Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

1974. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK 30 éves a vietnami néphadsereg A vietnami néphadsereg megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövet­ségén. Nguyen Duy Sanh ezredes, katonai attasé az évforduló jelentőségéről szólva vázolta a vietnami népnek a gyarma­tosítás. az imperializmus el­leni küzdelmét. Szólt arról, hogy 1945. szep­tember 2-án a forradalom fegyveres erői a VDK álla­mának hadseregévé, a mai vi­etnami néphadsereggé ala­kultak át. Az attasé beszélt a francia imperialisták elleni háborúról, majd a vietnami népnek az amerikai agresszo- rok elleni harcáról. Hang­súlyozta, hogy az agresszorok elleni harcukban sok segít­séget kaptak a szocialista or­szágoktól, a gyarmati elnyo­más ellen harcoló népeiktől, s küzdelmüket támogatták a világ haladó erői. Végül köszönetét mondott hazánknak azért az interna­cionalista támogatásért, ame­lyet a vietnami nép hősi har­cához nyújtott. Jövőre ABC-áruIiáz épül Vácott tjlést tartott az országgyűlés mezőgazdasági és kereskedelmi bizottsága Szerdán két országgyűlési bizottság tartott ülést. Dr. Bé­lák Sándor elnökletével a me­zőgazdasági bizottság meg­tárgyalta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal jövő évi költségve­tését. A kereskedelmi bizott­ság Palkó Sándor elnökleté­vel megtartott ülésén a Bel­kereskedelmi és Külkereske­delmi Minisztérium jövőre tervezett bevételeinek és ki­adásainak alakulását elemez­ték. A mezőgazdasági költség- vetési tervezetekről Kazarecz- ki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes tartott tájékoztatót. Az ülésen megállapították, hogy mezőgazdaságunk és élel­miszeriparunk az idei rossz időjárás ellenére is megtar­totta az utóbbi évekre jellem­ző, dinamikus fejlődési üte­mét. Az ötéves terv teljesí­tésének, sőt, túlteljesítésének minden feltétele biztosított. A feladatokról szólva a kép­viselők hangsúlyozták, hogy a nyugodt és egyenletes belső ellátás mellett fokozni kell az exportot, és ezzel is hozzá kell járulni a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javításá­hoz. Felszólaltak Mateovics Jó­zsef, Kovács István, dr. Pál István, dr. Molnár Béla, Var­ga B. István, Lakatos András, Nieszner Ferenc, Riba Miklós és Kelemen Sándor ország- gyűlési képviselőik, valamint Moharos József, a TOT elnök­helyettese. Az országgyűlés kereske­delmi bizottságának ülésén Baczoni Jenő külkereskedel­mi államtitkár a szocialista és a kapitalista országokkal foly­tatott kereskedelmünk alaku­lását elemezte, hangsúlyozva, hogy a külkereskedelemben az áruforgalom kiegyensúlyozott­ságára kell törekedni. Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi államtitkár tájé­koztatójában elmondotta: az idén a kiskereskedelmi for­galom valamelyest gyorsab­ban emelkedik a népgazdasá­gi tervben a számítottnál. A lakosság áruellátása általá­ban kielégítőnek mondha­tó. Jövőre a forgalom az idei­nél valamivel mérsékelteb­ben, de nem kis mértékben, átlagosan 8—9 százalékkal emelkedik. Az ágazat beruházásai jö­vőre elérhetik a 4,7 milliárd forintot. Ezer négyzetméter­nél nagyobb alapterületű ÁBC-áruház épül például Vá­cott is. Az IMI adja a motorokat Nemzetközi kooperáció — gazdaságos termelés Igazgatói iroda. A téma kel­lős közepénél tartunk, amikor beszól a titkárnő: „Megjött az angol ügyfél.” Az igazgató „nem hagynak élni” kifejezés­sel