Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
1974. DECEMBER 11., SZERDA FÓKUSZ Huszonhat év Minden bizonnyal napirendi véletlennek köszönhető, hogy az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakán, hétfőn, három olyan esemény is történt, mely mintegy jelképesen hangulatilag előkészítette az emberi jogon napjának méltó megünneplését. Befejeződött a leszereléssel kapcsolatos kérdéskomplexum megvitatása, amely kifejezte egyértelműen a világ népeinek azt az óhaját, hogy mielőbb teremtődjön meg az államok közti bizalom légköre, s épp’ ezért nem véletlen, hogy erőteljes támogatást kapott a leszerelési világkonferencia összehívásának szovjet javaslata. A koreai kérdésben is — a szavazásokkal — tulajdonképpen előrelépés történt, melyet Li Csőn Mok, a RNDK ENSZ-küldöttje joggal könyvelhetett politikai győzelemnek. A gyarmati deklaráció végrehajtása témakörében folyó általános vitában felszólaló Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság New York-i ElNiSZ-képviseletének vezetője pedig joggal hangsúlyozhatta, hogy a nemzetközi politikai légkör általános enyhülésével tovább javultak a gyarmati rendszer felszámolásának lehetőségei, s reményét fejezhette ki, hogy a gyarmati rendszer felszámolása érdekében tett közös erőfeszítések eredményei méltóak lesznek a világszervezet 30. és a gyarmati deklaráció 15. évfordulójához. Világpolitikailag tehát egyáltalán nem véletlen események előzték meg az ENSZ-ben az emberi jogok napjára való emlékezést. DECEMBER 10-ÉN, 26 évvel ezeiött fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezete az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. A világszervezet jogos büszkeséggel tekinthet vissza az eddig elért eredményekre. A szocialista világ- rendszer létrejötté, és a nemzetközi erőviszonyok megváltozása nyomán a 26 évvel ezelőtt még gyarmati- elnyomás alatt sínylődött népek többsége azóta kivívta az alapvető emberi jogot, az önrendelkezéshez való jogát. A NYILATKOZATBAN meghirdetett jogok azonban még távolról sem váltak mindenütt általános gyakorlattá. Mindezt bizonyítják azok' a határozatok, amelyeket az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka szavazott meg a faji megkülönböztetés minden formája, a faji elkülönítés, Namibia illegális dél-afrikai megszállása, a dél-rhodesiai fajüldöző rezsim és a soknemzetiségű monopóliumok kíméletlen kizsákmányolása a még elnyomott népek ellen. Bizonyítják ezt azok a határozatok is, amelyek elismerték a palesztinai arab nép önrendelkezési jogát, s megbélyegezték a megszállt arab területeken meghonosított izraeli terrorpolitikát. Az e határozatokkal kapcsolatos szavazás megmutatta, hogy kik torlaszolják el és kik egyengetik az emberi jogok teljes megvalósításának útját: az Egyesült Államok és más imperialista államok e határozatok közül egyetlen egyet sem támogattak, a szocialista államok valamennyit megszavazták. MERT TÉNY, hogy a volt gyarmatok valójában még mindig nem nyerték el a teljes függetlenséget és szabadságot, bár 1974-ben már az utolsó, a portugál gyarmat- birodalom is összeomlott. Folytatódik az őslakosság elnyomása, s a faji megkülönböztetés is fennmaradt. A négerek, . a puerto-ricóiak, Észak-Amerika indiánjai és Észak-Irország őslakossága keserű tapasztalatokat szerezhettek a polgári demokrácia igazi lényegéről. A TŐKÉS ORSZÁGOK kormányai sem biztosítják országaikban a legalapvetőbb emberi jogokat. Számos tőkés országban a gazdasági válság mélyülésével jelenleg, egyre több ember veszti el a munkához való jogot: az USA-ban mintegy hatmillió, a • Közös Piac országaiban négymillió, Japánban csaknem egymillió és Latin-Ame- rikában körülbelül 30 millió munkanélküli él. EZEKNEK A TÖMEGEKNEK a tiltakozásait a tőkés országok kormányai változatlanul könyörtelenül elnyomják, miközben a nemzetközi életben