Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
%/Űdap 1974. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK KUS2 Szwing és javaslatok AZ NDK ÉS AZ NSZK megbízottai parafálták a két államnak az elkövetkező évekre a kereskedelmében használatos szwingről szóló megállapodást. A szwing bármely két, egymással kereskedő állam között érvényes szokásos rendszabály: annak az elnevezése, hogy az év végén valamelyik a kettő közül általában egy bizonyos összeggel tartozik a másiknak, s ezt az egyenleget azután átviszik a következő évre.) Az NSZK-beli jobboldal már hosszabb ideje politikai zsarolással igyekezett egybekapcsolni azt a tényt, hogy a szwingről eddig érvényben volt megállapodás az NDK és az NSZK között jövőre lejár. A szamok eddig azt mutatták, hogy a két állam kereskedelmében most a szvvingben az NDK terhére mutatkozott egy bizonyos összeg. A mostani megállapodás tehat azt jelenti, hogy egyrészt a politikai zsarolás nem sikerült, másrészt: a következő években a szwing éppúgy nem zavarja az NDK és az NSZK kereskedelmét, mint ahogyan ezt eddig sem tette. LÁTSZÓLAG éppen így ;,belnémet” ügynek tűnt az NDK kormányának az a néhány javaslata, melyet a bonni kabinet, illetve a nyugat- berlini szenátus számára tett. Jelentőségében azonban ez is túlnő a két német állam határain, s fontos hozzájárulás az európai béke, a földrész országainak együttműködése immár jó ideje tapasztalt egészséges folyamatához. AZ NSZK KORMÁNYA szerda délutáni ülésén döntött: a közeljövőben aláírja a múlt hét végén parafáit megállapodást szwinghitelegyezmény meghosszabbításáról, az NDK által megjelölt kérdésekről pedig megkezdhetők a tárgyalások. Hosszú út vezetett idáig. Tegyük hozzá: rögös, kitérőkkel tarkított út,», amelynek kezdetén legfeljebb jámbor, óhajnak tűnt mindaz, amiről most beszélhetünk. Ha megfigyeljük, milyen javaslatokat tett az NDK minisztertanácsa, könnyűszerrel megállapítható: egytől-egyig a mindennapos élet megkönnyítését célzó elképzelésekre, a két német állam polgárainak köny- nyebb, gyorsabb utazására, Nyugat-Berlin energiagondjainak enyhítésére vonatkoznak javaslatai. A BÉKE STRATÉGIÁJÁNAK fontos része ez a lépés, híven tükrözi azt az igazságot, hogy az NDK kormányát kezdettől fogva a jó szándék, a megértés vezérelte, amikor az NSZK-hoz fűződő kapcsolatok megjavítása céljából a tárgyalóasztalhoz ültek képviselői. Mindez a különböző társadalmi berendezésű államok békés egymás mellett élésének elve alapján történik. Sajnálatos, hogy a két német állam kapcsolatában már eddig is nem következett be a mostani javaslathoz hasonló számottevő előrelépés. Mindez annak a korszaknak a vitathatatlan következménye, amelyben Bonnból másként ítélték meg Berlint. SCHMIDT nyugatnémet kancellár tegnap a szövetségi gyűlés ülésén emlékeztetett arra, hogy hivatalba lépése után elhangzott első kormánynyilatkozatában, május 18-án, megújította az NSZK készségét a két német állam kapcsolatainak javítására, s a nyár derekán kezdődött puhatolózó megbeszélések nyomán december 9-éri megnyílt a lehetőség arra, hogy a két német állam kormánya tovább léphessen előre a közös érdekű kérdések megoldásában. Mindez bizonyítja, hogy Helmut Schmidt csakugyan folytatni kívánja azt a politikát, amelyet Brandt kancellár a szocialista országok irányában megkezdett. Alacs B. Tamás AZ ETIÓP Ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke, Teferi Benti tábornok sajtó- konferencián elemezte a kormányzótanács politikáját. Közölte, hogy a trónfosztott császár és a többi őrizetben tartott egykori vezető személyiséggel humánusan bánnak. Két nemrég felállított katonai törvényszék most kezdte meg ügyük tárgyalását KÖZFELKIÁLTÁSSAL! Az M/iSX állandó megfigyelői státust adott a felszabadító mozgalmaknak Kedden az ENSZ-tagállamok képviselői közfelkiáltással elhatározták, hogy állandó megfigyelői státust kapnak azok a nemzeti felszabadító mozgalmak, amelyeket az Afrikai Egységszervezet