a mennyezetre emeli sze­meit és azt válaszolja: „Vigye a főmérnökhöz”. Mire a tit­kárnő megszeppenve: „Azt nem lehet, mert a francia ve­vővel tárgyal.” Ismét az igaz­gató: „Akkor a főkönyvelő­höz!” A lány ijedten: „Annál a jugoszlávok vannak”. Az igazgató most már idegesen: „Találjon ki valamit,, ültesse le, főzzön neki kávét, kísértes­se végig az üzemen...” Aztán akkorát sóhajt, hogy felborzo- lódnak az asztalán heverő gépelt papírhalmok és meg­kérdezi: „Hol is tartottunk?” Mostanában az iparvállala­toknál gyakran megismétlő­dik ez a jellegzetes epizód, a kilincset egymásnak adó kül­földi partnerek, bejelentve vagy váratlanul érkeznek, s a vállalatvezetőkkel, kereskedel­mi szakemberekkel napokkal előbb kell időt egyeztetni pár órás beszélgetésre. Dr. Kálazi Lajos, az Ikladi Ipari Műszer­gyár kereskedelmi főosztály­vezetője is a percre kiszámí­tott idejű vezetők közé tarto­zik, két üzleti tárgyalás szü­netében — mivel már elmen­tek a nyugatnémetek, s még nem jöttek meg a svédek — szakított időt arra, hogy az IMI nemzetközi kooperációs kapcsolatairól tájékoztassa la­punkat Nem máról holnapra — Hét évvel ezelőtt jött lét­re az első együttműködési megállapodásunk a SEVER jugoszláv céggel, s három évre rá az OBOD-dal is megkötöt­tük a szerződést. Ez a hármas kooperáció — a Hajdúsági Iparműveket is beleértve — ma is tart, eredménye: a ma­gyar piacon megjelenhettek az automata mosógépek. Kap­csolatunk évente 10—15 ezer automata mosógépet jelent a hazai kereskedelemnek. Az általunk szállított motorok mennyisége a kapcsolat létre­jötte óta meghaladta a 100 ez­ret. Tulajdonképpen egy ko­operációs egyezmény nem máról holnapra születik, hosz- szabb kialakulási folyamat előzi meg. A mi esetünkben export szállítással kezdődött, s miután megismerték termé­keinket a külföldi piacon, megnyertük a cégek bizalmát, így jelentkeztek már a külön­böző termékek közös előállítá­si lehetőségeivel. Kooperációs kapcsolataink fellendülésében közrejátszottak a TRANS­ELEKTRO útján kialakult nyugatnémet megállapodások. Először a középvállalatok tet­szését nyerték meg a termé­keink, majd jó hírnevünkre felfigyeltek az NSZK-ban ve­zető helyet betöltő cégek: mo­torokat rendeltek, később a .termelési egyuttműkpdlést is proponálták. Körfűrész — közösen — A kooperációs kapcso­lataiknak mi a legújabb szü­lötte? — A magyar piacon még nem szereplő körfűrész közös gyártásának megszervezésével foglalkozunk jelenleg. Mi ad­juk hozzá a motort, St gyárt­mány többi része az NSZK- ban készül. A magyar jóváha­gyásnál tartunk, a mintada­rabok megérkeztek, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző In­tézet és a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézethez nyújtjuk be a prototípusokat. — Mi szerepel a jövő évi pr ogr am j ukban ? — Szintén a nyugatnémet cégekkel tárgyalunk, betonke­verők gyártására tettünk aján­latot. Nem nagyipari jellegű, inkább kis teljesítőképességű, háztáji, magáncélra is hasz­nálható konstrukcióra gondo­lunk, amely kisebb építkezé­seknél jól használható. A cik­kel elsősorban a belföldi piac ellátását akarjuk javítani, a már forgalomban levő beton­keverőkhöz viszonyítva 120— 140 literes gyártmányunkat 30 százalékkal olcsóbban tudjuk a fogyasztóknak kínálni. — Vannak-e hosszúlejáratú megállapodásaik ? — Épp most kötöttünk egy osztrák motorgyárral, asztali köszörűgép előállítására. Nyu- gat-Európában