Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1974. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Folyamatosan értékelve, az eredményeket ismertetve Kongresszusi munkaverseny a járás termelőszövetkezeteiben Növelik az őszi kenyérgabona területet A pártunk XI. kongresszu­sa és felszabadulásunk 30. év­fordulója tiszteletére kibonta­kozott szocialista munkaver­seny fontos jellemzője a ceg­lédi járásban: konkrét fel­adatok megoldását tűzi ki célul. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek megtették munkaverseny-felajánlásai- kat, és megteremtették a tel­jesítésükhöz szükséges felté­teleket. A termelési, közságpo- litikai. kulturális és szociális jellegű célok elérését a szö­vetkezetben működő szocialis­ta brigádok és munkakollek- tívák felajánlásai teszik lehe­tővé. A járás mezőgazdasági szövetkezeteiben az idén 37 új brigád alakult . — 283 taggal — és tűzte ki célul a szocialista cím el­nyerését, egyben külön felajánlásait is megtette a pártkongresszus tiszteletére. A versenyvállalá­sok elsősorban a főbb üzemi, termelési tervek teljesítésére, a hozamok növelésére irá­nyulnak, s az egyes szövetke­zetek termelési szintiének megfelelően, tartalmazzák a fejlett termesztési eljárások, technológiák bevezetését, kor­szerűbb üzem- és munkaszer­vezési módszerek alkalmazá­sát. Ilyen jellegű célokat tűzött ki maga elé például az abo- nyi József Attila és a törteti Rákóczi termelőszövetkezet, melynek tagsága a zárt rend­szerű kukoricatermesztéshez csatlakozást, s annak révén természetesen a hozamok számottevő növelését hatá­rozta el. Nagy jelentőségű a dánszentmiklósi Micsurin Tsz felajánlása, melynek kap­csán a környező, hasonló ér­dekeltségű szövetkezeti gaz­daságokat közös termelési, ér­tékesítési együttműködésre hívták fel a gyümölcs-, zöld­ség- és szőlőtermesztés, va­lamint a termés konzervüze- mi feldolgozásában. A nyársapáti Haladás Tsz a húshasznú szarvasmarha­tenyésztési programhoz csat­lakozott, s intenzív legelő- gazdálkodásra-fejlesztésre tö­rekszik. Jelentős az abonyi Ságvári Endre Tsz válla­lása: a hagyományos munka- verseny-felajánláson felül, hétszázezer forintban ha­tározták meg az évi ter­melési érték növelését. A kocséri Uj Élet Tsz-ben ugyancsak a termelési érték terven felüli túlteljesítését határozták el, hárommillió fo­Középfokú építész végzettségű, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező műszaki ellenőrt alkalmaz az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága. Az ajánlatokat az alábbi címre kérjük: Cegléd, Kossuth tér 1. II. emelet., rint értékben. A többi ter­melőszövetkezet — általában az üzemi adottságoknak meg­felelően — a különböző ága­zatokon belül a hozamok 5—15 százalékos növelését, az üzemi ágazati költségek évi 1—4 százalékos csökkenté­sét tűzte ki célul, s intézke­dett az ésszerű anyaggazdálko­dás, a munkaszervezés haté­konyságának növelése és a rendelkezésre álló eszközök eredményesebb működtetése érdekében. Az abonyi József Attila Tsz vállalta, hogy 1976 végére százszemélyes óvoda céljára épületet biztosít. A Ságvári Tsz szocialista brigádjai 930 óra társadalmi munkát haj­landók áldozni a község par­kosítására, szépítésére. Ugyan­csak községi gyermekintézmé­nyek támogatását, bőví­tését határozta el a ko­cséri Petőfi Tsz 12 szo­cialista brigádja, szemé­lyenként 100 forint ér­tékű hozzájárulással. Hasonló jellegű a kocséri Üj Elet Tsz felajánlása is: 8220 társadalmi munkaórát fordí­tanak a község parkosítására. A ceglédberceli Egyetértés Tsz a községi általános iskola ré­szére tornaterem létesítését ajánlotta fel: jelentős anyagi támogatást vállalt, és az épí­tési, szállítási teendőkre a szocialista brigádok társa­dalmi munkáját megszervez­te. A kongresszusi felajánlás jegyében. az , abonyi József Attila Tsz-ben 1974-től 40 nyugdíjas és járadékos ,tsz- tagnak, akik legjobban rá­szorulnak, összesen évi 150 ezer forint értékben, nyug­díjkiegészítést folyósítanak, s több brigád vállalta a munka- képtelen, idős tagok segítését, támogatását. Az albertirsai Dimitrov Tsz az üzemi ét­keztetést oldja meg 1975-től, és több brigád elhatározta, hogy munkahelyét társadal­mi munkával otthonosabbá teszi, létesítmények kialakítá­sával segíti elő a szövet­kezeti dolgozók és fiata­lok sportolási lehetőségét. A kocséri Üj Elet Tsz-ben a községi tanács és a szövetke­zet által biztosított telekre, 12 családnak, KISZ-lakásépítést szerveznek, és a kivitelezés­ben védnökséget vállalnak. Az abonyi Ságvári, az al­bertirsai Dimitrov és Sza­badság, a dánszentmiklósi Micsurin, a kocséri Petőfi termelőszövetkezet a szakmai képzést és továbbképzést, az abonyi József Attila és a ceglédberceli Egyetértés Tsz az általános iskola 8 osztályá­nak elvégzését 40 éves ko­rig, valamint a marxizmus— leninizmus esti középiskola megszervezését határozta el. Mindezek bizonyítják, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek tagjai, dolgozói, válasz­tott testületi szervei, politi­kai és gazdasági vezetői méltóképpen készülnek orszá­gunk nagy eseményeire. A kongr^'-'-msi és felsza­badulási munkaverseny-íei- ajánlások teljesítése a vál­lalások megtétele óta foko­zottabb erőfeszítést kíván. Napjaink időjárása végtele­nül nehezíti a mezőgazdasági munkákat. Nagy figyelmet, állandó készenlétet, többszö­rös energiát és lelkiismeretes munkát igényel most az üze­mek dolgozóitól és vezetőitől elsősorban a jövő évi kenyér biztosítása. Ezért indokolt és kívánatos — ahol erre lehetőség van — az őszi kenyérgabona­terület növelése, tekin­tettel arra, hogy az or­szág jelentős szántóterü­lete az ár- és belvizek folytán gabonavetésre al­kalmatlanná vált. Nem kisebb gond a még kint­levő termés betakarítása. A szervezettség, az együttmű­ködés alapvető feltétele an­nak, hogy — amikor az időjá­rás engedi — a munka haté­kony, lendületes legyen. Jelenlegi gondjaink köze­pette fontos, hogy az ed­digieknél még jobban számít­sunk a szocialista munka­verseny lendítő erejére, a kongresszusi munkaverseny­ben rejlő lehetőségekre, a szocialista brigádok aktivi­tására. A pártszervezetek, gazdasági vezetőségek, ver­senybizottságok ezért jelentő­ségének megfelelően gondos­kodjanak a verseny folya­matos értékeléséről és az elért eredmények ismertetésé­ről. Balázs Antal, az MSZMP járási bizott­ságának tagja, tsz-elnök AZ ÜNNEP MEGLEPETÉSE Másodszor nyerték el o vörös vándorzászlót A november 7-i iskolai ün­nepség hosszú időre emléke­zetes marad a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépis­kola diákjai számára. Vala- mennyiüknek nem várt meg­lepetésben volt, részük: má­sodszor kapták meg a Dózsa György KISZ-sízervezet szín­vonalas munkájának elismeré­seként, a KISZ Központi Bi­zottsága vörös vándorzászlajót. Az átadáson megjelent Rá_ tóti István, a városi pártbizott­ság titkára, Vincze János ta­nácselnök-helyettes és dr. La­katos József vb-titkár. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után, Balogh Margit, az iskola KlSZ-titjcá- ra emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójáról. Az iskola irodalmi színpa­da A fák mégis az égig nő­nek című, Kohlmayer Ádám tanár által szerkesztett, ak­tuális műsorát mutatta be, nagy sikerrel. A tartalmas, újszerűén előadott összeállítás egyaránt foglalkozott a forra­dalom győzelmével, a város utóbbi három évtizedének fej­lődésével és az iskola diák­jainak közösségi munkájával. Az ifjúság közismert dalait együtt énekelte minden részt­vevő. A hosszan tartó tapssal ju­talmazott műsor után Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára köszön­tötte a hallgatóságot, és elis­merő szavak kíséretében ad­ta át a KISZ KB vörös ván- dotzászlaját, valamint az az­zal járó pénzjutalmat. Simon István városi KISZ- titkár, Balogh Margitnak nyújtotta át a KISZ Közpon­ti Bizottsága dicsérő okleve­lét. Az ünnepség a KlSZ-imdu- lóval ért véget. ALBERTIRSA A jó ivóvízellátásért Községi vízműtársulat meg­alakítását tervezik a jó ívó­vízellátás érdekében Albert- irsán. A kút már készül, az elő­feltétel így biztosított. Búza helyére kukorica A nyáron már teljesen feltöltötték a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ceglédi körzeti üzemének gabonatá­rolóját. A búzát folyamatosan szállítják a malmokba, őrlés­re, hogy helyet adjanak az új termésű, szárított kukoricának. Apáti-Tóth Sándor felvétele Országjáró nyársapáti úttörők A Nem térkép e táj akció keretében negyvenhét nyolca­dikos nyársapáti úttörő indult országjáró kirándulásra, s két nap alatt sok élménnyel gaz­dagodtak: Kiskőrösön járva, Petőfi emlékeket idéztek fel, Mohácson történelmi emlékek­ről beszélgettek, a hajdani csatamezőt és a Csele-patakot megtekintve, Baján Jelky András néprajzkutató szobrát keresték fel, majd Pécs neve­zetességeivel ismerkedtek. Útban, visszafelé, Szekszár- don és Dunaföldváron át utaz­va, ellátogattak fiatal szocia­lista városunkba, Dunaújvá­rosba, ahol a hideghengermű egyik részlegében tettek emlé­kezetes látogatást. Földrajzi és történelmi is­mereteik gyarapításában so­kat segítelek a csoportot kí­sérő szaktanárok. Ünnepi sportműsor Kézilabda-mérkőzés, asztalitenisz-verseny Cegléden ma két sportese­ményre kerül sor. KÉZILABDA. A Bem SE gerjei pályáján 10 órakor kezdődik a Bem SE—Tö­köl megyebajnoki férfitalálko­zó. Korábban a rossz időjárás miatt maradt el ez az össze­csapás. A mérkőzéssel a Bem SE is befejezi idei szereplését. A ceglédiek az őszi idény haj­rájában jobb teljesítményt nyújtottak, több pontot szerez­tek, mint az előző fordulók­ban. Kilenc órától ifjúsági mérkőzés lesz. ASZTALITENISZ. A Mé­száros Lőrinc általános iskola tornatermében 9 órakor ren­dezik meg a felszabadulási emlékversenyt, melyen felnőtt és ifjúsági versenyzők egyéni számokban mérik össze erejü­ket. Először a kommunisták... Visszatért a szivekbe a remény céltörő tűzérezreddel és a 108. gyalogos hadosztállyal meg­erősített a főparancsnokság. A következő napok elhárító harcaiban szabadult föl vég­leg a járás többi községe. Dánszentmiklós, melynek ha­tárában nov. 3-tól 7-ig hullám­zott a harc, a 6-án délelőtti We- kerle-major melletti páncélos ütközettel véglegesen felsza­badult. Ceglédbercelen a vas­úti töltéstől délre eső ligetes terepet már 5-én elérték a szovjet egységek. Ekkor még úgy látszott, hogy a község­ben hosszabb védelemre ren­dezkednek be a német páncé­losok, de november 6-án még virradat előtt kiürítették a községet. Albertirsáról csak novem­ber 7-re virradóra távoztak, s a község északi határán lévő dombokra erős ütegállásokat telepítettek. Tüzérségi előké­szítés után, a kora délelőtti órákban újból német páncélo­sok közelítették meg a közsé- ■ get, s a falu fölötti hullámos terepen heves páncélos csata bontakozott ki, mely eltartott késő délutánig, s a németek visszavonulásával ért véget. A veszteség mindkét részről sú­lyos volt. No vember 7-én a ceg­lédi já­rás utolsó községe is felszabadult. A harci cselekmények ugyan megszűntek a járásban, de egészen ll--ig felvonulási terü­let voltunk. A Ceglédbercel— Cegléd—Abony