kedvező feltételek alakultak ki az emberi jogokat sértő, válsággal fenyegető tűzfészkek felszámolására. Alacs B. Tamás GENF Vita a konferencia határozatainak végrehajtásáról is Bizottságok, albizottságok és munkacsoportok hivatalos és nem hivatalos üléseivel, egyeztető megbeszélésekkel, kétoldalú találkozókkal folytatta munkáját Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szakértői szakasza. Kedden két fórumot is kapott a konferencia első napirendi pontja, amelynek keretében a részt vevő 35 állam viszonyának tíz elvét kell politikai szinten megfogalmazni, „főbizottsági” és albizottság! ülésen folytatták „a népek jogegyenlősége és önrendelkezési joga” formulában meghatározott 8. elv kimunkálását, valamint a kontinens biztonságával összefüggő egyéb elvi kérdések tisztázását. Megvitatás alatt áll a nevelés- és oktatásügyi albizottságban az idegen nyelvek és más népek civilizációja tanulmányozásának ösztönzése. Találkoztak kedden annak a munkacsoportnak a tagjai is, amely a mostani európai biztonsági értekezletet követő intézkedésekkel, tehát konferencia határozatai végrehajtásának, az európai biztonság további javításának és az együttműködés fejlesztésének lehetséges módozataival foglalkozik. Ez egyébként a konferenciának az a munkaterülete, ahol még mindig, viszonylag kevés előrehaladásról lehet beszámolni. Ciprus Sajtóértekezletek ' gedésemre szolgált, hogy a vlagyivosztoki csúcstalálkozó idején Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford a ciprusi kérdéssel is foglalkozott Az érsek megítélése szerint — mint ennek hangot adott — a szovjet —amerikai közös közlemény konstruktív módon foglalt állást a ciprusi kérdésben. Glafkosz Kleridesz volt ügyvezető államfő, aki Maka- riosz elnök visszatérte után átadta a hatalmat az érseknek, hétfői sajtóértekezletén kijelentette: az athéni hármas megbeszélésen Makariosz kötelezettséget vállalt arra, hogy hazatérte után két héten belül aláírja a ciprusi török— görög tárgyalások feltételeit rögzítő dokumentumot. Mint emlékezetes, Makariosz, Kleridesz és Karaman- lisz görög miniszterelnök athéni tárgyalásain megállapodás született arról, hogy a ciprusi görög és török közösségek közti ellentétek feloldását célzó tárgyalások alapelveit írásban rögzítik és hogy a görög cipriótákat képviselő Kleridesz a jövőben ennek szellemében fog tárgyalni. Hétfői sajtóértekezletén Kleridesz kilátásba helyezte: amennyiben két héten belül nem kapja meg az írásos utasításokat, lemond. Rauf Denktas hétfőn este, a török részek közigazgatási vezetőivel folytatott tanácskozása után kijelentette, hogy a „török közösség változatlanul ragaszkodik a föderáció elvén alapuló megoldáshoz”. A ciprusi török közigazgatás — fűzte hozzá — nem ismeri el Makarioszt köztársasági elnöknek, „mivel a július 15-1 puccs és az azt követő események folytán elvesztette elnöki előjogait”. Makariosz ciprusi elnök kedden sajtóértekezleten jelentette be, hogy a közösségek közötti tárgyalásokat a sziget görög lakossága nevében változatlanul Glavkosz Kleridesz fogja folytatni. Makariosz a sajtóértekezleten kijelentette: nagy megeléAyacucho Hétfőn a latin-amerikai országokban ünnepélyesen megemlékeztek a kontinens történelmének egyik legjelentősebb eseményéről, a 150 évvel ezelőtt lezajlott ayacuchoi csatáról. Most másfél évszázada a kis perui város közelében az ország hazafias erői Argentína, Bolívia, Venezuela, Columbia és más latin-amerikai országok felszabadító mozgalmai harcosainak támogatásával, Antonio Jósé de Sucre tábornok vezetése alatt szétverték a spanyol gyarmatosítók hadseregét. Ez a győzelem nemcsak Peruban, hanem az egész latin-amerikai kontinensen a gyarmatosítás alkonyát jelentette. A fél évszázados jubileum kapcsán a latin-amerikai országokban azt hangsúlyozzák, hogy most a „második függetlenségért” kell harcolniuk, azaz a külföldi monopóliumok hatalmának megszüntetéséért. A perui fővárosba az évforduló megünneplésére és tárgyalások folytatására több latin-amerikai országból érkezett legmagasabb szintű küldöttség. Nyikoláj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a jubileum alkalmából Juan Velasco Alvaradónak, Peru köz- társasági elnökének üdvözlő táviratot küldött. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke kedden Kalevi Sorsa finn miniszterelnökkel tárgyalt a Kremlben. PÁRIZS EGK-csúcs A párizsi EGK csúcskonferencián a jelek szerint nem sikerült megegyezésre jutni az energiakérdés'ben. Giscard d’Estaing elnök ugyanis — amikor az ebéd után az ener- giaképdésről tartott tanácskozásról az Elysée-palotából távozva a külügyminisztériumban tartandó záróülésre indult — az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: e konferenciának nem célja az, hogy megoldást találjon az energiakérdésben, hiszen az nem a kilencek- től függ, hanem világprobléma. Az elnök azt mondotta: a mostani megbeszélésen nem is próbálták meg, hogy közös álláspontot alakítsanak ki ebben a kérdésben, hanem csak eszmecserét folytattak róla. Éles ellentétek robbantak ki az „angol probléma” körül. A francia külügyminisztérium szóvivője délután közölte, hogy a délelőtti ülésen ebben a kérdésben, amely a délelőtti tanácskozás fő témája volt, nem jött létre megegyezés, és arról a délutáni záróülésen tovább tárgyalnak majd. A nyugatnémet küldöttség szóvivője délután kijelentette: a bonni küldöttségnek az a benyomása, hogy Anglia nem fogja elhagyni a közösséget és Schmidt kancellárra „mély benyomást tett.,, angol küldöttíjéfi v ,■ .^gyiijájjtVj ködő magatartása”. A szóvivő hozzátette azt is: a konferencián meggyőző módon megnyilvánult az egyetértés Schmidt kancellár és Giscard d’Estaimg között. Helsinki ás a KOST Január 1-től Finnország 60 százalékkal mérsékli a legtöbb szocialista állam, így hazánk ipari termékeire kirótt vámokat, rövidesen pedig gyakorlatilag vámmentesen, kerülhetnek a finn piacra Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK árucikkei. A Szovjetunióval már jóval korábban, 1961-ben megvalósult a szabadkereskedelem. „Finnország Keletre nyit” — írta a közelmúltban a tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung. Idézi a finn központi bank októberi jelentését, amely többek között rámutat: „Finnország egyenlő kereskedelmi feltételeket kíván nyújtani a keleti és a nyugati országoknak”. Ebben a szellemben kötötte Helsinki az egyezményeket a szocialista államokkal a kereskedelmi akadályok leépítéséről, és ugyancsak ez a gondolat húzódott meg a finn elhatározás mögött, hogy egyidejűleg lép közvetlen kapcsolatba a KGST-vel és a Közös Piaccal. A KGST-vel kötött egyezmény tavaly júliusban lépett hatályba. Helsinki vélemények szerint a világgazdaság közelmúltban lezajlott fejleményei, ha lehet, még fontosabbá tették ezt az egyezményt. A nyugati országokban mutatkozó gazdasági visszaesés rontotta Finnország exportlehetőségeit a kapitalista piacokon, kereskedelmi mérlege az idén a londoni Financial Times szerint 800 millió dolláros hiánnyal zárul. A szocialista országok stabil és .egyre bővülő piacot jelentenek a finn termékeknek — mutat rá a lap. Az energiaszűke különösen értékessé teszi a szovjet kőolajszállításokat, amelyek mértéke már meghaladja az évi 6 millió tonnát, az évente több mint 1 milliárd köbméter szovjet földgázt, a Lengyelország által szállított szenet. (Épp a múlt héten született megállapodás Lengyelországgal &' srénexporé'bővítéséról ; .a jelenleg évi 3,5 millió tonna szénkivitelt 1990-i.g 6—8 millió tonnára növelik.) A szocialista országok is számítanak a fejlett finn faipar termékeire, s Görögország A hét végén nevezik ki a köztársaság ideiglenes államfőjét A görög parlament a hét végén nevezi ki a köztársaság ideiglenes államfőjét. A legvalószínűbb két jelölt: Pa- najotisz Kanellopulosz volt miniszterelmöik és Mikisz Szta- szinopulosz, az államtanács volt elnöke. Előzőleg a törvényhozás meghallgatja Karamanlisz miniszterelnök politikai nyilatkozatát és bizalmat szavaz a kormánynak. Karamanlisz pártja, az Űj Demokrácia, mint ismeretes, 220 képviselői hellyel rendelkezik a 300 tagú parlamentben. Az ideiglenes államfő két vagy három hónapig lesz hivatalában. Ezalatt a parlament felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő 1952-es alkotmányt, körülhatárolja a államfői jogkört és meghatározza az elnökválasztás menetét. különféle ipari fogyasztási cikkekre. (A közelmúltban tett piackutató látogatást Finnországban egy magyar küldöttség, Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével.) A kapcsolatokban még nagyok a kiaknázatlan lehetőségek: bár a Szovjetunió Finnország legnagyobb külkereskedelmi partnere; a KGST-országok részesedése a finn exportban 15, az importban pedig 23 százalék körül alakul. Október végén tartotta második ülésszakát Helsinkiben a KGST és Finnország vegyes bizottsága, amely megtette első ajánlásait, hol mélyítsék el a kapcsolatokat. Mint Laine finn külkereskedelmi miniszter az ülésszak után adott nyilatkozatában elmondotta, a legnagyobb előrelépés a vegyiparban történt. A vegyes bizottság ajánlatta a KGST-or- szágoknak: kössenek hosszú- lejáratú együttműködési megállapodásokat Helsinkivel, a vegyiszálak, a műtrágya, a festékek és a gyógyszerek termelésének szakosításáról. Ajánlás született a cellulózipari együttműködés elmélyítéséről is. Lehetőségek kínálkoznak úgyszintén a gépgyártás szakosításában : elsősorban az emelők, az útépítő gépek gyártásában jöhet létre megállapodás. A vámok leépítése és az elmélyülő munkamegosztás minden bizonnyal lökést ad Finnország és a KGST-országok kereskedelmének. Boronkay Tamás VIKTOR KULIKOV hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke december második felében hivatalos baráti látogatást tesz a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. NÉGY SZEMÉLY sebesült meg a palesztínai felszaba- dítósi szervezet bejrúti székháza és., egyéb léfpsítip^fiyei , m&r juleg elkove.ett három rakétatámadásban. BALESET következtében elhunyt Ahmed Medeghri algériai belügyminiszter. Huari Bumedien köztársasági elnök egyik legközelebbi munkatársa, az Algériai Forradalmi Tanács tagja. • AZ NDK FŐVÁROSÁBAN kedden este nyilvánosságra hozták az NDK és'az NSZK külkereskedelmi forgalmával kapcsolatos hitelnyújtásról a két állam kormányának megbízottai által december 6-án parafáit egyezmény szó szerinti szövegét. AZ AMERIKAI SZENÁTUS csaknem négyhónapi vita után kedden 90 szavazattal 7 ellenében jóváhagyta Nelson Rockefeller alelnöki kinevezését. A 66 éves Rockefeller az USA 41. alelnöke lesz. A képviselőház várhatólag a jövő héten szavaz az ügyben és ezzel törvényhozási megerősítést nyer Rockefeller kinevezése. A pekingi politika csúcsain Hetedszer látogatott Kissinger amerikai külügyminiszter a napokban Pekingbe — s ez a figyelem középpontjába állított néhány olyan változást, amely az utóbbi időben a pekingi külpolitika vezetésében kirajzolódott. Hangsúlyozandó, hogy személyi és legfeljebb stílusbeli változásokról van szó, miután a pekingi hatalompolitikusok elvi külpolitikai irányvonala változatlan. Ezt egyértelműen leszögezte Brezsnyev a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén Ulánbátorban mondott november végi beszédében. Kínát, a kínai külpolitikát illetően e beszéd fő tézisei a következők voltak: I. Peking jelenlegi politikai irányvonala ellenkezik a feszültség enyhülésének tendenciájával; 2. a Szovjetunió arra törekszik, hogy normális mederbe terelődjenek az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség elvén alapuló szovjet—kínai kapcsolatok; 3. a kínai vezetők szavakban a normalizálás mellett foglalnak állást. A tettek vonatkozásában azonban igényt tartanak szovjet területekre, „vitás körzeteknek” nevezik őket, és a tárgyalások feltételeként azt igénylik, hogy a szovjet határőrséget vonják ki ezekről a területekről. Brezsnyev szavaival ez „tökéletesen elfogadhatatlan álláspont”. 