eléggé elter­jedt cikk, a nagy konkurren- cia ellenére is jelentős keres­letnek örvend. Hat típusban készül, az alapgépeket mi gyártjuk. A termék korszerű­ségében megüti az európai színvonalat, amit bizonyít, hogy az osztrák cégnek 20 ezer darab az éves igénye. A gyártáshoz kooperációs part­nerünk adta a szerszámokat, azzal a joggal, hogy a hazai piacokon értékesített asztali köszörűgépek gyártásához is használhatjuk. A közeljövőben a belkereskedelem forgalomba hozza új termékünket, mely a háztáji gazdaságokban mező- gazdasági szerszámok élezésé­re is alkalmas. Az IMI ugyancsak ezzel az osztrák céggel tárgyal hajtó­műves motorok közös gyártá­sáról. Céljuk, a fordulatszám- csökkentés, vagyis egy olyan konstrukció létrehozása, amellyel lassúbb járatú beren­dezések is hajthatók. Ezekhez a speciális hajtóművekhez je­lenleg import útján juthatnak a hazai üzemek, tehát a ko­operációval lehetőség kínálko­zik a belföldi előállításra, amellett, hogy az exportforga­lomra is kedvezően hat. A do-, kumentációk már megérkez­tek, s a héten sor kerül az együttműködés részletes meg­beszélésére. A piac kényszerít — A KGST-n bélül van-e kialakulóban levő kapcsola­tuk? — Az NDK-ban folytatunk tárgyalásokat, szeretnénk megállapodni háztartási ké­szülékek közös gyártásáról. Vállalatunk készítené a mo­torokat, az egyéb tartozékokat, alkatrészeket pedig az NDK- beli partner. A szerelési mun­kákban mindketten részt ven­nénk. Mi már elküldtük aján­latunkat, várjuk a választ. A bővülő nemzetközi keres­kedelmi kapcsolat az Ipari Műszergyámak stabil jövőt ígér, minél többirányú az ösz- szeköttetés, annál biztonságo­sabbak az értékesítési feltéte­lek, a konkurrencia leküzdése. A piac kényszerít az export­képesség fokozására is — az előző évhez képest majdnem ötven százalékkal növekedett az exporttermelés —, ez vi­szont csak egy módon lehetsé­ges: a szüntelen gyártmány­fejlesztéssel. H. A. JANUÁR 3-ÁN ÖSSZEÜL A MEGYEI TANÁCS Hivatásszeretettel és -tudattal a lakosság érdekében A tanácsok káderhelyzetét vitatta meg a végrehajtó bizottság Együttműködési megállapodás a tanács és a KISZ között A Pest megyei Tanács V. B. tegnap délelőtti ülésén meg­vitatta a megye 1975. évi központi költségvetési tervét, ame­lyet az 1975. január 3-1 tanácsülés elé terjeszt jóváhagyásra. Ugyancsak ezen a tanácsülésen tárgyalták meg a megyei ta­nács és szervei, valamint a NEB 1975. évi munkatervét, ame­lyeket szintén a tegnapi vb-ülésen vitattak meg. A jó munka forrása a politikai, a szakmai fejlettség A tanács-vb részletesein megtárgyalta a tanács és a hozzátartozó szerveik káder- helyzetét. Az MSZMP X. kongresszusa négy évvel eze­lőtt alapvető feladatként ha­tározta meg a közigazgatás to­vábbi tökéletesítését, szocia­lista jellegének erősitését. Ez mind a törvények és a ren­deletek pontos végrehajtása, mind a lakosság ügyeinek gyorsabb, eredményesebb in­tézése miatt vált szükségessé. Különösen nagy a szerepe és felelőssége ebben a politikai­lag és szakmailag felkészült, munkájukat szocialista köz- tisztviselőhöz méltón végző hivatali dolgozóknak. A köz- igazgatás tökéletesítésének nélkülözhetetlen követelmé­nye, hogy a hatóságok mun­káját rendszeresen ellenőriz­zék­A X. kongresszus, majd a későbbi párthatározatok szel­lemében a Pest megyei ta­nács rendszeresen figyelem­mel kísérte a tanácsban dol­gozók munkáját, miszerint po­litikailag és szakmailag is megfeleljenek a megnöveke­dett követelményeknek. A pártbizottságokkal szorosan együttműködve ellenőrzik, hogy politikailag megbízható, a szocializmus ügyéhez hű, fe­gyelmezett, s fegyelmet köve­telő, hivatásszeretettel ren­delkező emberek végezzék mindennapi munkájukat a la­kosság érdekében. Ennek is tulajdonítható, hogy a taná­csok dolgozói többségükben megálltak helyüket, megfe­lelnek a lakosság várakozá­sának. Az új tanácstörvény, a ta­nácsi szervek hatáskörének bővülése különösen indokol­ta, hogy a tanácsokban olya­nok dolgozzanak, aikik képe­sek betölteni hivatásukat: po­litikailag, szakmailag helyt­állnak. Az utóbbi években létrejött 48 nagyközségi és 25 községi közös tanács az egész tanácsi rendszerben nagy szer­vezeti változást jelentett. A városi tanácsokhoz hasonló magas szinten kellett meg­szervezni munkájukat. Elégedetten állapította meg a tanács-vb, hogy a járási hi­vatalok elnökei, helyettesei, a városi tanácsok tisztségvise­lői mintegy 31,2 százaléka ren­delkezik felsőfokú politikai végzettséggel és ugyanany- nyian jelenleg is tanulnak. Az B apparátus stabilizálódott, s a Még egy épület Gyálon új épülettel bővül az óvoda. Ahol ma még a kisgyerekek játszanak, jövőre egy új, 75 személyes rész épül. Háttérben az ugyan­csak új, 75 személyes épület látható. Nagy Iván felvétele dolgozóknak mintegy 67 szá­zaléka rendelkezik az előírt képesítéssel. A tanulásban ma sincs megállás Szákmai téren is kedvező a fejlődés. A fárosi tanácsok és a járási hivatalok elnö­kei — egy kivétellel — felső­fokú végzettségűek. Az el­nökhelyettesek közül mind­össze háromnak nincs felső­fokú iskolája. A városi vb- titkárok mindegyike egye­temet végzett. Különösen szembetűnő az a fejlődés, ami a községekben ment végbe: az elnökök 70 százaléka el­végezte a tanácsakadémiát, il­letve az elnökképző tagoza­tot. A végrehajtó bizottság tag­jai a nagy fejlődést csak rész­ben tulajdonították a káder­cseréknek — bár ez sem lebe­csülendő —, mégis nagy je­lentőségűnek tartották, hogy sokan munka mellett tanul­tak. Jelenleg — mint mondot­ták — újabb feladatot jelent, hogy a megszerzett tudást ne tekintsék véglegesnek, szünte­lenül gyarapítsák. A megyét mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban nagy gazdasági fellendülés jellemzi, s ez ért­hetően, újabb követelményeket szab a tanácsi dolgozókkal szemben. Az apparátus dolgozóinak 85 százaléka nő, ugyanakkor változatlanul nagy gond, hogy vezető posztokon csekély a számuk. Az utóbbi két évben egy járási hivatali és egy vá­rosi tanácsi elnökhelyettesi, négy községi tanácselnöki és tizenkét vb-titkári munkakör­be került nő. Különös gond­dal kell kísérni — mint mon­dották — a nők és a fiatalok képzését, hogy minél több munkás-paraszt vezető kerül­jön ki közülük. Ennek mód­szere lehet az ösztöndíj- rendszer további bővítése, va­lamint a tanult, a tanácsi munkára rátermett helyi ká­derek felkutatása. A megyei tanács vb szak- igazgatási szerveinél is jelen­tős fejlődés következett be az elmúlt években. A 14 osztály­vezető közül kettőnek, a 12 osztályvezető-helyettes közül csupán háromnak nincs meg a kívánt, előírt végzettsége. Ez sem szemlélhető azonban me­chanikusan, hiszen legtöbbjük sok éve dolgozik posztján és ezalatt megszerezte azt a tu­dást, amellyel betöltheti hi­vatását. A tanács szerveinél több mint másfél ezren dolgoznak. Az apparátus összetétele a kí­vánságnak megfelelően javult. Ehhez hozzájárult a béreme­lés és a túlterheltség bizonyos fokú enyhítése. 