is elismer. A határozat értelmében e mozgalmaknak joguk van részt venniük valamennyi ENSZ-szervezet munkájában az őket érdeklő kérdések megvitatása során. Jelentések négy bizottság munkájáról Az 1. számú politikai és biztonsági bizottságban a küldöttek hozzákezdtek a „nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló deklaráció teljesítése” napirendi pontjának vitájához. A deklarációt a közgyűlés 1970- ben fogadta el a Szovjetunió kezdeményezésére, és ugyanakkor jóváhagyta azt a szovjet javaslatot is, hogy évente vizsgálják felül a dokumentumban előírtak gyakorlati teljesítését. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának általános vitája — állapítja meg a TASZSZ a nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló deklaráció teljesítésének az 1. bizottságban megkezdett napirendi vitájával kapcsolatban — bebizonyította, hogy a tagállamok túlnyomó többsége a nemzetközi enyhülés mellett száll síkra, azért küzd, hogy az a folyamat az egész világra kiterjedjen. Erről tanúskodik az a nagy figyelem is, amelyet a tagállamok a nemzetközi biztonság megszilárdításának szentelnek. A 2. számú (gazdasági és pénzügyi) bizottságban tizenkét ország javaslatára a 138 tagú testület közfelkiáltással úgy határozott, hogy az arany helyzetét nemzetközi megállapodással kell tisztázni és fokozatosan csökkenteni kell az arany és a tartalékvaluták szerepét. A határozat állást foglal a nemzetközi valutarendszer további megreformálása mellett és megállapítja: a nemzetközi valutaalapnak felül kell vizsgálnia kvótarendszerét úgy, hogy az megfelelőbben tükrözze a fejlődő országok igényeit és az alapító tagok fizetési mérlegében bekövetkezett változásokat. A 4. számú (gyámsági) bizottságban a küldöttek határo- zatilag felszólították a gyarmattartó hatalmakat, közöttük az Egyesült Államokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket annak az ENSZ-deklará- ciónak a teljesítésére, amely előírja, hogy meg kell adni a függetlenséget a gyarmati országoknak és népeknek. A mostani határozat egy sor csendes-óceáni sziget, közöttük Guam, Amerikai-Samoa és a Salamon-szigetek vonatkozásában foglalkozott a kérdéssel. A határozat egyúttal felkéri az Egyesült Államokat, vizsgálja felül álláspontját az ENSZ- missziók kérdésében és biztosítsa látogatásaikat az igazgatása alatt álló szigeteken. Harmincöt afrikai és közel- keleti ország határozati javaslatot terjesztett elő, amely fel- ké-i a közgyűlést, hogy kérjen szakvéleményt a hágai nemzetközi bíróságtól Spanyol- Szahara jogi státusa kérdésében. Spanyolország szembehelyezkedett az indítvánnyal. A 6. számú (jogi) bizottságban a részt vevők 77 szavazattal 20 ellenében, 32 tartózkodás mellett elhatározták, hogy 32 tagú munkacsoportot . alakítanak mindazoknak az indítványoknak és javaslatoknak a tanulmányozására, melyek változtatásokat kívánnak eszközölni az ENSZ alapokmányában. A bizottság a közgyűlés 30. ülésszakára jelentést állít össze. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül csak a Kínai Népköztársaság pártfogolta a határozati javaslatot. Waldheim nyilatkozata a nemzetközi nőévről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyilakozatoit tett azzal kapcsolatban, hogy a világszervezet közgyűlése 1975-öt a „Nők Nemzetközi Évének” nyilvánította. A férfiak és nők egyenjogúságának elvét — mondotta — már meghirdette az ENSZ alapokmánya és az emberi jogok egyetemes nyilatkozata is; mindazonáltal a nők hátrányos megkülönböztetése még sok országban mindennapos gyakorlat, és súlyosan akadályozza a tényleges társadalmi, gazdasági és politikai haladást. A nemzetközi nőévet — folytatódik a főtitkár nyilatkozata — arra kell felhasználni, hogy a férfiak és nők egyenlősége ne csak jogilag, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon; arra, hogy a nőket minél nagyobb számban vonják be a nemzetközi béke fenntartásáért és az életkörülmények általános megjavításáért kifejtett