra, a szédítő tech­nikai haladás mind többet követelnek a ma és a holnap emberétől, így a szülőktől is. A fiatalokat sokszor nem ért­jük meg, nem tudjuk, hogy mit kezdjünk szokásaikkal, .modorukkal”, viselkedésük­kel. Néha más a nézet a csa­ládban, más az iskolában, és megint más kint az életben. Pedig csak az egységes fel­fogás, a szülők és a pedagó­gusok összefogása eredmé­nyezheti a kielégítő nevelést. Ehhez nyújt segítséget a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban most megjelent Szülők kislexikona, amely összegezi az utóbbi tíz esztendőben ezen a területen bekövetkezett fej­lődést, a szülői igényt. TAPASZTALJUK, hogy gyermekeink érettebbek, mint a múltban voltak. Ez , ért­hető, mert számtalan csator­nán értesülnek környezetük, a nagyvilág eseményeiről, s a korszerűsödő iskola új szel­lemben, haladó módon neve­li őket. Ez néha bonyolultsá­got is okoz, főleg, ha a szü­lő maradi, nem tart lépést a szocialista fejlődéssel. Hogyan lehetne helyesen nevelni a fiatalokat? Miként^viselkedje­nek a szülők, hogyan tanítsák a gyermekeiket? — sorjázód- nak a kérdések. A Szülők kis­lexikonjából minderre választ kapunk. A 390 OLDALAS könyv az Á-tól a Z-ig címszavakba A legendás költő Tudományos irodalom foglalja a legfontosabb tudni­valókat. Az Akarat címszó alatt például olvashatunk ar­ról a lelki jelenségről, amely lehetővé teszi, hogy az em­ber. illetve a gyermek külső és belső akadályokat küzd­jön le céljai elérése érdeké­ben, másrészt fékezze magát ösztönös, indulati vagy meg­gondolatlan cselekedeték vég­rehajtásában. Az Érzelmi élet fejlődése címszó alatti rész­ben választ kap a szülő arra, , hogyan terelje helyes irányba a gyermeke érzelmeit, miként lehet az érzelmi élet kiegyen­súlyozottabb. A könyvben a korrekciós osztály, a mutálás, a passzivitás, a prepubertás, a sikerélmény, a szexuális ne­velés, a túlterheltség, az utó­gondozás, a védettség, a ■ve­szélyeztetett gyermek és más címszavak sorakoznak, ame­lyek. általános, sok eset meg­figyeléséből levont igazságo­kat tartalmaznak. ÉRDEMES tehát olvasgatni Az Európa Könyvkiadó Írók világa című soro­zatában ezúttal Guillaume Apol­linaire portréját, pályáját rajzolta meg Réz Pál. A francia költő szá­zadunk költésze­tének úttörő, meg­határozó és so­káig titokzatos egyénisége volt. Mint Réz Pál ír­ja: „származását, míg élt, legendák fátyla borította, s a költő mit sem tett, hogy elleb- bentse a fátylat — sőt, egyre vas­tagabbra szőtte, új és új legendá­kat gyártott szü­letésének titká­ról”. Azóta a ku­tatás tisztázta, hogy anyai ágon lengyel szárma­zású volt, apja olasz — így lett belőle századunk legnagyobb fran­cia költője. Réz Pál az élet­rajz fonalát kö­vetve vázolja föl Apollinaire gon­dolatvilágának, művészetének alakulását, s alak­ja, költészete hát­terében a kort, az izmusok, a mo­dem irányzatok kibontakozását. „Költészetéből in­dul ki mindenek­előtt századunk francia, sőt nem­zetközi avant- garde-ja”, mond­ja könyvében a szerző. Termé­szetes, hogy Ma­gyarországon is az avantgarde művé­szek figyeltek föl rá elsőnek, Kas­sák Lajos és kö­re. De válogatott verseiből önálló kötet csak 1940- ben jelent meg magyarul — Rad­nóti Miklós és Vas István fordí­tásában. A kockától az aktig LA Csak nemrég ismertettük olvasóinkkal a