vonal volt a 2., gépesített gárdahadtest tá­madási szakasza. November 11-én Cegléd lakói s a járás északi községei úgy érezték, hogy visszatért a front. Iszo­nyatos tüzérségi előkészítés után indultak rohamra a szov­jet harckocsidandárok. Földet rázó dübörgések hallatszottak, a sebesültek ezreit szállították a községekbe és Ceglédre, majd 13-án este megszűnt a harci zaj, s a front végleg to­vábbment. Néhány napig bizonytalan­ságban éltek az emberek. Akadtak, akik a németek visz- szatérésétől tartottak, mások nem látták a jövőt, nem lát­tak kibontakozást. Az élet azonban nem állha­tott meg, a közélelmezés, a termelőmunka, a közigazgatás legelemibb szükségletei új fel­adatokat sürgettek. A der­medtségben, a romokban elő­ször a kommunisták hallatták szavukat, ők szóltak először, ingadozás és félelem nélkül mertek cselekedni, ők voltak az első és leggyorsabban szer­vezkedő politikai erő, a meg­induló és kibontakozó nép­mozgalmak motorja. r——» nyomán, ha I Munkájuk | nehezen is,------------------ de megin­dult az élet, s lassan visszatért a szívekbe a remény. Remény, hogy - romokból új országot építői mert a szabadsággal együtt tiszta eszmék hívogat­tak az új honfoglalásra. Pa taki Ferenc német védelem megerősödött. A 3. páncélos hadtest meg­szállta a Budapest körül kiépí­tett legkülső védelmi vonalat, az 54. páncélos hadtest Ve- csés—Cegléd vonalát, s a 4. páncélos hadtest Cegléd— Abony—Szolnok között vonult föl. A német ellencsapások egyre erősödtek, ezért a szov­jet főparancsnokság a kiala­kult helyzetben nem látta cél­szerűnek a támadás további folytatását: november 4-én parancsot küldött Malinovszkij marsallnak, s megparancsolta, hogy gyorsítsa meg az arcvo­nal középső és jobb szárnyon lévő csapatainak áthelyezését a Tisza nyugati partjára, és széles arcvonalon indítson tá­madást az ellenség budapesti csoportosítása ellen.------­--------- főparancsnok­A nemet sag, fölismerve ----------------- a szovjet csa­patok keskeny sávbani előre­törésének veszélyét, utasította a déli hadseregcsoportot, hogy minden rendelkezésre álló erővel hajtson végre összpon­tosított támadást Kecskemét irányába. A támadás célja a 46. szovjet hadsereget a Duna- Tisza közén elvágni hátsó kap­csolataitól és szétverni. No­vember 5-től 7-ig Cegléd és Abony vonalától északra és északnyugatra több súlyos tá­madást hárítottak el a szovjet csapatok, melyeket Cegléd körzetében a 114. szovjet pán­j----------------------— a Tör­I November 3-an telt fei­--------------------------- szaba­dító szovjet—román csapatok zöme északnak fordult, s a 409. szovjet gyalogos hadosz­tállyal együttműködve, no­vember 3-ról 4-re virradó éj­jel, Abpny és Cegléd között. Kecskéscsárda térségében, hol a Krakó csatorna, a vasút és műút találkozása természetes védelmi vonalat kínált, meg­ütközött a 4. SS páncélgráná­tos hadosztály erős egységei­vel, melyeket a német 46. gya­logos hadosztály lövészei tá­mogattak. Mivel a szovjet tá­madás — 4-én, a déli órákra — megtörte a németek ellen-' állását, s 6—7 kilométerre át­nyomult a vasúton, Abonyt kiürítették a németek. Még ezen a napon, délelőtt, a balszárnyon is megszületett a siker, Ceglédtől nyugatra a szovjet csapatok, mélyen elő­retörve, megkerülték a várost: megkezdték a Cegléd körzeté­be szorult német erők felszá­molását. A magyar alakulatok 4-én, még a délelőtti órákban, a mai húsüzem körzetében el­hagyták a várost, mely a ta­nácsháza körüli német ellen­állás leküzdése után. déli-’'n 4—5 óra tájban szabadult föl. A visszavonuló német csa- oatok, Cegléd—Abony vona­lát 1 északra, új védelmi vo­nalon kapaszkodtak meg. Pest térségében időközben a

Next

/
Thumbnails
Contents