erőfeszítésekbe. Harminchat államfő írta alá azt a nyilatkozatot, amely hangot • ad annak a reménynek, hogy a nemzetközi nőév alkalmából konkrét intézkedések- hoznak a nők tényleges egyenjogúságának megteremtése érdekében. A dokumentumot az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 26. évfordulója alkalmából kedden nyújtotta át Waldheim ENSZ-főtitkárnak Asraf iráni hercegnő' az emberi jogok nemzetközi konferenciájának jelenlegi elnöke. MARIOS SOARES portugál külügyminiszter határozottan cáfolta azt a hírt, amely szerint a közeljövőben lemond tisztségéről. ÚJ SALT FELÉ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke vlagyivosztoki találkozójának egyik legkomolyabb eredménye, hogy olyan új megállapodás körvonalait sikerült kirajzolni, amely a hadászati támadó fegyverek hosszú távú korlátozására irányul. Az e fegyverek korlátozására vonatkozó eredeti, rövid távú szerződést 1972-ben kötötték meg, fél évtizedes időtartamra. Ez a rövid távú szerződés tehát 1977 októberében lejár. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk azt az előrehaladást, amelyet Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford e kérdésben Vlagyivosztokban elért, figyelembe kell venni: a fegyverkorlátozás kérdéscsoportjában a támadó hadászati fegyverrendszerek okozzák a legbonyolultabb problémát. A hagyományos fegyverzetről szóló tárgyalások ehhez képest igen egyszerű feladatnak látszottak; a felek harckocsijai, lö- vegei, hadihajói nagyjából egyformák, könnyen összehasonlíthatók. Most azonban új problémák mutatkoznak: nemcsak a kilövőberendezések száma nyom a latban, hanem a minőségi tényezők sokasága, például a különböző célokra irányítható robbanófejek száma, a pusztítótöltet értéke és a találati pontossága is. Vegyük ehhez még hozzá azt, hogy a szovjet és az amerikai haditechnika fejlesztése során a két félnél más és más minőségi tényezők kerültek előtérbe, ami megnehezítette az egységes csökkentési elvek alkalmazását és a hatékony ellenőrzés kimunkálását. Ilyen körülmények között a haladás feltételévé vált, hogy a gordiuszi csomót politikai döntéssel vágják át: olyan politikai elhatározással, amely a kérdés lényegét ragadja ki. A távol-keleti szovjet városban épp ilyen közös következtetések születtek néhány döntő kérdésben követendő irányelvekről. ELŐSZÖR: a folyamatosság biztosítására, a -régi megállapodás lejártakor annál hosz- szabb lejáratú, új megállapodást kell kötni, amely 1977 októberétől az 1985. esztendő utolsó napjáig érvényes. MÁSODSZOR: az egyenlő biztonság elve alapján meghatározott számú hadászati célba juttató eszköze lehet a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Napjainkban a nagy erejű nukleáris töltet célba juttatására szolgáló fő hadászati eszközök három tír pusát különböztetjük meg. a) Szárazföldön telepített bér rendezéseket, amelyeknek har tótávolsága — mint Roger Mayer, a kiváló francia kom- munista szakember most megr jelent tanulmányában írja — eléri, vagy túlhaladja a 10— 15 000 kilométert. Ezekhez egész sor komplex távirányítási berendezés tartozik, olyan berendezések is, amelyek lehetővé teszik a röppálya legvégén a pályamódosítást, b) Az atom-tengeralattjárókon telepített berendezéseket. Az atom-tengeralattjárók zajtalan, nukleáris hajtóműveik segítségével lemerülve, mozogva, vagy „ megbújva” hetekre, hónapokra eltűnhetnek, s így roppant nehezen felderíthetők. c) A hadászati bombázókat, amelyeknek jelentősége némileg csökkent, de nem szűnt meg. HARMADSZOR: Az előző pontban elért egyeztetést kiegészíti az, hogy a két félnek számszerűleg egyeztetett mennyiségű több robbanófej es rakétája lehet. A technikai fejlődés lehetővé tette ugyanis, hogy az egyetlen nukleáris töltetet tartalmazó interkontinentális rakétákat fokozatosan több robbanófejjel ellátott rakétákra cseréljék fel. Ezek egyik típusa két vagy több, egymástól független nukleáris robbanószerkezetet hordoz, amelyeket egymástól sok száz kilométerre levő különféle célpontokra lehet irányítani, így a hadászati potenciál megsokszorozódhat. E három lényeges pontban elért egyetértés kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az 1975 januárjában Genf ben kezdődő szovjet—amerikai szakértői tárgyalásokon a fennmaradt kérdések megoldásával úgy fejezzék be az egyezmény kidolgozását, hogy az még 1975-ben tető alá kerüljön. (Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1975-ben az Egyesült Államokba látogat.) Az 1980— 81. éveknél nem később pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok között új tárgyalások kezdődnek a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról, illetve csökkentéséről az 1985 utáni időszakra. Napjainkra nyilvánvalóvá vált: a politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításihoz és ahhoz, hogy a világ békéjét szolgáló kedvező folyamatot végeredményben visszafordíthatatlanná tegyük, szükség van arra, hogy előrelépésre kerüljön sor a katonai enyhülés vonatkozásában is. Éppen ezért értékeli nagyra a világ közvéleménye azt a haladást, amelyet az új SALT irányában Vlagyivosztokban értek el. Vajda Péter Az USA felfüggesztette Törökország katonai segélyezését Finálé Párizsban és Brüsszelben Franciaország fővárosában kedden véget ért a közös piaci országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozója. Az értekezleten gazdasági problémákat és a közösség politikai intézményeinek fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. A tanácskozás megmutatta, hogy a tagországok — mindenekelőtt Anglia és Franciaország — között komoly nézeteltérések vannak a közösség politikai intézményei fejlesztésének kérdésében. A belga fővárosban a NATO hadügyminiszterei szerda délelőtti tanácskozásukon folytatták a vitát az európai katonai helyzetről, a NATO katonai feladatairól. A hadügyminiszterek tanácskozása szerdán délután ért véget. Kedden éjféltől életbe lépett amerikai törvényhozásnak Itália reményei (Kerekes Imre római telexjelentése) Az. olasz közvélemény most ismét — mint már annyiszor — a kommunistákra figyel. Ezt a tényt tükrözi a beszéd után megjelent olasz sajtó is. Az Olasz Kommunista Párt főtitkárának a központi bizottság előtt elmondott beszédéről a tv is részletes beszámolót közölt. Szemtanúja voltam a KB-ülés- ről készült tv-összefoglalónak a Telegiornale műsorában, az olasz tv-híradóban. Már az összefoglaló terjedelméből is következtetni lehetett, hogy a megnyilatkozás több okból is az olasz belpolitika kiemelkedő eseménye. Mindenekelőtt azért, mert Berlinguer kijelentette: márciusra összehívják az Olasz Kommunista Párt XIV. kongresszusát. De nem kevésbé azért is, mert az 52 napos maratoni kormányválság után a Berlinguer-be- széd volt az első' nagyszabású kommunista megnyilatkozás. Méghozzá a párt fóruma előtt és ez csak emelte a beszéd jelentőségét. Az olasz közvélemény ugyanis hajlamos arra, hogy ne bízzék az egymást sűrűn követő hagyományok ígéretében. Az viszont most már Olaszországban a napnál is világosabb (karácsonyhoz közeledvén is süt Róma fölött), hogy az OKP a krízis alakulásának és megoldásának problémájában kezdettől gazdaságpolitikai és társadalmi kérdésekben egyaránt helyes és reális álláspontot képviselt. Nem rajta múlt, ami történt, vagyis: az ország a háború utáni évek legmélyebb válságát éli át. Az infláció, a korrupció, a manipuláció, a terrorcselekmények gyötrelmei sújtják mindenekelőtt a békére. biztonságra és nyugalomra vágyó dolgozókat. Berlinguer beszédéből is világosan kitűnik: ha a kormányválságot pillanatnyilag sikerült is megoldani, ez önmagában nem sokat jelent. Itália gazdasági válsága változatlanul fennáll és ez továbbra is meghatározója az ország és valamennyi állampolgára sorsának. A főtitkár beszéde tartalmazza mindazokat a vonásokat, amelyek megjelölik a válságból kivezető utat. Mindenekelőtt a jog és igazság tekintélyének helyreállítására olyan gazdasági és szociális