Corvina Könyvkiadónak a téli könyv­vásár alkalmából rendezett sajtótájékoztatóját munkáiról, terveiről. A téli könyvvásár­ra megjelent érdekes könyvei közé tartozik Szálai Zoltán, a budapesti Képző- és Ipar­a Szülők kislexikonát, amely összességében jelentős segít­séget igyekszik nyújtani a csa­ládi nevelés mai problémái­nak megoldásához csakúgy, minit a szülői munkaközös­ségekben kibontakozó tevé­kenységhez. PÓZ művészeti Szakközépiskola tanárának műve: A kockától az aktig. Ebben az ízléses kö­tetben (amelyet Köböl Vera tervezett) rajzolni tanít. Könyvben tanít rajzolni? Bármilyen különösnek is tű­nik, így van. Módszeresen, ötletesen és — követhetően oldja meg ezt a feladatot könyvben. Rövid elméleti be­vezető után — amelyben a „miért kell rajzolni tudni” kérdéstől a művészetek fel­osztásán, a szemlélet válto­zásán, a művészet határain át a rajz fontosságáig végig­tekint — gyakorlati kérdő­it Magyar Szocialista Mun- káspárt Központi Bizott­sága alig egy hete tette közzé irányelveit a XI. kong­resszusra. Ezek között leszö­gezi, hogy „Az üzemi demok­rácia a szocialista demokrá­cia alapvető része, amely le­hetőséget ad a vállalati gaz­dálkodásba, a helyi és köz­ügyekbe való beleszólásra; növeli a dolgozók felelősség- tudatát, fokozza aktivitásu­kat". Megállapítja továbbá, hogy „Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és haté­konysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszerei­ben tovább kell fejleszteni”. Ezeknek az iránymutató meg- állapításakinak a tükrében ér­tékelhető az olyan tudományos kutatások jelentősége, ame­lyek a munkások helyzetét, munkakörülményeit, ismere­teit, állásfoglalásait, munka­helyi társadalmi aktivitását tárják föl. Ilyen munka Mód Aladárné és Kozák Gyula tanulmánya, A munkások ré­tegződése, munkája, ismere­tei és az üzemi demokrácia a Dunai Vasmű két gyárrész­legében. A tanulmányt az Akadémiai Kiadó jelentette meg az Ipargazdasági érte­kezések című sorozatában. Az 1971-ben folytatott vizs­gálat alapján készült tanul­mány egyik fontos következ­tetése, hogy „az üzemi demok- ' rácia gyakorláséhoz szüksé­ges ismeretek szélesítésének legelső feltétele, hogy a mun­kások a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben haszno­síthassák az üzemmel kapcso­latos ismereteiket, s aktív részesei lehessenek munká­juk, munkakörülményeik sze­mélyi és tárgyi feltételei ala­kításának. T T gyancsak tudományos ^ igényű munka Csonka Rózsa könyve: Agrárproblé­mák, parasztmozgalmak és a Kommunista Intemacionálé agrárpolitikája (1919—1929). Nemzetközi kitekintéssel veti össze a kommunista agrár- politikát a szociáldemokrata és parasztpártok agrárpoliti­kájával az adott időszakiban. A kiadó Művészettörténeti Füzetek című sorozatában je­lent meg Dávid Katalin mun­kája Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográ­fiája, amely a szakmabelieken, kívül a helytörténettel fog­lalkozókat; is közelebbről ér­dekli. TT óvárosunk sajátos, a ter­* mészetes környezetétől eltérő klímáját vizsgálja Pró­báld Ferenc Budapest város­klímája című munkájában, amely ugyancsak az Akadé­miai Kiadónál jelenít meg. Kü­lön fejezetben foglalkozik a légszennyeződés kérdésével. Mindezek alapján, a tények feltárásán túl támpontot nyújt a városfejlesztésnek is, s rá­mutat a