4. a Szovjetunió számára nem létezik semmiféle vitás körsiet, s Moszkva kész haladéktalanul és előzetes feltételek nélkül megkötni a szovjet—kínai meg nem támadási szerződést A SZOVjet téziseknek ebből az összefoglalásából félreérthetetlenül kitűnik, hogy a kínai külpolitika „éllel” továbbra is a Szovjetunió ellen irányul, alapvető vonala a szovjetellen esség. Ugyanakkor részben politikai, részben személyi okok miatt e politika hordozóinak körében különféle nem jelentéktelen változások történtek. Közülük formailag a legfontosabbnak látszik, hogy Csi Peng-fej külügyminisztert leváltották, és helyébe Csiao Kua.n-hua került. Ez utóbbi eddig Kína ENSZ-küldöttségének vezetője volt, és éppen a világszervezetben mondott éles. sokszor a botrányosság határait súroló szovjetellenes beszédeivel és magatartásával vált ismertté. Csiao Kuan-hua ily módon sokkal határozottabb arcélű, markánsabb egyéniség, mint elődje, akit általában a nemzetközi szakértők szürke bürokratának tartottak. E személyi változás mögött a mélyebb ok: a kínai külpolitikát voltaképpen meghatározó Csou En- laj miniszterelnök hosszan tartó betegsége. Kissinger útja (amely Ford 1975-re szóló meghívásán kívül semmiféle gyakorlati politikai eredményt vagy változást a két ország viszonyában nem hozott) ismételten fényt derített arra, hogy Csou En- laj továbbra is kórházi kezelés alatt áll. Kissinger, aki korábbi hat útján mindig elsősorban Csou En-lajjal tárgyalt, ezúttal mindössze fél óráig tartó, teljesen formális megbeszélésen találkozott a kínai miniszter- elnökkel. Ezt is abban a pekingi kórházban tartották, ahol — mint most újra kiderült — Csou En-laj az utóbbi öt hónapot jóformán megszakítás nélkül eltöltötte. Megfelelő külügyminiszternek látszott Csi Peng-fej mindaddig, amíg Csou En-laj aktívan kezében tudta tartani a kínai külpolitika tényleges alakítását, és a külügyminiszterre voltaképpen csak a végrehajtás, illetve adminisztrálás feladata hárult. A kínai vezetés csúcsain azonban most már a jelek szerint felkészülnek arra, hogy a külügyminisztériumnak magának kell kézbe venni'' a külpolitika formálását. Ezért kapta a megbízatást a Csou En-lajhoz politikailag és felfogását tekintve egyértelműen kötődő. de elődjénél komolyabb képességekkel rendelkező Csiao Kuan-hua. A változások nem elhanyagolható és az előbbivel összefüggő másik része, hogy a kínai külügyminisztérium amerikai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetését Csou En-laj volt tolmácsa és bizalmasa, Tang Venseng vette át. Anélkül, hogy messzemenő következtetést lehetne levonni belőle, azt is meg lehetett figyelni a Kissinger-látogatás peremén, hogj Mao Ce-tung ezúttal nem fogadta az Egyesült Államok külügyminiszterét. Természetesen nem lehet megállapítani, hogy ez elsősorban Mao egészségi állapotával magyarázha- tó-e, vagy annak az elégedetlenségnek a kifejezője, amelyet a kínai politika a legutóbbi szovjet—amerikai csúcstalálkozó létrejötte, színhelye és sikere miatt érez. Tény, hogy ezúttal a miniszterelnök-helyettes, Teng Hsziao-ping volt Kissinger első számú tárgyaló partnere. Teng ugyancsak Csou En-laj politikai táborához tartozott az utóbbi évek heves belpolitikai-hatalmi küzdelmeiben. Végkövetkeztetésként megállapítható: jelenleg változatlan a kínai külpolitika vonala, a személyi módosulások azonban jelzik, hogy folyamatban van — e vonal megtartásával — Csou En-laj utódlásának előkészítése. <—1—e)
