Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
1974. DECEMBER 11., SZERDA Hazánk, Magyarország Új filmsorozat készül Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére 13 részes színes dokumentumfilm-soro- zatot készített a Magyar Televízió és a MAFILM. A televízió január 12-től kezdődően április 4-ig vasárnap délutánonként mutat be egy-egy részt a produkcióból. Mint kedden a televízióban tartott sajtótájékoztatón elmondták, a sorozat — amelyet a mozikban is vetítenek majd — részben tájegységenként, részben tematikailag ad áttekintést országunk három évtizedes fejlődéséről. Elsőként a „Beszélgetés a térképpel” című film kerül a közönség elé, amely a magyar térképtudomány kialakulását és fejlődését a magyar történelem menetébe ágyazva követi nyomon, miközben az ország térképének vonalai mögött feltárulnak a hazai tájak szépségei. A hajdani paraszti nyomor földjén Békésben, Csanádfoan és Csongrádiban a felszabadulás óta bekövetkezett változást követi nyomon a „Volt egyszer egy viharsarok” című alkotás. A sorozat harmadik része Hazámat szolgálom címmel a nép és a hadsereg kapcsolatait mutatja be. A hegyvidék és a hegyalja tájainak szépségét és la- kóinajk életét, tevékenységét ábrázolja a Zempléni hegység című alkotás. Négy évszak tükrében állítja a nézők elé a szocialista átalakulás eredményeképpen gyorsan fejlődő, ám a hagyományokat is őrző magyar falu képét Kis józsef filmje. A magyar színházművészet sokarcúságát megörökítő produkció is szerepel a sorozatban. Illyés Gyula Balaton című műve ihlette a „Meghitt arcunk oldaltükörből” ’című filmet, amely hazunk egyik fontos,, idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő tájegységét hozza a néző közelébe: a magyar tengert. A „Folytatás” című film arról szól, hogy a magyar népművészet nem múzeumi tárgyak halmaza, hanem élő valóság. A nők mai életéről, helyzetéről rajzol képet a „Nők a holnapok felé” című alkotás. Színházi kollokvium Négy napón át nagyszabású nemzetközi színházi kollokviumot rendez Budapesten a Nemzetközi Színházi Intézet A drámaíró és a színpadi alkotás kapcsolatáról. A kollokvium december 15- én a Nemzeti Színházban ünnepélyes megnyitóval kezdődik, amelyen Marton Endre, a Nemzeti Színház igazgatója, az ITI magyar központjának elnöke üdvözli a több mint 20 országiból hozzánk látogató vendégeket December 16-án, hétfőn, a Fészek Klub nagytermében Hubay Miklós referátumával kezdődik meg a tanácskozás. Bárdos Lajos köszöntése Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, pedagógus, a magyar kórusmozgalom meg- újítója, mindhárom tevékenységében egyaránt Kodály nyomdokain jár. Hetvenötö- dik születésnapján a KISZ Központi Művészegyüttesének Központi Énekkara köszöntötte a Zeneakadémián Lantos Rezső és Lantos Edit vezényletével. Az együttest régóta szoros szálak fűzik Bárdos Lajoshoz; a zeneszerző több művét ajánlotta a kórusnak. Az énekkar — amelynek soraiban sok Pest megyei fiatal is helyet foglal — ezekkel a művekkel azóta bejárta szinte a világot. Az ünnepi hangverseny műsorának csaknem a fele a kórusnak ajánlott művekből állott. A nyitányként felcsendülő Bab its-versre írott kórus- mű, A dal titka mintegy mottója volt nemcsak a hangversenynek, de a kórus eddigi DECEMBER 12-TÖL DECEMBER 18-IG CEGLÉD, 12—15: Penny Gold Szabadság 16-18: Piknik a Sasok hegyén CEGLÉD 12—15: Keresztesek I—n. Vn„„ ' 16—18: A gamma sugarak hatása a százkamara szorszépekre NAGYKŐRÖS 12—15: Piknik a Sasok hegyén Arany János 16: A samma sugarak hatása a százszorszépekre 17: A kőszívű ember fiai I—II. 18: Egy srác fehér lovon SZENTENDRE 12—15: A briliánskirálynő bukása 16: Gyerekkocsi** 17—18: A vizsgálat lezárult, felejtse el! ABONY 12—13: Szép maszk 14— 15: A Pendragon legenda 16—18: Penny Gold BUDAÖRS 12—15: Nagyezsda 16— 18: Idegen a cowboyok között I—n. DABAS 13—14: Szarvassá vált fiúk 15— 16: Vadállatok a fedélzeten 17— 18: West Syde Story I—n. DUNAHARASZTI 12—15: Balszerencsés Alfred 16— 17: Volt egyszer egy vadnyugat I-II. m iMAlfP<«7I 12—13: Ben Wade és a farmer „„ i 1 14—15: Verseny a „Veszély” kategóriában Vörös Csillag 16—18: Nagyezsda AntN 12: A bostoni fojtogató** 14— 16: Két bal láb az ezredben 18— 19: Ralu hercegnő hozománya PíSt 12: Isten hozta, őrnagy úr! rwi 13: Apa 14: Hekus lettem 15: Legenda a vonaton 16: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. 17: Változó felhőzet r*vAl 12—13: A betörés V?TML 14: Várunk, fiú! 15— 16: Elza kölykei kKTARr^A 12—15: Koncert szólópisztolyra MDIMRV.3« ie—17: Ketten egy lányért MONOR 12: Harmadik nekifutás iwnvn 13-15: Robbanás 16— 17: Nagyezsda 18: A gamma sugarak hatása a százszorszépekre NAGYKÁT A 12—15: Volt egyszer egy zsaru 16—i8: Alredo, Alfredo POMÁZ 13—15: Közelharc férfiak és nők között 16—17: Aranyláz -f- Kutyaélet 18: Nincs idő P1LISVOROSVÁR 12—13: A Pcmiragon legenda 14—15: Monológ 16—17: Folytassa külföldön RÁCKEVE 12—15: Francia kapcsolat* KAI.Rev 16—17: llonológ SZIGETSZENT- 12—15: Folytassa külföldön MIKLÓS 16-17: A brluánskirá,yn6 buk4sa ucrCÉC 12—15: Nagyezsda VtL3tJ i(j—lg; Balszerencsés Alfred • Csak 16 éven felülieknek •• Csak 18 éven felülieknek ... Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT működésének, célkitűzéseinek- is. („Akinek szép a lelkében az ének/ az hallja a mások énekét is szépnek.”) Lantos Rezső vezényletével döbbenetes'erővel szólalt meg a két latin szövegű motetta; markáns férfiassággal hangaott a Pákolitz István versére írott mű, A jövő emberéhez és a Nagy László versére komponált Tűz-Szivárvány. A két Népdalrapszódiában és a Csillagvirágban az együttes változatos színeinek, humorának és karakterfestő erejének lehettünk tanúi; a Magos a rutafa áradó líraiságáival, a Régi táncdal pedig nagyszerű stilizáló készségével tűnt ki. Az est műsorán nemcsak a vegyes- és női karok szerepeltek, a program ízelítőt adott Bárdos Lajos alkotóművészetének más területeiről is. A Gyermekkarokból szólaltatott meg néhányat a Fazekas Mihály általános iskola „Kicsinyek Kórusa” Lantos Edit vezényletével, bámulatra méltó biztonsággal, szép tiszta énekléssel, elbűvölő kedvességgel és humorral. Két Ady-versre írott dalt adott elő Gáti István, Miklós György zongorakíséretével. A Kórusok Országos Tanácsa Pest megyei szervezetének jóvoltából a megyei kórusok karnagyai is jelen lehettek a jól sikerült hangversenyen, mert a kórusvezetők szakmai továbbképzését irányító. szervezet a hangversenyt a karnagyklub foglalkozásai közé iktatta. K. A. Táncház sorozat Lemezek — karácsonyra Egyre több fiatal zenész és együttes jegyzi el magát a népdallal, a néptánccal. A népzene és néptánc reneszánszát segíti elő a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Táncház-sorozat elindításával. A kislemezek előadói a népzene korszerű tolmácsolását tűzték ki célul. A Sebő-együt- tes széki lassú és friss csárdásai, verbunkja és legényese, a Kolinda-együttes palóc, tán- cokja, leánykarikázója és frisscsárdása, a Muzsikáló együttes palatkai táncrendje és széki lakodalmas dallamok- ja szerepel többek között a sorozat első négy lemezén. Török Erzsi élethivatásának tekintette a népdal tolmácsolását. Most megjelent nagylemezén a népdalokon kívül Bartók és Kodály népi ihletésű alkotásai szerepelnek. A karácsonyi lemezválasztékot gazdagítja a Miskolci Szimfonikus Zenekar hanglemeze. Liszt Szent Erzsébet oratóriuma, és Haydn Tóbiás hazatérése című oratóriuma egészíti ki a választékot. Hová tartozik a restaurátor? Művész vagy iparos? Dr. Sólymos Mária, a megyei tanács pénzügyi osztály! nak adóügyi csoportvezető je kérdezte ezt és kérdés mellé nyomban egy meghívást is mellékelt: — Jöjjön ki Pécelre, érdekes dolgokat tudhat meg Fésűs Károly restaurátorról.. ■ Különös kérelem — Egy hónapja még azt sem tudtam, hogy Fésűs Károly létezik — kezdte másnap közös utunkon. — Hivatalos ügyiratot kaptunk a Pénzügyminisztériumiból: vizsgáljuk ki Fésűs Károly, Pé- celen élő restaurátor adó- mentességi kérelmét. Ilyen üggyel még sohasem találkoztam, elhatároztam, hogy magam járok utána a dolognak. S őszintén mondhatom, nem bántam meg. Nagyszerű élménnyel lettem gazdagabb. .. A péceli ház kertjében halk szavú fiatalember fogad, s invitál a házba. De csak az előszobáig jutunk, mert ott hosszú percekig rá kell csodálkozni azokra a mennyezetig érő, hatalmas fatábílák- ra, amelyeket szímpompás népi motívumok díszítenek. — Néhány évvel ezelőtt még a nemeskei református templom kórusát díszítették ezek a keretbe foglalt díszes fatáblák — magyarázza Fésűs Károly. — Aztán jött egy lelkész, tataroztatta a templomot, s az összes fadíszítést kidobatta az udvarra. Tyúkólat, malterosládát, zsaluzódeszkát készítettek belőle, mígnem egy arra vetődött művészettörténész fel nem fedezte az ebek harmincadjára jutó értékeket. Így került hozzám tavaly májusban ez az anyagi összetörve, félig elpusztulva s kaptam megbí zatást restaurálásukra! Aimuit. i ka elkészülte után a pápai református egy h áztörtén éti múzeumiba kerülnek kiállításra. Tanfolyam és nívódíj Odabenn, a szobában, már egy kissé távolabbra kanyarodik vissza a beszélgetés. — Budapesten születtem, de a háború elpusztította pesti lakásunkat, így kerültünk ide Pécelre. Szobrásznak készültem, a fafaragást anyai nagyapám kedveltette meg velem. Amolyan fúró-faragó parasztember volt, akinek ügyes keze nyomán az otromba fadarabból élethű figurák, formás dísztárgyak váltak. Jelentkeztem a főiskolára, de hely hiányában nem vettek fel. Így kerültem a Szépművészeti Múzeum restaurátortanfolyamára, ahol a megyében is jól ismert Németh Károly faszobrász volt a tanárom. Itt szereztem meg a szobrász-restaurátori képesítést, s gondoltam, ezzel révbe is jutott az életem. Van már mire megnősüljek, hittem. S segéd restau r á torként " havi ezer forint fizetéssel alkalmaztak a múzeumban 1964- ben. Ezért mentem át egy évvel később az Országos Műemléki Felügyelőséghez, ahol az első években nyolcforintos órabért fizettek. Csendes iróniával meséli mindezt, csak akkor élénkül a hangja, amikor a munkáiról beszél. A mikepércsi, a felsőörsi, a muraszemenyei és a A már restaurált nemeskei anyag egy részlete. csempeszkopácsi templom fadíszítéseinek restaurálásáról. Ez utóbbiért 1970-ben megkapta az építési és városfejlesztési miniszter nívódíját is. Jutalomként három hétre Lengyelországba utazott, ahol elsősorban a radiológiát tanulmányozta, majd tett belőle sikeres vizsgát, akárcsak az anyagszerkezetbőL Tavaly február óta nincs munkahelye. Ügy gondolta, így talán könnyebben boldogul. S elvállalta a nemeskei templom kidobott fadíszítéseinek a restaurálását. Százezer forintért, amelynek a felét a restauráláshoz szükséges anyagokra kell költenie. A munka — mintegy harmincöt négyzetméternyi fafelület összeállítása, konzerválása, újrafestése —- legalább két esztendőt igényel. — Ezért fordultam egy hónappal ezelőtt olyan kéréssel Bondor József építési és városfej lesztési miniszterhez, hogy-H’táfrőrríévl adómentességet kaphassak. Ugyanis semmiféle érdekvédelmem nincs. Több, mint egy éve kértem a felvételemet a képzőművészeti Alapba, de még válaszra sem méltattak. Ügy tűnik, számukra csupán iparos ember vagyok. Maszek kisiparos,» évi huszonötezer forint jövedelemmel... Választott hivatás Itt szól közbe dr. Sólymos Mária: — A megye kisiparosainak az évi jövedelme átlagban. úgy hetven-nyolcvanezer forint körül mozog... Fésűs Károly már csak ennyit mond: — Nagyon restellem, hogy évek óta a feleségem tart el, de a választott hivatásomról lemondani nem tudok. Aztán hagyja, hogy kedvünkre nézelődjünk a házban, s gyönyörködjünk faszobraiban, faliképéiben, majd a mosókanyhából átalakított műteremben az újjávarázsolt nemeskei anyagban, amelynek műemléki értékét nehéz lenne forintban kifejezni. Hazafeléjövet dr. Sólymos Mária csak ennyit fűz hozzá a hallottakhoz. < I. István életnagysága faszobra, amely Isaszegen található. — Osztályunk egyetértett a kérelemmel és támogatólag továbbította azt a pénzügy- miniszterhez. Prukner Pál Veresegyházi orgonista Győztes Magyarországról A Galériába költözik a Néprajzi Múzeum Költözik a Néprajzi Múzeum: a Magyar Nemzeti Galéria Kossuth Lajos téri épületét foglalja el, s a Galéria gyűjteményét fokozatosan átviszik a budavári palotába. Ha a költözés rendben lezajlik, a felszabadulás 30. évfordulóján saját otthonukban állíthatják ki az utóbbi három évtizedben gyűjtött legszebb tárgyakat, majd 1975 szeptemberében a finnugor gyűjteményt. Az új otthonban a múzeum a néprajzi ismeretterjesztés központja lesz — a korszerűen felszerelt termekben előadásokat, a kiállításokhoz kapcsolódó rendezvényeket tartanak —, és a múzeum munkatársai jó feltételek között folytathatják a kutatómunkát. Remélik, hogy a későbbiekben a múzeum egész gyűjteményét a Kossuth Lajos téri épületében helyezhetik el. Veresegyházról érkezett szerkesztőségünkbe egy levél; Fazekas Mátyás olvasónk mellékelte a Neue Kronen Zeitung linzi újság október 21-i számát, valamint az 1974. Linz, Bruckner Antal orgormhang- verseny műsorát. A dokumentumokból kiderül, hogy az október 20-án lezajlott nemzetközi orgonahangverseny után két osztrák orgonaművészt megelőzve, Ella Istvánnak nyújtották át az osztrák oktatás- és művészetügyi minisztérium díját. Balduin Sulzer, a Neue Kronen Zeitung kritikusa leírja, hogy a nemzetközi orgonaverseny győztese, a magyar Ella István, az előadók első díját 44 versenyző közül nyerte el. A versenyt három fordulóban bonyolították le, és a harmadik fordulóban Dávid: Korái és fugája, valamint Bach orgonára és kilenc fúvóshangszerre írt, zeneileg igen nehéz műve előadásában kristályosodott ki a végső sorrend. A díjnyertes El- |la István fényképét és rövid életrajzát. is közli a lap: „Ella István, a linzi orgonahangverseny előadói díjának nyertese Veresegyházról származik (Magyarország.) A most 27 éves orgonista Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1971-ben szerezte meg a diplomáját, és még abban az évben elnyerte Prágában a nemzetközi orgonahangverseny 4. díját. Magyar- országon kívül Csehszlovákiában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Svájcban és a Német Szövetségi Köztársaságban is hangversenyzett, 1972-ben a lipcsei Bach-versenyen 2. díjat nyert. 1971. óta Weimarban tanul.” A díjnyertesek hangversenyét az osztrák rádió és televízió november elején közvetítette.