reformokra van szükség, amelyek megalapozzák a társadalmi biztonságot, felkeltik a reményt a közvéleményben Olaszország jövője iránt. Olyan demokratikus fordulat szükséges, amely szocialista elemeket tartalmaz — társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Fel kell építeni az új Olaszországot! Itália minden józanul gondolkodó polgára tudja, hogy ez a kommunisták nélkül, vagy velük szembefordulva nem megvalósítható. Erről bárki meggyőződhet, ha csak néhány órát is elmerül a római utca forgatagában. Berlinguer beszédének szelleme megerősíti, hogy a régebben felajánlott történelmi kompromisszum elvei alapján, a kommunisták a jelenben is vállalják a demokratikus ellenzék szerepét A bel- és külpolitikában támogatói lesznek minden alkotó kezdeményezésnek, amely kivezet a válságból. A Moro-kormány tiszteletre méltó erőfeszítései ebből még nem sokat sejtetnek. S mégis, a tények kedvéért árjuk le: mintha valami megmozdult volna Olaszországban. A már ismert rádió- és tv-törvényen túl, amely egyenlő jogokat biztosít valamennyi demokratikus pártnak a tömegtájékoztató eszközök használatában, most új fejleményként felelősségre vonják, vádat emelnek az Andreotti-kormány hét volt minisztere — ahogy itt nevezik- a szuperbürokraták — ellen, akik politikai udvartartásukat pazar, de törvénytelen honoráriumokkal jutalmazták. S végül, bármennyire véletlen is, mégis szinte sorsszerű, hogy Berlinguer beszédének napján az olasz televízió partizánokról szóló dokumentumjátékot sugárzott: az Ostola-völgyj garibaldisták megrázó . történetét. Azokból az időkből, amikor a katonatisztek és a demokratikus erők összefogtak Itália becsületének megmentésére. A mai válságos helyzetből is ez az egyetlen kiút. az a döntése, amellyel— a ciprusi helyzetre való tekintettel — felfüggesztik a Törökországnak szánt katonai segély folyósítását. Bár a képviselőház korábban december 10-ről februárra tolta ki ennek határidejét, a szenátus az alsóházi döntést nem hagyta jóvá, így az az eredeti időpontban lépett érvénybe. Amerikai külpolitikai szakértők szerint ez a fejlemény kedvezőtlen módon befolyásolta Kissinger külügyminiszter szerdán Brüsszelben kezdődött tapogatódzó tárgyalásait. Az amerikai diplomácia vezetője a belga fővárosban szerdán délelőtt munkareggelin találkozott Melih Esenbel török külügyminiszterrel, majd a dél- élőit folyamán görög kollégájával, Dimitriosz Biciosszal tárgyalt. Kissinger kíséretének egyik, magát megnevezni nem kívánó magas rangú tagja újságíróknak elmondotta, hogy Washington novemberben már közel járt ahhoz, hogy Ciprus kérdésében engedményeket csikarjon ki Ankarától, amely haüandó lett volna bizonyos csapategységeket visszavonni az általa megszállva tartott — a sziget mintegy 40 százalékát kitevő — területekről és fontolóra vett bizonyos politikai koncessziókat is. A továbblépéshez azonban a katonai segély változatlan folyósítására is szükség lett volna. Mivel szerdától egyetlen hadianyaggal megrakott hajó sem futhat ki amerikai kikötőből Törökország irányába, sőt a már úton levő szállítmányokat sem rakják ki, az amerikai közvetítő kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve. Mtant/oon Szerdán reggel mintegy ezer rendőr és katona rohamozta meg a rangooni egyetemi városrészt és visszaszerezte a diákoktól U Thant volt ENSZ- főtitkár koporsóját. A november 26-án New Yorkban elhunyt burmai politikus holttestét múlt csütörtökön szállították haza. A diákok röviddel ezután hatalmukba kerítették a koporsót és saját maguk építette mauzóleumban helyezték el. De ezt követően a burmai kormány statáriumot és kijárási tilalmat rendelt el a főváros területére, mivel a város egyes körzeteiben több ezren — a hivatalos indoklás szerint — „törvényen kívüli elemek” garázdálkodtak. A rendzavarásban mintegy 3000 ember vett részt. A fosztogató. gyújtogató rendbontó elemek ellen a rendőrség ro- hamosztagait vetették be. A rendőrök lőfegyverüket használták.