városklíma-kutatás további — a városfejlesztés szempontjából közhasznú — feladataira. Művészek, művészet, technika Külön ismertetést érdemel­ne'a Gondolat Kiadó Szemtől szemben című sorozatának minden kötete. Egy-egy m‘á- vész portréját rajzolják meg kopunk, századunk- művésze­téből a népszerű sorozat köny­vei. Küllemük is olyan, hogy az olvasó az aktualitást ér­zi bennük. Dokumentatív elő­adásmódjuk, az alkotóik életét és munkáit bemutató fényké­pek egyaránt vonzóvá és köz­érthetővé teszik őket UITZ BÉLA életét és munkásságát vázolja fel a sorozatban Rajkay Éva. Izgalmas olvasmány. Száza­dunk, a modem művészeti irányzatok és a forradalmi mozgalom, a szocializmus tör­ténete ötvöződik benne a mű­vész életének színterein, ha­zánkban, a Szovjetunióban, Becsben, Berlinben és Párizs­ban. Uitz Béla első nagy si­kerét közvetlenül az első vi­lágháború kitörése előtt hu­szonhét éves korában érte el Budapesten, az Ifjú Művészek Egyesületének kiállításán. Majd a Tett című lap körül csoportosuló alkotók sorában fordult a háború ellen. A mű­vészi modernség már korán a társadalmi elkötelezettséggel társult munkásságában. A Ma­gyar Tanácsköztársaság mel­lett állt ki műveivel, plakát­jaival, egész tevékenységével. Ezután börtön várt rá. Majd Bécsbe emigrált, onnan Ber­linbe, azután Moszkvába uta­zott, ahol 1921-ben lépett be a kommunista pártba (egyik ajánlója Kun Béla volt). Bécsben, Stockholmban, Fi­renzében, New Yorkban vol­tak kiállításai, egy ideig Pá­rizsban, majd a Szovjetunió­ban munkálkodott. Véglegesen csak 1970-ben tért haza. Mű­vészete a grafikától a monu­mentális pannókig és freskó­kig, a rézkarctól a díszlet­tervig széles kört ölel fel. FELLINI 'életébe, pályájába, műhelyébe avait be bennünket Nemeskür- thy István, aki a XVI. szá­zad történetét éppúgy szemé­lyes ügyévé tudta tenni olva­sók tömegének, mint száza­dunk közelmúlt eseményeit. A nagy olasz filmrendező pályá­ját onnantól kezdve rajzolja meg, amikor az a nehezen megszerzett érettségi bizonyít­vány birtokában elhagyta Ri- minit, s a szülői házat, hogy Firenzében, majd Rómában keresse az utat ifjúkori álmá­nak megvalósításához. Nem filmrendező — újság­író akart lenni. Első sikereit a lapoknál mégsem cikkekkel, Népi viseleteink nyomában MŰVÉSZET ES TECHNIKA címmel ugyancsak a Gondo­lat adta ki Aradi Nóra és Fu- gekre tér: mire és mivel raj- kász György közös munkáját, zolhatunk. Szembe állatva a technikát s ez után kezdődhet a tan- művészetel lenes nek feltüntető, folyam. Lépcsőről lépcsőre valamint a művészet korsze- halad: a szögletes, majd a rűsége szemszögéből túlérzéke- forgástestek, azután a csend­lő szemléletet, azt vizsgálják, élet, a tájkép rajzolásával, a hogy a technika és különösen mozdulat, az állatok, a fej és a tudományos-technikai fórra- a ruhás alak s végül az akt dalom milyen új lehetőségeket ábrázolásával ismertet meg, jelent, azokat hogyan használ- végig gyakorlati példákat mu- hiatja fel a művészet a hala- tatva: szakközépiskolai ta- dás érdekében. nítványai rajzait. A Corvina Kiadó Magyar Népművészet című kiskönyv­sorozatának legújabb darab­jaként jelent meg Gáborján Alice Magyar népviseletek című munkája, illusztrált kötet nagyobb értékei san szemléli a A gazdagon egyik leg- hogy reáli- népviseletek Az ősembertől a marslakókig A történelmi messzeségbe és a jövőt ostromló képzelet birodalmába egyaránt utaló cím egy könyvkiadó széles profilját jellemzi a kiadói munka tervszerűségében egy­mással jól megférő, de az ol­vasó számára véletlenül együtt jélenitkező két új könyv kap­csán. A Táncsics Kiadó, amelynek profilja a történel­mi múlttól a fantasztikus iro­dalomig terjed, tevékenysé­ge súlyával a közéletet szol­gálja, de nagy és tartós si­kert ért el útirajzaival is. Tízezer években mért múlt oly sokszor szóba kerülő kér­dését, nem siránkozik, nem sajnálkozik elmúlásukon az élet korszerűsödésével, a vi­szonyok változásával, hanem fontos feladatának tekinti a híradást, a tudományos fel­dolgozást. így kötete érték- megőrző és ismeretterjesztő is egyben. Megtudjuk belőle a népviseletek kialakulását, megismerjük a paraszti vise­let esztétikáját, a viselet ele- .< meit, de azt a folyamatot is, amely a legtöbb faluban a „kivetkőzéssel” járt: a pa­raszti öltözet elhagyásával az általánosabb, mai viselet ked­véért. A kötet' 48 felvétele (Kof- fán Károly kitűnő munkája) és Csalog Zsolt szöveg közti rajzai teszik szemléletessé egy-egy népviseleti egység már eltűnt vagy eltűnő szín­pompás ruházatait. Köztük örömmel fedezhetjük föl Pest megye értékeit is, minde­nekelőtt a Galga vidékéről. közük ki a könyv lapjain. Gá­bori Miklósra azután csaku­gyan nem illik a ’szakbarbár jelző! Pedig mindig „régé­szetben utazik”, útja újabb és újabb lelőhelyre vagy mú­zeumba vezet, olyan oldottan tud mesélni, hogy még annak is érdekessé válik, akit nem foglalkoztatna egyébként az ősember hagyatéka. Nem okít, de „mellesleg” beavat abba, amit szenvedélyesen kutat. Ezt teszi A Szungir-expedíció vagy a Közép-Azsia messze van című fejezetekben is, amelyek hasonlóképpen, nem­csak a Szovjetunió különbö­ző vidékeinek régmúltjába és régészeinek munkásságába en­gednek bepillantást, hanem a mindennapi életbe, a lélek­be, a társaságba, az emberi kapcsolatokba is. Eleven port­rékat rajzol itt, s másutt is külföldi kollégáiról. Ha a mai élet színeit, a min- dennapiságot, a közvetlensé­get említettük a könyvben, akikor feltétlenül szólná kell az utolsó fejezetről, amely Itáliába kalauzol. Ezek a szí­nek itt bontakoznak ki a leg­gazdagabban, ahol pedig a legkézzelfoghatóbban él a múlt, ahol annyi az emlék. Ahol a jelen átélése éppoly harmóniában van a történe­lemmel, s a múlt éppúgy je­len van a mindennapokban, mint Gábori Miklós köny­vében. A fantázia szülte jövő S most rugaszkodjunk el a talajtól, amely a múltat őr­zi. A fantasztikus irodalom novellaterméséből válogat ösz- sze egy kis csokrot a kiadó. A marslakók második invázió­ja című kötetében. A négy novellát Apostol András, R. Török Piroska és Vámosi Pál fordította. Asimov írásában csak keretül, ürügyül szol­gál ezúttal is a tudományos fikció. A kemény feltételek közepette helytálló marslakó telepesek erkölcsi erejét ál­lítja szembe a földiek — ne­vezzük nevén — kapitalista, csak a befektetések hasznát néző, kíméletlenül hatalmas­kodó magatartásával. Az író voltaképpen társadalmi kri­tikát és utópiát vetít ki az űrbe. Gurjevics elbeszélése egy különös bolygón játszó­dik le, ahol mesterségesen előállított lények állnak az ember szolgálatában. Egy ilyen lény, egy abiol lesz a hős — szó szerinti — „belgyógyásza”, s mivelhogy ez az abiol nem ember, az embert mint szer­kezetet, mint lehetőségek együttesét nézi, s többet sze­retne kihozni belőle... Tupi- cin novellája gyermekekről szól, s a fantasztikum mint távoli, meg nem valósult le­hetőség él a gondolataikban, halott szüleik életre keltésé­ről. A címadó nevellában Arkagyij és Borisz Sztugackij a nyárspolgáriságot gúnyol­ja ki egy kisvárosi nyárs­polgár mentalitásán. napló­ján keresztül mutatva be ma­gatartásukat az idegen meg­szállás alatt. Galgamáésai menyecske 1967-ből, . Magyar népviseletek kötetben. hanem rajzokkal, képregény­nyel érte el. Kiskapukon, helyesebben szólva színészbe­járókon — s mégcsak nem is színházak, hanem varieték szí­nészbejáróin — keresztül jutott a film közelébe, jelenetek, majd filmek írójává lett. A rendező érését, pályája alakulását, művészete formá­lódását a Róma című filmig követi nyomon a könyv. JOUVET sem egyenes úton jutott a színpadra. Apja halála után gyógyszerész és orvos nagy­bátyja neveli, s a két nagybácsi a gyógyszerész pályára adja. Tanulmányai elvégzése után, 1907-ben gyógyszerész-gyakor­nok lesz Párizsban. De diák­korától szerelmié a színház. A színiakadémiára nem veszik fel. Elégedetlen a korabeli naturalista színházzal. Megis­merkedik egy hasonlóan gon­dolkodó társasággal, és 1908- ban — Jouvet ekkor 21 éves — „színházat csinálnak”. Két év múlva már „hivatásos”, szerződtetett színész. Ennek a tudatos, a színházat legjobb hagymányai alapján megújító művésznek — szí­nésznek, rendezőnek, társulat­gazdájának és később az őt egykor be nem fogadó sizíni- akadémia tanárának — kibon­takozását, színpadi és filmbeli alakításait, rendezéseit ismer­hetjük x meg Karcsúi Kulcsár Istvánnak a sorozatbeli köny­vében. RODIN művészetét Harsányt Zoltán mutatja be a sorozatban. A nagy francia szobrász, a köz­ismert Gondolkodó alkotója a múlt század gyermeke volt. 1840-ben született. Pályája ugyancsak küzdelmesen in­dult, háromszor is hasztalan kísérelte meg, hogy felvegyék a Képzőművészeti Főiskolára. Az első igazi sikerét negyven­évesen érte csak el. A megké­ső elismerések magyarázata a korban rejlik. A polgári for­radalmak lezajlottak már, a polgárság, amely kivívta pozí­cióit, és képviselői a változat­lanság és a középszer őrei let­tek a francia művészetben ak­kor. Egy-egy új próbálkozás, egy-egy ma már a művészet- történet nagyjai között szá- montartott művész jelentke­zésére meghúzták a vészha­rangot: „veszélyeztetik a nem­zet morális egységét’’. Rodin ugyancsak közismert szobrát, a Calais-i polgárokat e város tíz évig egy istállóban rejtegette, nem merték kiállí­tani ... Küzdelmes művészi pályát isimerünk meg Rodiné- ben. E két könyv egyike is kö­zel áll az útirajzok kedve­lőihez, hiszen kiváló ősrégé­szünk, Gábori Miklós, az úti­rajz elevenségével kalauzolja végig olvasóit két kontinens országaiban. Négy, önmagában is helyt­álló tudományos útirajzból áll a könyve. Az Ősemberek útján — Európán keresztül című fejezet az osztrák Al­poktól Angliáig vezet. A mai élet érdekességei, városok és tájak színfoltjai, egyáltalán: az utazó érdeklődő, élmé­nyekre nyitott, derűs tekin­tete elé táruló idegen világ sokrétű gazdagságban bonta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents