Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

4 'fitem w sjimtw 1974. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Az érettségi rendszer marad Megváltozik a vizsgázók minősítése Sajtótájékoztató az Oktatási Minisztériumban Új szobrok a jubileumra A magyar plasztikai tö­rekvések különösen a hatva­nas évek óta környezetalakí­tó szándékúak. Szobrászaink társadalmi tartalmat hordo­zó meggyőző, agitativ mun­kái a képzőművészeti kivite­lező vállalat, műhelyeiben készülnek. Évente 100—120 kő- és bronz szobor ölt itt formát, hogy az ember leg­különbözőbb tevékenységei­nek színhelyein keltsenek a környezettel harmonizáló lát­ványt: Felszabadulásunk 30. évfor­dulójának tiszteletére leg­jobb művészeink készítettek emlékművekét. Abonyban pél­dául Mikus Sándor műve hir­deti a hazánkat felszabadító szovjet hpsök emlékét. Tör­ténelmünk sorsfordulójának jelentőségét ábrázolja majd Vácott Somogyi József műve, Százhalombattán Rózsa Péter alkotása. Bizonyára örömmel fogad­ják a budapestiek, hogy még április 4. előtt a Clark Adám téren állni fog Borsos Miklós süttőharaszti mészkőből ké­szült 0-kilométer szobra. Országos adat: o művelődési házak látogatóinak kétharma­da fiatal. Lényegében hasonló az arány Pest megyében is. Ez azt bizonyítja, hogy a fiatalok nagy többsége egyre inkább érzi a tanulás, a művelődés, a közösségi élet szükségességét. A művelődési házak feladata, hogy helyesen orientálják az ifjúság tudati fejlődését a tár­sadalom és a kultúra kérdé­seiben; a színvonalas szóra­koztatás mellett gondoskodja­nak a fiatalok tudásának, is­mereteinek bővítéséről, ízlésük, formálásáról, a világ dolgai­ról alkotott képük alakításá­ról. A megye művelődési intéz­ményei lényegében eleget lesz­nek a számukra megszabott feladatoknak. Mivel látoga­tóiknak többsége a fiatalok köréből kerül ki. a művelődési házak tevékenységi köre első­sorban ifjúságcentrikus, vagyis a fiatalok kívánságaihoz, igé­nyeihez igazodó. Másfél száz ifjúsági klub A megyében mintegy más­fél száz ifjúsági klub működik, többségükben a művelődési házakban. Nem egy közülük már több alkalommal elnyerte a kiváló címet és egyre több az aranykoszorús ifjúsági klu­bok száma is. A klubok a közösségi élet fórumai. Programjaik sokfé­lék: helyet kap bennük az is­meretterjesztés, a politikai vi­ta, a vetélkedő és a tánc, s közös kirándulás, színdarabok, filmek együttes megtekintése és még sok minden más. Példák hosszú sorával bizonyíthatjuk ezt. A gyömrői művelődési ház aranykoszorús Rákóczi ifjúsági klubja már tízesztendős múlt­ra teliinthet vissza. Száz tagja van, ezért a klubon belül — a fiatalok érdeklődési körének megfelelően — négy rétegklub alakult: a magnós-, a fotó- és az utazók klubjának tagjai he­tenként egy, a filmklub tagjai pedig hetenként két alkalom­mal találkoznak. A szombat mindig valamennyi rétegklub közös kötött foglalkozásának, a vasárnap pedig közös szóra­kozásának napja. A klubtagság több mint hétven százaléka KISZ-tag, s a klub vezetőségé­nek tagja mind a hat községi KISZ-alapszervezet titkára. Ez bizonyos értelemben a ma­gyarázata is a tíz év óta fo­lyamatos munkának. Mint ahogy ez a magyaráza­ta annak is. hogy aranykoszo­rús ifjúsági klub lett az idén a törteti. Itt a klub minden tagja KISZ-es. ennek követ­keztében igen jó a kapcsolatuk a község négy KTSZ-alapszer- vezetével. Ez egyúttal a bizto­sítéka is annak, hogv a klub nem csupán a fiatalok szóra kozási igényeit elégíti ki, ha­Időszerű kérdésekről, az ok­tatási párthatározat végrehaj­tásáról tájékoztatták tegnap délelőtt a minisztériumban a sajtó munkatársait a tárca ve­zető képviselői. A tájékozta­tót dr. Gosztonyi János okta­tási államtitkár nyitotta meg, egyebek közt hangsúlyozva, hogy a párthatározat végre­hajtásának helyzetét — a ta­vaszi vizsgálathoz hasonlóan — az új -tanévben, október­ben ismét ellenőrizte a mi­nisztérium. Minden megyéből — Pest megyéből is — gyűj­töttek tapasztalatokat. Ezek­ről két főosztályvezető, dr. Kálmán György, az általános- ős Komoróczky Sándorné, a középiskolai főosztály vezető­je számolt be. Jó légkör, demokratizmus, fegyelem Mindkét tájékoztató egybe­hangzóan kiemelte, hogy az n-em sokat tesz általános mű­veltségük, politilcai látókörük bővítése, szélesítése érdekében is. Ezt segíti például az a ti­zennyolc részből álló előadás- sorozat, amelyben az űrhajó­zástól a világpolitika napi kér­déseiig sok mindenre feleletet kapnak a klub tagjai. És sorolhatnánk még hosz- szan, milyen sokszínű munka folyik a szentendrei, a veres- egyházi, a szentmártonkátai vagy éppen a szigetszentmár- toni ifjúsági klubban és a, többekben. Egybiztos: a klubok igen vonzó formái a közművelődésnek, különösen a fiatalok körében. Kapcsolat az iskolákkal Amikor elmondottuk, hogy a művelődési házak látogatói­nak a zöme fiatal, hozzá kel­lett volna tenni a pontosság kedvéért, hogy elsősorban ti­zenéves fiatal. Egy-két eszten­deje azonban új törekvés van kialakulóban: bekapcsolni a művelődési házak munkájába az általános iskolák diákjait is. A Bagón kezdődött orszá­gos kísérlet lényege: az okta­tási és közművelődési intéz­mények munkájának koordi­nálása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iskola kultu­rális életének szervezője és le­bonyolítója maga a művelődési központ. A kezdeményezés célja nem elsősorban az, hogy az iskola kulturális életének átvállalá­sával könnyítsék a pedagógu­sok munkáját, hanem az, hogy már iskolás korban bevonják a gyerekeket a művelődési központ munkájába, megsze­rettessék velük az önművelő­dést, amelyet aztán felnőttként sem hagynak abba. E cél ér­dekében az iskola igazgató- helyettese egyúttal a művelő­dési központ művészeti elő­adója is, vagyis olyan ember, aki „otthon van” mind a két helyen; az iskola is, a művelő­dési központ is egyaránt mun­kahelye. A két esztendeje kezdett kí­sérlet beváltotta a hozzá fű­zött reményeket: nemcsak az iskolai szakkörök munkája vált sokszínűbbé, színvonala­sabbá, a gyerekek is szíveseb­ben vesznek részt ezeken a kötetlenebb, nem az iskolában, hanem a művelődési központ­ban tartott foglalkozásokon ahol érthető módon sokkal Gazdagabb. szemléltetőanya? áll a rendelkezésükre. De a bagi kísérlet sikerét bizonvftja az is, hogy amit ők elkezdtek, azt már megvalósítandó fel­adatként jelöli meg a Köznonti Bizottság közművelődési hatá­rozata, amely kimondja: „A tolyam,atos művelődés biztosí­tása érdekében menkülönböz- *°t,ett fiaveimet kell fordítani a közoktatási és közművelődé­si intézmények között a tar­idei tanév az általános és a középiskolákban egyaránt jó­val nyugodtabb légkörben, jobb körülmények között kez­dődött, mint a tavalyi. Több ok miatt. Azért például, mert — mint a minisztérium jóval a tanévkezdés előtt bejelentet­te —, jelentős változásokat, új intézkedéseket az idén nem vezetnek be, s a tanácsok és a tantestületek mindenütt jól felkészültek a munkára. Az új rendtartás bevezeté­sének tapasztalatairól szólva mindkét tájékoztató egyaránt hangsúlyozta, hogy az iskolák­ban az elmúlt tanévben so­kat változott, fejlődött a de­mokratizmus. Ennek kereté­ben javult a tantestületek és az ifjúság viszonya. Sok he­lyen a fiatalok most már ténylegesen beleszólnak azok­ba a döntésekbe, amelyek ró­luk intézkednek. Ennek a demokratikus fel­lendülésnek jó tükrei voltak a tíiákparlamcntek. Á'taláno­tós és rendszeres, pedagógiai célokat is szolgáló együttmű­ködés kialakítására”. Lényegében ezt a célt szol­gálja a közelmúltban Fót-Kis- alagon kezdődött munka is, amelynek célja: a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő egységes közoktatási-közműve­lődési modell kialakítása. Hogy mit értenek ezalatt? Az iskolában folyó oktatás haté­konyabbá tételét a közműve­lődés eszközeive;l. Ugyanakkor: megszerethetni a fiatalokkal a műve)Őj3é$,'.'.'.j^gbah sok­oldalú tevékenységet. Az általános iskolák diákjai­nak a bekapcsolása végsősoron újabb tíz- és tízezer látogatót jelent majd a művelődési há­zakban, olyan látogatót, akik­nek a többsége felnőttként is megmarad. A lehetőségek széles' skálája Természetesen a művelődé­si házak fiatal közönsége nem csupán gz ifjúsági klubok tagságából és az általános is­kolák diákjaiból verbuváló­dik. Az pntevékeny művészeti együttesek — színjátszók, tán­cosok, bábosok, irodalmi szín­padok — tagsága szinte kivé­tel nélkül a fiatalokból to- borzódik. A művelődési házak feladata, hogy tartós művelő­dési közösségekké kovácsolja ezeket a csoportokat, amelye­ket a cselekvő részvétel, a kö­zösségi élmény megszerzése s a művészet világával létrejö­vő kapcsolat hozott össze. És hasonló a feladata a művelő­dési házaknak a szakkörök fo­kozottabb támogatásában is, hiszen a szakköri tagok több­sége szintén a fiatalok sorai­ból kerül ki. A fiatalok egy jelentős része azonban ma még csupán a mű­velődési házak szórakoztató rendezvényeit látogatja, a disc-jockey programokat, a táncrendezvényeket, a beat- hangversenyeket. A feladat nem kétséges: ezeket a fiatalo­kat is megnyerni a művelődési ház tartalmasabb rendezvé­nyeinek, bekapcsolni őket a különböző kisebb közösségek munkájába. Hogyan? Jó példa rá az erdőkertesi. Itt a disc- jockey programok keretében kisfilmeket vetítenek, vetélke­dőket rendeznek, azaz — egyelőre alapfokon — igyekez­nek tartalmasabbá tenni a kö­zös zenehallgatást. Másutt a táncos programok közé iktat­ják be egv-egy kisfilm levetí- tését vagv egy-egy vers meg hallgatását. A cél itt is, ott is nyilván­való — a fiatalok újabb és újabb tömegeit bekapcsolni a művelődési házban folyó köz- művelődési munkába. Prúkner Pál san elmondható, hogy hiteles képet rajzoltaik változó-javu­ló helyze' cl. A fiatalok fele­lős vitái önmagukban is do­kumentálták, hogy a jó lég­kör együtt jár a fegyelem erő­södésével. Az iskolai nevelés eredményeit bizonyítja az az áldozatkész helytállás is, amely az őszt betakarítást se­gítő társadalmi munkaakciók­ban a diákság részéről meg­nyilvánult. A nagy munká­ban az általános iskolások 78 százaléka vett részt, 407 kö­zépiskolából pedig 150 ezer fiatal. Aktivitás az órákon Az októberi vizsgálatok fé­nyében kedvező tapasztalatok­ról számoltak be a tájékozta­tón az iskolák tanulmányi munkájával kapcsolatban is. Az egyik legfontosabb ered­mény, hogy szinte mindenütt javult az órák színvonala. Egyre jobban megfelelnek a modern pedagógia követelmé­nyeinek. Ez azt jelenti — hi­szen a korszerű metodikának ez talán a legfontosabb köve­telménye —, hogy a tanítási érákon nőtt a tanulók aktivi­tása. A pedagógusok egyre jobban megtalálják az ehhez vezető módszereket. Mindez­zel együtt azonban a tanítási órák nevelő hatása még min­dig kevés. Ebben a tekintet­ben a pedagógusokat változ­tatásokra kell ösztönözni. Tavalyhoz képest sokat ja­vult a helyzet a harmadik testnevelési órával kapcsolat­ban is. Főképpen azért, mert bevezetése nagyméretű társa­dalmi mozgást, aktivitást is elindított. Nagyon sok helyen hozzáláttak, hogy társadalmi összefogással, közerőből pótol­ják vagy javítsák a rossz tár­gyi feltételeket. Ez igen szép eredményekkel járt. "r „ <é •Az -..'elmúli'.tanévben -tovább nőtt a szemléltető eszközök száma. Ezt a sokfelé jelentke­ző gondot egyébként a mi­nisztérium tervei szerint 3—4 év alatt meg kell oldani. A pedagógusok helyzetéről szóív? mindkét főosztályveze­tő tájékoztatója rámutatott, hogy — egyebek között az óraszámcsökkenés következté­ben — jobbak az élet- és munkakörülmények, mint ré­gebben. Emelkedik a létszám Javult a helyzet a felnőtt- oktatásban is. Az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén is vál­tozatlanul nő a tanulás iránt a felnőttek érdeklődése. A ta­valyihoz képest minden okta­tási formában mintegy 20 szá­zalékkal emelkedett a lét­szám. Az egyik legsikeresebb és legeredményesebb kezde­ményezés ezzel kapcsolatban a szakmunkások középiskolá­jának létrehozása. 95 helyen nyílt ilyen iskola, 251 osztály- lyal, s 11 ezer fiatal szakmun­kás kezdte meg bennük az érettségibe való felkészülést. Újra öt jegy A sajtótájékoztatón emlé­keztették az újságírókat, hogy tavaly a minisztérium az új intézkedéseket azzal vezette be, hogy ha szükséges, kész a korrekcióra. A tapasztalatok szerint az érettségi minősíté­sek új rendszere nem vált bé, nem szerezték meg sem a pe­dagógusok, sem a szülők, sem a diákok egyetértését. Ezért- a minisztérium elhatározta, hogy megváltoztatja őket. Az újfajta érettségi minden más eleme, például a tantárgyak választhatósága, a közös érett­ségi és egyetemi felvételi írásbeli, s a többi továbbra is változatlan marad. Az új mi­nősítések a régebbiekkel azo­nosan, öt fokozattal értékelik a tanulók teljesítményét: je­les, jó, közepes, elégséges és elégtelen. A módosított érettségi vizs- , gaszabályzatokat az iskolák januárban kapják meg. ö. L. Ifjúságéért trikus programok Fiatalok a művelődési házakban Kezdeményezések Bagón és Erdőkertesen HETI FILMJEGYZET Ámokfutás Gyöngyössy Katalin és Huszti Péter Fejest ugrani egy meden­cébe, melyben csak egy te­nyérnyi víz van, legalábbis kockázatos vállalkozás. Fa­zekas Lajos, az Ámokfutás cí­mű új magyar film rendező­je — egyben a forgatókönyv írója. Kertész Ákos társasá­gában — mégis ezt teszi. Nem a tönkrezúzódás ön­pusztító szándékával, hanem azért, mert valami optikai csalódás következtében szí­nültig telinek véli a sekély vizű medencét. A film bizonyára egy diva­tosnak mondott jelenségről, a társtalanságról és az ön­megvalósítás, az egyéniség keresésének nehézségeiről kí­vánna beszélni. Cselekménye és figurái erre engednek kö­vetkeztetni. Adva van ugyanis egy értelmiségi házaspár: Gyula (Darvas Iván), és fe­lesége, Mária (Gyöngyössy Ka­talin). Mindketten egyetemi oktatók. Van egy kedves kis­fiúk is. akit vidéken nevel (egészségügyi, de legalább ennyire családi okok miatt is) a nagymama. Adva van Ágnes, Mária egyetemista húga (Máriáss Melinda), aki náluk lakik, és aki egy óvat­lan pillanatban elszereti Gyulát, Mária férjét. A von­zalomnak látványos követ­kezményei vábha.tpk, m>ra= Má­ria otthagyja., a.-toriéia. húgát, aki időközben egy hisz­térikus. roham után hazaro­han a mamához. Mária pedig, akinek a véletlen épp a nagy kiborulás napján sodorta útjába volt egyetemi társát és feltehetőleg közeli barát­ját, Ágoston Jánost (Huszti Péter), a már két rossz há­zasság után levő, kiábrándult, cinikus és felelőtlen fiúhoz csapódik. És máris kész a négyszög, amely sajnos pon­tosan olyan banális és sem­mitmondó, mint egy négyszö­get ábrázoló geometriai ábra. Fazekas ugyanis azt re­méli, hogy ebben, a távolról sem eredeti konfliktusnégy­szögben, amely tele van sab­lonos alapszituációkkal és sablonos figurákkal, nagy mélységek, súlyos egyéni és társadalmi összeütközések és problémák rejlenek. Nem két­séges, valótlan rejtekeehel- nének, ha a rendező és a for­gatókönyv a felszín alá tud­nának hatolni. Így azonban csak egyfajta életérzés il­lusztrálása, egy ténylegesen megcsinálandó film mintegy tartalmi kivonata áll elő. Az Ámokfutás nem tud semmi újat mondani ebben a téma­körben. A filmnek sajnos nemcsak a szituációi, a figurái papír- ízűek, vulgarizáltak, hanem a — néha igen lényeges sze­rephez juttatott — dialógu­sai is. Talán a mindennapok egyszerűségére, az „éppen olyan, mint az életben”-re tö­rekvés okozza, hogy a sze­replők párbeszédei, monológ­jai rendkívül szürkék, lapo­sak, invenciótlanok. Itt erő­teljesebben szükség lett vol­na Kertész Ákos írói tollá­ra. Mint ahogyan a film gyengeségének végső oka is a mélynek és magvasnak hitt, sekélyesés üres forgatókönyv­ben keresendő. Fazelcas — ez kétségtelenül kiderül a filmből — lényegesen jobb rendező, jobb filmes szakem­ber, mint forgatókönyvszer­ző. Ez volt 1'967-ben forgatott első nagy játékfilmjének, a Lássátok feleimnek is a ta­pasztalata. Az a film is íias- jelentett* s Fazekas az­óta nemit forgatott egész es­tét. betöltő játékfilmet. Saj­nálatos, hogy újbóli jelent­kezése sem sokkal derűkel- tőbb. Az Ámokfutás a soka­dik, és sajnos nyomós példa arra, hogy jó írói alapanyag nélkül nagyon nehéz jó fil­met csinálni (néha még akkor I se sikerül, ha az alap, a for­gatókönyv kitűnő). A színészek semmiről sem tehetnek. Huszti Péter a ro­konszenves link, Gyöngyössy Katalin a hányódó asszony. Darvas Iván a szelíden őrlő­dő férj, Máriáss Melinda a zavarosfejű hisztérika hely­zetgyakorlat-értékű figuráit kénytelenek megtestesíteni, • ez nem is történhet másképp), mint színészi egyéniségüknek a vázlatos szerepek fölé ke- rekedésével. Tibbs és a szervezet Helyesebb lett volna talán nagy kezdőbetűvel írni a szer­vezet szót, hiszen az a ban­da. amelynek viselt dolgai ennek a Don Medford által rendezett amerikai filmek a középpontjában állnak, való­ban óriási befolyású és ere­jű hálózat. Hogy mivel fog­lalkoznak? Kábítószer-csem­pészéssel. A szervezettel szemben azon­ban ott van Tibbs, a derék detektív, aki ráadásul sötét­bőrű, s mint ilyent, kicsit kinézik maguk közül a rend­őrtársai is. Tibbs (Sidney Poi- tier alakítja) természetesen mindent megtesz, hogy nyo­mára jusson a heroincsempé­szeknek, akik semmitől sem riadnak vissza, gyilkosságo­kat is elkövetnek, hogy egy az ellenbanda által elrabolt nagy heroinszállítmányt visz- szaszerezzenek. Tibbs végül is egyedül ma­rad. Mi több, még az állá­sából is felfüggesztik, de ő azért csak nyomoz és nyo­moz. Mígnem aztán, egy ha­talmas üldözési jelenet után, be kell látnia, hogy a szer­vezet erősebb, mint ő. Ki tudja. hány bűnügyi filmben találkoztunk már ezekkel az előregyártott ele­mekkel. s hányban jutottunk hasonló végkövetkeztetésre? Persze akadt olyan is, amely­ben ezek az elemek végül is nagy filmélménnyé álltak ösz- sze, komoly társadalombí­ráló élt kaptak, s arcunkba kergették a vért (emlékezzünk csak néhány olasz és francia, vagy éppen amerikai filmre, melyek még most is futnak a mozik műsorán). A Tibbs nem ezek sorába tartozik, s ezen a rokonszenves Sidney Poitier játéka sem tud se­gíteni. Takács István A VOLÁN 1 SZ. VÁLLALA1 felvételre keres autószerelő, karosszéria­lakatos. tmk-lakatos. fényező autóvillomossáqi szerelő, víz- és fűtésszerelő, heqesztő, villanyszerelő szakmunkásokat betanított és segédmunkásokat. Jelentkezés: XIV., Pillangó u. 22., XIV.. Mogyoródi út 26-32., III., Zav u 24-26., IX., Tóbiás u 36- 38.. XIII., Mohács o. 24-26., XIII., Heqedüs Gvulo u 45., IX., Köztelek u 4.. Cegléd Külső Körösi út Gödöllő, Dózsa György út 65.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents