Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

it; ■ ^ T#' 1 < ■ í ... ] x A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I, ÉVFOLYAM, 166. SZÁM mm&n 1974. DECEMBER 13., PÉNTEK Mobitox — sorozatban Az idén alakították át a pé- celi Vegyesipari Szövetkezet elektromos részlegét, ahol im­már 1970 óta gyártják a nél­külözhetetlen Mobitox-oi, va­gyis a mezőgazdasági gépeik vezérlőberendezéseit. E fontos termékből a gyár­tás megkezdése óta összesen hatezer darabot készítettek, ebből 1400-at ebben az eszten­dőben. Számos Motoitoxot használnak fel az exportra ké­szülő mezőgazdasági berende­zésekben, legújabban példá­id a csávázógépekhez. — Sportpálya épült — a városi tanács támogatásával — a gödöllői Imre utcai ál­talános iskola mellett. A vö­rös salakos pályán öltöző, tanári szoba és szertár is van. A sportpályán az isko­la 600 tanulója korcsolyáz­hat is. Jó munkáért, jutalmak Vendégségben huszonkét kombájnos A napokban huszonkét kombájnost látott vendégül Gödöllőn a váci és a gödöllői járást magába foglaló Észak- Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége. A kombájnosők kö­zül hét kiemelkedő eredményt ért el a megyei versenyben, ők már korábban megkapták az ezért járó jutalmakat, most a szövetség kiegészítő aján­dékokat, órákat és Szokol tás­karádiókat ajándékozott ne­kik. Tizenöt komibájnos a szövet­ségi versenyben, valamint a nehéz aratás időszakában nyújtott nagyon jó teljesít­ményt: mindnyájan 70—100 vagon között teljesítettek, ök itt kapták meg jutalmaikat, kitüntetéseiket, amelyeket Ko­vács László, a szövetség el­nöke, Kovács Zoltán titkár, valamint a versenybizottság elnöke, Ecker János nyújtott át. Pénzjutalmat és oklevelet kapott: Takács Sándor dá- nyi, Tökbandi Ferenc, Kla- gyevik Pál ikladi, Dancsházi Gyula galgahévízi, Grósz Ti­bor, Pallos József letkési, Mácsai József szobi. Csatári Zsigmond őrbottyáni, Trab- nyi István rádi, Demény Ger­gely, Rottenhotter András kisnémedi, valamint Fekete László péceli kombájnos. Látogatók Lengyethonból A vadászok figyelmébe Gödöllő városa mária- besnyői részén — a Feny­vesi nagyút és a Fenyvesi dűlőút közötti belterüle­ten — a jóváhagyott város- rendezési tervek egy üdü­lőtelep és egy lakótelep ki­alakítását jelölték ki. A terv megvalósulóban van. Áz utóbbi ' időben egyre több lakóház és üdülő épült fel ezen a részen, néhány­ba már be is költöztek új tulajdonosaik. A lassacskán benépesülő környéket évről évre fel­keresik a környékbeli va­dászok is. S bár a környé­ken tilos a vadászat, ez a tilalom napjainkban már nemcsak a vadállomány védelmét jelenti, hanem emberi életekét is. A kör­nyék lakóinak egy része csak a fenyvesi utakon kö­zelítheti meg lakását, amíg az új — és már megterve­zett — átlós utak meg nem épülnek. A dűlőütak ked­velt kirádulóhelyei az ni üdülőknek is, s a gyere­kek különösen a bokros, íut- kározásra és játékra alkal­mas helyeket szeretik. Nem árt tehát időben felhívni az újfajta veszély­re a vadászok figyelmét és azokét, akik vadászatok szervezésével, lebonyolítá­sával és terepbiztosítással foglalkoznak. A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására egy hetet töltenek hazánkban a Lengyel Ifjúsági Szövetség vezetői. Alina Leciejewska, a Harzer Szövetség úttörőasztályának vezetője, s helyettese: Andr­zej Szatynski, valamint Te­resa Gurminska, a kisdobos- osztály vezetője szerdán fel­kereste a gödöllői általános iskolákat, ahol azok úttörő- vezetőivel baráti beszélge­tést folytattak a mozgalmi munka aktuális feladatairól. A ^ vendégeket elkísérte útjuk- yr rá Lábai László, a Magyar Üttörők Szövetségének Pest megyei elnöke. A lengyel if­júsági vezetők látogatása a késő délutáni órákban ért véget. HARMINC ÉVE SZABADULT FEL GÖDÖLLŐ A történelmi sorsfordulóra emlékezett a város Zászlódíszbe öltözött csütör­tökön reggelre Gödöllő váro­sa, amely felszabadulásának harmincadik évfordulóját ün­nepelte. Városszerte 1944. de­cember 12-re emlékeztek. Az ünnepségsorozat a koradél­előtti órákban a Dózsa György úti szovjet hősi emlékműnél kezdődött, ahol a város párt-, állami vezetői mellett felsora­koztak a városi úttörőcsapatok küldöttei is. Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél A Dózsa György út két olda­lán — az emlékmű és a járá­si-városi pártbizottság épülete között — pirosnyakkendős út­törők sorfala között haladt el a szovjet hadsereg 553-as szá­mú páncélautója, amely Szá­déról — ahol ugyanezen a na­pon ünnepelték a község fel­szabadulásának harmincadik évfordulóját — hozta el a Bat- tonyáról elindult szabadság tüzét. Az ünnepi megemlékezés né­hány perccel kilenc óra után kezdődött. A magyar és a szovje't himnusz elhangzása után az emlékmű körül fel­sorakozott öt városi úttörőcsa­pat vezetői jelentést tettek, majd a díszsorfal előtt felál­lított mécsesben fellobbant a láng. Ezután Bencsik Ernő, a Magyar Üttörők Szövetségé­nek városi elnöke tartotta meg ünnepi beszédét, melyben ki­tért azokra a feladatokra is, amelyeket a hősök nyomdo­kain járó pajtásoknak kell megvalósítaniuk. A megem­lékezés után a 'Munkácsy úti Petőfi Sándor általános iskola kórusa adott rövid műsort Winkler Nándor vezényleté­vel. Ezt követően az ünnepség mintegy másfélezer résztvevő­je az elesett hősök emlékének adózott. Az emlékmű talapzatán he­lyezték el koszorúikat a váro­si pártbizottság és a tanács vezetői, valamint a szovjet csapatok küldöttei, a gödöllői fegyveres testülétek pa­rancsnokai, Koszorúkkal és vi­rágokkal rótták le tiszteletü­ket a KISZ városi bizottság, az úttörőszövetség vezetői és munkatársai, valamint a po­zsonyi Duna utcai magyar is­kola Steiner Gábor úttörőcsa­patának küldöttei. Lerótta tiszteletét a Hazafias Népfront városi elnöksége, a gödöllői üzemek, intézmények párt- és gazdasági vezetői, valamint a város iskoláinak pedagógusai, diákjai is. A koszorúzás után a városi úttörőcsapatok ifjú képviselői léptek az emlékmű előtt lobo­gó mécseshez. Kezükben fel­lobbantak a fáklyák, hogy el- vihessék iskoláikba a szabad­ság tűzést. A szovjet páncélko­csi útját folytatva, Isaszegre indult. Az ünnepi megemlékezés a DlVSZ-ánduló hangjaival fe­jeződött be. Közös ünnepi pártbizottsági és tanácsülés Az MSíZMIP gödöllői városi bizottsága és a városi tanács közös ünnepi ülést tartott dél­előtt 11 órakor a járási hiva­tal dísztermében, ahol a párt- bizottság és a tanács tagjain kívül számos meghívott ven­dég is helyet foglalt. Az ünnepi ülésen megjelent Papp József, a váci városi Az Alsóparkból jelentjük Egy év: kilenc hónap? Világszerte különbözőkép­pen számoljuk az időt. Mas a moaamedan, mas a ouuuiustu es a he bér időszámítás. Más­képp számítja az időt a dalai lamp., de másképp a Pest me­gyei aeruházasi Vállalat is. Mert számoljunk csati utána. Gödöllőn az eiso torony.lázba 1914 március közepén Költöz­tek be az első lakok, testvé­rek között is alig kilenc hó­napja. A ház, illetve a laká­son garanciális szavatossagi iaeje egy év. Egy év pedig az európai időszámítás szerint tizennet hónap, többek között egész Pest megyében is. December elején félíves pa­pírost függesztettek ki a Stromfeld Aurél sétány 9-es számú házának földszintjén, melyről értesülnetett a ked­ves la.kó, hogy 1974. decem­ber 13-án a vállalat „szava­tossági bejárást” végez. Ki­lenc hónap után. Jól értesültek azt mondják, hogy a ház műszaki átadása 1973 decemberében volt, ezért jár le most a lakások szava­tossági ideje. De ez csak egy műszaki átvétel volt, mert mint a beköltözés időpontja mutatja, ezt még több is kö­vette. Számos olyan család la­kik a házban, aki tavaly de­cemberben még nem is tud­ta, hogy a Stromfeld sétányon fog lakni. Az alsóparki lakás- szövetkezet is csak az idén, februárban alakult meg. A la­kók egészen a beköltözésig tá­jékozatlanok voltak, ugyanis a szövetkezet megalakulása után sem nézhették meg a la­kásokat. Csak a költözés nap­ján. Manapság a lakás számít a legnagyobb értékű „tartós fo­gyasztási cikknek”. Furcsa, hogy ilyen „esetlegesen” álla­pítják meg a szavatossági időt. Ugyanis, ha a vásárló be­megy egy iparcikkboltba, és mondjuk vesz egy porszívót, a garanciális levélre a vásárlás napjának dátumát ütik rá. Nem pedig a meózásét. Mert az, hogy a gyártó-előállító mikor tartja késznek gyárt­mánytermékét, nem tartozik a vásárlóra. Az előállító cég csak a használattól kezdődően szavatolhatja áruja minőségét. Bizonyára sok kisebb hibát vettek észre a lakók az elmúlt kilenc hónap alatt. Bár lehet, hogy a meghibásodás oka a rendeltetésnek nem megfele­lő használat. Erről megint nem a lakó tehet. Nem osz­tottak a lakásokhoz használa­ti utasítást. Pedig az még egy kávédarálóhoz is jár. Ám nem jártak volna jobban, ha kapnak egy eligazító füze- tecskét, mint például az alsó­parki négyemeletes öröklakás tulajdonosai Mert ők megtud­hatták a használati utasítás­ból, hogy miképp kell kezel­ni a parkettát. Az utasítást nem tudják végrehajtani, mi­vel a szobákban szőnyegpadló van. Tehát december 13-án, pén­teken reggel kilenc órakor megkezdődik a „szavatossági bejárás”. Kilenc hónap, vagy tizenkét hónap a lakóknak nem mindegy, de úgy látszik a Pest megyei Beruházási Vállalatnak igen. örszigethy Hárman kapták meg a Pro Űrbe emlékplakett aranyfokozatát A gödöllői városi pártbi­zottság és a városi tanács tegnap délelőtt megtartott kö­zös ünnepi ülésén adta át Be­nedek János, a városi tanács elnöke a Pro Űrbe emlékpla­ketteket, amelynek arany fo­kozatát hárman kapták meg: dr. Komoróczi Sándor rendőr alezredes, a budapesti XIV. kerületi rendőrkapitányság vezetője, aki 1944-ben Gödöl­lőn jelentkezett a Magyar Kommunista Pártba. Az egyik legnehezebb feladatot, a köz­rend, a közbiztonság megte­remtését, az ellátás megszer­vezését vállalta magára a fel- szabadulás után. Bucsikó Vilmos, a felszaba­dulást követő időktől aktív ré­szese volt Gödöllő község, majd a város politikai és gaz­dasági életének. A Pro Űrbe emlékplakett arany fokozatát kapta még Kürti Lászlóné Borsányi Erzsébet, a mártír­halált halt Dregonya József özvegye. Kürti Lászlóné 1945- ben az elsők között vállalta a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyi szervezeté­nek megszervezését, s minden energiáját az ellátási gondok megoldására fordította. Szalagon az egytázisúak Serény asszonykezek szedik el az Árammérő Gyárban a szalagon érkező egyfázisú villamos mérőórá kát. Koppány György felvétele pártbizottság első titkára, dr. Lukács Ferenc, a váci városi tanács elnöke, ök Gödöllő megyei testvérvárosának la­kosságát, dolgozóit képvisel­ték. Részt vett az ünnepségen Kis Emil, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, és dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, vala­mint Anatolij Szeorokij őr­nagy, a hazánkban ideiglene­sen tartózkodó egyik szovjet egység parancsnoka is. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Keres Emil, Kossuth-díjas színmű­vész Szegénysoron címmel egy részletet adott elő Juhász Ferenc A Sánta család című elbeszélőkölteményéből. Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első tit­kára üdvözölte a megjelente­ket, majd Benedek János, a városi tanács elnöke tartott ünnepi beszédet. Szólt az egykori község felszabadulás előtt nehéz életéről, s az utób­bi harminc esztendő alatt vég­bement gyökeres változások­ról. Megállapította, hogy a fejlődés a várossá alakulás óta még fokozódott. Méltat­ta 1944. december 12-ét, a történelmi sorsforduló nap­ját, amelyet a gödöllőiek sohasem felejtenek el. Hosszasan beszélt a város jelenéről — számos adattal támasztva alá a 30. esztendő eredményeit — s a további fejlődés útjáról, amelyet a városfejlesztés V. ötéves terve határoz meg. A nagy tetszést aratott ün­nepi beszéd után újra Keres Emil lépett az ülés résztve­vői elé, s elszavalta Leonyid Martinov Euráziai elégia, va­lamint Garai Gábor Evés cí­mű költeményét. Ezt követően Kis Emil, dr. Lukács Ferenc és Anatolij Szeorokij emelkedett szólás­ra, s köszöntötte a harminc éve szabad Gödöllőt. A vá­ros környéki harcokban el­esett szovjet hősökre emlé­kezve, a megjelentek egyper­ces vigyázzállással adóztak. Az ünnepi ülés végén az Imre utcai általános iskola ének—zene tagozatának ének­kara, valamint a zeneiskola vonószenekara adott színvo­nalas műsort. A felszabadu­lási megemlékezés az Inter- nacionále hangjaival fejező­dött be. Hálastaféla Délután három órakor ko­szorúzás! ünnepség színhe­lye volt a gödöllői Felszabadu­lás tér. A városi tanács test- nevelési és sportfelügyelősé­ge a város három pontjáról • — a Kossuth Lajos utca 25. szám elől, a Szabadság tér és az Arany János utca ke­reszteződésétől, valamint az Isaszegi útról — hálastafétát indított az ünnepség színhe­lyére. A megemlékezésen Lu­kács László, a KISZ városi bizottságának titkára mon­dott ünhepi beszédet, majd a résztvevők megkoszorúzták az állomás falán elhelyezett emléktáblát. Az ünnepi meg­emlékezést a Légszesz utcai általános iskola tanulóinak műsora zárta. ^ Ezen a napon jelentette be Benedek János, a városi ta­nács elnöke, hogy érvénybe lépett a tanács idei négyes számú rendelete, amely a város címerének és zászla­jának megalkotásáról, hasz­nálatáról szól; T Emléktábla-avatás Szadán Szada község felszabadulá­sának harmincadik évforduló­ja tiszteletére a községi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnap délután ünnepi ta­nácsülést tartott. A községi pártszervezet titkára, Molnár András mondott ünnepi be­szédet. Köszöntőjében szólt az elmúlt harminc évben elért eredményekről, a falu folyto­nosan változó életéről, arcula­táról. Ma már alig található régi, 1945 előtt épült ház, több­ségüket lebontották vagy fel­újították; 1945 óta 561 családi ház épült. Az egyre javuló életszínvonalat az is mutatja, hogy nyolcvanöt személygép­kocsi van a községben. A la­kosság jelentős hányada bejá­ró dolgozó, Budapesten és Gödöllőn vállalnak munkát. A kisebb rész helyben, Mogyo­ród és Szada közös termelő- szövetkezetében dolgozik. A felszabadulás előtt nem volt orvosi rendelő és óvoda sem a községben. Ma már mindkét közintézmény megta­lálható, s legutóbb új egész­ségházat adtak át az anya- és gyermekvédelem javítása ér­dekében. A kisiskolások is jobb körülmények között ta­nulhatnak, a sok társadalmi munkával és állami támoga­tással kialakított új iskolá­ban. Ugyanígy kedvezőbbek lettek a közelmúltban felújí­tott épületben a községi ta­nács dolgozóinak munkakörül­ményei is. I A közművelődés feltételed is kialakulóban vannak. Alig fél éve, hogy átadták a két és fél ezer kötetes Székely Bertalan községi könyvtárat. Jelenleg a község KISZ-fiataljai pártunk XI. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy társadalmi munkában rendbehozzák a művelődési házat. Az ünnepi beszéd után Mo­gyoród község nevében Holló Miklós tanácselnök köszöntöt­te a szadaiakat, majd a sza- dai és a mogyoródi általános iskola tanulói kórusműveket adtak elő, s verseket mond­tak. A tanácsülést követően o községi tanács falán elhelye­zett emléktáblát avatták fel, amelyet az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront helyi szervezete, valamint a községi tanács állított. Az emléktábla alapítói, valamint Mogyoród község küldöttei koszorúkat helyeztek el a felszabadulás alkalmából. Az emléktáblát Szűcs Lajos, a Hazafias Nép­front szadai községi bizottsá­gának elnöke avatta fel. A szadaiak a mogyoródiak köszöntését december 14-én, szombaton viszonozzák. Az út­törők és az ifjúkommunisták délután fáklyákkal indulnak el Mogyoród felé, hogy részt vegyenek Mogyoród felszaba­dulásának ünnepén, s a Gálga menti népművészeti találkozó községi bemutatóján. — cthy —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents