Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

1974. DECEMBER 11., SZERDA %Miiav Ujtípusú lakóházak Segítik a tanács munkáját a szabálysértési bizottságok Körültekintően dolgoznak Szigetszentmiklóson Az Egyetértés Tsz négy község (Tök, Perbál, Zsámbék, és Bu­da jenő) közös gazdasága, a fiatal családok lakásigényeit az OTP-vel közösen szervezett lakásépítési akcióval igyekszik kielégíteni. A tsz építőbrigádja új típusú, kétszintes, központi íűtéses új lakásokat épít. Íme a Gergely család otthona. Tápiószelén Kedvezmények a kiskerteseknek Együttműködési megállapo­dást kötött a tápiószelei ta­karékszövetkezet és az ÁFÉSZ az ellátási körzet kertgazda- ságainak fejlesztésére. Né­hány év óta ugyanis csak saját fogyasztásra termelnek a ház körüli kertekben, gyü­mölcsösökben. A takarékszövetkezet pénz­ügyi támogatást nyújt, terme­lési kölcsönöket ad a kiskert- tulajdonosoknak. Soron kívül folyósítják az igényelt pénzt a íÉisJft' függőén ' fermőré­fordulásig halasztják a visz- szafizetés megkezdését A megkötöttség mindössze annyi, hogy a kölcsönigénylőknek termelési szerződést kell kötni a fogyasztási szövetkezettel, esetleg más értékesítési szer­vezettel, amelyben vállalják, hogy a zöldség-, illetve a gyü­mölcsfölösleget eladják a ke­reskedelemnek. Az értékesítést bonyolító ÁFÉSZ nemcsak a palánta, a fólia, a műtrágya és a nö­vényvédő szerek beszerzéséről gondoskodik, hanem a haszon­ból is juttat a termelőknek, vagyis a korábbinál maga­sabb átvételi árat fizet. Mind­ezen kedvezmények hatására az idén hat hónap alatt 730 ezer forint mezőgazdasági ter­melési kölcsönt folyósított a takarékszövetkezet a tavalyi egész évi 400 ezerrel szem­ben. Nem minden szabálysértési ügy kerül a községi tanács által megválasztott szabály­sértési bizottság elé. Amikor a tények tökéletesen bizo­nyítják az elkövetett szabály- sértést, tehát nincs szükség sem az elkövető, sem a tanúk meghallgatására, a szakigaz­gatási szerv az esetek több­ségében tárgyalás nélkül ró­ja ki a bírságot. Ugyanez a helyzet, ha az elkövetett cse­lekmény kisebb jelentőségű. Így azután a bírósághoz ha­sonlóan eljáró szabálysértési bizottságot általában nem sok ügy foglalkoztatja. Szigetszentmiklóson 1973- ban és 1974 első háromne­gyed évében például tizenki­lenc ügy. Noha még öt eljárás folyamatban van, ez a szám a népes nagyközségben valóban nem sok. A kár és az előélet Mit követtek el a bizottság elé került szabálysértők? Ter­mészetesen kisebb bűnöket, de csak ha az általuk okozott kárt tekintjük. Legtöbben ugyanis loptak és ez a cse­lekmény, még ha a törvény minősítés tekintetében érték­határt is állapít meg, és csu­pán nagyobb károkozás ese* tén utalja bíróság elé tar­tozó bűnnek, az egészséges felfogású ember mégis min­den esetben súlyos cselek­ménynek fogja fel. Más kér­dés azonban a büntetés, vagy szabálysértés esetén a bírság nagysága, amely a kárral arányban kell álljon. TÖBB SELYEM Á Csehszlovákiából vásárolt 120 vízsugaras szövőgép üzem­be állításával jövőre három­millió négyzetméterrel bővül a Magyar Selyemipari Vállalat szövőkapacitása. Teljesítmé­nye pedig 11,5—2 millió négy­zetméterrel nő, amihez hozzá­járulnak az NSZK-ból beho­zott berendezések is, s előre­láthatólag megkétszereződik a íilmnyomó kapacitás. Mind­ennek riyomán várható, hogy jövőre a jelenleginél is jóval több újfajta, igényes kivitelű S a szigetszentmiklósi sza­bálysértési bizottság éppen a kárt és az elkövető büntet­len előéletét mérlegelve, ál­talában néhány száz forin­tos bírsággal sújtotta az elé­je kerülteket. A mintegy két esztendő alatt a 19 elkövető­vel szemben összesen 5400 forint bírságot szabott ki. Fejenként tehát csupán 380 forintot. Ezt, a végtére nem túl nagy bírságot az elkövető anyagi és személyi körül­ményeit minden esetben kü­lön figyelembe véve, nevelő és visszatartó hatás szem­pontjából elegendőnek tartot­ta. Egy visszaeső Valóban, a jelentés által tárgyalt Időszak alatt csupán egyetlen vissza­eső került a bizottság elé, mégpedig köztisztasági szabálysértést követett el má­sodszor is. A 19 megbírságolt között azonban csak keve­sen vétettek a köztisztasági szabályok ellen, túlnyomó többségük boltból lopott. Elemeit ezt, azt valamelyik, főleg budapesti önkiszolgáló üzlet polcáról és ezért tör­vény szerint nem az elköve­tés, hanem a lakóhelyén von­ták felelősségre. A szabálysértésben elma­rasztalt tizenkilenc elkövető között egy sem akadt, aki a bizottság döntésében meg ne nyugodott volna, vagyis azt igazságtalannak tartották va­lamennyien. Ezzel mintegy néma fogadalmat tettek, hogy többé nem nyúlnak más, legkevésbé a köz tulajdoná­hoz. Megbánták? Habár egyeseknél mégsem erre lehet következtetni. Ugyanis a kirótt bírságnak csak hetven százaléka folyt be. A többi behajtását meg kell most kísérelni, vagy a makacs nem fizetők bírságát IDŐSEBBEKNEK Divatos, de kényelmes öltözék Modellkollekciók bem ulatója Nagykereskedelmi vállalat felvesz belső ellenőrt, pénzügyi előadót, folyószám la rendezőt, . kontírozó könyvelőt, számviteli ellenőrt, gép- és gyorsírókat, adminisztrátorokat. Raktári szakmunkásokat vas-, műszaki és ruházati szakmába, valamint raktári segédmunkást, udvari takarítókat, tmk-segédmunkásokat, portást és éjjeliőröket, gépkocsivezetőket. Keresünk még közgazdasági technikumot végzetteket és gépkönyvelőt. Jelentkezés: SZÖVÁRU VÁLLALAT Budapest IX., Soroksári út 16. (a Boráros térnél). Kedden az idősebbek részé­re összeállított modellkollek- ció felvonultatásával folytató­dott a Magyar Divat Intézet­nek az a bemutatósorozata, amelyen a különböző korcso­portoknak és céloknak legin­kább megfelelő öltözékekről kaphatnak áttekintést az ipar és a kereskedelem képviselői. A bemutatón 95 százalékban olyan modelleket láthattak a meghívottak, amelyek ma is kaphatók az üzletekben. Az idősebbek is szívesen viselik a kötött, szintetikus termékeket, A váci Taurus Gumigyár FELVÉTELRE KERES: gyors- és gépírót, utókalkulátort, könyvelőt, munkásellátót, férfiakat és nőket betanított munkára. Felvilágosítást ad a gyár Munkaügyi Osztálya, Vác, Derecske dűlő 1. Telefon: 11-433. s a megkérdezettek többsége arról vallott, hogy nem akar feketét hordani, inkább az ap­rómintás, szolid, derűs anya­gokból készült ruhákat kere­sik. A jövőben az új méret­táblázat szerint részükre ké­szülő ruhák gyártásánál fi/ gyelembe veszik például azt, hogy idősebb korban a test- magasság átlagosan 6 centi­méterrel csökken. Figyelembe veszik azt is, hogy az idősebb ember az átlagosnál kényel­mesebb, szélesebb és maga­sabb orrú cipőket kedveli, amelyeknek , bősége , csattal, fűzővel szabályozható. Bemu­tattak több textil-, és műbőr felsőrészű cipőmodellt is. Ezek tervezésénél már figyelembe vették ezeket a szempontokat is. Program a háztartási gépek korszerűsítésére Egerben a technika házá­ban kedden a jegyzőkönyvek aláírásával befejeződött a KGST-nek a háztartási gé­pek és készülékek gyártásá­val foglalkozó állandó munka- csoportja 8. ülésszaka. A ta­nácskozáson nyolc ország — Bulgária, Csehszlovákia. Ma­gyarország, Jugoszlávia, Len­gyelország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió-— de­legátusa vett részt Az egy­hetes ülésszakon a háztartási gépek — hűtőgépek, mosógé­pek, porszívók és konyhai gé­pek — gyártásának korsze­rűsítési, illetve szakosítási lehetőségeit vizsgálták meg. ' elzárásra kell változtatni, mert aki a törvényt akár csak jottányival is megszegi, nem bújhat ki az enyhe büntetés alól sem. L. E. Emlékülés A Nagykunság híres nép­rajztudósa, Győrffy István születésének 90. és halálának 35. évfordulója alkalmából kedden emlékülést rendezett a néprajztudós által alapí­tott és a nevét viselő kar­cagi múzeum. Az ülésen tíz tudományos előadás hangzott el Győrffy István sokoldalú néprajzi munkásságáról. Az évforduló alkalmából a mú­zeum falán leleplezték a nép­rajztudós domborművét. Pap Lajos kisújszállási szobrász- művész alkotását. Járműprogram A központi fejlesztési programok majd’ mindegyike szorosan kapcsolódik Pest megye iparához. A részvétel sike­rek és gondok foglalata, s bár a külső tényezők hatása sem lebecsülhető, a döntő feltétel a vállalati maga­tartás. Lehet kifogásokat és magyarázatokat keresgélni, mi miért nem valósítható meg, s lehet cselekedni, célratörően. Mindössze né­hány hónapos felkészülés után kapcsolódott be a közúti jármű-gyártásba az Ipari Szerelvény és Gép­gyár 1972 januárjában. Nem könnyű feladatra vál­lalkoztak, s ma sem mond­hatják, hogy minden töké­letes, minden a legnagyobb rendben van. Ám esetük­ben a vállalati magatartás alapvető jellemzője a part­neri viszony helyes értel­mezése, az önmagukkal szembeni igényesség. Igazoljuk ezt néhány ténnyel. Az Ipari Szerel­vény és Gépgyár legfőbb partnere a közútijármű­gyártásban a Csepel Autó­gyár. előbbi Szigethalomra mellső tengelyeket szállít az önjáró fenékvázak készí­téséhez. Ma e termék érté­ke a kezdeti szerény mére- telnőfra teljes termelés1 égy*. hármiadSnák közelébe emelkedett, egészen ponto­san az ISG termékkibocsá­tásának 28 százalékát teszi ki. Nem sétaút volt, míg eddig eljutottak. A forgó­eszköz-gazdálkodás javítá­sán, fejlesztési, beruházási feladatokon túl arra is ügyelni kellett, hogy a mű­szakiak, a munkások meg­értsék az új teendő jelen­tőségét, a partneri viszony első feltételének, a meg­bízhatóságnak elengedhe­tetlen voltát. Közben ugyanis nemcsak a Csepel Autógyárnak szál­lítandó járműalkatrészek folyamatos előállítását ér­ték el, hanem azt is, hogy bizonyos résztermékekkel kapcsolódtak be a Zsiguli- programba, a Bakony Mű­vek egyik partnere lettek, s kooperációt alakítottak ki Győrrel, a Magyar Vagon- és Gépgyárral, Summázva: idén a gyár összesen 310 millió forint értékű ter­mékkel részesedik a köz­útijármű -gyártásból. N incs a termelésnek olyan mozzanata, mely ne kapcsolódna tíz másikhoz — így hang­zik a köznapi igazság. Ah­hoz ugyanis, hogy a 310 millió forintos évi program egészében zavartalan le­gyen, sokféle érdeket kel­lett egyeztetni. A forgóesz­köz-gazdálkodáson belül megadni a járműgyártási feladatok súlyát, végrehaj­tani 29 millió forint értékű beruházást, szervezni a ko­operáló vállalatok, szövet­kezetek és á gyár együtt­működését s így tovább. Ahogy része e feladatkör­nek az is, hogy utat enged­ve a népgazdasági érdekek­nek, az ISG a járműgyár­tásba szállított termékek­nél megelégedett annak a nyereségnek a felével, mint amelyet többi árucikkénél elér. A meglehetősen részletes kép sem tükrözi persze hí­ven, mi mindent kellett és kell szervezni, fejleszteni, egyeztetni ahhoz, hogy el­mondhassák: gyárunk részt vesz a közútijármű-gyártá­sT programban. Mert ezen, a szerteágazó teendőkön a hangsúly. Általánosítva most már a példából: az ipari üzemek vállalkozó kedve ugyan nem hatalmas és nem minden cégre jel­lemző, de kétségtelenül lé­tezik, erősödik. A baj az, hogy a vállalkozó kedv nem társul szorosan a tény­leges képességek felmérésé­vel, azzal tehát, hogy amit vállalnak, azt végre is hajt­sák. A szakemberek ezt úgy fogalmazzák, hogy sok he­lyen hiányzik a vállalati önismeret, hol alábecsülik, hol túlbecsülik adottságai­kat, fejlesztési lehetőségei­ket. Valóban nem ritka jelen­ség ez, hiszen éppen a köz­ponti fejlesztési programok kapcsán tapasztalhattuk, hogy a vállalatok kezdeti buzgalma nagyobbnak bi­zonyult, mint későbbi, tényleges eredményekkel járó igyekezete. Nem mér­ték fel, mi mindent követel tőlük az a remélt haszon, melyet a részvétel ígért a központi fejlesztési progra­mokban, s ennek tudható be, hogy e programok né­melyike a vártnál, a számí­tottnál csak lassabban való­sul meg. Közrejátszottak ugyan ebben * “vállalatokon kívüli tényezők is, de a döntő az volt, amire a cikk bevezetőjében utaltunk, a vállaiati magatartás. K özismert igazság, hogy egy bonyolult szervezet­ben elegendő egyetlen részegység hibája, s máris akadozik a munka, feszült­ségek teremtődnek. A köz­ponti fejlesztési programok, s benne a járműprogram, ilyen bonyolult szervezetet alkotnak, mert hiszen a népgazdaság valamennyi területére kisugárzik határ suk. Ezért a közreműködők, a kooperálok felelőssége mértékében ugyan külön­böző, de a lényeget tekint­ve azonos. Aki késik, az tíz másik céget kényszerít bele a határidők túllépésé­be, szerződésszegésbe, vi­tákba. Aki úgy hiszi, hogy e bonyolult szervezetben az ő szerepe mellékes, az valójában nem érti a sze­reposztást, sőt, feltételez­hetően magát a „darabot” sem, a szervezet rendelte­tését. Sokféle tanulsággal szol­gált a központi fejlesztési programok végrehajtásá­nak eddigi szakasza, s .a megye ipara számára külö­nösen a járműprogram, amelyben erősen érdekelt.. A tanulságok azért fonto­sak, mert az ötödik ötéves tervben e programok foly­tatódnak, előre láthatóan gyarapodnak is. Amikor a negyedik ötéves terv kezde­tén hozzáláttak a progra­mok szabta feladatokhoz a vállalatok, nem volt ta­pasztalat, hagyomány, nem álltak rendelkezésre mér­legelést lehetővé tevő is­meretek. Ma mindez ott van a tervezők eszköz- és ismerettárában, s ahogy az Ipari Szerelvény és Gép­gyárnál, úgy másutt is megteremthetők a további fejlődés feltételei. Az ISG példája mutatja, hogy szán­dék és cselekvés miként társítható. S e társításról sehol sem mondhatnak le, mert a szándékok önma­gukban még egyetlen válla­latot sem vittek előbbre. Mészáros Ottó l .»a/viam J'Jj.'íJ rtvil if--..' i I selyemipari termék kerül a I hazai boltokba és mód nyílik az export mintegy 25—30 szá­zalékos növelésére. Jövőre több mint 50 féle selyemipari terméket exportálnak a világ 45 országába.

Next

/
Thumbnails
Contents