Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
1974. DECEMBER 11., SZERDA 3 %Milav A gazdaságirányítás fejlesztésének kérdései Tudományos jubileumi tanácskozás A termelés pórtel lenőrzése Nincsenek lefutott ügyek Emberséges hangnem, beleszólási jog Javaslatok az ügyintézés egyszerűsítésére a tanácsi koordinációs bizottság értekezletén Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével kedden a Parlamentben ülést tartott a tanácsi koordinációs bizottság. A testület elsőként a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolót elemezte. A bizottság megállapította, hogy jól dolgoznak az országrész tanácsai, s feladataik megoldásából mind nagyobb részt kér a városok és falvak népe is. A testület ezután megvitatta a minisztériumoknak a tanácsoknál tartott felügyeleti vizsgálatait, s úgy foglalt állást. hogy ezeket a hasznos vizsgálatokat rendszeresebbé kell tenni; célszerű, ha az érdekelt minisztériumok választási ciklusonként — tehát négy esztendőnként — minden megyében ellenőrzést tartanak. A koordinációs bizottság végezetül megtárgyalta a hatósági eljárások egyszerűsítésének tapasztalatait. s javaslatot tett több, a lakosságnak szükségtelenül terhes, felesleges ügyintézési előírás megszüntetésére. Kedden tartotta ez évi közgyűlését a 120 ezer tagot számláló társadalmi szervezet, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A fővárosi művelődési házban megrendezett eseményen részt vett Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Klézl Róbert, a párt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, dr. Ma- das András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. Dr. Ajtai Miklósnak, az MTESZ elnökének megnyitója után dr. Valkó Endre, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnökség írásos beszámolójához. Rámutatott: a társadalmi szervezet jelentős feladata, hogy a gazdasági életben felmerülő energiagondok megoldását sajátos eszközeivel elősegítse. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete fennállásának 25. évfordulója alkalmából kedden háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött a gazdaság és a gazdaságirányítás fejlesztésének tudományos kérdéseiről az akadémia székházában. A megnyitó plenáris ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Köpeczi Béla, az akadémia főtitkára, dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint a gazdasági élet és a közgazdaságtudomány számos ismert személyisége. Ott Ehhez az egyesületnek az eddigieknél még szélesebb körű társadalmi aktivitása szükséges, amelyhez a párttól, az államtól már eddig is megfelelő támogatást kapott a szövetség. Az egyesületek eddig is elősegítették a különböző par- ágak műszaki, technikai és tudományos haladását;i ‘sók ol- dalti■ közvetetf és közvetlen'se* gítséget nyújtottak a vállalatok munkájához. A következő években az egyesületektől még több közvetlen támogatást várnak a vállalatok konkrét feladataik megoldásához. Sokoldalúan fejlődtek a nemzetközi kapcsolatok is, hiszen az MTESZ egyik legfontosabb feladata, hogy a világ bármely táján feltalálható hasznos új technikai megoldások, műszaki-tudományos újdonságok közvetítését megszervezze a tagság számára. Különösen a KOST-országok tudományos testületéivé! alakul ki szoros kapcsolat, a társadalmi szervezetek együttműködővoltak a szocialista országok közgazdaságtudományi intézeteinek a tanácskozásra hazánkba érkezett képviselői is. A tanácskozást Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közgazdaság- tudományi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás köszöntötte a tanácskozás részvevőit Ezután Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd a külföldi vendégeli képviselői —köztük M. N. Szavov, a KGST nemzetközi intézetének igazgatóhelyettese köszöntötték a jubiláló intézetet és a konferencia részvevőit. A háromnapos tanácskozást bevezető előadást Friss István akadémikus, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A plenáris ülés után megkezdődtek a szekcióülések. se nagyban elősegítheti a KGST komplex integrációs programjának megvalósulását Az írásos beszámoló részletesen foglalkozott az MTESZ tevékenységével. A 28 tagegyesületet számláló szövetség a műszaki értelmiségiek, természettudományi -és mezőgaz- dasági-Tszakertfberek összefogásával különösen vidéken bontakoztat ki pezsgő szellemi életet, hiszen a tagság több mint fele vidéken él. Évente több mint 500 szakmai konferenciát, ankétoka t, nemzetközi kongresz- szust, kollokviumot, rendez az MTESZ, amelyeken gyakran külföldi szakemberek is részt vesznek, s így lehetőség nyílik a nemzetközi tapasztalatcserére is. A jövő évi események közül a legrangosabb a Bolyai János matematikai társulat információelméleti, a gépipari tudományos egyesület szerszám és szerszámanyag és a közlekedéstudományi egyesület metróépítési konferenciája. A közgyűlésen felszólaltak a különböző egyesületek képviselői. Dr. Ajtai Miklós 17 tagnak nyújtotta át az MTESZ-dí- jat. kiemelkedő munkájuk elismeréseként. Nem szeretnék az általánosítás hibájába esni, különösen nem a pártszervezetek munkájának megítélésében, általános tapasztalat azonban, hogy a termelés pártellenőrzése ott a leggyengébb, ahol a munkahelyek szétszórtan, egymástól távol települtek. Ez a helyzet általában az építőiparban. Mint minden szabály alól persze, itt is van kivétel. Ilyen kivétel például a váci Pest megyei 6. sz. Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Minden munkahelyen: üzemi háromszög Horányi Ferenc alapszervezeti titkár azt vallja, hogy egy pártszervezet érdemi-tartalmi munkája már a programnál kezdődik: az alapszervezet jellegének és működési területének megfelelő munkaterv összeállításával. Másképpen: eleve úgy kell meghatározni a vezetőségi ülések, taggyűlések témakörét, hogy azok — olykor direkt, máskor közvetett módon — mindenkor a termelés fejlesztését, a jobb munkafeltételek megteremtését, a jó munkahelyi légkör kialakítását, az üzemi demokrácia megszilárdítását szolgálják. E célokhoz pedig a legjobb út az, amelyet időről időre a párthatározatok jelölnek ki. — Leszögezni mindert köny- nyű, megvalósítani aztán nehezebb — kezdi önkritikusan Horányi Ferenc. — Mi úgy fogtunk hozzá, hogy alapszervezetünk létszámát három év alatt 18-ról 51-re fejlesztettük; a tagság 85 százaléka fizikai dolgozó. Ahhoz ugyanis, hogy a párt politikája érvényesüljön minden munkahelyen, aktív kommunisták kellenek. akik közvetítsék ' ezt a politikát. Ezutári megszerveztük a pártcsoportokat, és a bizalmihálózatot. Feladatul art kapták, hogy az adott munkahelyen politikai eszközökkel segítsék elő a termelési feladatok végrehajtását, mutassanak példát a munkában, a fegyelemben. Most Saáry Gábor igazgató veszi át a szót, s így folytatja: — A gazdasági vezetőket — építésvezetőket, műhelyfőnököket, üzemvezetőket — pedig felszólítottuk, hogy a pártbizalmit és a termelési egység szakszervezeti főbizalmiját tekintsék politikai-mozgalmi partnereiknek, alakítsák meg a maguk „üzemi háromszögét” és minden kérdésben közösen döntsenek a béremeléstől a premizálásig, a besorolástól a külföldi jutalomüdülésig. — Mindez a gyakorlatban persze, nem volt mindig következetes — folytatja a párt- titkár. — Annak ellenére sem, hogy a vállalat gazdasági vezetése és a pártvezetőség állandóan visszatért erre a feladatra, és szemmel tartotta az alsóbb szintű üzemi háromszögeket. A hiba ott vott, hogy némelyik középszintű gazdasági vezető nem tulajdonított kellő jelentőséget a dolognak. Ismét Saáry Gábor fűzi tovább a szót: — Ez pedig azért is hiba, mert nálunk nemcsak a párttagság, hanem valamennyi dolgozó igényli, hogy véleményt nyilváníthasson — még a döntések előtt — az adott termelőegység, sőt az egész vállalat életét, működését érintő legfontosabb kérdésekben. Nem így születtek persze, hanem ez már a párt- és a szakszervezet politikai tevékenységének, nevelő munkájának eredménye. És jó, hogy van ilyen igény. En egyszerűen megalázónak tartom, hogy a kőművest, az építőipari munkást odaállítsák a fal mellé, nesze, csináld, aztán fogalma se legyen, hogy mit épít, és mi lesz azután, ha ezzel a munkával elkészül, hol fog dolgozni a következő hónapban? Az ember nem szerszám, nem is gép, amit csak dolgoztatunk; az ember a termelő- eszközök ura, akit tájékoztatni kell, hogy mikor mire használja a termelőeszközét és az eszét; az embernek biztosítani kell a véleménynyilvánítás, a beleszólás jogát a munkájába. Nálunk például még abba is beleszólnak a dolgozók, hogyan hozzuk helyre a béralaptúllépést, ha ilyen megesik. Ilyenkor maguk döntenek, hogy melyik munkahelyen mennyivel kell átmenetileg csökkenteni a béreket ahhoz, hogy egyenesbe kerüljünk! Megcsörren a telefon, s míg Saáry Gábor láthatatlan partnerével beszél, odsúgotn a párttitkámak: — így könnyű ... érvényt szerezni a pártirányításnak, ahol az igazgató maga is párttag. Horányi Ferenc visszasúg: — Téved: pártonkívüXi. Magasabb követelmények A pártcsoportokra tereljük a szót, s párttitíkár azt mondja: — Tizennyolc pártbizalmink közül tíz-tizenkettő aktívan dolgozik, öntevékenyen, a többit ösztökélni kell. Főleg ott, ahol a gazdasági vezetők sem tulajdonítanak kellő fontosságot a politikai munkának. Pedig, ha valahol, az építőiparban aztán szinte kézzelfoghatóan lehet érzékelni a gazdasági-társadalmi életünkben végbement fejlődést, s azokat a megváltozott, magasabb követelményeket, amelyeket e fejlődés támasztott a kommunistákkal, a pártszervezettel szemben. Hiszen már a X. kongresszus óta is egy sor olyan fontos párthatározat jelent meg, amely újabb és újabb feladatokat ró ránk. — Vegyük például a Központi Bizottság 1971. november 22-i határozatát, amely a vállalatok gazdasági-politikai munkája hatékonyságát, növelését, az üzem- és munka- szervezést, a munkaerő-, létszám és béralapba: dálkodás javítását, a belső mechanizmus fejlesztését, a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom szélesítését, tökéletesítését írta elő; vagy a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről szóló párthatározatot. Akármelyik tennivalót ragadjuk ki — a sok közül —, egy sem akad, amelyiket a gazdasági és a pártvezetés ösz- szefogása. együttműködése nélkül el lehetne végezni. Ezt a felismerést tükrözi a párthatározatok végrehajtását szolgáló politikai intézkedési terv is. E terv előírásait — fontossági sorrendben — vállalatvezetői szinten évenként értékeltük. Meghonosítottuk a rendszeres konzultációkat a gazdasági vezetőkkel: ezeknek tárgya mindig a vállalatot érintő, legfantosabb kérdés volt: a tervteljesítés, a mun- k' fegyelem megszilárdítása, a •káder- és személyzeti problémák. a szervezeti intézkedéI sek hatása a munkaszervezésre, és így tovább. Megtartva a gazdasági vezetők beszámolási kötelezettségét, olyan módszert vezettünk be, hogy időnként visszatérünk a gazdaságvezetői döntésekre, illetve a pártszervezet határozataira. Nálunk nincsenek „kipipált" ügyek. — Erre kérek egy példát! — 1971. október 22-én határozatot hoztunk a vállalat belső mechanizmusa fejlesztéséről. Részint a határozat helyességének felülvizsgálása, részint a gyakorlati végrehajtás értékelése céljából 1972. júliusi taggyűlésünkön ismét napirendre tűztük a kérdést. Előzőleg, persze, felmértük a megtett intézkedések hatását, s így megállapíthattuk azok helyességét. Ezt egyébként a termelés felfutása is igazolta, ami abban az esztendőben elérte a 70 százalékot A párthatározatok szellemében A járási pártbizottság 1972. október 28-án beszámoltatta az alapszervezet vezetőségét a beruházások hatékonyságának fokozása érdekében tett intézkedésekről. A beszámoltatás alapján a pártbizottság megállapította, hogy a felettes pártszervek határozatát jól hajtották végre, s jó a vállalatnál a belső információ, a bizalmihálózat tevékenységét épp ezért a jövőben sem szalad korlátozni vegy a ■véletlenre bízni. Fél évvel később a járási párt-végrehajtóbizottság tűzte napirendre a KB. 1972. november 14—15-i határozatainak végrehajtását, sezt — a többi között — ennél a vállalatnál is megvizsgálta egy brigád. A vizsgálat eredményeként kiemelten értékelték a munkafegyelem megszilárdítása, a termelékenység növelése, és a decentralizált gazdálkodás javítására tett intézkedéseket — Az említett politikai intézkedési tervünknek megfelelően, tavaly még bét fontos kérdést tűztünk napirendre, a beruházások hatékonyságán kívül: a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, és az üzemi demokrácia érvényesülését. Egy-egy ilyen előterjesztés, s az azt követő vita mindig újabb lökést adott a vállalat tevékenységének, a gazdasági irányításnak a politikai munkának — magyarázza a párttitkár. — Meg aztán sokat segít a jó munkahelyi légkör. Mit ér a jó légkör — Tudja, nálunk szép számmal akadnak régi szakemberek: egykori pallérok, mesterek — csatlakozik hozzánk ismét az igazgató. — Akadt egy-kettő, aki megpróbálkozott a régi hangnemmel: uta- sítgatással, magas lóról. Az ilyet azonnal kikértük magunknak — és a dolgozóknak. Mi sokat adunk az emberséges hangnemre, a demokratikus légkörre. Ma már az iparágban nagyjából nivellálód- tak a kereseti lehetőségek,, és 100 forintért nemigen változtatnak munkahelyet az emberek. De ha a légkör rossz — akkor elmennek. Hát nálunk minimális a fluktuáció. Sőt: már nem is veszünk fel mindenkit, aki jönne, mert nem bővíthetjük a létszámot. A dolgozóknak több mint fele törzs- gárdatag. A többieket pedig jó bánásmóddal, egyre több szociális juttatással — belföldi és külföldi jutatamüdüléssel, kényelmes munkába szállítással — és a munka lehetséges megkönnyítésével, a termelés gépesítésével igyekszünk megtartani. A megrendelőiket pedig jó minőségű munkával. Tanúsítja ezt a kiváló vállalat cím is, amit az idén május elsején nyertek el. Nyíri Ev* Az idén még 24 beköltöző Már 12 lakást átadtak, s az év végéig még 24 lakásba fognak beköltözni az új lakók a vecsési OTP-lakótelepen. Jövő év első negyedében pádig a tervek szerint további 60 lakás készül el. A monori építőipari szövetkezet előreláthatólag 1978-ban fogja átadni a lakótelep utolsó, 590. lakását. Nagy Iván felvétele Gyümölcsöző kapcsolatok a KGST országok tudományos testületéivel MEGTARTOTTA ÉVI KÖZGYŰLÉSÉT AZ MTESZ Jövőre kilencvenezer új lakás épül Két országgyűlési bizottság tartott ülést Tegnap két oVszággyűlési bizottság tartott ülést á Parlamentben. Az építési és közlekedési bizottságnak a Gyarmati János elnökletével tartott tanácskozásán — amelyen részt vett dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes is — a képviselők Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tájékoztatását hallgatták meg. Az előadó leszögezte: a következő év legfontosabb teendője a IV. ötéves terv megvalósításához szükséges indítófeltételek megteremtése. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy a jövő évi költségvetés 90 ezer lakás felépítésével számol, s ezzel mind a IV. ötéves terv, mind a 15 éves lakásépítési program előirányzatai teljesülnek. Dr. Rödönyi Károly a szállítás és a hírközlés 1975-ös költségvetését ismertette. A képviselők egyöntetűen lényeges feltételnek tartották, hogy közüggyé váljék a gazdasági tartalékok feltárása és hasznosítása. A vitában felszólalt Búza Barna, Pázsit Árpád, Daradics Ferenc. Tegda Jenöné, Jávor József, Juratovics Aladár, Kovács Sándor, (Pest megye 10. nagykőrösi választókörzet) és Jeszenszki Gábor képviselő. A szociális és egészségügyi bizottság tanácskozásán dr. Pesta László elnökölt, s részt vett azon Péter János, az országgyűlés alelnöke is. Dr. Aczél György egészségügyi m'niszterhelyettes beszámolójában hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés azokat a feltételeket biztosítja elsősorban, amelyek a IV. ötéves terv teljesítése szempontjából a legfontosabbak. A képviselők állást foglaltak abban, hogy az egészségügyi ellátás további javítása érdekében a rendelkezésre álló összegeket úgy kell elosztani, és a felhasználást úgy megszervezni, hogy azt a maximális célszerűség jellemezze. Az egészség- ügyi ellátásban, társadalombiztosításban megfelelően kell érvényesülni a takarékosság elvének. Az előterjesztés vitájában felszólalt dr. Noszkai Aurél, dr. Déváid József, dr. Petrik Gábor, dr. Ben-e Zoltán, dr. Tengelyi Vilmos, Nics János és dr. Hargitai Katalin képviselő.