152 ügyintézőt köteleztek felsőfokú iskola el­végzésére. Annál inkább fon­tos ez, hiszen nagy részük el­lenőrző, irányító munkára hi­vatott, s ennek csak a kötele­ző iskola elvégzésével tud ele­get tenni. A dolgozók 66 szá­zalékának már megvan a fel­sőfokú vizsgája. Gondoskodnak utánpótlásról A vb foglalkozott a káder- utánpótlás lehetőségeivel is. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1973. november 28-i hatá­rozatában felhívta arra a fi­gyelmet, hogy szervezettebben, tudatosabban kell a káder- utánpótlást előkészíteni. Az utóbbi két esztendőben a ta­nácsnál 63 vezetőt cseréltek ki. Jellemző, hogy az új vezetők egy része régi tanácstagok kö­zül került ki, s az is elismerés­re méltó, hogy mintegy 30 százalékban belülről valósítot­ták meg az előléptetéseket. Az utánpótlást segíti, hogy erkölcsileg és anyagilag is mebecsülik a tanácsi dolgozó­kat. Ezt bizonyítja a béreme­lés, amely különösen a közsé­gekben dolgozók anyagi hely­zetét segítette. Pest megyében tavaly 27-en részesültek kor- mánykitüntetésben, ötvenné­gyen kapták meg a kiváló dol­gozó, 572-en a Tanácsi Mun­káért kitüntetést. 1973-ban hat és fél millió forint jutal­mat kaptak a kiválóan dol­gozók. Érdemes megemlíteni a kedvezményes lakásépítési le­hetőséget, a csökkentett mun­kaidő bevezetését. S nem utol­sósorban megbecsüli a lakos­ság is a tanácsokban dolgozó­kat. Példa erre az az együtt­működés, ami a közügyek in­tézését jellemzi, a lakosság aktivitása, cselekvőkészsége, bármiben kéri segítségét a ta­nács. Fiatalok részvétele a közügyekben A tanács vb és a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága együttműködési megállapodá­sát sokoldalúan megvitatta a vb. A megállapodás célja el­sősorban az, hogy minél ered­ményesebben megvalósuljon az ifjúságpolitikai határozat, s asz ezzel kapcsolatos jogsza­bályok. Az együttműködés termé­szetesen nem érinti a taná­csi és a KISZ-szervek önálló­ságát és felelősségét. A fel­adatokat együtt határozzák meg és legalább évente el­lenőrzik teljesítését. A két szerv azt a célt tűzte maga elé, hogy elősegítik: minél több rátermett fiatal kerül­jön a választott szervekbe. A KISZ-vb fokozottan figye­lemmel kíséri a választott szervekben dolgozó fiatalok tevékenységét és segíti mun­kájukat. Kétévenként össze­hívja az Ifjú Tanácstagok Megyei Fórumát. A tanácsi szakigazgatási szervek és a KISZ-vb közre­működésével rendezik meg a megyei szintű ifjúsági fóru­mokat, rétegparlamenteket. A tanácsok ifjúsági bizottságokat hoznak létre. A tanácsok a maguk eszközeivel tá­mogatják az ifjúság szocia­lista nevelését és oktatását. Különösen a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulá­sát segítik: kollégiumok, diák- és napközi otthonok létesíté­sével, a községi iskolák fej­lesztésével, az ösztöndíjrend­szer bővítésével, szociális se­gélyekkel. A szakmunkásta­nulók továbbfejlődését is fi­gyelemmel kísérik. Külön fejezet foglalkozik av ifjúság életkörülményeinek, szociális helyzetének javításá­val, egészségének védelmé­vel. E fejezetben a lakásépítési akciók, gyermek- és ifjúság­védelmi feladatok megoldá­sa, a szabadidő kultúrált, tar­talmas eltöltésé, nyári tábo­rok szervezése, az ifjúsági tu­rizmus fejlesztése is szerepel, S. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents